Királyerdõ temploma

Dicsértessék a Jézus Krisztus!

Kedves Látogató, Isten hozta a Szűz Mária Szeplőtelen Szíve plébániatemplom honlapján!
Az oldal királyerdei közösségünk életét, hitét mutatja be és Isten házát, ahol együtt lehetünk. 
Észrevételeit, kérdéseit a kapcsolat menüpontban megadott e-mail címre várjuk, igyekszünk mielőbb válaszolni.



ÉVKÖZI 30. VASÁRNAP - 2020.10.25.

1./ A héten a szentmisék a szokott rendben.

2./ Szombaton végezzük az utolsó októberi közös rózsafüzért.

3./ A jövő vasárnap MINDENSZENTEK ÜNNEPE. Itt délelőtt 10 órakor lesz szentmise.

A korona vírus járványára tekintettel ez évben Mindenszentek napján délután a temetőben nem lesz szentmise.
A Szent Imre téri templomban az esti szentmiséhez kapcsolódóan tartjuk a halottak esti megemlékezést. Előtte ½ 6 órakor első vasárnapi szentséges litánia lesz.

4./ HALOTTAK NAPJÁN itt a Királyerdei templomban reggel 8 órakor és délután 5 órakor lesznek szentmisék.

5./ A jövő évi naptárak, kalendáriumok kaphatók.




A főparancs: a szeretet

A vasárnapi evangélium a főparancsról szól (Mt 22, 33-40). Egy törvénytudó farizeus kérdést tett fel Jézusnak: „Mester, melyik a legnagyobb parancs a törvényben?” Jézus válasza sokatmondó: „’Szeresd Uradat, Istenedet teljes szívedből, teljes lelkedből és teljes elmédből’. Ez a legnagyobb, az első parancs. A második hasonló ehhez: ’Szeresd felebarátodat, mint önmagadat’. Ezen a két parancson alapul az egész törvény és a próféták.” A válasz alapján újra kell értelmeznünk a kérdést. Nem arról van szó, hogy a parancsok között van egy legnagyobb, amihez képest a többi kisebb, hanem arról, hogy van-e valamilyen alapgondolat, amire az egész törvény épül. Van-e egy „őstörvény”, amiből az egész törvény keletkezik, vagy amire visszavezethető. Ez a kérdés ott van mindenkor, minden törvénnyel kapcsolatban. Ez a kérdés ott van a civil törvény mögött is. Jézus válaszából kitűnik, hogy a törvénynek van ilyen alapja: és ez a szeretet. Jézus válaszából az is kitűnik, hogy nem egyszerűen idéz a törvényből, hanem értelmezi azt. Hiszen két olyan helyet említ legnagyobb, és második legnagyobb parancsként, amelyek nem egymás mellett vannak, hanem távol egymástól. A legnagyobbként idézett parancs Mózes V. könyvéből. az ún. Második Törvénykönyvből van idézve. (MTörv 6,5) A második legnagyobb parancs pedig a Mózes III. könyvéből, elnevezése szerint a Leviták Könyvéből. (Lev 19,18) Jézus nem a szöveghelyeket, hanem a gondolatot idézi. A gondolat pedig így függ össze. Ebből látszik hogy mit jelentett a kinyilatkoztatás: hogy amikor a Szentlélek Úristen sugalmazta az írásokat: a gondolatot közölte. Hogy az milyen módon nyert rögzítést, milyen történeti, és szövegkörnyezetbe helyezve került rögzítésre, abban már az emberi tényező közrejátszott. De tovább kell kérdeznünk: miért a szeretet az egész törvény alapgondolata? Jézus az Atyától jött. Az Atya és a Fiú és a Szentlélek Úristen boldog, örök, végtelen szeretet-közösségéből jött Jézus, a Megtestesült Ige, teljes Isten és teljes ember, aki a Második Isteni Személy. Az Istenben szeretet van! Ezért a törvényben, de magában a Teremtésben is, és a Megváltásban is szeretet van: Isten örök szeretete.

Zámbó Károly atya


ÉVKÖZI 29. VASÁRNAP - 2020.10.18.

1./ A mai vasárnap perselyadományait a missziók javára juttatjuk.

2./ Október hónapban azokon a napokon, amikor szentmisék vannak, közösen imádkozzuk a rózsafüzért, melyet ajánljuk fel a most terjedő járvány mielőbbi megszűnéséért is.
Őseink is ezt tették az ő korukban tapasztal járványok idején.

3./ A jövő évi naptárak, kalendáriumok kaphatók.




Az ember: Isten képmása

Jézus Krisztus Urunk fontos tanítását az emberi személy méltóságáról, és jelentőségéről, egy provokáció alkalmával mondta el. (Mt 22, 15-21) Azt kérdezték tőle az őt tőrbe csalni akaró farizeusok, hogy szabad-e adót fizetni a császárnak… Ez a kérdés azért volt alattomos és provokatív, mert az adófizetésnek szakrális jelentősége volt a zsidók számára, mivel a mózesi törvény része volt az adófizetés. Idegeneknek a zsidó nem fizethetett volna adót, azonban római megszállás volt, az ország nem volt szabad, a zsidóság kényszer alatt állt, és az idegen hatalomnak kellett adóznia. Ezért volt provokatív a kérdés. Jézus azonban nem megy bele a provokációba. Egyszerűen visszadobhatta volna a kérdést: „Szerintetek, ’nép bölcs tanítói’, szabad, vagy nem szabad?” Jézus azonban nem akart belemenni a kérdésbe. Még azt sem akarta, hogy egy szellemes viszont kérdéssel „ízzé-porrá zúzza” az őt kérdezőket. Egyszerűen Jézus válasza tulajdonképpen nem is válasz: mert egyáltalán nem azon a szinten van, mint a kérdés. Kért egy adópénzt, egy dénárt hoztak neki, és rámutatott: „kinek a képe és a felirata van rajta?” Azok felelték: „a császáré”. Erre Jézus azt mondta: „Adjátok meg a császárnak ami a császáré, és Istennek, ami az Istené!” Isten képmása az ember. A felirat pedig maga az értelem, a kultúra, a gondolkodás. Úgy is mondhatnám: a kép az, hogy vagyunk, a felirat pedig az, hogy tudjuk, hogy vagyunk. Ezzel teljes az Isten-képmás mivoltunk. Vagyunk, amint az Isten is van, és tudjuk hogy vagyunk. És az, hogy adjuk meg az Istennek, ami az Istené: ez az önátadás: az imádat. Az Istenimádás a minket teremtő aktusával a semmiből létrehozó, mert szeretetből elgondoló Isten iránt. Ez által lesz teljes az életünk. Életünk legmélyebb ürességét az az Isten tudja és akarja betölteni, aki minket a semmiből létrehozott. Lehet-e kérdezni egyáltalán, hogy van-e az Istenben szeretet? Legnagyobb bizonysága az Isten szeretetének az, hogy vagyunk!  A kép és felirat együtt hódol bennünk Istennek. A kép: a létünk (hogy vagyunk). Ez önmagában is hódolat a Teremtő Isten előtt. A felirat pedig tudatunk és értelmünk hódolata: imádásunk, teljes odaadásunk a Teremtő Istennek, aki szeretetből alkotott meg minket, mert még nem is voltunk, amikor már elgondolt, és szeretett bennünket.

Zámbó Károly atya

Kép: Masaccio: Az adógaras (Firenze, Brancacci-kápolna)



ÉVKÖZI 28. VASÁRNAP - 2020.10.11.

1./ Október hónapban azokon a napokon, amikor szentmisék vannak, közösen imádkozzuk a rózsafüzért, melyet ajánljuk fel a most terjedő járvány mielőbbi megszűnéséért is.
Őseink is ezt tették az ő korukban tapasztal járványok idején.

2./ A jövő vasárnap MISSZIÓS  VASÁRNAP, amikor perselyadományaikat a missziók munkájának segítéséhez ajánljuk.

3./ A jövő évi naptárak, kalendáriumok kaphatók.




Királyi menyegző

Jézus mond egy példabeszédet a királyi menyegzőről. Egy király menyegzőt rendezett a fiának. (Mt 22, 1-14) A király az Atyaistent jelenti, a fiú pedig a Fiúistent. Jézus az, akinek az Atya elkészíti a menyegzőt. Ez az Isten végtelen boldogságát, Szentháromságos szeretetét jelenti, az Atya és a Fiú egymás iránti szeretetét a Szentlélekben. Isten terve, hogy minket, embereket az Ő Fia által részesítsen az örök boldogságban. Feltűnő, hogy vőlegény van a példabeszédben, de menyasszony nincs. Ebből látszik, hogy itt Isten belső szeretetéről van szó. Az evilági menyegző is a szeretet ünnepe, de az igazi szeretet nem lehet meg Isten nélkül, mert minden szeretet forrása Isten. Mi is ez a menyegző? Maga az örök élet, az örök boldogság. Jelen van a példabeszédben a bűn realitása is, amikor nem mindenki akarja befogadni az Isten örök boldogságát, amelyben minket részesíteni akar. A bűn és a gonoszság, Isten elutasításának sötét titka átjárja ma a világot. Olyan, mintha a gátlástalanság, tisztességtelenség győzedelmeskedne a szelíd, becsületes emberek fölött. Olyan, mintha a jóság erőtlen lenne a gonoszsággal szemben, amely egyre terjed. Jézusnak ez a példabeszéde valódi örömhír, azt jelenti, hogy Isten örök szeretete győzedelmeskedik, és az lesz a végső örök boldogság: az Isten jóságának a végleges győzelme. Akik ezt visszautasítják, végleg kizárják önmagukat a királyi menyegzőről, mert végleg visszautasítják Isten végtelen szeretetét.

Zámbó Károly atya

Kép: Sandro Botticelli


A Magyar Világhiradó, 656. 1936. szeptemberében bemutatott adása hírt ad királyerdő parcellázásáról:
Új nyaraló- és üdülőtelep létesül a Csepel szigeti Királyerdőben

A filmhiradóban elhangzó szöveg: "A főváros közvetlen szomszédságában, a csepeli kis Duna-ág mentén, a Boráros tértől hét kilométernyire terül el a királyi család 720 holdas erdeje, amely már régen megragadta az evezősök és kirándulók figyelmét, de az idegenektől eddig szigorúan elzárt vadászterületet csak két évvel ezelőtt nyitották meg a nagyközönség számára. Ezzel egyidejűleg megkezdődtek azok a nagyarányú kulturális munkálatok is, melyek a települők közlekedését vannak hivatva kényelmessé tenni, és ezáltal is közelebb hozni ezt a festői területet a fővároshoz. Úgy a vidék szépsége, mint a víz mentén húzódó fenyvesek páratlan levegője mind számosabb embert vonzott ide, és megkezdődött a pestiek és a környékbeliek települése a szebbnél-szebb részletekben bővelkedő erdőterületen. Rövid idő alatt közel ezer ház, villa és hétvégi nyaraló épült itt fel. Az erdő alján, a Duna-parton pedig kezdetüket vették azok a munkálatok, amelyek a Duna-meder kiszélesítése és a part feltöltése révén az ország legnagyobb méretű sport- és strandtelepét készítik elő, amely 3 és fél kilométer hosszúságban a bársonyos homok és tójellegű víz találkozásánál vonzza magához az erdő, a víz és a sport szerelmeseit."


Szent Rita mise

2013. május 22-én, Szent Rita ünnepén, a hat órakor kezdődő szentmise egyben kántorunk, Juhász Veronika egyházkarnagyi vizsgája is volt. A Mária Szíve kórus közreműködésével elhangzott Horváth Ottó (1917-1975) évtizedek óta nem hallott, Szent Rita tiszteletére írott háromszólamú vegyeskari miséje.


Kedves Testvérek! Személyesen nem találkozhatunk. Ennek ellensúlyozására és közös emlékeink felelvenítésére újból felkerül a honlapra az adott hónap egy-egy időszakának eseménye az előző évekből. Lesznek ezek között videók, hangfelvételek, valamint a Mária Szívében címmel éveken át megjelenő újságból írások, melyeket érdemes újra elővenni.
A sorban elsőként Jakob Matthew atya 2013-ban Királyerdőn tett látogatásának hangfelvétele hallgatható meg.

Hangfelvétel: Gaiger Péter, fotó: Papp Tamás - 2013.



HÚSVÉT III. VASÁRNAPJA - 2020.04.26.

A „korona vírus” járvány miatt továbbra is szűkebb a mozgási lehetőségünk. Templomainkban nyilvános szentmisét és bármilyen vonatkozású közösségi liturgiát tartani nem lehet.
Alkalmas időjárás esetén a Szent Imre téri Kisboldogasszony templom főkapuját a szélvédő üveg ajtóig nyitva tartjuk, hogy legalább az erre járók egy rövid fohászra betérhessenek templomunkban és egy tekintetet vethessenek a nálunk „fogságban lévő” Czestochowai Szűz Mária kegyképre mely látogatásoknak szinte naponként tanúja vagyok.
Magam, mint plébános minden nap csak „nép nélküli” szentmisét mutathatok be, de megpróbáljuk más templomokhoz hasonlóan és eddigi törekvésünket követni, hogy egyházközségünk facebook (fészbuk) oldalán vasárnaponként délután 3 órakor szentmisét közvetítsük, mely elérhető: Bp. XXI. Csepel-Belváros Római Katolikus Plébánia

A továbbiakban is  elimádkozom a rózsafüzért Szűz Mária kegyképe előtt, akihez bizalommal forduljunk, mint Égi Édesanyánkhoz: „Częstochowai Szent Anya, kegyelemmel, jósággal és könyörülettel teljes. Neked ajánlom minden gondolatomat, szavamat és tettemet, lelkemet és testemet. Alázattal könyörgöm áldásodért és imáidért hogy üdvözüljek. Teljesen feléd fordulok ma, testemmel, lelkemmel, örömben és szenvedésben, hogy elnyerhessem magamnak és testvéreimnek áldásodat itt a földön, és az örök életet a mennyben. Ámen.”

Maradjunk együtt lélekben és imádságban! A rádió, televízió vagy facebook oldalakon közvetített  szentmisékben végezzünk lelki áldozást – természetesen a szentmise közvetítés elején felindított, őszinte bűnbánattal. A lelki áldozáshoz kapcsolódó imádságunk legyen:Jézusom! Hiszem, hogy jelen vagy a legméltóságosabb Oltáriszent-ségben. Mindennél jobban szeretlek, és vágyom rá, hogy a lelkembe fogadhassalak. mivel most nem tudlak szentségi módon magamhoz venni, jöjj, legalább lelki módon, a szívembe! Ne engedd, hogy elszakadjak Tőled! – Ámen.

A mai vasárnap a jó termésért való imanap van. E nehéz időben is bizalommal kérjük a Gondviselőt, hogy most is, de az egész esztendőben jusson, legyen kenyér minden család asztalára.
A héten első péntek is lesz. A januárban megkezdett nagykilencedben ismét csak lelki szentáldozásban tudunk részesülne, de hiszünk és bízunk Jézus Szent Szívének irgalmas szeretetébe.
A napon kezdjük a májusi litániákat is – melyet végezzünk családjainkban a Loretoi litániát imádkozva.
Legyen a hónap első szombatja Mária szeplőtelen szívének ajánlva.

Kérem, hogy halaszthatatlan ügyekben – gondolok itt elsődlegesen a temetésekre – előzetesen telefonon keressenek – a 06 /  20 – 917-7598 mobil számon.

Imádságos köszöntéssel
KERTÉSZ PÉTER - Budapest Csepel Belváros és Királyerdő plébánosa





Jézus megjelenik az úton a tanítványoknak

Húsvét harmadik vasárnapjának evangéliuma még a húsvét vasárnap történései közé tartozik. (Lk 24 13-35) A feltámadás eseménye annyira friss és újszerű, hogy a tanítványok fel sem fogják. Aki hallott a feltámadásról, az sem foghatta fel. Tehát az apostolok és a tanítványok nem „hiszékenyek” voltak. Akik látták is a feltámadott Jézust, azok számára is olyan lehetett, mintha „kikapcsolt” volna az értelmük, mert egy következő találkozás alkalmával szinte nem merték hinni. Az evangéliumok feltámadás-elbeszélései visszaadják ezt a hangulatot. Ebből látszik, hogy mennyire meghatározó volt a feltámadás. Ha nincs a feltámadás, nincs Jézusról a többi elbeszélés sem, a szenvedés, a tanítás, a csodák: nem volna értelme. Olyan öncélú historizálás lett volna Jézusról történeteket szóban átadni, hogy ezt nem tehették volna meg, hogy nemzedékeken áthagyományozzanak egy tanítást, a feltámadás nélkül, azt mintegy kitalálva hozzá. Ilyet nem tehettek volna: nem lettek volna olyan helyzetben. Hogy miért nem, annak sok szempontjából csak egyet emeltek ki: a történelmet a győztesek írják. Izrael akkor leigázott ország volt. Egy levert messiás-mozgalom mélyebb vereség volt, mint mondjuk az 1956-os levert forradalom. Egy forradalomnak, mint amilyen az 1956-os forradalmunk volt, ha le is verik, azért lehet áldott emléke, a helytállás erkölcsi győzelme, az elmenekültek, vagy a csendesen túlélők körében megtermi a jó emlékezet virágszálait. Ilyen utóemlékezete egy bukott messiás-mozgalomnak nem lehetett: azért nem, mert a messiás-mozgalom mögött az Isten tekintélye áll. Isten pedig nem bukhat meg: tehát Jézus, ha elbukott, ha megölték: akkor nem ő volt a Messiás. Ez lehetett a gondolatuk az Emmauszba tartó tanítványoknak. Szomorúan mennek Emmauszba, gyalogosan távolodnak Jeruzsálemtől. És akkor egy idegen hozzájuk csapódik, megkérdezi, miről beszélgettek. Akkor ezen elcsodálkoztak, hogy bizonyára az egyetlen idegen, aki nem tudja mi történt ezekben a napokban a városban? És az idegen visszakérdez: „Miért, mi történt”? Ekkor elmondják neki a Názáreti Jézus esetét: aki sok csodát tett, és úgy tanított, mint előtte senki más. Azt hitték, hogy ő a Messiás. De a főpapok és a vének halálra adták. Kivégezték. Három napja meghalt, és eltemették. Ekkor Jézus,  mivel ő csatlakozott hozzájuk, de nem ismerték fel, – elmagyarázta az írások alapján, hogy mindennek úgy kellett történnie, ahogy történt. Mikor esteledett, elfáradtak. Kérlelték az idegent, hogy maradjon velük. Egy fogadóba betértek: amikor Jézus megtörte a kenyeret, a tanítványok felismerték, de eltűnt előlük. Még abban az órában visszatértek Jeruzsálembe… Ez utóbbi mozzanat jól mutatja az evangélium lendületét: a feltámadás bizonyossága olyan erőt adott a tanítványoknak, hogy elfelejtve fáradtságukat, kimerültségüket, visszaindultak Jeruzsálembe, az apostolokhoz. Az evangélium így született: Krisztus feltámadásából. Az evangélium ezért: igazolja a feltámadást. A feltámadásra is érvényes Newman megállapítása: a Szentírás bizonyít, de az Egyház tanít. Az Egyház tanítja a feltámadást a Hiszekegy-ben. A Szentírás pedig bizonyítja: ha Krisztus nem támadt fel, akkor nincs evangélium, mert nincs az a közösség sem, amit az evangélium, az örömhír hozott létre, és amely közösségben az újszövetségi iratok megszülettek, és amely elfogadta azokat hitelesnek. Életünknek ebben a megpróbáltatásokkal teli időszakában Krisztus feltámadásának a fénye jelentsen világosságot, és reménységet. Adja meg a mindenható Isten, hogy ezt a mostani válságot legyőzve egy igazságosabb világ jöjjön el, mint amilyenben eddig éltünk.

Zámbó Károly atya

Kép: Id. Markó Károly: Krisztus menetele Emmauszba, 1859, MNG



HÚSVÉT II. VASÁRNAPJA - 2020.04.19.

Kedves Hívek!

Szent II. János Pál pápa – immár 20 éve  - 2000. április 30-át, Húsvét II. vasárnapját az Isteni Irgalmasság vasárnapjává nyilvánította az egész Egyházban. E napon a szentek sorába emelte boldog Fausztina Kowalska nővért, akit az isteni irgalmasság apostolaként ismer az egész világ.

2005. április 2-án lépett a földi világból a mennyei hazába II. János Pál pápa. Ez a nap abban az esztendőben az Isteni Irgalmasság vasárnapját megelőző szombat este volt. Hisszük, hogy már akkor az Isteni Irgalmasság örök szeretetébe fogadta nagy apostolát, akit XVI. Benedek pápa 2011. május 1-jén a boldogok sorába, Ferenc pápa pedig 2014. április 27-én a szentek sorába iktatott.
Jelmondata: „TOTUS TUUS!” – „EGÉSZENT A TIÉD!” vonatkoztatta a Szűz Anyára, akinek Jézushoz hasonlóan hűséges gyermeke akart lenni és az is maradt. Az Égi Anya pedig megmutatta iránta oltalmazó szeretetét, amikor oly csodálatosan megmentette életét. Az a köszöntés pedig, amellyel megválasztásakor lépett a világ elé benne is mindenkorra megmaradt: „NE  FÉLJETEK!” A mai vasárnap szentmisénkben, majd azt követően az Isteni Irgalmasság rózsafüzérében és litániájában bizalommal fordulunk az Isteni Irgalmassághoz.

A „korona vírus” járvány miatt továbbra is  szűkebb a mozgási lehetőségünk. Templomainkban nyilvános szentmisét és bármilyen vonatkozású közösségi liturgiát tartani nem lehet. Alkalmas időjárás esetén a templom főkapuját a szélvédő üveg ajtóig nyitva tartjuk (Csepel Belváros), hogy legalább az erre járók egy rövid fohászra betérhessenek templomunkban és egy tekintetet vethessenek a nálunk „fogságban lévő” Czentochowai Szűz Mária kegyképre mely látogatásoknak szinte naponként tanúja vagyok. Magam, mint plébános minden nap csak „nép nélküli” szentmisét mutathatok be, de megpróbáljuk más templomokhoz hasonlóan és eddigi törekvésünket követni, hogy egyházközségünk facebook (fészbuk) oldalán vasárnaponként  délután 3 órakor szentmisét közvetítsük, mely elérhető: Bp. XXI. Csepel-Belváros Római Katolikus Plébánia

A továbbiakban is  elimádkozom a rózsafüzért  Szűz Mária kegyképe előtt, akihez bizalommal forduljunk mint Égi Édesanyánkhoz: „Częstochowai Szent Anya, kegyelemmel, jósággal és könyörülettel teljes. Neked ajánlom minden gondolatomat, szavamat és tettemet, lelkemet és testemet. Alázattal könyörgöm áldásodért és imáidért  hogy üdvözüljek. Teljesen feléd fordulok ma, testemmel, lelkemmel, örömben és szenvedésben, hogy elnyerhessem magamnak és testvéreimnek áldásodat itt a földön, és az örök életet a mennyben. Ámen.”

Maradjunk együtt lélekben és imádságban! A rádió, televízió vagy facebook oldalakon közvetített  szentmisékben végezzünk lelki áldozást – természetesen a szentmise közvetítés elején felindított, őszinte bűnbánattal. A lelki áldozáshoz kapcsolódó imádságunk legyen: Jézusom! Hiszem, hogy jelen vagy a legméltóságosabb Oltáriszentségben. Mindennél jobban szeretlek, és vágyom rá, hogy a lelkembe fogadhassalak. mivel most nem tudlak szentségi módon magamhoz venni, jöjj, legalább lelki módon, a szívembe! Ne engedd, hogy elszakadjak Tőled! – Ámen.

Esztendők óta már Csepel Belvárosban az Isteni Irgalmasság vasárnapján, Királyerdőben pedig a rá következő vasárnap történt a Betegek szentségének közös templomi kiszolgáltatása. Ez évben ezt most megtartani nem tudjuk, de a későbbiekben, amikor a „zártság” feloldódik, még nagyobb reménnyel, bizalommal és hittel várjuk az Úr Jézussal való találkozást e szentmisében – a szentségekben.

Imádságos köszöntéssel
KERTÉSZ  PÉTER - Budapest Csepel Belváros és Királyerdő plébánosa





Sokan e napokban már elkészítik adóbevallásaikat. Püspöki Karunk kéri, hogy adója 1 %-val támogassa a Magyar Katolikus Egyház szolgálatait.Technikai szám: 0011. A Katolikus Egyház technikai számát adóbevallásukon azok is tüntessék fel, akik ténylegesen adófizetésre nem kötelezettek.
A második 1 % felajánlásával pedig támogassa a Katolikus Karitász szolgáló szeretetét. Adószáma: 19666275-1-43.

Szükséges ügyintézésre kérem, hogy keressenek az alábbi mb. számon: 06 / 20 / 917 – 7598





Krisztusban az Isten Irgalmassága van köztünk

A Húsvét második vasárnapja az Isteni Irgalmasság vasárnapjaként van megjelölve. A tanítványok együtt voltak az utolsó vacsora termében, de a zsidóktól való félelem miatt zárva tartották az ajtót. Jézus pedig megjelent a zárt ajtók mögött, megmutatta kezén és lábán a szegek helyét, és azt mondta: „ne féljetek”. Az Isten Irgalmassága benne van jelen. Krisztus azt jelenti számunkra, hogy nem hiábavaló az életünk sok küzdelme, hanem van célja az életünknek, de ezt nem önmagunkban, hanem Krisztusban kell megtalálnunk, mint ahogy a teremtés is a Fiúban áll fenn. Benne kapjuk meg életünk értelmét. Az, hogy mi keresztények vagyunk, az nem jelentheti azt, hogy úgy viszonyuljunk a hit dolgaihoz, hogy vagy igaz, vagy nem, majd meglátjuk. Hanem: Krisztus maga az Igazság, aki bennünk is van. Nekünk nem valamit kell elfogadnunk, hanem valakit. Krisztusban kell élnünk, és akkor Krisztus bennünk él. Mi magyarok ezer éves keresztény államiságunk történetét talán sokszor azért nem értjük, mert elfelejtjük, hogy őseink keresztényként Krisztusban élve hozták meg sokszor súlyos döntéseiket, melyeket az örök Igazsághoz igyekeztek elsősorban igazítani, nem pedig a pillanatnyi érdekhez, és ezért néha úgy érezzük, hogy nem mindig hoztak racionális döntést. De tudnunk kell, hogy az árulás, a széthullás, az önfeladás, akkor sem jó döntés, ha rövid távon az tűnik racionálisabbnak. Krisztus megjelent a zárt ajtók mögött. Nem ennek a világnak a keretei között volt már akkor, hanem a végtelen örök dicsőségben, úgy hogy meghalt, de a halál nem úr rajta, többé nem hal meg. Ebben az örökkévaló állapotban engedte látni magát. Ez jelentett bátorítást az apostoloknak. És ebben van az Isten irgalma: hogy életünk nem a céltalanság és a széthullás felé tart, hanem van végső célja az életünknek: nem valami, hanem valaki: Krisztus, akiben kiteljesedik személyiségünk, az a teljesen egyedi érték, amelyet Isten egyénileg teremtett: azért, hogy az örökkévalóságban az Isten örök szeretetében kiteljesedjen. Ebben az igazságban kell megkapaszkodnunk a megpróbáltatások idején. Most, amikor az egész világ, és Nemzetünk is a koronavírussal küzd élet-halál harcot, látnunk kell világosan életünk végső értelmét Krisztusban.

Zámbó Károly atya


Feltámadtam!

És újból Veled vagyok - Alleluja!

Ezt a napot az Úristen adta - Alleluja!

Örvendezzünk és vígadjunk rajta - Alleluja!

Békesség Veletek - Alleluja! 

Én Vagyok ne féljetek - Alleluja!







Jézus Krisztus Urunk Feltámadása
Világosságunk és reménységünk

Gyakran elhangzik, hogy nehéz időket élünk. Életünk megszokott keretei összetörve. Ugyanakkor még sem vagyunk remény és vigasztalás nélkül. Hiszen templomaink nem üresek, az Úr Jézus most is jelen van kenyér és bor színe alatt, igaz szerény keretek között, de elvégezzük a nagyheti szertartásokat. Ebbe a hívek imádsággal, vagy a képernyő előtt ülve bekapcsolódnak, és ha fizikailag nem is tudunk egy helyen lenni, mégis együtt vagyunk az Úrral, és őbenne egymással, és ilyen módon megünnepeljük a Húsvétot, a mi Urunk Jézus Krisztus utolsó vacsoráját. Átéljük, amikor értünk megtöretett testét, és kiontott vérét kenyér és bor színe alatt adta az apostoloknak, és őáltaluk pedig nekünk is, vele leszünk a Golgota hegyén a kereszt alatt Máriával és János apostollal, és az ő dicsőséges feltámadott arcát is megláthatjuk Húsvét hajnalán. És látni fogjuk kezén és lábán a szegek helyét, és oldalán a nyílást, amelyet a lándzsa átütött, és Tamást, amikor megérintette kezével Jézus oldalát, és leborult előtte, és megrendülten kiáltotta: Én Uram, és Istenem! Az az első Húsvét is szomorúan kezdődött. Az apostolok, miután tizenegyen maradtak, az utolsó vacsora termében félve elbújtak. Hiszen Jézus tanítványai voltak ők, sok csodát láttak. Látták halottak feltámasztását is, amint Lázárt kiszólította a sírból. De most, hogy Jézust elfogták, megölték, és eltemették, mindennek vége. Pedig azt gondolták, hogy ő a Messiás. Jézus korában a messiási mozgalmak vezetőit, akik szabadulást ígértek a rómaiaktól, rendszerint megölték, és a tanítványaikat is. Most ez történt az ő mesterükkel is. Ötven nappal később, mégis kiálltak több ezer fős tömeg elé, és Péter vezetésével Jézusról beszéltek, minden félelmet hátrahagyva. Mi történt velük? A Szentírás nem hívő magyarázói ezt nem tudták megmagyarázni. Krisztus meghalt, és eltemették. De nem úgy támadt fel, mint Lázár, nem evilági, földi életre jött vissza, hanem előre ment az örök dicsőségbe. És ebben a megdicsőült állapotában látni engedte magát. Megjelent a zárt ajtók mögött. Megjelent a tanítványoknak az úton úgy, hogy előbb nem ismerték fel, de a kenyér megtörésekor felismerték, és akkor azonban eltűnt a szemük elől. Talán igaz sem volt mindez? Az apostolok értelme nem könnyen nyílt meg. Letörten, elkeseredve, de együtt maradtak. Péter szólt, hogy elmegy halászni, a többiek vele mentek, és látták, hogy valaki áll a parton. Előtte tűz, rajta hal, köréje ültek, de nem merték megkérdezni, hogy ki ő, mert tudták, hogy az Úr az. Akkor kérdezte Pétertől az Úr, hogy „Simon, Jónás fia: szeretsz engem?” És megkérdezte még egyszer, és harmadszor is: és ekkor eszébe jutott Péternek a háromszori tagadása. „Uram, te mindent tudsz, azt is tudod, hogy szeretlek téged!” – válaszolta akkor. Az apostolok negyven napon keresztül átélték, hogy az Úr Jézust időnként látni lehet, beszélni lehet vele, meg lehet tapintani, azután pedig nem lehet látni, de ezáltal kellett megérteniük, hogy mindig velük van. Megértették, hogy már nem úgy van jelen, hogy itt van, vagy ott, hanem mindig velük van, akkor is, amikor nem látják. Krisztus Urunk feltámadása valóságos esemény, de olyan esemény amely nem „evilágon” van elsősorban, hanem az örökkévalóságban. Evilágon annyiban van, amennyiben az „evilág” is az örökkévalóság része. Jézus úgy jelent meg, hogy az örök megdicsőülés állapotában van: többé nem hal meg, Úr a halálon is. És ha a halálon Úr, akkor mindenen Úr! Egyedül ő az utunk az Istenhez, és őáltala van üdvösségünk. Krisztus Istenhez akar vezetni minket, de önmagában: „Én vagyok az Út, az Igazság és az Élet!” Mártának pedig azt mondta: „én vagyok a Feltámadás és az Élet”. Úr a halálon, mert ő maga az Élet, és feltámadt, és ő maga a Feltámadás. Most, hogy ebben a nehéz helyzetben vagyunk, mi magyarok, és az egész világ: még jobban Krisztusba kell kapaszkodnunk, és vele együtt fel fogunk támadni.

Zámbó Károly
katolikus lelkipásztor



Nagypénteki Passió, Csepel-Királyerdő, 2018-as felvétel. Énekel a Mária Szíve Kórus; Karnagy: Bőgelné Juhász Veronika



Virágvasárnapi Passió, Csepel-Királyerdő, 2014. Idén nem ünnepelhettünk együtt a templomban, egy korábbi felvételt teszünk közzé. Énekel a Mária Szíve Kórus; Karnagy: Bőgelné Juhász Veronika



Megváltás a Golgotán

A mi Urunk Jézus Krisztus értünk vállalt kínszenvedéséről és Kereszthaláláról emlékezünk meg Virágvasárnap, és ezzel kezdetét veszi a Nagyhét. Az idén csendesebben ünnepel a világ kereszténysége, visszafogottan, egészen csendesen. A papok a szertartásokat egyedül végzik el, a hívek legfeljebb csak tévében, vagy interneten követhetik azokat. Ez még szomorúbbá teszi az ünnepet, és még inkább szívből jövő kiáltássá alakul imádságunk: Uram Irgalmazz! Krisztus Kegyelmezz! A virágvasárnapi bevonulási körmenet, az Úr egykori Jeruzsálemi bevonulásának az emlékére is csak lélekben lesz megtartva, amikor felhangzik az ének: „Megváltó Királyunk elébe megyünk, Méltó tisztelettel Urunkhoz legyünk, Hozsannát kiáltson néki minden hív, Dicséretet, áldást zengjen nyelv, és szív!” Most, amikor elcsendesedve emlékezünk a régi Nagyhetekre, szép szertartásokra, Passió-éneklésekre, azt kell mondani, bizonyára nem Isten akarta, hogy ez így történjen, de engedte. És akkor meg kell kérdeznünk: miért engedte? Sokan, sokféle szempontból fogják még elemezni ezt a mostani helyzetet, akkor is, hogyha Isten segítségével túl leszünk rajta. Az, hogy a világ nem lesz olyan, mint ezelőtt, az biztos, és  - bizonyos értelemben logikus gondolat. Egyrészt igaz, hogy minden esemény alakítja a világot. Egy háború után vagy akár Trianon után sem lett a világ olyan, mint előtte, legalábbis a mi „Magyar Világunk” biztosan nem. De ezután a megpróbáltatás után, ha vissza is tér régi életünk sok megszokott eseménye, ott lesz annak az érzése, hogy mindez milyen törékeny. Ez rá kell, hogy vezessen arra, hogy mindent megköszönjünk az Istennek. Nagyon úgy éltünk, hogy „minden olyan magától értetődő”, pedig minden jó mögött észre kell vennünk az Isten örök jóságát. Krisztus Urunk, azt, hogy megölik, hogy a zsidók halálra adják, és a római katonák keresztre szögezik: fölajánlotta értünk áldozatként. Ez az áldozat ez a felajánlás: nem pusztán az, hogy megölték, hanem ez a felajánlás, ez lett áldozat: megváltói Örök Áldozat. De ez már jelen volt előző este Nagycsütörtökön, az utolsó vacsorán is: hiszen hogyan adhatta volna a testét kenyérként, a bort véreként, ha nem ölik meg? A megváltói halál misztikusan már jelen volt az utolsó vacsorán: annak van külön a teste és a vére, akit megöltek. A Szentmisében ezért nem elsősorban az utolsó vacsora jelenik meg, hanem a Keresztáldozat. Az utolsó vacsora azért jelenik meg, mert a Keresztáldozat már akkor jelen volt, mivel örök áldozattá lett. Az utolsó vacsora elővételezés volt, Krisztus Urunk már ott is Testét és Vérét adta kenyér és bor színe alatt, amint másnap értünk kiontott. Nagypéntek ezért éppúgy a szeretet ünnepe mint a Karácsony. Azt láthatjuk a kereszten, hogy Isten mennyire szeret minket, hogy elment értünk a végsőkig. Azt mondhatjuk hálatelt szívvel ezért, amit az ókori keresztény himnusz: O Crux ave, spes unica, Ó üdvöz légy Kereszt, egyetlen remény!

Zámbó Károly
katolikus lelkipásztor














Áldott, boldog karácsonyt kívánunk!







Miserend

Mindenszentek-Halottak napja

2019. november 1. (péntek) - Mindenszentek ünnepe 10.00
2019. november 2. (szombat) - Halottak napja 8.00, 8.30, 17.00
2019. november 3. (vasárnap) 10.00












Őszi Egyházközségi kirándulás

2019. október 19. szombat
Találkozó: Szent Imre tér, reggel 9 óra (október 19.)
Várható hazaérkezés: délután 4 óra.
Távolság és Útvonal: kb. 10 km. a Máriaremetei templom és a Remete-barlang érintésével
Utazás: autóval vagy egyeztetés szerint tömegközlekedéssel.
A kirándulás plakátja a hirdető táblán megtalálható.





Augusztus 6. - Templomszentelésünk napja!

Sok éves, kényszerű várakozás után a 1967. tavaszán a XXI. kerületi Tanács megadta az engedélyt a Királyerdei Egyházközségnek, hogy az évekkel azelőtt, hatalmi szóval leállított kápolnaépítést befejezze. A hívek egy szívvel-lélekkel végzett, odaadott közös munkája eredményeként az előírt három hónapos határidőn belül felépült a templom. 1967. augusztus 6-án tartotta meg Shvoy Lajos püspök úr a szentelési szertartást. A nap eseményeit Székelyfi Pál atya jegyezte a Historia Domusba.





Így épült Királyerdő temploma

Miután a Királyerdő lakóinak lelki gondozásáért felelős lazarista atyákat a kommunista hatalom 1948 őszén kitiltotta Csepel területéről, hivatalosan megszűnt az önálló királyerdei lelkészség. A lazarista templom és anyaház építkezését leállították, korábban bérelt házait, köztük a Schmidt villa épületét elvették, saját tulajdonú ingatlanját és Csepel város által adományozott  templomtelkét államosították. Az őket követő két királyerdei plébános a Jézus Szíve templomban misézett és Csepel II. Plébánián látta el a királyerdei egyházkerület hivatalos teendőit.











A karácsonyi díszítés története: "1967. augusztus 6-án szentelte fel a templomot Shvoy Lajos püspök. 67 nyara nagyon száraz, az ősz pedig esős volt. A falak nem száradtak, karácsony közeledtével már nagyon penészesek voltak, amit megpróbáltak eltüntetni kevés sikerrel. Aranka néni, aki akkor főállású sekrestyés volt, adta az ötletet, hogy girlanddal díszítsünk. Először kötéllel oldottuk meg. Zöld cukor spárgával rákötöztük a gallyat, és szögekre akasztottuk föl, megfelelő formában. Mivel a templomban hideg volt, a fenyő nem hullott, ezért hamvazószerdáig fent hagytuk."  Tovább »




Csepeli betlehemes és Karácsonyi áhitat

December 24-én délután 14.00-kor Csepeli betlehemes játék kezdődik.
Az éjféli mise előtt, 23.30-tól a Mária Szíve Kórus karácsonyi koncertjére kerül sor. Karnagy: Bőgelné Juhász Veronika.

A betlehemes játékról: "a csepeli betlehemes több évszázados, magyar hagyomány szerinti szepelőkkel, szöveggel, mozgással, ugyanakkor jellegzetesen csepeli dallammal is rendelkezik. Tudunk több, ma is élő szépkorú emberről, akik elmondhatják magukról, hogy valamelyik betlehemes csapattal ők is vitték az Úrjövet, Advent örömét." A betlehemes játék csepeli történetéről, a helyi szokások felelevenítéséről Szalai Rita beszélt:  Tovább »



Úrnapi virágszőnyeg

Minden évben Úrnapján (Corpus Christi), az Úr Testének és Vérének ünnepén a templomunk bejáratáig levezető járdán színes virágszirmokból, zöld ágakból, fűből virágszőnyeget készítünk. Az ötletet 2001-ben Varga Erzsébet, templomunk akkori kántora hozta. Elmondta, hogy a Szent Imre téren, a Kisboldogasszony templom körül minden évben készítenek egyet az ottani fiatalok. Mi - akkori fiatalok - nagy lelkesedéssel fogadtuk az ötletet, hogy a templomunkban is megteremtsük ezt a hagyományt. Azóta is minden évben kérjük a hívek segítségét színenként szétválogatott szirmok, zöld ágak, levelek és fű gyűjtésére. Tovább »

Virágszőnyegek 2005 óta »


2018. június 9.

Szűz Mária Szeplőtelen Szíve

Egyházközségünk számára jeles nap Szűz Mária Szeplőtelen Szívének ünnepe. A liturgikus naptárba XII. Pius pápa 1944-ben vezette be és tette általánossá augusztus 22-én.
1969-ben – mai templomunk felszentelése után két évvel – Jézus Szent Szívének napját követő szombatra került át. Mozgó ünnep, idén június 9-én jegyzi a naptár.

Idén igeliturgia van Szűz Mária Szeplőtelen Szíve ünnepén: 18.00




Bemutatkozik a királyerdei Szeplőtelen Szív Egyházközség, 1. rész - Csepp TV, 2001.

"A Szeplőtlen Szív Egyházközség Királyerdő létrejöttével szinte azonos korú. Az 1930-as évek elején parcellázták fel Királyerdő területét, így sok szegény ember jutott kisebb-nagyobb házhelyhez. Ismerősök, rokonok vásároltak egymás közelében telkeket. Kis településcsoportok alakultak ki, amelyek egymástól elszigetelten éltek. Iskola és orvos csak Csepelen volt. 1934-ben látogattak először Királyerdőbe az Irgalmasrend nővérei, akik először a gyerekekhez közeledtek. 1939-től Shvoy püspök atya meghívására a lazarista atyák közül egyre többen jöttek Csepelre, a hitélet elmélyítésére. Működési területük az egykori erdei ösvények útvonalát követve kialakult girbe-gurba utcákban felépített deszka-bádogviskós, sőt, földbe ásott kunyhós Királyerdő lakóinak lelki gondozása lett..."


Bemutatkozik a királyerdei Szeplőtelen Szív Egyházközség, 2. rész - Csepp TV, 2001.




Feltámadtam!

És újból Veled vagyok - Alleluja!

Ezt a napot az Úristen adta - Alleluja!

Örvendezzünk és vígadjunk  - Alleluja!

Békesség Veletek - Alleluja 

Én Vagyok ne féljetek - Alleluja!









Nagyheti szertartások - Húsvéti miserend

Virágvasárnap 10.00
Nagycsütörtök 18.00
Nagypéntek
12.00 Csepel közös keresztútja a Tamariska dombra
15.00 Keresztút
18.00 Nagypénteki szertartások
Nagyszombat 18.00
Húsvét vasárnap 10.00
Húsvét hétfő 10.00






„Jöjj, és csináld te!”

Nekünk Ágoston atya volt, az Emmánuel Közösség tagjainak Guszti atya, testvérének – aki évtizedekig segítette őt munkájában -, és régi barátainak Guszti. Egy szelíd, komoly, derűs ember, egy késői hivatás, egy vonzó pap. 2015-ben az egyházmegyei regionális karizmatikus találkozónkon ő volt az egyik előadó. Tanítását feltettük a honlapunkra is, amit máig három és fél ezren néztek meg. Az egyik hozzászóló ezt írta: „Fiatalon ismerhettem meg "Gusztit", csodálatos ember és barát volt papsága előtt is. Emiatt volt különlegesen megható számomra ez a felvétel.
Ha találkoztunk vele, először mindig ránk mosolygott – és engem már ezzel megnyert magának. Komoly és derűs – látszólag egymásnak ellentmondó fogalmak, rá mégis igaz volt mindkettő. Nem vicceskedett és nem komolykodott, nem voltak főnöki allűrjei és nem élt hatásvadász eszközökkel – mégis oda kellett rá figyelni, ha mondott valamit.
Tovább »






24 órás Szentségimádás Királyerdei Templomunkban

„Falaidra Jeruzsálem, őröket rendeltem, egész nap és egész éjjel,
sohase hallgassanak!” (Iz 62, 6-7 )

2018.03.23 17:30 - 18:00 Keresztúti ájtatosság
2018.03.23 18:00 - 18:30 Szentmise (dr. Zámbó Károly atya)
2018.03.23 18:30 - 19:00 Orgonaénekek
2018.03.23 21:00 - 21:30 Imádság Papokért, Papi hivatásokért
2018.03.23 22:00 - 23:00 Imádság Családokért és Hazánkért
2018.03.24 00:30 - 01:00 Gitár kíséret, énekek
2018.03.24 02:30 - 03:00 Gitár kíséret, énekek
2018.03.24 15:00 - 15:30 Imádság Egyházközségünkért
2018.03.24 17:30 - 18:00 Orgonaénekek
Külön nem jelzett időpontokban: Csendes szentségimádás

2018.03.24 18:00 - 19:00 Szentmise (dr. Zámbó Károly atya)





24 órás Szentségimádás Királyerdei Templomunkban

„Falaidra Jeruzsálem, őröket rendeltem, egész nap és egész éjjel, sohase hallgassanak!” (Iz 62, 6-7 )
A Szentírás ezen szavait szeretnénk Egyházközösségünkbe elhozni, amikor március 23-án este 6 órától március 24-én este 6 óráig 24 órás Szentségimádásra hívjuk közösségünk minden tagját.
Célunk, hogy pénteken este 6 órától egész éjjel és szombaton egész nap este 6 óráig közösségünk imája sohase hallgasson. Itt imádkozzunk a templomban folyamatosan egymást váltva, egyszerre legalább ketten-hárman, hogy Egyházközségünk megerősödjön Jézus Krisztus jelenlétében. Ezen cél megvalósulásához szükség van arra, hogy a Szentségimádáson közösségünk minden tagja erejéhez mérten részt vállaljon.

Kérjük a kedves Testvéreket, lehetőségeik szerint tegyék szabaddá magukat, hogy a 24 óra alatt 1-2 órában a Szentségimádáson részt tudjanak venni, és megmutatkozhasson teljes közösségünk együttes imájának az ereje.

Gyakorlati tudnivalók »


Van pótolhatatlan ember

Ha másnak nem, nekem az! Hányszor „hallgatott meg”, amikor lelkem úgy kívánta. És hány embert hallgatott meg! És nem csak Csepelről, messziről is fölkeresték a kiváló lelki vezetőt! És ő is elment messzire, akár betegen is, az elveszett bárányok után. Mert vannak szolgálati titkok, van orvosi titoktartás. De hogy a papi titoktartás mit jelent, azt Csepel egyetlen műemléke (Pest egyik legrégebbi szobra!), Nepomuki Szent János, a gyónási titok áldozatának szobra mutatja. Ágoston atya ugyanígy hány és hány ember titkát, terhét hordozta! Most mind árván maradtak. És sokan árván maradtak, akik szeretik a kultúrát, művészetet, magyarságot!
Királyerdő közössége tizenhét évig tapasztalta, ki ő. És amikor húga és egyben gondozója, Ilike meghalt, Királyerdő népe is megmutatta, mit ér nekik. Hihetetlen szeretettel és gondoskodással vették körül. Mondják rólunk, ha pontosan kezdjük a misét – sietünk, ha egy percet várunk – lopjuk az emberek idejét. Ha tíz és fél percig beszélünk – nem tudja abbahagyni. Ha kilenc és felet – biztos nem készült. Hosszú a sor... De a vége: „...és ha meghal – nincs aki pótolja!” Mégse ezen szomorkodjunk. Úgy gondoljunk rá és őrizzük emlékét, mint a szentéletű szemorvos, boldog BatthyányStrattmann László, amikor húszéves fiát temette: „Köszönjük meg Istennek, hogy eddig nekünk ajándékozta őt!”
Ágoston atya emlékére gyászmisét mutatunk be december 8-án, 12 órakor a Csepel-Belváros plébániatemplomban, majd 15 órakor földi maradványait a Fiumei úti sírkertben helyezzük örök nyugalomra.

● Kispál György plébános - Megjelent: Csepeli Hírmondó, VIII/23.; 2017. november 30.


Ágoston atya távozása óta a Csepel-Királyerdei Egyházközséget Csepel-Belváros látja el. A szentmiséket Mons. Kertész Péter, Csepel Belvárosi Kisboldogasszony templom kanonok-plébánosa és dr. Zámbó Károly atya mutatja be.

Vízkereszttől új miserend van érvényben (kedd reggel 8 óra, szombat este 6 óra, vasárnap de.10 óra; nagyböjtben: péntek este 6 óra)




A Jászberényi templomban tartott szentmisén a csepel-királyerdei Mária Szíve Kórus a Jászberényi főtemplom kórusával együtt énekelte Horváth Ottó (1917-1975) Szent Rita tiszteletére írott háromszólamú vegyeskari miséjét, melyet először az Egyetemi templomban mutattak be 1963. május 14-én.
A szerzőt születésének 100. évfordulója alkalmából Jászberény városa posztumusz kitüntette a Szent Rozália-díjjal, s neve felkerült a Rozália-kápolna falán lévő márványtáblára a kitüntetettek közé. Az ünnepség és a díjátadó szeptember 3-án volt, s rá egy hétre, szeptember 10-én megvalósult a régen dédelgetett tervünk: együtt énekelhettük a Szent Rita misét a jászberényi főtemplom kiváló énekkarával.

Szent Rita mise, Jászberény, 2017 »
A Szent Rita mise Királyerdőn, a Mária Szíve kórus előadásában, 2013 »
A Jászkürt újság cikke: Igazgyöngyként szólt Szent Rita miséje

A Szent Rita mise hananyaga: Kyrie,Gloria - Sanctus, Benedictus - Agnus Dei





Püspöki szentmise az 50 éves Csepel-királyerdői templomban

2017. augusztus 6-án, vasárnap ünnepelte felszentelésének 50 éves jubileumát a Csepel-Királyerdei Szűz Mária Szeplőtelen Szíve plébániatemplom. Az ünnepi szentmisét Spányi Antal megyéspüspök tartotta. A Székesfehérvári Egyházmegye képes beszámolója »




50. évforduló

"1967. augusztus 6-án Shvoy Lajos megyéspüspök szentelte fel a templomot. A Szeplőtelen Szív tiszteletére szentelt építményt a korábban nyolc éve működő kápolna helyére emelték. A királyerdei híveknek a székesfehérvári egyházmegye papsága és a hívek segítettek, adományokkal támogatták az építkezést. A két és fél hónap alatt elkészült Isten házát ajándékul szánták főpásztoruknak, Shvoy püspök úrnak a 40 éves püspöki jubileumára." Fotó: Gubis Mariann
Teljes cikk: csepel.hu »




„Hódolattal köszöntöttük az Úr Jézust új templomunkban, mi pedig mély hálával köszöntük az Úr Jézus után azoknak, akik két kezük munkájával és egyebekkel támogatták építkezésünket. (...) Adja Isten, hogy ez a templom Isten nagyobb dicsőségét és híveink lelki javát szolgálja.”
- Székelyfi Pál, királyerdei plébános, 1967.

Elérkezett templomunk felszentelésének 50. évfordulója!
Ünnepségünket 2017. augusztus 6-án, vasárnap 10 órai kezdettel tartjuk, a jeles alkalom püspöki szentmisével kezdődik, melyet Spányi Antal székesfehérvári megyéspüspök úr mutat be.
Templomunk építésének, valamint felszentelésének képei végignézhetőek:

Templomunk építése »
Templomunk felszentelésének képei »








„Új templom Csepelen”

Ezzel a címmel olvasható az Új Ember 1967-ben megjelent számában egy tudósítás Királyerdő katolikus templomának felszenteléséről, melyre lassan 50 évvel ezelőtt, 1967. augusztus 6-án került sor. A Szeplőtelen Szív tiszteletére szentelt templomot az akkor nyolc éve működő, mosókonyhából átalakított kápolna helyére emelték, és végre kielégíthette a királyerdei hívek igényeit. Többek között a május elejétől folyó lelkes társadalmi munkának és az önzetlen adományoknak volt köszönhető, hogy három hónappal az építés megkezdése után Királyerdőben már a templom felszentelését ünnepelhették. Tovább »

Urunk, áldásodat kérjük mindazokra, akik idejüket, erejüket, energiájukat, javaikat áldozták arra, hogy Királyerdőben ez a templom annyi év várakozás után felépülhessen. Áldd meg ezt az épületet, őrizd meg, és gondozd azokat, akik ebben a házban összegyűlhetnek a te nevedben!



Korábbi bejegyzések az "ESEMÉNYEK" menüpont alatt találhatók! »

Az oldal tetejére





Királyerdei templomunk - A Csepel-Királyerdei Szűz Mária Szeplőtelen Szíve római katolikus plébániatemplom oldala © 2012- Minden jog fenntartva