Királyerdõ temploma

Dicsértessék a Jézus Krisztus!

Kedves Látogató, Isten hozta a Szűz Mária Szeplőtelen Szíve plébániatemplom honlapján!
Az oldal királyerdei közösségünk életét, hitét mutatja be és Isten házát, ahol együtt lehetünk. 
Észrevételeit, kérdéseit a kapcsolat menüpontban megadott e-mail címre várjuk, igyekszünk mielőbb válaszolni.



ÉVKÖZI 13. VASÁRNAP - 2022.06.26.

1./ Kedden reggel 8 órakor szentmise.

2./ Szerdán délben a Szent Imre téri templomban hálaadó szentmise lesz egykori évfolyam és szemináriumi társaimmal pappá szentelésünk 45. évfordulójára emlékezve.

3./ Első pénteken 5 órakor szentmise – Szentségimádás.

4./ Szombat Sarlós Boldogasszony ünnepe –e napon 5 órakor, vasárnap pedig ½ 11 órakor a szentmisék.

5./ A jövő vasárnap – Szent Péter és Pál ünnepét követően péterfillér gyűjtés lesz, melyet a Szentatya szándékára továbbítunk.
Ezen a napon tartja Egyházmegyén a vértessomlói zarándoklatot, ahol a püspöki szentmisében a születendő gyermekekért imádkoznak.

Kertész Péter plébános




Az Emberfia azért jött, hogy az embereket megmentse

Az évközi 13. vasárnap evangéliumának kulcsát - ebben az évben - ebben a mondatban találtam meg, amit a címben is idéztem: „(…)az Emberfia nem azért jött, hogy az embereket elpusztítsa, hanem hogy megmentse”. (Lk 9, 51-62) Ha megnézzük a tágabb szövegkörnyezetet, azt láthatjuk, hogy ellenségeskedés, versengés, rivalizálás ütötte fel a fejét Jézus tanítványai között. Ez az ellenségeskedés megnyilvánul kifelé is, agresszivitásban. Jézus azért nevezi itt önmagár Emberfiának, mert Dániel jövendölése szerint (Dániel,7) az Emberfiát az Ősöreg elé vezetik, aki hatalmat ad az Emberfiának minden nép fölött, lényegében az egész teremtett világ fölött. Az Emberfia kijelentés tehát azt jelenti, hogy Jézus, aki önmagát nevezi Emberfiának, az Atyától (aki Dániel látomásában az Ősöreg) minden hatalmat megkap, minden teremtmény fölött. Jézus tehát, aki a Fiú, és aki önmagát Emberfiának nevezi, utalva Dániel látomására, minden hatalmat megkap, de ezzel a hatalommal nem hatalmaskodik, nem szolgákat szerez magának, hanem ő szolgál: az életét adja az Atyának felajánlott örök főpapi áldozatként sokakért. Ezzel arra buzdítja a tanítványait, hogy küldetésüket, amelyet tőle kapnak, ne uralomként értelmezzék, hanem szolgálatként. Ne ők akarjanak ítélkezni, hanem az ítéletet bízzák a mennyei Atyára, ezáltal bízva abban, hogy valóban igazságos lesz az ítélet. Az Emberfia megnevezésnek ez is üzenete: Dániel látomásában az Ősöreg ítélkezik: de mi az ítélet: az, hogy minden hatalmat az Emberfiának ad. Mi legyen a vezérlő elvünk? A viszálykodás, ítélkezés, méricskélés helyett: egy hatalmas, megújított bizalom Krisztusban. Kell, hogy azt tudjuk mondani lelkünk mélyén, akár szavak nélkül kifejezve, de ezzel az értelemmel: „Uram Jézus Krisztus, mutasd meg az igazságot, hogy annál jobban ragyogjon előttem: Te magad vagy az Igazság, de engedd, hogy legyen erőm rád bízni az ítéletet. Add, hogy arra törekedjek, és lelkiismeret vizsgálattal, bűnbánattal kész is legyek rá, hogy Te ítélj felettem, Uram Jézus Krisztus, bízom benned!”  

  

Zámbó Károly atya

Fotó: Papp Tamás



ÚRNAPJA - 2022.06.19.

1./ A mai vasárnap ÚRNAPJA, az Oltáriszentség ünnepe. A ½ 11 órai szentmise után úrnapi körmenetet tartunk.
Köszönet mindazoknak akik előkészítették az úrnapi kormenetet.

2./ Kedden reggel 8 órakor szentmise.

3./ Csütörtökön – Keresztelő Szent János születésének ünnepén Székesfehérváron a Prohászka templomban pap és diakonus szentelés lesz. Imádkozzunk a szentelendőkért.

4./ Csütörtökön a Szent Imre házban felnőttek katekézise lesz.

5./ Péntek JÉZUS SZENT SZÍVE ünnepe. Délután 5 órakor szentmisét tartunk, majd elimádkozzuk a Jézus Szíve litániát.

6./ Szombaton és vasárnap a szokott időben a szentmisék.

Kertész Péter plébános




Úrnapja – a Megtestesült Ige van köztünk

A Mindenható, Teremtő Isten nem tesz értelmetlen dolgot. Isten azért teremtett minket olyan lényekké, akik képesek a szeretetre, mert abból a szeretetből akar minket részesíteni, amely szeretet ő maga, aki ő maga, mert Isten a szeretet. Ezt tanulhatjuk Szent János apostoltól, a szeretett tanítványtól. Ő volt az apostolok közül a legfiatalabb, de ugyanakkor a legbátrabb is. Ő volt az egyetlen, aki ott volt a kereszt alatt az apostolok közül, és végig nézte, Szűz Máriával, Jézus Krisztus édesanyjával együtt a kereszthalál gyötrelmeit. Volt ehhez bátorsága, volt ehhez ereje, mert szerette az Urat. A szeretet tehát nem gyengeség, hanem erő. Vajon véletlen, hogy az az apostol hangsúlyozza leginkább, hogy Isten a szeretet, hogy Isten belső lényege a szeretet, aki látta az üdvözítőt a kereszten meghalni? Nem gondolom hogy véletlen. Ezt a fiatal embert akkor mélyen megérintette Isten szeretete. Ez a szeretet, világosította meg ennek az apostolnak az elméjét úgy, hogy földi élete végén, az Egyház, és a világ jövőjét és végét le tudta írni, szavakba öntve prófétai látomását a végidőkről. Így keletkezett a Jelenések Könyve… Az Isten szeretetének legelemibb, leghatározottabb megnyilvánulása volt Krisztus Urunk kereszthalála. Ez az áldozat, az egyetlen, és örök főpapi áldozat, amelyet a Fiú, Jézus Krisztus felajánlott az Atyának. Ez a felajánlás a Szentlélekben volt. A Szentháromság Egy Isten örök szeretete ragyog Krisztus Urunk művében. Az Eukarisztiában köztünk van a Megtestesült Ige, ugyanakkor jelenvalóvá válik a Nagypéntek keresztáldozata. De jelen van a Húsvét fénye is, a Feltámadás ragyogása. Az Úrnapja az az ünnep, amely mindent összefoglal, egész keresztény katolikus hitünket és életünket. Legyen ez az ünnep engesztelés, imádás, és a szeretet megújítása Krisztusban.

  

Zámbó Károly atya



SZENTHÁROMSÁG ÜNNEPE - 2022.06.12.

1./ A mai vasárnap Szentháromság ünnepe. Egyházmegyénk máriaremetei zarándoknapja, ahol 11 órakor lesz az ünnepi szentmise.

2./ Kedden reggel 8 órakor – szombaton délután 5 órakor szentmisék.

3./ A jövő vasárnap ÚRNAPJA, az Oltáriszentség ünnepe. A ½ 11 órai szentmise után úrnapi körmenetet tartunk.

Kertész Péter plébános




Szentháromság – Az Isten legmélyebb titka a végtelen szeretet

Isten nincs egyedül, hanem három személy: az Atya a Fiú és a Szentlélek. Sokszor elmondjuk, de vajon belegondolunk-e hogy mit jelent ez… Istenben végtelen szeretet van. Az Atya és a Fiú végtelen, és örök szeretete a Szentlélekben. Ez a Szeretet öröktől fogva van: nem csak azért örök, mert sosem lesz vége, hanem azért is, mert nincs kezdete sem. Barsi Balázs ferences szerzetes, kiváló hitszónok, az utóbbi években nagyon sokszor elmondta, és bizonyára még sokszor el fogja mondani: ha Isten egyedül lenne, az maga lenne a pokol. Nem lehet egy „én” „te” nélkül… Sok vallás, és talán sokszor a keresztények sem gondolnak bele abba, hogy nincs egyedül az Isten öröktől fogva. Hogy a világot Isten nem azért teremtette, mert egyedül van. Nem azért teremtette, hogy „mozgalmasabb legyen élete”. Istennek a boldogsága a teremtés előtt is teljes volt. Istennek a saját boldogságához nincs szüksége a teremtett világra, ezért Isten szeretete teljesen önzetlen, és éppen ezért tökéletes szeretet. Mi, teremtmények rá vagyunk szorulva az Istenre. Nem csak a bűn miatt: nem csak olyan értelemben, bár a bűnbeesés után olyan értelemben is, hogy a bűn miatt elkárhoznánk, és Isten a végtelen irgalmával a megváltás kegyelme által üdvözíteni akar minket. Az Istentől való teljes függőségünk akkor is fenn állna, hogyha nem követtünk volna el bűnt, ha Ádám nem vétkezett volna a paradicsomban. A teremtmény nem tud létezni a Teremtője nélkül. Mi, teremtmények csak olyan értelemben tudunk felemelkedni Istenhez, hogyha Isten élete eltölt minket, de ez csak Krisztusban lehetséges, aki magára vette emberségünket, és benne lettünk teremtve. Krisztus az Isten örök Igéje, akiben teremtve lettünk. A Szentlélek kiáradása ránk azt jelenti, hogy a mennyei Atya minket azzal a szeretettel akar szeretni, amellyel a Fiút szereti. A Szentlélek által ez a szeretet lehet bennünk, és ennek a szeretetnek a befogadása az életünk végső értelme. Egyébként nem lenne értelme annak, hogy azt Isten megteremtett minket olyan lényekként, akik képesek szeretni, és képesek szeretetet elfogadni. Azért teremtett minket Isten szeretetre képes lényekké, mert abban a szeretetben akar miket részesíteni, amely szeretet az Atya, a Fiú, és a Szentlélek örök szeretete. Az evangéliumi részletet talán nehéz megragadni, mert első hallásra olyan, mintha nem eléggé konkrét dolgokról szólna. (Jn 16, 12-15) Mert: nem dolgokról szól, hanem arról a szeretetről, annak a szeretetnek a belső életéről, amely Istenben van, amely az Atya és a Fiú és a Szentlélek örök szeretete. Jézus belülről: a Szentháromságból beszél. Jézus nem Istenről beszél, hanem Istenből beszél. Isten talán azért engedi meg ezt a rettenetes válságot, hogy lássuk, végre belássuk: csak akkor tudunk keresztények maradni: ha belépünk a Szentháromság életébe. Ez az egyetlen Élet: de számunkra is, és egyetlen ajtó van ehhez az élethez: Krisztus.

  

Zámbó Károly atya



PÜNKÖSD - 2022.06.05.

1./ A mai vasárnap PÜNKÖSD ÜNNEPE – AZ EGYHÁZ SZÜLETÉS NAPJA.

2./ Pünkösd hétfő bár munkaszüneti nap –  egyházilag nem ünnep.
E nap a boldogságos Szűz Mária az Egyház Anyja ünnepe.

Templomunkban reggel 8 órakor szentmise lesz, úgy mint másnap, kedden is.

3./ Szombaton az 5 órai szentmise keretében tesz esküt az új képviselő testület, akiket szeretettel hívok és várok amint azt a meghívó levélben is megtettem.
A szentmisét követően rövid találkozás lesz a plébánia épületben.

4./ A jövő vasárnap Szentháromság vasárnapja. Egyházmegyénk máriaremetei zarándoknapja, ahol ½ 11 órakor lesz a püspöki szentmise.

Kertész Péter plébános




Pünkösd: a Szentlélek eljövetele

Az Apostolok Cselekedeteiből hallottuk, amint a Szentlélek lángnyelvek formájában eljött, és leszállt az apostolokra, akik új nyelveken kezdtek beszélni. Ugyanakkor mindazt amit mondtak, a pünkösdi sokaság, akik különböző anyanyelvű emberek voltak, mégis mindenki a saját nyelvén hallotta. (ApCsel 2, 1-11) Ez kétségtelen csoda volt, aminek van mélyebb értelme. Az evangélium minden népnek szól, és minden nép és minden nemzet a sajátjának hallhatja. Ez nem csak azt jelenti, hogy a saját anyanyelvén kell, és kizárólag azon kell hallania az evangéliumot, hanem még inkább azt, hogy minden nemzet a saját belső értékeivel hatolhat az evangélium mélyére. Vagyis arra a belátásra, hogy Jézus Krisztus valóban a magasságbeli Isten Fia, aki egyedül üdvözíthet minden embert. Ugyanakkor van egy mélyebb értelme is a pünkösdi csodának, ami azonban csak lassan tárul fel, sőt egészen biztos, hogy a maga teljességében ezen a világon nem tárul fel, csak annyira, amennyire az üdvösségünkhöz szükséges. És ez nem más, mint a közösségi, és intézményes Krisztus-kapcsolat harmonizálása, összecsengése az egyéni, legmélyebb emberségünkbe elrejtett Krisztus-kapcsolattal. Jézus azt ígérte az apostoloknak, hogy a Szentlélek, az Igazság Lelke, elvezeti őket a teljes igazságra. (Jn 16, 13) Ez a teljes igazság ő maga. Saját misztériumába akar minket bevezetni Krisztus, hogy őbenne magában találjuk meg saját életünk legmélyebb értelmét, és lényegét. Hogy mi az életünk legmélyebb értelme és lényege? Minden bizonnyal az, hogy Isten szeretetét be tudjuk fogadni. Azt a szeretetet kell befogadnunk, amely az Atya és a Fiú egymás iránti végtelen és örök szeretete a Szentlélekben, és amely szeretet nemcsak azért örök, mert nincs vége, hanem azért is, mert nincs kezdete sem. Ennek elfogadására, és befogadására segítsen minket a Szentlélek.

  

Zámbó Károly atya



URUNK MENNYBEMENETELE - 2022.05.29.

1./ A mai vasárnap a Hősök vasárnapja. Imádságainkban emlékezzünk meg nemzetünk hőseiről.

2./ Kedden a reggel 8 órai szentmise, utána végezzük az utolsó májusi litániát.

3./ Első pénteken 5 órakor szentmise és Szentségimádás.

4./ Szombaton emlékezünk a trianoni „békediktátum” évfordulójára. Ennek emlékére szólalnak meg délután ½ 5 órakor a Kárpát-medence templomainak harangjai.

5./ Szombaton 5 órakor, vasárnap ½ 11 órakor a szentmise.

Kertész Péter plébános




Krisztus mennybemenetele

A mi Urunk Jézus Krisztus mennybemenetelének ünnepe a húsvéti időszak végét vetíti előre. A csendes boldogság, az örömteli megrendülés időszaka a Húsvét utáni időszak, amikor az apostolok, és a tanítványok tágabb köre is, megtapasztalták, hogy Jézus Krisztus Urunk feltámadott halottaiból. Megtapasztalták, hogy velük van, akkor is, ha nem látják. Olykor pedig engedte, hogy az Isteni Dicsőség feltámadott állapotában megérinthessék. Megtapasztalták, hogy Krisztus valóban testben feltámadott, de azt is megtapasztalták, hogy ez a feltámadott test már megdicsőült test, hogy a testnek is van, lesz megdicsőült formája, olyan alakja, amelyben az ember az örök életében részesül. Jézus Krisztus mint Fő, előre ment ebbe a megdicsőült állapotba, de ugyanakkor jelen van mindenütt. A Mennybemenetel ünnepe a régebbi hagyomány szerint húsvét hatodik vasárnapja utáni csütörtökön van, amit Áldozócsütörtöknek neveztek. Ma ez az ünnep Áldozócsütörtök utáni vasárnap van megülve. Az evangélium felidézve Krisztus mennybemenetelét, egyszerű szavakkal írja le, amint Krisztus megáldotta apostolait, és felemelkedett a mennybe.(Lk 24, 46-53) Mi is a mondanivalója számunkra Krisztus mennybemenetelének? Minden bizonnyal az, hogy Krisztus most is velünk van. A mi emberségünk, emberi mivoltunk, és létezésünk legmélyebb alapjai tárulnak fel Krisztusra tekintve. Ha lelki szemünkkel Krisztusra tekintünk, teremtettségünk legmélyebb alapjaira, és végső okára tekintünk. Minden más emberi kapcsolatnál mélyebb kapcsolat a Krisztus-kapcsolat. Az első ember, Ádám még nem lehetett más emberrel kapcsolatban, de Istennel kapcsolatban volt, mert az Isten örök igéjében lett teremtve. Ezért kell szeretettel, kellő tisztelettel, és visszafogottsággal, de mégis hibásnak minősíteni azokat az irányzatokat, amelyek megpróbálják az ember és ember közötti személyes kapcsolatokból levezetni az ember Istennel való kapcsolatát. Az ember Istennel való kapcsolata mélyebb minden emberi kapcsolatnál, a szülőkkel való kapcsolatnál is, és a legtisztább hitvesi szeretetnél is. Az első embernek, Ádámnak nem voltak szülei, amíg Évát nem teremtette meg Isten, addig hitvese sem volt, de Istennel már kapcsolatban volt, Isten Igéjén keresztül, akiben teremtetett. Isten örök Igéje a Fiúisten Krisztusban emberré lett. Ezért a Krisztus-kapcsolat minden emberi kapcsolatnál mélyebb. Ahol nincs jelen Krisztus, ott minden jelentéktelenné válik. Ezért a bűnös világ, és a bűnös élet súlytalanná, jelentéktelenné, és jellegtelenné válik. Krisztusban viszont mindenki megtalálhatja a saját legmélyebb lényegét. Ezért a művészi alkotásoknak is: csak Krisztus tud értelmet, jelentőséget adni. Minden megújulási mozgalom utat téveszt, ha nem Krisztus van a középpontjában. Krisztusban azonban minden megújul, mert benne Élet van. A mai kereszténynek feladata, hogy megtalálja Krisztust. Ebben nekünk magyaroknak, Mária országának és népének különösen is nagy felelősségünk, és feladatunk van. A világ megdöbbenve fogja látni, hogy ma is él Krisztus.

  

Zámbó Károly atya



HÚSVÉT 6. VASÁRNAPJA - 2022.05.22.

1./Május Királynőjét köszöntjük - e hónapban, amikor a szentmiséket követően a Lorettoi litániát imádkozzuk.

2./ A mai vasárnap a Tömegtájékoztatási világnap.

3./ A héten kedden reggel 8 órakor szentmise.

4./ Csütörtök az egyetemes egyház naptára szerint Urunk mennybemenetelének ünnepe – ÁLDOZÓ CSÜTÖRTÖK.
E napon Egyházmegyénk minden templomában Szentségimádást tartunk.
Itt templomunkban is 5 órakor szentmise, majd azt követően szentségimádási óra.

5./ Szombaton 5 órakor, vasárnap ½ 11 órakor szentmise.

6./ Előre jelzem, hogy a megújuló Képviselő testület eskü tétele június 11-én, szombaton lesz az 5 órai szentmise keretében.
Kérem, hogy a meghívó levelet az érintettek a sekrestyében vegyék át.

Kertész Péter plébános




Örök szeretet az Atya házában

Húsvét hatodik vasárnapjának az evangéliuma – tulajdonképpen – válasz egy kérdésre. (Jn 14, 23-29) Először nézzük meg, ki tette fel a kérdést: Júdás. De: - és ezt az evangélium is hangsúlyozza – nem az áruló Júdás. Nem a Jézust eláruló iskarióti Júdás, hanem Szent Júdás apostol, más néven Júdás Tádé. Mi volt a kérdés? „Uram, miért van az, hogy nekünk akarod magadat kinyilatkoztatni, és nem a világnak?” De persze, itt meg kell néznünk a kérdés előzményét, azt hogy miért kérdezte ezt Júdás Tádé. Azért, mert Jézus beszélt az apostoloknak az Atyával való egységéről. Arról, hogy ő az Atyától jött, és ezért ő az, aki kinyilatkoztatja az Atyát, rajta kívül más az Atyát nem ismeri. A Szentlelket pedig ő, a Fiú, és az Atya együtt küldik. A három Isteni Személy örök egységét mondta el ezzel Jézus, és ebben nyilatkoztatta ki saját magát. Ebből adódik a felismerés: Júdás kérdése a mi kérdésünk is: miért nem az egész világnak nyilatkoztatta ki ezt Jézus? Miért csak az apostoloknak? Jézus az apostoloknak mondta: „(…)ha valaki szeret engem, megtartja szavamat. Atyám is szeretni fogja őt, hozzá megyünk, és lakóhelyet veszünk nála.”(Jn 14,23) És ezt is mondta Jézus: „A vigasztaló pedig, a Szentlélek, akit az Atya küld az én nevemben, megtanít majd titeket mindenre, és eszetekbe juttat mindent, amit mondtam nektek.” (Jn 14, 26) Akik szeretik Jézust, és megtartják szavát, azokat a Szentlélek megtanítja mindenre, amit tanítaniuk kell, és a világ ebből a tanításból kell, hogy megismerje Jézust. Ez a Péterre, és az apostolokra alapított Egyház küldetése. Ugyanakkor ebben benne van az is, hogy aki letér erről az útról, az alkalmatlanná válik arra, hogy Krisztust hitelesen hirdesse a világnak. Adja meg nekünk a Mindenható Isten, hogy a Szentlélek sugallatait készségesek legyünk követni, hogy bennünk megjelenjen az Isten örök Uralma Krisztusban, és ezáltal alkalmassá váljunk arra, hogy Krisztusról tanúságot tegyünk a világban.

  

Zámbó Károly atya



HÚSVÉT 5. VASÁRNAPJA - 2022.05.15.

1./Május Királynőjét köszöntjük - e hónapban, amikor a szentmiséket követően a Lorettoi litániát imádkozzuk.

2./ A héten kedden reggel 8 órakor,
- szombaton és vasárnap a szokott időkben tartjuk szentmiséinket.

Kertész Péter plébános




Az új parancs: a szeretet

Jézus mondja: „új parancsot adok nektek: ti is úgy szeressétek egymást, ahogy én szerettelek titeket”. A vasárnapi evangélium János evangéliumának egy kis részlete, amelyben Jézus a szeretet parancsáról beszél. (Jn 13, 31-35) Ugyanakkor ahhoz, hogy jobban meg tudjuk közelíteni Jézus kijelentését, a tágabb szövegösszefüggést is figyelembe kell venni. Ezt Jézus az utolsó vacsorán mondta, közvetlenül azután, hogy Júdás árulási szándékát felfedte Jánosnak, a szeretett tanítványnak. Jézus Júdásnak adta a bemártott kenyérdarabot. Erre Júdás nyomban felugrott, és a sátántól megszállottan kirohant az éjszaka sötétjébe, hogy Jézust elárulja. Ezután a jelenet után mondja Jézus: „most dicsőült meg az Emberfia, és az Isten megdicsőült benne”. Mit is jelent ez a megdicsőülés? Azt, hogy Jézus szenvedése elkezdődik. A megváltás műve, Jézus főpapi áldozata a teljesedésbe indul. Miben áll ez az áldozat? Hiszen Jézussal a leggyalázatosabb igazságtalanság fog történni ezután. Gyalázatos elárulás, gyalázatos kihallgatás, gyalázatos ítélet, gyalázatos kivégzés… Jézus Krisztus Urunk főpapi áldozata, hogy mindezt a gyalázatot, amit ártatlan kell elszenvednie, felajánlja a bűnök bocsánatára. Ugyanakkor mindezt úgy, hogy az Atyával való örök szeretetét eközben a súlyos szenvedés közben is megéli. Az Atya szeretete adott erőt Jézusnak a szenvedés elviselésére. Ahogyan viselte Jézus a szenvedést, és ahogyan meghalt, abban annyira jelen volt a mennyei Atya szeretete, hogy János, aki a kereszt alatt ott állt Máriával, Jézus édesanyjával, ő írja le: „Isten a szeretet”. Jézus Krisztus Urunk szenvedésében megdicsőítette az Atyát, az Atya pedig megdicsőítette Őt. Amikor pedig meghalt Jézus a kereszten, és kilehelte lelkét: ez a lélek a Szentlélek. Jézus a Szentlelket lehelte a világba. Ezek után újra meg kell kérdeznünk: mit is jelent a „szeretet parancsa”? Hiszen Jézus azt mondja: „ti is úgy szeressétek egymást, ahogy én…”; ebben az összefüggésben ez a „ti is úgy”: az áldozatra vonatkozik. Abban a szeretetben, amit Jézus parancsol, jelen kell lennie az áldozatnak, és a szenvedésnek. Azonban úgy kell jelen lenni az áldozatnak, és a szenvedésnek, hogy azáltal maga Krisztus legyen jelen, az Atyával, és a Szentlélekkel. Minden igazi szeretetet Krisztus áldozatába, és Krisztus szeretetébe kell emelni. Hogy mit jelent ez, azt pedig egy előző hely világítja meg jól: „ Aki befogadja azt, akit én küldök, engem fogad be, aki pedig engem befogad, azt fogadja be, aki küldött engem”. (Jn 13, 20) Itt a Szentháromság Szeretet-egysége van tökéletesen megfogalmazva: akit Jézus, a Fiú küld, ő a Szentlélek, a Szentlélek befogadja a Fiút, de egyúttal az Atyát is, aki küldte a Fiút. Ez a küldés és befogadás, ez nem csak azt jelenti, hogy a „világba küldi”, vagy „valakihez küldi” (aki befogadja), hanem itt a Szentháromság belső szeretet-lehelései, és egymás örök szeretetben való befogadása vannak megfogalmazva. Ezt a megfogalmazást talán meg lehetne úgy is közelíteni, hogy a Szentháromságos Egy Isten belső lehelései, más szóval eredései; a Személyek egymás iránti szeretet-irányai nyilvánulnak meg Isten minden cselekvésében. Ez pedig azt mutatja, hogy Isten minket az Ő örök szeretetébe akar bevonni. A szeretet parancsa ebben az értelemben arra utal, hogy Isten azt kéri tőlünk, hogy ezt az örök szeretetet fogadjuk be, és egymást is ezen belül szeressük. Így érthető, hogy egyáltalán miért adta Jézus parancsba, sőt új parancsba a szeretetet. (Az apostolok szerették egymást addig is, családtagjaikat, rokonaikat is szerették…) Mert a szeretetnek ez a formája mégis teljesen új: szeretni Krisztusban, az Isten örök szeretetét befogadva. Krisztus áldozatával maga a szeretet kapott új, krisztusi dimenziót.   

  

Zámbó Károly atya



HÚSVÉT 4. VASÁRNAPJA - 2022.05.08.

1./Május Királynőjét  köszöntjük - e hónapban, amikor a  szentmiséket  követően a Lorettoi litániát imádkozzuk.

2./ A héten kedden reggel 8 órakor,
- szombaton és vasárnap a szokott időkben tartjuk szentmiséinket.

3./ A mai vasárnap egyházmegyei gyűjtés lesz a bodajki Kálvária felújítására.

4./ Csütörtökön a Szent Imre házban a szokott időben felnőttek katekézise lesz.

Kertész Péter plébános




Jézus a Jó Pásztor

Jézus a Jó Pásztor. Igy nevezi önmagát az üdvözítő Jézus Krisztus. A vasárnap evangéliumi szakaszban megmondja, hogy ő azért jó pásztor, mert az Atyával egy: „én és az Atya egy vagyunk”. (Jn 10, 27-30) Jézus Krisztusban jelenvalóvá lett közöttünk a mennyei Atya szeretete. Ez az örök szeretet: az Atya és a Fiú örök szeretete a Szentlélekben. Ez a szeretet valóban örök, nem csak azért, mert nincs vége, hanem azért is, mert nincs kezdete sem. Istenhez nem lehetne eljutni, ha nem volna az az út, aki maga Jézus Krisztus. Az Isten országába nem lehet belépni, csak azon az ajtón keresztül, aki maga Jézus Krisztus. Az, hogy Jézus azt mondja önmagáról, hogy „én vagyok az ajtó”, azt is jelenti, hogy nincs más ajtó. Őt küldte el a mennyei Atya azért, hogy általa üdvözüljünk. Jézus az örök boldogságra akar vezetni. Nincs a kereszténységnek, azaz a krisztusi életnek más célja, minthogy az örök üdvösségre, a boldog örök életre eljussunk. Ezért nem élhetünk ennek a világnak a kábulatában. Krisztusban élve az örök élet, az örök boldogság az osztályrészünk. Nem érdemeink alapján. Milyen érdemünk is lehetne? Hol voltunk, amikor az Isten a semmiből megteremtette a világmindenséget. Isten már a teremtés kezdetén eldöntötte, hogy minket, az ő teremtményit, az örök szeretetre meghív. Jézus a Jó Pásztor életét adta értünk, Feltámadásával pedig előttünk jár, és bevezet minket az örök boldogságba. A feltámadott Krisztus utat mutat nekünk az örök életbe, és őáltala az örök élet egy sajátos küzdelemben, de már elindul bennünk.   

  

Zámbó Károly atya



HÚSVÉT 3. VASÁRNAPJA - 2022.05.01.

1./ A mai vasárnap május 1-je – anyák napja.

Május Királynőjét is köszöntjük -  azokon a napokon, amikor szentmisét tartunk a szentmiséket követően a Lorettoi litániával, így a mai napon is, melyet az édesanyákért, nagyanyákért ajánljunk fel.

2./ A héten kedden reggel 8 órakor,
-  első pénteken 5 órakor
- szombaton és vasárnap a szokott időkben tartjuk szentmiséinket.

3./ A jövő vasárnap egyházmegei gyűjtés lesz a bodajki Kálvária felújítására.

Kertész Péter plébános




Jézus áll a parton…

Krisztus feltámadása után vagyunk. János evangéliuma a Krisztus feltámadása utáni időszak sajátos hangulatát közvetíti. (Jn 21, 1-19) Ezt a hangulatot mi is átéljük évről évre Húsvét után. Krisztus feltámadott. Többször is megjelenik, beszélnek vele, látják, hogy nem szellem, hanem megdicsőült testében engedte látni magát. Megjelenik az utolsó vacsora termében, Tamásnak azt is megengedi, hogy megérintse sebeit a kezén és az oldalán… De valahogy mégis, mintha más lenne ez a kapcsolat. Nincs mindig velük? Vagy: éppen nagyon is velük van, de másképpen mint eddig. A megjelenések között már azt is gondolják, hogy talán nem is lehetne ez a Jézus-látás valóságos, ugyanakkor azt tapasztalják, hogy nagyon is valóságos. Kezdenek egyre többet megérteni Jézus tanításából, de nem áll bennük még össze. Olyan dolognak lettek a részesei, aminek a befogadásához kevés az ő addigi egyszerű életük. Tapasztalataik megfogalmazásához nem találják a szavakat. Olyan eseménynek lettek a részesei, melynek megértéséhez kevés, nem csak az ő életük, hanem az egész emberi történelem. Ez talán fáradttá tette őket, talán úgy túlterhelte elméjüket a megtapasztalt valóság, hogy szinte kikapcsolt az értelmük. Egymás között is csak a legszükségesebb szavakat mondják, nem törik meg a csendet beszéddel. Mintha Jézus meglátásának egyetlen pillanata a végtelenbe nyúlna, mintha óvni, őrizni kellene ezt a pillanatot, mintha minden szó, minden gondolat azzal a veszéllyel járna, hogy elveszik a pillanat, amelyet többé hiába keresnének, mert egyszeri, egyedi, megismételhetetlen… De: együtt maradnak. Csüggedtség, csodálkozás ellenére, vagy éppen ezért: megmaradnak együtt. Péter megszólal: megyek halászni, és vele mennek, és egész éjszaka semmit sem fognak. Már dereng a hajnal, amikor látják, hogy valaki álla a parton, és nézi őket. Nem szólnak semmit egymásnak sem, tudják hogy Jézus az, de nem mondják. Egyedül János mondja ki: „Az Úr az”. Amikor Jézus ennivalót kér tőlük, akkor sem merik megkérdezni, hogy kicsoda ő… Majd szavára kivetik a hálót, és teli lesz halakkal, kihúzni sem bírják, szakadozik az addig üres háló. A parton Jézus ül, előtte parázs, rajta hal és kenyér. Ez a következő kép. Hoznak hozzá az imént fogott halakból. Ettek, de megkérdezni hogy ki ő, továbbra sem merték. Jézus háromszor kérdezte Pétertől: „szeretsz engem?” Péter kétszer magabiztosan válaszolt igennel. Harmadszor azonban elbizonytalanodott… Talán nem abban, hogy szereti-e Jézust, hiszen az előbb a vízbe vetette magát Jézusért, és kiúszott hozzá a partra. De most, hogy harmadszor is megkérdezte Jézus tőle, hogy „szeretsz engem?”…; eszébe jutott a tagadás, hogy háromszor is megtagadta, azon a bizonyos estén… Ezen a ponton nagyon közel kerülünk Péterhez. Péter gyengeségében valahogy magunkra ismerünk. A végtelen szeretetű, valóságos Isten és valóságos ember Jézus Krisztussal szemben ott áll Péter, az esendő ember. Most mit mondjon Péter, a hirtelen beállt csendben? Azt mondja, amivel teljesen rábízza önmagát Jézusra: „Uram, te mindent tudsz. Azt is tudod, hogy szeretlek!” Ez a teljes bizalom, ez a teljes ráhagyatkozás Jézus Krisztus Urunkra… ez menthet meg minket is. Jézus szerette Pétert, és ez a szeretet felemelte miután elesett. Minket is szeret az Úr Jézus Krisztus, és fel akar emelni minket is Péterrel együtt.    

  

Zámbó Károly atya



HÚSVÉT 2022

Virágvasárnap, Nagyhét és Húsvét - képekben
Nagypénteki Passió Csepel-Királyerdő, 2022 - hangfelvétel; Énekel a Mária Szíve Kórus; Karnagy: Bőgelné Juhász Veronika



HÚSVÉT 2. VASÁRNAPJA - 2022.04.24.

1./ A mai vasárnap AZ ISTENI IRGALMASSÁG VASÁRNAPJA. A búza szentelésben pedig imádkozunk az esztendő terméséért.

2./ Hétfőn este 6 órakor a Képviselőtestület ülése lesz itt a templomban.

3./ Kedden reggel szentmise 8 órakor.

4./ Csütörtökön folytatódik a felnőttek katekézise a Szent Imre házban.

5./ A jövő vasárnap május 1-je – anyák napja.
Május Királynőjét is köszöntjük azokon a napokon, amikor szentmisét tartunk a szentmiséket követően a Lorettoi litániával.

Kertész Péter plébános




Ne légy hitetlen, hanem hívő!

Húsvét II. vasárnapjának evangéliuma (Jn 20, 19-31) felidézi Szent Tamás apostol alakját, aki nem volt a tanítványokkal a feltámadott Jézus első megjelenéseinél. Kijelentette, hogy nem hiszi, hogy Jézus feltámadott, hacsak nem látja a szegek nyomát a kezén. Amikor nyolc nappal később megjelent Jézus a tanítványainak, a feltámadása után megdicsőült testében, megengedte Tamásnak, hogy kezével megérinthesse megdicsőült sebeit. Ekkor mondta Tamásnak Jézus: „tedd ide az ujjadat és nézd a kezeimet; nyújtsd ki kezedet és tedd az oldalamra, és ne légy hitetlen hanem hívő!”  Tamás ekkor felkiáltott: „én Uram, és Istenem”. Jézust látta, és megérintette, megdicsőült emberségében, de egyúttal kegyelmet kapott arra, hogy felismerje Istenségét. Ez a kegyelmi mozzanat, Jézus Istenségének a megvallására, megmutatja, hogy Isten Irgalmassága mit eredményez: azt, hogy megismerjük Jézus Krisztus Urunkat, és általa Isten akaratát az üdvözítésünkre. Az üdvösséget ennek nyomán úgy tudjuk megközelíteni, mint egy személyes kapcsolatot az Istennel. Nem egy állapot az üdvösség, nem egy „hely”, hanem egy személyes Isten-kapcsolat Krisztus által, és Krisztusban. Amikor Tamás megérintette Jézust, amikor megdicsőült sebeit érinthette, és Jézus szólt hozzá, ebben láthatjuk, hogy mit jelent az üdvösség. Az üdvösség egy személyes öröm: annak a megtapasztalása, hogy Jézus Krisztus Urunk szeret minket, de ugyanakkor annak is a megtapasztalása, hogy Jézus azt akarja, hogy mi is szeressük őt. Ez a szeretetre vonatkozó kérdés kimondva elhangzott Péter felé (Jn 21, 15-17). Tamás felé másképpen, nem kimondva, de megjelenik ez a kérdés. Abban, hogy Jézus megmutatja neki a sebhelyeit a kezén és az oldalán, benne van a kérdés: „Szeretsz engem?” Benne van az, hogy vajon azért nem hiszi-e Tamás a feltámadást, mert nem látta a feltámadott Jézust, és nem érintette, vagy talán valami gátja van benne a hitnek… Sokszor van ma olyan jelenség, hogy valakinek az életében olyan mozzanat van, ami miatt nem mer Istenhez közeledni, és nem engedi Istent a közelébe. Isten elől nem kell, és nem is lehet elbújni. Ha az ember vétkezett? Az Isten tud megbocsátani, és a megbocsátásban megújítani, újjáteremteni. Isten: teremtő Isten, aki az egész világmindenséget a semmiből teremtette. A bűnbánó ember szívét is újjá tudja teremteni Isten teremtő ereje: ez megy végbe a bűnbocsánat szentségében. Isten Irgalmas volt Tamáshoz, de ez kevés lett volna a megtéréséhez, hogyha Tamás nem irgalmas önmagához. Tamás végül megtört hitetlenségében, megtört konokságában. De ez nem gyengeség: Isten hatalma előtt megtörni nem gyengeség, hanem üdvösség! Sok ember ma nem nyújtaná ki a kezét Krisztus felé, hanem inkább elmenekülne. Vétkes szokásához jobban ragaszkodna. Pedig ez a világ, és ez az élet elmúlik, az evilági örömökkel együtt. Isten szeretete, amely Krisztusban nyílik meg számunkra, nem múlik el soha.

  

Zámbó Károly atya<



HÚSVÉT VASÁRNAP - 2022.04.17.

1./ Húsvét vasárnapján és másodnapján ½ 11 órakor lesznek a szentmisék. Húsvét vasárnapján a húsvéti ételek megáldása is lesz.

2./ Kedden reggel 8 órakor, szombaton pedig 5 órakor szentmisék.

3./ A jövő vasárnap AZ ISTENI IRGALMASSÁG VASÁRNAPJA.

Kertész Péter plébános




Feltámadás

Amikor Húsvét titkáról gondolkodunk, felmerül a kérdés, hogy mit jelent számukra Krisztus feltámadása? Lehet-e, szabad-e aktualizálni a feltámadás eseményét? A feltámadás eseménye mindig aktuális. Életünk központi misztériumai, az Isten általi teremtettségünk, hogy Isten a semmiből teremtett minket, és személyek vagyunk, mert Isten személyes szeretettel teremtett meg minket… A feltámadás is ennek alapján közelíthető meg: Isten, aki megteremtett minket, nem hagyott minket elveszni, nem hagy minket, mint száraz késő-őszi faleveleket aláhullani, hanem felemel minket. A halál keresztény értelmezése szerint, amikor földi sátrunk összedől, és életünk befejeződik, lelkünk Isten tenyerébe hullik. A testünket sem hagyja elveszni Isten, hanem feltámasztja az utolsó napon. Jézus Krisztus Urunk előre ment, a megdicsőült, feltámadott állapotba. Ebben az állapotban, a megdicsőült, feltámadott állapotban engedte látni magát. A testi feltámadás biztos hite, és hitbéli meggyőződése nélkül nincs kereszténység. A keresztény igehirdetés, és keresztény erkölcs első oka, hogy az apostolok találkoztak a feltámadott Jézus Krisztussal. Ez a találkozás átformálta őket. Ettől a találkozástól váltak bátor hirdetőivé a krisztusi hitnek, amiért életüket adták. Hogyan közelítsük meg Krisztus feltámadását? A keresztény, azaz krisztusi embernek, - bár magán viseli a halál jegyeit, de mégis: hitvallása és Krisztussal való kapcsolata révén, - a feltámadás emberévé kell válnia. Krisztus feltámadása nélkül nem volna Egyház, nem volna Szentmise, nem volna bűnbocsánat, nem volna a megújulás lehetősége. Krisztus feltámadása nélkül nem volna megalapozott reménysége a magyar feltámadásnak sem. A Magyar Nemzet talán az egyetlen, és egyedülálló abban, hogy saját történelmét is a nagypénteknek, és a feltámadásnak az erőterében látja. Krisztus feltámadásáról nem hallunk úgy, mint történelmi eseményről. Pedig voltak tanúi: a katonák, akiket Pilátus a sírhoz vezényelt, hogy őrizzék azt. Mivel a főpapok tudtak róla, hogy Jézus még életében azt mondta, hogy miután megölik, harmadnapra fel fog támadni: őriztették a sírt, nehogy a tanítványok ellopják a holttestet, és utólag azt mondják, hogy Jézus feltámadt. Amikor azonban Húsvétkor, a hét első napján, hajnalban, még sötétben, nagy fényességgel Jézus feltámadt, a katonák ezt nem tudták megakadályozni. Kétségbeesetten rohantak a főpapokhoz, akik megparancsolták nekik, hogy mondják azt, hogy aludtak, és ezalatt a tanítványok ellopták a holttestet. Ez a hazugság önellentmondást tartalmaz, mint a legtöbb hazugság, amellyel a történelem eseményeit megpróbálják letagadni. Krisztus dicsőséges feltámadása azonban egyre fényesebben ragyog életünkben. A feltámadás fénye beragyogja napjainkat, és egyre inkább elmondhatjuk, hogy mindent ebben a fényben látunk.

  

Zámbó Károly atya

Fotó: Debreceni József



Nagypénteki Passió, Csepel-Királyerdő, 2022; Énekel a Mária Szíve Kórus; Karnagy: Bőgelné Juhász Veronika
Fotó: Nagy Mária, 2022



VIRÁGVASÁRNAP - 2022.04.10.

1./ Köszönet az elmúlt vasárnapi  perselyadományokért a Szentföld kegyhelyeinek támogatására – melynek összege 42.000.- forint volt.

2./ Kedden reggel 8 órakor szentmise.

3./ A nagyheti szertartások rendje olvasható a hirdető táblán.
Mindhárom nap 5 órakor kezdődnek.

4./ Nagypénteken délben a Tamariska dombnál a Csepeli plébániák hívei együtt imádkozzák a keresztutat. Délután 3 órakor – Jézus halálának órájában pedig szintén keresztutat imádkozunk itt a templomban.

Ne felejtkezzünk el nagypéntek szigorú böjti napjáról. 18 és 60 év között csak háromszori étkezés lehet egyszeri jól lakással.

5./ Remélhetően nagyszombaton újra meg tudjuk tartani a feltámadási körmenetet is.

6./ Húsvét vasárnapján és másodnapján ½ 11 órakor lesznek a szentmisék. Húsvét vasárnapján a húsvéti ételek megáldása is lesz.

7./ A SZJA 1-1 %-nak felajánlásával segíthetjük Katolikus Egyházunk és közösségeink munkáját.

8./ A pünkösdkor megújítandó Egyházközségi Képviselőtestületi tagok jelöltjeinek névsora olvasható ugyancsak a hirdető táblán.

Kertész Péter plébános




Virágvasárnap

A Virágvasárnap elnevezés arra utal, hogy a Jeruzsálembe bevonuló Jézust a zsidók pálmaágakkal köszöntötték. Nem sokkal később pedig - a főpapok és vének által felheccelt jeruzsálemiek - halálát követelték Pilátustól. Ezért Virágvasárnapot a szenvedés vasárnapjának is nevezzük. Az evangélium Jézus szenvedéstörténetét állítja elénk. Jézus Krisztus Urunk szenvedett értünk, és meghalt értünk a kereszten. Mint örök és egyetlen főpap, feláldozta magát az Atyának, hogy minket megváltson, és üdvözítsen. Krisztus Urunk áldozata végtelen értékű áldozat, és minden Szentmisében ez az áldozat lesz jelenvalóvá. Ezért a Szentmisét áldozatnak nevezzünk. Az áldozat végtelen értékét hogyan tudjuk megközelíteni? Vannak, akik a keresztény tanításból nem értik, és ezért nem tudnak vele mit kezdeni, hogy miért van értéke, méghozzá ekkora értéke a szenvedésnek. A szenvedés önmagában nem inkább egy olyan rossz, amitől menekülni kell, amit el kell minden áron kerülni? Ezt így érezhették eleinte maguk az apostolok is. Jézus Krisztus szenvedésének és halálának az idején mind elfutottak, és elbujdostak, egy kivétellel, aki nem menekült el: és ez János volt. János ott állt  Máriával a kereszt alatt. Ö írja levelében: Isten a szeretet. Ez bizonyára nem véletlen: Krisztus szenvedésében az a szeretet nyilvánult meg, amely az örök Fiúnak a mennyei Atya iránti szeretete. A Fiú az Atyától kapta szeretetének jeleként a teremtett világot. Az, hogy önmagát adja azért, hogy az emberek üdvözüljenek, ebben az Atya iránti szeretete nyilvánul meg. Abban, hogy nem hagyja elveszni az ajándékot, és a legtöbbet, önmagát adja azért, hogy ne vesszen el az ajándék: az ajándékozó iránti szeretete nyilvánul meg. A szenvedés ezért a szeretet extázisa. A Fiú Atya iránti szeretetének legmélyebb megnyilvánulása. Ezért a szenvedés által megdicsőül a Fiú, az Atya megdicsőíti a Fiút az áldozat elfogadása által, és ezért, amikor Jézus kilehelte a lelkét a kereszten, akkor a Szentlelket lehelte a világba. Ez sajátosan összekapcsolja a szenvedést és kereszthalált a feltámadással, mert amikor a feltámadott Jézus megjeleink az apostoloknak, akkor is, úgy köszöntötte őket, hogy rájuk lehelt, és azt mondta: „Vegyétek a Szentlelket!” Jézus Krisztus Urunk kínszenvedése, kereszthalála, és feltámadása erősítse bennünk a vágyat, hogy az örök boldogságban, Isten örök szeretetéből részesüljünk.

  

Zámbó Károly atya



NAGYBÖJT 5. VASÁRNAPJA - 2022.04.03.

1./ A mai vasárnap perselyadományait a Szentföld kegyhelyeinek támogatására ajánljuk fel országos gyűjtésként.

2./ Hétfőn este 6 órakor a jegyes oktatás folytatódik a Szent Imre házban.

3./ Kedden reggel 8 órakor szentmise.

4./ Csütörtökön az esti szentmise után ifjúsági katekézis lesz a Szent Imre téri templomban

5./ Pénteken délután ½ 5 órakor keresztutat imádkozzuk, majd 5 órakor szentmise lesz.

6./ Szombaton délután 5 órakor, vasárnapi pedig a szokott rendben, ½ 11 órakor lesznek a szentmisék. E vasárnap Virágvasárnap, Urunk jeruzsálemi bevonulására emlékezünk. A szentmise keretében barkaszentelés lesz.

7./ A nagyheti szertartások rendje olvasható a hirdető táblán.

8./ Nagypénteken délben a Tamariska dombnál a Csepeli plébániák hívei együtt imádkozzák a keresztutat.

9./ A pünkösdkor megújítandó Egyházközségi Képviselőtestületi tagok jelöltjeinek névsora olvasható ugyancsak a hirdető táblán.

Kertész Péter plébános




Isten irgalmaz Krisztusban

Isten irgalmát Krisztusban tudjuk megtapasztalni. Ő benne élve irgalmat tapasztalunk. Ez nem azt jelenti, hogy nincs súlya a bűnnek. A bűn súly, és fájdalma elsősorban az, hogy a szeretet elleni cselekedet, a szeretet ellen van. A bűn szeretetlenség, a szeretet hiánya, vagy annak megfogyatkozása, ezért a bűn okozta sebek gyógyulása is csak a szeretet által lehetséges. Ebben az összefüggésben kell szemlélnünk azt az eseményt, amelyről a nagyböjti liturgikus időszak ötödik vasárnapjának evangéliuma beszámol. (Jn 8, 1-11) Jézushoz egy asszonyt vonszolnak, akit házasságtörésen értek, és meg akarják kövezni. Jézus azonban felszólítja a férfiakat, akik köveket ragadtak, hogy „az vesse rá az első követ, aki közületek bűn nélkül van”. Erre azok eloldalogtak. Jézus egyedül maradt az asszonnyal: „’Asszony, hol vannak ők? Senki sem ítélt el téged?’ Az így felelt: ’Senki Uram! Akkor én sem ítéllek el. Menj, de többet ne vétkezzél!’” (Lk 8,10-11) Jézus nem bagatellizálja a bűnt, hanem rámutat a bűn egyetemes voltára. Nem felmenti az asszonyt, hanem megmenti. Ha azt kezdte volna taglalni, hogy mennyiben bűnös az asszony, az esetleg enyhítő körülmények figyelembe vételével enyhíthette volna ítéletét. De Jézus nem emberi bíróként állt ott, hanem az ítélő, a bűnt számon kérő, de ugyanakkor mégis örökké irgalmas Istenként. A bűnt nem kisebbíti Jézus, nem mentegeti. Azoknak a férfiaknak a bűnét sem mentegeti, akik odavonszolták ezt a szerencsétlen asszonyt, hogy megkövezzék. Megmondja nekik, hogy bűnösök, és az asszonynak is megmondja, hogy bűnös, hiszen az, hogy „többet ne vétkezzél”, abban benne van, hogy addig vétkezett. Jézus kimondja a bűnt, az asszony vonatkozásában is, és a férfiak vonatkozásában is, mert ez az igazság. (Maga Jézus az Igazság). Mégis megmenekül: az asszony is a megkövezéstől, és a férfiak is, attól, hogy gyilkosokká váljanak. (Maga Jézus a szabadítás, a Jézus név jelentése: Isten megszabadít.) Egy valamitől azonban nem menekülnek meg, de ez a meg nem menekülés talán még javukra is válik: a megszégyenüléstől. Jézus megszégyeníti őket? Nem! Jézus nem megszégyeníti őket, Jézus csak tapintatosan kimondja az igazságot. A bűn szégyeníti meg őket, amit elkövettek. A bűn magában hordozza a megszégyenülést. Jézus Krisztus azonban irgalmasan megbocsát a megtérő bűnösnek. Most, a nagyböjti időszak végéhez közeledve arra figyelmeztet minket ez a tanítás, hogy szükségünk van megtérésre, de ennek a megtérésnek Krisztus kell, hogy a középpontjában álljon.

  

Zámbó Károly atya



NAGYBÖJT 4. VASÁRNAPJA - 2022.03.27.

1./ Az elmúlt vasárnapi perselyadományból az ukrajnai menekülteket támogatására az Egyházmegyei Karitászon keresztül 70.000.- forintot juttattunk.

2./ Hétfőn este 6 órakor a jegyes oktatás folytatódik a Szent Imre házban.

3./ Kedden reggel 8 órakor szentmise.

4./ Csütörtökön az esti szentmise után felnőttek katekézise lesz a Szent Imre téri templomban

5./ Első pénteken délután ½ 5 órakor a keresztutat imádkozzuk, majd 5 órakor szentmise lesz.

6./ Szombaton délután 5 órakor, vasárnap pedig a szokott rendben, ½ 11 órakor lesznek a szentmisék.

7./ A jövő vasárnap templomi perselyadományait a Szentföldi kegyhelyek javára juttatjuk el.

Kertész Péter plébános




A kegyelem érintésére tért haza a tékozló fiú

A tékozló fiúról szóló példabeszédet jól ismerjük. (Lk 15, 11-32) Két fia van egy embernek, az egyik kikéri az örökségét, és idegenben, mindenféle bűnös élvezeteknek hódolva, feléli a vagyonát, és elzüllik. Egy ponton rádöbben: atyja házban mennyire jó dolga volt. De elsősorban miért volt jó dolga atyja házában? Mert szerette őt az atyja. Ha azonban valóban szerette őt atyja, akkor most is szereti, és ha – akárhogyan, akár szolgaként, akár béresként – visszafogadja, akkor is jobb sorsa lesz. Ez a példabeszéd nem a vagyonról szól. Nem arról szól valójában, hogy valaki eltékozolta a vagyonát, azután pedig mégis egyenesbe jött. Nem! Ez a példabeszéd a szeretetről szól: az elfogadott, és a visszautasított szeretetről. De nem akármilyen emberi szeretetről: hanem az Isten örök szeretetéről, amelyet a bűnös ember visszautasít, de utána mégis elfogad. Minden szeretetnek a forrása az Isten örök szeretete. Az Atya, a Fiú, és a Szentlélek örökké tartó szeretet-közösségben van egymással. Olyan szeretet van az Istenben, amely valóban örök, nem csak azért, mert nincs vége, hanem azért is, mert nincs kezdete sem. A példabeszédben nagyon világosan megfogalmazza Jézus a kegyelem érintésének pillanatát: amikor rájön a tékozló fiú, hogy apja szereti őt, és visszafogadná. Rájön arra, hogyha szerette, akkor most is szereti, mert a valódi szeretet, az igazi szeretet nem szűnik meg. Azt, hogy az atyja őt visszafogadja, nem érdemli meg, de miért bizakodik mégis atyjában? Mert azt, hogy azelőtt szerette őt az atyja: azt sem érdemelte meg. És azt, hogy az Isten szeretetből megteremtett minket a semmiből, azt hogyan, mivel érdemeltük meg? Nem is voltunk: és az Isten már szeretett minket, és megteremtett minket a semmiből, a nemlétből… Az egész teremtett, látható, és láthatatlan világ az Isten örök szeretetének mennyegzős ünnepe. Ez a mennyegzős ünnep érintette meg a tékozló fiú lelkét, a legnagyobb kilátástalanságban. Ezt a példabeszédet Jézus fogalmazza így, Jézus, aki az Atya örök szeretetében él. Ez a kegyelmi pillanat nem jelent teljes tudást, mély ismeretet a bűnről… mégis a kegyelem pillanata, mert arra indítja a tékozló fiút, hogy az atyai házba visszatérjen. A példabeszéd másik nagy tanítása az, hogy az idősebb fiú is megtérésre szorul. Aki irigyli az atya irgalmát, bár súlyos állítás, de ki kell mondani, irigyli az atya szeretetét a fiatalabb fiútól. Persze ez nem két tanítás, hanem valójában egy: az Isten irgalmas. Isten irgalma összefogja az emberiséget, a nagyot, látványosat vétkezők mellett a nagyot nem vétkező kisebb bűnösök is: rászorulnak Isten irgalmára.  

  

Zámbó Károly atya

Kép: Rembrandt: A tékozló fiú hazatérése, részlet



NAGYBÖJT 3. VASÁRNAPJA - 2022.03.20.

1./ A mai vasárnap perselyadományainak megosztásával az ukrajnai menekülteket segítjük az Egyházmegyei Karitászon keresztül.

2./ Hétfőn este 6 órakor a jegyes oktatás folytatódik a Szent Imre házban.

3./ Kedden reggel 8 órakor szentmise.

4./ Péntek Gyümölcsoltó Boldogasszony ünnepe. Itt Királyerdőben délután ½ 5 órakor lesz szentmise, majd a keresztutat imádkozzuk.

5./ Szombaton délután 4 órakor a Kisboldogasszony templomban szentmise keretében a Betegek Szentségének közös kiszolgáltatása lesz. Királyerdőben szentmise így az 5 órai szentmise elmarad.
A Betegek szentségét felvehetik mindazok, akik betöltötték 60. életévüket, vagy ha ennél fiatalabbak, de súlyos betegségük van. A kiosztásra kerülő adatlapot mindenki kitöltve hozza magával!

6./ Vasárnapi szentmise a szokott rendben, ½ 11 órakor.

Kertész Péter plébános




Felhívás a megtérésre

Nagyböjt harmadik vasárnapjának evangéliumi szakasza azt a címet viseli a Szentírásban, hogy: „Felhívás a megtérésre”. (Lk 13, 1-9) A megtérés keresztény értelemben nem csak azt jelenti, hogy a bűntől elfordulunk, és új irányt adunk az életünknek, hanem ennél sokkal többet jelent. Azt jelenti a keresztény értelemben vett megtérés, hogy az Istenhez térünk meg. Az Istenhez azonban hogyan tudnánk megtérni? Csak úgy, ha előbb Ő jön el hozzánk. Úgy tudunk megtérni, ha előbb Isten jön el közénk, és megszólít minket Ő maga: a megtérésre. A megtérésre a köztünk jelenlévő, velünk lévő Isten szólít fel. Ez így történt az üdvösségtörténetben. Isten Igéje maga jött el, és szólított fel minket a megtérésre. Megtérésre Krisztus előtt a próféták szólítottak. Maga Krisztus az Isten Igéje, de már a próféták által is Isten szólt, ahogy a Szentlélekre vonatkozóan Hitvallásunkban is kimondjuk: „Ő szólt a próféták által”. Jézus különböző tragédiákra utal, Pilátus vérengzésére, és a Síloe torony tragédiájára, és azt mondja ezekkel kapcsolatban, hogy akik ezeket elszenvedték, azok nem voltak bűnösebbek a többi embernél, Jézus hallgatóinál. Itt arra utal Jézus, hogy hajlamosak az emberek úgy gondolkodni a tragédiákról, amelyet mások elszenvednek, hogy „az velünk nem történhet meg”. Ez azt a gondolatot foglalja magában, hogy azok, akikkel megtörténik a tragédia, valamilyen módon megérdemelték, de mi „tisztességesebben vagyunk, jobbak vagyunk, velünk ez nem történhet meg”. Jézus szelíden, de határozottan figyelmeztet: azok, akikkel ez megtörtént, nem voltak rosszabbak, nem voltak bűnösebbek mint Jeruzsálem többi lakója. „Azt hiszitek, hogy vétkesebbek voltak minden más embernél, aki Jeruzsálemben lakik? Mondom nektek: Nem! De ha nem tartotok bűnbánatot, mindnyájan ugyanígy elvesztek.” (Lk 13, 4-5) Jézus figyelmeztet, és szavai megszívlelendők. A sok tragédiáról, ami körülöttünk zajlik, és a közelben dúló háborúról is, amikor gondolkodunk, érdemes figyelembe venni Jézus szavait. A megtérés azt jelenti: betöltekezni Isten szeretetével, amit Jézus Krisztus Urunk hozott el nekünk: Önmagában. Krisztust kell magunkba fogadnunk, hogy elteljünk az Ő szeretetével, és az üdvösségre eljussunk.

  

Zámbó Károly atya



NAGYBÖJT 2. VASÁRNAPJA - 2022.03.13.

1./ A mai vasárnap emlékezünk Ferenc pápa megválasztásának 9. évfordulójára, aki 2013. március 19-én, Szent József napján kezdte meg legfőbb pásztori szolgálatát.

2./ Kedden reggel 8 órakor szentmise.

3./ Csütörtökön, pénteken és szombaton az esti 6 órai szentmise keretében a Szent Imre téri Kisboldogasszony templomban SZLÁBY TIBOR pestszenterzsébeti plébános atya lelkigyakorlatos szentbeszédet tart.

4./ Pénteken és szombaton itt Királyerdőben nem lesz sem keresztút, sem szentmisék. A Kisboldogasszony templomba várjuk szeretettel a híveket!

5. A nagyböjti idő pénteki napjai hústilalmi napok, tartózkodunk a húsételek fogyasztásától.

6./ A lelkigyakorlatos szentmisék előtt, - pénteken ½ 6 órakor, keresztúti ájtatosság, szombaton pedig ¾ 6 órakor Szent József ünnepén az őt köszöntő litánia lesz.

7./ Ahogyan korábban már jeleztem, március 26-án, szombaton délután 4 órakor ugyancsak a Kisboldogasszony templomban szentmise keretében a Betegek Szentségének közös kiszolgáltatása lesz. Így ezen a szombaton sem lesz 5 órakor Királyerdőben szentmise.

8./ A Püspöki Kar nagyböjti gyűjtéséhez kapcsolódóan a jövő vasárnap ennek támogatásához is kérjük a hozzájárulást. Nem élelmiszert vagy tisztítószert gyűjtünk, hanem pénzbeni támogatás formájában szeretnék segítségünket kifejezni.
Ahogy a Szent Erzsébet napi gyűjtés megosztása történik, az adomány felét továbbítjuk az Egyházmegyei Karitász felé a menekültek támogatására, felhasználásra, a másik része pedig perselyadományként marad a templom szükséges céljaira.

Kertész Péter plébános




Imádság és ragyogás

Gondolatok Jézus Krisztus Urunk színeváltozásáról

Jézus Krisztus színeváltozásáról szól a nagyböjti idő második vasárnapjának az evangéliuma. Jézus arca ragyogó lett, miközben imádkozott. (Lk 9, 28-36) Jézus Krisztus imádságában az örök szeretet jelenik meg. Az a szeretet, amely az Atyának és a Fiúnak az örök szeretete, a Szentlélekben. A Szentháromság egy Isten örök szeretete nyilvánul ebben az imádságban. Jézus Krisztus Urunk legfőbb célja, az Ige megtestesülésének végső célja az, hogy az embert ebben a szeretetben részesítse. Sőt, úgy kellene ezt megfogalmazni, és úgy kell látni, hogy az Isten fel akar minket emelni, ebbe az örök szeretetbe. A mi életünknek a végső célja ennek megfelelően az, hogy ebbe az örök szeretetbe felemelkedjünk. Hogy Istenben éljünk, az a végső célunk. Úgy is meg tudnám fogalmazni, hogy az a végső célunk, hogy teljesen betöltekezzünk Isten szeretetével. Félelmetes belegondolni, és leírni, elmondani is, de mégis meg kell tenni azt a megfontolást, hogy az embernek, a végső célja szerint szentnek kellene lennie. Szenteknek kellene lennünk, szentekké kellene válnunk. Mivel Isten Szent, ezért akit Isten betölt, szentté válik. Azonban rettenetes dolgok kavarognak bennünk, indulatok, vágyak, bűn: olyan folyamatok, amelyek nem az Isten felé törekszenek, hanem amelyek elszakítanának minket Istentől. Ez a gonosz lélek munkája. Visszagondolva az előző vasárnapra, a kísértések evangéliumának témájára, megkérdezhetjük: nem éppen az a gonosz lélek célja, hogy Istentől elszakítson minket? A kísértések pusztája után azonban a színeváltozás ragyogásában vagyunk. A tizenkét apostol közül három: Péter, János, és Jakab részesült ebben a kegyelemben. Jézus mellett megjelent Mózes és Illés, mint a törvénynek és a prófétaságnak a megjelenítői. A törvény, és a prófétaság végső eredete, az Isten örök szeretete. Ezért jelent meg Mózes és Illés az imádkozó Jézus mellett. Péter, János és Jakab nem is akartak volna onnan elmenni. Szerettek volna örökre ott maradni, az Isten örök fölségének ragyogásában. Az Atya szózata: „Ez az én választott Fiam, őt hallgassátok”, párhuzamban van Jézus megkeresztelkedésének jelenetével. Olyan, mintha a mennyei Atya most újra meg akarná erősíteni a kijelentését, hogy Jézus az ő szeretett Fia. Jézus miért nem mind a tizenkét apostolnak mutatta meg ezt a ragyogást? És tovább is kérdezhetünk: miért nem mutat meg mindannyiunknak ilyen ragyogást? Talán azért, mert ez még nem az örök boldogság, legalábbis abban az értelemben semmiképpen nem, hogy még nem a végső beérkezettség. Jézus még nem az örök, végső, boldog beteljesedést adta meg ennek a három apostolnak, hanem engedte, hogy az örök dicsőségéből valamit meglássanak. Ezt pedig azért tette, hogy felkészítse őket a várható megpróbáltatásra, szenvedésére és kereszthalálára. Nem sokkal ezután az esemény után, már egyre többet beszél Jézus a tanítványainak az ő szenvedéséről, de a feltámadásáról is. Ezt azonban a tanítványok nem nagyon értették. Úgy jelent meg a szenvedés gondolata Jézus tanításában, mint egy egyre növekvő baljós árny, amit szerettek volna a tanítványok figyelmen kívül hagyni. Talán azt gondolhatták, hogy ’olyan jó volt rátalálni erre az igaz szeretetre, amely Jézusban van, miért kell ezt elrontani olyan szavakkal, hogy „az Emberfiát az emberek kezébe adják”…’ Miért kellett szenvednie Krisztusnak? Ez pedig magában foglalja azt a kérdést, hogy miért nem lehet egy olyan emberiséget létrehozni, ahol nincs szenvedés? Miért nem lehet az egész emberiséget egyesíteni egy olyan egyetemes vallásban, és egy olyan egyetemes egyházban, ahol nincs szenvedés? Ezek a mai kor legnagyobb kísértései, de ezek megjelennek minden kísértés mögött. Ezért kell lejönni a Tábor hegyéről! Nem önmagában a ragyogás a jó, és nem a szenvedés nélküli jólét a jó. Hanem az Istenben való örök szeretet, az imádság. Az Isten szeretetét pedig meg lehet élni szenvedésben is, lemondásokban, nyomorúságban is, szegénységben is. Isten szeretetét meg lehet élni a mindennapok szürke egyhangúságában is. Isten szeretetét meg lehet élni öregen is, betegen is… És Isten szeretetétől a halál sem szakíthat el minket. A mi legfőbb hivatásunk az imádságban van, és a mi Urunk Jézus Krisztus, a kereszten is imádkozott. Jézus Krisztus a Megváltó. Nem evilági jólétet akar adni. Bármilyen jólét, a bűn valóságában, a Megváltás nélkül: elviselhetetlen lenne. Krisztus Urunk azért szenvedett, mert magára vette bűneink terhét. Krisztus kereszten való kínszenvedésére ezért azzal a hálás szeretettel kell tekintenünk, hogy értünk halt meg a Megváltó, hogy bűneink súlyától megszabadítson minket. Jézus Krisztus Urunk színeváltozása adjon erőt az élet terheinek a viselésére, hogy szenvedéseinkben, megpróbáltatásainkban Krisztus keresztjére tekintve találjunk vigasztalást.

  

Zámbó Károly atya



NAGYBÖJT 1. VASÁRNAPJA - 2022.03.06.

1./ A nagyböjti idő kezdetén bűnbánatunk kifejezéseként a szentmise végén hamvazás lesz.

2./ A héten a szentmisék

kedd reggel 8 óra,
pénteken délután 5 órakor – előtte ½ 5 órakor keresztút
szombat délután 5 óra
vasárnap ½ 11 óra.

3./ Hétfőn este 6 órakor a Szent Imre házban folytatódik a jegyes oktatás.                         

4./ Csütörtökön este ½ 7 órakor ifjúsági katekézis lesz a Szent Imre templom Filoména termében.

5./ Ne felejtkezzünk meg arról. hogy a nagyböjti idő minden péntekje hústilalmi, tehát böjti nap.

 

Verőcei Gábor atya, aki a korábbiakban Csepel Belvárosban volt káplán, most Budapest Farkasréti plébános hívei felé az alábbiakban részünkről is olvasható lelkipásztori levelet küldte. Van benne számunkra is eligazító!

Kertész Péter plébános




Kedves Testvérek!

1./ Szabad választások és népszavazás előtt állunk.

Ehhez a témához másként közelít a politika és másként az erkölcsteológia. Az erkölcsteológiai szempontok nem mellőzhetők egy keresztény választópolgár számára, ezért szükségesnek látszik ebbéli tájékozódás.
Szabad választásokról beszélünk. Mit jelent a szabadság?
A szabadság nem kötetlenséget jelent, nem arra való jogot, hogy a személy azt tegye, amire éppen kedve van – vagy amire politikacsinálók ösztönzik (pl. érvénytelenül szavazzon, tépje össze a szavazócédulát, stb). Sajnos, az ember tévesen sokszor így értelmezi szabadságát, és ezért súlyosan kell fizetnie. A szabadság nem jelent belső közömbösséget sem a jó és rossz irányban. Az igazi szabadság elsősorban az a képesség, hogy valaki belső meggyőződéssel, odaadással –  külső befolyásoktól mentesen – szabadon fordul Isten felé. Tudatában van annak, hogy e szabadság birtokában sajátos módon tehet tanúságot hitbeli meggyőződéséről, hiszen amikor egy valláserkölcsi vonatkozású kérdésben kiáll a katolikus tanítás mellett, akkor Isten mellett áll ki.
A szabadság ajándéka azt a nagy feladatot állítja az ember elé, hogy helyesen éljen vele. Érett személyiségre utal az, ha döntésében személyes meggyőződés vezeti, és nem elvakult szenvedély, vagy külső ráhatás. A szabad választás az igazi jó cél elérésére törekszik. (vö. Király Ernő: Keresztény élethivatás, 161)

2./ Két út között kell választani.

Mózes ötödik könyvében arról olvasunk, hogy Isten két utat tárt az ember elé: az élet és a halál, az üdvösség és a kárhozat útját. Aki szereti Istent és megtartja parancsait, az üdvösséget nyer; aki elfordul  Istentől és elcsábul, az a kárhozatra jut. „Életet és halált, áldást és átkot tártam a szemetek elé: válaszd az életet!” (MTörv 30,19)
A szabadság Istentől kapott ajándék, mely mindig a jóra törekszik. A rossz választása nem szabadság, hanem szabadosság. A szabadosság pedig bűn. Szent Jakab apostol írja: „Aki tudna jót tenni, de nem tesz, bűnt követ el.” (Jak 4,17)
A rosszat rossznak kell mondani. Nem lehet a tolerancia álszent álarca mögé bújva kitérni az állásfoglalás elől. Ha a rosszra nem mondok nemet, az nem szabadság, hanem a szabadság elferdítése, azaz szabadosság.
Szent Pál apostol a rómaiknak írt levelében nem hallgatta el a pogányok erkölcsi eltévelyedését, nevezetesen azt, hogy „asszonyaik a természetes szokást természetellenessel váltották fel; a férfiak hasonlóképpen abbahagyták az asszonnyal való természetes életet, egymás iránt gerjedtek vágyra, vagyis férfi férfival űzött ocsmányságot.” (Róm 1,26-27) Mindennek oka az Istentől való elfordulásuk volt. Mert ha nem az isteni kinyilatkoztatásban kapott tanítás irányítja a lelkiismeretet, és az isteni kegyelem nem erősíti meg az akaratot, akkor az emberben túlteng az érzékiség.
Mutatis mutandis – némi változtatással – ma is hasonló helyzetben van az emberiség. Az LMBTQ-ideológia természetellenessége kihívást jelent a keresztényeknek. Ha a keresztény erre nem mond nemet, azzal bűnt követ el. Ez az eltévelyedés az isteni igazsággal ellentétes, s ezért sérti az emberi méltóságot. Azok a szirénhangok, melyek azt sugallják, hogy légy toleráns eme eltévelyedéssel szemben, valójában azt célozzák, hogy ismerd el a bűnt normalitásnak. A bűnös iránt toleránsnak kell lenni – hiszen Isten is türelmes a bűnös iránt – de a bűnnel szemben nem lehetséges a tolerencia. A bűnt nevén kell nevezni. Ez az ember érdeke. Az orvos is elmondja a betegnek, hogy mi a baja, mert csak így tud rajta segíteni.
Fel kell ismerni, hogy a szabadság teremtő erő, a bűn viszont pusztító erő.
A szabadság az életet szolgálja, a bűn a pusztulást. Az isteni útmutatás aktuálisan szól a választóknak:„Válaszd az életet!” (MTörv 30,19)

Farkasrét, 2022. február 27. 

Verőcei Gábor atya



A mi Urunk Jézus Krisztus megkísértése

Jézus Krisztus Urunk megkísértetett a gonosz lélek által. A Jordán folyóban történt keresztelkedése után Jézus a pusztába ment. Ott megkísértette a sátán. Ez az esemény Szent Lukács evangélista írásából kerül felidézésre Nagyböjt első vasárnapján. (Lk 4, 1-13) A megkísértés tényét mind a három szinoptikus evangélium leírja. Máté, Márk, Lukács egyaránt, bár különböző terjedelemben, de leírják. János nem. Miért nem? Talán azért nem, mert János egy nagyon sajátos belső Krisztus-élmény hatása alatt élt, és mire az evangéliumot írta, addigra a keresztény közösségekben az előző három evangélium legfontosabb tanításai ismertek lettek. Ezért János elsősorban talán azt akarta rögzíteni, ami az ő személyes meglátása, és belső tapasztalata volt az evangélium eseményeivel kapcsolatban. Miért fontos Jézus megkísértése? Mert mi magunk is megkísértett emberek vagyunk. Emberi létünkhöz hozzátartozik a megkísértés, mint a gonosz lélek személyes munkája, amellyel Istentől el akar minket szakítani. Ez a kísértés legfontosabb célja, az Istentől való elszakítás, elidegenítés. Az a célja az ördögnek, hogy az ember Istenbe vetett bizalmát megrontsa. Jézus Krisztus teljes Isten, és teljes ember, emberi mivoltában kísértést szenvedett. A három kísértés közül az első Máténál is, és Lukácsnál is az, hogy Jézus a köveket változtassa kenyérré, és így csillapítsa éhségét. Jézus a negyven napos böjt után volt. Azonban éhsége tudatosan vállalt lemondás volt, aminek legfőbb értelme a mennyei Atya iránti szeretetének a megélése volt. Előtte keresztelkedett meg a Jordánban, ahol a mennyei Atya szózata hallatszott: „Te vagy az én szeretett Fiam, benned telik kedvem”. Jézust mindeközben eltöltötte a Szentlélek. Jézus a maga emberségében ezt a meghatározó eseményt mélyítette el, pecsételte meg a böjtölésével. Ezt a belső ünneplést, ezt a meghitt kapcsolatot akarja elrontani a sátán. Nem éppen ez van a mi életünk megrontásának is a mélyén? Hogy nem éljük meg az élet legfontosabb eseményeit a maguk súlya szerint. Történik valami jelentős esemény az emberek életében, és visszatérnek azonnal a hétköznapokba. Vagy lényegtelen dolgokról sokat beszélnek, és közben mindent „kifiguráznak”. A felületes könnyelmű beszéd egy olyan közeget hoz létre, amelyben látszólag nincs súlya a dolgoknak, mert nincsenek jelentős események. Jézus a pusztában valóban megéhezett, de mégsem változtatta a köveket kenyérré. Ehelyett azt mondta: „Nem csak kenyérrel él az ember, hanem minden igével, mely Isten ajkáról való”. (Mózes V. könyve, Második törvénykönyv, 8,3) Az Isten Igéje maga Krisztus. Ő maga az a Megtestesült Ige, aki Isten ajkáról van. Olyan értelemben van Jézus Krisztus Urunk az Isten ajkáról, hogy őbenne mondta ki önmagát az Isten. A kövek kenyérré változtatásának kísértése az, hogy alakítsa az ember – akár gondolati szinten is – a világot a saját igényei, éhségei szerint, már amiről azt gondolja hogy erre vagy arra van szüksége. Pedig szüksége az embernek az Isten Igéjére van, aki maga Krisztus. Az első parancs megsértése van a kísértés mélyén. Miközben ugyanis azon munkálkodnánk, hogy a világot az igényeink, hamis szükségleteink szerint alakítsuk, már öntudatlanul is hódolnánk az evilág fejedelmének. Ebben az első kísértésben már ott van burkoltan a másik kettő: hogy a gonosz lelket imádja az ember istenként, és hogy a gonosz lélek szavára esztelenül kísértse az Istent. Ma, amikor a háború réme fenyegeti Európát és a világot, kérjük Istent, óvjon meg minket a kísértésektől. Ha pedig mégis megengedi, hogy kísértést szenvedjünk, akkor helyt tudjunk állni azzal a tudattal, hogy egyedül a világot teremtő Isten a Mindenható. Egyedül Istent imádjuk, és neki szolgálunk. Isten minket üdvözíteni akar: ezért küldte el egyszülött Fiát a mi üdvözítésünkre, és megváltásunkra. Ezzel a gondolattal kezdjük meg a Nagyböjtöt, a lemondás időszakát, hogy ezáltal is megéljük, hogy Isten Igéjével akarunk élni.   

Zámbó Károly atya



ÉVKÖZI 8. VASÁRNAP - 2022.02.27.

1./ A mai nap templom perselyadományaival a katolikus oktatási és nevelési intézmények munkáját segítjük az országosan gyűjtéshez csatlakozva.

2./Kedden reggel 8 órakor szentmise.

3./Szerda – HAMVAZÓ  SZERDA - A NAGYBÖJTI IDŐ KEZDETE.

Ferenc pápa felhívásához csatlakozva e böjti nap imanap a békéért.”Szenteljük magunkat az imádságnak és a böjtnek, kérve Szűz Máriának, a Béke Királynőjének közbenjárását

E szigorú böjti napon tartózkodunk a húsételek fogyasztásától. 18 és 60 év között pedig csak háromszor étkezhetünk egyszeri jól lakással.
A nagyböjti idő pénteki napjain is hústilalmi napok, tartózkodunk a húsételek fogyasztásától.

Hamvazó szerdán délután 5 órakor lesz szentmise – hamuszenteléssel és hamvazással.

4./ Csütörtökön este ¾ 7 órakor a Szent Imre közösségi házban felnőttek katekézise lesz.

5./ Első pénteken délután ½ 5 órakor keresztutat imádkozunk, majd 5 órakor szentmise. Így lesz ez a nagyböjti idő minden pénteki napján, kivéve a lelkigyakorlatra eső pénteki alkalmat.

6./ A szombati 5 órai és a jövő vasárnapi ½ 11 órai szentmisék végén is lesz hamvazás.

7./ A Vírus járvány miatt már két éve nem volt nagyböjti lelkigyakorlat.
Ez évben március 17, 18 és 19. napjaiban – csütörtök, péntek és szombat a Szent Imre téri Kisboldogasszony templomban– az esti 6 órai szentmisék keretében tartunk lelkigyakorlatot, melyre hívjuk és várjuk a királyerdei híveket is.
A lelkigyakorlatot SZLÁBY TIBOR ATYA pestszenterzsébeti plébános tartja.

8./ A lelkigyakorlat napjai is alkalmat biztosítanak a nagyböjti szentgyónásaink végzésére.

9./ Nem volt lehetőségünk a  BETEGEK SZENTSÉGÉNEK templomi kiszolgáltatására sem. Ezt március 26-án, szombaton délután a 4 órakor kezdődő szentmise keretében szeretnénk megtartani ugyancsak a Kisboldogaszony templomban.

Ezen alkalmak előre jelzése már magába foglalja, hogy
- március 18-án, pénteken itt nem lesz sem keresztút, sem szentmise
- március 19-én és március 26-án is elmaradnak e templomban a szombati elővételezett szentmisék.

De március 25-én, Gyümölcsoltó Boldogasszony napján lesz 5 órakor szentmise.

10./ A napok időjárása végre megengedte a Szent Imre közösségi háznál a tetőcserép cseréjét, mely reményeim szerint a hét folyamán be is fejeződnek. Ezt követően a szükséges javításokat is elvégzik itt a Királyerdei templomnál.

Kertész Péter plébános




Krisztusi emberré kell válnunk!

Szent Lukács evangéliumából folytatódik Jézus Krisztus Urunk tanításának a megismertetése. Ez a tanítás mindig új, és mindig aktuális. Látszólag sokféle téma van a vasárnapi szakaszban összefoglalva. (Lk 6, 39-45) Azonban a gyökere mégis egy: Krisztusi emberré kell válnunk. Krisztus követőjévé kell válnunk. A „nem nagyobb a tanítvány a mesterénél” – mondás erre vonatkozik. A ’keresztény’ szó azt jelenti, hogy Krisztusi ember, görögül Christianoi. Jézus Krisztus Urunknak – a tanítványokkal szembeni világos követelménye, hogy olyanokká legyenek mint Ő. Azonban megkérdezhetjük, hogy mit jelent ez a gyakorlatban? Hogyan lehet ezt megvalósítani a mindennapi életben? Ha Jézus Krisztus Urunk harmincéves, ma azt mondanánk, fiatal emberként élt és tanított, akkor hogyan váljon Krisztusivá a nyolcvan éves idős férfi, vagy asszony? Hogyan váljon Krisztusivá a 20 éves fiatalember, vagy fiatal leány, vagy a gyermekét váró fiatal kismama, vagy a tízéves iskolás gyermek? Hogyan tudunk a mi saját életünkben Krisztusivá válni? Úgy, ha nem a járulékokra figyelünk, hanem a lényegre. Krisztus életét a lényegben kell megragadnunk. De akkor meg kell kérdeznünk: mi a Krisztus életének a lényege? Az, ami nem függ ideig tartó dolgoktól, ami nincs alávetve semmilyen változásnak. Jézus Krisztus Urunk, aki teljes Isten és teljes ember, de létének a lényege csak az lehet, ami felette áll az időnek és térnek, ami mentes minden változástól, és nem is változtatható. Krisztus életének a lényege: a mennyei Atyával való örök szeretet-kapcsolat. Ez a szeretet-kapcsolat a Szentlélekben van. Örökkévaló és lényegi ez az örök szeretet: az Atya, a Fiú és a Szentlélek örök szeretete. A „Krisztusiság” lényege számunkra, hogy ebbe az örök szeretetbe helyezzük az életünket. Ezt pedig csak Krisztus által tudjuk megtenni, aki ezt a szeretetet hozta el nekünk: ezért lett emberré a Fiúisten, ezért testesült meg az Isten örök Igéje; hogy az Atya, a Fiú, és a Szentlélek örök szeretetében részesítsen minket. (Ez nem ellentmond annak, hogy a bűn miatt, mint Megváltó jött el Isten örök Igéje, hanem erősíti azt, hiszen ahhoz, hogy Isten az ő örök szeretetében tudja részesíteni az embert, ahhoz előbb meg kell kellett váltani a bűntől; mert a megváltott ember tudja Isten szeretetét befogadni. Az Megtestesülés hagyományos, tomista értelmezése, miszerint a Megtestesülés a Megváltás miatt történt, és az ún. ferences iskola értelmezése, miszerint a Megtestesülés a bűn nélkül is megtörtént volna, nem mond ellent egymásnak, hanem erősíti egymást, mert ugyanarra az igazságra két különböző szempont alapján tekint. A hagyományos, tomista értelmezés a Megváltást veszi alapul, az ún. ferences iskola pedig a Teremtést. De a „ferences iskola” értelmezése ráépül a hagyományos értelmezésre, mivel a Megváltást elutasító ember számára a Teremtés nem lesz világos, hanem sötét marad, és ezért nem tudja a Megváltást elutasító ember a saját identitását a Teremtés alapján levezetni, úgy, mint a Mindenható Isten egyszeri, és egyedi teremtménye: akit az Isten: személyét, az „én”-jét tekintve a semmiből teremtett.) Krisztus, az emberré lett Fiúisten, a Megtestesült Ige, az Isten örök szeretetében részesít minket. Így értelmezhető az evangéliumi szakasz többi része, Jézus kijelentései a jó és rossz fáról. Istentől elvonatkoztatva nincs jó és rossz, az a „jó” ami közvetlenül Istenhez kapcsolódik. („…senki sem jó, csak egyedül az Isten…”/Mk 10, 18/) A jó fa: az Istenben élő ember, akinek cselekedetei jó gyümölcsöt hoznak. Ez a jó gyümölcs: az Isten iránti szeretet növekedése. Az Istenben élő ember elsősorban önmagába tekint, bűneit megbánva, és bűnért ezzel együtt figyelmeztet: nem elítélve a bűnös embert, de világosan megnevezve, és Isten szerint megítélve magát a bűnös cselekedetet! A Krisztus által Istenben élő ember nem fog mást félrevezetni, hogy együtt essen gödörbe azzal, akit félrevezetett. Krisztusban megalapozott életünket mindannyiunknak, mindennap meg kell újítanunk. Ezért fontos a naponta végzett lelkiismeretvizsgálat, és a bűnbocsánat szentségéhez való rendszeres járulás. A bűnbocsánat szentségében Isten maga tisztít meg minket, ha töredelmesen eléje járulunk. „A szív bőségéből szól a száj.” Az a hivatásunk, hogy életünket Isten szeretete áthassa, és cselekedeteinken, és beszédünkön keresztül is az Isten szeretete nyilvánuljon meg.  

Zámbó Károly atya



ÉVKÖZI 7. VASÁRNAP - 2022.02.20.

1./ A héten a szentmisék a szokott napokon és időpontokban:
kedd reggel 8 óra,
szombat délután 5 óra
vasárnap ½ 11 óra.

2./ Hétfőn este 6 órakor a Szent Imre házban folytatódik a jegyes oktatás.

3./ Csütörtökön este ½ 7 órakor ifjúsági katekézis lesz a Szent Imre templom Filoména termében.

4./ A jövő vasárnap országos templomi gyűjtés lesz a katolikus oktatási és nevelési intézmények támogatásához.

Kertész Péter plébános




Az ellenség szeretete

Szent Lukács evangéliumából a vasárnapi szakasz: az ellenség szeretetének a Jézusi parancsa. (Lk 6, 27-38) Jézus parancsa, hogy „Szeressétek ellenségeiteket!” értelmezésre szorul. Azt kell világosan látni, hogy ki az, aki ezt parancsolja. A magyarázatok ezzel az evangéliumi részlettel kapcsolatban megegyeznek abban, hogy Jézus úgy beszél, és úgy ad parancsokat, mint a mennyei Atya fia. Ez a tanítás – Máténál a hegyen van (vö. ’Hegyi beszéd’), Lukácsnál pedig a szombatról szóló vita, a „szombati kalásztépés”, és „szombati gyógyítás”  (Lk 6, 1-11) után, amely eseményeknek a központi kérdése az, hogy ki az Emberfia, ki Jézus, aki Ura a szombatnak? A válasz az, hogy Jézus nem egyszerűen egy reform alapján értelmezi a Tórát, nem egy „reformista” tóraértelmező tanító, hanem önmagát helyezi a Tóra helyébe. Ezt jelzi az a formula, hogy „Mózes azt mondta a régieknek, és pedig ezt mondom nektek”. Jézus tehát a mennyei Atya fia, aki az Isten örök Igéje, mintegy beteljesítője annak a kinyilatkoztatásnak, amely Mózes közvetítésével valósult meg, ilyen értelemben a Tóra ő maga, mint az Isten Igéje. (vö. Joseph Ratzinger - XVI. Benedek: A Názáreti Jézus, Szent István Társulat 2007. 103. o.) Amikor Jézus az ellenség szeretetét parancsolja, akkor abban a mennyei Atya szeretete jelenik meg. Az Isten örök szeretete van e mögött a parancs mögött, Isten pedig napját jókra és gonoszokra egyaránt felragyogtatja. Ugyanakkor meg kell kérdezni, hogy mit jelenthet a keresztény ember életében az ellenség szeretete? Elsősorban azt, hogy imádkozunk értük. „Áldjátok azokat, akik üldöznek” – mondja Jézus. De semmiképpen nem jelenti azt, hogy az életét védő, hitét és erkölcseit védő keresztény embernek ne kellene védekeznie az ellenségei ellen. Világosan kell látni, hogy az ellenség szeretete nem jelenthet lelki, és szellemi értelemben kapitulációt az ellenség előtt. Nem jelentheti azt, hogy magunkévá kell tenni ellenségeink „narratíváját” – ahogy ma mondanák. Nem jelenti semmiképpen azt az ellenség szeretete Jézus parancsa szerint, hogy követnünk kell ellenségeink szavait és sugallatait, melyek a romlásba, a lelki és testi pusztulásba vezetnének minket. Az ellenség szeretete azt jelenti, hogy imádkozunk ellenségeinkért, de a megtérésükért, az üdvösségükért. Ebből következik az, hogy az ellenség szeretetének a parancsa csak az emberekre vonatkozik. A gonosz lelket, gonosz lelkeket(ördögöket), és démonokat nem kell, és nem is szabad szeretnünk. A gonosz lélek, gonosz lelkek, és démonok nem üdvözülhetnek, mivel életük egy aktus, és amikor Isten megteremtette őket, eredetileg jónak, abban a pillanatban döntöttek Isten ellen, és elkárhoztak, üdvözülésükért imádkozni ezért értelmetlen lenne. A szeretet parancsa kizárólag az Istenre és az emberre, az embertársra vonatkozik. (vö. Mt 22, 34-40; „Kérdés a főparancsról”) Amikor a szent angyalokat tiszteljük, és szeretjük, akkor azt nem azért tesszük, mert az angyalok úgy felebarátaink mint az emberek, hiszen az angyalok egészen más létmódban élnek. Hanem a szent angyalokat, üdvözült szellemi lényeket kifejezetten az Istenhez tartozásuk miatt tiszteljük és szeretjük. A szent angyalok tehát olyan értelemben, mint az embertárs, nem felebarátaink, hanem az Isten előtti hódolatban, az Isten-imádásban lehetnek társaink. Az ellenség szeretete tehát kizárólag emberre vonatkozik. Az ellenség elleni védekezés kötelessége a keresztény embernek, különösen lelke védelmében. Ugyanakkor mégsem átkoznia kell az ellenséget, hanem imádkozni érte, áldást mondani rá, a megtéréséért, kell imádkozni, a halott ellenség esetében pedig a lelki üdvéért kell imádkozni.  

Zámbó Károly atya



ÉVKÖZI 6. VASÁRNAP - 2022.02.13.

1./ A héten a szentmisék a szokott napokon és időpontokban:
kedd reggel 8 óra,
szombat délután 5 óra
vasárnap ½ 11 óra.

2./ Csütörtökön este ¾ 7 órakor felnőttek katekézise lesz a Szent Imre közösségi házban.

Kertész Péter plébános




Isten a boldogság forrása

Lukács evangéliumából való a vasárnapi evangéliumi szakasz (Lk 6, 20-26), mégpedig a Boldogság-mondásoknak nevezett rész, amely Szent Lukács evangélistánál némileg más megfogalmazásban szerepel, mint Máténál. A boldogság mondásokhoz itt csatlakozik a négy „jaj” – mondás. A négy „boldogság”, és a négy „jaj”  alapgondolatát szeretném röviden megvizsgálni. Az alapgondolat az, hogy egyedül Isten a boldogság forrása. Nem azért van annyi boldogtalanság, mert az emberek elhagyták Istent? Az Isten azért lehet a boldogság forrása, mert önmagában is boldog. Isten nincs egyedül, hanem három személy: az Atya, a Fiú, és a Szentlélek. Isten öröktől fogva van, és ez azt is jelenti, hogy egy egész örökkévalóságot volt úgy is, hogy nem teremtett. De amikor teremtett, akkor sem azért teremtett, mert szüksége lett volna bármely teremtményére. Hiszen, ha Istenben bármilyen függés, szükségszerűség lenne a teremtményei irányában, akkor hogyan lehetne azt mondani, hogy Isten szeretete tökéletesen önzetlen szeretetet? Istenben szeretet van, és ezért tudja szeretni a teremtményeit is, és olyanná teremtette az embert, de az angyalokat is, hogy személyek, egyszeri, és megismételhetetlen, felcserélhetetlen személyek, akik tudnak szeretni, és akik tudnak szeretetet elfogadni. A személyes teremtmények szerethetnek, és szerethetők. A hiteles szeretet az, amely a maga egyediségében ragadja meg azt, akit szeret. A hiteles szeretet a létének a gyökerénél ragadja meg a szeretett személyt. Ennek a szeretetnek Isten a forrása. Ez a szeretet tesz boldoggá. Ezért nem lehet emberekben keresni a boldogságot. Ha valaki a boldogságát a másik emberben keresi, olyan terhet rak rá, amelyet nem tud hordozni. Az emberi közösségeknek, elsősorban a családoknak, házaspároknak is: a boldogságot Istenben kell megtalálni. A boldogság mondások azt tárják elénk, hogyha valaki megtalálta Istenben a boldogságot, akkor az élet megpróbáltatásai nem teszik boldogtalanná. Az élet megviselhet minket. Szomorúságaink, szenvedéseink lehetnek, és vannak is az életünkben, de Istenben élve nem vagyunk boldogtalanok. Jézus Krisztus maga hozta el nekünk az Isten országát, saját magában. A „tiétek az Isten országa” kifejezés itt önmagára vonatkozik: Őbenne van jelen teljesen az Isten, mert Ő teljes Isten, és teljes ember. A „boldogság” azokra vonatkozik, akik lehetnek szegények, lehetnek szomorúságaik, szenvedhetnek üldöztetést, kigúnyolást Krisztusért, aki az Emberfia (Lk 6,22), de mégis boldogok, ha Isten uralmában vannak. A „jajok” azokra vonatkoznak, akik nem élnek az Isten uralmában, nem is akarnak Istennel élni. Ők bírhatnak akármilyen javakkal, mégsem boldogok. Igen, arról szól ez a példa, hogy nem a dolgok, nem a javak, de még csak nem is a „szellemi javak”, talán meg lehet azt a kijelentést is kockáztatni, hogy még csak nem is önmagukban a „lelki értékek” boldogítanak, csak az Istennel való személyes kapcsolat, az Isten-imádás, az Istenben való élet. Ez az Élet azonban Krisztusban van, és Őáltala lehet meg bennünk is. 

Zámbó Károly atya



ÉVKÖZI 5. VASÁRNAP - 2022.02.06.

1./ Szent Balázs e heti ünnepét követve a szentmise végén a Balázs áldásban kérjük a vértanú püspök közbenjárását a torokbaj és minden más betegséggel szemben.

2./ Hétfőn kezdődik a Szent Imre közösségi házban este 6 órakor a jegyesek felkészítése az ez évi házasságkötésekre.

3./ Csütörtökön este ½ 7 órakor ifjúsági katekézis lesz a Szent Imre templom Filoména termében.

4./ Péntek a lourdesi jelenés emléknapja. Este 6 órakor a Szent Imre templomban erre emlékező ünnepi szentmise, majd annak végén a Lourdesi Miasszonyunkat köszöntő litánia.
5./ Szombaton 5 órakor, vasárnap ½ 11 órakor szentiséink.

Kertész Péter plébános




MEGHÍVÁS

Amikor az apostolok meghívásáról gondolkodunk (Lk 5, 1-11), először is azt kell tudatosítani, hogy ki az, aki meghív. Maga az élő Isten! Jézus Krisztus Urunk által Isten szólt az emberhez. Isten szava hívta el ezeket az egyszerű halászokat, egyszerű embereket. Ezeknek az embereknek az életük ott zajlott a tó mellett, a „Tibériás tava” mellett. Családjuk körében éltek, munkájuk hétköznapi kellékeivel keresték kenyerüket. Ugyanakkor volt a lelkükben egy nagy fogékonyság Istenre. Minden szombaton ott voltak a zsinagógában, hallgatták az Isten igéjét, és ők maguk is imádkoztak Istenhez, aki egyedül az Úr, ő alkotott mindent, rajta kívül nincs más Isten. Jézus megszólította őket, miután egész éjszaka nem fogtak semmit. Pedig ismerték szakmájuk törvényszerűségeit, tudniuk kellett, hogy mely órában hol vannak halak a tóban. Ez a tó, amit Galileai tengernek is neveznek, vagy Genezáreti tó néven is emlegetnek, 14 kilométer széles, és 21 kilométer hosszú. Ugyanakkor viszonylag mély, 25 méter átlagmélységű, de legmélyebb pontján a 43 méter mélységet is eléri. („Evezz a mélyre” mondta Jézus Simonnak.) A mélysége miatt nem lehetett könnyű a halászat, ugyanakkor mégis rendkívüli lehetett, amikor Simon és testvérei egész éjszaka nem fogtak semmit. Majd Jézus szavára mégis kivetették a hálót, és az tele lett halakkal. Ennek a csodának a hatására Simon megrendült, és azt mondta: „Menj el tőlem, mert bűnös ember vagyok!” Miért mondta ezt Simon, a későbbi Péter? Mert a csodálatos halfogás által megérintette őt az Isten ereje. Megérezte Jézusban, Jézus által Isten jelenlétét. Nem valószínű, hogy ezt konkrétan akkor szavakba öntve meg tudta fogalmazni, hogy: Jézus Krisztus teljes Isten, és teljes ember. De érezte, hogy Jézusban valamilyen eddig soha meg nem tapasztalt módon van jelen az Isten. Hogy mit érezhetett, pontosan a szavaiból következtethető. Egészen egyszerűen, egészen hétköznapian indul a történet: halászni mentek a tóra. Semmit sem fogtak. Ez meglepő lehetett. És miután Jézus szavára kivetették a hálót, és az teli lett halakkal, nem azt mondja, hogy: „sikertelen voltam, sikeres lettem”; azt sem mondja, hogy „köszönöm Uram, a segítségeddel eredményes lettem”; hanem azt mondja: „Menj el tőlem, mert bűnös ember vagyok!” Ez megrendülés. Nem éppen ez hiányzik nagyon sokszor a mai keresztények életéből? Sok mindent kérünk Istentől; amikor teljesül, tovább lépünk. De nem inkább arra lenne szükségünk, hogy az Isten ereje átvérezze az életünket? Jézus a csodálatos halfogás után mit mond Péternek? „Ne félj! Ezentúl emberhalász leszel.” Amit Péter átélt, azt ma úgy mondanánk, hogy Isten-élményt élt át. Pedig önmagában az, hogy egyszer teljesen sikertelen, utána pedig sikeres volt a halfogásban, nem változtatta volna meg az életét. De Krisztus személyes ereje, Krisztus személyes jelenléte megváltoztatta Péter életét. Jézus kiragadta Pétert addigi életének hétköznapi keretei közül, és valóban „emberhalásszá” tette. Halászhálója az Egyház, keresztségünk által minket is meghívott Jézus: kiragadott a halálból az életbe, a sötétségből a világosságba.

Zámbó Károly atya

Kép: Duccio di Buoninsegna: Csodálatos halfogás



ÉVKÖZI 4. VASÁRNAP - 2022.01.30.

1./ A héten több alkalommal lesz szentmise – kedden reggel 8 órakor.

2./ Szerda Gyertyaszentelő Boldogasszony ünnepe. Délután 5 órakor a szentmise keretében gyertyaszentelés.
Aki szeretne saját célra gyertyát szenteltetni, hozza el magával.

3./ Péntek – első péntek – 5 órakor szentmise majd Szentségimádás.

4./ Szombaton délután 5 órakor, vasárnap ½ 11 órakor a szokott szentmisék.

5./ Csütörtökön este ¾ 7 órakor a Szent Imre közösségi házban a felnőttek katekézise.

6./ Az idei évben templomi házasságra készülők jegyes oktatása február 7-én, hétfőn este 6 órakor kezdődik ugyancsak a Szent Imre közösségi házban.

Kertész Péter plébános




Názáretben Krisztust elutasították

A vasárnapi evangéliumban folytatódik Jézus Krisztus Urunk bemutatkozása a názáreti zsinagógában. (Lk 4, 21-30) Ami az előző vasárnap utolsó evangéliumi verse volt, az most az első: „Ő pedig elkezdett hozzájuk beszélni: ’ma beteljesedett ez az írás a ti fületek hallatára’”. Ezután a názáretiek rádöbbennek arra, hogy ez a Názáreti Jézus, az ács fia, akiről tudják, hogy kicsoda. Hogyan mondhatja önmagáról, hogy „beteljesedett az írás”. Erre nagy haraggal megragadták, és kivonszolták a városon kívülre, hogy letaszítsák a hegyről. Ez a hegy ma is látható, a Letaszítás hegyének nevezik. Azonban nem taszították le Jézust, hanem áthaladt közöttük. Még nem jött el az ideje annak, hogy Jézus az életét adja értünk, ezért nem tudták megölni. Ezt csodálatos eseménynek kell tekinteni. Ugyanis, ha megnézzük azt a hegyet, láthatjuk, hogy oda az út több óra is lehetett, míg olyan helyre értek, ahol le tudták volna taszítani Jézust a sziklás hegyoldalon. Ez rámutat arra, hogy ha Isten nem engedte volna, akkor nem tudták volna Jézust keresztre feszíteni sem. Amíg Isten nem engedte, addig nem tudták Jézust letartóztatni, bántalmazni, és megölni. Ez rámutat arra az igazságra, hogy Jézus Krisztus Urunk keresztáldozata, önkéntes áldozat a mi üdvösségünkért. Jézus Krisztust Názáretben elutasították. Ma egy olyan civilizációban élünk, amely Jézus Krisztust elutasítja, pontosabban fogalmazva, a Názáretben végbement elutasítás kiterjedt az egész világra. Azt gondolja a mai ember, hogy mindent tud Jézusról. Ezért elzárja önmagát Krisztus igazságától. Az üdvösség azonban Krisztusban van. Ő az Ige, aki bennünk is megszólal. Nem elutasítanunk kell Jézus Krisztust, mint a názáretiek, hanem befogadni, és felfedezni önmagunkban. Meg kell találni Jézust a történelemben, de meg kell találni önmagunkban is, mint az Igét, aki által, és akiben teremtve lettünk. Megtapasztalhatjuk, hogy egy a Krisztus: ugyanaz, mert azonos önmagával. Beteljesedett az Írás Krisztusban. Őáltala a mi életünk írása is beteljesedik: az a szeretet, amellyel Isten megteremtett minket, amely szeretettel a semmiből életre hívott minket, beteljesedik létünk által, és Isten akarata az, hogy beteljesedjék üdvösségünk, és örök boldogságunk által is.

Zámbó Károly atya

Fotó: Papp Tamás



ISTEN IGÉJÉNEK VASÁRNAPJA - 2022.01.23.

1./ A mai vasárnap fejeződik be a Keresztény egységhét.
Szent II. János Pál pápa így gondolkodik erről:
„A keresztények egysége végeredményben csak a Szentlélek ajándéka lehet!”

2./ Ferenc pápa a keresztény egységhét zárására hirdette meg az Évközi 3. vasárnapra, a mai napra ISTEN IGÉJÉNEK vasárnapját.

3./ Csütörtökön az esti szentmise után ifjúsági katekézis lesz A Szent Imre téri templomban.

4./ Várom a jegyesek jelentkezését még január hónapban, akik ez évben szeretnének egyházi házasságot kötni.

A jegyes oktatások február 7-én kezdődnek, melyre a jelentkezettek értesítést is fognak kapni.

5./ A iskolákban a hitoktatást végző segítőimen keresztül kérem és várom azok jelentkezését, akik a keresztség szentségét szeretnék felvenni, ami eddig náluk elmaradt.

Ugyan így kérem azok jelentkezését, akik első szentáldozásra és bérmálásra szeretnének felelősségteljesen készülni.

6./ A héten a miserend a megszokott:
kedden reggel 8 óra
szombaton délután 5 óra
vasárnap pedig ½ 11 óra.

Kertész Péter plébános




AZ ÍRÁS BETELJESEDETT

Az írás beteljesedett: Krisztusban. Jézus Krisztus Urunk személyében, és Jézus Krisztus Urunk művében. A személyében, mert őbenne maga Isten jött közénk. (Lk 1, 1-4; 4, 14-21)  Az emberi lét csúcspontja, végső célja, és beteljesedése, hogy Isten maga jött el emberként közénk. Az Isten örök igéjének a megtestesülésében teljesedett be az írás, mert ebben teljesedett be az egész emberi történelem, mert ebben teljesedett be maga az ember. A mi emberi történelmünk, de a mi személyes beteljesedésünk is: Krisztusban van. Ez egy lét általi beteljesedés; az emberi létünk teljesedik be Krisztusban, nem egyik vagy másik cselekedetünk. Ezért a lét előbbre való, mint a cselekedet. Mondhatnánk erre, hogy a teremtés, amellyel Isten megteremtett minket, az cselekedet volt… Igen, de megelőzte ezt Istennek a léte, az örök léte. Nem időben, hanem létrendileg, hiszen az időbeliség, az egymásutániság ilyen értelemben a teremtéstől kezdve van. Amikor a názáreti zsinagógában ez a 33 éves fiatalember, az ács fia, Jézus, felolvasásra jelentkezett, és felolvasta Izajás próféta könyvének részletét, azt önmagára értelmezve kijelenti: ma beteljesedett az Írás. Ebben a beteljesedésben mi is ott vagyunk. Nem időbelileg, de létrendileg ott vagyunk, a világtörténelemben élő összes emberrel együtt, jókkal és gonoszokkal, megtérőkkel, önmagukba fordulókkal, és megátalkodottakkal, gonosztevőkkel és áldozataikkal, üdvözülőkkel és örökre elkárhozottakkal. Krisztusban jelen van az egész teremtés, és a teremtés végső értelme. Isten senkit sem vet el, senkinek a létét nem vonja vissza, ezért van kárhozat: az Istent végleg elutasító lelkek örök gyötrődéseként. Ugyanakkor mi emberek: meg tudunk térni, mert életünket pillanatokként éljük, nem egyszerre. Számunkra ezért van megváltás, ami nincs a bukott angyalok számára… Mi meg tudunk térni, mi igent tudunk mondani Istenre, igent tudunk mondani Krisztusra. A magyar történelem legszebb, legnemesebb cselekedetei az Isten igenléséről tanúskodnak. Akik életáldozatukat bemutatták a Magyar Nemzetért, Istent tartották szemük előtt, ezért tudták a hazát, és családjukat is védeni. Nekünk magyaroknak a megtéréshez nem kifelé kell nézni, hanem lelkünk, és történelmünk mélységébe. Őseink példájára kérjük Nagyasszonyunk segítségét nemzetünkért, jövőnkért, helytállásunkért.

Zámbó Károly atya



ÉVKÖZI 2. VASÁRNAP - 2022.01.16.

1./ A mai vasárnappal kezdődik a Keresztény egységhét.

A jelenlegi „korlátolt” helyzetben itt Csepelen
- kedden a Károli Gáspár utcai református közösségnél,
- szerdán a Béke téri Jézus Szíve templomban,
- csütörtökön a Királyerdei református közösségnél,
- pénteken pedig görög katolikus templomban
lesznek este 6 órakor az imatalálkozók.

Ferenc pápa a jövő vasárnapot, az Évközi 3. vasárnapot jelölte meg az elmúlt évben ISTEN IGÉJÉNEK VASÁRNAPJÁRA, hiszen Isten üzenete a Szentíráson keresztül minden Krisztus-hívő közösségnek szól.

2./ A hét szentmiséi a szokott időpontokban.

3./ Várom azon jegyeseknek jelentkezését még január hónapban, akik ez évben szeretnének egyházi házasságot kötni.

Kertész Péter plébános




A kánai menyegző csodája

Jézus Krisztus Urunk a galileai Kánában tette első csodáját: a vizet borrá változtatta egy menyegzőn. Mit jelent ez számunkra? Azt, hogy az Isten Fia a világba jött. (Jn 2, 1-11) Isten nem szeretetlen. Nem ellenkezik az Istennel a jókedv, ha tiszta szándák van mögötte. Egy ifjú pár fogadott egymásnak örök hűséget. Ezt szentelte meg Jézus az Isteni csodájának a jó és ízletes borával. Nem valami bűnös, részeg tivornyát emelt Jézus ezzel a tettével, hanem az odaadásnak, a hűségnek, és az élet továbbadásának menyegzős ünnepét emelte Jézus szeretetének, kedvességének ízletes borával. Ebben meg kell látnunk azt, hogy nem annyira a bor az érték, hanem Jézus jelenléte. Meg kell kérdeznünk: mennyire van jelen Jézus az életünkben? Nyilván azért volt ott Jézus a kánai menyegzőn, mert meghívták. Merjük-e Jézust meghívni az életünkbe? Merjük-e Jézust meghívni életünk fő eseményeire? Mi magyarok vagyunk. Nézzük meg tehát, hogy éltek a legnagyobb, legjelentősebb magyarok. Nézzük meg, és vizsgáljuk meg, hogy a magyar történelem legnagyobb alakjainak az életében ott volt-e Krisztus. Amikor a magyar ember megszületett, szülei Istennek adtak hálát, és születése után rögtön megkereszteltették. Ezzel Isten gyermekévé is tették, és Krisztus megváltó kegyelmének a részesévé. Amikor felcseperedett, megismerkedett a hittel, és a Krisztusi élet növekedett benne. Házasságát az Isten színe előtt kötötte, mert a szerelem nem volt elválasztva az örök hűségtől, és az élet továbbadásának a feladatától. Mivel a magyar ember nem választotta el azt, ami az Isten elgondolása szerint egybetartozik, ezért nem volt akadálya annak, hogy az Isten jelen legyen az életében. Halála előtt a magyar, Istennel kiengesztelődve készült fel utolsó útjára, és élete utolsó pillanatában is megköszönte Krisztusnak a Megváltás kegyelmét, amelyet kereszthalála által szerzett meg. Krisztust befogadni, és Krisztus szerint élni; a legszebb, legnagyobb dolog, amit az életben megtehetünk. Éppen ezért Krisztust befogadni, és Krisztus szerint élni, egyúttal a legszebb, legnagyobb magyar hazafiság is, amit Magyar Nemzetünk legnagyobb fiainak a példája elénk állít. A kánai menyegző borának lehet örülni, hiszen ezért adta Krisztus: az örömért. De látni kell, hogy a kánai menyegző legnagyobb értéke mégsem a bor, hanem Krisztus jelenléte. Az ajándékozó mindig értékesebb, mint maga az ajándék. Ugyanakkor látni kell azt is, hogy Jézus Krisztus Urunknak ez a gesztusa előképe annak, amikor a borban már önmagát adta. Ez az utolsó vacsorán volt. Az ajándékozó, és az ajándék ott már egybeesett, Jézus önmagát adta oda. Ez az önátadás már a keresztáldozat elővételezése, mert Jézus vérét kiontották. Amikor ezt a kiontott vért magunkhoz vesszük, életünk legmélyére fogadjuk Krisztust. Bűnbánatot tartani azért tudunk, mert Krisztus kiontott vérében nyernek bűneink bocsánatot. A halállal szembenézni azért tudunk, mert Krisztus meghalt értünk a kereszten, és vérét ontotta értünk. De Krisztus testének és vérének a misztériuma által már megkezdődik bennünk a feltámadott élet, mert mi már a feltámadott Krisztust fogadjuk az életünkbe. Gondolkodjuk, és elmélkedjünk a kánai menyegző csodájáról, de annak fényében, hogy életünk teljessé, értelmessé Krisztus által válik, ha engedjük, hogy életünkben jelen legyen az Úr Jézus Krisztus.  

Zámbó Károly atya



URUNK MEGKERESZTELKEDÉSE - 2022.01.09.

1./ A mai vasárnap mindannyian emlékezzünk saját keresztségünkre, mely bennünk is az istengyermeki élet kezdetét jelentette.

Megkezdődik az évközi idő – annak tudatos lelki megélése, hogy Jézusban velünk az Isten.

2./ Szentmiséink a héten a szokott rendben –
- kedd 8 óra
- szombat délután 5 óra
- vasárnap ½ 11 óra.

3./ Csütörtök este a Belvárosban a szentmise után ifjúsági katekézis.

4./ Várom azoknak a jegyeseknek jelentkezését, akik ez évben szeretnének templomi házasságot kötni. A jegyes oktatások február hónapban kezdődnek.

Kertész Péter plébános




VÍZKERESZT

Keresztény életünk középpontjában áll Jézus Krisztus személye. Jézus Krisztus Urunk, aki ugyanaz tegnap, ma és mindörökké, ő van életünk középpontjában, hiszen benne lettünk teremtve, benne lettünk az Isten által elgondolva. Jézus jelentősége, mint történelmi személy, abban áll, hogy jelentősége van a ma számára. És ez a jelentőség alapvető és egzisztenciális, mert az emberi létünk legmélyére hatol. A történeti Jézusnak azért van jelentősége, mert az aktuális, a mában jelenlévő Jézusnak van számunkra, és minden ember számára elsősorban jelentősége. Jézus az, aki elsősorban választ tud adni arra a kérdésre, hogy ki az ember, mit kell tennie, és miben, helyesebben kiben remélhet. Jézus ad erre választ, sőt parancsolja, és meghatározza ezt. De éppen ezért kell tovább kérdeznünk: honnan kapta a hatalmat Jézus, hogy mindezt meghatározza? Miért hiszünk Jézusnak, éppen neki, és nem másnak? Vízkereszt ünnepe erre ad választ. Jézus Istentől kapta a hatalmat, őáltala maga Isten jött a világba, emberként. De nem úgy, mint ahogyan a próféták által volt jelen az Isten Igéje a világban, hanem a szó legszorosabb értelmében, az Ő megjelenése, az Ő epifániája valóban Isten-jelenés. Isten a világban megmutatja magát Jézus által; kinyilvánítja, hogy Jézusban jelen van: teljes Isten, és teljes ember Jézus. Nem vegyülésben van az Isteni és az emberi természet Jézusban, nem is „kettős személyiség”, hanem titokzatos, számunkra felfoghatatlan egységben van Jézusban az Isteni és az emberi természet. Urunk megjelenésének, az Epifániának az ünnepét az egyházi hagyomány három képben láttatja: a három bölcs látogatásában a gyermek Jézusnál; Jézus megkeresztelkedésében, amikor János keresztségében a Jordánban alámerül; és a kánai menyegző csodájában, amikor Jézus a vizet borrá változtatta. A három bölcs látogatása a népek hódolatát jelenti az Úr előtt. Igen; minden nép, minden kultúra a maga beteljesedését akkor éri el, amikor értékei alkalmassá válnak arra, hogy az Isten előtti hódolat megnyilvánulásai legyenek. Ez a kultúra önmagán is túlmutató értelme. Az ember munkájának, civilizációjának a beteljesedése, és értelme az Isten előtti hódolat. Ez minden nemzet, minden nép hivatása, de az egyéni ember hivatása is. Az Epifánia ünnepének második témája Jézus Krisztus Urunk megkeresztelkedése a Jordán folyóban. A Jordán vize, a keresztvíz, itt az életet jelképezi. Jézus Jordánban való alámerülése megszenteli az evilági életet, és megszenteli a vizet, mint azt a közeget, amely az evilági életet közvetíti, amely által élet van a földön. De a víz, mint Krisztus titokzatos jelenlétének a hordozója túlmutat önmagán, mert az örök életre szökellő vízforrás nyílik meg benne. Az evilági élet azért tud értelmes, és – önmagán túlmutatva – felelősségteljes élet lenni, mert az örökkévalóság kapujában állunk… Vízkereszt harmadik tartalma, a kánai menyegző. A kánai menyegzőn a borrá vált víz csodája, amely érzékelhető; utal egy nagyobb, egyetemes csodára, ami nem érzékelhető az érzékszervekkel: a bor Krisztus vérévé válására, az átlényegülés által. A bárány vérével megjelöltként akarjuk átélni a halál éjszakáját, amikor a pusztító halálangyal átvonul Egyiptomon (mint az Istentől elszakadt bűn világán), és reméljük, hogy mi nem látunk pusztulást, ha lelkünk ajtaján piroslik a bárány Krisztus vére. Urunk megjelenésének megünneplése legyen öröm számunkra. Legyen ez az ünnep az Isten szeretetének a jele, mely jelen van az életünkben Jézus Krisztus által, aki életünk középpontjában van; kultúránk hódolata által, víz által, vér által. Jézus Krisztus ugyanaz tegnap, ma és mindörökké, neki van joga választ adni arra, hogy ki az ember, mit tegyen, kiben reméljen; mert Ő, Jézus: Istentől való, valóságos Isten.  

Zámbó Károly atya




ÚJÉV NAPJA - 2022.01.01.

1./Holnap – a karácsony utáni 2. vasárnap. Szentmisénk ½ 11 órakor.

2./ Kedden reggel 8 órakor szentmise.

3./ Csütörtök – január 6-a VIZKERESZT ÜNNEPE – parancsolt ünnep.
A munkanapra tekintettel itt templomunkban délután 5 órakor lesz a szentmise, melynek keretében vízszentelés.
A Szent Imre téri templomban szerdán este 6 órakor elővételezett szentmise – vízszenteléssel.
A nap folyamán ott reggel ½ 8. ½ 10 és este 6 órakor lesznek szentmisék.

4./ Péntek első péntek – délután 5 órakor szentmise és Szentségimádás.

5./ Szombaton 5 órakor, a jövő vasárnap pedig ½ 11 órakor a szokott szentmisék.

Kertész Péter plébános




SZENT CSALÁD VASÁRNAPJA - 2021.12.26.

1./ A mai vasárnap külön is kérjük a Szent Család oltalmát családjainkért.

2./ A héten kedden reggel, mely APRÓSZENTEK ÜNNEPE, a szokásos szentmise, melyben engeszteljünk az el nem fogadott, meg nem született életekért.

3./ Csütörtökön a Belvárosban az esti szentmise után ifjúsági katekézis.

4./ Péntek SZILVESZTER NAPJA. Itt templomunkban az 5 órakor kezdődő szentmise keretében tartjuk az év végi hálaadást.

5./ Szombat  ÚJÉV  NAPJA – PARANCSOLT ÜNNEP !
Szentmise a szokott fél 11 órai időben.

Kertész Péter plébános




CSEPEL KIRÁLYERDŐ - KARÁCSONYI ÜNNEPKÖR SZENTMISE RENDJE:

December 24. – Karácsony vigíliája – 15 óra – vigília mise
24 óra – éjféli szentmise

December 25. – Urunk születése – szentmise ½ 11 órakor

December 26. – Szent Család vasárnapja – szentmise ½ 11 órakor

December 31. – Szilveszter napja – 17 órakor év végi hálaadás

Január 1. – Újév napja – szentmise ½ 11 órakor



Az Isten örök Igéje értünk emberré lett

Ismét Karácsonyt ünneplünk. Isten rendeléséből, akik még itt a földön élünk, megünnepeljük Szent Karácsony Ünnepét. Gondolunk tisztelettel és szeretettel az eltávozott testvéreinkre is. Különösen is fájdalmas azokra a nemzettestvéreinkre gondolni, akik nélkül itt a földön ez lesz az első Karácsonyunk. Ugyanakkor mégsem vagyunk remény nélküliek, hiszen az Isten örök Igéje azért lett értünk Krisztusban emberré, hogy minket az örök életbe, az örök boldogságba felvegyen. Jézusban az Isten örök Igéje részesült az emberi természetben, hogy minket az örök Isteni szeretetből részesítsen. Az Atya és a Fiú örök szeretetéből kell részesülnünk, aki maga a Szentlélek. Ez a mi emberi mivoltunk legmélyebb küldetése, ez a küldetés felemel minket, hogy emberi nyomorúságunk redőin keresztül is átragyogjon a belénk helyezett örök érték: az Isten Igéje bennünk. A belénk helyezett, Isteni Ige révén vagyunk értelmes emberek, és egyúttal Isten-képmások, akik magukban hordozzák Isten Igéjét, és ezért tudják megismerni az Isten örök Igéjét. Mivel az ember teremtésénél már ott volt ez az Isteni Ige, ezért is állítható (nem csak Szent Bonaventura, hanem Aquinói Szent Tamás alapján is) hogy nem csak a bűnbeeséskor, hanem már a teremtésnél eldöntötte Isten, hogy az Ige meg fog testesülni. A bűnbe esett ember számára ugyanakkor az örökkévalóság széttört. Az ember a szeretet teljességére vágyik, de csak részleteket tud megragadni. Vágyódunk az örökkévaló állandóságra is, de a pillanat változásában élünk. Vágyódunk arra, hogy soha semmit, és főképpen senkit el ne veszítsünk az életünkből, és mégis azt látjuk, hogy az életünk veszteségek sorozata, fájdalmas veszteségeké… Minket csak Krisztus tud megvigasztalni. Miért? Mert Őbenne van a bűnök teljes bocsánata: mivel meghalt értünk a kereszten. És Őbenne van a halál orvossága, mivel harmadnapra feltámadott. Ő lett emberré értünk. Ezért hitünk teljes misztériuma, miként az egész teremtés is, a Karácsonyban van benne. Az adjon nekünk erőt, továbblépni a tűnő pillanatokban, hogy Krisztus által bennünk van az örökkévalóság. Az örökkévalóság egy része lett belénk helyezve az Isteni örök Ige által. Azért olyan kedves számunkra a Karácsony, mert a mi belső Karácsonyunkkal, a teremtettségünk legmélyebb értelmével, amely révén sajátos módon hordozzuk magunkban a Teremtőt, ezzel van harmóniában a Megtestesülés Misztériuma. Amikor a karácsonyi Betlehembe tekintünk, és meglátjuk a jászolban fekvő Kisdedet, a saját teremtettségünk és egész életünk végső értelmét és célját is látjuk Őbenne.

Zámbó Károly atya




ADVENT 4. VASÁRNAPJA - 2021.12.19.

1./ A Szent Imre téren ma is délután 4 órakor lesz a gyertya gyújtás.
Előtte a Német Önkormányzat köszöntő műsora lesz.

2./ A Szent Imre téri Kisboldogasszony templomban csütörtökön tartjuk az utolsó hajnali szentmisét.

3./ Itt templomunkban - kedden 8 órakor lesz szentmise.

4./ Csütörtökön A Kisboldogaszony templomban az esti szentmise után ez alkalommal a templomban tartjuk a felnőttek katekézisét, ami karácsonyi lelki készület is lesz.

5./ KARÁCSONYI MISEREND ITT – TEMPLOMUNKBAN:
Pénteken délután 3 órakor vigília mise – éjfélkor az Úr Jézus születésére emlékező éjféli szentmise.
Karácsony napján szombaton – és Szent Család vasárnapján templomunkban ½ 11 órakor lesznek a szentmisék.

6./ Köszönet, akik munkájukkal, adományaikkal széppé tették templomunkat e jeles napokra.

7./ A kínai katolikusok Wuhan-i vértanú szentjének ereklyéi kerültek ide templomunkba e napokra.
Szent Jeon-Gabriel Perboyre vincés misszionárius pap volt. Ő is nnak a lazarista szerzetes közösségnek volt tagja, most vértanú szentje, akik itt Csepel Királyerdőben is szolgáltak.
Amikor e szentet ereklyéiben tiszteljük, tiszteleltünket és hálánkat fejezzük ki az egykor itt dolgozó vincés – lazarista atyáknak. Wuhan és a kínai katolikus szentjeiről ismertetést hallhatunk a szentmisék után melyet kérésemre Répa Lajos olvas fel.

Kertész Péter plébános




Krisztussal járni az úton

„Mária pedig útra kelt azokban a napokban, és sietve elment a hegyek közé, Júda városába.” Így kezdődik Advent negyedik vasárnapjának evangéliuma. (Lk 1, 39-45) Mit is jelent ez számunkra, keresztény magyarok számára, mi a jelentősége Mária útjának? Előszőr is az, hogy út a földi élet. Van egy életutunk mindannyiunknak. Amíg ezt az életutat be nem futottuk, addig nincs beérkezettség. Az ember vágyik a beérkezettségre. Vágyik az ember arra, és igyekszik is berendezni ennek megfelelően az életét, hogy legyenek az életében biztos pontok. Biztos munka, biztos jövedelem, biztos család. Pedig ebben az életben minden mozgásban van, minden folyamat. Családtagjaink, szeretteink, szüleink megöregszenek, gyermekeink felnőnek. Aki nemrég még aranyos kisgyerek, nemsokára felnőttként fog mellettem állni, és felteszi az élet legkomolyabb kérdését: hogy mi mindennek az értelme? Fiatalból idősek leszünk. Az élet kapui lassan bezárulnak a hátunk mögött, és kinyílik az örökkévaló élet kapuja, amin egyszer csak majd, mi is belépünk. De ugyanakkor két kérdés foglalkoztat, nyugtalanít minket, amit mindenképp szeretnénk megtenni, mielőtt ebből az életből eltávoznánk, hogy át kell adnunk a jövő nemzedékének Krisztusba vetett szilárd hitünket, és a Magyar Nemzetünk iránt érzett olthatatlan szeretetünket. Út a földi élet, hiszen időben élünk, és az idő maga is változás. Ugyanakkor keressük az állandóságot, hogy legalább eligazításunk legyen, valami biztos pontunk, amelyre figyelve bizton remélhetjük, hogy nem tévedünk el. Nekünk katolikus keresztényeknek ezért hatalmas segítség az Eukarisztia. Krisztus jelen van életünkben, és miként Szűz Mária úgy ment Erzsébethez, hogy szíve alatt hordta az Úr Jézus Krisztus, a mi hajlékunkba is eljön ugyanaz a Krisztus, hogy vele járjuk az élet útját. A mi utunkon Jézus Krisztus Urunk a biztos pont. Ugyanakkor földi életében ő is úton járt, és feltámadása után is az apostolok előtt Galileába ment, majd az Olajfák hegyéről felment a mennybe. Most is velünk jár. Ő maga az állandóság a változásban. Velünk vándorol, de úgy, hogy mindig ugyanaz, aki odaadja értünk önmagát a Golgota hegyén, és ezt az áldozatot adja oda az apostoloknak a kenyér és a bor színe alatt az utolsó vacsorán. Ez a test, aki értünk adatott, Betlehemben született, de már ott van Mária méhében, amikor a hegyekbe sietett. Mária Krisztus révén anyánk is, nekünk magyaroknak Királynőnk is. Példaképünk, és oltalmunk abban, ahogy úton van Krisztussal.  

Zámbó Károly atya




ADVENT 3. VASÁRNAPJA - 2021.12.12.

1./ A Szent Imre téri Kisboldogasszony templomban minden hétköznap reggel – szombaton is – 6 órakor hajnali szentmise lesz.

2./ Templomunkban e héten
- kedden 8 órakor
- szombaton 5 órakor, vasárnap ½ 11 órakor lesznek a szentmisék.

3./ A Szent Imre téren az Önkormányzat által felállított Betlehemnél délután 4 órakor lesznek a harmadik ádventi gyertyagyújtás.
Az Etalon kiadó DVD és könyv kiadványai lesznek kaphatók a Szent Imre téri templomnál a délutáni gyertya gyújtás és az esti szentmise időszakában.

4./ Szerdán délután 5 órakor a Brenner János téren szobránál mécses gyújtunk és kérjük imáinkban közbenjárását.
E napon délelőtt 9 órakor az Önkomrányzat is mécsest gyújt és néma főhajtással emlékezik meg Brenner Jánosról.

5./ A Képviselőtestület tagjait pedig szeretettel hívom szerdán este 6 órakor rövid megbeszélésre.


CSEPEL BELVÁROS

KARÁCSONYI ÜNNEPKÖR SZENTMISE RENDJE:

(SZENT IMRE TÉR)

December 24. – Karácsony vigíliája – 15 óra - vigília mise
24 óra - éjféli szentmise

December 25. – Urunk születése – vasárnapi miserend

December 26. – Szent Család vasárnapja – vasárnap miserend

December 31. – Szilveszter napja – 18 óra – év végi hálaadás

Január 1. – Újév napja – vasárnapi miserend

(vasárnap miserend: ½ 8 – ½ 10 – ½ 12 és 18 óra)



CSEPEL KIRÁLYERDŐ

KARÁCSONYI ÜNNEPKÖR SZENTMISE RENDJE:

(SZENT ISTVÁN ÚT)

December 24. – Karácsony vigíliája – 15 óra – vigília mise
24 óra – éjféli szentmise

December 25. – Urunk születése – szentmise ½ 11 órakor

December 26. – Szent Család vasárnapja – szentmise ½ 11 órakor

December 31. – Szilveszter napja – 17 órakor év végi hálaadás

Január 1. – Újév napja – szentmise ½ 11 órakor

Kertész Péter plébános




„Szentlélekkel és tűzzel keresztel”

Keresztelő Szent János az eljövendő Messiásról azt mondja, hogy Szentlélekkel és tűzzel keresztel. (Lk 3, 10-18) Ez Jézusban teljesedett be. Jézusban az Atyával való kapcsolat jelen van, és akik Jézusban élnek, azokban megnyílik ez a kapcsolat. Megnyílik azokban, akik Jézus Krisztust befogadják az életükbe. Ez a kapcsolat, az az örök szeretet-kapcsolat, amely az Atyának és a Fiúnak az örök szeretete. Ez a szeretet maga a Szentlélek. Az Atya és a Fiú szeretete nem valami, hanem valaki, maga a Szentlélek. Ezért keresztel maga Jézus a Szentlélekkel. A Krisztushoz tartozás, és a Krisztusban való növekedés a Szentlélekben van, mindenestől a Szentlélekkel van átitatva. A Szentháromság személyeit nem lehet elválasztani egymástól. Ha egyet befogadunk a Szentháromság személyei közül, befogadjuk mind a hármat. Ha Krisztust befogadjuk, aki az értünk emberré lett Fiú, akkor ezzel befogadjuk az Atyát, és a Szentlelket is. De a Messiás tűzzel is keresztel. Ez szorosan összefügg azzal, hogy a Szentlélekkel is. Mert mit jelent a tűz? Égést! Krisztusban élve a Szentlélek kiéget belőlünk mindent, ami nem Krisztusi. Ez persze egy egész életen át tartó folyamat. De mi más is lenne a földi élet célja, minthogy előkészüljünk ezáltal a boldog mennyei örök életre. Arra a boldog örök életre készükünk fel, ami Istennel lesz teljes közösségben. Ez tisztulással jár, ami fájdalmas is, de mégis felemelő, mert Istenhez kerülünk közelebb általa.  

Zámbó Károly atya




ADVENT 2. VASÁRNAPJA - 2021.12.05.

1./ A Szent Imre téri Kisboldogasszony templomban minden hétköznap reggel – szombaton is – 6 órakor hajnali szentmise lesz.

2./ Templomunkban e héten
- kedden 8 órakor
- szombaton 5 órakor
- vasárnap ½ 11 órakor lesznek a szentmisék
- valamint december 8-án, szerdán Szeplőtelen fogantatás ünnepén délután 5 órakor mely szentmisét temetése évforduló napján Ágoston atyáért ajánlunk fel.

3./ A Szent Imre téren az Önkormányzat által felállított Betlehemnél a adventi vasárnapokon délután 4 órakor lesznek a gyertyagyújtások.

A jövő vasárnap gyertyagyújtás alkalmával az Etalon kiadó DVD és könyv kiadványa lesznek kaphatók a templomnál a délutáni gyertya gyújtás és az esti szentmise időszakában.

4./ A Képviselőtestület tagjait szeretettel hívom és kérem jelenlétüket december 15-én, szerdán este 6 órakor rövid megbeszélésre. A meghívó levelet kérem, hogy a sekrestyében Répa Lajostól vegyék át.

Kertész Péter plébános



A pusztában kiáltó szó

Keresztelő Szent János fellépését idézi elénk az evangélium. (Lk 3, 1-6) Ez a részlet előszőr elhelyezi Keresztelő János helyét a történelemben. Felidézi az evangélista, hogy kiknek az uralkodása idején kezdte meg János a működését. Így tesz Szent Lukács, az evangélium elején is, amikor a Megtestesülés történetét beszéli el, és most is, amikor Jézus nyilvános működésének előzményeit tárgyalja. Fontos volt Lukács számára, hogy az üdvösségtörténet a történelemben zajlik, annak fő-sodorvonalába illeszkedik. Nincs két történet, egy általános emberiség-története, és egy külön üdvösségtörténet. A történelmet sokszor úgy mutatják be, hogy van egy általános emberi történelem, Isten nélkül, vagy Istent zárójelbe téve, és az Üdvösségtörténet az egy külön „valami”, csak a beavatott keveseknek. Csakhogy az általános emberi történet végtelenül unalmas, mert nincs benne más, csak a halál. Bármilyen szép történet, kultúra, vagy akár véres háborúk, birodalmak felemelkedése és bukása; minden meg van jelölve a halállal. Ahol Isten belép a történelembe, ahol megjelöli a történelmet a saját jelenlétével, ott lehet csak a halál birodalmából kitekinteni, mert Isten ereje fölötte áll a halálnak. Keresztelő Szent János hangja felemelő volt, vigasztaló volt, minden szikársága, minden szigorúsága ellenére. János előtt háromszáz évig nem volt próféta Izraelben. A próféta akkor már távoli történelmi emlék volt. Mikor János a Jordánban prédikálni kezdett, annak a hatása leírhatatlan volt. Tódult hozzá a nép a városból, talán eleinte nem is tudtak figyelni a szavak értelmére, mert önmagában az volt hihetetlen, megrázó, és ugyanakkor felemelő: hogy újra szól hozzánk az Isten! Van egy ember, aki által az Isten újra szól hozzánk, üzen nekünk, hát mégsem vagyunk elhagyva. És mit mond? Azt, amit mindig mindenki megtapasztalhat: „Készítsétek az Úr útját, tegyétek egyenessé ösvényeit. Minden völgyet betöltenek, minden hegyet és halmot elhordanak; ami görbe, egyenes lesz, a göröngyös pedig sima úttá, és meglátja minden test Isten üdvösségét.” Az Imádság útja sima és egyenes az üdvösségre. A bűn, az Istentől való elfordulás teszi lehetetlenné az Istenhez vezető utat. Az ember a bűn által elszakadt Istentől, de Isten nem hagyta magára, belépett a történelembe. János ezt készítette elő. Háromszáz év után újra fellépett egy próféta: mindenki számára nyilvánvaló volt, hogy új korszak kezdődött.   

Zámbó Károly atya




ADVENT 1. VASÁRNAPJA - 2021.11.28.

1./ Megkezdődött az új egyházi év, melyet jelez az adventi koszorú első gyertyájának meggyújtása.

2./ A Szent Imre téri Kisboldogasszony templomban minden hétköznap reggel – szombaton is – 6 órakor hajnali szentmise lesz.

3./ Itt templomunkban e héten
- kedden 8 órakor
- első pénteken 5 órakor
- szombaton 5 órakor, vasárnap ½ 11 órakor lesznek szentmisék.

Pénteken a szentmisét követően Szentségimádás.

4./ A Szent Imre téren az Önkormányzat által felállított Betlehemnél a adventi vasárnapokon délután 4 órakor lesznek a gyertyagyújtások.

5./ Megköszön az elmúlt vasárnapi Karitász gyűjtés adományait, melynek összegem 36 000.- forint volt.

Kertész Péter plébános



„Az egek erői megrendülnek”

Gondolatok Advent I. vasárnapjára

Jézus szavait idézzük fel Lukács evangéliumából: „Az emberek megdermednek a rémülettől, és annak várásától, ami a földkerekséggel történik, mert az egek erői megrendülnek. Akkor meglátják az Emberfiát, amint eljön felhőben, nagy hatalommal és dicsőséggel”. (Lk 21, 26-27) Ezt olvashatjuk az első adventi vasárnap evangéliumában. (Lk 21, 25-28. 34-36) Az első gondolatom ez volt: „A jóságos Jézus, aki annyira szeret minket, a szeretet teljességével, hiszen önmagát adta értünk, mégis, most mintha megijesztene. Miért kéne a rémülettől megdermedni? Ha Istenben örök szeretet van, akkor miért lenne ekkora rémület?” Jézus éppen a szeretet miatt, szeretetből figyelmeztet. A megrémülés nem Isten miatt, hanem önmagunk miatt lehetséges. Amiatt, hogy nem vagyunk egészen az Istené. Jézus pont azért mondja el ilyen éles kifejezésekkel a világ végi rémületet, hogy akik ezeket a szavait megszívlelik, elkerüljék azt. Talán olyan ez egy kicsit, mint amikor az édesapa figyelmezteti a gyermekét: „ha rálépsz a sínre, nagyon nagy baj lesz”. De ezt azért mondja, hogy a fia ne lépjen rá, és ne legyen baj. A sín mellett fegyelmezetten állva, kellő távolságból, nyugodtan nézheti amint elhalad a hatalmas vasúti szerelvény. Jézusnak ezeket az erősen megfogalmazott, első olvasatra ijesztő szavait úgy kell olvasni, és úgy kell hallgatni, hogy Jézus Krisztus szerint élve, Krisztust követve, az üdvösségünkért keményen megküzdve, ezek az események nem ijesztőek, hanem örömteliek. Hogyha Krisztust mindenek felett szeretjük, akkor hatalmas öröm lesz meglátni az Ő eljövetelét. Ez az öröm egymással is összeköt minket. Hiszen már most is nagyon nagy öröm megtapasztalni, hogy mennyire szeret minket Krisztus.

Zámbó Károly atya

Fotó: Papp Tamás




HÚSVÉT II. VASÁRNAPJA - 2020.04.19.

Kedves Hívek!

Szent II. János Pál pápa – immár 20 éve  - 2000. április 30-át, Húsvét II. vasárnapját az Isteni Irgalmasság vasárnapjává nyilvánította az egész Egyházban. E napon a szentek sorába emelte boldog Fausztina Kowalska nővért, akit az isteni irgalmasság apostolaként ismer az egész világ.

2005. április 2-án lépett a földi világból a mennyei hazába II. János Pál pápa. Ez a nap abban az esztendőben az Isteni Irgalmasság vasárnapját megelőző szombat este volt. Hisszük, hogy már akkor az Isteni Irgalmasság örök szeretetébe fogadta nagy apostolát, akit XVI. Benedek pápa 2011. május 1-jén a boldogok sorába, Ferenc pápa pedig 2014. április 27-én a szentek sorába iktatott.
Jelmondata: „TOTUS TUUS!” – „EGÉSZENT A TIÉD!” vonatkoztatta a Szűz Anyára, akinek Jézushoz hasonlóan hűséges gyermeke akart lenni és az is maradt. Az Égi Anya pedig megmutatta iránta oltalmazó szeretetét, amikor oly csodálatosan megmentette életét. Az a köszöntés pedig, amellyel megválasztásakor lépett a világ elé benne is mindenkorra megmaradt: „NE  FÉLJETEK!” A mai vasárnap szentmisénkben, majd azt követően az Isteni Irgalmasság rózsafüzérében és litániájában bizalommal fordulunk az Isteni Irgalmassághoz.

A „korona vírus” járvány miatt továbbra is  szűkebb a mozgási lehetőségünk. Templomainkban nyilvános szentmisét és bármilyen vonatkozású közösségi liturgiát tartani nem lehet. Alkalmas időjárás esetén a templom főkapuját a szélvédő üveg ajtóig nyitva tartjuk (Csepel Belváros), hogy legalább az erre járók egy rövid fohászra betérhessenek templomunkban és egy tekintetet vethessenek a nálunk „fogságban lévő” Czentochowai Szűz Mária kegyképre mely látogatásoknak szinte naponként tanúja vagyok. Magam, mint plébános minden nap csak „nép nélküli” szentmisét mutathatok be, de megpróbáljuk más templomokhoz hasonlóan és eddigi törekvésünket követni, hogy egyházközségünk facebook (fészbuk) oldalán vasárnaponként  délután 3 órakor szentmisét közvetítsük, mely elérhető: Bp. XXI. Csepel-Belváros Római Katolikus Plébánia

A továbbiakban is  elimádkozom a rózsafüzért  Szűz Mária kegyképe előtt, akihez bizalommal forduljunk mint Égi Édesanyánkhoz: „Częstochowai Szent Anya, kegyelemmel, jósággal és könyörülettel teljes. Neked ajánlom minden gondolatomat, szavamat és tettemet, lelkemet és testemet. Alázattal könyörgöm áldásodért és imáidért  hogy üdvözüljek. Teljesen feléd fordulok ma, testemmel, lelkemmel, örömben és szenvedésben, hogy elnyerhessem magamnak és testvéreimnek áldásodat itt a földön, és az örök életet a mennyben. Ámen.”

Maradjunk együtt lélekben és imádságban! A rádió, televízió vagy facebook oldalakon közvetített  szentmisékben végezzünk lelki áldozást – természetesen a szentmise közvetítés elején felindított, őszinte bűnbánattal. A lelki áldozáshoz kapcsolódó imádságunk legyen: Jézusom! Hiszem, hogy jelen vagy a legméltóságosabb Oltáriszentségben. Mindennél jobban szeretlek, és vágyom rá, hogy a lelkembe fogadhassalak. mivel most nem tudlak szentségi módon magamhoz venni, jöjj, legalább lelki módon, a szívembe! Ne engedd, hogy elszakadjak Tőled! – Ámen.

Esztendők óta már Csepel Belvárosban az Isteni Irgalmasság vasárnapján, Királyerdőben pedig a rá következő vasárnap történt a Betegek szentségének közös templomi kiszolgáltatása. Ez évben ezt most megtartani nem tudjuk, de a későbbiekben, amikor a „zártság” feloldódik, még nagyobb reménnyel, bizalommal és hittel várjuk az Úr Jézussal való találkozást e szentmisében – a szentségekben.

Imádságos köszöntéssel
KERTÉSZ  PÉTER - Budapest Csepel Belváros és Királyerdő plébánosa





Sokan e napokban már elkészítik adóbevallásaikat. Püspöki Karunk kéri, hogy adója 1 %-val támogassa a Magyar Katolikus Egyház szolgálatait.Technikai szám: 0011. A Katolikus Egyház technikai számát adóbevallásukon azok is tüntessék fel, akik ténylegesen adófizetésre nem kötelezettek.
A második 1 % felajánlásával pedig támogassa a Katolikus Karitász szolgáló szeretetét. Adószáma: 19666275-1-43.

Szükséges ügyintézésre kérem, hogy keressenek az alábbi mb. számon: 06 / 20 / 917 – 7598





Krisztusban az Isten Irgalmassága van köztünk

A Húsvét második vasárnapja az Isteni Irgalmasság vasárnapjaként van megjelölve. A tanítványok együtt voltak az utolsó vacsora termében, de a zsidóktól való félelem miatt zárva tartották az ajtót. Jézus pedig megjelent a zárt ajtók mögött, megmutatta kezén és lábán a szegek helyét, és azt mondta: „ne féljetek”. Az Isten Irgalmassága benne van jelen. Krisztus azt jelenti számunkra, hogy nem hiábavaló az életünk sok küzdelme, hanem van célja az életünknek, de ezt nem önmagunkban, hanem Krisztusban kell megtalálnunk, mint ahogy a teremtés is a Fiúban áll fenn. Benne kapjuk meg életünk értelmét. Az, hogy mi keresztények vagyunk, az nem jelentheti azt, hogy úgy viszonyuljunk a hit dolgaihoz, hogy vagy igaz, vagy nem, majd meglátjuk. Hanem: Krisztus maga az Igazság, aki bennünk is van. Nekünk nem valamit kell elfogadnunk, hanem valakit. Krisztusban kell élnünk, és akkor Krisztus bennünk él. Mi magyarok ezer éves keresztény államiságunk történetét talán sokszor azért nem értjük, mert elfelejtjük, hogy őseink keresztényként Krisztusban élve hozták meg sokszor súlyos döntéseiket, melyeket az örök Igazsághoz igyekeztek elsősorban igazítani, nem pedig a pillanatnyi érdekhez, és ezért néha úgy érezzük, hogy nem mindig hoztak racionális döntést. De tudnunk kell, hogy az árulás, a széthullás, az önfeladás, akkor sem jó döntés, ha rövid távon az tűnik racionálisabbnak. Krisztus megjelent a zárt ajtók mögött. Nem ennek a világnak a keretei között volt már akkor, hanem a végtelen örök dicsőségben, úgy hogy meghalt, de a halál nem úr rajta, többé nem hal meg. Ebben az örökkévaló állapotban engedte látni magát. Ez jelentett bátorítást az apostoloknak. És ebben van az Isten irgalma: hogy életünk nem a céltalanság és a széthullás felé tart, hanem van végső célja az életünknek: nem valami, hanem valaki: Krisztus, akiben kiteljesedik személyiségünk, az a teljesen egyedi érték, amelyet Isten egyénileg teremtett: azért, hogy az örökkévalóságban az Isten örök szeretetében kiteljesedjen. Ebben az igazságban kell megkapaszkodnunk a megpróbáltatások idején. Most, amikor az egész világ, és Nemzetünk is a koronavírussal küzd élet-halál harcot, látnunk kell világosan életünk végső értelmét Krisztusban.

Zámbó Károly atya


Feltámadtam!

És újból Veled vagyok - Alleluja!

Ezt a napot az Úristen adta - Alleluja!

Örvendezzünk és vígadjunk rajta - Alleluja!

Békesség Veletek - Alleluja! 

Én Vagyok ne féljetek - Alleluja!







Jézus Krisztus Urunk Feltámadása
Világosságunk és reménységünk

Gyakran elhangzik, hogy nehéz időket élünk. Életünk megszokott keretei összetörve. Ugyanakkor még sem vagyunk remény és vigasztalás nélkül. Hiszen templomaink nem üresek, az Úr Jézus most is jelen van kenyér és bor színe alatt, igaz szerény keretek között, de elvégezzük a nagyheti szertartásokat. Ebbe a hívek imádsággal, vagy a képernyő előtt ülve bekapcsolódnak, és ha fizikailag nem is tudunk egy helyen lenni, mégis együtt vagyunk az Úrral, és őbenne egymással, és ilyen módon megünnepeljük a Húsvétot, a mi Urunk Jézus Krisztus utolsó vacsoráját. Átéljük, amikor értünk megtöretett testét, és kiontott vérét kenyér és bor színe alatt adta az apostoloknak, és őáltaluk pedig nekünk is, vele leszünk a Golgota hegyén a kereszt alatt Máriával és János apostollal, és az ő dicsőséges feltámadott arcát is megláthatjuk Húsvét hajnalán. És látni fogjuk kezén és lábán a szegek helyét, és oldalán a nyílást, amelyet a lándzsa átütött, és Tamást, amikor megérintette kezével Jézus oldalát, és leborult előtte, és megrendülten kiáltotta: Én Uram, és Istenem! Az az első Húsvét is szomorúan kezdődött. Az apostolok, miután tizenegyen maradtak, az utolsó vacsora termében félve elbújtak. Hiszen Jézus tanítványai voltak ők, sok csodát láttak. Látták halottak feltámasztását is, amint Lázárt kiszólította a sírból. De most, hogy Jézust elfogták, megölték, és eltemették, mindennek vége. Pedig azt gondolták, hogy ő a Messiás. Jézus korában a messiási mozgalmak vezetőit, akik szabadulást ígértek a rómaiaktól, rendszerint megölték, és a tanítványaikat is. Most ez történt az ő mesterükkel is. Ötven nappal később, mégis kiálltak több ezer fős tömeg elé, és Péter vezetésével Jézusról beszéltek, minden félelmet hátrahagyva. Mi történt velük? A Szentírás nem hívő magyarázói ezt nem tudták megmagyarázni. Krisztus meghalt, és eltemették. De nem úgy támadt fel, mint Lázár, nem evilági, földi életre jött vissza, hanem előre ment az örök dicsőségbe. És ebben a megdicsőült állapotában látni engedte magát. Megjelent a zárt ajtók mögött. Megjelent a tanítványoknak az úton úgy, hogy előbb nem ismerték fel, de a kenyér megtörésekor felismerték, és akkor azonban eltűnt a szemük elől. Talán igaz sem volt mindez? Az apostolok értelme nem könnyen nyílt meg. Letörten, elkeseredve, de együtt maradtak. Péter szólt, hogy elmegy halászni, a többiek vele mentek, és látták, hogy valaki áll a parton. Előtte tűz, rajta hal, köréje ültek, de nem merték megkérdezni, hogy ki ő, mert tudták, hogy az Úr az. Akkor kérdezte Pétertől az Úr, hogy „Simon, Jónás fia: szeretsz engem?” És megkérdezte még egyszer, és harmadszor is: és ekkor eszébe jutott Péternek a háromszori tagadása. „Uram, te mindent tudsz, azt is tudod, hogy szeretlek téged!” – válaszolta akkor. Az apostolok negyven napon keresztül átélték, hogy az Úr Jézust időnként látni lehet, beszélni lehet vele, meg lehet tapintani, azután pedig nem lehet látni, de ezáltal kellett megérteniük, hogy mindig velük van. Megértették, hogy már nem úgy van jelen, hogy itt van, vagy ott, hanem mindig velük van, akkor is, amikor nem látják. Krisztus Urunk feltámadása valóságos esemény, de olyan esemény amely nem „evilágon” van elsősorban, hanem az örökkévalóságban. Evilágon annyiban van, amennyiben az „evilág” is az örökkévalóság része. Jézus úgy jelent meg, hogy az örök megdicsőülés állapotában van: többé nem hal meg, Úr a halálon is. És ha a halálon Úr, akkor mindenen Úr! Egyedül ő az utunk az Istenhez, és őáltala van üdvösségünk. Krisztus Istenhez akar vezetni minket, de önmagában: „Én vagyok az Út, az Igazság és az Élet!” Mártának pedig azt mondta: „én vagyok a Feltámadás és az Élet”. Úr a halálon, mert ő maga az Élet, és feltámadt, és ő maga a Feltámadás. Most, hogy ebben a nehéz helyzetben vagyunk, mi magyarok, és az egész világ: még jobban Krisztusba kell kapaszkodnunk, és vele együtt fel fogunk támadni.

Zámbó Károly
katolikus lelkipásztor



Nagypénteki Passió, Csepel-Királyerdő, 2018-as felvétel. Énekel a Mária Szíve Kórus; Karnagy: Bőgelné Juhász Veronika



Virágvasárnapi Passió, Csepel-Királyerdő, 2014. Idén nem ünnepelhettünk együtt a templomban, egy korábbi felvételt teszünk közzé. Énekel a Mária Szíve Kórus; Karnagy: Bőgelné Juhász Veronika



Megváltás a Golgotán

A mi Urunk Jézus Krisztus értünk vállalt kínszenvedéséről és Kereszthaláláról emlékezünk meg Virágvasárnap, és ezzel kezdetét veszi a Nagyhét. Az idén csendesebben ünnepel a világ kereszténysége, visszafogottan, egészen csendesen. A papok a szertartásokat egyedül végzik el, a hívek legfeljebb csak tévében, vagy interneten követhetik azokat. Ez még szomorúbbá teszi az ünnepet, és még inkább szívből jövő kiáltássá alakul imádságunk: Uram Irgalmazz! Krisztus Kegyelmezz! A virágvasárnapi bevonulási körmenet, az Úr egykori Jeruzsálemi bevonulásának az emlékére is csak lélekben lesz megtartva, amikor felhangzik az ének: „Megváltó Királyunk elébe megyünk, Méltó tisztelettel Urunkhoz legyünk, Hozsannát kiáltson néki minden hív, Dicséretet, áldást zengjen nyelv, és szív!” Most, amikor elcsendesedve emlékezünk a régi Nagyhetekre, szép szertartásokra, Passió-éneklésekre, azt kell mondani, bizonyára nem Isten akarta, hogy ez így történjen, de engedte. És akkor meg kell kérdeznünk: miért engedte? Sokan, sokféle szempontból fogják még elemezni ezt a mostani helyzetet, akkor is, hogyha Isten segítségével túl leszünk rajta. Az, hogy a világ nem lesz olyan, mint ezelőtt, az biztos, és  - bizonyos értelemben logikus gondolat. Egyrészt igaz, hogy minden esemény alakítja a világot. Egy háború után vagy akár Trianon után sem lett a világ olyan, mint előtte, legalábbis a mi „Magyar Világunk” biztosan nem. De ezután a megpróbáltatás után, ha vissza is tér régi életünk sok megszokott eseménye, ott lesz annak az érzése, hogy mindez milyen törékeny. Ez rá kell, hogy vezessen arra, hogy mindent megköszönjünk az Istennek. Nagyon úgy éltünk, hogy „minden olyan magától értetődő”, pedig minden jó mögött észre kell vennünk az Isten örök jóságát. Krisztus Urunk, azt, hogy megölik, hogy a zsidók halálra adják, és a római katonák keresztre szögezik: fölajánlotta értünk áldozatként. Ez az áldozat ez a felajánlás: nem pusztán az, hogy megölték, hanem ez a felajánlás, ez lett áldozat: megváltói Örök Áldozat. De ez már jelen volt előző este Nagycsütörtökön, az utolsó vacsorán is: hiszen hogyan adhatta volna a testét kenyérként, a bort véreként, ha nem ölik meg? A megváltói halál misztikusan már jelen volt az utolsó vacsorán: annak van külön a teste és a vére, akit megöltek. A Szentmisében ezért nem elsősorban az utolsó vacsora jelenik meg, hanem a Keresztáldozat. Az utolsó vacsora azért jelenik meg, mert a Keresztáldozat már akkor jelen volt, mivel örök áldozattá lett. Az utolsó vacsora elővételezés volt, Krisztus Urunk már ott is Testét és Vérét adta kenyér és bor színe alatt, amint másnap értünk kiontott. Nagypéntek ezért éppúgy a szeretet ünnepe mint a Karácsony. Azt láthatjuk a kereszten, hogy Isten mennyire szeret minket, hogy elment értünk a végsőkig. Azt mondhatjuk hálatelt szívvel ezért, amit az ókori keresztény himnusz: O Crux ave, spes unica, Ó üdvöz légy Kereszt, egyetlen remény!

Zámbó Károly
katolikus lelkipásztor














Áldott, boldog karácsonyt kívánunk!







Miserend

Mindenszentek-Halottak napja

2019. november 1. (péntek) - Mindenszentek ünnepe 10.00
2019. november 2. (szombat) - Halottak napja 8.00, 8.30, 17.00
2019. november 3. (vasárnap) 10.00












Őszi Egyházközségi kirándulás

2019. október 19. szombat
Találkozó: Szent Imre tér, reggel 9 óra (október 19.)
Várható hazaérkezés: délután 4 óra.
Távolság és Útvonal: kb. 10 km. a Máriaremetei templom és a Remete-barlang érintésével
Utazás: autóval vagy egyeztetés szerint tömegközlekedéssel.
A kirándulás plakátja a hirdető táblán megtalálható.





Augusztus 6. - Templomszentelésünk napja!

Sok éves, kényszerű várakozás után a 1967. tavaszán a XXI. kerületi Tanács megadta az engedélyt a Királyerdei Egyházközségnek, hogy az évekkel azelőtt, hatalmi szóval leállított kápolnaépítést befejezze. A hívek egy szívvel-lélekkel végzett, odaadott közös munkája eredményeként az előírt három hónapos határidőn belül felépült a templom. 1967. augusztus 6-án tartotta meg Shvoy Lajos püspök úr a szentelési szertartást. A nap eseményeit Székelyfi Pál atya jegyezte a Historia Domusba.





Így épült Királyerdő temploma

Miután a Királyerdő lakóinak lelki gondozásáért felelős lazarista atyákat a kommunista hatalom 1948 őszén kitiltotta Csepel területéről, hivatalosan megszűnt az önálló királyerdei lelkészség. A lazarista templom és anyaház építkezését leállították, korábban bérelt házait, köztük a Schmidt villa épületét elvették, saját tulajdonú ingatlanját és Csepel város által adományozott  templomtelkét államosították. Az őket követő két királyerdei plébános a Jézus Szíve templomban misézett és Csepel II. Plébánián látta el a királyerdei egyházkerület hivatalos teendőit.











A karácsonyi díszítés története: "1967. augusztus 6-án szentelte fel a templomot Shvoy Lajos püspök. 67 nyara nagyon száraz, az ősz pedig esős volt. A falak nem száradtak, karácsony közeledtével már nagyon penészesek voltak, amit megpróbáltak eltüntetni kevés sikerrel. Aranka néni, aki akkor főállású sekrestyés volt, adta az ötletet, hogy girlanddal díszítsünk. Először kötéllel oldottuk meg. Zöld cukor spárgával rákötöztük a gallyat, és szögekre akasztottuk föl, megfelelő formában. Mivel a templomban hideg volt, a fenyő nem hullott, ezért hamvazószerdáig fent hagytuk."  Tovább »




Csepeli betlehemes és Karácsonyi áhitat

December 24-én délután 14.00-kor Csepeli betlehemes játék kezdődik.
Az éjféli mise előtt, 23.30-tól a Mária Szíve Kórus karácsonyi koncertjére kerül sor. Karnagy: Bőgelné Juhász Veronika.

A betlehemes játékról: "a csepeli betlehemes több évszázados, magyar hagyomány szerinti szepelőkkel, szöveggel, mozgással, ugyanakkor jellegzetesen csepeli dallammal is rendelkezik. Tudunk több, ma is élő szépkorú emberről, akik elmondhatják magukról, hogy valamelyik betlehemes csapattal ők is vitték az Úrjövet, Advent örömét." A betlehemes játék csepeli történetéről, a helyi szokások felelevenítéséről Szalai Rita beszélt:  Tovább »



Úrnapi virágszőnyeg

Minden évben Úrnapján (Corpus Christi), az Úr Testének és Vérének ünnepén a templomunk bejáratáig levezető járdán színes virágszirmokból, zöld ágakból, fűből virágszőnyeget készítünk. Az ötletet 2001-ben Varga Erzsébet, templomunk akkori kántora hozta. Elmondta, hogy a Szent Imre téren, a Kisboldogasszony templom körül minden évben készítenek egyet az ottani fiatalok. Mi - akkori fiatalok - nagy lelkesedéssel fogadtuk az ötletet, hogy a templomunkban is megteremtsük ezt a hagyományt. Azóta is minden évben kérjük a hívek segítségét színenként szétválogatott szirmok, zöld ágak, levelek és fű gyűjtésére. Tovább »

Virágszőnyegek 2005 óta »


2018. június 9.

Szűz Mária Szeplőtelen Szíve

Egyházközségünk számára jeles nap Szűz Mária Szeplőtelen Szívének ünnepe. A liturgikus naptárba XII. Pius pápa 1944-ben vezette be és tette általánossá augusztus 22-én.
1969-ben – mai templomunk felszentelése után két évvel – Jézus Szent Szívének napját követő szombatra került át. Mozgó ünnep, idén június 9-én jegyzi a naptár.

Idén igeliturgia van Szűz Mária Szeplőtelen Szíve ünnepén: 18.00




Bemutatkozik a királyerdei Szeplőtelen Szív Egyházközség, 1. rész - Csepp TV, 2001.

"A Szeplőtlen Szív Egyházközség Királyerdő létrejöttével szinte azonos korú. Az 1930-as évek elején parcellázták fel Királyerdő területét, így sok szegény ember jutott kisebb-nagyobb házhelyhez. Ismerősök, rokonok vásároltak egymás közelében telkeket. Kis településcsoportok alakultak ki, amelyek egymástól elszigetelten éltek. Iskola és orvos csak Csepelen volt. 1934-ben látogattak először Királyerdőbe az Irgalmasrend nővérei, akik először a gyerekekhez közeledtek. 1939-től Shvoy püspök atya meghívására a lazarista atyák közül egyre többen jöttek Csepelre, a hitélet elmélyítésére. Működési területük az egykori erdei ösvények útvonalát követve kialakult girbe-gurba utcákban felépített deszka-bádogviskós, sőt, földbe ásott kunyhós Királyerdő lakóinak lelki gondozása lett..."


Bemutatkozik a királyerdei Szeplőtelen Szív Egyházközség, 2. rész - Csepp TV, 2001.




Feltámadtam!

És újból Veled vagyok - Alleluja!

Ezt a napot az Úristen adta - Alleluja!

Örvendezzünk és vígadjunk  - Alleluja!

Békesség Veletek - Alleluja 

Én Vagyok ne féljetek - Alleluja!









Nagyheti szertartások - Húsvéti miserend

Virágvasárnap 10.00
Nagycsütörtök 18.00
Nagypéntek
12.00 Csepel közös keresztútja a Tamariska dombra
15.00 Keresztút
18.00 Nagypénteki szertartások
Nagyszombat 18.00
Húsvét vasárnap 10.00
Húsvét hétfő 10.00






„Jöjj, és csináld te!”

Nekünk Ágoston atya volt, az Emmánuel Közösség tagjainak Guszti atya, testvérének – aki évtizedekig segítette őt munkájában -, és régi barátainak Guszti. Egy szelíd, komoly, derűs ember, egy késői hivatás, egy vonzó pap. 2015-ben az egyházmegyei regionális karizmatikus találkozónkon ő volt az egyik előadó. Tanítását feltettük a honlapunkra is, amit máig három és fél ezren néztek meg. Az egyik hozzászóló ezt írta: „Fiatalon ismerhettem meg "Gusztit", csodálatos ember és barát volt papsága előtt is. Emiatt volt különlegesen megható számomra ez a felvétel.
Ha találkoztunk vele, először mindig ránk mosolygott – és engem már ezzel megnyert magának. Komoly és derűs – látszólag egymásnak ellentmondó fogalmak, rá mégis igaz volt mindkettő. Nem vicceskedett és nem komolykodott, nem voltak főnöki allűrjei és nem élt hatásvadász eszközökkel – mégis oda kellett rá figyelni, ha mondott valamit.
Tovább »






24 órás Szentségimádás Királyerdei Templomunkban

„Falaidra Jeruzsálem, őröket rendeltem, egész nap és egész éjjel,
sohase hallgassanak!” (Iz 62, 6-7 )

2018.03.23 17:30 - 18:00 Keresztúti ájtatosság
2018.03.23 18:00 - 18:30 Szentmise (dr. Zámbó Károly atya)
2018.03.23 18:30 - 19:00 Orgonaénekek
2018.03.23 21:00 - 21:30 Imádság Papokért, Papi hivatásokért
2018.03.23 22:00 - 23:00 Imádság Családokért és Hazánkért
2018.03.24 00:30 - 01:00 Gitár kíséret, énekek
2018.03.24 02:30 - 03:00 Gitár kíséret, énekek
2018.03.24 15:00 - 15:30 Imádság Egyházközségünkért
2018.03.24 17:30 - 18:00 Orgonaénekek
Külön nem jelzett időpontokban: Csendes szentségimádás

2018.03.24 18:00 - 19:00 Szentmise (dr. Zámbó Károly atya)





24 órás Szentségimádás Királyerdei Templomunkban

„Falaidra Jeruzsálem, őröket rendeltem, egész nap és egész éjjel, sohase hallgassanak!” (Iz 62, 6-7 )
A Szentírás ezen szavait szeretnénk Egyházközösségünkbe elhozni, amikor március 23-án este 6 órától március 24-én este 6 óráig 24 órás Szentségimádásra hívjuk közösségünk minden tagját.
Célunk, hogy pénteken este 6 órától egész éjjel és szombaton egész nap este 6 óráig közösségünk imája sohase hallgasson. Itt imádkozzunk a templomban folyamatosan egymást váltva, egyszerre legalább ketten-hárman, hogy Egyházközségünk megerősödjön Jézus Krisztus jelenlétében. Ezen cél megvalósulásához szükség van arra, hogy a Szentségimádáson közösségünk minden tagja erejéhez mérten részt vállaljon.

Kérjük a kedves Testvéreket, lehetőségeik szerint tegyék szabaddá magukat, hogy a 24 óra alatt 1-2 órában a Szentségimádáson részt tudjanak venni, és megmutatkozhasson teljes közösségünk együttes imájának az ereje.

Gyakorlati tudnivalók »


Van pótolhatatlan ember

Ha másnak nem, nekem az! Hányszor „hallgatott meg”, amikor lelkem úgy kívánta. És hány embert hallgatott meg! És nem csak Csepelről, messziről is fölkeresték a kiváló lelki vezetőt! És ő is elment messzire, akár betegen is, az elveszett bárányok után. Mert vannak szolgálati titkok, van orvosi titoktartás. De hogy a papi titoktartás mit jelent, azt Csepel egyetlen műemléke (Pest egyik legrégebbi szobra!), Nepomuki Szent János, a gyónási titok áldozatának szobra mutatja. Ágoston atya ugyanígy hány és hány ember titkát, terhét hordozta! Most mind árván maradtak. És sokan árván maradtak, akik szeretik a kultúrát, művészetet, magyarságot!
Királyerdő közössége tizenhét évig tapasztalta, ki ő. És amikor húga és egyben gondozója, Ilike meghalt, Királyerdő népe is megmutatta, mit ér nekik. Hihetetlen szeretettel és gondoskodással vették körül. Mondják rólunk, ha pontosan kezdjük a misét – sietünk, ha egy percet várunk – lopjuk az emberek idejét. Ha tíz és fél percig beszélünk – nem tudja abbahagyni. Ha kilenc és felet – biztos nem készült. Hosszú a sor... De a vége: „...és ha meghal – nincs aki pótolja!” Mégse ezen szomorkodjunk. Úgy gondoljunk rá és őrizzük emlékét, mint a szentéletű szemorvos, boldog BatthyányStrattmann László, amikor húszéves fiát temette: „Köszönjük meg Istennek, hogy eddig nekünk ajándékozta őt!”
Ágoston atya emlékére gyászmisét mutatunk be december 8-án, 12 órakor a Csepel-Belváros plébániatemplomban, majd 15 órakor földi maradványait a Fiumei úti sírkertben helyezzük örök nyugalomra.

● Kispál György plébános - Megjelent: Csepeli Hírmondó, VIII/23.; 2017. november 30.


Ágoston atya távozása óta a Csepel-Királyerdei Egyházközséget Csepel-Belváros látja el. A szentmiséket Mons. Kertész Péter, Csepel Belvárosi Kisboldogasszony templom kanonok-plébánosa és dr. Zámbó Károly atya mutatja be.

Vízkereszttől új miserend van érvényben (kedd reggel 8 óra, szombat este 6 óra, vasárnap de.10 óra; nagyböjtben: péntek este 6 óra)




A Jászberényi templomban tartott szentmisén a csepel-királyerdei Mária Szíve Kórus a Jászberényi főtemplom kórusával együtt énekelte Horváth Ottó (1917-1975) Szent Rita tiszteletére írott háromszólamú vegyeskari miséjét, melyet először az Egyetemi templomban mutattak be 1963. május 14-én.
A szerzőt születésének 100. évfordulója alkalmából Jászberény városa posztumusz kitüntette a Szent Rozália-díjjal, s neve felkerült a Rozália-kápolna falán lévő márványtáblára a kitüntetettek közé. Az ünnepség és a díjátadó szeptember 3-án volt, s rá egy hétre, szeptember 10-én megvalósult a régen dédelgetett tervünk: együtt énekelhettük a Szent Rita misét a jászberényi főtemplom kiváló énekkarával.

Szent Rita mise, Jászberény, 2017 »
A Szent Rita mise Királyerdőn, a Mária Szíve kórus előadásában, 2013 »
A Jászkürt újság cikke: Igazgyöngyként szólt Szent Rita miséje

A Szent Rita mise hananyaga: Kyrie,Gloria - Sanctus, Benedictus - Agnus Dei





Püspöki szentmise az 50 éves Csepel-királyerdői templomban

2017. augusztus 6-án, vasárnap ünnepelte felszentelésének 50 éves jubileumát a Csepel-Királyerdei Szűz Mária Szeplőtelen Szíve plébániatemplom. Az ünnepi szentmisét Spányi Antal megyéspüspök tartotta. A Székesfehérvári Egyházmegye képes beszámolója »




50. évforduló

"1967. augusztus 6-án Shvoy Lajos megyéspüspök szentelte fel a templomot. A Szeplőtelen Szív tiszteletére szentelt építményt a korábban nyolc éve működő kápolna helyére emelték. A királyerdei híveknek a székesfehérvári egyházmegye papsága és a hívek segítettek, adományokkal támogatták az építkezést. A két és fél hónap alatt elkészült Isten házát ajándékul szánták főpásztoruknak, Shvoy püspök úrnak a 40 éves püspöki jubileumára." Fotó: Gubis Mariann
Teljes cikk: csepel.hu »




„Hódolattal köszöntöttük az Úr Jézust új templomunkban, mi pedig mély hálával köszöntük az Úr Jézus után azoknak, akik két kezük munkájával és egyebekkel támogatták építkezésünket. (...) Adja Isten, hogy ez a templom Isten nagyobb dicsőségét és híveink lelki javát szolgálja.”
- Székelyfi Pál, királyerdei plébános, 1967.

Elérkezett templomunk felszentelésének 50. évfordulója!
Ünnepségünket 2017. augusztus 6-án, vasárnap 10 órai kezdettel tartjuk, a jeles alkalom püspöki szentmisével kezdődik, melyet Spányi Antal székesfehérvári megyéspüspök úr mutat be.
Templomunk építésének, valamint felszentelésének képei végignézhetőek:

Templomunk építése »
Templomunk felszentelésének képei »








„Új templom Csepelen”

Ezzel a címmel olvasható az Új Ember 1967-ben megjelent számában egy tudósítás Királyerdő katolikus templomának felszenteléséről, melyre lassan 50 évvel ezelőtt, 1967. augusztus 6-án került sor. A Szeplőtelen Szív tiszteletére szentelt templomot az akkor nyolc éve működő, mosókonyhából átalakított kápolna helyére emelték, és végre kielégíthette a királyerdei hívek igényeit. Többek között a május elejétől folyó lelkes társadalmi munkának és az önzetlen adományoknak volt köszönhető, hogy három hónappal az építés megkezdése után Királyerdőben már a templom felszentelését ünnepelhették. Tovább »

Urunk, áldásodat kérjük mindazokra, akik idejüket, erejüket, energiájukat, javaikat áldozták arra, hogy Királyerdőben ez a templom annyi év várakozás után felépülhessen. Áldd meg ezt az épületet, őrizd meg, és gondozd azokat, akik ebben a házban összegyűlhetnek a te nevedben!



Korábbi bejegyzések az "ESEMÉNYEK" menüpont alatt találhatók! »

Az oldal tetejére





Királyerdei templomunk - A Csepel-Királyerdei Szűz Mária Szeplőtelen Szíve római katolikus plébániatemplom oldala © 2012- Minden jog fenntartva