Dicsértessék a Jézus Krisztus!

Kedves Látogató, Isten hozta a Szűz Mária Szeplőtelen Szíve plébániatemplom honlapján!
Az oldal királyerdei közösségünk életét, hitét mutatja be és Isten házát, ahol együtt lehetünk. 
Észrevételeit, kérdéseit a kapcsolat menüpontban megadott e-mail címre várjuk, igyekszünk mielőbb válaszolni.

HÚSVÉT 5. VASÁRNAPJA - 2025.05.18.

1./ A mai vasárnap különösen is imádkozzuk XIV. LEÓ PÁPÁÉRT legfőbb pásztori szolgálatának kezdetén.

2./ Kedden reggel 8 órakor szentmise.

3./ Május királynőjét köszöntjük a lorettoi litániákkal a szentmisékhez kapcsolódóan.

4./ Szombaton 5 órakor, vasárnap 10 órakor a szentmisék.

Kertész Péter plébános

Árulás vagy szeretet

Húsvét ötödik vasárnapjának evangéliuma azzal kezdődik, hogy az áruló Júdás otthagyja az utolsó vacsora termét. (Jn 13, 31-33a 34-35) Az evangéliumi részlet előzményei alapján tudjuk, hogy Jézus Júdásnak adta a bemártott falatot, és ezek után Júdásba szállt a sátán. Ezek után kiment az éjszakába, hogy elárulja Jézust. Júdás távozása után beszél Jézus a tanítványoknak a szeretetről. Azt kéri Jézus a tanítványaitól, hogy amint ő szerette őket, úgy szeressék a tanítványok is egymást. Ez nagyon szép kérés, de előtte ott az árulás. Az árulás kizárja a szeretetet. Aki elárulja Krisztust, az nem tudja szeretni, mert az árulás ösztönzője a gonosz lélek, akiben nincs szeretet. Innen ered a Krisztust elárulók keménysége, pökhendisége és cinizmusa. Egyet kérhetünk az evangélium szellemében: a többi tizenegy, hűséges apostol, és az áruló Júdás helyére később megválasztott Mátyás apostol közbenjárása segítsen minket abban, hogy mi ne váljunk árulóvá. Űzze el tőlünk Szent Mihály arkangyal az árulás lelkületét. Töltekezzék be lelkünk szeretettel, Jézus Krisztus Urunk iránti hűséggel.

Zámbó Károly atya

HÚSVÉT 4. VASÁRNAPJA - 2025.05.11.

A mai vasárnap imanap a papi hivatásokért. Most szinte kézzel is fogható, hogy Jézus Krisztus hogyan gondoskodik földi egyházáról.
XIV. LEÓ PÁPA SZEMÉLYÉBEN Rómának új püspöke, a világ egyháznak új pápája van csütörtöki megválasztását követően. Hálát adunk érte a szentmise végén a Te Deum éneklésével és imádkozunk szolgálatáért a pápai himnusszal. A szentmise persely adományait pedig egyházmegyei gyűjtésként a vértessomlói templom további felújítására juttatjuk.

1./ Kedden reggel 8 órakor szentmise. E nap a Fatimai Boldogasszony ünnepe.

2./ Május királynőjét köszöntjük a lorettoi litániákkal a szentmisékhez kapcsolódóan.

3./ Szombaton a Kisboldogasszony templomban délután 3 órai szentmise keretében szolgáltatjuk ki a Betegek szentségét. Igy itt 5 órakor szentmise nem lesz. Azt követően várjuk idősebb testvéreinket a Szent Imre közösségi házba rövid együttlétre.
A szentség felvételéhez jelentkező lapot osztunk, melyed kitöltve kell majd magukkal hozni a szombati szentmisére.

Kertész Péter plébános

Az életadó Krisztus aki egy az Atyával

"Én és az Atya egy vagyunk" - mondja Jézus Krisztus Urunk a vasárnapi evangéliumban. (Jn 10, 27-30) Jézus, mint az örök Fiú, egy az Atyával, az egy isteni lényegben. Ez az egysége a Fiúnak az Atyával az, amiért örök életet ad a Fiú az embereknek. Azért ad a Fiú örök életet mint Megváltó, mert már a teremtéskor is, Őáltala adta a mennyei Atya az örök életet. Ez az örök élet-adás abból a szeretetből van, amely szeretet valóban örök; nem csak azért mert nincs vége, hanem azért is, mert nincs kezdete sem. "Én és az Atya egy vagyunk" - ez a kinyilatkoztatás csúcspontja. Ez Jézus cselekedeteinek legmélyebb oka: az örök isteni szeretet; az Atya, a Fiú és a Szentlélek örök szeretete. Ezért nem igaz az a vélemény, hogy minden vallás egyenlő. A kinyilatkoztatáson kívüli vallások az ember isten-keresésének a megnyilvánulásai. Azt az igazságot azonban, amit Krisztus által megismertünk, nem lehetett volna kitalálni. Az emberi értelem képtelen lett volna arra, hogy az Isten életének belsejébe úgy lásson, ahogyan azt a Fiú kinyilatkoztatta. Ezért mondhatjuk, és kell is mondanunk, hogy Krisztus életet ad: értelmünknek, mint örök Értelem. Életet ad Krisztus szívünknek is, mint akinek szíve az Isten Igéjével lényegileg egyesített Szív. Életet ad Krisztus egész testünknek is, mint aki a saját testében, halálával legyőzte a halált, harmadnapon pedig feltámadott halottaiból. Húsvét üzenete, Húsvét öröme és lendülete abban áll számunkra, hogy a dicsőségesen feltámadott Krisztus minket is a feltámadás örömébe hív, amely majd beteljesedik az utolsó napon.

Zámbó Károly atya

HÚSVÉT 3. VASÁRNAPJA - 2025.05.04.

1./ A héten – május 7-én, mely nap Boldog Gizella ünnepe kezdődik a pápaválasztás. Imádságban kérjük a Szentlelket, hogy a bíborosok testülete alkalmas személyt válasszon meg Péter apostol utódaként Róma püspökévé, a világegyház pápájaként.

2./ Május hónapban a Lorettoi litániával köszöntjük a Szűzanyát.

3./ Szentmisék a héten - kedden 8 óra - szombat délután 5 óra - vasárnap pedig ½ 11 óra.

4./Szombaton délután ½ 4 órakor ZÖLDFARSANGRA hívjuk a gyermekeket, a fiatalokat családjukkal a Szent Imre közösségi házba melyre a hitoktatókon keresztül meghívást is kaptak.

5./ Köszönet azokért az adományokért, melyet a kedves hívek a tűzkárt szenvedett családnak juttattak. Voltak adományok a Királyerdőből is.

6./ Egyházmegyénk szombaton Érden Bogner Mária Margitra emlékezik a délután 5 órai püspöki szentmisével.

7./ A jövő vasárnap imanap a papi hivatásokért. A templomi perselyadományokat pedig az egyházmegye javára ajánljuk fel egyházmegyei gyűjtésként.

8./ Május 17-én, szombaton a Kisboldogasszony templomban délután 3 órakor szentmise keretében a BETEGEK SZENTSÉGÉNEK kiszolgáltatása lesz. Igy ezen a szombaton itt 5 órakor nem lesz szentmise

Kertész Péter plébános

Péter alázata: bizalma Krisztusban

A péteri hivatás megalapítása rajzolódik ki az evangéliumban Húsvét harmadik vasárnapján. (Jn 21, 1-19) Jézus Krisztus Urunk Péter szeretetét kéri. Harmadszor is megkérdezve azonban elszomorodik Péter. Eszébe jut háromszoros tagadása. Ekkor az mondja Jézusnak: "Uram, te mindent tudsz, azt is tudod, hogy szeretlek!" Ez alázat. Péter alázata abban áll, hogy ráhagyatkozik Jézusra. Ez a ráhagyatkozás Jézus tudására vonatkozik. Péter mondta Jézusnak még szenvedése előtt: "Te vagy a Krisztus, az élő Isten Fia." (Mt 16,16) Ezért Péter bízott Jézusban, hogy tudja, hogy mennyire bánja tagadását. Hogy Jézus valóban tudja mindezt, az abból látszik, amit Péternek mond erre: "Legeltesd Juhaimat!" Ebben áll Péter hivatásának a lényege: pont ezt kéri Jézus Pétertől: a telje bizalmat. A kezdődő konklávé fényében azért imádkozzunk, hogy olyan új, szent pápát válasszon a bíborosi testület az Egyház élére, aki ilyen bizalommal és teljes ráhagyatkozással tud Krisztusra tekinteni, mint Péter, aki úgy szereti Krisztust, mint Péter.  

Zámbó Károly atya

HÚSVÉT 2. VASÁRNAPJA - 2025.04.27.

Köszöntöm a kedves híveket és mindazokat, akik a Mária Rádión keresztül kapcsolódnak mai szentmisénkbe.
Az ISTENI IRGALMASSÁG VASÁRNAPJA a mai nap.
De mindenek mellett imádságos lélekkel emlékezünk a tegnapi nap eltemetett FERENC PÁPÁRA.
Szent Márk ünnepét követve pedig imádkozunk az esztendő jó és bőséges terméséért.

1./ A héten kedden reggel 8 órakor lesz szentmise.

2./ Az elmúlt évekhez hasonlóan nem nagyböjti időben, hanem most húsvét fényében tartunk lelkigyakorlatot május 1 - 2 és 3 napján esti 6 órai szentmise keretében, a Belvárosi Kisboldogasszony templomban, melynek szentbeszédeit ARANY FERENC százhalombattai plébános atya tartja.
Mivel május hónap kezdődik, előtte ¾ 6 órakor a Szűzanyát köszöntő májusi litániát mondunk.
Erre várom a királyerdei híveket is. Így pénteken, bár első péntek, és szombaton 5 órakor itt nem lesz szentmise.

3./ Vasárnapi szentmisénk 10 órakor lesz.

Kertész Péter plébános

A Feltámadás Tanúja

Ferenc pápa halálának napján írom ezt az elmélkedést. Ugyanakkor Húsvét második napján vagyunk, a mi Urunk Jézus Krisztus feltámadásának ünneplésében. Ez arra ösztönöz, hogy úgy tekintsek Ferenc pápára, mint a Feltámadás tanújára. Minden apostolutód feladata, hogy tanúságot tegyen a Feltámadásról. Péternek azt a feladatot, azt a parancsot adta az Úr Jézus Krisztus, hogy erősítse meg testvéreit. Ez a hitben való megerősítésre utal. Ennek a megerősítésnek a módja a Feltámadásról való tanúságtétel. Amikor az áruló Júdás helyére Mátyást megválasztották apostolnak, fő szempont volt a megválasztásnál, hogy olyan férfit emeljenek a tizenkettő apostol sorába, aki velük volt, és aki ezért tanúságot tud tenni Krisztus feltámadásáról. Nem egyik, vagy másik tettéről, hanem a feltámadásáról. Ez az apostoli hivatás alapja, belső lényege. Mint az apostolok fejének, Péternek volt ez elsődlegesen a feladata. Azonban Péter, minden buzgósága mellett, Krisztus szenvedésének a kezdetekor gyengének bizonyult, és háromszor megtagadta Krisztust. Azonban Krisztus megbocsátott neki, de már a feltámadása után nyilvánította ki a megbocsátást. A halálba induló Krisztust tagadta meg Péter, de a feltámadt Krisztus bocsátott meg neki szavaival kifejezve, és egyúttal megújította küldetését: ő vezesse Krisztus nyáját, az Egyházat. Amikor Rómában, keresztények nyilvános kivégzését tartották, Péter jelenlétével erősítette a Krisztusért halálba indulókat. A mártíroknak erőt adott Péter jelenléte, annak az embernek a jelenléte, aki látta a feltámadott Krisztust, aki beszélt Krisztussal feltámadása után, aki megtapasztalta, hogy Krisztus feltámadása valóság. Magának Péternek is, a feltámadás megtapasztalása adott erőt, hogy Krisztusért a kínhalált félelem nélkül vállalja. Amint Péter, úgy Péter utóda is, elsősorban és mindenekelőtt a Feltámadás Tanúja. Ferenc pápáról ez különösen is elmondható. Egyrészt azáltal, hogy a jubileumi Szentévet a niceai zsinat 1700. évfordulója alkalmából hirdette meg. Ez a zsinat volt az, amely meghatározta azt a hitet, amelyet az Egyház mindig is vallott. Ez a hit volt az apostolok hite: Jézus Krisztus az Isten egyszülött Fia, aki értünk meghalt és feltámadt. Ez a hit ott jelent meg először, Húsvét hajnalán, az üres sírban, János lelkében. János lelkében ez a hit úgy jelent meg, hogy még nem látta a feltámadt Krisztust, de már hitt, a többi apostolt megelőzően. Jézus Krisztus Urunk az Egyház vezetését mégsem Jánosra, hanem Péterre bízta, aki mikor látta a feltámadt Krisztust, már hitt ő is. Tamásnak azonban az is kellett, hogy megérinthesse a feltámadt Krisztust. Mikor kezét Krisztus sebébe bocsáthatta, leborulva felkiáltott: "Én Uram, én Istenem!" (Jn 20, 19-31) A feltámadt Krisztusba vetett hit győzelme elsöprő, és végleges. Ferenc pápa pedig ennek a hitnek a jegyében hirdette meg a jubileumi Szentévet. A másik momentum, amely arra utal, hogy Ferenc pápa tanúságot tett Krisztus feltámadásáról, hogy súlyos betegsége ellenére Húsvét vasárnapján megjelent, és személyesen adta Ubi et Orbi áldását. Utána még külön körbe ment nyitott autóval, üdvözölte a téren megjelent, Krisztus feltámadását ünneplő sokaságot. Súlyos egészségi állapota, állandó légszomja ellenére vállalta ezt a szép gesztust, amely ilyen módon Krisztus feltámadásának a tényét hangsúlyozta. Azzal őrizhetjük meg ennek a különleges pápának, Ferencnek az emlékét méltóképpen, ha Krisztus feltámadásába vetett hitünkben megerősödünk, és ebben a hitben éljük életünket. Búcsúzzunk tőle az Egyház szavával: Adj Uram örök nyugodalmat neki, és az örök világosság fényeskedjék neki! Nyugodjék békében. Amen.  

Zámbó Károly atya

HÚSVÉT - 2025.04.20.

1./ Holnap HÚSVÉT HÉTFŐN szentmise 10 órakor lesz.

2./ Kedden reggel 8 órakor , szombaton délután 5 órakor szentmise.

3./ Szombaton kerül sor Veszprémben BÓDI MÁRAI MAGDOLNA boldoggá avatására. Kérjük égi közbenjárását!

4./ A jövő vasárnap az ISTENI IRGALMASSÁG VASÁRNAPJA és egyben imanap az esztendő bő és jó terméséért.
Ezen a napon e templomból közvetíti a Mária rádió a 10 órai szentmisét.

5./ Külön megköszönöm hogy elfogadták a nagyheti szertartásokra a meghívást és a két egyházközség együtt ünnepelhette a nagyheti szent eseményeket.

6./ Előre jelezem a meghívást a húsvét fényében tartandó lelkigyakorlatra - május 1-én, 2-án és 3-a napjaira az esti 6 órai
szentmise keretében.
- valamint a május 17-én tartandó betegek napjára és a június 22-én tartandó Úrnapi körmenetre.

Kertész Péter plébános

Feltámadt az Élet!

Találó kedves húsvéti népénekünknek ez a sora: "meghalván az Élet, a halálon Úr lett". A mi Urunk Jézus Krisztus halálával győzte le a halált. Éppen a halálával. Ez nem ellentmondás? Nem! Istennek semmi sem lehetetlen. Krisztus feltámadása az Élet győzelme a halál felett, de ez az Élet maga Jézus Krisztus Urunk, aki azt mondta Lázár feltámasztása előtt Mártának: "testvéred fel fog támadni." Márta erre azt mondta: "tudom, hogy feltámad az utolsó napon." Érdekes, hogy Jézus erre nem azt mondta, hogy "Igen, majd az utolsó napon feltámad...", és azt sem mondja, hogy "majd most nemsokára feltámasztom"; hanem azt mondja: "én vagyok a Feltámadás és az Élet." A Feltámadás tehát nem valami, hanem valaki: maga Jézus Krisztus Urunk; és az Élet sem valami, hanem valaki: maga Jézus Krisztus Urunk. Ő az Isten örök Fia, az Isten örök Igéje, akiben minden teremtetett. "Minden őáltala lett, és nélküle semmi sem lett, ami lett" - írja Szent János apostol és evangélista. Isten műveiben az Ő örökkévaló élete, belső lényege tárul fel. Az "én vagyok" kifejezéssel Isten az ő belső lényegét nyilatkoztatja ki: "én vagyok, aki vagyok" mondja Isten az égő csipkebokorból Mózesnek. A létige, a "van, vagyok" szó öröktől fogva Istenre "érvényes", Isten mondhatja önmagáról Igazán, hogy :"én vagyok". Azonban Isten nem egy magányos "én", hanem három személy: az Atya, a Fiú, és a Szentlélek... Ez a három személyű valósága az Istennek, megjelenik a műveiben. A keresztáldozatot úgy vállalta Jézus, hogy abban az Atyának való engedelmessége nyilvánult meg. Engedelmességével megdicsőítette az Atyát, és az Atya pedig megdicsőítette a Fiút. A feltámadás pedig a Fiú megdicsőítése a mennyei Atya által, aki a Fiút feltámasztotta. De felfogható a feltámadás úgy is, hogy a Fiú feltámadt, hogy ezzel az Atyát megdicsőítse... Mindkét felfogás érvényes és igaz, mert a Megváltás műve, Krisztus kereszthalála és feltámadása közös műve az Atyának és a Fiúnak, akik a Szentlélekkel egységet alkotnak az egymás iránti örök szeretetben. Ugyanakkor hangsúlyozni kell, hogy a feltámadás történelmi esemény, történeti valóság, történeti előzményekkel és történeti következményekkel. A feltámadásra való reagálás is történeti, a tanítványok értetlensége, és az a váratlanság, az a meglepetés amit Krisztus feltámadása okozott. A Húsvét vasárnapi evangélium Szent Jánostól (Jn 20, 1-9) folytatása a Húsvét Vigilia Szentmisén elhangzott evangéliumnak, amely Szent Lukácstól való. Az evangéliumok a feltámadás utáni órák rekonstruálásában egybeolvashatók, megfelelnek egymásnak. Először az asszonyok voltak a sírnál, hogy Jézus testét megkenjék, mivel a szokásos megkenés elmaradt a szombat beállta miatt. Ezek az asszonyok fedezték fel a sír ürességét. Futottak a tanítványokhoz, majd a tanítványok közül Péter és János futottak a sírhoz. Arról, hogy angyalok is megjelentek az asszonyoknak János nem ír. De az eseményekből kiolvasható, hogy így volt, ugyanis az asszonyok olyan zaklatottak voltak, hogy azért Péter és János rögtön futásnak eredtek a sírhoz. János pedig azért nem ír itt az angyalok megjelenéséről, mert az üres sír hallatára Péter rögtön futásnak eredt, és ő pedig azonnal követte Pétert, így az angyalok elmondását ők már akkor hajnalban nem hallották az asszonyoktól, ilyen módon ez a mozzanat nem ragadt meg János emlékezetében élesen. Lukács viszont azt nem írja le, hogy Péterrel János is a sírhoz futott. Lukács számára elsősorban Péter személye a jelentős, mert Péter volt az apostolok feje, és Lukács idején, amikor Szent Pál apostol tanítványaként megtért orvosként az evangéliumot írta, Péter volt az Egyház első számú tekintélye, mint első a tizenkettő közül. Azonban János leírja, hogy ő is ott volt, gyorsabban futott mint Péter, de amíg Péter oda nem ért a sírhoz, addig ő sem ment be, megvárta Pétert, és Péter lépett be elsőnek. Azonban amikor beléptek, és látták az otthagyott gyolcsokat, amely gyolcsok úgy voltak ott, ahogy Jézus kiemelkedett belőlük, leírja önmagáról: "látta mindezt és hitt." Ezért írta le a saját ottlétét, mert erre a pillanatra emlékezett vissza... Látta és hitt: ezt nem Péterről írta, hanem önmagáról. Itt jelent meg először a húsvéti hit. Az a hit jelent meg itt először, amely a mi hitünk. Amely hit ugyanaz azóta, amely a keresztények hite mindig is volt, és nem változott... Ezzel az eseménnyel kapcsolatban kiemelek két érdekes mozzanatot. Az egyik érdekes mozzanat, hogy minden bizonnyal azért írja le, hogy ő is ott volt Péterrel, hogy leírja, hogy hitt. Leírta ezt nem Péterről, hanem önmagáról. Ugyanakkor a feltámadott Krisztust még ekkor nem látták. Péterről nem is írja, hogy ekkor hitt volna, és a többi tanítvány sem hitt még ekkor, amit az emmauszi úton történtek is bizonyítanak. De ő János már ekkor hitt. Miért? Talán amiatt a bensőséges szeretetkapcsolat miatt, amely őt Jézushoz fűzte. Ez rávilágít arra, hogy ez a szeretet nem pusztán érzelem volt, hanem egy külön kegyelmi adomány, amely szeretet bátorsággal és mély meglátással társult. Ezért volt Jánosnak bátorsága ott állni a kereszt alatt Máriával. János szeretete hasonló volt Mária szeretetéhez, aki a kereszt alatt állva a legmélyebb szomorúságot élte át, de mégsem rendült meg Isten iránti bizalmában, hitében... A másik érdekes mozzanat, hogy János nem részletezi, hogy ez a hit mire irányult, hanem csak egyszerűen leírja: "hitt". És ez azért érdekes, mert mi viszont tudjuk, hogy mire irányult ez a hit. Miért? Mert nekünk is ugyanaz a hitünk. Ez a hit arra irányult, hogy Jézus Krisztus az Isten Fia, a Megváltó, aki értünk meghalt, és Feltámadott. Húsvéti ünneplésünk által növekedjünk, erősödjünk ebben a hitben.

Zámbó Károly atya

Templomaink új vasárnapi miserendje 2025. április hónaptól:

Belváros - Kisboldogasszony templom:
De. ½ 9, ½ 12 és este 6 óra.

Királyerdő - Szűz Mária Szeplőtelen Szíve templom:
De. 10 óra.

VIRÁGVASÁRNAP - 2025.04.13.

1./ Köszönet az előző vasárnapi szentföldi gyűjtésért, melynek összege 57.180,- Ft volt.

2./ Kedden reggel 8 órakor szentmise.

3./ A nagyhét liturgikus rendje olvasható a templomi hirdetőtáblán is. A korábbi jelzések szerint e szertartások a Kisboldogasszony templomban közösen lesznek a két egyházközség részére.

Nagycsütörtökön este 6 órakor utolsó vacsora miséje, majd virrasztás.

Nagypénteken délben a Tamariska dombnál közös keresztút.
Du. 3 órakor Jézus halálának órájában itt templomunkban is imádkozunk keresztutat.
A nagypénteki szertartás este 6 órakor szintén a Kisboldogasszony templomban. Ne feledkezzünk el a nagypéntek szigorú böjti napjáról.

Nagyszombaton a vigília szertartás - ünnepi szentmise és körmenet, szintén este 6 órai kezdettel a Kisboldogasszony templomban.

4./ Húsvétvasárnap és húsvéthétfőn szentmiséink itt 10 órakor kezdődnek. A vasárnapi szentmise kezdetekor a húsvéti ételek megáldása lesz.

Kertész Péter plébános

Krisztus győzelme a halál felett

A mi Urunk Jézus Krisztus halálával legyőzte a halált. Nem ellentmondás ez? Nem! Amikor Gábriel arkangyal közli Máriával, hogy fiút fog szülni, akkor Mária megkérdezi, hogyan lehetséges ez? Istennek semmi sem lehetetlen – hangzott a válasz.

Ez a gondolat, hogy Istennek semmi sem lehetetlen, mintegy keretbe foglalja az evangéliumot, jelen van Krisztus születésénél és halálánál, és a feltámadásánál is. Amikor Krisztus a kereszten meghalt, azt gondolhatta a gonosz lélek, aki a bűn és a halál szerzője, hogy ezzel legnagyobb győzelmét aratta, megölte az Isten fiát, és ezzel a halál végleges győzelmet aratott az élet fölött. De ezt csak egy pillanatig gondolhatta, mert Jézus Krisztus Urunk lelke leszállt az alvilágba, ahol az összes addig meghalt embernek is elvitte a Megváltás örömhírét. Amikor azt gondolta a halál és a bűn szerzője, hogy a legnagyobb diadalát aratta, valójában akkor szenvedte el a legnagyobb vereséget. Jézus a halálával, éppen a halálával győzte le a halált. A halál halálából pedig élet fakadt, mert Jézus Krisztus maga az Élet. Ezért mondta Jézus Lázár feltámasztásakor: „Én vagyok a feltámadás és az Élet.” 

Zámbó Károly atya

Templomaink új vasárnapi miserendje 2025. április hónaptól:

Belváros - Kisboldogasszony templom:
De. ½ 9, ½ 12 és este 6 óra.

Királyerdő - Szűz Mária Szeplőtelen Szíve templom:
De. 10 óra.

NAGYBÖJT 5. VASÁRNAPJA - 2025.04.06.

1./ A mai vasárnap gyűjtést tartunk a Szentföld javára.

2./ Kedden reggel 8 órakor szentmise.

3./ Pénteken du. a szokott időben keresztút és szentmise.

4./ Ismét szükséges a templom kertjének rendbehozatala. 2025. 04. 12-én szombaton de 9 órai kezdettel a Képviselőtestület elnöke kér mindenkit, hogy segítségével járuljon hozzá, hogy mint eddig is méltóképpen tudjuk fogadni a templomunkba látogatókat.

5./ Előre jelzem a nagyhét liturgikus rendjét, mely olvasható a templomi hirdetőtáblán is:

Nagycsütörtökön este 6 órakor utolsó vacsora miséje, majd virrasztás a Kisboldogasszony templomban.

Nagypénteken délben a Tamariska dombnál közös keresztút.
Du. 3 órakor mindkét helyen keresztút Jézus halálának órájában.
Nagypénteki szertartás este 6 órakor szintén a Kisboldogasszony templomban.

Nagyszombaton a vigília szertartás - ünnepi szentmise és körmenet, szintén este 6 órai kezdettel a Kisboldogasszony templomban.

Kertész Péter plébános

Templomaink új vasárnapi miserendje 2025. április hónaptól:

Belváros - Kisboldogasszony templom:
De. ½ 9, ½ 12 és este 6 óra.

Királyerdő - Szűz Mária Szeplőtelen Szíve templom:
De. 10 óra.

Az irgalmas Krisztus szeretete

A vasárnapi evangélium az irgalmas Krisztus szeretetét állítja elénk. (Jn 8, 1-11) Jézus elé állítottak egy asszonyt, akit házasságtörésen értek. Mózes törvénye szerint a megkövezés lett volna az ítélet. De előtte Jézushoz viszik, hogy Jézus mondja ki az ítéletet. Azonban Jézus egyetlen kijelentésével letöri a kövezésre készülő kezek lendületét. Aki bűntelen, az vesse rá az első követ… Erre eloldalogtak, köveiket maguk elé dobva a földre. Jézus egyedül marad az asszonnyal. Senki sem maradt ott, aki elítélné, és Jézus sem ítéli el, de mégis, amit mond neki, abban benne van az ítélet: „Menj, de többet ne vétkezzél!” Igen, ebben azért ítélet van, de nem az asszony személyére, hanem a cselekedetére. Hiszen Jézus azért mondja, hogy ne vétkezzen az asszony, mert magát a vétket elítéli. Pontosabban: úgy ítéli meg, hogy a vétek az valóban vétek, a bűn az valóban bűn… Ez lehet a helyes látásmód: a vétket, a bűnt elítélni, önmagunkban is, de a bűnösnek irgalmazni… Ez nem felmentés! Az irgalom nem felmentés! A felmentés az akkor van, ha kiderül, hogy a feltételezett elkövető nem követte el a bűnt… Ha elkövették a bűnt, akkor lehet szó irgalomról. Az irgalom pedig elvezet a bűnök megbocsátásához. Azonban azzal, hogy bocsánatot nyer a bűn, azzal is ki van mondva, hogy a bűn az valóban bűn… Ha kiüresítjük a bűn fogalmát, akkor kiüresítjük az irgalom és a bűnbocsánat fogalmát is. Ez nagy kísértése a mai embernek: a 20 század második felétől kezdve felerősödött az a látásmód, hogy bizonyos bűnöket a társadalmi közgondolkodásban már egyáltalán nem tartottak bűnnek. Ez ma fokozottan jellemző. A legtöbb ilyen kiüresedett bűn-fogalom a házassággal, és a szexualitással kapcsolatos: ami a hatodik parancs körébe tartozik… Azonban itt nem áll meg a bűnös világ: a sok millió abortusz sokkolóan figyelmeztet: a bűn útján nincs visszafordulás, a legmélyebbre süllyedés: az ártatlan emberi életek tömeges kioltása felé halad a bűn útja… A bűn ugyanakkor szorongással és félélemmel jár. Szorongással és félelemmel jár talán már a bűnre való hajlandósággal való szembesülés is. Persze a szorongást és a félelmet, ha kórossá válik, akkor gyógyítani kell, kezelni kell, azonban nem önmagában a legrosszabb az, ha valakinek szorongásai és félelmei vannak… A legrosszabb az lenne, amikor valakinek nem lenne semmilyen félelme, jókedvűen és magabiztosan vétkeznék, és az Isten nélküli életben teljesednék ki… Isten azonban ezt legtöbbször nem engedi… Tekintsük hatalmas kegyelemnek, ha nem tudunk Isten nélkül élni… Isten azért engedi meg, hogy félelmeink legyenek, hogy irgalomért esdekelve meneküljünk Krisztushoz! 

Zámbó Károly atya

NAGYBÖJT 4. VASÁRNAPJA - 2025.03.30.

1./ Kedden reggel 8 órakor szentmise.

2./ Szerda április 2. Szent II. János Pál pápának és egyházmegyénk lánglelkű püspökének, Prohászka Ottokárnak, valamint boldog Apor Vilmos püspöknek halál évforduló napja.

3./ A héten első csütörtök, az esti szentmise után felnőttek katekézise a Kisboldogasszony templomban.

4./ Első pénteken du. a szokott időben keresztút és szentmise.

5./ Nagyböjt péntekjein kötelező a hústól való megtartóztatás.

6./ Szombaton a budapesti Egyetemi templomban este 6 órakor emlékeznek Prohászka Ottokár püspök halálának évfordulójára.

7./ A jövő vasárnap országos templomi gyűjtés lesz a Szentföld javára.

8./ Külön is kérem nagy bizalommal a Kedves Hívek megértését. Állapotom miatt április hónaptól a Kisboldogasszony templomban a fél 8 és fél 10 órai szentmiséket összevonjuk, így vasár- és ünnepnap a továbbiakban templomunkban fél 9-kor, fél 12-kor és este 6 órakor lesz szentmise.
Itt Királyerdőben pedig a vasárnapi szentmise de. 10 órakor lesz.
A hétköznapi miserendet igyekszünk a továbbiakban is megtartani.

9./ Előre jelzem a nagyhétre, hogy egyeztetve a királyerdei Képviselőtestület tagjaival és ott is a hívek megértését kérve a királyerdei templomban a 3 napon nem lesz külön szertartás, hanem a Kisbodogasszony templomba hívom a királyerdei híveket is. Így a nagyheti szertartások rendje a három szent napon a következő:

Nagycsütörtökön este 6 órakor utolsó vacsora miséje, majd virrasztás a Kisboldogasszony templomban.
Nagypénteken délben a Tamariska dombnál közös keresztút.
Du. 3 órakor mindkét helyen keresztút Jézus halálának órájában.
Nagypénteki szertartás este 6 órakor szintén a Kisboldogasszony templomban.
Nagyszombaton a vigília szertartás - ünnepi szentmise és körmenet, szintén este 6 órai kezdettel a Kisboldogasszony templomban.
A virágvasárnapi hirdetésben jelezni fogjuk, hogy nagypénteken és nagyszombaton mikor lesz lehetőség templomainkban a Szent Sír látogatásra.
Ismételten és tisztelettel kérem mindkét egyházközségben a hívek megértését.

Kertész Péter plébános

Templomaink új vasárnapi miserendje 2025. április hónaptól:

Belváros - Kisboldogasszony templom:
De. ½ 9, ½ 12 és este 6 óra.

Királyerdő - Szűz Mária Szeplőtelen Szíve templom:
De. 10 óra.

Isten irgalmas szeretete

Az elmúlt vasárnapi evangéliumban Jézus a terméketlen fügefa példázatát mondta el, annak a ténynek a megvilágítására, hogy Isten várakozik, várja az ember megtérését. A mostani vasárnapi evangélium pedig azt mutatja be, hogy az Isten szeretné, akarja a bűnös megtérését, és azért várakozik. (Lk 15, 1-3. 11-32) Jézus Krisztus Urunk ezért mondja el a tékozló fiúról szóló példabeszédet, hogy bemutassa, hogy Isten mennyire örül a bűnös megtérésének. A fiú örökségét kikérve otthagyta az atyai házat, hogy bűnös életet éljen. Amikor azonban megcsömörlött, és teljesen tönkrement a bűnös életben, visszavágyott atyja házába. Elhatározta, hogy béresként kér befogadást. Azonban atyja nagy szeretettel öleli keblére hazatért fiát. Ez az örömhír: ez Isten stílusa: a visszafogadó, irgalmas szeretet. Miért lehet ez a példabeszéd felhívás a bűnbánatra és a megtérésre? Azért, mert ez a példabeszéd nem egyszerűen elmondja, hogy meg kell térni, hanem azt is elmondja, hogy miért érdemes megtérni: azért érdemes megtérni, mert Isten szeretettel fogadja a megtérő bűnöst. Itt nem csak arról van szó, és megtérés alatt nem csak azt kell érteni, hogy valaki, valami súlyos bűntől, bűnös életállapottól megszabadulva, új kegyelmi életet kezd élni. Arról is szó van, és a megtérés azt is jelentheti, hogy valaki az Istennek való önátadását megújítja, vagy valaki tudatosan törekszik arra, hogy leszámoljon gyarlóságaival. Arra is ösztönözhet a tékozló fiú példabeszéde, mint megtérésre való felhívás, hogy áldozatot hozzunk, és azt felajánljuk engesztelésként bűneinkért, vagy valamilyen nehézséget, vagy nehéz körülményt zokszó nélkül viseljünk el, és azt felajánljuk engesztelésül. Jézus Krisztus Urunk bemutatja ebben a példabeszédben Isten irgalmas szeretetét, hogy ezzel megalapozza Istenbe vetett reményünket és feltétlen bizalmunkat. 

Zámbó Károly atya

Krisztus figyelmeztet a hamis biztonságérzet ellen

Nagyböjt harmadik vasárnapján egy figyelmeztető példabeszéd hangzik el az evangéliumban. Jézus felidézi tanítványainak azt a két tragikus eseményt, amely akkoriban történt. (Lk 13, 1-9) Az egyik esemény Pilátus vérengzése. Pilátus megölette az éppen áldozatot bemutató galileaiakat. Jézus óva inti tanítványait attól, hogy azt gondolják, hogy az ekkor meghaltak bűnösebbek voltak, mint a többi galileai. Vagy akikre rádőlt Siloámban a torony, azok sem voltak bűnösebbek a többi jeruzsáleminél. Jézus ezeket azért mondta, hogy óvjon a hamis biztonságérzettől. A hamis biztonságérzet a 21. századi nyugati emberre sajnos nagyon jellemző. Ez egyrészt erkölcsileg lanyha, szabados életben nyilvánul meg. Ennek az erkölcsileg szabados életnek alapvetően két változata van: az egyik, aki nem hisz Istenben. Aki nem hisz Istenben, az sokszor azt gondolja, hogy azt tehet, amit akar. A másik változat, amikor valaki hisz Istenben, de úgy gondolja, hogy Isten olyan irgalmas, hogy biztosan meg fog bocsátani, és ezért gátlástalan, hedonista életet mer élni az ilyen ember, nem érdekli az sem, ha másoknak szenvedést okoz. Van egy harmadik fajtája a hamis biztonságérzetnek: amikor valaki nem erkölcstelen és nem hitetlen, de langyos életet él. Minket keresztényeket talán ez kísért meg a leginkább. Olyan, mint hogyha valaki ezt mondaná: „Az életemben minden rendben van. Kötelességeimet teljesítem Isten felé, rendszeresen imádkozok, templomba járok.” Akiket ez megkísért, hajlamosak azt is mondani: „nincs bűnöm”… Vagy: „nincs mit meggyónnom, nincs énnekem semmi bűnöm.” A „soha nem követtem el semmilyen bűnt” életérzés, vagy ha például valakit „apácák” neveltek, és ezért mindennap elmond egy Miatyánkot… Ne értsenek félre! Nem azért írom ezeket, mintha bárkit is elítélnék. Az emberek személyét nem ítélem meg, az távol álljon tőlem, nincs is jogom hozzá… De a helytelen magatartásra, és gondolkodásmódra figyelmeztethetem testvéreimet, csatlakozva ezzel Jézus figyelmeztetéseihez, mintegy értelmezve ezzel Jézus figyelmeztetéseit. Mi a legnagyobb baj a langyos életű keresztények esetében? Nagyon sokszor azt látni, és sok keresztény hívő panaszkodik arra, hogy gyermekei már nem élnek hívő életet, unokáit már meg sem keresztelték… Megint csak kérem, ne értsenek félre! Nem azt mondom ezzel, hogy mindenki, aki azt tapasztalja, hogy a gyermekei elfordultak a hittől, hogy unokáit meg sem keresztelték, annak ez saját hibája, mert nyilván ennek lehet ezer és egy oka. Mindenki a saját lelkéért felelős elsősorban. De lehet a langyos keresztény élet szomorú következménye a hit átadásának a hiánya… Lehet a terméketlenség a langyos élet velejárója. A kényelmes, túl „összkomfortos” keresztény élet torkollhat lelki értelemben vett terméketlenségbe és gyümölcstelenségbe. Nem véletlen, hogy Jézus a két figyelmeztető példa után, a Pilátus vérengzése és a toronykatasztrófa után, a terméketlen fügefa hasonlatát mondja el. A fa tulajdonosa kivágta volna a fát, mivel nem termett gyümölcsöt, de a vincellér kérésére vár még a kivágással. Körülássa, megtrágyázza a fát a vincellér, hátha terem. Ez vigasztaló mozzanat: Isten nem sújt le azonnal a terméketlen embere, hanem várakozik, hátha még gyümölcsöt hoz élete. Látnunk kell, és éreznünk kell az Isten várakozását. Most a 21. század elején, megérett volna a világ az ítéletre. De Isten várakozik… Várja az őszinte megtérést, várja a töredelmes bűnbánatot. De tudnunk kell, és erre is figyelmeztet Jézus: egyszer az életünknek vége lesz, és a világtörténelemnek is egyszer vége lesz. Egyszer eljön a számadás ideje. Ne késlekedjünk a megtéréssel!

Zámbó Károly atya

Fotó: Papp Tamás

NAGYBÖJT 2. VASÁRNAPJA - 2025.03.16.

1./ Kedden reggel 8 órakor szentmise.

2./ Szerda Szent József ünnepe. A Belvárosban este 6 órakor lesz szentmise.

3./ Péntek du. fél 5 órától keresztút, majd 5 órától szentmise melyet nagyböjt minden péntekjén is végzünk.
Nagyböjt péntekjein kötelező a hústól való megtartóztatás.

4./ Szombaton és vasárnap a szentmisék a szokott időben.

Kertész Péter plébános

Keresztút papokért és papi hivatásokért

Kedves Testvérek!

Szeretettel hívunk és várunk mindenkit, hogy együtt imádkozzunk papjainkért, valamint papi és szerzetesi hivatásokért.

A keresztút időpontja: 2025. március 22. szombat délelőtt 10 óra

Találkozás: A Tamariska-domb főbejáratánál (Fenyves út-Gesztenyés utca kereszteződése)
Megközelítése (tömegközlekedéssel): a Szent Imre tér irányából a 148-es busz Borz út megállójáig, onnan gyalog a Fenyves úton kb. 300 m

Krisztus ragyogása: vigasztalás

A mi Urunk Jézus Krisztus színeváltozása a Tábor hegyén: a tanítványai vigasztalására történt. (Lk 9, 28b – 36) Három apostolt engedett oda, hogy ezt a ragyogást láthassák: Pétert, Jánost, és Jakabot. A vigasztalás oka előre látható: amikor Jézus Krisztus Urunkat elfogják, igazságtalanul halálra ítélik, megkínozzák, és végül keresztre feszítik és meghal a keresztfán, a tanítványok számára ez olyan szomorúság lesz, amelyben szükségük van ennek az élménynek a vigasztaló emlékére. Szükségük lesz Jézus szenvedésének és halálának az órájában a tanítványoknak arra, hogy Krisztus isteni dicsőségének ragyogó reménysége erőt adjon nekik. Miért nem minden apostolnak mutatta meg ezt ragyogást Krisztus? Talán azért, hogy ez a három apostol mondja el a többieknek Krisztus ragyogását. Ez az örömhír hirdetésének struktúrája: az az ember, aki megtapasztalta Krisztust, az vezesse embertársát Krisztushoz. Az evangélium úgy terjed, hogy van benne valami finomság, diszkréció, az ember szabadsága van tiszteletben tartva ezáltal: de nem azért, hogy szabadon elutasítsa Krisztust, hanem azért, hogy szabadon döntsön mellette. Krisztus megkívánja, sőt megköveteli a hitünket. Nem tesz Isten olyan gesztust az ember felé, amely olyan erőteljes, hogy hitre már ne lenne szükség: Isten nem akarja lerontani a hitünket. Három apostolnak mutatja meg magát ragyogva, ugyanannak a háromnak, akit beengedett Jairus lányához is, amikor feltámasztotta a kislányt. Azt akarta Jézus, hogy ez a három apostol erősítse, és vigasztalja a többieket. Nem mindegy azonban, hogy mivel vigasztalják azt, akit vigasztalnak. A halállal szemben vigasztalás csak a feltámadás és az örök élet lehet. Az ateistáknak nincs igazi vigasztalásuk. Az, amikor egy polgári temetésen azt mondja a búcsúztató, hogy „szívünkben örökké él”, az hogyan lehetne vigasztalás, ha mi is meghalunk, a rokonok is meghalnak? Talán az ateisták szerint fennáll ez a világ örökre? Papként gyakran járok temetőbe, de még száz évnél idősebb sírokat sem nagyon látok… Hol vannak akkor az addig élt emberek. Négy nagyszülőjét talán a legtöbb ember ismerte, ha elhunytak, talán legtöbb ember tudja, hogy hol vannak eltemetve. Bizonyára legtöbben látogatjuk is sírjukat… De nyolc dédszülőnk közül kiket ismertünk, és kiknek járunk a sírjához? Tizenhat ükszölőnk sírját… - tudjuk hol vannak? Megvannak még? Nem mondom hogy baj ha nincsenek meg, mert minden ősünk emlékét nem lehet ápolni Ádámtól és Évától… Csak arra szeretnék rávilágítani, hogy ez nem tud a halállal szemben vigasztalást adni. Nem lehet a halállal szemben vigasztalás csupán az, hogy kegyelettel, szeretettel emlékezünk az elhunytakra. Kell emlékeznünk rájuk. Kell, hogy szeretettel gondozzuk sírjaikat. Akiket itt a földön szerettünk, azáltal tudjuk megélni, hogy továbbra is szeretjük őket, hogy gondozzuk sírjaikat. De a halállal szemben vigasztalást csak az tud adni, aki legyőzte a halált: a mi Urunk Jézus Krisztus! A színeváltozás eseménye által Krisztus elővételezi a vigasztalást azért, hogy az ő szenvedésének órájában reményt adjon a tanítványoknak. Még egy gondolat: a tanítványok életében Krisztus kínszenvedése és kereszthalála nagyon nagy szomorúság volt, ami után nem hirdették volna Krisztust, ha fel nem támad Krisztus… Azonban talán mégsem voltak egészen remény nélkül. Mert ha egészen remény nélkül lettek volna, akkor elszéledtek volna, sőt elmenekültek volna. De ők mégsem ezt tették, hanem együtt maradtak az utolsó vacsora termében – igaz, bezárkózva... Abban a teremben gyászoltak együtt Krisztus halála után három napig, ahol nem sokkal azelőtt elhangzottak ezek a szavak: „…értetek és sokakért kiontatik a bűnök bocsánatára.” Vajon a gyász órájában eszükbe jutottak ezek a szavak? Az ateisták esetében is talán valami halvány szikrája lehet a reménynek. Hiszen ők sem végleg elfelejteni akarják a halottakat, hanem gondozzák a sírokat, és együtt gyászolnak, ami talán arra utal, hogy az ateizmus kíméletlen keménysége sem tudja az ember reményét minden ízében teljesen kioltani… Isten nem alkotta a halált. Nem alkotta, de megengedte, bizonyos értelemben elrendelte: mert nem a halál a legrosszabb, hanem az Isten nélküli örök élet lenne a legrosszabb. Isten a bűnbeesett embernek nem engedte meg, hogy Isten nélkül éljen örökké. De van feltámadás! A mi Urunk Jézus Krisztus színeváltozása ezt jelzi előre. A színeváltozás evangéliuma a Nagyböjt visszafogottságában kissé előre beragyogtatja lelkünket a húsvéti örömmel, hogy megpróbáltatásainkban erőt merítsünk belőle.

Zámbó Károly atya

NAGYBÖJT 1. VASÁRNAPJA - 2025.03.09.

1./ A mai vasárnap a szentmise végén hamvazás lesz.

2./ Kedden reggel 8 órakor szentmise.

3./ Péntek du. fél 5 órától keresztút, majd 5 órától szentmise melyet nagyböjt minden péntekjén is végzünk.
Nagyböjt péntekjein kötelező a hústól való megtartóztatás.

4./ Szombaton és vasárnap a szentmisék a szokott időben.

5./ Köszönet a katolikus oktatási intézmények javára történt gyűjtésért, melynek összege 65.790.- forint volt

Kertész Péter plébános

Krisztus megkísértése a pusztában

Jézus Krisztus Urunkat a pusztában megkísértette a sátán. (Lk 4, 1-13) Az első kísértés a kenyér kísértése. A gonosz lélek arra próbálja rávenni Jézust, hogy ha megéhezett, változtassa a követ kenyérré, és egyen kenyeret, ezzel csillapítsa éhségét. Jézus erre válaszolja: „nem csak kenyérrel él az ember”. Ez a kísértés a böjtölésben legyengült, kimerült test olyan felüdítésére vonatkozik, amely engedelmeskedés lenne a sátánnak. Ez a kísértés jelen van a mai ember életében: hogy életét változatossá, tartalmassá, teljesebbé tegye, de nem Istennek tetsző módon, hanem az ördög szavának engedelmeskedve. A második kísértés a világuralomra vonatkozik: Jézust arra akarja rávenni a gonosz lélek, hogy uralkodó legyen a világ felett. Az ára ennek a világuralomnak, a sátán előtti leborulás lett volna. Jézus ezt is visszautasítja: „Uradat Istenedet imádd és csak neki szolgálj!” A sátán ezután a templom párkányára állította Jézust, hogy onnan vesse le magát. Az angyalok felfognák, és lassan eresztenék le, ilyen módon a templom párkányáról alászálló hamis messiásként lépne fel Jézus. Azonban Jézus ezt a kísértést is visszautasította, azt mondva a gonosz léleknek: „Ne kísértsd Uradat Istenedet!” A három kísértés összegezve: a kenyér, a világuralom, és a hamis messiás kísértése. A kenyér kísértésénél említettem, hogy jelen van a mai ember életében. Azonban a világuralom, és a hamis messiás kísértése is jelen van világunkban, de aktív módon keveseket érint. Aktív módon azokat érinti, akik az ördöggel szövetkezve világuralomra törnek, vagy akik hamis messiásként akarnak fellépni. Ők nincsenek sokan, őket érinti aktív módon ez a kísértés. Azonban passzív módon sokakat érinthet ez a két kísértés is. A világuralom kísértése a legtöbb ember életében úgy van jelen, hogy szolgai módon átveszi a világuralmi törekvéseket kísérő ideológiákat, aláveti önmagát azoknak, és azokhoz igazítja életét. Az ember, aki gondolkodását egy ideológiához igazítja, ilyen módon hamis biztonságérzethez jut, és az ideológia szolgálatában felmentve érzi magát Isten parancsai alól, ami pedig egy hamis szabadság-érzéssel tölti el. A hamis messiás kísértése pedig úgy van jelen a mai ember életében, hogy követőjévé válik egy önjelölt, hamis messiásnak. A világuralom, és a hamis messiás kísértése első pillantásra talán úgy tűnhet, hogy nagyon hasolló. Ez a hasonlóság abból ered, hogy mindkét kísértés szellemi természetű. Hogyan lehet megkülönböztetni ezt a két kísértést? Talán úgy, hogy a világuralom kísértésében van egy világuralmi ideológia, amelybe a megkísértett ember belesüpped, belekábul, és aszerint látja a világot, a valóság iránt szinte teljesen érzéketlenné válva… A hamis messiás kísértése látszólag kivezet ebből. A hamis messiás bűvkörébe került emberek látszólag mintha fölébredtek volna, azonban nem az igazságra ébredtek fel, hanem a kábító világuralmi ideológia hazugságától különböző, másfajta hazugságra. A két kísértés, és a hozzájuk tartozó ideológia: a világuralom, és a hamis messiás, látszólag egymással szemben állnak, azonban egyik sem az igazság. Az Igazság: maga Jézus Krisztus Urunk. Jézus Krisztus Urunk elszenvedte a hármas kísértést, hogy erőt adjon nekünk a kísértések elleni küzdelemben. Erőt ad nekünk Jézus a kenyér kísértésében: hogy ne keressünk testünknek hamis, bűn általi felüdülést, hanem legyen életünk középpontjában az Élet Kenyere: maga Jézus Krisztus. Az a felüdülés, amit az Élet Kenyere ad, nem a bűnre, hanem a tisztaságra vezet, a tiszta élet boldogsága lesz osztályrészünk az Élet Kenyere által, Krisztussal misztikusan egyesülve. A világuralom hitelesen az az uralom, amelyet Krisztusnak ad a mennyei Atya. Ez azonban nem egyszerűen világuralom, hanem mérhetetlenül több annál: a Teremtés feletti uralom. Azáltal van Krisztusnak a Teremtés feletti uralma, hogy Őbenne teremtett mindent a mennyei Atya. Mi is, mint Isten teremtményei, benne vagyunk ebben az uralomban. Krisztussal egyesült életet élve részt is kaphatunk ebből az uralomból, mint királyi papság. Gondoljunk abba bele, hogy Isten, amikor az embert megteremtette, így szólt hozzá: „Töltsétek be a földet, hajtsátok azt uralmatok alá!” Ez azonban még a bűnbeesés előtt volt, a kegyelem állapotában. Krisztus megváltói műve által azonban helyreállt a kegyelem. Az ember tehát Krisztus által hitelesen részesülhet a világuralomban, ahogyan Isten eredetileg elgondolta az ember teremtésekor. Az Igaz Messiás, a mi Urunk Jézus Krisztus visszaállítja a Teremtés eredeti rendjét: az ember számára újra megnyitja a kegyelmet, amit a bűn által az ember elveszített. A kísértések azért veszélyesek, és azért annyira élesek, mert legmélyebb rétegükben olyan mozzanatokat tartalmaznak, amelyeknek az ember részese lehetne az Isten elgondolása szerint is: a kenyér, a világuralom, és az Istennel való személyes kapcsolat (amit a Messiás hozott el, és állított helyre, ezért ezt az elemi vágyat célozza a messiás-kísértés): az ember elemi vágyai, melyek az Istentől vannak. Az ember elemi vágyai, mint a test Isten szerinti táplálása a föld javaival, az Isten szerinti uralkodás a világon, és az Istennel való személyes, egészen bensőséges kapcsolat: Isten szerint van: így vagyunk megteremtve. Azonban ezt a gonosz lélek eltorzítva le akarja rontani, hogy ezen elemi vágyak révén őhozzá, a gonoszhoz kapcsolódjunk, ne pedig az Istenhez. Azért szenvedte el Jézus Krisztus Urunk a három kísértést, mely három legelemibb vágyában célozza meg az embert, hogy ebben a küzdelemben is velünk legyen. Az Úr Jézus Krisztus ebben a küzdelemben is erőt akar adni nekünk, velünk van megkísértettségünk óráján is, hogy erőt adjon nekünk az ellenálláshoz, hogy ellentmondva a kísértő gonosz léleknek, megerősödve kerüljünk ki ebből a küzdelemből.  

Zámbó Károly atya

ÉVKÖZI 8. VASÁRNAP - 2025.03.02.

1./ A mai vasárnap könyörgő nap a világ éhezőiért.

2./ Kedden reggel 8 órakor szentmise.

3./ Szerdai nappal megkezdődik a NAGYBÖJTI szent idő. Du. 5 órakor lesz szentmise hamvazással.

4./ Csütörtök első csütörtök, az esti szentmise után felnőttek katekézise a Kisboldogasszony templomban.

5./ Péntek a hónap első péntekje. Du. fél 5 órától keresztút, majd 5 órától szentmise melyet nagyböjt minden péntekjén is végzünk.

6./ Ne feledkezzünk meg hogy hamvazószerda szigorú böjti nap, tartózkodunk a húsételektől és 21 és 60 év közöttiek csak háromszor étkezhetnek és egyszer lakhatnak jól. Ugyanígy nagyböjt péntekjein kötelező a hústól való megtartóztatás.

7./ A jövő vasárnap is minden szentmise végén hamvazás lesz.

8./ A jövő vasárnapi fél 10 órai szentmisét a Kisboldogasszony templomból közvetíti a Mária Rádió.

9./ Előre jelezzük, hogy március 22-re keresztút szerveződik a papokért és papi hivatásokért de. 10 órától a Tamariska dombon.

Kertész Péter plébános

A fa és gyümölcse

A vasárnapi evangéliumban Jézus Krisztus Urunk kijelenti: „nincsen jó fa, amely rossz gyümölcsöt terem, és nincsen rossz fa, amely jó gyümölcsöt hoz.” „Minden fát a gyümölcséről lehet felismerni.” (Lk 6, 39-45) A Krisztusban élő ember élete meghozza a jó gyümölcsöket. Ezek a jó gyümölcsök az erények. Az erények gyakorlása bearanyozza az életet. Aki valóban Krisztusban él, az szükségszerűen az erények gyakorlásában fog bővelkedni. Ugyanakkor, ha valaki nem bővelkedik az erények gyakorlásában, akkor bizonyosan nem él Krisztusban. Ma rostálás van a világban. A Krisztusi élet egyre inkább elválik attól az élettől, amely nem Krisztusban él. Nincs a kettő között középút, ahogyan az üdvösség és a kárhozat között sincs középút. Talán éppen azért engedte meg az Isten, hogy a bűn így eluralkodjék a világon, hogy ez a rostálás megtörténhessen. Talán azért engedte az Isten, hogy a bűn ilyen kendőzetlenül megmutatkozzék, hogy ezzel megkönnyítse számunkra a jó választását, és a rossz elvetését. Azt azonban világosan látni kell, hogy Isten sohasem akarja a rosszat. A rossz az mindig az Istentől elszakadt szabad akarat következménye. A rossz az mindig az Istentől való elszakadástól van. Az Istenhez való kapcsolódásból csak jó származhat. Az Istenhez való kapcsolódás az imádságban történik, az imádságból ezért csak jó származhat. Adja meg nekünk a mindenható Isten, hogy imádságunk által növekedjünk a jóban, és életünk meghozza a jó gyümölcsöket. 

Zámbó Károly atya

ÉVKÖZI 7. VASÁRNAP - 2025.02.23.

1,/ Szentmiséink héten a szokott rendben,

2./ A vasárnapi perselyadományainkat a katolikus oktatási intézmények javára ajánljuk.

3./ A május 10-i, litéri Bódi Magdolna zarándoklatra a továbbiakban jelentkezni Kispál György atyánál lehet a Jézus Szíve plébánián.

Kertész Péter plébános

Krisztus tanítása a szeretetről

Az örökkévaló Szentháromság egy Isten szeretete önzetlen szeretet. Azért lehet önzetlen, mert Isten három személy: az Atya, a Fiú és a Szentlélek. Ez a szeretet valóban örök. Nem csak azért örök, mert nincs vége, hanem azért is, mert nincs kezdete sem. A Három Személy végtelen intenzitású szeretettel szereti egymást, örökké. Azért tökéletesen önzetlen Isten szeretete, mert magában Istenben örök szeretet van. A világot és benne az embert, és a tisztán szellemi lények világát, Isten nem azért teremtette, mintha bármilyen fogyatkozást szenvedett volna a szeretetben. Ugyanakkor szereti az Isten a teremtményeit… Isten a teremtményeit nem szeretheti alacsonyabb rendű szeretettel az Őbenne lévő szeretetnél. Ezért a teremtett világot a Fiúban teremtette a mennyei Atya. Így a Mennyei Atya a teremtményeit ugyanazzal a szeretettel szereti, mint a Fiút. Ez azt jelenti, hogy teremtettségünk által benne vagyunk a Fiúban. Így közelíthetjük meg leginkább értő módon a vasárnapi evangéliumot, amelyben Jézus Krisztus Urunk a szeretetről tanít. (Lk 6, 27-38) A szeretet legyen teljesen önzetlen, és terjedjen ki az ellenségre is… Mindszenty József bíboros emlékiratainak elején hangsúlyozza, hogy ellenségeinek megbocsátott. A Mindszenty bíborost elítélő kommunista vérbíró halála előtt megtért, és elnyerte a bűnbocsánatot. (Erről Kerényi Lajos atya számolt be – könyvében is.) Lehet, hogy éppen Mindszenty bíboros imádsága által jöhetett létre ez a megtérés, hiszen Mindszenty imádkozott üldözőiért. Mindszenty bíboros az önzetlen szeretet hiteles tanúságtevője volt, hiteles életén átragyog Krisztus tanítása a szeretetről.     

Zámbó Károly atya

Kép: A "Devictus Vincit" (Legyőzetve győz) feliratú Krisztus kép - melyet Mindszenty bíboros mindig magánál tartott. Fogságában ez szolgált oltárképül szentmiséi alatt.

ÉVKÖZI 6. VASÁRNAP - 2025.02.16.

1,/ Szentmiséink héten a szokott rendben,

2./ Jövő vasárnapi perselyadományainkat a katolikus oktatási intézmények javára ajánljuk.

3./ A május 10-i, litéri Bódi Magdolna zarándoklatra jelentkezni lehet itt is a sekrestyében 2.000.- forint előleg fizetéssel - név, lakcím – telefonszám megadásával.

Kertész Péter plébános

Krisztus igazsága

Krisztus igazsága az egyetlen igazság. Ez az Igazság mindent magába foglal, mert maga Krisztus ez az Igazság. Így érthető, amit Jézus Krisztus Urunk tanít a boldogságokról… (Lk 6, 17. 20-26) „Boldogok a szegények, mert övék az Isten országa.” A szegénység itt mit jelent? Talán éppen azt, hogy valaki nem tud a világ hiú dicsőségével betöltekezni. Nem azért nem tud, mert nem lenne rá képes, hanem talán éppen azért, mert lelki szemeivel az örök beteljesedés világának, a mennyországnak az igazságát látja. Az ilyen ember életét a valódi igazsághoz igazítja. Persze, az is hozzátartozik ehhez, hogy világ viszonyait kihasználók, a hiúság és szemérmetlenség farvizén evezők, az érvényesülés terén felülmúlják az igazsághoz ragaszkodó igaz embert. Éppen ezért az igaz emberben talán felmerül a kétely: érdemes volt az igazsághoz ragaszkodni? Nem kellett volna kompromisszumokkal és megalkuvásokkal érvényesülni? Nem lehetett volna akkor többet elérni? „Balekként szerencsétlenkedtem, míg a szemfüles hiénák lesöpörtek.” Jézus a kételynek ebben az órájában mondja a meg nem alkuvó, de éppen ezért kevésbé érvényesült igaznak: Nem vagy balek. Te csináltad jól, mert nem csak ennek a múlandó életnek a pillanatnyi érdekét nézted, hanem az örökkévalóság távlatai felé tekintettél, ezért nem léptél kompromisszumra az erkölcs elárulóival… Ezt mondja lényegében Jézus, amikor azt mondja a szegényeknek: övék az Isten országa. Így kell értelmezni a boldogságokat. Akik Krisztusért szenvednek, az Igazságra éheznek, bővelkedni fognak a mennyek országában. Itt is a szeretetnek, és az igazságnak az éhsége jelenik meg, amely a boldog örökkévalóságban beteljesül. A sírás nevetésre fordul, a Krisztusért, az igazságért való üldözés a megdicsőülés útja és eszköze… Akik viszont a világi megtiszteltetésekben bővelkednek, azokra jajt mond az Üdvözítő. Akik most jóllaknak, majd éhezni fognak, akik most gazdagok, majd szegények lesznek, akik most nevetnek, majd sírni fognak. Akik most hízelegtetnek maguknak, azoknak is jaj, mivel az ősök a hamis próféták előtt tisztelegtek… Az igazság itt nem a szeretetet rontja le, hanem a szeretet megtagadását, a hamisság előtt meghódoló becsvágyó, nagyratörő hamis dicsőséget. Az igaz dicsőség az Isten dicsősége… Ezt hozta el Krisztus, mint a mennyei Atya legtökéletesebb dicsőítője. Krisztus dicsőítésébe kell bekapcsolódnunk, mivel maga Krisztus be akar vonni minket ebbe az örök dicsőítésbe.       

Zámbó Károly atya

ÉVKÖZI 5. VASÁRNAP - 2025.02.09.

1./ A mai vasárnap A SZENTMISE VÉGÉN a Balázs áldásban kérjük a vértanú püspök közbenjárását a torokbaj és minden más testi betegséggel szemben,

2./ Kedden reggel 8 órakor szentmise. E nap a Lourdesi Szűzanya ünnepe – a betegek világnapja.

3./ Csütörtökön az esti szentmise után ifjúsági katekézis a Kisboldogasszony templomban.

4./ Szombaton 5 órakor, vasárnap ½ 11 órakor szentmise.

5./ A május 10-i, litéri Bódi Magdolna zarándoklatra jelentkezni lehet itt is a sekrestyében 2.000.- forint előleg fizetéssel - név,
lakcím – telefonszám megadásával.

Kertész Péter plébános

Evezz a mélyre!

Az évközi 5. vasárnap evangéliuma a csodálatos halfogás történetét állítja elénk. (Lk 5, 1-11) A Genezáret tavánál történt: Simon a bárkájában tisztította a hálót, miután egész éjjel nem fogott semmit. Jézus odalép hozzá, és felszólítja: „Evezz a mélyre!” Vonakodva bár, de Simon bemegy a tó mélyére, és megtörténik a csoda: a háló szakadásig megtelik halakkal. Simon - akinek később Jézus a Péter nevet adja -, ismerte a víz törvényét, ezért tudta felfogni a csodát. Tudta, hogy mi lehetséges egy egész éjszakai eredménytelen halászat után… ezért megrendült a csoda láttán, Jézus hatalmától. Ahhoz, hogy Péter megrendüljön Jézus hatalmától, és leboruljon Jézus előtt, kellett egy előzetes tudás, és egy szakmának a mély ismerete. „Evezz a mélyre!” A mai ember életéből nagyon sok esetben hiányzik a mélység. Ha Simon nem evez a mély víz fölé, nem tapasztalja meg Jézus hatalmát… Ma nagyon sokan nem hajlandók a saját életük vizén mélyre evezni. Felületesen élnek, és a gondolkodásuk is felületes. A felületes gondolkodású embert könnyű megtéveszteni, mert gondolkodásának mélysége nem ér le az igazságig, sem pedig nem ér fel a szélesebb horizontú távlatokig. Simon egyszerű halász volt. Ugyanakkor gondolkodásában és hitében mégis volt mélység. Félte az Istent: ezért tudta felismerni Krisztus isteni hatalmát, és amikor felismerte, félelem fogta el. Azonban Krisztus bátorította: „Ne félj! Ezentúl emberhalász leszel!” Simon ezután mindent otthagyva követte Jézust. Nekünk is újra és újra bele kell tekintenünk életünk mélységébe, ahol a Teremtő Isten szeretetével találkozunk. Életünk mélyére tekintve talán megrendülünk, de mégis: így lesz szívünk, bátorságunk és fogékony értelmünk a mi Urunk Jézus Krisztus követésére.  

Zámbó Károly atya

GYERTYASZENTELŐ BOLDOGASSZONY - 2025.02.02.

1./ A mai vasárnap URUNK BEMUTATÁSÁNAK – GYERTYASZENTELŐ BOLDOGASSZONYNAK ÜNNEPE.

2./ Hétfő Szent Balázs ünnepe. E naphoz kötődik a Balázs áldás, melyben majd a jövő vasárnap részesülhetünk.

3./ Kedden reggel 8 órakor szentmise.

4./ Csütörtökön az esti szentmise után felnőttek katekézise a Kisboldogasszony templom Filoména termében.

5./ Első pénteken délután 5 órától szentmise és a szokásos Szentségimádás.

6./ A május 10-i, litéri Bódi Magdolna zarándoklatra jelentkezni lehet itt is a sekrestyében 2.000.- forint előleg fizetéssel - név, lakcím – telefonszám megadásával.

Kertész Péter plébános

Jézus Krisztus Urunk a világ világossága

Gyertyaszentelő Boldogasszony ünnepe az idén vasárnapra esik. Ezért ezt az ünnepet most talán még teljesebben tudjuk átélni és megünnepelni, mint az előző években. Azt ünnepeljük ezen a napon, hogy a gyermek Jézust Mária és József elvitték Jeruzsálembe a templomba, hogy Mózes törvénye szerint bemutassák az Úrnak. Erről szól az ünnep evangéliuma. (Lk 2, 22-40) Ugyanakkor az evangélium és az ünnepi szertartás szövegei azt a tartalmat erősítik, amely a Karácsony ünnepének tartalma: a Messiás a világ világossága, a világba jött. Az agg Simeon és Anna próféta asszony nagy örömmel és mély meghatottsággal üdvözölték Jézust. Simeon azt a kinyilatkoztatást kapta a Szentlélektől, hogy addig nem hal meg, amíg az Úr fölkentjét, a Messiást saját szemével nem látja. Most pedig a karjába vehette a gyermek Jézust, és gyönyörű énekkel magasztalta Istent a Szentlélek indítására: „Bocsásd el most, Uram szolgádat, szavaid szerint békességben, hiszen már meglátták szemeim, akit küldtél, az Üdvözítőt. Őt adtad számunkra csodájára minden népnek, hogy fényeskedjék az egész világnak, mint választott néped dicsősége.” Simeon éneke az egész világ Üdvözítőjeként mutatja be a Messiást. A Messiás érkezése világosságot hozott a világnak, mert ő maga a világ világossága. Ilyen értelemben Urunk bemutatásának ünnepe Karácsony ünnepéhez kapcsolódik. Ezért ezen a napon tartjuk templomainkban a gyertyák megszentelésének szertartását. Ilyenkor gyertyákat adunk mindenkinek a kezébe, akik ezen a szertartáson részt vesznek. Az égő gyertya, melyet a hívek kezükben tartanak, miközben a pap megszenteli azokat, azt a szándékot jelképezi, hogy a világ világossága legyen jelen az életünkben, és járja át a lelkünket.  

Zámbó Károly atya

Fotó: Papp Tamás

ÉVKÖZI 3. VASÁRNAP - 2025.01.26.

1./ A mai vasárnap Isten igéjének vasárnapja. E napon emlékezünk Szent Pál apostol két kedves tanítványára Szent Timóteusra és Tituszra.

2./ Ma zárul a keresztény egységhétnek imanyolcada este 6 órai kezdettel az evangélikus imaházban.

3./ E héten szentmiséink a szokott rendben,
- kedd Aquinói Szent Tamás emlékezete.

4./ A jövő vasárnap URUNK BEMUTATÁSÁNAK – GYERTYASZENTELŐ BOLDOGASSZONYNAK ÜNNEPE.
A szentmisében gyertyát szentelünk. Aki saját gyertyát kíván szenteltetni, a kitett kisasztalra teheti a szentmisék előtt.

5./ Kispál György atya május 10-én, szombaton zarándoklatot szervez a boldoggá avatása után BÓDI MAGDI falujába Litérre.
Visszatérőben Tác-Gorzium római várost szeretnék meglátogatni, Az előre látható költség 6.000.- forint.
Jelentkezni lehet itt is a sekrestyében 2.000.- forint előleg fizetéssel - név, lakcím – telefonszám megadásával.

Kertész Péter plébános

Az Írás beteljesedése

Jézus Krisztus Urunk elment Názáretben a zsinagógába. Izajás próféta könyvéből olvasott. Erről szól az évközi 3. vasárnap evangéliuma. (Lk 1, 1-4; 4. 14-21) Ez a vasárnap egyúttal Isten Igéjének a vasárnapja. Jézus pedig Isten Igéjét olvassa. Ezt a részt olvasta Izajás könyvéből: „Az Úr lelke van rajtam. Fölkent engem, és elküldött, hogy örömhírt vigyek a szegényeknek, s hirdessem a foglyoknak a szabadulást, a vakoknak a látást, hogy szabaddá tegyem az elnyomottakat, és hirdessem: elérkezett az Úr esztendeje.” Ezeknek a szavaknak a felolvasása után pedig kijelentette: „Ma beteljesedett az Írás, amelyet az imént hallottatok.” Jézus eszerint bejelentette az Írás beteljesedését. Isten Igéje őbenne, Jézusban teljesedik be, mert ő maga Isten Igéje. Jézus az Isten örök Igéje, az Egyszülött Fiú, aki az Atyától öröktől fogva születik. Krisztusban maga Isten jött el hozzánk emberekhez azáltal, hogy az Isten örök Igéje megtestesült és emberré lett. Ez jelent örömet, reménységet minden embernek, különösen az elesett, kiszolgáltatott embereknek. A bűn által mindannyian elesettek vagyunk. A bűn következménye a halál, életünk esendősége ránk nehezedik. Jézus Krisztus ezért számunkra is reményt jelent: a szabadulás reményét. Szabadulást jelent Jézus Krisztus Urunk a bűn uralma alól, és egy olyan új ország kezdetét, amelyben teljes dicsőségében érvényesül a mindenható Isten akarata és uralkodása. Isten uralkodása elsősorban mindenek előtt a szeretet: Isten örök szeretete. Ezt hozta el Jézus, amikor a Szentlelket adta tanítványainak és nekünk is. Életünk fő feladata, hogy növekedjünk Isten szeretetében a Szentlélek által.     

Zámbó Károly atya

Fotó: Papp Tamás

ÉVKÖZI 2. VASÁRNAP - 2025.01.19.

A héten a szentmisék rendje a megszokott.
- a keddi nap Szent Ágnes ünnepe,
- szombat Szent Pál apostol megtérése.
Ehhez a naphoz kapcsolódik a keresztény egységhét, melyet ez évben január 19 és 26 között tartunk.

Az egyes helyszínek ahol az igeliturgiák kezdete 18 óra:

Január 19. – vasárnap – Református központi imaház
Január 20. – hétfő – Béke tér – Jézus Szíve templom

Január 21. – kedd – Királyerdő – Szűz Mária Szeplőtelen Szíve templom – tehát itt, templomunkban,

Január 22. – szerda – Baptista imaház
Január 23. – csütörtök – Királyerdei ref. imaház
Január 24. – péntek – Görög katolikus templom

Január 25. – szombat - Ref. gyülekezet – Csillagtelep
Január 26. – vasárnap – evangélikus imaház.

Kertész Péter plébános

Jézus Krisztus Urunk első csodája

A kánai menyegző

A mi Urunk Jézus Krisztus megkezdi tanítói működését, és működésének elején káprázatos csodát tesz: a vizet borrá változtatja a kánai menyegzőn. (Jn 2, 1-11) Isteni erő, és isteni élet mutatkozik meg ebben a csodában. Jézus Krisztus Urunk ezzel a tettével is bizonyítja, amit Szűz Máriának mondott Gábriel arkangyal: Istennek semmi sem lehetetlen. Ennél a csodánál is megfigyelhetjük, hogy Jézus Krisztus Urunk mennyire másként tett csodákat, mint a próféták. Vegyük példaként Illést. Amikor Illés találkozott az özvegyasszonnyal, aki fiával az utolsó lángost akarta a maréknyi lisztből megsütni, mielőtt éhen halnak… és a próféta Isten szavát követve felszólította az özvegyet, hogy előbb neki adjon enni. Megtette ezt az özvegyasszony, és volt elég kenyere, és olaja bőségesen az egész családnak. Ezután az esemény után nem sokkal azonban, az özvegyasszony fia megbetegedett és meghalt. Illés az Úrhoz fohászkodott, és imájának a hatására visszatért az élet a fiúba. (I. Kir 17, 8-24) Illés első csodájánál, Illés követte az Úr szavát, és ezért lett a csoda… majd a második csodánál az Úr követte Illés szavát, elfogadta kérését, meghallgatta imáját. Miért hoztam példaként Illést? Mert ebből is látszik, hogy Jézus mennyire másként tett csodát. Jézus Krisztus Urunk mintegy akarati aktusként, akár szavak nélkül, egy pillanat alatt változtatta át a vizet borrá. Az az isteni erő, amely Illés szavára, imájára megnyilvánult, az Jézusnál mintegy belül van. Jézusnak az isteni erő belülről jön, nem kívülről. Illés hallja Isten szavát, annak engedelmeskedik, vagy éppen Isten hallgat Illés szavára, de Illés „csak” tanúja a csodának. Jézus Krisztus Urunk viszont maga teszi a csodát. Jézus nem tanú, hanem cselekvő. Ugyanakkor jelzi ez a csoda Krisztus küldetését: a megváltást. Itt a vízből lett bor, látható és érzékelhető módon, az utolsó vacsorán pedig a borból lett vér: Krisztus vére, melyet értünk kiontott… de ezt érzékelni nem lehet: ezt már hittel kell követni. Vízből bor, borból vér… Az egyiptomi kivonulás sötét éjszakája is eszünkbe juthat. A húsvéti bárány vére, melyet házaik szemöldökfájára kentek Izrael fiai, megmentette elsőszülötteiket a haláltól…  az igazi húsvéti bárány Jézus Krisztus Urunk, az ő vére pedig minden embert megmenthet az örök haláltól, lelke kárhozatától… és ezt jelzi ez a bor. Mit tudhattak, mit érthettek mindebből a kánai menyegző résztvevői? Akkor bizonyára nem sokat… De talán ott és akkor nem is kellett sokat érteni, gondolkodni, értelmezni… Akkor a résztvevők, a násznép, köztük Jézus, édesanyjával, Máriával és Jézus tanítványai, akik már akkor ott voltak… örültek a menyegzőnek, örültek annak, hogy az élet tovább megy – hiszen az ifjú párt Isten bizonyára megáldja új élettel: gyermekkel… mindennek örültek, és itták a finom bort. Hogy ez az esemény mit jelent, és mit jelez előre, később értették csak meg: Pünkösd után, amikor eltöltötte őket a Szentlélek.    

Zámbó Károly atya

URUNK MEGKERESZTELKEDÉSE - 2025.01.12.

1./ VIZKERESZT ÜNNEPÉN vizet szenteltünk. A szenteltvízből vihetünk otthonainkba. Ha elfogy, az év folyamán bármikor kérhetünk a sekrestyében szenteltvizet

2./ A héten a szentmisék rendje a megszokott.

3./ Kérem és várom az elsőáldozásra és bérmálásra történő jelentkezéseket a hitoktatókon keresztül és várom a házasságra készülő jegyesek jelentkezését.

4./ Január 19 és 26 között tartjuk a keresztények egységéért végzett imanyolcadot.
Az egyes helyszínek ahol az igeliturgiák kezdete 18 óra:

Január 19. – vasárnap – Református központi imaház
Január 20. – hétfő – Béke tér – Jézus Szíve templom
Január 21. – kedd – Királyerdő – Szűz Mária Szeplőtelen Szíve templom – tehát itt, templomunkban,
Január 22. – szerda – Baptista imaház
Január 23. – csütörtök – Királyerdei ref. imaház
Január 24. – péntek – Görög katolikus templom
Január 25. – szombat - Ref. gyülekezet – Csillagtelep
Január 26. – vasárnap – Evangélikus imaház.

Kertész Péter plébános

Jézus Krisztus Urunk megkeresztelkedik

Jézus Krisztus Urunk megkeresztelkedésének vasárnapján az evangéliumot Szent Lukács könyvéből olvassuk. (Lk 3, 15-16. 21-22) Azzal kezdődik az evangéliumi szakasz, hogy a nép feszülten várakozott. Várakozott a nép a Messiásra. A Messiás várása, sőt feszült várása benne volt a levegőben. Keresztelő Szent János tevékenysége ezt a várakozást felfokozta. János prófétaként lépett fel egy olyan korszakban, amikor már történelmi időben mérték a próféták korát. János közeli időben, sőt a jelenben beszélt a Messiásról. Ezeknek a körülményeknek az együttes hatása lehet a magyarázat arra, hogy sokan voltak, akik Keresztelő Jánost gondolták a Messiásnak. Ezért János kiemelten hangsúlyozta, hogy nem ő a Messiás. Azzal, hogy János azt mondja önmagáról, hogy ő a saruszíját sem méltó megoldani a Messiásnak, ezzel azt fejezi ki, hogy áthatolhatatlan különbség van közte és a Messiás között. De mi lehet ez az áthatolhatatlan különbség? Egy próféta, különösen egy olyan szikár, kemény életet élő, szigorú próféta, mint Keresztelő Szent János, nem volt a rangok, az emberi rangok és titulusok megszállottja. Az emberi adottságokat is a helyükön kezelte, nem értékelte túl őket, hiszen ezek Isten adományai az emberek szolgálatára - ezt János prófétaként a legjobban tudta. Az, hogy Keresztelő János így beszél a Messiásról, azzal olyan különbséget érzékeltet, amely nem mérhető semmilyen evilági mércével. János, aki a királynak is szemébe vágta az igazságot, azzal, hogy azt mondja a Messiásról, hogy a saruszíját sem méltó megoldani, azt mondja lényegében, hogy a Messiás mérhetetlenül nagyobb, mint bármely evilági uralkodó… A Messiás nem egyszerű ember, nem csak egy nagy ember, hanem az Istentől jön! Az Isten örök valóságából jön a Messiás. Az, hogy a Messiás az Isten örökkévaló valóságából jön, aki részese ennek az örökkévaló valóságnak, ha nagyon mélyen belegondolunk, nem mond ellent az Ószövetségnek, és a prófétai igehirdetésnek. A próféták igehirdetésének a középpontjában a Messiás eljövetele állt, az erre való történelmi előkészülettel együtt. De a próféták az Isten emberei voltak, akik akkor is Istenről beszéltek, amikor a Messiás eljövetelét hirdették. Azt, hogy Keresztelő János volt a legnagyobb próféta, azért mondhatjuk, mert ő volt az, aki közvetlenül rámutatott Jézusra, mint Isten bárányára. A mennyei Atya szózata hangzott Jézus megkeresztelkedése után: „Te vagy az én szeretett Fiam, benned telik kedvem.” Ez is arra utal, hogy Jézus, mint az örök Fiú, öröktől fogva volt a mennyei Atyánál. Az Isten örök szeretete jött el közénk Krisztusban. Ez az örök szeretet a mennyei Atya és a Fiú örök szeretete a Szentlélekben. Ezért a Szentlélek szállt le Jézusra, és úgy hangzott az Atya szózata. Krisztus a Jordánban megkeresztelkedett, és kinyilvánult az ő belső élete az Isten örök szeretetében. 

Zámbó Károly atya

KARÁCSONY II. VASÁRNAPJA - 2025.01.05.

1./ Hétfő Urunk megjelenésének – VIZKERESZTNEK ÜNNEPE – parancsolt ünnep. A munkanapra tekintettel templomunkban délután 5 órakor lesz szentmise vízszenteléssel.

2./ Hétfőtől megkezdődnek az iskolai tanítások is. Várjuk a gyermekeket a hit és erkölcstan órákra.

3./ Kérem és várom az elsőáldozásra és bérmálásra történő jelentkezéseket a hitoktatókon keresztül és a házasságra készülő jegyesek jelentkezését.

4./ A heti szentmisék –
- kedd reggel 8 óra,
- szombat délután 5 és vasárnap ½ 11 óra.

5./ A jövő vasárnap Urunk megkeresztelkedésének ünnepe.

Kertész Péter plébános

SZENT CSALÁD VASÁRNAPJA - 2024.12.29.

1./ A mai vasárnappal hirdetik meg az egyházmegyékben a reménység 2025. évi szentévét.

2./ Kedden - Szilveszter napján 5 órakor lesz az évvégi hálaadás szentmiséje.

3./ Szerda - Új év napja parancsolt ünnep – szentmise fél 11 órakor lesz.

4./ Első pénteken délután 5 órakor szentmise és szentségimádás.

5./ Szombaton délután 5 órakor, vasárnap ½ 11 órakor a szokásos szentmisék.

6./ Előre jelezem, hogy Vízkereszt ünnepén – mely szintén parancsolt ünnep, délután 5 órakor lesz szentmise melynek keretében vízszentelés.

Kertész Péter plébános

Örömmel csatlakozzunk az angyalok énekéhez

Karácsonykor az éjféli Szentmise evangéliuma mondja el Jézus születésének legszűkebb értelemben vett történetét. (Lk 2, 1-14) Jézus születése az Augustus császár által elrendelt népszámlálás miatt történt Betlehemben. Názáretből Betlehembe kellett utazniuk, mivel József onnan származott, mivel Dávid király családjába tartozott. Betlehem tehát Dávid városa volt. Itt azonban nem kaptak szállást, ezért egy barlang-istállóban kellett Máriának megszülni a gyermekét, Jézust. A megszületett Jézust, a világ Megváltóját, a mennyei Atya örök egyszülött fiát igen szegényes körülmények vették körül születésekor, és azt követően is… de mégis szeretet vette körül. Ez nagyon fontos tanulság. Legfontosabb a szeretet. Minden mást lehet pótolni, de a szeretetet nem lehet pótolni. Sokan azért nem vállalnak gyermeket, mert úgy érzik, nem tudják biztosítani a megfelelő körülményeket. Sokan már ezért eleve nem is alapítanak családot. Másoknál meg nagy gazdagság van, de nincs szeretet… Sokkal nagyobb baj, ha a szeretet hiányzik. Sokan hajszolják ma az anyagi javakat, de kihűlt lelkükben a szeretet. Őfeléjük nagy mondanivalója van a karácsonyi születés-történetnek. Jézus szegénységben, de szeretetben született… Jézust születésekor körülvette a természet. Barlangban született, amely istálló is volt, állatok közelében jött a világra, de ugyanakkor a sokak által lenézett pásztorok tudtak Jézus születéséről. Az angyal mondta el nekik, hogy a Messiás megszületett. A pásztorok hallgattak az angyal szavára. Ehhez alázat kellett… Meghallani, és elfogadni amit mond az angyal... Ehhez ugyanakkor kellett egy műveltség is, egy lelki intelligencia is… enélkül hiába mondta volna el az angyal, hogy a Messiás megszületett… Ugyanakkor az angyalok kórusa elkezdett énekelni: „Dicsőség a magasságban Istennek, és a földön békesség a jóakaratú embereknek…” Ezt az éneket énekeljük minden ünnepi Szentmisében, vasárnapokon is, az adventi és a nagyböjti időszakokat kivéve. „Dicsőség a magasságban Istennek…” Ez az ének az angyalok éneke, amit most karácsonykor újra énekelhetünk. Ilyen módon a megtestesülés misztériuma, ilyen módon is, átjárja egész egyházi évünket, minden ünnepi Szentmisében. Örömmel csatlakozzunk az angyalok énekéhez ezen a szent ünnepen, ebben az egész ünnepi időszakban. Legyen végre valóság az angyalok éneke: legyen Dicsőség az Istennek, és békesség a jóakaratú embereknek… Milyen aktuális ez a kívánság most 2024 karácsonyán, amikor annyi istentelenség, és annyi szörnyű háború van a világban. Azt kívánhatjuk az idei karácsonykor, és azért kell imádkoznunk, hogy legyen a mindenható Isten valóban megdicsőítve, és a háborús fegyverek végre hallgassanak el. Kérjük Istent, aki karácsonykor emberré lett értünk, hogy a sok ártatlan ember szörnyű szenvedését okozó vérontás végre érjen véget, és legyen békesség a világon. 

Zámbó Károly atya

A karácsonyi díszítés története: "1967. augusztus 6-án szentelte fel a templomot Shvoy Lajos püspök. 67 nyara nagyon száraz, az ősz pedig esős volt. A falak nem száradtak, karácsony közeledtével már nagyon penészesek voltak, amit megpróbáltak eltüntetni kevés sikerrel. Aranka néni, aki akkor főállású sekrestyés volt, adta az ötletet, hogy girlanddal díszítsünk. Először kötéllel oldottuk meg. Zöld cukor spárgával rákötöztük a gallyat, és szögekre akasztottuk föl, megfelelő formában. Mivel a templomban hideg volt, a fenyő nem hullott, ezért hamvazószerdáig fent hagytuk."  Tovább »

Énekel a Mária Szíve Kórus; Vezényel: Bőgelné Juhász Veronika; A hangfelvétel 2023 karácsonyán készült.

ÁDVENT 4. VASÁRNAPJA - 2024.12.22.

1./ Az adventi koszorú negyedik gyertyájának meggyújtása jelzi, hogy elérkezik már karácsony szent ünnepe.
A Szent Imre téren délután 4 órakor lesz az önkormányzat által állított ádventi koszorúnál a gyertya gyújtás.

2./ A Kisboldogasszony templomban sz utolsó roráté szentmise holnap, hétfőn reggel 6 órakor lesz.

3./ A Szent Imre közösségi házban 24-én, kedden 2 órakor pásztorjáték, majd 3 órakor a Kisboldogasszony templomban vigília mise.

4./ Itt Királyerdőben december 24-én éjféli szentmise.
Karácsony ünnepén és másodnapján ½ 11 órakor tartjuk a szentmiséket.

5./ A Katolikus Rádió karácsony napján és másodnapján 10 órakor a Kisboldogasszony templomból közvetíti a szentmiséket.

6./ Péntek Szent János apostol ünnepe. A Kisboldogasszony templomban a péntek esti szentmise keretében borszentelés. Előtte órától Szentségimádás.

7./ Szombat aprószentek ünnepe – templomunkban 5 órakor szentmise.

8./ A jövő vasárnap Szent Család vasárnapja. Az egyházmegyékben ekkor hirdetik meg és kezdődik a 2025. évi jubileumi esztendő – a REMÉNY ÉVE. Szentmisénk a szokásos időben, ½ 11 órakor.

Kertész Péter plébános

A találkozás öröme

Gondolatok Advent IV. vasárnapjára

Advent VI. vasárnapjának evangéliuma beszámol arról, hogy két asszony találkozik: Erzsébet és Szűz Mária. (Lk 1, 39-45) Azonban ez a találkozás nem csak a két asszony között jött létre, hanem a szívük alatt hordozott két magzat között is. Sőt azt sem túlzás mondani, hogy elsősorban a két magzat találkozása volt a jelentős. Erzsébet onnan tudja, hogy „Urának anyja” jött hozzá, hogy örvendezve felujjongott méhében a magzat. Ezáltal a felujjongás által közölte a magzat Keresztelő János, hogy a Megváltó érkezett hozzájuk édesanyja méhében. János már magzatként is prófétált. Ebből is látszik, hogy milyen fontos, lényeges a magzati életkor. Már a magzat is tehet fontos közléseket.  Tanúságot tehet már a magzat is örömről, bánatról, részt vehet már a magzat is az életben. Közléseket tesz a magzat édesanyja felé, elsősorban az élet szeretetéről. Éppen ezért tesz közlést a magzat a teremtő Isten szeretetéről is. A hitetlenséget később tanulják az emberek. A magzat még annyit megőrzött a paradicsomi állapotból, hogy az Isten teremtő akaratából való létezés épp olyan természetes számára, mint édesanyja szerető közege az anyaméhben. Erre a természetes tapasztalatra kell épülnie a hit átadásának, amint a gyermek értelmileg elkezd cseperedni… Keresztelő János esetében ez a természetes Isten-tapasztalat összeadódott azzal a természetfeletti tapasztalattal, amit János prófétai karizmája révén már magzatként is megélt, hogy a Megváltó közeledik hozzá, szintén magzatként, édesanyja méhében. Keresztelő János ebben a tapasztalatban élt, ebben növekedett értelme, ezért amikor harminc évesen elkezdte prófétai működését, és Jézus közeledett felé, ugyanezzel a képességével ismerte fel azonnal. Felismerte János azonnal, hogy Jézus a Messiás, hogy Jézus a Krisztus. Ezért kell tisztelnünk a természet rendjét. A természetfeletti tapasztalat, és természetfeletti érzék a természetesre épül. Azonban Jézusnál is és Keresztelő Jánosnál is, a kettő… egybe esett(?); Lehet ezt mondani…? Mindenesetre kettőjüknél, tehát Jézusnál és Jánosnál a természetes és természetfeletti tapasztalat és érzék egészen más viszonyban volt egymáshoz, mint a legtöbb embernél… Jézusnak magzatkorától kezdve az volt természetes és egyúttal természetfeletti tapasztalata, hogy ő a mennyei Atya fia, aki mint ilyen mindig volt… Jánosnak pedig az volt magzati korától a természetes és természetfeletti tapasztalata, hogy ő a Megváltó előhírnöke, aki rámutat Jézusra, mint Isten bárányára. A természetes és természetfeletti élet nem áll egymással ellentétben, mert mind a kettő ugyanannak az Istennek az alkotása. Éppen ezért mi is felismerhetjük Jézus Krisztus Urunkat a kenyér és bor színe alatt. Ismerjük is fel, és fogadjuk szívünkbe tisztelettel. Ebben segítsen minket Szűz Mária, égi édesanyánk, aki vállalta azt az áldozatot, hogy áldott állapotban Erzsébethez menjen, hogy ez a találkozás létrejöjjön két édesanya és két magzat között. Segítsen minket éppen ezért Erzsébet is, aki figyelt magzata szavára, és értette amit magzata felujjongása által mondott. Végül segítsen minket Keresztelő Szent János Isten legnagyobb prófétája, aki már magzatként is tanúságot tett Krisztusról, örök érvényű tanúságot.

Zámbó Károly atya

ÁDVENT 3. VASÁRNAPJA - 2024.12.15.

1./ Ma emlékezünk Boldog Brenner János vértanúságára., akinek szobránál délután ½ 4 órakor mécses gyújtás lesz.
Az adventi koszorú harmadik gyertyáját a szombat esti szentmise kezdetén gyújtottuk meg.
A Szent Imre téren vasárnap délután 4 órakor lesz az önkormányzat által állított ádventi koszorúnál a harmadik gyertya gyújtás. A gyertyagyújtást követően egy előre megrajzolt fenyőfát kívánnak mécsesekkel kirakni az országzászló alatt. Minél több csatlakozót várnak.

2./ A hét folyamán is minden nap reggel 6 órakor hajnali szentmisét tartunk a Kisboldogasszony templomban. Az utolsó roráté szentmise december 23-án, hétfőn reggel lesz.

3./ Templomunkban a szokásos heti miserendet tartjuk.

4./ Szombaton délután 3 órakor idősek karácsonyát szervezünk a Szent Imre közösségi házba. Várunk szeretettel minden érdeklődőt

5./A még hátralévő adventi vasárnapokat használjuk fel a szentgyónások végzésére karácsony ünnepe előtt.

6./ Előre jelzem, hogy karácsony napján és másodnapján – december 25-én és 26-án a Magyar Katolikus Rádió a Kisboldogasszony templomból közvetíti az ünnepi szentmiséket, melyek kezdete igy 10 óra lesz.

7./ A hitoktatókon keresztül várom az elsőáldozásra és bérmálkozásra jelentkezőket, valamint várom azon jegyesek jelentkezését akik a jövő évben szeretnének egyházi házasságot kötni.

Karácsony ünnepén és annak másodnapján, december 25-én és 26-án a Magyar Katolikus Rádió a Kisboldogasszony templomból közvetíti az ünnep szentmiséket 10 órai kezdettel.

Kertész Péter plébános

Prófétai parancsok és tanítás Keresztelő Szent Jánostól

Gondolatok Advent III. vasárnapjára

Keresztelő Szent János parancsol és tanít Advent III. vasárnapjának evangéliumában. (Lk 3, 10-18) Különböző társadalmi osztályokba tartozó emberek kérdezik Jánostól, hogy mit csináljanak. Világosan elkülönül három kérdező csoport: a „nép”, vámosok, katonák. „Mit tegyünk” – hangzik a kérdés. A válasz sokkal inkább parancs, mint egyszerű válasz. A népnek: „Legyetek jótékonyak!” A vámosoknak: „Legyetek méltányosok!” A katonáknak: „Ne legyetek zsarnokok, és legyetek zsoldotokkal elégedettek!” A három válasz – vagy sokkal inkább parancs, felvázolja a világ optimális rendjét. De ez az optimális rend a megváltásra szoruló bűnös világra vonatkozik. Hiszen ha nem lett volna bűnbeesés, nem kellene jótékonykodni, mert nem volna szükséget szenvedés. Az Isten által eredetileg teremtett világban az ember nem élt volna át éhínséget, ezért jótékony segítségre sem lenne szükség. Ha nem lett volna bűnbeesés, méltányosságra sem lenne szükség, hiszen a világ javai a legteljesebb igazságosságban állnának az emberek rendelkezésre, márpedig a méltányosság valamiképpen az egyenlőtlenség orvoslására, kiegyenlítésére hivatott, az Isten által eredetileg teremtett világban ezért nem lenne rá szükség. Az Isten által eredetileg teremtett világban katonákra sem lenne szükség, hiszen ha nem lett volna bűnbeesés, nem lettek volna háborús konfliktusok, sem egyéb villongások, ezért hadseregekre sem lenne szükség, hiszen a legteljesebb béke lenne mindenhol… János válaszai tehát olyan válaszok, ha nem inkább parancsok, amelyek a bűnbe esett ember megváltásra szoruló világa számára adnak egy optimális fejlődési irányt. Keresztelő Szent János tehát minden szempontból a Megváltó előhírnöke volt. A megváltás befogadásához ugyanis el kell hogy érjen az emberi közösség egy alapvető szintet, hogy a bűnös élet kaotikusságából ki tudjon emelkedni, és ezáltal fogékonnyá váljék a megváltás kegyelmeinek befogadására. Ez volt a prófétaság hivatása: történelmi léptékben is, és az egyéni ember lelkében is, segíteni emelni az ember erkölcsét, és Isten-keresését olyan szintre, hogy amikor a Messiás eljön, tudják hallgatni, és el tudják fogadni… Ebben volt János időben az utolsó, a legnagyobb, éppen ezért voltak akik őt gondolták a Messiásnak. Ezért János tisztázza: ő csak vízzel keresztel, de aki eljön, annak még a saruszíját sem méltó megoldani, a Messiás majd tűzzel és Szentlélekkel keresztel. Ezzel Keresztelő János azt közölte, hogy a Messiással valami egészen új kezdődik. Ő közötte, és a Messiás között kifejezhetetlen különbség van. Az evangélista nem a Messiás szót, hanem a „Krisztus” szót használja, ami fölkentet jelent. János tehát jelzi azt, hogy olyan különbség van közte és Krisztus között, ami semmilyen addig ismert mértékkel nem fejezhető ki. János az Isten prófétája, Krisztus pedig valóságos Isten. 

Zámbó Károly atya

ÁDVENT 2. VASÁRNAPJA - 2024.12.08.

1./ Meggyújtottuk az adventi koszorú második gyertyáját.
A Szent Imre téren vasárnap délután 4 órakor lesz az önkormányzat által állított ádventi koszorúnál a második gyertyagyújtás.

2./ Ádvent minden hétköznapján a Szent Imre téri Kisboldogasszony templomban – szombati napokon is reggel 6 órakor hajnali szentmisét tartunk.

3./ Mivel ez évben december 8-a - Szeplőtelen fogantatás ünnepe vasárnapra esek, a liturgiában hétfőn emlékezünk e Mária ünnepre.

4./ A héten kedd a Loretói Boldogasszony ünnepe reggel 8 órakor szentmise.
Szombaton 5 órakor, vasárnap ½ 11 órakor szentmise.
A jövő vasárnap egyben Boldog Brenner János vártanú emlékezete is.

5./Az adventi vasárnapokat használjuk fel a szentgyónások végzésére karácsony ünnepe előtt.

6./ A hitoktatókon keresztül várom az elsőáldozásra és bérmálkozásra jelentkezőket, valamint várom azon jegyesek jelentkezését akik a jövő évben szeretnének egyházi házasságot kötni.

Kertész Péter plébános

A prófétai szó ereje

Gondolatok Advent II. vasárnapjára

Advent II. vasárnapján az evangélium azzal kezdődik, hogy az evangélista pontosan meghatározza Keresztelő János fellépésének idejét. (Lk 3, 1-6) Felsorolja azokat a történetileg ismert személyeket, akik akkor uralkodtak, és ezzel megmondja, hogy pontosan mikor intézte az Isten a szózatot Jánoshoz, amely szózat után János megkezdte prófétai tevékenységét. A múlt vasárnapi evangéliumban Jézus a végidőt nem így határozza meg, hanem olyan jeleket mond, amely alapján minden korok emberéhez szól a sürgető felhívás, hogy álljanak készen az Istennel való találkozásra. Itt azonban pontos meghatározásról van szó: megtörtént esemény; János megkezdte prófétai küldetését. „Készítsétek az Úr útját… ami görbe váljék egyenessé…, a göröngyös legyen sima úttá; hegyeket hordjanak el, völgyeket töltsenek fel…” Mit jelent mindez? Az ember szívéből kell azokat az akadályokat elhárítani, amelyek megakadályozzák, hogy valaki meghallja Isten Igéjét, és aszerint éljen. Ezek a hegyek és halmok az ember szívében vannak. A bűn, a gőg, a hiúság emelte ezeket. A lustaság táplálja, az önhittség növeszti ezeket az akadályokat, amik miatt Isten nem tud sokak életébe belépni… Mindezek gyökerében pedig ott a hitetlenség, mint korunk (és minden kor) legveszedelmesebb lelki betegsége. Amikor elimádkozzuk a Hitvallást, vajon megkérdeztük-e magunktól: tényleg hiszem? Hogyan kell érteni, hogy „minden ember meglátja Isten üdvösségét”? Akik lelkében végbement ezeknek az akadályoknak az elhárítása… akiknek hitük megerősödött, akik a bűn útja helyett a megtérés útját járják, akik gőg helyett az alázat útját járják, akik hiúság helyett az egyszerűség útját tudják járni, azok lelkükben megtapasztalják Jézus Krisztus belépését az életükbe, és lelkükben megélik, hogy az üdvösségre vannak meghívva Krisztus által. Magában Krisztusban van az üdvösség… Azonban maga Krisztus kérdezi, hogy talál-e hitet a földön az Emberfia, amikor eljön… Erősíteni kell hitünket, imádkozni kell hitünk erősödéséért. Ebben segítsen minket Isten kiváló prófétájának, Keresztelő Szent Jánosnak a példája és az igehirdetése. 

Zámbó Károly atya

ÁDVENT 1. VASÁRNAPJA - 2024.12.01.

1./ A mai vasárnappal megkezdődik az új egyházi év. Az adventi koszorú egy - egy gyertyáját a szombat esti szentmisék alkalmával gyújtjuk meg.
A Szent Imre téren vasárnaponként délután 4 órakor lesz az önkormányzat által állított ádventi koszorúnál a gyertyagyújtás.

2./ Ádvent minden hétköznapján – szombati napokon is a Kisboldogasszony templomban reggel 6 órakor hajnali szentmisét tartunk.

3./ Kedden 8 órakor, első pénteken 5 órakor szentmise és Szentségimádás.

4./ A héten csütörtökön a Kisboldogasszony templomban este a szentmise után felnőttek katekézise lesz.

5./ Az adventi időt használjuk fel a szentgyónások végzésére karácsony ünnepe előtt.

6./ Köszönet a karitász gyűjtés adományaiért, melynek összege 71.100.- forint volt.

Kertész Péter plébános

Jelek lesznek a napban…

Gondolatok Advent I. vasárnapjára

Jézus Krisztus Urunk figyelmeztet a végidő közeledtére. (Lk 21,25-28. 34-36) Ugyanakkor látnunk kell, hogy nem az a célja az Üdvözítőnek, hogy megmondja, hogy mikor következik be az evilági történelem lezárulása. Az sem célja Jézusnak, hogy az utolsó idők eseményeiről információkat adjon, hogy leírja, hogy konkrétan milyen események fognak történni. Annak, hogy Jézus mégis beszél a végidőről, egyetlen oka van: hogy figyelmeztesse tanítványait és minket is akik ma élünk és minden korok hívőit: hogy legyenek készen. Készen állni az Istennel való találkozásra; készen állni az Emberfia eljövetelére: ez Jézus célja, ezért beszél a végidőről. Annak, hogy készen álljunk a végső számadásra egyetlen módja van: az imádság. Az imádság az a méltó állapot, amellyel Isten érkezésére válaszolnunk kell. Ma hit-válság van. A hit van válságban az Egyházban is, a világon is. A helytelen hit egyenes következménye a helytelen erkölcs. Ezért kell imádkozni a tiszta és erős hitért. A rózsafűzér első titka: Jézus aki hitünket növelje… nem véletlenül. A mai keresztények sok esetben elfelejtenek a hit növekedéséért, erejéért, és tisztaságáért imádkozni. Sokszor imádkozunk evilági dolgainkért, gondjainkért. Ez teljesen érthető: hiszen evilági gondjaink ránk kiáltanak… gyenge hitünk azonban nem kiált ránk… Mégis: fel kell szítanunk magunkban hitünk szikráját. A Szentlélek fuvallata kell hogy táplálja lelkünkben a lángot. A helyes hit tud minket helyes reményre és helyes szeretetre vezetni. Adventben nyerjünk új lendületet azért imádkozni, hogy az igaz hitben növekedve erősödjék reményünk, és tökéletesedjék szeretetünk.    

Zámbó Károly atya

Énekel a Mária Szíve Kórus; Vezényel: Bőgelné Juhász Veronika; A hangfelvétel 2023 karácsonyán készült.

Szent Család vasárnapja - 2023.12.31.

1./ A mai vasárnap Szent Család vasárnapja, és egyben az esztendő utolsó napja.
Most a ½ 11 óra szentmise után tartjuk meg az év végi hálaadást is.

2./ Holnap Újév napja – parancsol ünnep. Szentmise ½ 11 órakor.

3./ Kedden reggel 8 órakor szentmise.

4./ Péntek első péntek. Délután Szentségimádás majd 5 órakor már elővételezett Vízkereszti szentmise és vízszentelés.

5./ Szombat – Vízkereszt ünnepe – parancsolt ünnep ½ 11 órakor szentmise. Szenteltvizet vihetünk otthonaikba.

6./ A jövő vasárnap Urunk megkeresztelésének ünnepe. Szentmise ½ 11 órakor.

Kertész Péter plébános

---

Krisztusunk megszabadít!

Gondolatok Szent Család vasárnapjára

Jézus Krisztus Urunk, aki Betlehemben megszületett, meghozta nekünk a szabadulást. Persze, a szabadulást nekünk is akarni kell. De hogyan tudjuk akarni? Talán nem is tudjuk hogy miért, és milyen szabadulásra van szükségünk… Ezért kellenek a szentek: hogy segítségükkel, és példájukkal Krisztushoz vezessenek minket. Talán nem katolikus testvéreink nem értik, hogy miért van szükség a szentek közbenjárására, és tiszteletére… Hát nem elég Krisztushoz tartozni? Ha ezt kérdezik, akkor válaszoljuk rá örömmel: pontosan abban tudnak segíteni a szentek, hogy Krisztushoz tartozzunk! Kiléptem a gyóntató székből: megszabadultam! A Szentmise végén a pap bejelentette: ma Boldog Brenner János emléknapja van… Igen ő segített, hogy fárasztó napom után, még elvégezzem a Szentgyónást… Boldog Brenner János két évig működött papként. Zsidára hívták beteghez, útközben meggyilkolták. Vértanú lett, mert Krisztushoz tartozott, és Krisztust szolgálva halt meg. Azért ölték meg, mert Krisztusnak szolgált… Két évig működött, én húsz éve vagyok pap, de Brenner János, Krisztushoz tartozása miatt, tud nekem is segíteni! Krisztus megszületett Betlehemben: családba. Szűz Mária szülte. Szűz Mária szeplőtelen jegyese pedig Szent József volt… Szűz Mária mellett szűzen élt ő is… miért tudta ezt megtenni? Mert a bűntelen, kegyelemmel teljes, szeplőtelen Szűz Mária mellett, és Krisztus születése után Krisztussal is: a szeretetet élte, szeretetben élt… Maga Szent József nem volt kegyelemmel teljes, de Jézus és Mária mellett megszentelődött. József nevelte Krisztust, de Krisztus megszentelte Józsefet. Mostanában egyre többet gondolok arra, hogy amikor a Szent Ostyát kezemben tartom, ilyen lehetett, amikor Szent József az Úr Jézust tartotta a kezében. Talán azért is érzem ezt így, mert második keresztnevem: József… Szent József el tud minket vezetni Krisztushoz, mert Krisztussal élt, és Krisztus által megszentelődött. A Szent Család élete csendes volt. Sok munka, kevés beszéd, de mindenek felett szeretet. Szűz Mária és Szent József: vezessetek minket Krisztushoz, mert nála szabadulást találunk.

Zámbó Károly atya

Advent 4. vasárnapja - 2023.12.24.

1./ A mai vasárnap délután 3 órakor tartjuk a vigília misét.
Éjféli szentmisénkben pedig köszöntjük a megszületett Istengyermeket.

2./ Karácsony mindkét napján délelőtt ½ 11 órakor lesznek a szentmisék.

3./ A héten
- szerda Szent János apostol,
- csütörtök Aprószentek ünnepe.

4./ Szombaton délután 5 órakor szentmise.

5./ A jövő vasárnap Szent Család vasárnapja. A ½ 11 órai szentmiséében tartjuk az év végi hálaadást.

6./ Újév napja parancsolt ünnep – szentmise ugyancsak ½ 11 órakor.

7./ Köszönet mindazok munkájáért, akik templomunkat a karácsonyi ünnepekre előkészítették!

Kertész Péter plébános

---

Jézus Krisztus a szabadító!

Jézus Krisztus születése örömhír volt. De ezt az örömhírt csak a tisztaszívű, és tiszta lelkű emberek értették meg. A bölcsek és okosak elől el lett rejtve a titok, hogy a Messiás megszületett.  A pásztoroknak azonban elmondja az angyal, hogy megszületett a Messiás Betlehemben.(Lk 2, 1-14) Szabadítónak született Krisztus. De miért tud megszabadítani? Mert az Istentől jött. De nem úgy jött az Istentől, mint egy próféta, hanem úgy, hogy mindenestől az Istenben van, és benne van az Isten. Krisztus valóban megszabadít. A szabadulást csak az tudja igazán értékelni, aki rádöbbent arra, hogy rab. Persze, a rabság sokféle lehet. Lehet valaki börtönben, internálótáborban. Lehet valaki egy szenvedély rabja… Krisztus elsősorban nem ezekből a rabságokból szabadít meg, hanem egy sokkal súlyosabb rabságból, egy olyan rabságból amely összefüggésben lehet sok esetben a börtönnel, és a szenvedélyekkel is… A sátán, és ördögök, démonok rabságából tud Krisztus kiszabadítani minket. Ebbe a rabságba a bűn által kerülhetünk. A bűnbánatban, annak objektív szentségi megnyilvánulásában, a gyónásban, és a szentségi feloldozásban azonban Krisztus elvágja azokat a láncokat, amelyekkel megkötöttek voltunk. Börtönben lenni súlyos megpróbáltatás, különösen ha valaki ártatlan… A szabadulást átélni annak, aki azelőtt ártatlanként bebörtönzött rab volt, leírhatatlan… Mindszenty József bíboros, akkor ismerte meg ezt az érzést, amikor 1956-ban a rétsági honvédek kiszabadították… Egy kiváló író novellájában olvastam, ahogy felidézi emlékeit arról, miként élte át, ahogy édesapja hazajött a fogságból 1956 után… A forradalom leverése után édesapját elvitték, de aztán mégis kiengedték, talán 1957 januárjában… Még állt a karácsonyfa, és – ahogy leírja író barátom -, mikor édesanyja beengedett egy elgyötört szakállas férfit, percek teltek el, mire a gyermekek felismerték az elgyötört idegenben édesapjukat… A gonosz lélek fogságából szabadulni sok esetben még drámaibb… Egy öregek otthonában lakó férfit többször is emlegettek, akit talán jó lenne meggyóntatni, de erre nem hajlandó. Persze mondtam, hogy nem kell erőltetni, majd ha úgy gondolja, hogy elvégzi, akkor bemegyek hozzá. Nem sokkal később, nem nála voltam, de a lelkigondozásban segítő munkatárs rábeszélésére, gondoltam hogy bemegyek hozzá, azonban a küszöbnél beljebb nem jutottam. Amint megtudta, hogy pap vagyok, és miért jöttem, hűvösen, ridegen visszautasított, mondván, hogy neki fájdalmai vannak, ő ilyen dolgokkal nem tud foglalkozni. Az arca olyan keménynek látszott, mintha kőből lett volna. Talán egy-két héttel később ismét ott voltam, egy másik betegnél. Majd a folyosón éreztem, hogy valaki erőteljesen, mindkét kezével megragadja kezemet: ő volt az, aki korábban elutasított. Most azonban kikerekedett szemekkel rám nézett, és mindkét szót igen nagy hangsúllyal, lassan kiejtve, szinte hangosan azt mondta: rab… vagyok… Erre mondtam: velem van az Úr Jézus Krisztus, aki azért jött, hogy kiszabadítsa Önt a rabságból… Zokogva tartott bűnbánatot, feloldoztam, megáldoztattam, betegek kenetében is részesítettem. Utána azt mondta: most vagyok a legboldogabb…Mindennek voltak tanúi, mert ez ott a folyosón volt, ahol asztaloknál, székeken sokan ültek. Ez estefelé volt, másnap meghalt... Úgy léphette át az örökkévalóság küszöbét, hogy Krisztus megszabadította. Ezeket azért írom, hogy értsük Karácsony jelentőségét: a szabadítónk született meg! 

Zámbó Károly atya

Advent 3. vasárnapja - 2023.12.17.

1./ Az önkormányzat szervezésében a mai vasárnap is délután 4 órakor lesz gyertyagyújtás a Szent Imre téren. A jövő vasárnap pedig a 4. gyertya meggyújtása de. fél 11-kor.

2./ A Szent Imre téri belvárosi templomban minden hétköznap reggel 6 órakor hajnali szentmisét tartunk. Az utolsó roráte szentmise szombaton reggel lesz.

3./ Kedden reggel a szokott időben, reggel 8 órakor szentmise.
Szombaton du. 5 órakor lesz szentmise.

4./ Csütörtökön az esti szentmise után a felnőttek katekézise lesz a belvárosi templomban, a Filoména teremben.

5./ December 24-én, advent 4. vasárnapján szentmisék lesznek:
- de. fél 11,
- du. 3 órakor vigilia mise,
- éjféli szentmise.

6./ December 25-én és 26-án a szentmise de. fél 11 órakor lesz.

Kertész Péter plébános

---

Tanúságtétel a világosságról

Keresztelő Szent Jánosról írja Advent III. vasárnapjának evangéliuma: „Nem ő volt a világosság, hanem azért jött, hogy tanúságot tegyen a világosságról.” Maga János megvallotta: „Nem én vagyok a Messiás.” „(…) Köztetek áll az, akit nem ismertek, aki utánam jön, s akinek a saruszíját sem vagyok méltó megoldani.” (Jn 1, 6-8. 19-28) Ez nem egyszerűen szerénység. Nem egy gesztus, amellyel egy nemes lelkű ember örömmel elismer egy nálánál kiválóbb embert… Sokkal mélyebb dologról van itt szó: az embernek, mint Isten teremtményének a meghódolása, az örök világosság előtt! Keresztelő Szent Jánosnak ez a hódolata, ez a tanúságtétele valahol a mélyben, rokon a mi értelmi belátásunkkal, amikor belátjuk, hogy Isten teremtményei vagyunk. Az, hogy János kimondja, hogy nem ő a Messiás, mélységesen rokon azzal a mindegyikünk számára nyitott felismeréssel, amikor felismerjük teremtményi mivoltunkat, és mindenestől Istentől függő létünket. János elmondta, hogy nem ő a Messiás, mi pedig elmondhatjuk, hogy nem léteztünk, mielőtt Isten meg nem teremtett minket. Mi nem vagyunk „istenek”, nem is vagyunk részei valamiféle „istenségnek”, vagy „világszellemnek”; amelyek nem léteznek, mivel minden Isten teremtménye, ami Istenen kívül létezik… Descartes „gondolkodom tehát vagyok” eszméje olyan értelemben korrekcióra szorul, hogy a gondolkodás nem lehet a létezés létoka, hanem következménye. Ezért XVI. Benedek pápa korrigálta ezt az elgondolást, amikor így módosította: „vagyok, mert el vagyok gondolva (a Teremtő Isten által)”. Az, hogy meghatározottak vagyunk létünk körülményeiben, nem kell hogy arra késztessen minket, hogy meghatározottságunk kereteit feszegessük, vagy megkíséreljük módosítani. Meghatározottságunk keretei inkább hálával tölthetnek el minket, és hódolattal fordulhatunk ahhoz az Istenhez, aki minket meghatározott. Hiszen azáltal, hogy az Isten létbe hívott minket, kijelölte létünk határait… Ugyanakkor a bűnbeesés, és ősbűn valósága miatt, amely bennünk is tovább él, minket is megsebez, megváltásra szorulunk. (A bűnbeesett ember már feszegette léte kereteit, fellázadva a teremtő Isten ellen, és tette ezt a gonosz lélek ösztönzésére, aki az Isten elleni lázadásban véglegesen elbukott.) Adventben újra átéljük a Messiásra való várakozást. Ebben segítsen minket Keresztelő Szent János példája, aki tanúságtételének legmélyebb értelmében a világ világossága előtt hódolt, amikor önmagát szinte méltatlannak mondta a Messiáshoz. Olyan különbséget mondott ki saját maga, s a Messiás között, amely ember és ember között aligha lehetséges… Ezzel elismerte Keresztelő Szent János, hogy a Messiás mindenestől az Istenhez tartozik, az Istentől jön! Nem úgy, mint egy próféta, hanem egészen másként: az Istenben van, és benne van az Isten!  

Zámbó Károly atya

Advent 2. vasárnapja - 2023.12.10.

1./ Az önkormányzat szervezésében a mai vasárnap is délután 4 órakor lesz gyertyagyújtás a Szent Imre téren.

2./ A Szent Imre téri belvárosi templomban minden hétköznap reggel 6 órakor hajnali szentmisét tartunk.

2./ Szentmiséink rendje itt templomunkban a héten:
kedden reggel 8 óra, - Quadalupei Boldogságos Szűz,
szombaton du. 5 óra,
vasárnap fél 11 óra.

3./ Pénteken délután 5 órakor mécsest gyújtunk Boldog Brenner Jánosra emlékezve szobránál.

Kertész Péter plébános

---

Tegyétek egyenessé az Úr ösvényeit!

Keresztelő Szent János meglepő kijelentését idézi Advent második vasárnapjának az evangéliuma. (Mk 1, 1-8) Ez a kijelentés, miután meglepett, csodálatba ejtett. Mit is jelent az egyenes ösvény? Mi lenne az egyenes ösvény, amely az Úr ösvénye? Arra gondolok, hogy ez az egyenesség: az egész univerzum, és az egész emberi élet egyenes mivolta. A bűn útjai görbék, és összekuszáltak. Folyton visszatérnek önmagukba, vagy legalábbis azt az illúziót keltik, hogy az életben keringés van, visszatérés van… Pedig nincs: minden pillanat egyedi, az életünk vissza nem térő pillanatok sorozata. Egyszer fogantattunk, egyszer születtünk. Egyszer voltunk gyermekek, majd fiatalok. Egyszer vagyunk középkorúak, majd idősek, végül aggastyánok, és egy pillanat lelkünk átlépése az örökkévalóság kapuján. De egyszer fogunk feltámadni is, mint ahogy Krisztus feltámadott. Egyszer ítéltetünk meg, és egyszer dől el végleg örök sorsunk, az örök üdvösség, vagy az örök kárhozat. Nincs visszatérés, nincs kanyarodás, egyetlen egyenes út van… Isten az egyenes úton járó embert tudja megközelíteni, sőt, az egyenes úton járó emberrel tud együtt haladni. Mivel Isten mindig egyenes úton halad, ha azt akarjuk, hogy lábunk együtt járjon Krisztussal, nekünk is egyenes úton kell járnunk. A kegyelem útjai is egyenesek. Egyszer kereszteltek meg minket, egyszer lettünk bérmálkozók. Vannak szentségek, amelyekből sokszor részesülhetünk… De abból is volt első, és lesz utolsó. Milyen is lesz majd: az utolsó Szentmise, az utolsó szentáldozás, az utolsó gyónás és feloldozás… Éljünk, szeressünk úgy, hogy az Igazsághoz ragaszkodjunk, hogy egyenes utunkat Krisztussal tudjuk járni, és az Út a mennyei Atyához vezessen!   

Zámbó Károly atya

Advent 1. vasárnapja - 2023.12.03.

1./ A mai vasárnappal megkezdődött az új egyházi év. Az adventi koszorú meggyújtott gyertyái jelzik karácsony ünnepének közeledését.
Az önkormányzat szervezésében vasárnap délutánonként 4 órakor lesz gyertyagyújtás a Szent Imre téren.

2./ Szentmiséink rendje e héten:
kedden reggel 8 óra,
pénteken 5 órakor - Szeplőtelen fogantatás ünnepén emlékezünk Ágoston atya halálévfordulójára.
szombaton du. 5 óra,
vasárnap fél 11 óra.

Kertész Péter plébános

---

Virrasztás – várakozás Krisztusra

Amikor az evangéliumban Jézus Krisztus Urunk megparancsolja nekünk, hogy virrasszunk, emberi mivoltunknak lényeges vonása kerül előtérbe: az emberi méltóság. (Mk 13, 33-37) Azért az emberi méltóság része a virrasztás és várakozás, mert azt fejezi ki, hogy emberségünk beteljesedése túlmutat a megismert valóság határain. Krisztus olyan beteljesedést ígért, amit nem tudunk elképzelni. Krisztus olyan beteljesedést ígért, amit nem tudunk elgondolni. Nem valamire várakozunk, hanem valakire: magára Krisztusra, akiben emberségünk beteljesedik. Mi emberek, Krisztusban nyerjük el a fogadott gyermekséget. Azért „fogadott” gyermekséget nyerhetünk el, mert a mennyei Atya gyermeke örökké, kezdet nélküli örök születésben: a Fiú. Mi nem lehettünk öröktől fogva gyermekek, mert nem voltunk öröktől fogva. Aki nincs, az nem tud gyermekké lenni sem… A Fiú viszont öröktől fogva van. Ezért létünk, teremtettségünktől fogva, a Fiúban van elgondolva. Ha nem lett volna a bűnbeesés, ha nem lett volna a bűn, talán nem túlzás elgondolni, hogy bizonyos értelemben akkor is rászorultunk volna egyfajta gyógyulásra… A teremtettségünk előtti nem-létünk sebe gyógyult volna az öröktől fogva létező Fiúban. A bűn világa azonban sokkal súlyosabb: nem: nem-lét, hanem Istentől elszakadt lét… Teremtésünk előtti nem-létünkre csak megteremtésünk után, létezőként tudunk ránézni… a bűnre pedig megváltásunk fényében tudunk ránézni. Aki nem jár a megváltás fényében, nem látja a bűnt… aki azonban Krisztus világosságában jár, látja a bűn realitását, de Krisztusban a gyógyulást is megtapasztalja. Ezért Krisztusra várakozni: megfelel az ember legmélyebb méltóságának: annak, hogy a mennyei Atya az öröktől fogva létező, egyszülött Fiában gondolt el minket, és ebben a gondolatban teremtett minket a semmiből. A virrasztva várakozás, kifejezi létünk legmélyebb értelmét: hogy találkozhatunk Krisztussal, és Krisztusban a mennyei Atyával.

Zámbó Károly atya

MEGHÍVÓ

Szeretettel hívunk arra az imaalkalomra, melyen életedre kaphatsz áldást.

Időpont: 2023. október 5. csütörtök 18.00

Helyszín: Szűz Mária Szeplőtelen Szíve plébániatemplom
1213 Bp., Szent István út 216.

Ha úgy érzed, hogy szükséged van az életedre, családodra kimondott áldásra, akkor gyere el!

Fogadd el az áldást, mely egyszerű és nem igényel semmilyen előzetes felkészülést a részedről!

Halld meg szíved vágyát!

Augusztus 6.

Templomunk felszentelésének napja

1967 augusztus 6-án szentelte fel templomunkat Shvoy Lajos megyéspüspök atya, akinek 40 éves püspöki jubileumára engedte meg az akkor állami vezetés e templom felépítését.

A KATOLIKUS RÁDIÓ AUGUSZTUS 6-ÁN DÉLELŐTT 10 ÓRAKOR
A KIRÁLYERDEI TEMPLOMBÓL KÖZVETÍTI A VASÁRNAP SZENTMISÉT!

Nagypénteki Passió, Csepel-Királyerdő.
Énekel a Mária Szíve Kórus; Karnagy: Bőgelné Juhász Veronika.
A hangfelvétel 2018 Nagypéntekén készült.

Virágvasárnapi Passió Szent Márk evangélista szerint
Énekel a Mária Szíve Kórus; Vezényel: Bőgelné Juhász Veronika
A hangfelvétel 2018 Virágvasárnapján készült.

Karizmatikus Imaóra

Karizmatikus Imaóra, Csütörtök esténként 18:00-19:30
Dicsőítés, imádság a Szentírással
Itt, a Királyerdei Plébániatemplomban

- Spontán imában együtt, közösségben egymással
- „Lanttal és a Zsoltár szavával” énekelve (Zsolt 98,5)
- Kapcsolódva az angyalok és szentek szüntelen dicsőítéséhez
- Közbenjárva, a Szentírás szavait követve
- Isten közelségében, Rá figyelve, a Szentlélek vezetését keresve
- Isten igéjén keresztül Őt megismerve
- Békességet lelve

„Hálaadással végzett imádságban és könyörgésben terjesszétek a kéréseiteket Isten elé! Isten békéje pedig, amely meghalad minden értelmet, megőrzi szíveteket és elméteket Krisztus Jézusban” (Fil 4, 6-7).

Mindenkit szeretettel várunk!

NAGYBÖJT 2. VASÁRNAPJA - 2023.03.05.

1./ Köszönet a múlt vasárnapi adományokért a katolikus oktatási intézmények, óvodák, iskolák támogatására, melynek összege 33.380.- forint volt.

2./ Templomunkban kedden reggel 8 órakor szentmise.

3./ A nagyböjti idő péntekjei hústilalmi – böjti napok.
Délután ½ 5 órakor keresztutat imádkozunk, majd szentmise is lesz.

4./ Szombaton 5 órakor – vasárnap pedig ½ 11 órakor a szokásos szentmisék.

5./ Szombaton, március 11-én 10 órakor a Tamariska dombnál közös keresztutat imádkoznak a papokért, papi hivatásokért.

6./ Az idei évben nem a nagyböjti időben, hanem majd húsvét fényében tartunk lelkigyakorlatot a Kisboldogasszony templomban április 20, 21, 22. – napjaiban, csütörtökön, pénteken és szombaton az esti 6 órai szentmisék keretében, melynek megtartására Kispál György atyát kéretem fel.

7./ Ferenc pápa április 28-30 napjaiban hazánkba látogat. A püspöki kar közös imára hív bennünket ezen alkalomra. Ezt az imát most a hirdetések végén – más alkalmakkor pedig az áldozás utáni imákhoz csatolva végezzük.

Kertész Péter plébános

Imádság

Ferenc pápa magyarországi látogatására készülve

Mennyei Atyánk, gondviselő Istenünk!
Köszönjük, hogy Te kísértél minket történelmünk során.
Vétkeinket megvallva kérjük,
hogy egyre jobban megismerjük Fiadat, Jézus Krisztust!
Ő a mi biztos jövőnk.
Azért jött, hogy életünk legyen békében és önzetlen szeretetben.
Bizalommal kérjük,
hogy Nagyasszonyunk, a Boldogságos Szűz Mária,
valamint a magyar szentek és boldogok közbenjárására
Szentatyánk, Ferenc pápa közelgő látogatása
legyen kegyelem és erő forrása,
hogy hitünkben növekedve
egymással és a többi nemzettel békességben éljünk,
reménnyel építsük földi hazánkat,
és parancsaidat teljesítve eljussunk az örök hazába.
Ámen.

Keresztút papokért és papi hivatásokért

Kedves Testvérek!

A királyerdei templomban több, mint tíz éve minden hónapban imádkozunk papjainkért és papi hivatásokért. Sokszor felmerült már a gondolat, hogy jó lenne, ha  keresztutat nemcsak a templomban végeznénk erre a szándékra, hanem a Tamariska-dombon is. Úgy tűnik, ebben az évben ez megvalósulhat.

Szeretettel hívunk és várunk mindenkit, hogy együtt imádkozzunk papjainkért, valamint papi és szerzetesi hivatásokért.

A keresztút időpontja: 2023. március 11. szombat délelőtt 10 óra

Találkozás: A Tamariska-domb főbejáratánál (Fenyves út-Gesztenyés utca kereszteződése)
Megközelítése (tömegközlekedéssel): a Szent Imre tér irányából a 148-es busz Borz út megállójáig, onnan gyalog a Fenyves úton kb. 300 m

ÉVKÖZI 2. VASÁRNAP - 2023.01.15.

1./ Templomunk heti miserendje:
kedd 8 óra
szombaton délután 5 óra
vasárnap ½ 11 óra.

2./ A mai vasárnap kezdődik a Keresztény egységhét. Ezen a napon este 6 órakor a görög katolikus templomban lesz imaóra.

A további imanapok helyszíne:
hétfő – Béke téri Jézus Szíve templom
kedd – Károli G. u. – református imaház
szerda – Szent Imre tér – Kisboldogasszony templom
csütörtök – Királyerdei református imaház
péntek – Baptista imaház
szombat – evangélikus imaház
vasárnap – záró imanap – Károli G. u. – református imaház.

3./ A héten esedékes felnőttek katekézisének résztvevőit is a szerda esti 6 órai imanapra hívjuk a Szent Imre téri Kisboldogasszony templomba.

Kertész Péter plébános

A szeretet parancsa

Amikor most a szeretet parancsáról gondolkodok, elsősorban az jut az eszembe, hogy Isten maga a szeretet. Ezt az a János apostol és evangélista fogalmazta meg, aki látta az üdvözítő Jézus Krisztus Urunkat a kereszten meghalni. A szeretet parancsát maga Jézus valósította meg azzal, hogy önmagát ajánlotta fel értünk legszentebb áldozatként a mennyei Atyának. Ez az értelme az Irgalmas szamaritánus történetének. A bajba jutott, rablók kezébe került emberen a szamaritánus segít. A szamaritánus lenézett volt, de ő segít rajta, bekötözi a sebeit, fogadóba viszi, ahol meggyógyítják az ő költségén. A mi gyógyulásunkért, bűneink bocsánatáért Jézus Krisztus Urunk fizette meg az árat, a keresztáldozat által. Ugyanakkor felmerül a kérdés, hogy a mi számunkra mit jelent a szeretet parancsa… Mindenkit kell szeretnünk? A válasz erre az, hogy Istent, és a felebarátot kell szeretnünk. A gonosz lelket, a démonokat, a nekünk rosszat akaró ártó szellemi lényeket nem. Az embereket, ha ellenség is, szeretnünk kell, de azért, mert még megtérhet, és üdvözülhet. Ugyanakkor magát a gonoszságot, és magát a bűnt nem kell, és nem szabad szeretni. A bűnöst szeretni kell, és imádkozni kell érte, de magát a bűnt el kell utasítani, sőt el kell ítélni. A megbocsátás sem azt jelenti, hogy a bűnt nem tartjuk bűnnek… A megbocsátani tudás elsősorban annak segít, aki meg tud bocsátani. A neheztelés, harag mázsás láncaitól szabadul meg a lelke annak, aki képes erre. Persze jogos lehet a kérdés: hogyan lehet erre képes az ember? Csak az Isten szeretetében élve! (Persze tudom, hogy a megbocsátás nem egyszerű kérdés. Ezért szeretnék ajánlani egy videófilmet, amelyben Ullrich Ágoston atya, Csepel-Királyerdei plébános, aki 2017-ben adta vissza lelkét a Teremtő Istennek, beszámol egy esetről, amikor szolgálatával hozzásegített egy fiatalembert a megbocsátás kegyelméhez. A címe: Ullrich Ágoston atya beszél egy szabadító szolgálatról, youtube, a link: https://www.youtube.com/watch?v=yw4hPutU06E )

Zámbó Károly atya

HÚSVÉT 2022

Virágvasárnap, Nagyhét és Húsvét - képekben
Nagypénteki Passió Csepel-Királyerdő, 2022 - hangfelvétel; Énekel a Mária Szíve Kórus; Karnagy: Bőgelné Juhász Veronika

Áldott, boldog karácsonyt kívánunk!

Miserend

Mindenszentek-Halottak napja

2019. november 1. (péntek) - Mindenszentek ünnepe 10.00
2019. november 2. (szombat) - Halottak napja 8.00, 8.30, 17.00
2019. november 3. (vasárnap) 10.00

Őszi Egyházközségi kirándulás

2019. október 19. szombat
Találkozó: Szent Imre tér, reggel 9 óra (október 19.)
Várható hazaérkezés: délután 4 óra.
Távolság és Útvonal: kb. 10 km. a Máriaremetei templom és a Remete-barlang érintésével
Utazás: autóval vagy egyeztetés szerint tömegközlekedéssel.
A kirándulás plakátja a hirdető táblán megtalálható.

Augusztus 6. - Templomszentelésünk napja!

Sok éves, kényszerű várakozás után a 1967. tavaszán a XXI. kerületi Tanács megadta az engedélyt a Királyerdei Egyházközségnek, hogy az évekkel azelőtt, hatalmi szóval leállított kápolnaépítést befejezze. A hívek egy szívvel-lélekkel végzett, odaadott közös munkája eredményeként az előírt három hónapos határidőn belül felépült a templom. 1967. augusztus 6-án tartotta meg Shvoy Lajos püspök úr a szentelési szertartást. A nap eseményeit Székelyfi Pál atya jegyezte a Historia Domusba.

Így épült Királyerdő temploma

Miután a Királyerdő lakóinak lelki gondozásáért felelős lazarista atyákat a kommunista hatalom 1948 őszén kitiltotta Csepel területéről, hivatalosan megszűnt az önálló királyerdei lelkészség. A lazarista templom és anyaház építkezését leállították, korábban bérelt házait, köztük a Schmidt villa épületét elvették, saját tulajdonú ingatlanját és Csepel város által adományozott  templomtelkét államosították. Az őket követő két királyerdei plébános a Jézus Szíve templomban misézett és Csepel II. Plébánián látta el a királyerdei egyházkerület hivatalos teendőit.

A karácsonyi díszítés története: "1967. augusztus 6-án szentelte fel a templomot Shvoy Lajos püspök. 67 nyara nagyon száraz, az ősz pedig esős volt. A falak nem száradtak, karácsony közeledtével már nagyon penészesek voltak, amit megpróbáltak eltüntetni kevés sikerrel. Aranka néni, aki akkor főállású sekrestyés volt, adta az ötletet, hogy girlanddal díszítsünk. Először kötéllel oldottuk meg. Zöld cukor spárgával rákötöztük a gallyat, és szögekre akasztottuk föl, megfelelő formában. Mivel a templomban hideg volt, a fenyő nem hullott, ezért hamvazószerdáig fent hagytuk."  Tovább »

Csepeli betlehemes és Karácsonyi áhitat

December 24-én délután 14.00-kor Csepeli betlehemes játék kezdődik.
Az éjféli mise előtt, 23.30-tól a Mária Szíve Kórus karácsonyi koncertjére kerül sor. Karnagy: Bőgelné Juhász Veronika.

A betlehemes játékról: "a csepeli betlehemes több évszázados, magyar hagyomány szerinti szepelőkkel, szöveggel, mozgással, ugyanakkor jellegzetesen csepeli dallammal is rendelkezik. Tudunk több, ma is élő szépkorú emberről, akik elmondhatják magukról, hogy valamelyik betlehemes csapattal ők is vitték az Úrjövet, Advent örömét." A betlehemes játék csepeli történetéről, a helyi szokások felelevenítéséről Szalai Rita beszélt:  Tovább »

Úrnapi virágszőnyeg

Minden évben Úrnapján (Corpus Christi), az Úr Testének és Vérének ünnepén a templomunk bejáratáig levezető járdán színes virágszirmokból, zöld ágakból, fűből virágszőnyeget készítünk. Az ötletet 2001-ben Varga Erzsébet, templomunk akkori kántora hozta. Elmondta, hogy a Szent Imre téren, a Kisboldogasszony templom körül minden évben készítenek egyet az ottani fiatalok. Mi - akkori fiatalok - nagy lelkesedéssel fogadtuk az ötletet, hogy a templomunkban is megteremtsük ezt a hagyományt. Azóta is minden évben kérjük a hívek segítségét színenként szétválogatott szirmok, zöld ágak, levelek és fű gyűjtésére. Tovább »

Virágszőnyegek 2005 óta »

2018. június 9.

Szűz Mária Szeplőtelen Szíve

Egyházközségünk számára jeles nap Szűz Mária Szeplőtelen Szívének ünnepe. A liturgikus naptárba XII. Pius pápa 1944-ben vezette be és tette általánossá augusztus 22-én.
1969-ben – mai templomunk felszentelése után két évvel – Jézus Szent Szívének napját követő szombatra került át. Mozgó ünnep, idén június 9-én jegyzi a naptár.

Idén igeliturgia van Szűz Mária Szeplőtelen Szíve ünnepén: 18.00

Bemutatkozik a királyerdei Szeplőtelen Szív Egyházközség, 1. rész - Csepp TV, 2001.

"A Szeplőtlen Szív Egyházközség Királyerdő létrejöttével szinte azonos korú. Az 1930-as évek elején parcellázták fel Királyerdő területét, így sok szegény ember jutott kisebb-nagyobb házhelyhez. Ismerősök, rokonok vásároltak egymás közelében telkeket. Kis településcsoportok alakultak ki, amelyek egymástól elszigetelten éltek. Iskola és orvos csak Csepelen volt. 1934-ben látogattak először Királyerdőbe az Irgalmasrend nővérei, akik először a gyerekekhez közeledtek. 1939-től Shvoy püspök atya meghívására a lazarista atyák közül egyre többen jöttek Csepelre, a hitélet elmélyítésére. Működési területük az egykori erdei ösvények útvonalát követve kialakult girbe-gurba utcákban felépített deszka-bádogviskós, sőt, földbe ásott kunyhós Királyerdő lakóinak lelki gondozása lett..."

Bemutatkozik a királyerdei Szeplőtelen Szív Egyházközség, 2. rész - Csepp TV, 2001.

Feltámadtam!

És újból Veled vagyok - Alleluja!

Ezt a napot az Úristen adta - Alleluja!

Örvendezzünk és vígadjunk  - Alleluja!

Békesség Veletek - Alleluja 

Én Vagyok ne féljetek - Alleluja!

Nagyheti szertartások - Húsvéti miserend

Virágvasárnap 10.00
Nagycsütörtök 18.00
Nagypéntek
12.00 Csepel közös keresztútja a Tamariska dombra
15.00 Keresztút
18.00 Nagypénteki szertartások
Nagyszombat 18.00
Húsvét vasárnap 10.00
Húsvét hétfő 10.00

„Jöjj, és csináld te!”

Nekünk Ágoston atya volt, az Emmánuel Közösség tagjainak Guszti atya, testvérének – aki évtizedekig segítette őt munkájában -, és régi barátainak Guszti. Egy szelíd, komoly, derűs ember, egy késői hivatás, egy vonzó pap. 2015-ben az egyházmegyei regionális karizmatikus találkozónkon ő volt az egyik előadó. Tanítását feltettük a honlapunkra is, amit máig három és fél ezren néztek meg. Az egyik hozzászóló ezt írta: „Fiatalon ismerhettem meg "Gusztit", csodálatos ember és barát volt papsága előtt is. Emiatt volt különlegesen megható számomra ez a felvétel.”
Ha találkoztunk vele, először mindig ránk mosolygott – és engem már ezzel megnyert magának. Komoly és derűs – látszólag egymásnak ellentmondó fogalmak, rá mégis igaz volt mindkettő. Nem vicceskedett és nem komolykodott, nem voltak főnöki allűrjei és nem élt hatásvadász eszközökkel – mégis oda kellett rá figyelni, ha mondott valamit.
Tovább »

24 órás Szentségimádás Királyerdei Templomunkban

„Falaidra Jeruzsálem, őröket rendeltem, egész nap és egész éjjel,
sohase hallgassanak!” (Iz 62, 6-7 )

2018.03.23 17:30 - 18:00 Keresztúti ájtatosság
2018.03.23 18:00 - 18:30 Szentmise (dr. Zámbó Károly atya)
2018.03.23 18:30 - 19:00 Orgonaénekek
2018.03.23 21:00 - 21:30 Imádság Papokért, Papi hivatásokért
2018.03.23 22:00 - 23:00 Imádság Családokért és Hazánkért
2018.03.24 00:30 - 01:00 Gitár kíséret, énekek
2018.03.24 02:30 - 03:00 Gitár kíséret, énekek
2018.03.24 15:00 - 15:30 Imádság Egyházközségünkért
2018.03.24 17:30 - 18:00 Orgonaénekek
Külön nem jelzett időpontokban: Csendes szentségimádás

2018.03.24 18:00 - 19:00 Szentmise (dr. Zámbó Károly atya)

24 órás Szentségimádás Királyerdei Templomunkban

„Falaidra Jeruzsálem, őröket rendeltem, egész nap és egész éjjel, sohase hallgassanak!” (Iz 62, 6-7 )
A Szentírás ezen szavait szeretnénk Egyházközösségünkbe elhozni, amikor március 23-án este 6 órától március 24-én este 6 óráig 24 órás Szentségimádásra hívjuk közösségünk minden tagját.
Célunk, hogy pénteken este 6 órától egész éjjel és szombaton egész nap este 6 óráig közösségünk imája sohase hallgasson. Itt imádkozzunk a templomban folyamatosan egymást váltva, egyszerre legalább ketten-hárman, hogy Egyházközségünk megerősödjön Jézus Krisztus jelenlétében. Ezen cél megvalósulásához szükség van arra, hogy a Szentségimádáson közösségünk minden tagja erejéhez mérten részt vállaljon.

Kérjük a kedves Testvéreket, lehetőségeik szerint tegyék szabaddá magukat, hogy a 24 óra alatt 1-2 órában a Szentségimádáson részt tudjanak venni, és megmutatkozhasson teljes közösségünk együttes imájának az ereje.

Gyakorlati tudnivalók »

Van pótolhatatlan ember

Ha másnak nem, nekem az! Hányszor „hallgatott meg”, amikor lelkem úgy kívánta. És hány embert hallgatott meg! És nem csak Csepelről, messziről is fölkeresték a kiváló lelki vezetőt! És ő is elment messzire, akár betegen is, az elveszett bárányok után. Mert vannak szolgálati titkok, van orvosi titoktartás. De hogy a papi titoktartás mit jelent, azt Csepel egyetlen műemléke (Pest egyik legrégebbi szobra!), Nepomuki Szent János, a gyónási titok áldozatának szobra mutatja. Ágoston atya ugyanígy hány és hány ember titkát, terhét hordozta! Most mind árván maradtak. És sokan árván maradtak, akik szeretik a kultúrát, művészetet, magyarságot!
Királyerdő közössége tizenhét évig tapasztalta, ki ő. És amikor húga és egyben gondozója, Ilike meghalt, Királyerdő népe is megmutatta, mit ér nekik. Hihetetlen szeretettel és gondoskodással vették körül. Mondják rólunk, ha pontosan kezdjük a misét – sietünk, ha egy percet várunk – lopjuk az emberek idejét. Ha tíz és fél percig beszélünk – nem tudja abbahagyni. Ha kilenc és felet – biztos nem készült. Hosszú a sor... De a vége: „...és ha meghal – nincs aki pótolja!” Mégse ezen szomorkodjunk. Úgy gondoljunk rá és őrizzük emlékét, mint a szentéletű szemorvos, boldog BatthyányStrattmann László, amikor húszéves fiát temette: „Köszönjük meg Istennek, hogy eddig nekünk ajándékozta őt!”
Ágoston atya emlékére gyászmisét mutatunk be december 8-án, 12 órakor a Csepel-Belváros plébániatemplomban, majd 15 órakor földi maradványait a Fiumei úti sírkertben helyezzük örök nyugalomra.

● Kispál György plébános - Megjelent: Csepeli Hírmondó, VIII/23.; 2017. november 30.

Ágoston atya távozása óta a Csepel-Királyerdei Egyházközséget Csepel-Belváros látja el. A szentmiséket Mons. Kertész Péter, Csepel Belvárosi Kisboldogasszony templom kanonok-plébánosa és dr. Zámbó Károly atya mutatja be.

Vízkereszttől új miserend van érvényben (kedd reggel 8 óra, szombat este 6 óra, vasárnap de.10 óra; nagyböjtben: péntek este 6 óra)

A Jászberényi templomban tartott szentmisén a csepel-királyerdei Mária Szíve Kórus a Jászberényi főtemplom kórusával együtt énekelte Horváth Ottó (1917-1975) Szent Rita tiszteletére írott háromszólamú vegyeskari miséjét, melyet először az Egyetemi templomban mutattak be 1963. május 14-én.
A szerzőt születésének 100. évfordulója alkalmából Jászberény városa posztumusz kitüntette a Szent Rozália-díjjal, s neve felkerült a Rozália-kápolna falán lévő márványtáblára a kitüntetettek közé. Az ünnepség és a díjátadó szeptember 3-án volt, s rá egy hétre, szeptember 10-én megvalósult a régen dédelgetett tervünk: együtt énekelhettük a Szent Rita misét a jászberényi főtemplom kiváló énekkarával.

Szent Rita mise, Jászberény, 2017 »
A Szent Rita mise Királyerdőn, a Mária Szíve kórus előadásában, 2013 »
A Jászkürt újság cikke: Igazgyöngyként szólt Szent Rita miséje

A Szent Rita mise hananyaga: Kyrie,Gloria - Sanctus, Benedictus - Agnus Dei

Püspöki szentmise az 50 éves Csepel-királyerdői templomban

2017. augusztus 6-án, vasárnap ünnepelte felszentelésének 50 éves jubileumát a Csepel-Királyerdei Szűz Mária Szeplőtelen Szíve plébániatemplom. Az ünnepi szentmisét Spányi Antal megyéspüspök tartotta. A Székesfehérvári Egyházmegye képes beszámolója »

50. évforduló

"1967. augusztus 6-án Shvoy Lajos megyéspüspök szentelte fel a templomot. A Szeplőtelen Szív tiszteletére szentelt építményt a korábban nyolc éve működő kápolna helyére emelték. A királyerdei híveknek a székesfehérvári egyházmegye papsága és a hívek segítettek, adományokkal támogatták az építkezést. A két és fél hónap alatt elkészült Isten házát ajándékul szánták főpásztoruknak, Shvoy püspök úrnak a 40 éves püspöki jubileumára." Fotó: Gubis Mariann
Teljes cikk: csepel.hu »

„Hódolattal köszöntöttük az Úr Jézust új templomunkban, mi pedig mély hálával köszöntük az Úr Jézus után azoknak, akik két kezük munkájával és egyebekkel támogatták építkezésünket. (...) Adja Isten, hogy ez a templom Isten nagyobb dicsőségét és híveink lelki javát szolgálja.”
- Székelyfi Pál, királyerdei plébános, 1967.

Elérkezett templomunk felszentelésének 50. évfordulója!
Ünnepségünket 2017. augusztus 6-án, vasárnap 10 órai kezdettel tartjuk, a jeles alkalom püspöki szentmisével kezdődik, melyet Spányi Antal székesfehérvári megyéspüspök úr mutat be.
Templomunk építésének, valamint felszentelésének képei végignézhetőek:

Templomunk építése »
Templomunk felszentelésének képei »

„Új templom Csepelen”

Ezzel a címmel olvasható az Új Ember 1967-ben megjelent számában egy tudósítás Királyerdő katolikus templomának felszenteléséről, melyre lassan 50 évvel ezelőtt, 1967. augusztus 6-án került sor. A Szeplőtelen Szív tiszteletére szentelt templomot az akkor nyolc éve működő, mosókonyhából átalakított kápolna helyére emelték, és végre kielégíthette a királyerdei hívek igényeit. Többek között a május elejétől folyó lelkes társadalmi munkának és az önzetlen adományoknak volt köszönhető, hogy három hónappal az építés megkezdése után Királyerdőben már a templom felszentelését ünnepelhették. Tovább »

Urunk, áldásodat kérjük mindazokra, akik idejüket, erejüket, energiájukat, javaikat áldozták arra, hogy Királyerdőben ez a templom annyi év várakozás után felépülhessen. Áldd meg ezt az épületet, őrizd meg, és gondozd azokat, akik ebben a házban összegyűlhetnek a te nevedben!

Korábbi bejegyzések az "ESEMÉNYEK" menüpont alatt találhatók! »

Az oldal tetejére