|
Dicsértessék a Jézus Krisztus! Kedves Látogató, Isten hozta a Szűz Mária Szeplőtelen Szíve plébániatemplom honlapján! ÉVKÖZI 18. VASÁRNAP - 2020.08.02. A hét szokott miserendje az első pénteki délutáni szentmisével, szentségimádással bővül. A hét szentmiséi a szokott rendben: 
Máté evangéliumából olvassuk fel vasárnap a kenyérszaporítás történetét. A kenyérszaporítás az Oltáriszentség előképe. Az evangélista úgy kezdi az elbeszélést, hogy ez akkor történt, amikor Jézus tudomást szerzett Keresztelő János haláláról, visszavonult, hogy egyedül imádkozzon. A tömeg pedig ezt megtudta, és követte őt. Az, hogy a tömeg „ezt” megtudta, két dologra is vonatkozhat: egyrészt vonatkozhat arra, hogy azt tudta meg a tömeg, hogy Keresztelő Jánost lefejezték, és arra is vonatkozhat, hogy megtudták, hogy Jézus ott van, közel hozzájuk. Az, hogy összegyűltek Jézus köré, és „szomjasan” hallgatták tanítását, összefüggésben lehet mindkét tudással. Azt is tudhatták, hogy Jézus a közelükben van, és azt is, hogy Jánost lefejezték. „Lélektanilag” nagyon is elképzelhető, hogy a megrendítő hír hallatára felébredt az emberekben a vágy, hogy Jézus tanítását hallgassák. Hiszen amikor valamilyen megrendítő hírt hallunk, vagy valami olyat, amit nehezen tudunk értelmezni, akkor jó egy biztos tanítást hallgatni, vagy megismerni egy bölcs ember véleményét valamiről. Amikor például volt a múlt év októberében a Katolikus Egyházban nagy port kavart ún. pánamazóniai szinódus, milyen jó, hogy az akkor felvetődő vitás kérdésekben megnyilatkozott a visszavonult XVI. Benedek pápa, de Robert Sarah bíboros is, abban a könyvben, amit közösen írtak. (XVI. Benedek – Robert Sarah bíboros: Szívünk mélyéből, Papságról, cölibátusról, és a Katolikus Egyház válságáról, Szent István Társulat, Budapest, 2020. /Barsi Balázs atya fordításában/, a könyvet mindenkinek ajánlom elolvasásra.) Keresztelő Jánost tisztelték az emberek, mert tudták, hogy Isten igaz prófétája, így érthető, hogy halálakor tanításra, vigasztalásra szomjasan gyűltek Jézus köré. Jézus tanította őket, de amikor beesteledett, felszólította a tanítványokat, hogy adjanak enni az embereknek. Majd Jézus parancsára az öt kenyeret, és a két halat kiosztották úgy, hogy mindenki evett, és jóllakott. Az, hogy a tanítványokat szólítja fel, hogy az embereknek enni adjanak, rámutat arra, hogy itt az Oltáriszentség előképéről van szó: a tanítványok itt az apostolokat jelentik, akiknek az utolsó vacsorán a kenyeret saját testeként adja, és megparancsolja, hogy „ezt cselekedjétek az én emlékezetemre”. Akiket Jézus a csoda által jóllakatott az evilági kenyérrel, azoknak meg kellett ebből érteniük, hogy ez azért történt, mert Jézus az örök élet kenyerével akarja betölteni a rá éhező embereket. Meg kell érteni azt, hogy az Isten a gondviselésével segít, hogy legyen kenyerünk erre az életre, de amit igazán adni akar, az az örök élet kenyere. Mint ahogyan a Keresztelő János halálától megrendült embereket sem lehetett csak azzal vigasztalni, hogy majd lesz még tanítójuk más… Mert ez nem vigasztalás a halál vonatkozásában. Mert a halál vonatkozásában nincs evilági vigasztalás, nem érvényes. Nem lehet evilági szinten vigasztalni a halállal szemben. Ha van vigasztalás: az kizárólag az örök és egyetemes vigasztalás: hogy Isten, aki az egész világot, minden láthatót és láthatatlant a semmiből teremtette, mert megteheti, mert Isten, Úr a halál fölött is. Istennek ez a mindenhatósága nyilvánult meg a kenyérszaporításban is. Jézusnak ez a csodatette része volt az örök és egyetemes vigasztalásnak. Mert a tanítványok látták az éhes embereket. Jézus is látta, hogy az emberek éhesek, de Jézus azt is látta, hogy az emberek baja nem az az éhség, amit a tanítványok is láttak, hanem az az éhség, amely az örök életre irányul. Zámbó Károly atya  ÉVKÖZI 17. VASÁRNAP - 2020.07.26. 1./ A mai vasárnap Szent Anna és Szent Joachim – Urunk Jézus nagyszüleinek ünnepe. Mi a nagyszülőkre, a nagymamákra és nagyapákra emlékezünk imádságos szívvel. Megköszönve és kérve továbbra is családjuk iránti szeretetüket. 2./ A hét szentmiséi a szokott rendben
A mennyek országáról Jézus hasonlatokat mond: hasonló a földbe rejtett kincshez, amit ha valaki megtalál, mindenét eladja, és azt szerzi meg, és hasonló a különlegesen értékes igazgyöngyhöz, amit ha egy kereskedő meglel, akkor mindenét eladja, és megszerzi azt. Ennek a két hasonlatnak az alapulvételével talán azt is gondolhatnánk, hogy a mennyek országa az valamilyen tárgyi érték. De Jézus folytatja: hasonló a mennyek országa a hálóhoz, amely mindenféle halat összefog, de utána kiválogatják: a jókat edénybe gyűjtik, a hitványokat kidobják. Ez már hasonlít a búza és konkoly hasonlatára, és rámutat arra, hogy a mennyek országa igazságosságot is jelent… Az igazságosság pedig világos és egyértelmű ítéletet jelent, azaz a jó és a rossz elválasztását. Végül Jézus kijelenti, hogy minden írástudó, aki járatos a mennyek országában hasonló a házigazdához, aki kincseiből régit, és újat hoz elő. Hogy kire gondolhatott Jézus? A korabeli zsidó törvénytudókra? De mi lehet az az új, amit előhoz? Ha a mennyek országa valami új (amit Jézus hoz), akkor egy írástudó hogyan lehet abban járatos? Kire gondolhatott itt Jézus? Előbb meg kell vizsgálni, hogy mit is jelent a mennyek országa. A mennyek országa nem valami, nem valami tárgyi érték, és nem is valami elv, vagy eszme. A mennyek országa nem valami, hanem valaki: Ő maga. Mert a mennyek országa az Istennel való szeretet-kapcsolat: ami az Istenben van: és ez Jézusban van meg tökéletesen. Jézus Krisztus Urunk teljes Isten és teljes ember: azt a szeretetet hozta el nekünk embersége által, ami Őbenne, mint a Fiúban, mint második Isteni Személyben öröktől fogva meg van. Őbenne magában van az Isten országa: tehát az az írástudó aki járatos a mennyek országában: és kincseiből régit és újat hoz elő, leginkább az apostoli egyház első tanítóira igaz: maguk az apostolok, akik járatosak voltak az ószövetségben, de látták a feltámadott Urat: tudják, hogy Jézus a Krisztus, hogy ő az Úr és a Messiás. Tudják hogy az ószövetség benne teljesedik be. Az apostolok, és az apostoli egyház ismeri Krisztust, de ezáltal ismeri az ószövetséget is helyesen, mert tudja, hogy kire vonatkozik. Hogyan is lehetne az ószövetségi törvény helyes ismerője az, aki nem ismeri Krisztust? Itt azért kell tennünk egy megfontolást. Ha a mennyek országa az Istennel való kapcsolat: érthető a mennyek országában járatos házigazda hasonlata talán arra az írástudóra is, aki ha Krisztust nem is ismeri: de Istennel élő kapcsolata van, és őszintén várja a Messiást. Az Istennel való kapcsolat az az örök új, mert az örök jelenben van, míg az írás maga, az történelmi eseményekhez kötődik. Tehát Jézus valószínűleg gondolt az akkori jó szándékú, mély hitű írástudókra. Azonban amikor az evangéliumot megfogalmazták az első század második felében, akkor talán inkább a keresztényekre érthették ezt: az apostoli egyház első tanítóira. Az apostoli kor tanítói ismerték a Jézus Krisztusban fennálló Isten országát, és eszerint értelmezték és olvasták újra a törvényt, és a prófétákat. Ők voltak azok, akik az ószövetséget, a „régit” az „új” fényében, azaz magának Krisztusnak a fényében értelmezték. Amikor a régi és az új kincset előhozták a példázat szerint, akkor régit is az új megvilágításába helyezték. Zámbó Károly atya ÉVKÖZI 16. VASÁRNAP - 2020.07.19. A hét szentmiséi a szokott rendben Búza és konkoly (Mt 13, 24-43) 
A búzáról és a konkolyról szóló példabeszéd rámutat az Isten végtelen jóságára, és hosszantartó türelmére. Arra, hogy vár. Várja az emberiség megtérését, hiszen azt akarja, hogy üdvözüljenek az emberek, azt akarja, hogy az emberek eljussanak arra az örök boldogságra, amelyre Jézus Krisztus által vagyunk meghívottak. Az Isten a saját belső örök boldogságában, szeretetében akar minket részesíteni. Hiszen az Istenben három Személy örök szeretete van. Az a szeretet, amelynek nincs vége, de nincs kezdete sem. Amely valóban örök szeretet. Az Isten hosszantartó türelme azonban egyszer véget ér, és akkor a búzától a konkoly végleg el lesz választva. A jót és a rosszat a történelem végén az Isten leméri, és minden rossz cselekedet, amely az Isten ellen irányult elnyeri méltó büntetését. Ez az Isten örök igazságosságából következik, és nem mond ellent szeretetének. A jók, az áldottak, az igazságot őszintén keresők, mert megtalálni vágyók, ugyanakkor boldog beteljesedésre jutnak az Isten ítélete által. A jó törekvés, a jó akarat ezért sohasem hiábavaló, sohasem felesleges. Az Isten örök szeretetében fogja elnyerni végső beteljesedését minden igaz szeretet. Zámbó Károly atya ÉVKÖZI 15. VASÁRNAP - 2020.07.12. A hét szentmiséi a szokott rendben A hét kedves ünnepe csütörtökön Kármelhegyi Boldogasszony napja. A magvetőről szóló példabeszéd – és magyarázata (Mt 13, 1-25) 
Jézus példabeszéde a magvetőről egyszerű példával szemlélteti, az Isten Igéjének az életét bennünk. Azt, hogy némely mag az útszélre esett, eltaposták, és nem kelt ki, némely köves talajra hullott, és azért nem kelt ki. Volt olyan mag, amelyik kiszáradt, mert hamar kikelt, de nem tudott mély gyökeret ereszteni. Amelyik mag jó földbe hullott, az kikelt, és bő termést hozott. A példabeszéd magyarázata szerint ez a mag az Isten Igéje. A föld pedig maga az ember, a termés, pedig a kereszténnyé lett ember élete, erkölcse, cselekedetei. De néhány dolgot ki kell emelni: ahogy az Isten Igéje az emberben növekszik, az hosszabb folyamat. Hasonló egy növény fejlődéséhez. Az angyalok élete és örök sorsa, örök üdvössége egyetlen pillanat, egyetlen döntés eredménye. Az ember életében is van egy alapvető döntés, de ugyanakkor az ember élete egy út, egy sok mozzanatból álló összetett folyamat. Ugyanakkor egy alapvető döntés határozza meg, és ez az Istenre irányul, mint a lét alapjára. (Aki által minden lét van.) Ugyanakkor ez az alapvető döntés lehet az élet legvégén, elején, közepén? Vagy csak a végén lehet? Az ember élete utolsó pillanatában döntésével megerősítheti az egész életét, de meg is tagadhatja. Fel is ismerheti, mennyi tévedés volt az életében. Talán arra is rájöhet, hogy az egész élete nem a jó irányba ment. De aki életét úgy éli, hogy előtte van a végső órája, az készülhet erre a végső döntésre, hogy egy Isten felé törekvő élet végén az Isten iránti hűségnek, a hitnek legyen az utolsó aktusa az utolsó pillanat. Egyre inkább hajlok arra a meglátásra, hogy az ember élete és üdvössége is – ami igazán lényeges – az egy döntés. Egy döntés, az Isten mellett, és az Isten örök igazsága mellett, amit az ember egyszer megismer, és jó akarattal törekszik rá, hogy életében megvalósítsa. Ha az élet nehézségei el is sodorják ettől az igazságtól, mindig megpróbál hozzá visszatérni, és halálának óráján véglegesen megerősödik benne. Az Isten igéjének így kell szárba szökkennie, és a végén a jó termés legyen learatva: a boldog örök élet. Ehhez azonban még hozzá kell tenni, hogy Jézus maga az Isten Igéje, és ő maga az örök igazság. Az örök igazság melletti döntés az nem valami mellett, hanem valaki mellett szól. Az igazság – a legmélyebb örök értelmében nem egy rend, egy szabályszerűség, mert akkor az igazság nem volna más, mint egy reláció, egy összefüggés. A rend a világban azért van, mert valaki megalkotta. Valaki megalkotta a dolgokat, de a dolgok természetét is. És az örök boldogság nem lehet más, mint ezzel a valakivel való kapcsolat: a Teremtő örök Istennel. Zámbó Károly atya ÉVKÖZI 14. VASÁRNAP - 2020.07.05. A hét szentmiséi a szokott rendben „Az én igám édes, és az én terhem könnyű” 
Jézus Krisztus Urunk mondja ezt a vasárnapi evangéliumban. (Mt 11, 25-30) Jézus előtte a mennyei Atyához imádkozik. De ebből az imádságból kitűnik, hogy Ő mennyire egy a mennyei Atyával. Végtelen szeretet van az Atya és a Fiú között, amely a Szentlélekben van. A Szentháromság örök szeretete. Jézus ebbe az örök szeretetbe hív minket. Ezért lehet az ő igája édes, és az ő terhe könnyű. Ez nem a nehézségek, a szenvedések lekicsinylését jelenti. Hanem arra akar rámutatni Jézus, hogy abban a szeretetben kell ezeket hordozni, amire ő hív meg minket. Az Istentől elrugaszkodott világban a legkisebb szenvedés, igazságtalanság, egyenlőtlenség is: elviselhetetlenné válik. A Krisztusban élő szentek pedig mi mindenen tudtak keresztül menni… Az adott nekik erőt, hogy Krisztusban éltek. Krisztus az élet forrása, mert a mennyei Atya mindent benne és általa teremtett. Krisztus nélkül minden értelmetlenségbe hullik, mert a teremtett világ dolgai nem önmaguktól állnak fenn, és nem önmagukban hordozzák az értelmüket. Krisztusban azonban minden értelmet nyer. Zámbó Károly atya ÉVKÖZI 13. VASÁRNAP - 2020.06.28. 1./ Hétfőn – Szent Péter és Pál apostolok ünnepén reggel 8 órakor is lesz szentmise. 2./ Kedden ugyancsak reggel 8 órakor szentmise. Délután 6 órakor pedig a Képviselőtestület tagjait hívom rövid megbeszélésre, tájékoztatásra az elmúlt időszakra visszatekintve. Kérem, hogy aki közülük jelen van, a sekrestyében aláírásával jelezze a meghívás elfogadását. 3./ A héten első péntek, délután 5 órakor szentmise majd Szentségimádás. 4./ Szombaton a szokott időben délután 5 órakor, de a jövő vasárnaptól vasárnaponként csak délelőtt 10 órakor lesz szentmise – visszatérve a járvány előtti időszakra. „Aki engem befogad, azt fogadja be, aki engem küldött” (Mt 10.,40) 
Mit is jelen a címben idézett mondat: Istent befogadni, Jézus Krisztus által, aki teljes Isten és teljes ember. Ezért aki Jézust befogadja, Istent fogadja be. De mit jelent Jézust befogadni? Sokféle módon lehet. Az evangélium hallgatásával, olvasásával. Hívő közösségben való imádkozással. Az evangélium ügyében együtt munkálkodással. Vagy talán az is Jézus befogadását jelenti, ha emberek összefognak valami jó ügy érdekében? Úgy érzem, hogy a Magyar Nemzet legnagyobb küzdelmei, összefogásai, azok Krisztus jegyében mentek végbe. Szabadságharcaink, az ellenséggel vívott sokszor kilátástalan háborúink nem csak Nemzetünket védték, de védelmezték az egész keresztény civilizációt. Ezért az a határozott véleményem, hogy ezek a Magyar Nemzet hősies küzdelmei Krisztus jegyében zajlottak. De kétségtelen, hogy Krisztus befogadásának a csúcsa a Szentmise, a szentáldozás. Krisztus befogadása a legteljesebb módon a Szentmisére értendő, a szentáldozásra. De ha azt mondom, hogy szentáldozás, akkor azt is értem, hogy az egész élet, az egész keresztény élet. De ott van mögötte az egész keresztény kultúra. Azért mondom ezt így, mert a kereszténység az talán valóban nem államvallás, de kultúra teremtő. Hogy is ne lenne az, hiszen ha Istenben élnek emberek, az hogyan is ne hatna ki egész gondolkodásukra? A kultúra pedig gondolatokból van. Ha tehát Krisztust befogadva élünk, akkor az kihat az állami életre, kihat a történelemre. A világ ma nagyon nehéz korszakát éli. Éppen hogy kilábalunk a járványból, máris itt az új ’járvány’, a gyűlölködés „vírusa”. Krisztus adjon nekünk magyaroknak erőt, hogy ne üljünk fel az alattomos provokátoroknak, hanem életünkben ismét felragyogjon az igazság. Zámbó Károly atya ÉVKÖZI 12. VASÁRNAP - 2020.06.21. A vírus járvány enyhülése miatt a továbbiakban nem
kötelező a szentmisék alatt a szájmaszk használata.
Bekapcsolódhatunk a szentmise énekeibe.
Továbbra sem használunk szentelt vizet.
Elmarad a béke köszöntés kézfogása.
Kézből történik méltóképpen a szentáldozás.
Az adományok gyűjtése a szentmisék végén történik. Aki megvall engem az emberek előtt, és is megvallom mennyei Atyám előtt… 
Jézus mondja: „Aki megvall engem az emberek előtt, és is megvallom őt mennyei Atyám előtt, aki a mennyben van.”(Mt 10, 32) A hitvallás, annak a megvallása, hogy Jézushoz tartozunk, hogy őfelé törekszünk, hogy benne akarunk élni. Ez tartja fenn a világot. Mi értelme volna annak, hogy fennáll a világ, a maga sok küzdelmével szenvedésével. Mi értelme volna, hogy annyi az Istentől elszakadt sötét lélek, ha nem az, hogy ez lehetőséget ad nekünk, Krisztusban élni akaróknak a benne való hit megvallására. Sokszor van olyan érzésünk, mintha az Istentől elszakadt civilizáció nagy és hatalmas lenne. Olyan erős, hogy már elnyeléssel fenyeget minket, akik Krisztusban akarunk élni. Mintha az Isten nélküliek lennének az erősek, mi pedig a gyengék… Pedig pont fordítva van. Hiszen milyen abszurd, az Istentől elszakadva élni. Lehet egyáltalán, hiszen Isten mindenütt jelen van: De a bűn az Isten elleni lázadás. Az lehetséges, hogy valaki lázad az Isten ellen, lázad a valóság ellen, amiben él. Lázad minden ellen, amit lát. Lázad minden ellen, amit hall. Ez alkalom a hitvallásra, a küzdelemre. Mi keresztények, azaz Krisztusiak: időben élünk, azaz a pillanatban élünk, de nem a pillanatnak, hanem az örökkévalóságot vágyakozva élünk. Istenre vágyakozunk, az Isten teljességére. A szeretetlenségben élünk, de a szeretetre vágyakozva, arra a szeretetre, amely az Isten örök szeretete. A szeretet nélküli élet maga az abszurditás. A szeretetlenség: agymosó zenével táplálkozó agymosott emberek mindennapi kenyere, de: rabkenyere. Állandó röhögés, állandó gúnyolódás, állandó üresség. Jézus Krisztus azonban a szeretet példáját adta: egész életének odaadását a szeretetben. Szeretetből megváltott minket, meghalva értünk. Erről tudomást nem venni: az maga az abszurditás. Ezt elfogadni: viszont Élet, mely az élet forrásából, Krisztusból merít. Hiszen minden őbenne teremtetett, ezért Ő ad értelmet a világnak. Krisztust megvallani a legjobb, legértelmesebb döntés. Zámbó Károly atya ÚRNAPJA - 2020.06.14. Örömmel fogadtuk azt a lehetőséget, hogy újra együtt lehetünk templomainkban a szentmiséken.
Figyelemmel kell azonban továbbra is lennünk a járványügyi előírásokra. Az Úrnapja 
Az Úrnapja, a legméltóságosabb Oltáriszentség ünnepe az idén is eljött. Igaz, a járványügyi korlátozások miatt ezt sem tudjuk a megszokott ünnepélyességgel tartani, most nem lesz virághintés, körmenet, de ha egyszerűbb módon is, mégis kifejezzük belső örömünket: hogy Jézus Krisztus velünk van, kenyér és bor színe alatt. Ez az ünnep azt jelenti, hogy Jézus velünk van, és táplál minket. Ő az élet kenyere számunkra. Ugyanakkor éppen ezért fontos, hogy tisztelettel vegyünk magunkhoz a legméltóságosabb Oltáriszentséget. Az, hogy szentgyónást végzünk, amire egyre inkább újra lehetőségünk lesz, azért is fontos, hogy az Oltáriszentség vételére méltón előkészüljünk. Annak, hogy enni tudunk, egyáltalán hogy testünk van, az a legmélyebb értelme és célja, hogy Krisztus Testét és Vérét Magunkhoz véve egyesüljünk Krisztussal. Ezért mondják a szentáldozást Communionak, azaz egyesülésnek. Nem a szó értelme szerint, hanem mélyebb magyarázata szerint. Az angyalok, legalábbis ilyen értelemben nem egyesülnek Istennel, mint mi, emberek, emberi mivoltunk által, az emberré lett Istennel. Az anyag-világnak, és benne a mi testi mivoltunknak ez ad értelemet. Isten nem alkotott volna anyagot, és nem alkotott volna testi lényeket, ha az anyagnak és a testnek nem adott volna valami végső értelmet. Ez a végső értelem pedig mi más lehet, mint az, hogy a testben élő teremtett, de szeretetet befogadni képes ember, aki személy, de testi mivoltában anyagból van, pont az anyag révén tudjon az Istenhez közelebb kerülni. Közelebb, és egészen közel, a szentáldozáskor. Ez adjon nekünk erőt. Zámbó Károly atya SZENTHÁROMSÁG VASÁRNAPJA - 2020.06.07. Örömmel fogadtuk azt a lehetőséget, hogy újra együtt lehetünk templomainkban a szentmiséken.
Figyelemmel kell azonban továbbra is lennünk a járványügyi előírásokra. Szentháromság: az Isten végtelen misztériuma 
Isten végtelen, kimeríthetetlen és örök szeretet. Az Atya, a Fiú, és a Szentlélek örök szeretete: a Szentháromság. Kimeríthetetlen örök misztérium, amelynek lényege az Örök Szeretet. Isten a Szeretet. Lehet-e Istent egy szóval megfogalmazni? Csak akkor, ha az az egy szó: a Szeretet. Az a szeretet, amely végtelen, nem csak azért, mert nincs vége, hanem azért is, mert nincs kezdete sem. Azt, hogy Isten a Szeretet, azt az a Szent János apostol és evangélista hirdette, aki látta Jézus Krisztus Urunkat a kereszten meghalni. Isten örök, végtelen szeretete, és az önmagát tökéletes és örök áldozatként a kereszten bemutató Fiú ugyanarról a misztériumról tanúskodik: az Isten belső, örök szeretetéről, és arról, hogy Isten Jézus Krisztus által, a Szentlélekben minket ebbe az örök szeretetbe akar bevonni, ebben az örök szeretetben akar részesíteni. Korunk egyik kiemelkedő igehirdetője - Barsi Balázs ferences szerzetespap - külön is hangsúlyozza, hogy abban a szeretetben akar minket Isten részesíteni, ami az Ő örök szeretete. Lehet-e más végső célja a teremtésnek, annak, hogy Isten képességet adott a szeretetre, minthogy az Ő örök szeretetébe bevonjon minket? Ezért lett Isten emberré, hogy az Ő örök szeretetében részesüljünk. Mert hogyan is tudnánk Istenhez eljutni? A saját erőnkből sehogyan sem. Az emberi próbálkozások, akár a meditációs technikák, akár az aszketikus gyakorlatok, vagy a civilizáció bármilyen eredménye kevés lenne ahhoz, hogy Istenhez eljussunk. Az Istenhez úgy tudunk eljutni, hogy előbb akart ő eljutni hozzánk, ezért lett emberré az Isten örök Fia. Mivel az embert a bűn elszakította Istentől: a bűnök bocsánatára lett érettünk örök áldozattá a Fiú, Teste és Vére. A Fiú valóban emberré lett. Része lett emberként is a történelemnek. Ezzel mintegy megszentelte a történelmet, minden gyászával és nyomorúságával együtt. A ószövetségi választott nép fiaként megsiratta Jeruzsálemet, hiszen látta, hogy a rómaiak lerombolják, és majd a templom is elpusztul. Jézus Krisztus megszentelte a nemzethez tartozást, a mi nemzeti érzésünket is. Amikor a nemzeti gyásznapon - mi magyarok - megrendülve gondolunk Nemzetünk elszakított részeire, Krisztus ezt az érzelmet is önmagában megszentelte, ezért imádsággal, és az Isten segítségét kérve kell ezt a gyásznapot megélnünk: a trianoni tragédia századik évfordulóját. Milyen sajátos, hogy nemzeti tragédiánk évfordulója Pünkösd, és Szentháromság vasárnapja közé esik. Jelentse ez azt számunkra, hogy a Szentlélek erejéből, Isten Szentháromságos Örök Szeretete által nemzeti gyászunkat átélve, a Keresztény Magyarország élete erősödjék, és váljék világító fáklyává Európában, és a világban. Zámbó Károly atya PÜNKÖSD VASÁRNAPJA - 2020.05.31. Örömmel fogadtuk azt a lehetőséget, hogy újra együtt lehetünk templomainkban a szentmiséken. A Szentlélek eljövetele 
A Szentlélek eljövetelét ünnepelni mindig felemelő. A Szentlélek az Igazság lelke. A három Isteni Személy közül a legrejtettebb. Jelen van Ő mindig, amikor az Igazságról tanúságot teszünk, amikor az Igazságot kimondjuk. Azt az igazságot, amely nem egyszerűen valamely valóság objektív létezése. Mert van objektív igazság, mely létezik, mely megismerhető. Ez egy filozófiai állásfoglalás lehet, még csak nem is hit, és nem is hitvallás. De ez azért lehetséges, mert van olyan igazság, amely nem valami, hanem valaki. Az objektív valóság azért lehetséges, mert mögötte van, az a valóság, amely lét-oka minden valóságnak. Amely a Teremtő Isten örök háromsága: az Atya, a Fiú, és a Szentlélek. Amikor Pünkösd ünnepén a Szentlélek kiáradt az apostolokra, attól kezdve tudták hogy kicsoda a Názáreti Jézus. Attól kezdve miséztek: bemutatták az egyetlen áldozatot, amely a mi Urunk Jézus Krisztus egyetlen áldozata, a keresztáldozat. Ezért minden Szentmise pünkösdi esemény. A Szentlélekben van a Szentmise. Minden pünkösdi esemény hitelességének ezért az a fokmérője, hogy mennyiben van kapcsolatban a Szentmisével. A hit megvallása, az Apostoli Hitvallás a Szentmisében van. A Szentségek élete a Szentmiséből ered, és oda tér vissza: mert Krisztus áldozata örök áldozat. Ezért a papságot sem lehet másképpen megérteni: csak Krisztusból. Krisztus nem laikus mozgalmat vezetett, mert nem volt ószövetségi pap: hanem beteljesítette az ószövetségi áldozatot, és minden áldozatot, Ábel, és Melkizedek áldozatát is, a saját egyetlen tökéletes áldozatában: a bűnök bocsánatára. A Keresztáldozat az egyetlen tökéletes főpapi áldozat. Mivel tökéletes: nem kellett megismételni, és nem is kell: tökéletes, és örök áldozat. Ugyanakkor jelenvalóvá teszi ezt az áldozatot minden bemutatott Szentmise. Ezt Pünkösd hozta el az Egyháznak (és rajta keresztül a világnak). Pünkösd hozta el a Szentmisét, és minden Szentmise elhozza a Pünkösdöt. Zámbó Károly atya URUNK MENNYBEMENTELE - 2020.05.24. ÚJRA EGYÜTT A SZENTMISÉKEN ! 
Örömmel fogadtuk azt a lehetőséget, hogy újra együtt lehetünk templomainkban a szentmiséken. Ezen időszakban templomunk miserendje vasárnapra érvényesen: szombaton 5 órakor elővételezett szentmise, A Szent Imre téri Kisboldogasszony templom miserendje vasárnap: ½ 8, ½ 10, ½ 11 csendes szentmise, ½ 12, du. 3 és este 6 óra.  |
|
Jézus Krisztus Urunk mennybemenetele (Mt 28,16-20) 
Jézus Krisztus Urunk mennybemenetelében van valami szomorúság, de még inkább vigasztalás. Pontosabban: az apostoloknak, akik Jézustól elbúcsúztak, és utána néztek, amint a mennybe emelkedik, és látták őt eltávolodni, valami szomorúság telepedhetett a szívükre. De nem reménytelenség. Nem olyasvalami, mint Jézus elfogása, és kivégzése után. Hanem valami nagy reménység. Mert már megtapasztalták, hogy Jézus velük van akkor is, ha nem látják. A teljes igazságot majd a Szentlélek adja meg nekik Pünkösdkor. De már most is ott élt bennük a remény, hogy Jézus velük van, még ha fel is ment a mennybe, még ha – látszólag - el is távolodott tőlük, valójában velük van. Nekünk is nagy remény ez a mennybemenetel. Az apostolok hite ettől kezdve hasonlóvá lett a mi hitünkhöz: Jézus emberi közelségben úgy mint addig, már nem volt velük, mégis egyre jobban látták hitükben, hogy ki ő. Igen ettől kezdve az apostolok hite hasonló lett a mi hitünkhöz. De éppen azért, mert mi az apostolok hitét kaptuk. Hiszen az Egyház, mint Apostoli Egyház ezt adja át: az apostolok hitét. Ebbe születtünk bele, de nem a testi, vagy nem csak a testi születésünk által, hanem a keresztségünk által. Milyen érdekes egybeesés. Az apostolok az égre nézve látták Jézust eltávolodni, nekünk pedig megadatott, hogy a mennybemenetel ünnepén tarthatjuk meg - a járványügyi bezártság utáni - első nyilvános vasárnapi Szentmisénket. Kérjük Jézus Krisztust ezen az ünnepen, hogy mi ne távolodjunk el tőle, mert valójában ő sem távolodott el tőlünk, amikor felment a mennybe. Velünk van, és velünk marad a világ végezetéig, és mindörökké. Zámbó Károly atya ÚJRA EGYÜTT A SZENTMISÉKEN ! - 2020.05.17. Kedves Testvérek! Szent Rita mise 2013. május 22-én, Szent Rita ünnepén, a hat órakor kezdődő szentmise egyben kántorunk, Juhász Veronika egyházkarnagyi vizsgája is volt. A Mária Szíve kórus közreműködésével elhangzott Horváth Ottó (1917-1975) évtizedek óta nem hallott, Szent Rita tiszteletére írott háromszólamú vegyeskari miséje. Jézus megígéri a vigasztaló Szentlelket (Jn 14, 15-21) 
Húsvét VI. vasárnapjának az evangéliumában Jézus megígéri a vigasztaló Szentlelket. De ezt egy kijelentéssel kezdi, amely elgondolkodtató: „ha szerettek engem, megtartjátok parancsaimat”. Itt nem lehet szétválasztani: hogy melyik Jézus parancsa, és melyik az Isten parancsa, mert Jézus az Atyával való egységét hangsúlyozza ebben a szövegösszefüggésben. Tehát nem lehet úgy szeretni Jézust, hogy valaki nem él a parancsok szerint. Ha valaki Isten valamelyik parancsát megszegve él, nem tudja Jézust helyesen szeretni: pontosabban fogalmazva; a Jézus iránti szeretetében is megsebződött. Itt azzal a súlyos kérdéssel nézünk szembe, hogy nem lehet elválasztani az Úr Jézussal való kapcsolatunkban a szeretet és a parancsok megtartásának egységes valóságát két részre: szeretet-rész, és parancs-rész. Persze tudjuk, Jézus azért jött, hogy megmentsen minket, ezért kell őszintén törekednünk a parancsok megtartására. Egy férj sem mondhatja a feleségének, vagy egy feleség a férjének, hogy én „megcsallak téged, de azért szeretlek”. Pétertől is azt kérdezte Jézus, mikor szembesítette a tagadásával, hogy „szeretsz-e engem?” – nem direkt szembesíti a tagadással. De Péter megértette, hogy miután megtagadta Jézust, már nem tudja egészen tisztán mondani, hogy „szeretlek”, de mégis mondja, mert nem mondhat mást, bár elszomorodik. De Jézus ezt a töredékes, megsebzett szeretetet, felemeli a saját szeretetébe. És ez vigasztalás. Zámbó Károly katolikus lelkipásztor HÚSVÉT 6. VASÁRNAPJA - 2020.05.17. Kedves Testvérek! Addig is alkalmas időjárás esetén a Szent Imre téri Kisboldogasszony templom kapuját a szélvédő üveg ajtónál nyitva tartjuk, esetlegesen meg is nyitjuk, hogy az erre járók egy rövid fohászra betérhessenek a templomba és egy tekintetet vethessenek a nálunk „fogságban lévő” Czentochowai Szűz Mária kegyképre.
Egyházközségünk facebook (fészbuk) oldalán bekapcsolódhatunk a vasárnapi szentmiskbe délután 3 órakor, mely elérhető: Bp. XXI. Csepel-Belváros Római Katolikus Plébánia Maradjunk együtt a továbbiakban is lélekben és imádságban! A rádió, televízió vagy facebook oldalakon közvetített szentmisékben végezzünk lelki szentáldozást – természetesen a szentmise közvetítése elején felindított, őszinte bűnbánattal – melyhez kapcsolódó imádságunk: Jézusom! Hiszem, hogy jelen vagy a legméltóságosabb Oltáriszent-ségben. Mindennél jobban szeretlek, és vágyom rá, hogy a lelkembe fogadhassalak. mivel most nem tudlak szentségi módon magamhoz venni, jöjj, legalább lelki módon, a szívembe! Ne engedd, hogy elszakadjak Tőled! – Ámen. HÚSVÉT 5. VASÁRNAPJA - 2020.05.10. Kedves Testvérek!
Továbbra is egyházközségünk facebook (fészbuk) oldalán bekapcsolódhatunk a vasárnapi szentmisékbe délután 3 órakor, mely elérhető: Bp. XXI. Csepel-Belváros Római Katolikus Plébánia Jézus Krisztus Urunk egysége az Atyával 
Jézusnak az egysége az Atyával, az Isten örök szeretetére mutat. Ez a szeretet: az Atya és a Fiú örök szeretete a Szentlélekben. Mindig erről kellene beszélni. Pontosabban: úgy kell beszélni az egész kinyilatkoztatásról, hogy ebben a misztériumban van az egész Teremtés és Megváltás. Az Isten végtelen Szeretet, mert három Személy: az Atya, a Fiú, és a Szentlélek. Ezért szeret, és ezért irgalmas. Ezen az irgalmasságon belül van a Megváltás, de a Teremtés is. Isten megkönyörült a nem létezés, a semmi fölött, és lett a teremtés. Nem véletlen, hogy Jézus egysége az Atyával (Jn 14, 1-12) a Húsvét V. vasárnapjának az evangéliuma. Mert az egész húsvéti misztérium, a Passió, a kereszthalál, és a feltámadás is ebben a szeretetben értelmezhető. Jézus a szenvedést nem Pilátustól fogadta, nem is az őt halálra adó zsidóktól, vagy a kivégző római katonáktól, hanem a mennyei Atyától. Főpapi imájában ezért a mennyei Atyához fordul: szenvedését áldozatul felajánlja azokért, akiket neki adott az Atya. (Jn 17,9) Jézus teljes Isten, és teljes ember, de az „én”-je, vagyis a Személye: az a Második Isteni Személy: a Fiú. Jézus örökké az Atyában van, és az Atya örökké őbenne. És ez az örök szeretetkapcsolat a Szentlélekben van. Ezért mi is: Krisztusban juthatunk el az Atyához, a Szentlélek által. Most a járvány idején, ebben a megpróbáltatásban különösen is erősítse hitünket annak elgondolása, hogy Isten a szeretet. Ha nem volna Isten szeretet: semmi nem volna, mert a teremtés is ebben van. Isten, az ő örök szeretetében teremtett. Zámbó Károly katolikus lelkipásztor Fotó: Papp Tamás Kedves Testvérek! Személyesen nem találkozhatunk. Ennek ellensúlyozására és közös emlékeink felelvenítésére újból felkerül a honlapra az adott hónap egy-egy időszakának eseménye az előző évekből. Lesznek ezek között videók, hangfelvételek, valamint a Mária Szívében címmel éveken át megjelenő újságból írások, melyeket érdemes újra elővenni.
Hangfelvétel: Gaiger Péter, fotó: Papp Tamás - 2013. HÚSVÉT IV. VASÁRNAPJA - 2020.05.03. Kedves Testvérek! 
Magam - még mindig csak „nép nélküli” szentmisét mutathatok be, de megpróbáljuk más templomokhoz hasonlóan és eddigi törekvésünket követni, hogy egyházközségünk facebook (fészbuk) oldalán vasárnaponként délután 3 órakor a bemutatott szentmisémhez kapcsolódhassanak, mely elérhető: Bp. XXI. Csepel-Belváros Római Katolikus Plébánia 
Május hónapban is, melyet különösen is Égi Édesanyánk, Szűz Mária köszöntésének szentelünk, imádkozom a rózsafüzért és az őt köszöntő Lorettoi litániát czestochowai kegyképe, illetve fatimai kegyszobra jelenlétében. 
Jézus, a Jó Pásztor Húsvét negyedik vasárnapja az ún. „jó Pásztor” vasárnap. Az evangéliumban Jézus önmagát jó pásztornak nevezi, aki ismeri juhait. (Jn 10, 1-10) Ezen a napon könyörgünk papi hivatásokért, hogy a Jó Pásztor buzgó követői legyenek minden korban. Ezért érdemes elgondolkodni azon, mit jelent a Jó Pásztor követése, mi a papság a maga lényege szerint? Zámbó Károly katolikus lelkipásztor Kép: Pixabay HÚSVÉT III. VASÁRNAPJA - 2020.04.26. A „korona vírus” járvány miatt továbbra is szűkebb a mozgási lehetőségünk. Templomainkban nyilvános szentmisét és bármilyen vonatkozású közösségi liturgiát tartani nem lehet. 
Jézus megjelenik az úton a tanítványoknak Húsvét harmadik vasárnapjának evangéliuma még a húsvét vasárnap történései közé tartozik. (Lk 24 13-35) A feltámadás eseménye annyira friss és újszerű, hogy a tanítványok fel sem fogják. Aki hallott a feltámadásról, az sem foghatta fel. Tehát az apostolok és a tanítványok nem „hiszékenyek” voltak. Akik látták is a feltámadott Jézust, azok számára is olyan lehetett, mintha „kikapcsolt” volna az értelmük, mert egy következő találkozás alkalmával szinte nem merték hinni. Az evangéliumok feltámadás-elbeszélései visszaadják ezt a hangulatot. Ebből látszik, hogy mennyire meghatározó volt a feltámadás. Ha nincs a feltámadás, nincs Jézusról a többi elbeszélés sem, a szenvedés, a tanítás, a csodák: nem volna értelme. Olyan öncélú historizálás lett volna Jézusról történeteket szóban átadni, hogy ezt nem tehették volna meg, hogy nemzedékeken áthagyományozzanak egy tanítást, a feltámadás nélkül, azt mintegy kitalálva hozzá. Ilyet nem tehettek volna: nem lettek volna olyan helyzetben. Hogy miért nem, annak sok szempontjából csak egyet emeltek ki: a történelmet a győztesek írják. Izrael akkor leigázott ország volt. Egy levert messiás-mozgalom mélyebb vereség volt, mint mondjuk az 1956-os levert forradalom. Egy forradalomnak, mint amilyen az 1956-os forradalmunk volt, ha le is verik, azért lehet áldott emléke, a helytállás erkölcsi győzelme, az elmenekültek, vagy a csendesen túlélők körében megtermi a jó emlékezet virágszálait. Ilyen utóemlékezete egy bukott messiás-mozgalomnak nem lehetett: azért nem, mert a messiás-mozgalom mögött az Isten tekintélye áll. Isten pedig nem bukhat meg: tehát Jézus, ha elbukott, ha megölték: akkor nem ő volt a Messiás. Ez lehetett a gondolatuk az Emmauszba tartó tanítványoknak. Szomorúan mennek Emmauszba, gyalogosan távolodnak Jeruzsálemtől. És akkor egy idegen hozzájuk csapódik, megkérdezi, miről beszélgettek. Akkor ezen elcsodálkoztak, hogy bizonyára az egyetlen idegen, aki nem tudja mi történt ezekben a napokban a városban? És az idegen visszakérdez: „Miért, mi történt”? Ekkor elmondják neki a Názáreti Jézus esetét: aki sok csodát tett, és úgy tanított, mint előtte senki más. Azt hitték, hogy ő a Messiás. De a főpapok és a vének halálra adták. Kivégezték. Három napja meghalt, és eltemették. Ekkor Jézus, mivel ő csatlakozott hozzájuk, de nem ismerték fel, – elmagyarázta az írások alapján, hogy mindennek úgy kellett történnie, ahogy történt. Mikor esteledett, elfáradtak. Kérlelték az idegent, hogy maradjon velük. Egy fogadóba betértek: amikor Jézus megtörte a kenyeret, a tanítványok felismerték, de eltűnt előlük. Még abban az órában visszatértek Jeruzsálembe… Ez utóbbi mozzanat jól mutatja az evangélium lendületét: a feltámadás bizonyossága olyan erőt adott a tanítványoknak, hogy elfelejtve fáradtságukat, kimerültségüket, visszaindultak Jeruzsálembe, az apostolokhoz. Az evangélium így született: Krisztus feltámadásából. Az evangélium ezért: igazolja a feltámadást. A feltámadásra is érvényes Newman megállapítása: a Szentírás bizonyít, de az Egyház tanít. Az Egyház tanítja a feltámadást a Hiszekegy-ben. A Szentírás pedig bizonyítja: ha Krisztus nem támadt fel, akkor nincs evangélium, mert nincs az a közösség sem, amit az evangélium, az örömhír hozott létre, és amely közösségben az újszövetségi iratok megszülettek, és amely elfogadta azokat hitelesnek. Életünknek ebben a megpróbáltatásokkal teli időszakában Krisztus feltámadásának a fénye jelentsen világosságot, és reménységet. Adja meg a mindenható Isten, hogy ezt a mostani válságot legyőzve egy igazságosabb világ jöjjön el, mint amilyenben eddig éltünk. Zámbó Károly atya Kép: Id. Markó Károly: Krisztus menetele Emmauszba, 1859, MNG HÚSVÉT II. VASÁRNAPJA - 2020.04.19. Kedves Hívek! Szent II. János Pál pápa – immár 20 éve - 2000. április 30-át, Húsvét II. vasárnapját az Isteni Irgalmasság vasárnapjává nyilvánította az egész Egyházban. E napon a szentek sorába emelte boldog Fausztina Kowalska nővért, akit az isteni irgalmasság apostolaként ismer az egész világ. Sokan e napokban már elkészítik adóbevallásaikat. Püspöki Karunk kéri, hogy adója 1 %-val támogassa a Magyar Katolikus Egyház szolgálatait.Technikai szám: 0011. A Katolikus Egyház technikai számát adóbevallásukon azok is tüntessék fel, akik ténylegesen adófizetésre nem kötelezettek. Krisztusban az Isten Irgalmassága van köztünk 
A Húsvét második vasárnapja az Isteni Irgalmasság vasárnapjaként van megjelölve. A tanítványok együtt voltak az utolsó vacsora termében, de a zsidóktól való félelem miatt zárva tartották az ajtót. Jézus pedig megjelent a zárt ajtók mögött, megmutatta kezén és lábán a szegek helyét, és azt mondta: „ne féljetek”. Az Isten Irgalmassága benne van jelen. Krisztus azt jelenti számunkra, hogy nem hiábavaló az életünk sok küzdelme, hanem van célja az életünknek, de ezt nem önmagunkban, hanem Krisztusban kell megtalálnunk, mint ahogy a teremtés is a Fiúban áll fenn. Benne kapjuk meg életünk értelmét. Az, hogy mi keresztények vagyunk, az nem jelentheti azt, hogy úgy viszonyuljunk a hit dolgaihoz, hogy vagy igaz, vagy nem, majd meglátjuk. Hanem: Krisztus maga az Igazság, aki bennünk is van. Nekünk nem valamit kell elfogadnunk, hanem valakit. Krisztusban kell élnünk, és akkor Krisztus bennünk él. Mi magyarok ezer éves keresztény államiságunk történetét talán sokszor azért nem értjük, mert elfelejtjük, hogy őseink keresztényként Krisztusban élve hozták meg sokszor súlyos döntéseiket, melyeket az örök Igazsághoz igyekeztek elsősorban igazítani, nem pedig a pillanatnyi érdekhez, és ezért néha úgy érezzük, hogy nem mindig hoztak racionális döntést. De tudnunk kell, hogy az árulás, a széthullás, az önfeladás, akkor sem jó döntés, ha rövid távon az tűnik racionálisabbnak. Krisztus megjelent a zárt ajtók mögött. Nem ennek a világnak a keretei között volt már akkor, hanem a végtelen örök dicsőségben, úgy hogy meghalt, de a halál nem úr rajta, többé nem hal meg. Ebben az örökkévaló állapotban engedte látni magát. Ez jelentett bátorítást az apostoloknak. És ebben van az Isten irgalma: hogy életünk nem a céltalanság és a széthullás felé tart, hanem van végső célja az életünknek: nem valami, hanem valaki: Krisztus, akiben kiteljesedik személyiségünk, az a teljesen egyedi érték, amelyet Isten egyénileg teremtett: azért, hogy az örökkévalóságban az Isten örök szeretetében kiteljesedjen. Ebben az igazságban kell megkapaszkodnunk a megpróbáltatások idején. Most, amikor az egész világ, és Nemzetünk is a koronavírussal küzd élet-halál harcot, látnunk kell világosan életünk végső értelmét Krisztusban. Zámbó Károly atya 
Feltámadtam! És újból Veled vagyok - Alleluja! Ezt a napot az Úristen adta - Alleluja! Örvendezzünk és vígadjunk rajta - Alleluja! Békesség Veletek - Alleluja! Én Vagyok ne féljetek - Alleluja! Jézus Krisztus Urunk Feltámadása Gyakran elhangzik, hogy nehéz időket élünk. Életünk megszokott keretei összetörve. Ugyanakkor még sem vagyunk remény és vigasztalás nélkül. Hiszen templomaink nem üresek, az Úr Jézus most is jelen van kenyér és bor színe alatt, igaz szerény keretek között, de elvégezzük a nagyheti szertartásokat. Ebbe a hívek imádsággal, vagy a képernyő előtt ülve bekapcsolódnak, és ha fizikailag nem is tudunk egy helyen lenni, mégis együtt vagyunk az Úrral, és őbenne egymással, és ilyen módon megünnepeljük a Húsvétot, a mi Urunk Jézus Krisztus utolsó vacsoráját. Átéljük, amikor értünk megtöretett testét, és kiontott vérét kenyér és bor színe alatt adta az apostoloknak, és őáltaluk pedig nekünk is, vele leszünk a Golgota hegyén a kereszt alatt Máriával és János apostollal, és az ő dicsőséges feltámadott arcát is megláthatjuk Húsvét hajnalán. És látni fogjuk kezén és lábán a szegek helyét, és oldalán a nyílást, amelyet a lándzsa átütött, és Tamást, amikor megérintette kezével Jézus oldalát, és leborult előtte, és megrendülten kiáltotta: Én Uram, és Istenem! Az az első Húsvét is szomorúan kezdődött. Az apostolok, miután tizenegyen maradtak, az utolsó vacsora termében félve elbújtak. Hiszen Jézus tanítványai voltak ők, sok csodát láttak. Látták halottak feltámasztását is, amint Lázárt kiszólította a sírból. De most, hogy Jézust elfogták, megölték, és eltemették, mindennek vége. Pedig azt gondolták, hogy ő a Messiás. Jézus korában a messiási mozgalmak vezetőit, akik szabadulást ígértek a rómaiaktól, rendszerint megölték, és a tanítványaikat is. Most ez történt az ő mesterükkel is. Ötven nappal később, mégis kiálltak több ezer fős tömeg elé, és Péter vezetésével Jézusról beszéltek, minden félelmet hátrahagyva. Mi történt velük? A Szentírás nem hívő magyarázói ezt nem tudták megmagyarázni. Krisztus meghalt, és eltemették. De nem úgy támadt fel, mint Lázár, nem evilági, földi életre jött vissza, hanem előre ment az örök dicsőségbe. És ebben a megdicsőült állapotában látni engedte magát. Megjelent a zárt ajtók mögött. Megjelent a tanítványoknak az úton úgy, hogy előbb nem ismerték fel, de a kenyér megtörésekor felismerték, és akkor azonban eltűnt a szemük elől. Talán igaz sem volt mindez? Az apostolok értelme nem könnyen nyílt meg. Letörten, elkeseredve, de együtt maradtak. Péter szólt, hogy elmegy halászni, a többiek vele mentek, és látták, hogy valaki áll a parton. Előtte tűz, rajta hal, köréje ültek, de nem merték megkérdezni, hogy ki ő, mert tudták, hogy az Úr az. Akkor kérdezte Pétertől az Úr, hogy „Simon, Jónás fia: szeretsz engem?” És megkérdezte még egyszer, és harmadszor is: és ekkor eszébe jutott Péternek a háromszori tagadása. „Uram, te mindent tudsz, azt is tudod, hogy szeretlek téged!” – válaszolta akkor. Az apostolok negyven napon keresztül átélték, hogy az Úr Jézust időnként látni lehet, beszélni lehet vele, meg lehet tapintani, azután pedig nem lehet látni, de ezáltal kellett megérteniük, hogy mindig velük van. Megértették, hogy már nem úgy van jelen, hogy itt van, vagy ott, hanem mindig velük van, akkor is, amikor nem látják. Krisztus Urunk feltámadása valóságos esemény, de olyan esemény amely nem „evilágon” van elsősorban, hanem az örökkévalóságban. Evilágon annyiban van, amennyiben az „evilág” is az örökkévalóság része. Jézus úgy jelent meg, hogy az örök megdicsőülés állapotában van: többé nem hal meg, Úr a halálon is. És ha a halálon Úr, akkor mindenen Úr! Egyedül ő az utunk az Istenhez, és őáltala van üdvösségünk. Krisztus Istenhez akar vezetni minket, de önmagában: „Én vagyok az Út, az Igazság és az Élet!” Mártának pedig azt mondta: „én vagyok a Feltámadás és az Élet”. Úr a halálon, mert ő maga az Élet, és feltámadt, és ő maga a Feltámadás. Most, hogy ebben a nehéz helyzetben vagyunk, mi magyarok, és az egész világ: még jobban Krisztusba kell kapaszkodnunk, és vele együtt fel fogunk támadni. Zámbó Károly Nagypénteki Passió, Csepel-Királyerdő, 2018-as felvétel. Énekel a Mária Szíve Kórus; Karnagy: Bőgelné Juhász Veronika Virágvasárnapi Passió, Csepel-Királyerdő, 2014. Idén nem ünnepelhettünk együtt a templomban, egy korábbi felvételt teszünk közzé. Énekel a Mária Szíve Kórus; Karnagy: Bőgelné Juhász Veronika Megváltás a Golgotán A mi Urunk Jézus Krisztus értünk vállalt kínszenvedéséről és Kereszthaláláról emlékezünk meg Virágvasárnap, és ezzel kezdetét veszi a Nagyhét. Az idén csendesebben ünnepel a világ kereszténysége, visszafogottan, egészen csendesen. A papok a szertartásokat egyedül végzik el, a hívek legfeljebb csak tévében, vagy interneten követhetik azokat. Ez még szomorúbbá teszi az ünnepet, és még inkább szívből jövő kiáltássá alakul imádságunk: Uram Irgalmazz! Krisztus Kegyelmezz! A virágvasárnapi bevonulási körmenet, az Úr egykori Jeruzsálemi bevonulásának az emlékére is csak lélekben lesz megtartva, amikor felhangzik az ének: „Megváltó Királyunk elébe megyünk, Méltó tisztelettel Urunkhoz legyünk, Hozsannát kiáltson néki minden hív, Dicséretet, áldást zengjen nyelv, és szív!” Most, amikor elcsendesedve emlékezünk a régi Nagyhetekre, szép szertartásokra, Passió-éneklésekre, azt kell mondani, bizonyára nem Isten akarta, hogy ez így történjen, de engedte. És akkor meg kell kérdeznünk: miért engedte? Sokan, sokféle szempontból fogják még elemezni ezt a mostani helyzetet, akkor is, hogyha Isten segítségével túl leszünk rajta. Az, hogy a világ nem lesz olyan, mint ezelőtt, az biztos, és - bizonyos értelemben logikus gondolat. Egyrészt igaz, hogy minden esemény alakítja a világot. Egy háború után vagy akár Trianon után sem lett a világ olyan, mint előtte, legalábbis a mi „Magyar Világunk” biztosan nem. De ezután a megpróbáltatás után, ha vissza is tér régi életünk sok megszokott eseménye, ott lesz annak az érzése, hogy mindez milyen törékeny. Ez rá kell, hogy vezessen arra, hogy mindent megköszönjünk az Istennek. Nagyon úgy éltünk, hogy „minden olyan magától értetődő”, pedig minden jó mögött észre kell vennünk az Isten örök jóságát. Krisztus Urunk, azt, hogy megölik, hogy a zsidók halálra adják, és a római katonák keresztre szögezik: fölajánlotta értünk áldozatként. Ez az áldozat ez a felajánlás: nem pusztán az, hogy megölték, hanem ez a felajánlás, ez lett áldozat: megváltói Örök Áldozat. De ez már jelen volt előző este Nagycsütörtökön, az utolsó vacsorán is: hiszen hogyan adhatta volna a testét kenyérként, a bort véreként, ha nem ölik meg? A megváltói halál misztikusan már jelen volt az utolsó vacsorán: annak van külön a teste és a vére, akit megöltek. A Szentmisében ezért nem elsősorban az utolsó vacsora jelenik meg, hanem a Keresztáldozat. Az utolsó vacsora azért jelenik meg, mert a Keresztáldozat már akkor jelen volt, mivel örök áldozattá lett. Az utolsó vacsora elővételezés volt, Krisztus Urunk már ott is Testét és Vérét adta kenyér és bor színe alatt, amint másnap értünk kiontott. Nagypéntek ezért éppúgy a szeretet ünnepe mint a Karácsony. Azt láthatjuk a kereszten, hogy Isten mennyire szeret minket, hogy elment értünk a végsőkig. Azt mondhatjuk hálatelt szívvel ezért, amit az ókori keresztény himnusz: O Crux ave, spes unica, Ó üdvöz légy Kereszt, egyetlen remény! Zámbó Károly
Áldott, boldog karácsonyt kívánunk! 
 |
Miserend Mindenszentek-Halottak napja 2019. november 1. (péntek) - Mindenszentek ünnepe 10.00 
Őszi Egyházközségi kirándulás 2019. október 19. szombat 
Augusztus 6. - Templomszentelésünk napja! Sok éves, kényszerű várakozás után a 1967. tavaszán a XXI. kerületi Tanács megadta az engedélyt a Királyerdei Egyházközségnek, hogy az évekkel azelőtt, hatalmi szóval leállított kápolnaépítést befejezze. A hívek egy szívvel-lélekkel végzett, odaadott közös munkája eredményeként az előírt három hónapos határidőn belül felépült a templom. 1967. augusztus 6-án tartotta meg Shvoy Lajos püspök úr a szentelési szertartást. A nap eseményeit Székelyfi Pál atya jegyezte a Historia Domusba. 
Így épült Királyerdő temploma Miután a Királyerdő lakóinak lelki gondozásáért felelős lazarista atyákat a kommunista hatalom 1948 őszén kitiltotta Csepel területéről, hivatalosan megszűnt az önálló királyerdei lelkészség. A lazarista templom és anyaház építkezését leállították, korábban bérelt házait, köztük a Schmidt villa épületét elvették, saját tulajdonú ingatlanját és Csepel város által adományozott templomtelkét államosították. Az őket követő két királyerdei plébános a Jézus Szíve templomban misézett és Csepel II. Plébánián látta el a királyerdei egyházkerület hivatalos teendőit.  
|
|
A karácsonyi díszítés története: "1967. augusztus 6-án szentelte fel a templomot Shvoy Lajos püspök. 67 nyara nagyon száraz, az ősz pedig esős volt. A falak nem száradtak, karácsony közeledtével már nagyon penészesek voltak, amit megpróbáltak eltüntetni kevés sikerrel. Aranka néni, aki akkor főállású sekrestyés volt, adta az ötletet, hogy girlanddal díszítsünk. Először kötéllel oldottuk meg. Zöld cukor spárgával rákötöztük a gallyat, és szögekre akasztottuk föl, megfelelő formában. Mivel a templomban hideg volt, a fenyő nem hullott, ezért hamvazószerdáig fent hagytuk." Tovább » Csepeli betlehemes és Karácsonyi áhitat December 24-én délután 14.00-kor Csepeli betlehemes játék kezdődik.
|
|
A betlehemes játékról: "a csepeli betlehemes több évszázados, magyar hagyomány szerinti szepelőkkel, szöveggel, mozgással, ugyanakkor jellegzetesen csepeli dallammal is rendelkezik. Tudunk több, ma is élő szépkorú emberről, akik elmondhatják magukról, hogy valamelyik betlehemes csapattal ők is vitték az Úrjövet, Advent örömét." A betlehemes játék csepeli történetéről, a helyi szokások felelevenítéséről Szalai Rita beszélt: Tovább »
Úrnapi virágszőnyeg Minden évben Úrnapján (Corpus Christi), az Úr Testének és Vérének ünnepén a templomunk bejáratáig levezető járdán színes virágszirmokból, zöld ágakból, fűből virágszőnyeget készítünk. Az ötletet 2001-ben Varga Erzsébet, templomunk akkori kántora hozta. Elmondta, hogy a Szent Imre téren, a Kisboldogasszony templom körül minden évben készítenek egyet az ottani fiatalok. Mi - akkori fiatalok - nagy lelkesedéssel fogadtuk az ötletet, hogy a templomunkban is megteremtsük ezt a hagyományt. Azóta is minden évben kérjük a hívek segítségét színenként szétválogatott szirmok, zöld ágak, levelek és fű gyűjtésére. Tovább » 
2018. június 9. Szűz Mária Szeplőtelen Szíve Egyházközségünk számára jeles nap Szűz Mária Szeplőtelen Szívének ünnepe. A liturgikus naptárba XII. Pius pápa 1944-ben vezette be és tette általánossá augusztus 22-én. Bemutatkozik a királyerdei Szeplőtelen Szív Egyházközség, 1. rész - Csepp TV, 2001. "A Szeplőtlen Szív Egyházközség Királyerdő létrejöttével szinte azonos korú. Az 1930-as évek elején parcellázták fel Királyerdő területét, így sok szegény ember jutott kisebb-nagyobb házhelyhez. Ismerősök, rokonok vásároltak egymás közelében telkeket. Kis településcsoportok alakultak ki, amelyek egymástól elszigetelten éltek. Iskola és orvos csak Csepelen volt. 1934-ben látogattak először Királyerdőbe az Irgalmasrend nővérei, akik először a gyerekekhez közeledtek. 1939-től Shvoy püspök atya meghívására a lazarista atyák közül egyre többen jöttek Csepelre, a hitélet elmélyítésére. Működési területük az egykori erdei ösvények útvonalát követve kialakult girbe-gurba utcákban felépített deszka-bádogviskós, sőt, földbe ásott kunyhós Királyerdő lakóinak lelki gondozása lett..."
Bemutatkozik a királyerdei Szeplőtelen Szív Egyházközség, 2. rész - Csepp TV, 2001.
Feltámadtam! És újból Veled vagyok - Alleluja! Ezt a napot az Úristen adta - Alleluja! Örvendezzünk és vígadjunk - Alleluja! Békesség Veletek - Alleluja Én Vagyok ne féljetek - Alleluja! 
Nagyheti szertartások - Húsvéti miserend Virágvasárnap 10.00 
„Jöjj, és csináld te!” Nekünk Ágoston atya volt, az Emmánuel Közösség tagjainak Guszti atya, testvérének – aki évtizedekig segítette őt munkájában -, és régi barátainak Guszti. Egy szelíd, komoly, derűs ember, egy késői hivatás, egy vonzó pap. 2015-ben az egyházmegyei regionális karizmatikus találkozónkon ő volt az egyik előadó. Tanítását feltettük a honlapunkra is, amit máig három és fél ezren néztek meg. Az egyik hozzászóló ezt írta: „Fiatalon ismerhettem meg "Gusztit", csodálatos ember és barát volt papsága előtt is. Emiatt volt különlegesen megható számomra ez a felvétel.” 
24 órás Szentségimádás Királyerdei Templomunkban „Falaidra Jeruzsálem, őröket rendeltem, egész nap és egész éjjel, 24 órás Szentségimádás Királyerdei Templomunkban 
„Falaidra Jeruzsálem, őröket rendeltem, egész nap és egész éjjel, sohase hallgassanak!” (Iz 62, 6-7 ) Van pótolhatatlan ember Ha másnak nem, nekem az! Hányszor „hallgatott meg”, amikor lelkem úgy kívánta. És hány embert hallgatott meg! És nem csak Csepelről, messziről is fölkeresték a kiváló lelki vezetőt! És ő is elment messzire, akár betegen is, az elveszett bárányok után. Mert vannak szolgálati titkok, van orvosi titoktartás. De hogy a papi titoktartás mit jelent, azt Csepel egyetlen műemléke (Pest egyik legrégebbi szobra!), Nepomuki Szent János, a gyónási titok áldozatának szobra mutatja. Ágoston atya ugyanígy hány és hány ember titkát, terhét hordozta! Most mind árván maradtak. És sokan árván maradtak, akik szeretik a kultúrát, művészetet, magyarságot!
Ágoston atya távozása óta a Csepel-Királyerdei Egyházközséget Csepel-Belváros látja el. A szentmiséket Mons. Kertész Péter, Csepel Belvárosi Kisboldogasszony templom kanonok-plébánosa és dr. Zámbó Károly atya mutatja be. Vízkereszttől új miserend van érvényben (kedd reggel 8 óra, szombat este 6 óra, vasárnap de.10 óra; nagyböjtben: péntek este 6 óra) 
A Jászberényi templomban tartott szentmisén
a csepel-királyerdei Mária Szíve Kórus a Jászberényi főtemplom kórusával együtt énekelte Horváth Ottó (1917-1975) Szent Rita tiszteletére írott háromszólamú vegyeskari miséjét,
melyet először az Egyetemi templomban mutattak be 1963. május 14-én. Szent Rita mise, Jászberény, 2017 » A Szent Rita mise hananyaga: Kyrie,Gloria - Sanctus, Benedictus - Agnus Dei 
Püspöki szentmise az 50 éves Csepel-királyerdői templomban 2017. augusztus 6-án, vasárnap ünnepelte felszentelésének 50 éves jubileumát a Csepel-Királyerdei Szűz Mária Szeplőtelen Szíve plébániatemplom. Az ünnepi szentmisét Spányi Antal megyéspüspök tartotta. A Székesfehérvári Egyházmegye képes beszámolója » 
50. évforduló "1967. augusztus 6-án Shvoy Lajos megyéspüspök szentelte fel a templomot. A Szeplőtelen Szív tiszteletére szentelt építményt a korábban nyolc éve működő kápolna helyére emelték. A királyerdei híveknek a székesfehérvári egyházmegye papsága és a hívek segítettek, adományokkal támogatták az építkezést. A két és fél hónap alatt elkészült Isten házát ajándékul szánták főpásztoruknak, Shvoy püspök úrnak a 40 éves püspöki jubileumára." Fotó: Gubis Mariann 
„Hódolattal köszöntöttük az Úr Jézust új templomunkban, mi pedig mély hálával köszöntük az Úr Jézus után azoknak, akik két kezük munkájával és egyebekkel támogatták építkezésünket. (...) Adja Isten, hogy ez a templom Isten nagyobb dicsőségét és híveink lelki javát szolgálja.” |
|
„Új templom Csepelen” Ezzel a címmel olvasható az Új Ember 1967-ben megjelent számában egy tudósítás Királyerdő katolikus templomának felszenteléséről, melyre lassan 50 évvel ezelőtt, 1967. augusztus 6-án került sor. A Szeplőtelen Szív tiszteletére szentelt templomot az akkor nyolc éve működő, mosókonyhából átalakított kápolna helyére emelték, és végre kielégíthette a királyerdei hívek igényeit. Többek között a május elejétől folyó lelkes társadalmi munkának és az önzetlen adományoknak volt köszönhető, hogy három hónappal az építés megkezdése után Királyerdőben már a templom felszentelését ünnepelhették. Tovább » Korábbi bejegyzések az "ESEMÉNYEK" menüpont alatt találhatók! » |
Királyerdei templomunk - A Csepel-Királyerdei Szűz Mária Szeplőtelen Szíve római katolikus plébániatemplom oldala © 2012- Minden jog fenntartva