ELMÉLKEDÉSEK
VIDEÓK
HANGANYAGOK
ZARÁNDOKLATOK
KIRÁNDULÁSOK
PAPJAINKÉRT
LÉLEK KINCSTÁR
MEĐUGORJE
HASZNOS OLDALAK
80 év
|
Dicsértessék a Jézus Krisztus! Kedves Látogató, Isten hozta a Szűz Mária Szeplőtelen Szíve plébániatemplom honlapján! HÚSVÉT 2. VASÁRNAPJA - 2025.04.27. Köszöntöm a kedves híveket és mindazokat, akik a Mária Rádión
keresztül kapcsolódnak mai szentmisénkbe. Kertész Péter plébános A Feltámadás Tanúja 
Ferenc pápa halálának napján írom ezt az elmélkedést. Ugyanakkor Húsvét második napján vagyunk, a mi Urunk Jézus Krisztus feltámadásának ünneplésében. Ez arra ösztönöz, hogy úgy tekintsek Ferenc pápára, mint a Feltámadás tanújára. Minden apostolutód feladata, hogy tanúságot tegyen a Feltámadásról. Péternek azt a feladatot, azt a parancsot adta az Úr Jézus Krisztus, hogy erősítse meg testvéreit. Ez a hitben való megerősítésre utal. Ennek a megerősítésnek a módja a Feltámadásról való tanúságtétel. Amikor az áruló Júdás helyére Mátyást megválasztották apostolnak, fő szempont volt a megválasztásnál, hogy olyan férfit emeljenek a tizenkettő apostol sorába, aki velük volt, és aki ezért tanúságot tud tenni Krisztus feltámadásáról. Nem egyik, vagy másik tettéről, hanem a feltámadásáról. Ez az apostoli hivatás alapja, belső lényege. Mint az apostolok fejének, Péternek volt ez elsődlegesen a feladata. Azonban Péter, minden buzgósága mellett, Krisztus szenvedésének a kezdetekor gyengének bizonyult, és háromszor megtagadta Krisztust. Azonban Krisztus megbocsátott neki, de már a feltámadása után nyilvánította ki a megbocsátást. A halálba induló Krisztust tagadta meg Péter, de a feltámadt Krisztus bocsátott meg neki szavaival kifejezve, és egyúttal megújította küldetését: ő vezesse Krisztus nyáját, az Egyházat. Amikor Rómában, keresztények nyilvános kivégzését tartották, Péter jelenlétével erősítette a Krisztusért halálba indulókat. A mártíroknak erőt adott Péter jelenléte, annak az embernek a jelenléte, aki látta a feltámadott Krisztust, aki beszélt Krisztussal feltámadása után, aki megtapasztalta, hogy Krisztus feltámadása valóság. Magának Péternek is, a feltámadás megtapasztalása adott erőt, hogy Krisztusért a kínhalált félelem nélkül vállalja. Amint Péter, úgy Péter utóda is, elsősorban és mindenekelőtt a Feltámadás Tanúja. Ferenc pápáról ez különösen is elmondható. Egyrészt azáltal, hogy a jubileumi Szentévet a niceai zsinat 1700. évfordulója alkalmából hirdette meg. Ez a zsinat volt az, amely meghatározta azt a hitet, amelyet az Egyház mindig is vallott. Ez a hit volt az apostolok hite: Jézus Krisztus az Isten egyszülött Fia, aki értünk meghalt és feltámadt. Ez a hit ott jelent meg először, Húsvét hajnalán, az üres sírban, János lelkében. János lelkében ez a hit úgy jelent meg, hogy még nem látta a feltámadt Krisztust, de már hitt, a többi apostolt megelőzően. Jézus Krisztus Urunk az Egyház vezetését mégsem Jánosra, hanem Péterre bízta, aki mikor látta a feltámadt Krisztust, már hitt ő is. Tamásnak azonban az is kellett, hogy megérinthesse a feltámadt Krisztust. Mikor kezét Krisztus sebébe bocsáthatta, leborulva felkiáltott: "Én Uram, én Istenem!" (Jn 20, 19-31) A feltámadt Krisztusba vetett hit győzelme elsöprő, és végleges. Ferenc pápa pedig ennek a hitnek a jegyében hirdette meg a jubileumi Szentévet. A másik momentum, amely arra utal, hogy Ferenc pápa tanúságot tett Krisztus feltámadásáról, hogy súlyos betegsége ellenére Húsvét vasárnapján megjelent, és személyesen adta Ubi et Orbi áldását. Utána még külön körbe ment nyitott autóval, üdvözölte a téren megjelent, Krisztus feltámadását ünneplő sokaságot. Súlyos egészségi állapota, állandó légszomja ellenére vállalta ezt a szép gesztust, amely ilyen módon Krisztus feltámadásának a tényét hangsúlyozta. Azzal őrizhetjük meg ennek a különleges pápának, Ferencnek az emlékét méltóképpen, ha Krisztus feltámadásába vetett hitünkben megerősödünk, és ebben a hitben éljük életünket. Búcsúzzunk tőle az Egyház szavával: Adj Uram örök nyugodalmat neki, és az örök világosság fényeskedjék neki! Nyugodjék békében. Amen.  HÚSVÉT - 2025.04.20. 1./ Holnap HÚSVÉT HÉTFŐN szentmise 10 órakor lesz. Kertész Péter plébános Feltámadt az Élet! 
Találó kedves húsvéti népénekünknek ez a sora: "meghalván az Élet, a halálon Úr lett". A mi Urunk Jézus Krisztus halálával győzte le a halált. Éppen a halálával. Ez nem ellentmondás? Nem! Istennek semmi sem lehetetlen. Krisztus feltámadása az Élet győzelme a halál felett, de ez az Élet maga Jézus Krisztus Urunk, aki azt mondta Lázár feltámasztása előtt Mártának: "testvéred fel fog támadni." Márta erre azt mondta: "tudom, hogy feltámad az utolsó napon." Érdekes, hogy Jézus erre nem azt mondta, hogy "Igen, majd az utolsó napon feltámad...", és azt sem mondja, hogy "majd most nemsokára feltámasztom"; hanem azt mondja: "én vagyok a Feltámadás és az Élet." A Feltámadás tehát nem valami, hanem valaki: maga Jézus Krisztus Urunk; és az Élet sem valami, hanem valaki: maga Jézus Krisztus Urunk. Ő az Isten örök Fia, az Isten örök Igéje, akiben minden teremtetett. "Minden őáltala lett, és nélküle semmi sem lett, ami lett" - írja Szent János apostol és evangélista. Isten műveiben az Ő örökkévaló élete, belső lényege tárul fel. Az "én vagyok" kifejezéssel Isten az ő belső lényegét nyilatkoztatja ki: "én vagyok, aki vagyok" mondja Isten az égő csipkebokorból Mózesnek. A létige, a "van, vagyok" szó öröktől fogva Istenre "érvényes", Isten mondhatja önmagáról Igazán, hogy :"én vagyok". Azonban Isten nem egy magányos "én", hanem három személy: az Atya, a Fiú, és a Szentlélek... Ez a három személyű valósága az Istennek, megjelenik a műveiben. A keresztáldozatot úgy vállalta Jézus, hogy abban az Atyának való engedelmessége nyilvánult meg. Engedelmességével megdicsőítette az Atyát, és az Atya pedig megdicsőítette a Fiút. A feltámadás pedig a Fiú megdicsőítése a mennyei Atya által, aki a Fiút feltámasztotta. De felfogható a feltámadás úgy is, hogy a Fiú feltámadt, hogy ezzel az Atyát megdicsőítse... Mindkét felfogás érvényes és igaz, mert a Megváltás műve, Krisztus kereszthalála és feltámadása közös műve az Atyának és a Fiúnak, akik a Szentlélekkel egységet alkotnak az egymás iránti örök szeretetben. Ugyanakkor hangsúlyozni kell, hogy a feltámadás történelmi esemény, történeti valóság, történeti előzményekkel és történeti következményekkel. A feltámadásra való reagálás is történeti, a tanítványok értetlensége, és az a váratlanság, az a meglepetés amit Krisztus feltámadása okozott. A Húsvét vasárnapi evangélium Szent Jánostól (Jn 20, 1-9) folytatása a Húsvét Vigilia Szentmisén elhangzott evangéliumnak, amely Szent Lukácstól való. Az evangéliumok a feltámadás utáni órák rekonstruálásában egybeolvashatók, megfelelnek egymásnak. Először az asszonyok voltak a sírnál, hogy Jézus testét megkenjék, mivel a szokásos megkenés elmaradt a szombat beállta miatt. Ezek az asszonyok fedezték fel a sír ürességét. Futottak a tanítványokhoz, majd a tanítványok közül Péter és János futottak a sírhoz. Arról, hogy angyalok is megjelentek az asszonyoknak János nem ír. De az eseményekből kiolvasható, hogy így volt, ugyanis az asszonyok olyan zaklatottak voltak, hogy azért Péter és János rögtön futásnak eredtek a sírhoz. János pedig azért nem ír itt az angyalok megjelenéséről, mert az üres sír hallatára Péter rögtön futásnak eredt, és ő pedig azonnal követte Pétert, így az angyalok elmondását ők már akkor hajnalban nem hallották az asszonyoktól, ilyen módon ez a mozzanat nem ragadt meg János emlékezetében élesen. Lukács viszont azt nem írja le, hogy Péterrel János is a sírhoz futott. Lukács számára elsősorban Péter személye a jelentős, mert Péter volt az apostolok feje, és Lukács idején, amikor Szent Pál apostol tanítványaként megtért orvosként az evangéliumot írta, Péter volt az Egyház első számú tekintélye, mint első a tizenkettő közül. Azonban János leírja, hogy ő is ott volt, gyorsabban futott mint Péter, de amíg Péter oda nem ért a sírhoz, addig ő sem ment be, megvárta Pétert, és Péter lépett be elsőnek. Azonban amikor beléptek, és látták az otthagyott gyolcsokat, amely gyolcsok úgy voltak ott, ahogy Jézus kiemelkedett belőlük, leírja önmagáról: "látta mindezt és hitt." Ezért írta le a saját ottlétét, mert erre a pillanatra emlékezett vissza... Látta és hitt: ezt nem Péterről írta, hanem önmagáról. Itt jelent meg először a húsvéti hit. Az a hit jelent meg itt először, amely a mi hitünk. Amely hit ugyanaz azóta, amely a keresztények hite mindig is volt, és nem változott... Ezzel az eseménnyel kapcsolatban kiemelek két érdekes mozzanatot. Az egyik érdekes mozzanat, hogy minden bizonnyal azért írja le, hogy ő is ott volt Péterrel, hogy leírja, hogy hitt. Leírta ezt nem Péterről, hanem önmagáról. Ugyanakkor a feltámadott Krisztust még ekkor nem látták. Péterről nem is írja, hogy ekkor hitt volna, és a többi tanítvány sem hitt még ekkor, amit az emmauszi úton történtek is bizonyítanak. De ő János már ekkor hitt. Miért? Talán amiatt a bensőséges szeretetkapcsolat miatt, amely őt Jézushoz fűzte. Ez rávilágít arra, hogy ez a szeretet nem pusztán érzelem volt, hanem egy külön kegyelmi adomány, amely szeretet bátorsággal és mély meglátással társult. Ezért volt Jánosnak bátorsága ott állni a kereszt alatt Máriával. János szeretete hasonló volt Mária szeretetéhez, aki a kereszt alatt állva a legmélyebb szomorúságot élte át, de mégsem rendült meg Isten iránti bizalmában, hitében... A másik érdekes mozzanat, hogy János nem részletezi, hogy ez a hit mire irányult, hanem csak egyszerűen leírja: "hitt". És ez azért érdekes, mert mi viszont tudjuk, hogy mire irányult ez a hit. Miért? Mert nekünk is ugyanaz a hitünk. Ez a hit arra irányult, hogy Jézus Krisztus az Isten Fia, a Megváltó, aki értünk meghalt, és Feltámadott. Húsvéti ünneplésünk által növekedjünk, erősödjünk ebben a hitben. Templomaink új vasárnapi miserendje 2025. április hónaptól: Belváros
- Kisboldogasszony templom: VIRÁGVASÁRNAP - 2025.04.13. 1./ Köszönet az előző vasárnapi szentföldi gyűjtésért, melynek
összege 57.180,- Ft volt. Kertész Péter plébános Krisztus győzelme a halál felett A mi Urunk Jézus Krisztus halálával legyőzte a halált. Nem ellentmondás ez? Nem! Amikor Gábriel arkangyal közli Máriával, hogy fiút fog szülni, akkor Mária megkérdezi, hogyan lehetséges ez? Istennek semmi sem lehetetlen – hangzott a válasz. 
Ez a gondolat, hogy Istennek semmi sem lehetetlen, mintegy keretbe foglalja az evangéliumot, jelen van Krisztus születésénél és halálánál, és a feltámadásánál is. Amikor Krisztus a kereszten meghalt, azt gondolhatta a gonosz lélek, aki a bűn és a halál szerzője, hogy ezzel legnagyobb győzelmét aratta, megölte az Isten fiát, és ezzel a halál végleges győzelmet aratott az élet fölött. De ezt csak egy pillanatig gondolhatta, mert Jézus Krisztus Urunk lelke leszállt az alvilágba, ahol az összes addig meghalt embernek is elvitte a Megváltás örömhírét. Amikor azt gondolta a halál és a bűn szerzője, hogy a legnagyobb diadalát aratta, valójában akkor szenvedte el a legnagyobb vereséget. Jézus a halálával, éppen a halálával győzte le a halált. A halál halálából pedig élet fakadt, mert Jézus Krisztus maga az Élet. Ezért mondta Jézus Lázár feltámasztásakor: „Én vagyok a feltámadás és az Élet.” Zámbó Károly atya Templomaink új vasárnapi miserendje 2025. április hónaptól: Belváros
- Kisboldogasszony templom: NAGYBÖJT 5. VASÁRNAPJA - 2025.04.06. 1./ A mai vasárnap gyűjtést tartunk a Szentföld javára. Kertész Péter plébános Templomaink új vasárnapi miserendje 2025. április hónaptól: Belváros
- Kisboldogasszony templom: Az irgalmas Krisztus szeretete 
A vasárnapi evangélium az irgalmas Krisztus szeretetét állítja elénk. (Jn 8, 1-11) Jézus elé állítottak egy asszonyt, akit házasságtörésen értek. Mózes törvénye szerint a megkövezés lett volna az ítélet. De előtte Jézushoz viszik, hogy Jézus mondja ki az ítéletet. Azonban Jézus egyetlen kijelentésével letöri a kövezésre készülő kezek lendületét. Aki bűntelen, az vesse rá az első követ… Erre eloldalogtak, köveiket maguk elé dobva a földre. Jézus egyedül marad az asszonnyal. Senki sem maradt ott, aki elítélné, és Jézus sem ítéli el, de mégis, amit mond neki, abban benne van az ítélet: „Menj, de többet ne vétkezzél!” Igen, ebben azért ítélet van, de nem az asszony személyére, hanem a cselekedetére. Hiszen Jézus azért mondja, hogy ne vétkezzen az asszony, mert magát a vétket elítéli. Pontosabban: úgy ítéli meg, hogy a vétek az valóban vétek, a bűn az valóban bűn… Ez lehet a helyes látásmód: a vétket, a bűnt elítélni, önmagunkban is, de a bűnösnek irgalmazni… Ez nem felmentés! Az irgalom nem felmentés! A felmentés az akkor van, ha kiderül, hogy a feltételezett elkövető nem követte el a bűnt… Ha elkövették a bűnt, akkor lehet szó irgalomról. Az irgalom pedig elvezet a bűnök megbocsátásához. Azonban azzal, hogy bocsánatot nyer a bűn, azzal is ki van mondva, hogy a bűn az valóban bűn… Ha kiüresítjük a bűn fogalmát, akkor kiüresítjük az irgalom és a bűnbocsánat fogalmát is. Ez nagy kísértése a mai embernek: a 20 század második felétől kezdve felerősödött az a látásmód, hogy bizonyos bűnöket a társadalmi közgondolkodásban már egyáltalán nem tartottak bűnnek. Ez ma fokozottan jellemző. A legtöbb ilyen kiüresedett bűn-fogalom a házassággal, és a szexualitással kapcsolatos: ami a hatodik parancs körébe tartozik… Azonban itt nem áll meg a bűnös világ: a sok millió abortusz sokkolóan figyelmeztet: a bűn útján nincs visszafordulás, a legmélyebbre süllyedés: az ártatlan emberi életek tömeges kioltása felé halad a bűn útja… A bűn ugyanakkor szorongással és félélemmel jár. Szorongással és félelemmel jár talán már a bűnre való hajlandósággal való szembesülés is. Persze a szorongást és a félelmet, ha kórossá válik, akkor gyógyítani kell, kezelni kell, azonban nem önmagában a legrosszabb az, ha valakinek szorongásai és félelmei vannak… A legrosszabb az lenne, amikor valakinek nem lenne semmilyen félelme, jókedvűen és magabiztosan vétkeznék, és az Isten nélküli életben teljesednék ki… Isten azonban ezt legtöbbször nem engedi… Tekintsük hatalmas kegyelemnek, ha nem tudunk Isten nélkül élni… Isten azért engedi meg, hogy félelmeink legyenek, hogy irgalomért esdekelve meneküljünk Krisztushoz! Zámbó Károly atya NAGYBÖJT 4. VASÁRNAPJA - 2025.03.30. 1./ Kedden reggel 8 órakor szentmise. Kertész Péter plébános Templomaink új vasárnapi miserendje 2025. április hónaptól: Belváros
- Kisboldogasszony templom: Isten irgalmas szeretete 
Az elmúlt vasárnapi evangéliumban Jézus a terméketlen fügefa példázatát mondta el, annak a ténynek a megvilágítására, hogy Isten várakozik, várja az ember megtérését. A mostani vasárnapi evangélium pedig azt mutatja be, hogy az Isten szeretné, akarja a bűnös megtérését, és azért várakozik. (Lk 15, 1-3. 11-32) Jézus Krisztus Urunk ezért mondja el a tékozló fiúról szóló példabeszédet, hogy bemutassa, hogy Isten mennyire örül a bűnös megtérésének. A fiú örökségét kikérve otthagyta az atyai házat, hogy bűnös életet éljen. Amikor azonban megcsömörlött, és teljesen tönkrement a bűnös életben, visszavágyott atyja házába. Elhatározta, hogy béresként kér befogadást. Azonban atyja nagy szeretettel öleli keblére hazatért fiát. Ez az örömhír: ez Isten stílusa: a visszafogadó, irgalmas szeretet. Miért lehet ez a példabeszéd felhívás a bűnbánatra és a megtérésre? Azért, mert ez a példabeszéd nem egyszerűen elmondja, hogy meg kell térni, hanem azt is elmondja, hogy miért érdemes megtérni: azért érdemes megtérni, mert Isten szeretettel fogadja a megtérő bűnöst. Itt nem csak arról van szó, és megtérés alatt nem csak azt kell érteni, hogy valaki, valami súlyos bűntől, bűnös életállapottól megszabadulva, új kegyelmi életet kezd élni. Arról is szó van, és a megtérés azt is jelentheti, hogy valaki az Istennek való önátadását megújítja, vagy valaki tudatosan törekszik arra, hogy leszámoljon gyarlóságaival. Arra is ösztönözhet a tékozló fiú példabeszéde, mint megtérésre való felhívás, hogy áldozatot hozzunk, és azt felajánljuk engesztelésként bűneinkért, vagy valamilyen nehézséget, vagy nehéz körülményt zokszó nélkül viseljünk el, és azt felajánljuk engesztelésül. Jézus Krisztus Urunk bemutatja ebben a példabeszédben Isten irgalmas szeretetét, hogy ezzel megalapozza Istenbe vetett reményünket és feltétlen bizalmunkat. Zámbó Károly atya Krisztus figyelmeztet a hamis biztonságérzet ellen 
Nagyböjt harmadik vasárnapján egy figyelmeztető példabeszéd hangzik el az evangéliumban. Jézus felidézi tanítványainak azt a két tragikus eseményt, amely akkoriban történt. (Lk 13, 1-9) Az egyik esemény Pilátus vérengzése. Pilátus megölette az éppen áldozatot bemutató galileaiakat. Jézus óva inti tanítványait attól, hogy azt gondolják, hogy az ekkor meghaltak bűnösebbek voltak, mint a többi galileai. Vagy akikre rádőlt Siloámban a torony, azok sem voltak bűnösebbek a többi jeruzsáleminél. Jézus ezeket azért mondta, hogy óvjon a hamis biztonságérzettől. A hamis biztonságérzet a 21. századi nyugati emberre sajnos nagyon jellemző. Ez egyrészt erkölcsileg lanyha, szabados életben nyilvánul meg. Ennek az erkölcsileg szabados életnek alapvetően két változata van: az egyik, aki nem hisz Istenben. Aki nem hisz Istenben, az sokszor azt gondolja, hogy azt tehet, amit akar. A másik változat, amikor valaki hisz Istenben, de úgy gondolja, hogy Isten olyan irgalmas, hogy biztosan meg fog bocsátani, és ezért gátlástalan, hedonista életet mer élni az ilyen ember, nem érdekli az sem, ha másoknak szenvedést okoz. Van egy harmadik fajtája a hamis biztonságérzetnek: amikor valaki nem erkölcstelen és nem hitetlen, de langyos életet él. Minket keresztényeket talán ez kísért meg a leginkább. Olyan, mint hogyha valaki ezt mondaná: „Az életemben minden rendben van. Kötelességeimet teljesítem Isten felé, rendszeresen imádkozok, templomba járok.” Akiket ez megkísért, hajlamosak azt is mondani: „nincs bűnöm”… Vagy: „nincs mit meggyónnom, nincs énnekem semmi bűnöm.” A „soha nem követtem el semmilyen bűnt” életérzés, vagy ha például valakit „apácák” neveltek, és ezért mindennap elmond egy Miatyánkot… Ne értsenek félre! Nem azért írom ezeket, mintha bárkit is elítélnék. Az emberek személyét nem ítélem meg, az távol álljon tőlem, nincs is jogom hozzá… De a helytelen magatartásra, és gondolkodásmódra figyelmeztethetem testvéreimet, csatlakozva ezzel Jézus figyelmeztetéseihez, mintegy értelmezve ezzel Jézus figyelmeztetéseit. Mi a legnagyobb baj a langyos életű keresztények esetében? Nagyon sokszor azt látni, és sok keresztény hívő panaszkodik arra, hogy gyermekei már nem élnek hívő életet, unokáit már meg sem keresztelték… Megint csak kérem, ne értsenek félre! Nem azt mondom ezzel, hogy mindenki, aki azt tapasztalja, hogy a gyermekei elfordultak a hittől, hogy unokáit meg sem keresztelték, annak ez saját hibája, mert nyilván ennek lehet ezer és egy oka. Mindenki a saját lelkéért felelős elsősorban. De lehet a langyos keresztény élet szomorú következménye a hit átadásának a hiánya… Lehet a terméketlenség a langyos élet velejárója. A kényelmes, túl „összkomfortos” keresztény élet torkollhat lelki értelemben vett terméketlenségbe és gyümölcstelenségbe. Nem véletlen, hogy Jézus a két figyelmeztető példa után, a Pilátus vérengzése és a toronykatasztrófa után, a terméketlen fügefa hasonlatát mondja el. A fa tulajdonosa kivágta volna a fát, mivel nem termett gyümölcsöt, de a vincellér kérésére vár még a kivágással. Körülássa, megtrágyázza a fát a vincellér, hátha terem. Ez vigasztaló mozzanat: Isten nem sújt le azonnal a terméketlen embere, hanem várakozik, hátha még gyümölcsöt hoz élete. Látnunk kell, és éreznünk kell az Isten várakozását. Most a 21. század elején, megérett volna a világ az ítéletre. De Isten várakozik… Várja az őszinte megtérést, várja a töredelmes bűnbánatot. De tudnunk kell, és erre is figyelmeztet Jézus: egyszer az életünknek vége lesz, és a világtörténelemnek is egyszer vége lesz. Egyszer eljön a számadás ideje. Ne késlekedjünk a megtéréssel! Zámbó Károly atya Fotó: Papp Tamás NAGYBÖJT 2. VASÁRNAPJA - 2025.03.16. 1./ Kedden reggel 8 órakor szentmise. 2./ Szerda Szent József ünnepe. A Belvárosban este 6 órakor lesz szentmise. 3./ Péntek du. fél 5 órától keresztút, majd 5 órától szentmise melyet
nagyböjt minden péntekjén is végzünk. 4./ Szombaton és vasárnap a szentmisék a szokott időben. Kertész Péter plébános 
Keresztút papokért és papi hivatásokért Kedves Testvérek! Krisztus ragyogása: vigasztalás 
A mi Urunk Jézus Krisztus színeváltozása a Tábor hegyén: a tanítványai vigasztalására történt. (Lk 9, 28b – 36) Három apostolt engedett oda, hogy ezt a ragyogást láthassák: Pétert, Jánost, és Jakabot. A vigasztalás oka előre látható: amikor Jézus Krisztus Urunkat elfogják, igazságtalanul halálra ítélik, megkínozzák, és végül keresztre feszítik és meghal a keresztfán, a tanítványok számára ez olyan szomorúság lesz, amelyben szükségük van ennek az élménynek a vigasztaló emlékére. Szükségük lesz Jézus szenvedésének és halálának az órájában a tanítványoknak arra, hogy Krisztus isteni dicsőségének ragyogó reménysége erőt adjon nekik. Miért nem minden apostolnak mutatta meg ezt ragyogást Krisztus? Talán azért, hogy ez a három apostol mondja el a többieknek Krisztus ragyogását. Ez az örömhír hirdetésének struktúrája: az az ember, aki megtapasztalta Krisztust, az vezesse embertársát Krisztushoz. Az evangélium úgy terjed, hogy van benne valami finomság, diszkréció, az ember szabadsága van tiszteletben tartva ezáltal: de nem azért, hogy szabadon elutasítsa Krisztust, hanem azért, hogy szabadon döntsön mellette. Krisztus megkívánja, sőt megköveteli a hitünket. Nem tesz Isten olyan gesztust az ember felé, amely olyan erőteljes, hogy hitre már ne lenne szükség: Isten nem akarja lerontani a hitünket. Három apostolnak mutatja meg magát ragyogva, ugyanannak a háromnak, akit beengedett Jairus lányához is, amikor feltámasztotta a kislányt. Azt akarta Jézus, hogy ez a három apostol erősítse, és vigasztalja a többieket. Nem mindegy azonban, hogy mivel vigasztalják azt, akit vigasztalnak. A halállal szemben vigasztalás csak a feltámadás és az örök élet lehet. Az ateistáknak nincs igazi vigasztalásuk. Az, amikor egy polgári temetésen azt mondja a búcsúztató, hogy „szívünkben örökké él”, az hogyan lehetne vigasztalás, ha mi is meghalunk, a rokonok is meghalnak? Talán az ateisták szerint fennáll ez a világ örökre? Papként gyakran járok temetőbe, de még száz évnél idősebb sírokat sem nagyon látok… Hol vannak akkor az addig élt emberek. Négy nagyszülőjét talán a legtöbb ember ismerte, ha elhunytak, talán legtöbb ember tudja, hogy hol vannak eltemetve. Bizonyára legtöbben látogatjuk is sírjukat… De nyolc dédszülőnk közül kiket ismertünk, és kiknek járunk a sírjához? Tizenhat ükszölőnk sírját… - tudjuk hol vannak? Megvannak még? Nem mondom hogy baj ha nincsenek meg, mert minden ősünk emlékét nem lehet ápolni Ádámtól és Évától… Csak arra szeretnék rávilágítani, hogy ez nem tud a halállal szemben vigasztalást adni. Nem lehet a halállal szemben vigasztalás csupán az, hogy kegyelettel, szeretettel emlékezünk az elhunytakra. Kell emlékeznünk rájuk. Kell, hogy szeretettel gondozzuk sírjaikat. Akiket itt a földön szerettünk, azáltal tudjuk megélni, hogy továbbra is szeretjük őket, hogy gondozzuk sírjaikat. De a halállal szemben vigasztalást csak az tud adni, aki legyőzte a halált: a mi Urunk Jézus Krisztus! A színeváltozás eseménye által Krisztus elővételezi a vigasztalást azért, hogy az ő szenvedésének órájában reményt adjon a tanítványoknak. Még egy gondolat: a tanítványok életében Krisztus kínszenvedése és kereszthalála nagyon nagy szomorúság volt, ami után nem hirdették volna Krisztust, ha fel nem támad Krisztus… Azonban talán mégsem voltak egészen remény nélkül. Mert ha egészen remény nélkül lettek volna, akkor elszéledtek volna, sőt elmenekültek volna. De ők mégsem ezt tették, hanem együtt maradtak az utolsó vacsora termében – igaz, bezárkózva... Abban a teremben gyászoltak együtt Krisztus halála után három napig, ahol nem sokkal azelőtt elhangzottak ezek a szavak: „…értetek és sokakért kiontatik a bűnök bocsánatára.” Vajon a gyász órájában eszükbe jutottak ezek a szavak? Az ateisták esetében is talán valami halvány szikrája lehet a reménynek. Hiszen ők sem végleg elfelejteni akarják a halottakat, hanem gondozzák a sírokat, és együtt gyászolnak, ami talán arra utal, hogy az ateizmus kíméletlen keménysége sem tudja az ember reményét minden ízében teljesen kioltani… Isten nem alkotta a halált. Nem alkotta, de megengedte, bizonyos értelemben elrendelte: mert nem a halál a legrosszabb, hanem az Isten nélküli örök élet lenne a legrosszabb. Isten a bűnbeesett embernek nem engedte meg, hogy Isten nélkül éljen örökké. De van feltámadás! A mi Urunk Jézus Krisztus színeváltozása ezt jelzi előre. A színeváltozás evangéliuma a Nagyböjt visszafogottságában kissé előre beragyogtatja lelkünket a húsvéti örömmel, hogy megpróbáltatásainkban erőt merítsünk belőle. Zámbó Károly atya NAGYBÖJT 1. VASÁRNAPJA - 2025.03.09. 1./ A mai vasárnap a szentmise végén hamvazás lesz. 2./ Kedden reggel 8 órakor szentmise. 3./ Péntek du. fél 5 órától keresztút, majd 5 órától szentmise melyet
nagyböjt minden péntekjén is végzünk. 4./ Szombaton és vasárnap a szentmisék a szokott időben. 5./ Köszönet a katolikus oktatási intézmények javára történt gyűjtésért, melynek összege 65.790.- forint volt Kertész Péter plébános Krisztus megkísértése a pusztában 
Jézus Krisztus Urunkat a pusztában megkísértette a sátán. (Lk 4, 1-13) Az első kísértés a kenyér kísértése. A gonosz lélek arra próbálja rávenni Jézust, hogy ha megéhezett, változtassa a követ kenyérré, és egyen kenyeret, ezzel csillapítsa éhségét. Jézus erre válaszolja: „nem csak kenyérrel él az ember”. Ez a kísértés a böjtölésben legyengült, kimerült test olyan felüdítésére vonatkozik, amely engedelmeskedés lenne a sátánnak. Ez a kísértés jelen van a mai ember életében: hogy életét változatossá, tartalmassá, teljesebbé tegye, de nem Istennek tetsző módon, hanem az ördög szavának engedelmeskedve. A második kísértés a világuralomra vonatkozik: Jézust arra akarja rávenni a gonosz lélek, hogy uralkodó legyen a világ felett. Az ára ennek a világuralomnak, a sátán előtti leborulás lett volna. Jézus ezt is visszautasítja: „Uradat Istenedet imádd és csak neki szolgálj!” A sátán ezután a templom párkányára állította Jézust, hogy onnan vesse le magát. Az angyalok felfognák, és lassan eresztenék le, ilyen módon a templom párkányáról alászálló hamis messiásként lépne fel Jézus. Azonban Jézus ezt a kísértést is visszautasította, azt mondva a gonosz léleknek: „Ne kísértsd Uradat Istenedet!” A három kísértés összegezve: a kenyér, a világuralom, és a hamis messiás kísértése. A kenyér kísértésénél említettem, hogy jelen van a mai ember életében. Azonban a világuralom, és a hamis messiás kísértése is jelen van világunkban, de aktív módon keveseket érint. Aktív módon azokat érinti, akik az ördöggel szövetkezve világuralomra törnek, vagy akik hamis messiásként akarnak fellépni. Ők nincsenek sokan, őket érinti aktív módon ez a kísértés. Azonban passzív módon sokakat érinthet ez a két kísértés is. A világuralom kísértése a legtöbb ember életében úgy van jelen, hogy szolgai módon átveszi a világuralmi törekvéseket kísérő ideológiákat, aláveti önmagát azoknak, és azokhoz igazítja életét. Az ember, aki gondolkodását egy ideológiához igazítja, ilyen módon hamis biztonságérzethez jut, és az ideológia szolgálatában felmentve érzi magát Isten parancsai alól, ami pedig egy hamis szabadság-érzéssel tölti el. A hamis messiás kísértése pedig úgy van jelen a mai ember életében, hogy követőjévé válik egy önjelölt, hamis messiásnak. A világuralom, és a hamis messiás kísértése első pillantásra talán úgy tűnhet, hogy nagyon hasolló. Ez a hasonlóság abból ered, hogy mindkét kísértés szellemi természetű. Hogyan lehet megkülönböztetni ezt a két kísértést? Talán úgy, hogy a világuralom kísértésében van egy világuralmi ideológia, amelybe a megkísértett ember belesüpped, belekábul, és aszerint látja a világot, a valóság iránt szinte teljesen érzéketlenné válva… A hamis messiás kísértése látszólag kivezet ebből. A hamis messiás bűvkörébe került emberek látszólag mintha fölébredtek volna, azonban nem az igazságra ébredtek fel, hanem a kábító világuralmi ideológia hazugságától különböző, másfajta hazugságra. A két kísértés, és a hozzájuk tartozó ideológia: a világuralom, és a hamis messiás, látszólag egymással szemben állnak, azonban egyik sem az igazság. Az Igazság: maga Jézus Krisztus Urunk. Jézus Krisztus Urunk elszenvedte a hármas kísértést, hogy erőt adjon nekünk a kísértések elleni küzdelemben. Erőt ad nekünk Jézus a kenyér kísértésében: hogy ne keressünk testünknek hamis, bűn általi felüdülést, hanem legyen életünk középpontjában az Élet Kenyere: maga Jézus Krisztus. Az a felüdülés, amit az Élet Kenyere ad, nem a bűnre, hanem a tisztaságra vezet, a tiszta élet boldogsága lesz osztályrészünk az Élet Kenyere által, Krisztussal misztikusan egyesülve. A világuralom hitelesen az az uralom, amelyet Krisztusnak ad a mennyei Atya. Ez azonban nem egyszerűen világuralom, hanem mérhetetlenül több annál: a Teremtés feletti uralom. Azáltal van Krisztusnak a Teremtés feletti uralma, hogy Őbenne teremtett mindent a mennyei Atya. Mi is, mint Isten teremtményei, benne vagyunk ebben az uralomban. Krisztussal egyesült életet élve részt is kaphatunk ebből az uralomból, mint királyi papság. Gondoljunk abba bele, hogy Isten, amikor az embert megteremtette, így szólt hozzá: „Töltsétek be a földet, hajtsátok azt uralmatok alá!” Ez azonban még a bűnbeesés előtt volt, a kegyelem állapotában. Krisztus megváltói műve által azonban helyreállt a kegyelem. Az ember tehát Krisztus által hitelesen részesülhet a világuralomban, ahogyan Isten eredetileg elgondolta az ember teremtésekor. Az Igaz Messiás, a mi Urunk Jézus Krisztus visszaállítja a Teremtés eredeti rendjét: az ember számára újra megnyitja a kegyelmet, amit a bűn által az ember elveszített. A kísértések azért veszélyesek, és azért annyira élesek, mert legmélyebb rétegükben olyan mozzanatokat tartalmaznak, amelyeknek az ember részese lehetne az Isten elgondolása szerint is: a kenyér, a világuralom, és az Istennel való személyes kapcsolat (amit a Messiás hozott el, és állított helyre, ezért ezt az elemi vágyat célozza a messiás-kísértés): az ember elemi vágyai, melyek az Istentől vannak. Az ember elemi vágyai, mint a test Isten szerinti táplálása a föld javaival, az Isten szerinti uralkodás a világon, és az Istennel való személyes, egészen bensőséges kapcsolat: Isten szerint van: így vagyunk megteremtve. Azonban ezt a gonosz lélek eltorzítva le akarja rontani, hogy ezen elemi vágyak révén őhozzá, a gonoszhoz kapcsolódjunk, ne pedig az Istenhez. Azért szenvedte el Jézus Krisztus Urunk a három kísértést, mely három legelemibb vágyában célozza meg az embert, hogy ebben a küzdelemben is velünk legyen. Az Úr Jézus Krisztus ebben a küzdelemben is erőt akar adni nekünk, velünk van megkísértettségünk óráján is, hogy erőt adjon nekünk az ellenálláshoz, hogy ellentmondva a kísértő gonosz léleknek, megerősödve kerüljünk ki ebből a küzdelemből. Zámbó Károly atya ÉVKÖZI 8. VASÁRNAP - 2025.03.02. 1./ A mai vasárnap könyörgő nap a világ éhezőiért. Kertész Péter plébános A fa és gyümölcse 
A vasárnapi evangéliumban Jézus Krisztus Urunk kijelenti: „nincsen jó fa, amely rossz gyümölcsöt terem, és nincsen rossz fa, amely jó gyümölcsöt hoz.” „Minden fát a gyümölcséről lehet felismerni.” (Lk 6, 39-45) A Krisztusban élő ember élete meghozza a jó gyümölcsöket. Ezek a jó gyümölcsök az erények. Az erények gyakorlása bearanyozza az életet. Aki valóban Krisztusban él, az szükségszerűen az erények gyakorlásában fog bővelkedni. Ugyanakkor, ha valaki nem bővelkedik az erények gyakorlásában, akkor bizonyosan nem él Krisztusban. Ma rostálás van a világban. A Krisztusi élet egyre inkább elválik attól az élettől, amely nem Krisztusban él. Nincs a kettő között középút, ahogyan az üdvösség és a kárhozat között sincs középút. Talán éppen azért engedte meg az Isten, hogy a bűn így eluralkodjék a világon, hogy ez a rostálás megtörténhessen. Talán azért engedte az Isten, hogy a bűn ilyen kendőzetlenül megmutatkozzék, hogy ezzel megkönnyítse számunkra a jó választását, és a rossz elvetését. Azt azonban világosan látni kell, hogy Isten sohasem akarja a rosszat. A rossz az mindig az Istentől elszakadt szabad akarat következménye. A rossz az mindig az Istentől való elszakadástól van. Az Istenhez való kapcsolódásból csak jó származhat. Az Istenhez való kapcsolódás az imádságban történik, az imádságból ezért csak jó származhat. Adja meg nekünk a mindenható Isten, hogy imádságunk által növekedjünk a jóban, és életünk meghozza a jó gyümölcsöket. Zámbó Károly atya ÉVKÖZI 7. VASÁRNAP - 2025.02.23. 1,/ Szentmiséink héten a szokott rendben, 2./ A vasárnapi perselyadományainkat a katolikus oktatási intézmények javára ajánljuk. 3./ A május 10-i, litéri Bódi Magdolna zarándoklatra a továbbiakban jelentkezni Kispál György atyánál lehet a Jézus Szíve plébánián. Kertész Péter plébános Krisztus tanítása a szeretetről 
Az örökkévaló Szentháromság egy Isten szeretete önzetlen szeretet. Azért lehet önzetlen, mert Isten három személy: az Atya, a Fiú és a Szentlélek. Ez a szeretet valóban örök. Nem csak azért örök, mert nincs vége, hanem azért is, mert nincs kezdete sem. A Három Személy végtelen intenzitású szeretettel szereti egymást, örökké. Azért tökéletesen önzetlen Isten szeretete, mert magában Istenben örök szeretet van. A világot és benne az embert, és a tisztán szellemi lények világát, Isten nem azért teremtette, mintha bármilyen fogyatkozást szenvedett volna a szeretetben. Ugyanakkor szereti az Isten a teremtményeit… Isten a teremtményeit nem szeretheti alacsonyabb rendű szeretettel az Őbenne lévő szeretetnél. Ezért a teremtett világot a Fiúban teremtette a mennyei Atya. Így a Mennyei Atya a teremtményeit ugyanazzal a szeretettel szereti, mint a Fiút. Ez azt jelenti, hogy teremtettségünk által benne vagyunk a Fiúban. Így közelíthetjük meg leginkább értő módon a vasárnapi evangéliumot, amelyben Jézus Krisztus Urunk a szeretetről tanít. (Lk 6, 27-38) A szeretet legyen teljesen önzetlen, és terjedjen ki az ellenségre is… Mindszenty József bíboros emlékiratainak elején hangsúlyozza, hogy ellenségeinek megbocsátott. A Mindszenty bíborost elítélő kommunista vérbíró halála előtt megtért, és elnyerte a bűnbocsánatot. (Erről Kerényi Lajos atya számolt be – könyvében is.) Lehet, hogy éppen Mindszenty bíboros imádsága által jöhetett létre ez a megtérés, hiszen Mindszenty imádkozott üldözőiért. Mindszenty bíboros az önzetlen szeretet hiteles tanúságtevője volt, hiteles életén átragyog Krisztus tanítása a szeretetről. Zámbó Károly atya Kép: A "Devictus Vincit" (Legyőzetve győz) feliratú Krisztus kép - melyet Mindszenty bíboros mindig magánál tartott. Fogságában ez szolgált oltárképül szentmiséi alatt. ÉVKÖZI 6. VASÁRNAP - 2025.02.16. 1,/ Szentmiséink héten a szokott rendben, 2./ Jövő vasárnapi perselyadományainkat a katolikus oktatási intézmények javára ajánljuk. 3./ A május 10-i, litéri Bódi Magdolna zarándoklatra jelentkezni lehet itt is a sekrestyében 2.000.- forint előleg fizetéssel - név, lakcím – telefonszám megadásával. Kertész Péter plébános Krisztus igazsága 
Krisztus igazsága az egyetlen igazság. Ez az Igazság mindent magába foglal, mert maga Krisztus ez az Igazság. Így érthető, amit Jézus Krisztus Urunk tanít a boldogságokról… (Lk 6, 17. 20-26) „Boldogok a szegények, mert övék az Isten országa.” A szegénység itt mit jelent? Talán éppen azt, hogy valaki nem tud a világ hiú dicsőségével betöltekezni. Nem azért nem tud, mert nem lenne rá képes, hanem talán éppen azért, mert lelki szemeivel az örök beteljesedés világának, a mennyországnak az igazságát látja. Az ilyen ember életét a valódi igazsághoz igazítja. Persze, az is hozzátartozik ehhez, hogy világ viszonyait kihasználók, a hiúság és szemérmetlenség farvizén evezők, az érvényesülés terén felülmúlják az igazsághoz ragaszkodó igaz embert. Éppen ezért az igaz emberben talán felmerül a kétely: érdemes volt az igazsághoz ragaszkodni? Nem kellett volna kompromisszumokkal és megalkuvásokkal érvényesülni? Nem lehetett volna akkor többet elérni? „Balekként szerencsétlenkedtem, míg a szemfüles hiénák lesöpörtek.” Jézus a kételynek ebben az órájában mondja a meg nem alkuvó, de éppen ezért kevésbé érvényesült igaznak: Nem vagy balek. Te csináltad jól, mert nem csak ennek a múlandó életnek a pillanatnyi érdekét nézted, hanem az örökkévalóság távlatai felé tekintettél, ezért nem léptél kompromisszumra az erkölcs elárulóival… Ezt mondja lényegében Jézus, amikor azt mondja a szegényeknek: övék az Isten országa. Így kell értelmezni a boldogságokat. Akik Krisztusért szenvednek, az Igazságra éheznek, bővelkedni fognak a mennyek országában. Itt is a szeretetnek, és az igazságnak az éhsége jelenik meg, amely a boldog örökkévalóságban beteljesül. A sírás nevetésre fordul, a Krisztusért, az igazságért való üldözés a megdicsőülés útja és eszköze… Akik viszont a világi megtiszteltetésekben bővelkednek, azokra jajt mond az Üdvözítő. Akik most jóllaknak, majd éhezni fognak, akik most gazdagok, majd szegények lesznek, akik most nevetnek, majd sírni fognak. Akik most hízelegtetnek maguknak, azoknak is jaj, mivel az ősök a hamis próféták előtt tisztelegtek… Az igazság itt nem a szeretetet rontja le, hanem a szeretet megtagadását, a hamisság előtt meghódoló becsvágyó, nagyratörő hamis dicsőséget. Az igaz dicsőség az Isten dicsősége… Ezt hozta el Krisztus, mint a mennyei Atya legtökéletesebb dicsőítője. Krisztus dicsőítésébe kell bekapcsolódnunk, mivel maga Krisztus be akar vonni minket ebbe az örök dicsőítésbe. Zámbó Károly atya ÉVKÖZI 5. VASÁRNAP - 2025.02.09. 1./ A mai vasárnap A SZENTMISE VÉGÉN a Balázs áldásban kérjük a vértanú püspök közbenjárását a torokbaj és minden más testi betegséggel szemben, 2./ Kedden reggel 8 órakor szentmise. E nap a Lourdesi Szűzanya ünnepe – a betegek világnapja. 3./ Csütörtökön az esti szentmise után ifjúsági katekézis a Kisboldogasszony templomban. 4./ Szombaton 5 órakor, vasárnap ½ 11 órakor szentmise. 5./ A május 10-i, litéri Bódi Magdolna zarándoklatra jelentkezni
lehet itt is a sekrestyében 2.000.- forint előleg fizetéssel - név, Kertész Péter plébános Evezz a mélyre! 
Az évközi 5. vasárnap evangéliuma a csodálatos halfogás történetét állítja elénk. (Lk 5, 1-11) A Genezáret tavánál történt: Simon a bárkájában tisztította a hálót, miután egész éjjel nem fogott semmit. Jézus odalép hozzá, és felszólítja: „Evezz a mélyre!” Vonakodva bár, de Simon bemegy a tó mélyére, és megtörténik a csoda: a háló szakadásig megtelik halakkal. Simon - akinek később Jézus a Péter nevet adja -, ismerte a víz törvényét, ezért tudta felfogni a csodát. Tudta, hogy mi lehetséges egy egész éjszakai eredménytelen halászat után… ezért megrendült a csoda láttán, Jézus hatalmától. Ahhoz, hogy Péter megrendüljön Jézus hatalmától, és leboruljon Jézus előtt, kellett egy előzetes tudás, és egy szakmának a mély ismerete. „Evezz a mélyre!” A mai ember életéből nagyon sok esetben hiányzik a mélység. Ha Simon nem evez a mély víz fölé, nem tapasztalja meg Jézus hatalmát… Ma nagyon sokan nem hajlandók a saját életük vizén mélyre evezni. Felületesen élnek, és a gondolkodásuk is felületes. A felületes gondolkodású embert könnyű megtéveszteni, mert gondolkodásának mélysége nem ér le az igazságig, sem pedig nem ér fel a szélesebb horizontú távlatokig. Simon egyszerű halász volt. Ugyanakkor gondolkodásában és hitében mégis volt mélység. Félte az Istent: ezért tudta felismerni Krisztus isteni hatalmát, és amikor felismerte, félelem fogta el. Azonban Krisztus bátorította: „Ne félj! Ezentúl emberhalász leszel!” Simon ezután mindent otthagyva követte Jézust. Nekünk is újra és újra bele kell tekintenünk életünk mélységébe, ahol a Teremtő Isten szeretetével találkozunk. Életünk mélyére tekintve talán megrendülünk, de mégis: így lesz szívünk, bátorságunk és fogékony értelmünk a mi Urunk Jézus Krisztus követésére. Zámbó Károly atya GYERTYASZENTELŐ BOLDOGASSZONY - 2025.02.02. 1./ A mai vasárnap URUNK BEMUTATÁSÁNAK – GYERTYASZENTELŐ BOLDOGASSZONYNAK ÜNNEPE. 2./ Hétfő Szent Balázs ünnepe. E naphoz kötődik a Balázs áldás, melyben majd a jövő vasárnap részesülhetünk. 3./ Kedden reggel 8 órakor szentmise. 4./ Csütörtökön az esti szentmise után felnőttek katekézise a Kisboldogasszony templom Filoména termében. 5./ Első pénteken délután 5 órától szentmise és a szokásos Szentségimádás. 6./ A május 10-i, litéri Bódi Magdolna zarándoklatra jelentkezni lehet itt is a sekrestyében 2.000.- forint előleg fizetéssel - név, lakcím – telefonszám megadásával. Kertész Péter plébános Jézus Krisztus Urunk a világ világossága 
Gyertyaszentelő Boldogasszony ünnepe az idén vasárnapra esik. Ezért ezt az ünnepet most talán még teljesebben tudjuk átélni és megünnepelni, mint az előző években. Azt ünnepeljük ezen a napon, hogy a gyermek Jézust Mária és József elvitték Jeruzsálembe a templomba, hogy Mózes törvénye szerint bemutassák az Úrnak. Erről szól az ünnep evangéliuma. (Lk 2, 22-40) Ugyanakkor az evangélium és az ünnepi szertartás szövegei azt a tartalmat erősítik, amely a Karácsony ünnepének tartalma: a Messiás a világ világossága, a világba jött. Az agg Simeon és Anna próféta asszony nagy örömmel és mély meghatottsággal üdvözölték Jézust. Simeon azt a kinyilatkoztatást kapta a Szentlélektől, hogy addig nem hal meg, amíg az Úr fölkentjét, a Messiást saját szemével nem látja. Most pedig a karjába vehette a gyermek Jézust, és gyönyörű énekkel magasztalta Istent a Szentlélek indítására: „Bocsásd el most, Uram szolgádat, szavaid szerint békességben, hiszen már meglátták szemeim, akit küldtél, az Üdvözítőt. Őt adtad számunkra csodájára minden népnek, hogy fényeskedjék az egész világnak, mint választott néped dicsősége.” Simeon éneke az egész világ Üdvözítőjeként mutatja be a Messiást. A Messiás érkezése világosságot hozott a világnak, mert ő maga a világ világossága. Ilyen értelemben Urunk bemutatásának ünnepe Karácsony ünnepéhez kapcsolódik. Ezért ezen a napon tartjuk templomainkban a gyertyák megszentelésének szertartását. Ilyenkor gyertyákat adunk mindenkinek a kezébe, akik ezen a szertartáson részt vesznek. Az égő gyertya, melyet a hívek kezükben tartanak, miközben a pap megszenteli azokat, azt a szándékot jelképezi, hogy a világ világossága legyen jelen az életünkben, és járja át a lelkünket. Zámbó Károly atya Fotó: Papp Tamás ÉVKÖZI 3. VASÁRNAP - 2025.01.26. 1./ A mai vasárnap Isten igéjének vasárnapja. E napon emlékezünk Szent Pál apostol két kedves tanítványára Szent Timóteusra és Tituszra. 2./ Ma zárul a keresztény egységhétnek imanyolcada este 6 órai kezdettel az evangélikus imaházban. 3./ E héten szentmiséink a szokott rendben, 4./ A jövő vasárnap URUNK BEMUTATÁSÁNAK –
GYERTYASZENTELŐ BOLDOGASSZONYNAK ÜNNEPE. 5./ Kispál György atya május 10-én, szombaton zarándoklatot
szervez a boldoggá avatása után BÓDI MAGDI falujába Litérre. Kertész Péter plébános Az Írás beteljesedése 
Jézus Krisztus Urunk elment Názáretben a zsinagógába. Izajás próféta könyvéből olvasott. Erről szól az évközi 3. vasárnap evangéliuma. (Lk 1, 1-4; 4. 14-21) Ez a vasárnap egyúttal Isten Igéjének a vasárnapja. Jézus pedig Isten Igéjét olvassa. Ezt a részt olvasta Izajás könyvéből: „Az Úr lelke van rajtam. Fölkent engem, és elküldött, hogy örömhírt vigyek a szegényeknek, s hirdessem a foglyoknak a szabadulást, a vakoknak a látást, hogy szabaddá tegyem az elnyomottakat, és hirdessem: elérkezett az Úr esztendeje.” Ezeknek a szavaknak a felolvasása után pedig kijelentette: „Ma beteljesedett az Írás, amelyet az imént hallottatok.” Jézus eszerint bejelentette az Írás beteljesedését. Isten Igéje őbenne, Jézusban teljesedik be, mert ő maga Isten Igéje. Jézus az Isten örök Igéje, az Egyszülött Fiú, aki az Atyától öröktől fogva születik. Krisztusban maga Isten jött el hozzánk emberekhez azáltal, hogy az Isten örök Igéje megtestesült és emberré lett. Ez jelent örömet, reménységet minden embernek, különösen az elesett, kiszolgáltatott embereknek. A bűn által mindannyian elesettek vagyunk. A bűn következménye a halál, életünk esendősége ránk nehezedik. Jézus Krisztus ezért számunkra is reményt jelent: a szabadulás reményét. Szabadulást jelent Jézus Krisztus Urunk a bűn uralma alól, és egy olyan új ország kezdetét, amelyben teljes dicsőségében érvényesül a mindenható Isten akarata és uralkodása. Isten uralkodása elsősorban mindenek előtt a szeretet: Isten örök szeretete. Ezt hozta el Jézus, amikor a Szentlelket adta tanítványainak és nekünk is. Életünk fő feladata, hogy növekedjünk Isten szeretetében a Szentlélek által. Zámbó Károly atya Fotó: Papp Tamás ÉVKÖZI 2. VASÁRNAP - 2025.01.19. A héten a szentmisék rendje a megszokott. Az egyes helyszínek ahol az igeliturgiák kezdete 18 óra: 
Január 19. – vasárnap – Református központi imaház Január 21. – kedd – Királyerdő – Szűz Mária Szeplőtelen Szíve templom – tehát itt, templomunkban, Január 22. – szerda – Baptista imaház Kertész Péter plébános Jézus Krisztus Urunk első csodája A kánai menyegző 
A mi Urunk Jézus Krisztus megkezdi tanítói működését, és működésének elején káprázatos csodát tesz: a vizet borrá változtatja a kánai menyegzőn. (Jn 2, 1-11) Isteni erő, és isteni élet mutatkozik meg ebben a csodában. Jézus Krisztus Urunk ezzel a tettével is bizonyítja, amit Szűz Máriának mondott Gábriel arkangyal: Istennek semmi sem lehetetlen. Ennél a csodánál is megfigyelhetjük, hogy Jézus Krisztus Urunk mennyire másként tett csodákat, mint a próféták. Vegyük példaként Illést. Amikor Illés találkozott az özvegyasszonnyal, aki fiával az utolsó lángost akarta a maréknyi lisztből megsütni, mielőtt éhen halnak… és a próféta Isten szavát követve felszólította az özvegyet, hogy előbb neki adjon enni. Megtette ezt az özvegyasszony, és volt elég kenyere, és olaja bőségesen az egész családnak. Ezután az esemény után nem sokkal azonban, az özvegyasszony fia megbetegedett és meghalt. Illés az Úrhoz fohászkodott, és imájának a hatására visszatért az élet a fiúba. (I. Kir 17, 8-24) Illés első csodájánál, Illés követte az Úr szavát, és ezért lett a csoda… majd a második csodánál az Úr követte Illés szavát, elfogadta kérését, meghallgatta imáját. Miért hoztam példaként Illést? Mert ebből is látszik, hogy Jézus mennyire másként tett csodát. Jézus Krisztus Urunk mintegy akarati aktusként, akár szavak nélkül, egy pillanat alatt változtatta át a vizet borrá. Az az isteni erő, amely Illés szavára, imájára megnyilvánult, az Jézusnál mintegy belül van. Jézusnak az isteni erő belülről jön, nem kívülről. Illés hallja Isten szavát, annak engedelmeskedik, vagy éppen Isten hallgat Illés szavára, de Illés „csak” tanúja a csodának. Jézus Krisztus Urunk viszont maga teszi a csodát. Jézus nem tanú, hanem cselekvő. Ugyanakkor jelzi ez a csoda Krisztus küldetését: a megváltást. Itt a vízből lett bor, látható és érzékelhető módon, az utolsó vacsorán pedig a borból lett vér: Krisztus vére, melyet értünk kiontott… de ezt érzékelni nem lehet: ezt már hittel kell követni. Vízből bor, borból vér… Az egyiptomi kivonulás sötét éjszakája is eszünkbe juthat. A húsvéti bárány vére, melyet házaik szemöldökfájára kentek Izrael fiai, megmentette elsőszülötteiket a haláltól… az igazi húsvéti bárány Jézus Krisztus Urunk, az ő vére pedig minden embert megmenthet az örök haláltól, lelke kárhozatától… és ezt jelzi ez a bor. Mit tudhattak, mit érthettek mindebből a kánai menyegző résztvevői? Akkor bizonyára nem sokat… De talán ott és akkor nem is kellett sokat érteni, gondolkodni, értelmezni… Akkor a résztvevők, a násznép, köztük Jézus, édesanyjával, Máriával és Jézus tanítványai, akik már akkor ott voltak… örültek a menyegzőnek, örültek annak, hogy az élet tovább megy – hiszen az ifjú párt Isten bizonyára megáldja új élettel: gyermekkel… mindennek örültek, és itták a finom bort. Hogy ez az esemény mit jelent, és mit jelez előre, később értették csak meg: Pünkösd után, amikor eltöltötte őket a Szentlélek. Zámbó Károly atya URUNK MEGKERESZTELKEDÉSE - 2025.01.12. 1./ VIZKERESZT ÜNNEPÉN vizet szenteltünk. A szenteltvízből
vihetünk otthonainkba. Ha elfogy, az év folyamán bármikor
kérhetünk a sekrestyében szenteltvizet 4./ Január 19 és 26 között tartjuk a keresztények egységéért végzett
imanyolcadot.
Január 19. – vasárnap – Református központi imaház Kertész Péter plébános Jézus Krisztus Urunk megkeresztelkedik 
Jézus Krisztus Urunk megkeresztelkedésének vasárnapján az evangéliumot Szent Lukács könyvéből olvassuk. (Lk 3, 15-16. 21-22) Azzal kezdődik az evangéliumi szakasz, hogy a nép feszülten várakozott. Várakozott a nép a Messiásra. A Messiás várása, sőt feszült várása benne volt a levegőben. Keresztelő Szent János tevékenysége ezt a várakozást felfokozta. János prófétaként lépett fel egy olyan korszakban, amikor már történelmi időben mérték a próféták korát. János közeli időben, sőt a jelenben beszélt a Messiásról. Ezeknek a körülményeknek az együttes hatása lehet a magyarázat arra, hogy sokan voltak, akik Keresztelő Jánost gondolták a Messiásnak. Ezért János kiemelten hangsúlyozta, hogy nem ő a Messiás. Azzal, hogy János azt mondja önmagáról, hogy ő a saruszíját sem méltó megoldani a Messiásnak, ezzel azt fejezi ki, hogy áthatolhatatlan különbség van közte és a Messiás között. De mi lehet ez az áthatolhatatlan különbség? Egy próféta, különösen egy olyan szikár, kemény életet élő, szigorú próféta, mint Keresztelő Szent János, nem volt a rangok, az emberi rangok és titulusok megszállottja. Az emberi adottságokat is a helyükön kezelte, nem értékelte túl őket, hiszen ezek Isten adományai az emberek szolgálatára - ezt János prófétaként a legjobban tudta. Az, hogy Keresztelő János így beszél a Messiásról, azzal olyan különbséget érzékeltet, amely nem mérhető semmilyen evilági mércével. János, aki a királynak is szemébe vágta az igazságot, azzal, hogy azt mondja a Messiásról, hogy a saruszíját sem méltó megoldani, azt mondja lényegében, hogy a Messiás mérhetetlenül nagyobb, mint bármely evilági uralkodó… A Messiás nem egyszerű ember, nem csak egy nagy ember, hanem az Istentől jön! Az Isten örök valóságából jön a Messiás. Az, hogy a Messiás az Isten örökkévaló valóságából jön, aki részese ennek az örökkévaló valóságnak, ha nagyon mélyen belegondolunk, nem mond ellent az Ószövetségnek, és a prófétai igehirdetésnek. A próféták igehirdetésének a középpontjában a Messiás eljövetele állt, az erre való történelmi előkészülettel együtt. De a próféták az Isten emberei voltak, akik akkor is Istenről beszéltek, amikor a Messiás eljövetelét hirdették. Azt, hogy Keresztelő János volt a legnagyobb próféta, azért mondhatjuk, mert ő volt az, aki közvetlenül rámutatott Jézusra, mint Isten bárányára. A mennyei Atya szózata hangzott Jézus megkeresztelkedése után: „Te vagy az én szeretett Fiam, benned telik kedvem.” Ez is arra utal, hogy Jézus, mint az örök Fiú, öröktől fogva volt a mennyei Atyánál. Az Isten örök szeretete jött el közénk Krisztusban. Ez az örök szeretet a mennyei Atya és a Fiú örök szeretete a Szentlélekben. Ezért a Szentlélek szállt le Jézusra, és úgy hangzott az Atya szózata. Krisztus a Jordánban megkeresztelkedett, és kinyilvánult az ő belső élete az Isten örök szeretetében. Zámbó Károly atya KARÁCSONY II. VASÁRNAPJA - 2025.01.05. 1./ Hétfő Urunk megjelenésének – VIZKERESZTNEK ÜNNEPE – parancsolt ünnep. A munkanapra tekintettel templomunkban délután 5 órakor lesz szentmise vízszenteléssel. 2./ Hétfőtől megkezdődnek az iskolai tanítások is. Várjuk a gyermekeket a hit és erkölcstan órákra. 3./ Kérem és várom az elsőáldozásra és bérmálásra történő jelentkezéseket a hitoktatókon keresztül és a házasságra készülő jegyesek jelentkezését. 4./ A heti szentmisék – 5./ A jövő vasárnap Urunk megkeresztelkedésének ünnepe. Kertész Péter plébános SZENT CSALÁD VASÁRNAPJA - 2024.12.29. 1./ A mai vasárnappal hirdetik meg az egyházmegyékben a reménység 2025. évi szentévét. 2./ Kedden - Szilveszter napján 5 órakor lesz az évvégi hálaadás szentmiséje. 3./ Szerda - Új év napja parancsolt ünnep – szentmise fél 11 órakor lesz. 4./ Első pénteken délután 5 órakor szentmise és szentségimádás. 5./ Szombaton délután 5 órakor, vasárnap ½ 11 órakor a szokásos szentmisék. 6./ Előre jelezem, hogy Vízkereszt ünnepén – mely szintén parancsolt ünnep, délután 5 órakor lesz szentmise melynek keretében vízszentelés. Kertész Péter plébános Örömmel csatlakozzunk az angyalok énekéhez 
Karácsonykor az éjféli Szentmise evangéliuma mondja el Jézus születésének legszűkebb értelemben vett történetét. (Lk 2, 1-14) Jézus születése az Augustus császár által elrendelt népszámlálás miatt történt Betlehemben. Názáretből Betlehembe kellett utazniuk, mivel József onnan származott, mivel Dávid király családjába tartozott. Betlehem tehát Dávid városa volt. Itt azonban nem kaptak szállást, ezért egy barlang-istállóban kellett Máriának megszülni a gyermekét, Jézust. A megszületett Jézust, a világ Megváltóját, a mennyei Atya örök egyszülött fiát igen szegényes körülmények vették körül születésekor, és azt követően is… de mégis szeretet vette körül. Ez nagyon fontos tanulság. Legfontosabb a szeretet. Minden mást lehet pótolni, de a szeretetet nem lehet pótolni. Sokan azért nem vállalnak gyermeket, mert úgy érzik, nem tudják biztosítani a megfelelő körülményeket. Sokan már ezért eleve nem is alapítanak családot. Másoknál meg nagy gazdagság van, de nincs szeretet… Sokkal nagyobb baj, ha a szeretet hiányzik. Sokan hajszolják ma az anyagi javakat, de kihűlt lelkükben a szeretet. Őfeléjük nagy mondanivalója van a karácsonyi születés-történetnek. Jézus szegénységben, de szeretetben született… Jézust születésekor körülvette a természet. Barlangban született, amely istálló is volt, állatok közelében jött a világra, de ugyanakkor a sokak által lenézett pásztorok tudtak Jézus születéséről. Az angyal mondta el nekik, hogy a Messiás megszületett. A pásztorok hallgattak az angyal szavára. Ehhez alázat kellett… Meghallani, és elfogadni amit mond az angyal... Ehhez ugyanakkor kellett egy műveltség is, egy lelki intelligencia is… enélkül hiába mondta volna el az angyal, hogy a Messiás megszületett… Ugyanakkor az angyalok kórusa elkezdett énekelni: „Dicsőség a magasságban Istennek, és a földön békesség a jóakaratú embereknek…” Ezt az éneket énekeljük minden ünnepi Szentmisében, vasárnapokon is, az adventi és a nagyböjti időszakokat kivéve. „Dicsőség a magasságban Istennek…” Ez az ének az angyalok éneke, amit most karácsonykor újra énekelhetünk. Ilyen módon a megtestesülés misztériuma, ilyen módon is, átjárja egész egyházi évünket, minden ünnepi Szentmisében. Örömmel csatlakozzunk az angyalok énekéhez ezen a szent ünnepen, ebben az egész ünnepi időszakban. Legyen végre valóság az angyalok éneke: legyen Dicsőség az Istennek, és békesség a jóakaratú embereknek… Milyen aktuális ez a kívánság most 2024 karácsonyán, amikor annyi istentelenség, és annyi szörnyű háború van a világban. Azt kívánhatjuk az idei karácsonykor, és azért kell imádkoznunk, hogy legyen a mindenható Isten valóban megdicsőítve, és a háborús fegyverek végre hallgassanak el. Kérjük Istent, aki karácsonykor emberré lett értünk, hogy a sok ártatlan ember szörnyű szenvedését okozó vérontás végre érjen véget, és legyen békesség a világon. Zámbó Károly atya
|
|
A karácsonyi díszítés története: "1967. augusztus 6-án szentelte fel a templomot Shvoy Lajos püspök. 67 nyara nagyon száraz, az ősz pedig esős volt. A falak nem száradtak, karácsony közeledtével már nagyon penészesek voltak, amit megpróbáltak eltüntetni kevés sikerrel. Aranka néni, aki akkor főállású sekrestyés volt, adta az ötletet, hogy girlanddal díszítsünk. Először kötéllel oldottuk meg. Zöld cukor spárgával rákötöztük a gallyat, és szögekre akasztottuk föl, megfelelő formában. Mivel a templomban hideg volt, a fenyő nem hullott, ezért hamvazószerdáig fent hagytuk." Tovább » Énekel a Mária Szíve Kórus; Vezényel: Bőgelné Juhász Veronika; A hangfelvétel 2023 karácsonyán készült. ÁDVENT 4. VASÁRNAPJA - 2024.12.22. 1./ Az adventi koszorú negyedik gyertyájának meggyújtása jelzi, hogy
elérkezik már karácsony szent ünnepe. Kertész Péter plébános A találkozás öröme Gondolatok Advent IV. vasárnapjára 
Advent VI. vasárnapjának evangéliuma beszámol arról, hogy két asszony találkozik: Erzsébet és Szűz Mária. (Lk 1, 39-45) Azonban ez a találkozás nem csak a két asszony között jött létre, hanem a szívük alatt hordozott két magzat között is. Sőt azt sem túlzás mondani, hogy elsősorban a két magzat találkozása volt a jelentős. Erzsébet onnan tudja, hogy „Urának anyja” jött hozzá, hogy örvendezve felujjongott méhében a magzat. Ezáltal a felujjongás által közölte a magzat Keresztelő János, hogy a Megváltó érkezett hozzájuk édesanyja méhében. János már magzatként is prófétált. Ebből is látszik, hogy milyen fontos, lényeges a magzati életkor. Már a magzat is tehet fontos közléseket. Tanúságot tehet már a magzat is örömről, bánatról, részt vehet már a magzat is az életben. Közléseket tesz a magzat édesanyja felé, elsősorban az élet szeretetéről. Éppen ezért tesz közlést a magzat a teremtő Isten szeretetéről is. A hitetlenséget később tanulják az emberek. A magzat még annyit megőrzött a paradicsomi állapotból, hogy az Isten teremtő akaratából való létezés épp olyan természetes számára, mint édesanyja szerető közege az anyaméhben. Erre a természetes tapasztalatra kell épülnie a hit átadásának, amint a gyermek értelmileg elkezd cseperedni… Keresztelő János esetében ez a természetes Isten-tapasztalat összeadódott azzal a természetfeletti tapasztalattal, amit János prófétai karizmája révén már magzatként is megélt, hogy a Megváltó közeledik hozzá, szintén magzatként, édesanyja méhében. Keresztelő János ebben a tapasztalatban élt, ebben növekedett értelme, ezért amikor harminc évesen elkezdte prófétai működését, és Jézus közeledett felé, ugyanezzel a képességével ismerte fel azonnal. Felismerte János azonnal, hogy Jézus a Messiás, hogy Jézus a Krisztus. Ezért kell tisztelnünk a természet rendjét. A természetfeletti tapasztalat, és természetfeletti érzék a természetesre épül. Azonban Jézusnál is és Keresztelő Jánosnál is, a kettő… egybe esett(?); Lehet ezt mondani…? Mindenesetre kettőjüknél, tehát Jézusnál és Jánosnál a természetes és természetfeletti tapasztalat és érzék egészen más viszonyban volt egymáshoz, mint a legtöbb embernél… Jézusnak magzatkorától kezdve az volt természetes és egyúttal természetfeletti tapasztalata, hogy ő a mennyei Atya fia, aki mint ilyen mindig volt… Jánosnak pedig az volt magzati korától a természetes és természetfeletti tapasztalata, hogy ő a Megváltó előhírnöke, aki rámutat Jézusra, mint Isten bárányára. A természetes és természetfeletti élet nem áll egymással ellentétben, mert mind a kettő ugyanannak az Istennek az alkotása. Éppen ezért mi is felismerhetjük Jézus Krisztus Urunkat a kenyér és bor színe alatt. Ismerjük is fel, és fogadjuk szívünkbe tisztelettel. Ebben segítsen minket Szűz Mária, égi édesanyánk, aki vállalta azt az áldozatot, hogy áldott állapotban Erzsébethez menjen, hogy ez a találkozás létrejöjjön két édesanya és két magzat között. Segítsen minket éppen ezért Erzsébet is, aki figyelt magzata szavára, és értette amit magzata felujjongása által mondott. Végül segítsen minket Keresztelő Szent János Isten legnagyobb prófétája, aki már magzatként is tanúságot tett Krisztusról, örök érvényű tanúságot. Zámbó Károly atya ÁDVENT 3. VASÁRNAPJA - 2024.12.15. 1./ Ma emlékezünk Boldog Brenner János vértanúságára., akinek szobránál
délután ½ 4 órakor mécses gyújtás lesz. Karácsony ünnepén és annak másodnapján, december 25-én és 26-án a Magyar Katolikus Rádió a Kisboldogasszony templomból közvetíti az ünnep szentmiséket 10 órai kezdettel. Kertész Péter plébános Prófétai parancsok és tanítás Keresztelő Szent Jánostól Gondolatok Advent III. vasárnapjára 
Keresztelő Szent János parancsol és tanít Advent III. vasárnapjának evangéliumában. (Lk 3, 10-18) Különböző társadalmi osztályokba tartozó emberek kérdezik Jánostól, hogy mit csináljanak. Világosan elkülönül három kérdező csoport: a „nép”, vámosok, katonák. „Mit tegyünk” – hangzik a kérdés. A válasz sokkal inkább parancs, mint egyszerű válasz. A népnek: „Legyetek jótékonyak!” A vámosoknak: „Legyetek méltányosok!” A katonáknak: „Ne legyetek zsarnokok, és legyetek zsoldotokkal elégedettek!” A három válasz – vagy sokkal inkább parancs, felvázolja a világ optimális rendjét. De ez az optimális rend a megváltásra szoruló bűnös világra vonatkozik. Hiszen ha nem lett volna bűnbeesés, nem kellene jótékonykodni, mert nem volna szükséget szenvedés. Az Isten által eredetileg teremtett világban az ember nem élt volna át éhínséget, ezért jótékony segítségre sem lenne szükség. Ha nem lett volna bűnbeesés, méltányosságra sem lenne szükség, hiszen a világ javai a legteljesebb igazságosságban állnának az emberek rendelkezésre, márpedig a méltányosság valamiképpen az egyenlőtlenség orvoslására, kiegyenlítésére hivatott, az Isten által eredetileg teremtett világban ezért nem lenne rá szükség. Az Isten által eredetileg teremtett világban katonákra sem lenne szükség, hiszen ha nem lett volna bűnbeesés, nem lettek volna háborús konfliktusok, sem egyéb villongások, ezért hadseregekre sem lenne szükség, hiszen a legteljesebb béke lenne mindenhol… János válaszai tehát olyan válaszok, ha nem inkább parancsok, amelyek a bűnbe esett ember megváltásra szoruló világa számára adnak egy optimális fejlődési irányt. Keresztelő Szent János tehát minden szempontból a Megváltó előhírnöke volt. A megváltás befogadásához ugyanis el kell hogy érjen az emberi közösség egy alapvető szintet, hogy a bűnös élet kaotikusságából ki tudjon emelkedni, és ezáltal fogékonnyá váljék a megváltás kegyelmeinek befogadására. Ez volt a prófétaság hivatása: történelmi léptékben is, és az egyéni ember lelkében is, segíteni emelni az ember erkölcsét, és Isten-keresését olyan szintre, hogy amikor a Messiás eljön, tudják hallgatni, és el tudják fogadni… Ebben volt János időben az utolsó, a legnagyobb, éppen ezért voltak akik őt gondolták a Messiásnak. Ezért János tisztázza: ő csak vízzel keresztel, de aki eljön, annak még a saruszíját sem méltó megoldani, a Messiás majd tűzzel és Szentlélekkel keresztel. Ezzel Keresztelő János azt közölte, hogy a Messiással valami egészen új kezdődik. Ő közötte, és a Messiás között kifejezhetetlen különbség van. Az evangélista nem a Messiás szót, hanem a „Krisztus” szót használja, ami fölkentet jelent. János tehát jelzi azt, hogy olyan különbség van közte és Krisztus között, ami semmilyen addig ismert mértékkel nem fejezhető ki. János az Isten prófétája, Krisztus pedig valóságos Isten. Zámbó Károly atya ÁDVENT 2. VASÁRNAPJA - 2024.12.08. 1./ Meggyújtottuk az adventi koszorú második gyertyáját. 2./ Ádvent minden hétköznapján a Szent Imre téri Kisboldogasszony templomban – szombati napokon is reggel 6 órakor hajnali szentmisét tartunk. 3./ Mivel ez évben december 8-a - Szeplőtelen fogantatás ünnepe vasárnapra esek, a liturgiában hétfőn emlékezünk e Mária ünnepre. 4./ A héten kedd a Loretói Boldogasszony ünnepe reggel 8 órakor
szentmise. 5./Az adventi vasárnapokat használjuk fel a szentgyónások végzésére karácsony ünnepe előtt. 6./ A hitoktatókon keresztül várom az elsőáldozásra és bérmálkozásra jelentkezőket, valamint várom azon jegyesek jelentkezését akik a jövő évben szeretnének egyházi házasságot kötni. Kertész Péter plébános 
A prófétai szó ereje Gondolatok Advent II. vasárnapjára Advent II. vasárnapján az evangélium azzal kezdődik, hogy az evangélista pontosan meghatározza Keresztelő János fellépésének idejét. (Lk 3, 1-6) Felsorolja azokat a történetileg ismert személyeket, akik akkor uralkodtak, és ezzel megmondja, hogy pontosan mikor intézte az Isten a szózatot Jánoshoz, amely szózat után János megkezdte prófétai tevékenységét. A múlt vasárnapi evangéliumban Jézus a végidőt nem így határozza meg, hanem olyan jeleket mond, amely alapján minden korok emberéhez szól a sürgető felhívás, hogy álljanak készen az Istennel való találkozásra. Itt azonban pontos meghatározásról van szó: megtörtént esemény; János megkezdte prófétai küldetését. „Készítsétek az Úr útját… ami görbe váljék egyenessé…, a göröngyös legyen sima úttá; hegyeket hordjanak el, völgyeket töltsenek fel…” Mit jelent mindez? Az ember szívéből kell azokat az akadályokat elhárítani, amelyek megakadályozzák, hogy valaki meghallja Isten Igéjét, és aszerint éljen. Ezek a hegyek és halmok az ember szívében vannak. A bűn, a gőg, a hiúság emelte ezeket. A lustaság táplálja, az önhittség növeszti ezeket az akadályokat, amik miatt Isten nem tud sokak életébe belépni… Mindezek gyökerében pedig ott a hitetlenség, mint korunk (és minden kor) legveszedelmesebb lelki betegsége. Amikor elimádkozzuk a Hitvallást, vajon megkérdeztük-e magunktól: tényleg hiszem? Hogyan kell érteni, hogy „minden ember meglátja Isten üdvösségét”? Akik lelkében végbement ezeknek az akadályoknak az elhárítása… akiknek hitük megerősödött, akik a bűn útja helyett a megtérés útját járják, akik gőg helyett az alázat útját járják, akik hiúság helyett az egyszerűség útját tudják járni, azok lelkükben megtapasztalják Jézus Krisztus belépését az életükbe, és lelkükben megélik, hogy az üdvösségre vannak meghívva Krisztus által. Magában Krisztusban van az üdvösség… Azonban maga Krisztus kérdezi, hogy talál-e hitet a földön az Emberfia, amikor eljön… Erősíteni kell hitünket, imádkozni kell hitünk erősödéséért. Ebben segítsen minket Isten kiváló prófétájának, Keresztelő Szent Jánosnak a példája és az igehirdetése. Zámbó Károly atya ÁDVENT 1. VASÁRNAPJA - 2024.12.01. 1./ A mai vasárnappal megkezdődik az új egyházi év.
Az adventi koszorú egy - egy gyertyáját a szombat esti szentmisék
alkalmával gyújtjuk meg. 2./ Ádvent minden hétköznapján – szombati napokon is a Kisboldogasszony templomban reggel 6 órakor hajnali szentmisét tartunk. 3./ Kedden 8 órakor, első pénteken 5 órakor szentmise és Szentségimádás. 4./ A héten csütörtökön a Kisboldogasszony templomban este a szentmise után felnőttek katekézise lesz. 5./ Az adventi időt használjuk fel a szentgyónások végzésére karácsony ünnepe előtt. 6./ Köszönet a karitász gyűjtés adományaiért, melynek összege 71.100.- forint volt. Kertész Péter plébános Jelek lesznek a napban… Gondolatok Advent I. vasárnapjára 
Jézus Krisztus Urunk figyelmeztet a végidő közeledtére. (Lk 21,25-28. 34-36) Ugyanakkor látnunk kell, hogy nem az a célja az Üdvözítőnek, hogy megmondja, hogy mikor következik be az evilági történelem lezárulása. Az sem célja Jézusnak, hogy az utolsó idők eseményeiről információkat adjon, hogy leírja, hogy konkrétan milyen események fognak történni. Annak, hogy Jézus mégis beszél a végidőről, egyetlen oka van: hogy figyelmeztesse tanítványait és minket is akik ma élünk és minden korok hívőit: hogy legyenek készen. Készen állni az Istennel való találkozásra; készen állni az Emberfia eljövetelére: ez Jézus célja, ezért beszél a végidőről. Annak, hogy készen álljunk a végső számadásra egyetlen módja van: az imádság. Az imádság az a méltó állapot, amellyel Isten érkezésére válaszolnunk kell. Ma hit-válság van. A hit van válságban az Egyházban is, a világon is. A helytelen hit egyenes következménye a helytelen erkölcs. Ezért kell imádkozni a tiszta és erős hitért. A rózsafűzér első titka: Jézus aki hitünket növelje… nem véletlenül. A mai keresztények sok esetben elfelejtenek a hit növekedéséért, erejéért, és tisztaságáért imádkozni. Sokszor imádkozunk evilági dolgainkért, gondjainkért. Ez teljesen érthető: hiszen evilági gondjaink ránk kiáltanak… gyenge hitünk azonban nem kiált ránk… Mégis: fel kell szítanunk magunkban hitünk szikráját. A Szentlélek fuvallata kell hogy táplálja lelkünkben a lángot. A helyes hit tud minket helyes reményre és helyes szeretetre vezetni. Adventben nyerjünk új lendületet azért imádkozni, hogy az igaz hitben növekedve erősödjék reményünk, és tökéletesedjék szeretetünk. Zámbó Károly atya |
Augusztus 6. Templomunk felszentelésének napja 1967 augusztus 6-án szentelte fel templomunkat Shvoy Lajos megyéspüspök atya, akinek 40 éves püspöki jubileumára engedte meg az akkor állami vezetés e templom felépítését.
Nagypénteki Passió, Csepel-Királyerdő.  Virágvasárnapi Passió Szent Márk evangélista szerint Karizmatikus Imaóra 
Karizmatikus Imaóra, Csütörtök esténként 18:00-19:30 Mindenkit szeretettel várunk! NAGYBÖJT 2. VASÁRNAPJA - 2023.03.05. 1./ Köszönet a múlt vasárnapi adományokért a katolikus oktatási
intézmények, óvodák, iskolák támogatására, melynek összege
33.380.- forint volt. Imádság Ferenc pápa magyarországi látogatására készülve Mennyei Atyánk, gondviselő Istenünk! 
Keresztút papokért és papi hivatásokért Kedves Testvérek! ÉVKÖZI 2. VASÁRNAP - 2023.01.15. 1./ Templomunk heti miserendje: 2./ A mai vasárnap kezdődik a Keresztény egységhét. Ezen a napon este 6 órakor a görög katolikus templomban lesz imaóra. 
A további imanapok helyszíne: A szeretet parancsa Amikor most a szeretet parancsáról gondolkodok, elsősorban az jut az eszembe, hogy Isten maga a szeretet. Ezt az a János apostol és evangélista fogalmazta meg, aki látta az üdvözítő Jézus Krisztus Urunkat a kereszten meghalni. A szeretet parancsát maga Jézus valósította meg azzal, hogy önmagát ajánlotta fel értünk legszentebb áldozatként a mennyei Atyának. Ez az értelme az Irgalmas szamaritánus történetének. A bajba jutott, rablók kezébe került emberen a szamaritánus segít. A szamaritánus lenézett volt, de ő segít rajta, bekötözi a sebeit, fogadóba viszi, ahol meggyógyítják az ő költségén. A mi gyógyulásunkért, bűneink bocsánatáért Jézus Krisztus Urunk fizette meg az árat, a keresztáldozat által. Ugyanakkor felmerül a kérdés, hogy a mi számunkra mit jelent a szeretet parancsa… Mindenkit kell szeretnünk? A válasz erre az, hogy Istent, és a felebarátot kell szeretnünk. A gonosz lelket, a démonokat, a nekünk rosszat akaró ártó szellemi lényeket nem. Az embereket, ha ellenség is, szeretnünk kell, de azért, mert még megtérhet, és üdvözülhet. Ugyanakkor magát a gonoszságot, és magát a bűnt nem kell, és nem szabad szeretni. A bűnöst szeretni kell, és imádkozni kell érte, de magát a bűnt el kell utasítani, sőt el kell ítélni. A megbocsátás sem azt jelenti, hogy a bűnt nem tartjuk bűnnek… A megbocsátani tudás elsősorban annak segít, aki meg tud bocsátani. A neheztelés, harag mázsás láncaitól szabadul meg a lelke annak, aki képes erre. Persze jogos lehet a kérdés: hogyan lehet erre képes az ember? Csak az Isten szeretetében élve! (Persze tudom, hogy a megbocsátás nem egyszerű kérdés. Ezért szeretnék ajánlani egy videófilmet, amelyben Ullrich Ágoston atya, Csepel-Királyerdei plébános, aki 2017-ben adta vissza lelkét a Teremtő Istennek, beszámol egy esetről, amikor szolgálatával hozzásegített egy fiatalembert a megbocsátás kegyelméhez. A címe: Ullrich Ágoston atya beszél egy szabadító szolgálatról, youtube, a link: https://www.youtube.com/watch?v=yw4hPutU06E ) Zámbó Károly atya HÚSVÉT 2022
|
|
Virágvasárnap, Nagyhét és Húsvét - képekben
Áldott, boldog karácsonyt kívánunk! 
 |
Miserend Mindenszentek-Halottak napja 2019. november 1. (péntek) - Mindenszentek ünnepe 10.00 
Őszi Egyházközségi kirándulás 2019. október 19. szombat 
Augusztus 6. - Templomszentelésünk napja! Sok éves, kényszerű várakozás után a 1967. tavaszán a XXI. kerületi Tanács megadta az engedélyt a Királyerdei Egyházközségnek, hogy az évekkel azelőtt, hatalmi szóval leállított kápolnaépítést befejezze. A hívek egy szívvel-lélekkel végzett, odaadott közös munkája eredményeként az előírt három hónapos határidőn belül felépült a templom. 1967. augusztus 6-án tartotta meg Shvoy Lajos püspök úr a szentelési szertartást. A nap eseményeit Székelyfi Pál atya jegyezte a Historia Domusba. 
Így épült Királyerdő temploma Miután a Királyerdő lakóinak lelki gondozásáért felelős lazarista atyákat a kommunista hatalom 1948 őszén kitiltotta Csepel területéről, hivatalosan megszűnt az önálló királyerdei lelkészség. A lazarista templom és anyaház építkezését leállították, korábban bérelt házait, köztük a Schmidt villa épületét elvették, saját tulajdonú ingatlanját és Csepel város által adományozott templomtelkét államosították. Az őket követő két királyerdei plébános a Jézus Szíve templomban misézett és Csepel II. Plébánián látta el a királyerdei egyházkerület hivatalos teendőit.  
|
|
A karácsonyi díszítés története: "1967. augusztus 6-án szentelte fel a templomot Shvoy Lajos püspök. 67 nyara nagyon száraz, az ősz pedig esős volt. A falak nem száradtak, karácsony közeledtével már nagyon penészesek voltak, amit megpróbáltak eltüntetni kevés sikerrel. Aranka néni, aki akkor főállású sekrestyés volt, adta az ötletet, hogy girlanddal díszítsünk. Először kötéllel oldottuk meg. Zöld cukor spárgával rákötöztük a gallyat, és szögekre akasztottuk föl, megfelelő formában. Mivel a templomban hideg volt, a fenyő nem hullott, ezért hamvazószerdáig fent hagytuk." Tovább » Csepeli betlehemes és Karácsonyi áhitat December 24-én délután 14.00-kor Csepeli betlehemes játék kezdődik.
|
|
A betlehemes játékról: "a csepeli betlehemes több évszázados, magyar hagyomány szerinti szepelőkkel, szöveggel, mozgással, ugyanakkor jellegzetesen csepeli dallammal is rendelkezik. Tudunk több, ma is élő szépkorú emberről, akik elmondhatják magukról, hogy valamelyik betlehemes csapattal ők is vitték az Úrjövet, Advent örömét." A betlehemes játék csepeli történetéről, a helyi szokások felelevenítéséről Szalai Rita beszélt: Tovább »
Úrnapi virágszőnyeg Minden évben Úrnapján (Corpus Christi), az Úr Testének és Vérének ünnepén a templomunk bejáratáig levezető járdán színes virágszirmokból, zöld ágakból, fűből virágszőnyeget készítünk. Az ötletet 2001-ben Varga Erzsébet, templomunk akkori kántora hozta. Elmondta, hogy a Szent Imre téren, a Kisboldogasszony templom körül minden évben készítenek egyet az ottani fiatalok. Mi - akkori fiatalok - nagy lelkesedéssel fogadtuk az ötletet, hogy a templomunkban is megteremtsük ezt a hagyományt. Azóta is minden évben kérjük a hívek segítségét színenként szétválogatott szirmok, zöld ágak, levelek és fű gyűjtésére. Tovább » 
2018. június 9. Szűz Mária Szeplőtelen Szíve Egyházközségünk számára jeles nap Szűz Mária Szeplőtelen Szívének ünnepe. A liturgikus naptárba XII. Pius pápa 1944-ben vezette be és tette általánossá augusztus 22-én. Bemutatkozik a királyerdei Szeplőtelen Szív Egyházközség, 1. rész - Csepp TV, 2001. "A Szeplőtlen Szív Egyházközség Királyerdő létrejöttével szinte azonos korú. Az 1930-as évek elején parcellázták fel Királyerdő területét, így sok szegény ember jutott kisebb-nagyobb házhelyhez. Ismerősök, rokonok vásároltak egymás közelében telkeket. Kis településcsoportok alakultak ki, amelyek egymástól elszigetelten éltek. Iskola és orvos csak Csepelen volt. 1934-ben látogattak először Királyerdőbe az Irgalmasrend nővérei, akik először a gyerekekhez közeledtek. 1939-től Shvoy püspök atya meghívására a lazarista atyák közül egyre többen jöttek Csepelre, a hitélet elmélyítésére. Működési területük az egykori erdei ösvények útvonalát követve kialakult girbe-gurba utcákban felépített deszka-bádogviskós, sőt, földbe ásott kunyhós Királyerdő lakóinak lelki gondozása lett..."
Bemutatkozik a királyerdei Szeplőtelen Szív Egyházközség, 2. rész - Csepp TV, 2001. 
Feltámadtam! És újból Veled vagyok - Alleluja! Ezt a napot az Úristen adta - Alleluja! Örvendezzünk és vígadjunk - Alleluja! Békesség Veletek - Alleluja Én Vagyok ne féljetek - Alleluja! 
Nagyheti szertartások - Húsvéti miserend Virágvasárnap 10.00 
„Jöjj, és csináld te!” Nekünk Ágoston atya volt, az Emmánuel Közösség tagjainak Guszti atya, testvérének – aki évtizedekig segítette őt munkájában -, és régi barátainak Guszti. Egy szelíd, komoly, derűs ember, egy késői hivatás, egy vonzó pap. 2015-ben az egyházmegyei regionális karizmatikus találkozónkon ő volt az egyik előadó. Tanítását feltettük a honlapunkra is, amit máig három és fél ezren néztek meg. Az egyik hozzászóló ezt írta: „Fiatalon ismerhettem meg "Gusztit", csodálatos ember és barát volt papsága előtt is. Emiatt volt különlegesen megható számomra ez a felvétel.” 
24 órás Szentségimádás Királyerdei Templomunkban „Falaidra Jeruzsálem, őröket rendeltem, egész nap és egész éjjel, 24 órás Szentségimádás Királyerdei Templomunkban 
„Falaidra Jeruzsálem, őröket rendeltem, egész nap és egész éjjel, sohase hallgassanak!” (Iz 62, 6-7 ) Van pótolhatatlan ember Ha másnak nem, nekem az! Hányszor „hallgatott meg”, amikor lelkem úgy kívánta. És hány embert hallgatott meg! És nem csak Csepelről, messziről is fölkeresték a kiváló lelki vezetőt! És ő is elment messzire, akár betegen is, az elveszett bárányok után. Mert vannak szolgálati titkok, van orvosi titoktartás. De hogy a papi titoktartás mit jelent, azt Csepel egyetlen műemléke (Pest egyik legrégebbi szobra!), Nepomuki Szent János, a gyónási titok áldozatának szobra mutatja. Ágoston atya ugyanígy hány és hány ember titkát, terhét hordozta! Most mind árván maradtak. És sokan árván maradtak, akik szeretik a kultúrát, művészetet, magyarságot!
Ágoston atya távozása óta a Csepel-Királyerdei Egyházközséget Csepel-Belváros látja el. A szentmiséket Mons. Kertész Péter, Csepel Belvárosi Kisboldogasszony templom kanonok-plébánosa és dr. Zámbó Károly atya mutatja be. Vízkereszttől új miserend van érvényben (kedd reggel 8 óra, szombat este 6 óra, vasárnap de.10 óra; nagyböjtben: péntek este 6 óra) 
A Jászberényi templomban tartott szentmisén
a csepel-királyerdei Mária Szíve Kórus a Jászberényi főtemplom kórusával együtt énekelte Horváth Ottó (1917-1975) Szent Rita tiszteletére írott háromszólamú vegyeskari miséjét,
melyet először az Egyetemi templomban mutattak be 1963. május 14-én. Szent Rita mise, Jászberény, 2017 » A Szent Rita mise hananyaga: Kyrie,Gloria - Sanctus, Benedictus - Agnus Dei 
Püspöki szentmise az 50 éves Csepel-királyerdői templomban 2017. augusztus 6-án, vasárnap ünnepelte felszentelésének 50 éves jubileumát a Csepel-Királyerdei Szűz Mária Szeplőtelen Szíve plébániatemplom. Az ünnepi szentmisét Spányi Antal megyéspüspök tartotta. A Székesfehérvári Egyházmegye képes beszámolója » 
50. évforduló "1967. augusztus 6-án Shvoy Lajos megyéspüspök szentelte fel a templomot. A Szeplőtelen Szív tiszteletére szentelt építményt a korábban nyolc éve működő kápolna helyére emelték. A királyerdei híveknek a székesfehérvári egyházmegye papsága és a hívek segítettek, adományokkal támogatták az építkezést. A két és fél hónap alatt elkészült Isten házát ajándékul szánták főpásztoruknak, Shvoy püspök úrnak a 40 éves püspöki jubileumára." Fotó: Gubis Mariann 
„Hódolattal köszöntöttük az Úr Jézust új templomunkban, mi pedig mély hálával köszöntük az Úr Jézus után azoknak, akik két kezük munkájával és egyebekkel támogatták építkezésünket. (...) Adja Isten, hogy ez a templom Isten nagyobb dicsőségét és híveink lelki javát szolgálja.” |
|
„Új templom Csepelen” Ezzel a címmel olvasható az Új Ember 1967-ben megjelent számában egy tudósítás Királyerdő katolikus templomának felszenteléséről, melyre lassan 50 évvel ezelőtt, 1967. augusztus 6-án került sor. A Szeplőtelen Szív tiszteletére szentelt templomot az akkor nyolc éve működő, mosókonyhából átalakított kápolna helyére emelték, és végre kielégíthette a királyerdei hívek igényeit. Többek között a május elejétől folyó lelkes társadalmi munkának és az önzetlen adományoknak volt köszönhető, hogy három hónappal az építés megkezdése után Királyerdőben már a templom felszentelését ünnepelhették. Tovább » Korábbi bejegyzések az "ESEMÉNYEK" menüpont alatt találhatók! » |
Királyerdei templomunk - A Csepel-Királyerdei Szűz Mária Szeplőtelen Szíve római katolikus plébániatemplom oldala © 2012- Minden jog fenntartva