ELMÉLKEDÉSEK
VIDEÓK
HANGANYAGOK
ZARÁNDOKLATOK
KIRÁNDULÁSOK
PAPJAINKÉRT
LÉLEK KINCSTÁR
MEĐUGORJE
HASZNOS OLDALAK
80 év
|
Dicsértessék a Jézus Krisztus! Kedves Látogató, Isten hozta a Szűz Mária Szeplőtelen Szíve plébániatemplom honlapján! ÁDVENT 1. VASÁRNAPJA - 2024.12.01. 1./ A mai vasárnappal megkezdődik az új egyházi év.
Az adventi koszorú egy - egy gyertyáját a szombat esti szentmisék
alkalmával gyújtjuk meg. 2./ Ádvent minden hétköznapján – szombati napokon is a Kisboldogasszony templomban reggel 6 órakor hajnali szentmisét tartunk. 3./ Kedden 8 órakor, első pénteken 5 órakor szentmise és Szentségimádás. 4./ A héten csütörtökön a Kisboldogasszony templomban este a szentmise után felnőttek katekézise lesz. 5./ Az adventi időt használjuk fel a szentgyónások végzésére karácsony ünnepe előtt. 6./ Köszönet a karitász gyűjtés adományaiért, melynek összege 71.100.- forint volt. Kertész Péter plébános Jelek lesznek a napban… Gondolatok Advent I. vasárnapjára 
Jézus Krisztus Urunk figyelmeztet a végidő közeledtére. (Lk 21,25-28. 34-36) Ugyanakkor látnunk kell, hogy nem az a célja az Üdvözítőnek, hogy megmondja, hogy mikor következik be az evilági történelem lezárulása. Az sem célja Jézusnak, hogy az utolsó idők eseményeiről információkat adjon, hogy leírja, hogy konkrétan milyen események fognak történni. Annak, hogy Jézus mégis beszél a végidőről, egyetlen oka van: hogy figyelmeztesse tanítványait és minket is akik ma élünk és minden korok hívőit: hogy legyenek készen. Készen állni az Istennel való találkozásra; készen állni az Emberfia eljövetelére: ez Jézus célja, ezért beszél a végidőről. Annak, hogy készen álljunk a végső számadásra egyetlen módja van: az imádság. Az imádság az a méltó állapot, amellyel Isten érkezésére válaszolnunk kell. Ma hit-válság van. A hit van válságban az Egyházban is, a világon is. A helytelen hit egyenes következménye a helytelen erkölcs. Ezért kell imádkozni a tiszta és erős hitért. A rózsafűzér első titka: Jézus aki hitünket növelje… nem véletlenül. A mai keresztények sok esetben elfelejtenek a hit növekedéséért, erejéért, és tisztaságáért imádkozni. Sokszor imádkozunk evilági dolgainkért, gondjainkért. Ez teljesen érthető: hiszen evilági gondjaink ránk kiáltanak… gyenge hitünk azonban nem kiált ránk… Mégis: fel kell szítanunk magunkban hitünk szikráját. A Szentlélek fuvallata kell hogy táplálja lelkünkben a lángot. A helyes hit tud minket helyes reményre és helyes szeretetre vezetni. Adventben nyerjünk új lendületet azért imádkozni, hogy az igaz hitben növekedve erősödjék reményünk, és tökéletesedjék szeretetünk. Zámbó Károly atya  KRISZTUS KIRÁLY VASÁRNAPJA - 2024.11.24. 1./ A mai vasárnap KRISZTUS KIRÁLY, A VILÁGMINDENSÉG KIRÁLYÁNAK ÜNNEPE - az egyházi év utolsó vasárnapja. Szentmisénk perselyadományait a karitász munkájának segítségére ajánljuk fel. 2./ Hétfőn a székesfehérvári bazilika felszentelési évfordulója. Délután 5 órakor lesz püspöki szentmise és kapják meg megbízólevelüket az új lelkipásztori kisegítők – áldoztatók. 3./ Kedden 8 órakor szentmise. 4./ Szombat Szent András apostol ünnepe, Délután 5 órakor már ádventi
szentmisét imádkozunk és szokásunk szerint a szombat esti szentmise
keretében gyújtjuk meg az adventi koszorú első gyertyáját. 5./ A jövő vasárnap alkalmas időjárás esetén a Kisboldogasszony templomnál ádventi könyvvásár lesz a délelőtti szentmisék alkalmával. Kertész Péter plébános Krisztus Király! 
Évről évre visszatér Krisztus Király ünnepe. A Szentmise evangéliuma megadja ennek az ünnepnek a lehetséges kulcsmondatát. Amikor az Úr Jézus Krisztustól Pilátus megkérdezi, hogy király-e ő, akkor válaszolja ezt az Úr: „Az én országom nem ebből a világból való.” (Jn 18, 33b – 37) Külön figyelmet érdemel, hogy ezt Jézus pont Pilátusnak mondta: aki helytartó volt… Pilátus tudta mit jelent az, hogy úgy uralkodni egy országon, hogy egy magasabb hatalom, a római császár erejével, annak megbízásából és annak a nevében történik az uralkodás. Ugyanakkor Pilátus nem király volt, hanem helytartó, az előtte álló Jézus azonban király… Ha egy magasabb hatalom nevében az előtte álló Jézus uralkodónak vallja magát, de nem helytartónak, hanem királynak, akkor ez azt jelenti, hogy ezzel a magasabb hatalommal Jézus nem alárendelt kapcsolatban van, és mint ilyen uralkodik a hozzá tartozó al-birodalomban, hanem azt állítja – mivel király – hogy a magasabb hatalommal, akinek a nevében uralkodik, egyenrangú kapcsolatban van. Ha ez a magasabb hatalom Isten, akkor Jézus azt mondja ezzel, hogy egyenrangú kapcsolatban van Istennel. Láthatta Pilátus, hogy Jézust nem védte hadsereg, sem őrség, tehát a magasabb hatalom, amire hivatkozik, nem ezen a világon van… Láthatjuk ebből, hogy Jézus arra az egyszerű kérdésre, hogy király-e ő, úgy válaszol, hogy abban a válaszában benne van, hogy ő Isteni Személy. Jézus Krisztus Urunk a mi életünkben is király. De kérdés, hogy tudunk-e hűséges, és jó alattvalói lenni Krisztusnak, mint királynak? Ehhez az út az imádságon keresztül vezet. Jézust a mennyei Atya tette királlyá, és ő, mint az Atyával egy lényegű Fiú tud minket bevezetni az ő országába. Ezért tanította tanítványait imádkozni. Az imádságban nyílik meg Krisztus Királysága, az imádság által lépünk be Isten országába. Ennek az imádságnak csúcspontja a Szentmise, amikor megjelenik az oltáron Krisztus, aki bemutatja a mennyei Atyának az egy és örök áldozatot. Ebben részesedve már itt a földön polgárai lehetünk Isten országának, Krisztus királyságának. Adja meg a mindenható Isten, hogy ez a királyság napról napra növekedjék bennünk. Zámbó Károly atya ÉVKÖZI 33. VASÁRNAP - 2024.11.17. 1./ A mai vasárnap a szegények világnapja, 2./ A Sekrestye színpad szervezésében szombaton Mindenszentek
ünnepéhez kapcsolódóan vidám délutánt tartunk a Szent Imre közösségi
házban. 3./ A jövő vasárnap templomi perselyadományainkat Szent Erzsébet ünnepét követően a karitász munkájának javára ajánljuk fel. Kertész Péter plébános Kezdet és vég 
Jézus Krisztus Urunk az evangéliumban az utolsó időkről beszél. Ezt azonban olyan módon teszi, hogy mondatai sajátosan kapcsolódnak egymáshoz: az egyik mondat kiegészíti, mintegy magyarázza a másikat… (Mk 13, 24-32) A nap és a hold elsötétedik, a csillagok az égből lehullanak… Ez egyértelmű utalás a teremtésre. Ott Isten megalkotja az égboltot, majd elhelyezi a világítótesteket, a napot, a holdat és a csillagokat… Itt pedig fordított sorrendben ezek lehullanak, megrendülnek a mindenséget összetartó erők, amely utóbbi kijelentés az égbolt megalkotásával alkot párhuzamot. Eddig tartott az anyagi világ, az univerzum léte. Az Emberfia újbóli eljövetele a megváltás művének a beteljesedésére utal: evangéliumi kijelentés teljesedik be, Krisztus második eljöveteléről. Ahogy beteljesedik a teremtés, beteljesedik az evangélium. Ezek jelek, melyek jelzik a vég közeledtét, ugyanakkor azt is hangsúlyozza Jézus, hogy nem tudhatjuk sem a napját, sem az óráját annak, hogy ez mikor lesz. Csak a mennyei Atya tudja… Ezzel azt hangsúlyozza az Úr, hogy nem mondja meg - ezekkel a kijelentéseivel sem - , hogy ezek mikor lesznek… Azt akarja tanítványai, és az evangélium olvasói-hallgatói lelkébe vésni Jézus ezekkel a kijelentéseivel, hogy mindig készen kell állni… Készen kell állni a végső számadásra! Zámbó Károly atya ÉVKÖZI 32. VASÁRNAP - 2024.11.10. 1./ - kedd Szent Jozafát – reggel 8 órakor szentmise 2./ A Csepeli Központi Református Egyházközség alapításának 125.évfordulójára emlékezik meg most vasárnap délután 4 órakor tartandó ünnepségükön. 3./ November 11-én, hétfőn emlékezünk a világháborúkban elhunyt katonákról. 4./ Csütörtökön az esti szentmise után ifjúsági katekézise lesz a Szent Imre téri templomban. Kertész Péter plébános Az odaadás erkölcsi példája 
Jézus a templom perselye felé tekintve, tanítványai társaságában észreveszi, hogy egy özvegyasszony két fillért dob a perselybe. (Mk 12, 38-44) Ezzel kapcsolatban megjegyzi tanítványainak, hogy ez az özvegyasszony mindenki másnál többet adott, mert egész megélhetését adta oda. Ez erkölcsi példa; nem parancs. Nem azt mondta az Úr Jézus Krisztus, hogy aki nem adja oda a templomnak teljes megélhetését, az bűnt követ el, vagy bűnös mulasztást, hanem pozitív példaként állította tanítványai elé ezt az odaadó buzgóságot. Ez az odaadó buzgóság azért is tetszett különösen Jézusnak, mert előtte a farizeusokról beszélt, akik buzgónak mutatják magukat, hogy lássák az emberek vallási odaadásukat, de az egész csak színjáték: mást mutatnak kívül, és mást élnek belül, más a nyilvános életük, és más a privát szférájuk. Ezzel szemben az özvegyasszony tettének súlyáról senki nem tudott, kifelé nem volt kommunikálva, nem volt a nyilvánosság felé kikiáltva… Egy belső, titkos nagylelkűség volt ez, amelyről csak ő, az özvegyasszony tudott, és az Isten. De Isten, aki tudott róla, közzé tette ezt az Örök Ige, a második Isteni Személy által. Jézusnak azért is volt kedves az özvegyasszony tette, mert őt magát is elemésztette a templomért való buzgóság. Jézus Krisztus Urunk a mennyei Atya házaként tekintett a templomra, amelyben ő, mint a Fiú otthon van… Amikor az árusokat kiűzte Jézus a templomból, akkor mondta: „ne tegyétek Atyám házát kereskedés házává”. Atyja házaként tekint a templomra, ahol a Szűzanya bemutatta, de ahol tizenkét évesen meg is találta, hiszen oly szívesen időzött Jézus a mennyei Atyja házában… Mégis, amikor meghalt Jézus a kereszten, szétszakadt a templom függönye, a szentély, a „Szentek-szentje” kiáradt a világba. Krisztus által, a szentségekben olyan jelenléte van Istennek, amelynek a Jeruzsálemi templom szentélye „csak” előképe volt. Isten jelenlétét nem tudta volna hordozni gyümölcsöző módon az Istentől elszakadt világ; ezért kellett az Istentelen világból kiszakítani egy kis teret, ahol Isten jelen van, de ahol az Istentől való elszakadás nem lehet jelen. Ezért a szentélybe csak egy évben egyszer a főpap léphetett be. A szentély elválasztottsága azonban megszűnt a függöny széthasadásával. Szentéllyé vált a világ? Bizonyos értelemben talán lehet mondani… Jézus Szent Szíve volt a Szentély, melyet a katona lándzsája megnyitott, és ez jelent meg a függöny szétszakadásakor a szentély megnyílásában? Minden bizonnyal: hiszen ezzel kinyilvánult, hogy nincs olyan hely a világon, de az egész univerzumban sem, ahol Isten ne lenne jelen… Ugyanakkor az ember a szívében mégis képes elzárkózni Istentől. Az Isten azért engedi meg olykor az emberek szívének megszaggatását, hogy a szívnek ez a zártsága szétszakadjon, és a szív Isten előtt megnyíljon. Az özvegyasszony életében nem tudjuk, hogy mi volt az az esemény, amely tettét megelőzte… Lehet, hogy talán volt az életében egy szívét megszaggató fájdalom? A szívében volt nyitott Istenre, ezért tudta mindenét odaadni. Az, hogy templomot, az Egyházat mennyiben tudjuk anyagilag támogatni: ez lehet egyénileg teljesen különböző… függ ez anyagi helyzettől, állapotbeli kötelességektől, a szabadon meghozott, lelkiismeretes döntéstől… Azonban a szívünket mindenképpen meg kell nyitni Jézus Krisztus előtt… Ebben segítsen minket az özvegyasszony példája az evangéliumban… azért tudta mindenét odaadni, mert mindenét, egész életét Istennek ajánlotta szívében… Zámbó Károly atya ÉVKÖZI 31. VASÁRNAP - 2024.11.3. 1./ Kedden reggel 8 órakor szentmise, mely nap Szent Imre herceg ünnepe. 2./ Csütörtökön a Szent Imre téri templomban az esti szentmise után felnőttek katekézise. 3./ Szombaton 5 órakor, vasárnap ½ 11 órakor szentmise. 4./ Jövő évi naptárak, kalendárium már kaphatók. Kertész Péter plébános A törvény értelme 
A főparancsról szóló evangélium értelmezésénél kétségkívül az a leginkább elterjedt magyarázat, hogy itt voltaképpen Jézus a törvény által előírt szabályok sokaságát szembeállítja az egyetlen fontos paranccsal, a szeretettel. Talán úgy tűnhet, mintha Jézus elvetné a sok szabályt, és helyébe állítaná az Isten és ember szeretetét, amit az írástudó helyesen elmondott. (Mk 12, 28b-34) Mit ér a sok szabály betartása, hogyha a lényeg hiányzik belőle: az Isten szeretete, és az embertárs szeretete… Ezt sokszor így értelmezik: a lényegért, azaz a szeretetért hoznak előírásokat, majd eljön az idő, amikor az előírásokat többre tartják, mint azt a lényeget, amiért az előírásokat meghozták. Ez az értelmezés azonban magában hordoz egy sajátos veszélyt: azt, hogy Isten legalapvetőbb parancsait az emberek úgy tekintik, mint szabályokat, amelyek a lényeg nélkül nem sokat érnek, ezért a lényegre koncentrálva, a szabályokat lekicsinyelve próbálnak boldogulni, valójában nem tartva be a szabályokat, hivatkoznak a lényeg elsődlegességére. Az így gondolkodók életére tekintve láthatjuk, hogy miért nem járható ez az út… A lényeg a szeretet, a parancsok erkölcsi követelményei ehhez képest másodlagosak, mondják… és élnek szabadjára engedett ösztönökkel, szabadjára engedett indulatokkal, mondván, hogy „szeretet van bennünk”, és közben tönkre tesznek maguk körül mindenkit: családot, házastársat, gyermekeket, munkatársakat… Valaki szereti a feleségét, de megcsalja. Szereti a gyermekeit, de elhagyja őket… Hazugságaival másokat tönkre téve „szereti őket”, de ez a szeretet fontosabb mint a „részletszabályok”. Láthatjuk ebből, még ha talán kissé kiéleztem is a kérdést, hogy a szeretet-főparancs, és a törvény parancsainak egymáshoz való viszonyát fentebb vázolt módon értelmezni miért nem jó. Sokkal inkább arra kell rámutatni, hogy a szeretet parancsa, mint a legfőbb parancs a törvény által nyilvánul meg. A törvény betartása nem ellene mond a szeretetnek: hanem éppen ellenkezőleg: előfeltétele. A szeretet legelemibb, és legelső megnyilvánulása Isten felé, és az embertárs felé: a törvény parancsainak fegyelmezett és kemény betartása… Külső-belső fegyelemmel kell az Isten elé, és az embertárs elé állni. Ha nem így teszünk, hiába hivatkozunk szeretetre. Adja meg a mindenható Isten, hogy egyre inkább megértsük, hogy a törvény végső értelme maga Jézus Krisztus, aki a mennyei Atya szeretetét hozta el a világba. Zámbó Károly atya ÉVKÖZI 30. VASÁRNAP - 2024.10.27. 1./ Kedden reggel 8 órakor szentmise 2./ Péntek MINDENSZENTEK ÜNNEPE. - Parancsolt ünnep. Első péntek. Templomunkban délután 5 órakor lesz szentmise. 3./ Szombat HALOTTAK NAPJA első szombat Szentmise lesz délután 5 órakor az összes megholtra emlékezve. 4./ BÚCSÚ AJÁNHATÓ FEL A SZENVEDŐ LELKEKÉRT - november 18 között temetőt látogatva és lélekben imádkozva ott az elhunytakért, vagy templomban mindenszentek ünnepén és halottak napján Miatyánk és Hiszekegy elimádkozásával. 5./ A Csepeli temetőben mindkét nap délután 4 órakor lesz szentmise. 6./ Jövő évi naptárak, kalendárium található az újságos asztalnál Kertész Péter plébános A látás – Krisztus a világ világossága 
Jézus Krisztus Urunk meggyógyította a jerikói vakot. (Mk 10, 46-52) Bartimeus vakon koldult. Jézus arra ment. Bartimeus kiáltozni kezdett: „Jézus Dávid Fia, könyörülj rajtam!” Nem azt mondta - és erre fel kell figyelnünk (!) – hogy látni szeretnék. Először nem ezt mondta, hanem hogy könyörüljön meg rajta Jézus… Zámbó Károly atya ÉVKÖZI 29. VASÁRNAP - 2024.10.20. 1./ A mai vasárnap missziós vasárnap. Imáinkkal és adományainkkal segítsük a missziók szent ügyét. 2./ Október hónap a rózsafűzér hónapja. A szentmisékhez kapcsolódóan imádkozzuk a rózsafűzért. 3./ Kedd Szent II. János Pál pápa emlékezete – 8 órakor szentmise. 4./ Szerda – október 23-a nemzeti ünnepünk. A Szent Imre téri templomban reggel 7 órakor lesz a szentmise, majd a rózsafűzér. Ezt követően a délelőtt folyamán lesznek az önkormányzati ünnepi megemlékezések. 4./ Szombaton 5 órakor, vasárnap ½ 11 órakor szentmise. Kertész Péter plébános Zebedeus fiainak kérése 
Zebedeus fiai azt kérték Jézustól, hogy jobb és bal felől ülhessenek Jézus mellett majd az eljövendő dicsőségben. (Mk 10, 35-45) Jézus nem ledorongolja őket, hanem megkérdezi tőlük, hogy a kehelyből, amelyből ő iszik, tudnak-e inni… Milyen magabiztosan válaszolják: „meg tudjuk tenni!” Jézus megértő velük, hiszen ők, János és Jakab, csakúgy mint a többi apostol, vállalták azt, amit az előző vasárnapi evangéliumban a gazdag ifjú nem tudott vállalni… Az apostolok mindenüket otthagyva követték Jézust. Jézus tehát ezt az „ambíciót”, ezt a – mondjuk ki – becsvágyat nem mindenestől kioltani akarja, hanem helyes irányba terelni, a szolgálat irányába. A testvéri szolgálat példáját állítja eléjük, azaz a saját példáját: az Emberfia nem uralkodni jött, hanem szolgálni. Aki lemond a világ javairól Krisztusért, az nem mond le a legtöbbről; a boldog örök életről. Ennek a boldog lemondásnak nagyszerű példái vannak a szentek között. Példaként felidézem Szent Ferenc alakját. Szent Ferenc a megfeszített Krisztus iránti hódolatától vezérelve tudott a világ javairól lemondani. A középkorban, amikor élt, az egész társadalmat áthatotta az alá-fölé rendeltség. A hűbéri társadalom velejárója volt ez. Királyok, hercegek, grófok uralkodtak. Fölfelé engedelmesség, lefelé parancsolás – erre épült a középkori társadalom, amely egyrészt adott valami biztonságot, de ugyanakkor nyomasztó is volt. Amikor Szent Ferenc egy ilyen világban meghirdette a testvériséget, hihetetlen hatása lett. Tömegek akarták követni Ferencet, népszerűsége szinte robbanás-szerűen terjedt. De meg kellett érteni, hogy Szent Ferenc elragadtatása a szeráfi kereszt láttán nem egy naiv lángolás volt: magkapta stigmaként Krisztus sebeit. Szent Ferenc élete lángoló szeretet volt, de hatalmas szenvedés is: sebeit viselve együtt szenvedett Krisztussal. Ezért kellett megérteni, hogy a testvériség nem lebontja az emberek jogos és ésszerű különbségeit: a király maradjon király, a herceg maradjon herceg, a püspökök maradjanak püspökök, jogosan elvárt tisztelettel és engedelmességgel. De mindez Krisztusban legyen: Krisztus legyen a testvériség alapja, mert Krisztusban tudunk igazán testvérek lenni… A Krisztus sebeit magán viselő Ferenc ezt hitelesen tudta hirdetni. Így érthetjük meg, hogy a hitelesen gyakorolt hatalom az szolgálat, amelynek része a kereszthordozás, a szenvedés is. Aki vállalja a szenvedést is, az tud mások számára a valódi jót előmozdító elöljáró, vezető lenni. Így érthetjük meg, hogy Zebedeus fiainak törekvését Jézus Krisztus Urunk nem letörte, hanem a helyére tette: másokért önmagukat áldozva, másokért szenvedést is vállalva lehetnek elsők. Szolgálatban, szeretetben lehetnek elsők… Zámbó Károly atya ÉVKÖZI 28. VASÁRNAP - 2024.10.13. 1./ A mai vasárnap emlkezünk az októberi fatimai jelenésre. 2./ Október hónap a rózsafűzér hónapja. A szentmisékhez kapcsolódóan imádkozzuk a rózsafűzért. 3./ Kedd Avilai Nagy Szent Teréz ünnepe – 8 órakor szentmise. 4./ Szombaton 5 órakor, vasárnap ½ 11 órakor szentmise. Kertész Péter plébános Istennek minden lehetséges 
Istennek minden lehetséges – mondta Jézus Krisztus Urunk, miután a gazdag ifjú szomorúan távozott. (Mk 10, 17-27) A gazdag ifjú, aki talán azért ment Jézushoz, hogy dicséretet, önigazolást keressen nála, de a teljes önátadást már nem tudta vállalni. Jó szándékú volt, de túlzottan kötődött ehhez a világhoz. Nagy vagyona volt, és vagyonához tapadt a szíve, ezért Jézus hívását nem követte. Ugyanakkor érezte, hogy ez így nincs rendben, ezért távozott szomorúan. Nem vidáman, nem felszabadult örömmel őrizte magában a Jézussal való találkozás emlékét, hanem szomorúsággal. De talán éppen ez a szomorúság vezethette el később a megtérésre... nem tudjuk, de nincs kizárva. Félelmetes is lehet ez a részlet számunkra: hiszen mindannyiunknak lehet olyan „gazdagsága” amiről nehezen mondanánk le… Ahogy Jézus a gazdag ifjúnak mondta: „valami hiányzik még belőled”; úgy érezhetjük, nekünk is mondhatná ezt a mondatot, nem vagyunk még mi sem minden téren készen Jézus Krisztus követésére… A gazdag ifjú talán azzal követte el a legnagyobb hibát, hogy eltávozott Jézustól, eltávozott szomorúan. Mi ne távozzunk el Jézustól szomorúan, ha úgy érezzük, hogy valamely kérése vagy parancsa első hallásra nehéznek tűnik. Maradjunk vele, és éppen ő maga fog segíteni nehézségeinkben. Krisztussal élve, Krisztust el nem hagyva öröm tölt el minket, belső, lelki öröm. Olyan öröm, amely eltöltötte az apostolokat és az első keresztényeket Pünkösd után: öröm a Szentlélekben. Ezzel az örömmel vállalták az apostolok Krisztus követésében a nehézségeket, vállalták az üldöztetés veszélyét is. Vállalták az apostolok és az első keresztények Krisztusban az életet és a halált örömmel, mert legfőbb gazdagságuk és életük középpontja az Úr Jézus Krisztus volt. Zámbó Károly atya ÉVKÖZI 27. VASÁRNAP - 2024.10.06. 1./ A mai vasárnap hálaadást tartunk a föld terményeiért. 2./ Október hónap a rózsafűzér hónapja. A szentmisékhez kapcsolódóan imádkozzuk a rózsafűzért. 3./ Kedd Magyarok Nagyasszonyának ünnepe – 8 órakor szentmise. 4./ Csütörtökön az esti szentmise után ifjúsági katekézis lesz a Szent Imre téri templomban, melyet a továbbiakban minden hónap második csütörtökön tartunk. 5./ Szombaton 5 órakor, vasárnap ½ 11 órakor szentmise. Kertész Péter plébános Krisztus tanítása egyértelmű 
a házasság felbonthatatlanságáról. Már az is érdekes, ahogyan elkezdődik az évközi 27. vasárnap evangéliumi részlete: Jézust azért kérdezik a farizeusok, mert próbára akarják tenni. (Mk 10, 2-12) A kérdés így hangzik: „Szabad-e a férjnek elbocsátania a feleségét?” Jézus visszakérdez: „Mit parancsolt nektek Mózes?” Mózes ugyanis megengedte a válást, válólevél írása mellett… Jézus azonban Isten eredeti elgondolására hivatkozik, amely szerint a férj és feleség összetartozik, tehát nincs válás. Isten elgondolása szerint nincs válás. Jézus tehát helyesbíti a mózesi tanítást, amely a házasság felbontását bizonyos esetekben megengedte. Jézus Krisztus Urunk itt tehát úgy lép fel, mint a kinyilatkoztatás helytelen értelmezésének kijavítója. Hiszen Isten Mózesnek is kinyilatkoztatást adott, és aszerint nem lehetne válás. De Mózes, mint arra utal Jézus, az emberek szívének keménysége miatt engedte meg a válást. Amikor megengedte tehát a válást Mózes, az nem volt a kinyilatkoztatás szerint való. Mózes a szív keménysége miatt engedte a válást: a bűn ereje, a bűn keménysége elhomályosította Mózesnél a teljes igazságot. A mai világban tobzódik a bűn ereje: a mesterségesen felkorbácsolt érzékiség mindenütt megpróbálja terrorisztikus erővel hatalmában tartani a lelkeket. Az érzékiség terrorja mögött az ördög áll, aki azért szabadítja rá ezt az eszeveszett nyomást az emberiségre, mert azt akarja, hogy az emberek ne üdvözüljenek… Azt akarja nyilvánvalóan az ördög, hogy az érzékiségben provokált ember számára legyen túl nehéz Isten parancsának megtartása, és ezért hagyja el Istent, és ne üdvözüljön. Ezt akarja a sátán, mert kezdettől fogva gyilkos. Ez az evangélium kapcsolódik az előző két vasárnapi evangéliumhoz, amelyben először az oktalan versengésről volt szó, majd az ördögűzésről, és a megbotránkoztatásról… A szív keménysége: már az evangéliumi részlet elején ott van: azért kérdezték Jézust a farizeusok, mert próbára akarták tenni… Jézus Krisztus Urunkat, a Messiást, az Isten Fiát „próbára tenni” (???) Micsoda arcátlanság: mégis kinek képzelték magukat a Jézust provokáló farizeusok? Mi inkább alázattal, és töredelmesen boruljunk Jézus Krisztus Urunk lábai elé, és mondjuk ezt: „Köszönjük a Megváltás kegyelmét! Köszönjük, hogy bűntelen ártatlanságodban vállaltad értünk a bűntől sebzett emberi sors minden gyötrelmét, és hogy üdvösségünkért elszenvedted a kereszthalált, hogy haláloddal győzd le a halál szerzőjét, a sátánt, és így juss be a mennyei Atya örök dicsőségébe! Köszönjük, hogy dicsőséges feltámadásoddal felragyogtattad az örök életet! Köszönjük üdvösséges tanításodat, amely olykor talán nehéz a mi bűntől sebzett gyarló emberi természetünknek, de mégis be kell hogy lássuk, hogy Szent Törvényed megtartása, és az erre irányuló minden erőfeszítés is, szükséges az üdvösségünkhöz. Tanításod felszabadít, mert Igazság.” Zámbó Károly atya ÉVKÖZI 26. VASÁRNAP - 2024.09.29. 1./ A mai vasárnap a Főangyalok ünnepe és az elvándorlók és menekültek világnapja. 2./ Kedd október hónap kezdete. A rózsafűzér hónapja.
A szentmisékhez kapcsolódóan imádkozzuk a rózsafűzért. 3./ Csütörtökön az esti szentmise után folytatódik a felnőttek katekézise, mely a továbbiakban minden elsőcsütörtökön a szentmise után lesz a Szent Imre téri templomban. 4./ Első pénteken délután 5 órakor szentmise – kacsolódóan Szentségimádás és rózsafűzér. 5./ Szombaton 5 órakor, vasárnap ½ 11 órakor szentmise. 6./ Köszönet a híveknek Imre atyáért bemutatott szentmisén való részvételért, az adományokért. Továbbra is foglaljuk imáinkba! Kertész Péter plébános Szent Mihály Arkangyal tanúságtétele 
Szent Mihály arkangyal ünnepe az idén vasárnapra esik. Vele együtt ünnepeljük a másik két arkangyalt is, Szent Gábrielt és Szent Rafaelt. Ugyanakkor a vasárnapi evangéliumhoz is kapcsolódik ez a megemlékezés a főangyalokról. Az evangéliumi szakasz az évközi 26. vasárnapon ugyanis azzal a jelenettel kezdődik, hogy valaki Jézus nevében ördögöt űzött, és az apostolok megtiltották neki, mert (úgy találták) hogy nem követte őket ez a valaki. (Mk 9, 38-43. 45. 47-48) Jézus erre megfeddte tanítványait, mondván, hogy aki az ő nevében ördögöt űz, az ővele van, nem fogja egyhamar szidalmazni… Jézus talán nagyon árnyaltan fogalmazott, ugyanis felmerül a kérdés: hogyan lehetséges, hogy valaki Jézus nevében ördögöt űz? Csak úgy, hogy Jézushoz tartozik. Sőt, tovább kell kérdezni: egyáltalán hogy lehetséges az, hogy valaki ördögöt űz? Egy ember nem erősebb mint egy tisztán szellemi lény… A gonosz lelket csak maga Isten tudja kiűzni: Jézus Krisztus, aki második Isteni Személyként, Megtestesült Igeként birtokolja a mennyei Atyával, és a Szentlélekkel együtt a gonosz lélek feletti hatalmat. Ha tehát valaki valóban sikeresen ördögűzést végez, az csak Isten Igéjének, tehát Jézus Krisztusnak az erejével lehetséges. Pontosabban fogalmazva; nem az illető ember űzi ki az ördögöt, hanem maga Krisztus, akinek erre eszköze az ő nevében ördögűzést végző ember. Az, hogy valaki Krisztus nevében ördögöt űz, csak úgy lehetséges, ha erre magától Krisztustól kap parancsot. Persze Krisztus mennybemenetele előtt ezt a hatalmat is rábízta az apostolokra. De Krisztus földi életében is voltak olyan helyzetek, amikor tanítványainak hatalmat adott az ördögűzésre. Ilyen lehetetett ez az ember is, csak valamiért az apostolok nem ismerték ezt fel. Hogy miért nem, abban emberi tényezők játszhattak szerepet. Nem véletlen, hogy ez az evangéliumi szakasz közvetlenül az előző vasárnapi evangélium után van, amikor azt hallottuk, hogy a tanítványok vetélkednek egymással… Ebben a szakaszban pedig Jézus ez után a kérdés után rátér a megbotránkoztatás elítélésére. A gonosz lélek elleni legfőbb harcos Isten erejével és Isten parancsára: Szent Mihály Arkangyal. Mihály neve ezt jelenti: „Micha-El”, azaz: ki olyan mint Isten! Ez az angyal-név tehát az angyal tanúságát, fő küldetését, úgy is mondhatnám, hogy tanítását, tanúságtételét jelöli. Ki olyan mint Isten? Senki! Senki más, csak maga Isten. Isten aki öröktől fogva van, és aki a semmiből tud teremteni… De Isten nincs egyedül: az egy Isteni lényegben három személy van: az Atya, a Fiú és a Szentlélek. A gonosz lélek, és csatlósai itt buktak el: olyanok akartak lenni, mint Isten. Az „olyan mint”: a bukott angyaloknál az elbukás forrása, az embereknél pedig a kísértés, és bűnre csábítás jelenik meg ennek kapcsán. Az „olyan mint” kísértése csak imádsággal győzhető le. A bukott angyalok azért buktak el, mert erre nem voltak hajlandók, a Szent Angyalok azonban, élükön Szent Mihállyal az örökké való teremtő Isten imádása által tudnak győzedelmeskedni. Szent Mihály arkangyal legyőzi a gonosz lelket, de nem a kardjával, hanem imádságának erejével. Zámbó Károly atya ÉVKÖZI 25. VASÁRNAP - 2024.09.22. 1./ Szerdán este 6 órakor a Szent Imre téri templomban mutatunk
be szentmisét Harangozó Imre atyáért. 2./ Kedden temetési szentmise lesz délután 4 órakor. Kertész Péter plébános Szolgálat 
Vetélkedés helyett szolgálat! Így foglalható össze talán legrövidebben a vasárnapi evangélium tanulsága. Jézus rajtakapta tanítványit, hogy azon vitatkoztak, hogy ki a nagyobb közülük. (Mk 9, 30-37) Jézusnak azonban nem mondták el, hogy ezen vitatkoztak, de Jézus tudta a gondolataikat… A mai életet, a társadalmi életet, de az egyházi életet is áthatja ez a versengés… Ki a nagyobb? Ki a jelentősebb? Ennek a kérdésnek a jelenléte meg is mérgezi a közösségek életét. Állandó méricskélés, és összehasonlítás; keserűség, és kiábrándultság forrása. A talentumok, kiválóságok legyenek az oktalan versengés helyett a szolgálat eszközei. Jézus abba az irányba akarja elvinni a kérdés megközelítését, hogy aki első akar lenni, legyen mindenki között az utolsó. Jézus ebben példaként jár elől: semmi bűnt el nem követett, mégis elszenvedte a kereszthalált, hogy ezzel megváltson minket. A kereszt volt Jézus Krisztus Urunk megdicsőülésének jele és eszköze. A legnagyobb vereség lett a legnagyobb győzelem: a kereszten legyőzte Jézus Krisztus Urunk halálával a halált, és a sátánt, mint a halál szerzőjét. Krisztus az első; az emberiség elsője; az ő elsőségéhez képest a többi elsőség nem mérhető… Mi képtelenek volnánk erre az elsőségre, bűn által sebzett létünk gyengesége révén megtörne a kereszt mérlegén… Ezért nagy hódolattal járuljunk az értünk szenvedő Krisztus elé. Ő olyan szolgálatot tett meg értünk, amit mi nem tudtunk volna önmagunkért megtenni. Zámbó Károly atya ÉVKÖZI 24. VASÁRNAP - 2024.09.15. 1./ A mai vasárnap tartja egyházmegyénk a bodajki zarándoklatot. 2./ Heti miserendünk: 3./ Megkezdődtek az iskolai hit és erkölcstan órák. 4./ Szeptember 19-én, csütörtökön tölti be születésének 50. évét Károly atya. Foglaljuk imáinkba. Kertész Péter plébános Szent Kereszt felmagasztalása 
A mi Urunk Jézus Krisztus kereszthalálával győzte le a halált, és a halál szerzőjét, a gonosz lelket. Ezért a kereszt nem csak megváltásunk szimbóluma, hanem a győzelem jele. Jézus Krisztus Urunk legyőzte halálával a halált, hogy megnyissa nekünk az örök életet. Harmadnapon pedig feltámadott, és előttünk jár, helyet készítve nekünk abban a boldog mennyei hazában, amelyet Isten a teremtésünktől kezdve nekünk szánt. A keresztre a feltámadás fényében tudunk rátekinteni. Azt, hogy Krisztus szenvedését és halálát megváltói áldozatként értelmezhetjük, ehhez kellett a feltámadás mindent megvilágító hatása. Kellett ez a mindent világossá tevő esemény az apostoloknak, hogy Krisztus szenvedését és halálát értelmezni tudják. Ezért a Szent Kereszt ünneplése a feltámadásról is szól, mert a feltámadás fényében történik meg ez az ünneplés. Szent Kereszt ünnepe a IV. századból ered. Nagy Konstantin édesanyja Szent Ilona ekkor találta meg a Golgotán a három kereszt maradványait, és a táblát is, amelyet Pilátus tétetett Jézus keresztjére. Azonban a három kereszt közül nem lehetett pontosan tudni, melyik volt Jézusé, és melyik a jobb, és bal latoré, ezért egy csodás gyógyulás segített ennek eldöntésében. A Szent Kereszt ereklyét szeptember 14-én mutatták be a népnek, innen az ünnep eredete. A régi fohász: Ave Crux spes ultima – Üdvözlégy kereszt utolsó remény; igaz lehet életünkben… Tekintsünk fel hittel a Szent Keresztre, mint üdvösségünk szerzésének eszközére. Zámbó Károly atya ÉVKÖZI 23. VASÁRNAP - 2024.09.08. 1./ A mai vasárnap Kisboldogasszony ünnepe – Szűz Mária születésének napja. 2./ Heti miserendünk: 3./ Megkezdődtek az iskolai hit és erkölcstan órák. Szombati napokon pedig az elsőáldozásra készülőket várjuk a Szent Imre téri templomba 9 órára. Kertész Péter plébános Kisboldogasszony 
Nálunk Csepelen mindig nagy ünnep volt ez a nap, szeptember 8. Kisboldogasszony ünnepe. Ez Szűz Mária születésnapja. Ahogy egy családban fontos édesanyánk születésnapja, úgy a keresztényeknek ilyen fontos nap Szűz Mária születésének ünnepe. Nálunk Csepelen ez azért is nagy ünnep, mert a belvárosi templomunk, az ősi csepeli plébániatemplom búcsúnapja van ezen a napon. Kisboldogasszony templom még a legismertebbek közül a Máriaremetei Kegytemplom-bazilika, és a Budapesti Egyetemi templom. De a Csepel-szigeten, a Csepel-belvárosi templomon kívül még ez a titulusa a tököli templomnak is. Azt ünnepeljük szeptember 8-án, hogy Szűz Mária megszületett. Mária édesanyja Szent Anna volt, édesapja pedig Szent Joakim. Szűz Mária fogantatásakor a megváltás kegyelmét elővételezve mentesült az áteredő bűntől, hogy egészen tiszta, szeplőtelen édesanyja lehessen az üdvözítő Jézus Krisztusnak. Ezért Mária kegyelemmel teljes, Máriában csak szeretet van. Mária ezért édesanyja nem csak az üdvözítő Jézus Krisztusnak, hanem mindazoknak, akik Jézus Krisztushoz tartoznak. Szűz Mária senkitől sem vonja meg szeretetét, csak sajnos vannak, akik ezt a szeretetet visszautasítják. Ünnepeljük meg ezt a napot szeretettel, hálaadással. Adjunk hálát a mindenható, könyörületes Istennek Szűz Mária életéért, aki Megváltónk Édesanyjaként üdvösségünk kútforrása lett. Ő lett a hajnalcsillag életünkben. Zámbó Károly atya ÉVKÖZI 22. VASÁRNAP - 2024.09.01. 1./ A mai vasárnap a teremtésvédelem világnapja. 2./ Heti miserendünk: 3./ Megkezdődnek a hét folyamán az iskolai hit és erkölcstan órák. Kertész Péter plébános A hagyomány értelmezése Krisztus szerint 
A vasárnapi evangéliumban Jézus tanítványait a farizeusok és írástudók rosszallóan vonják felelősségre, hogy miért esznek mosdatlan kézzel, miért nem tartják meg az ősök hagyományait… (Mk 7, 1-8. 14-15. 21-23) Ez arra a rituális mosakodásra utal, amit a farizeusok elvégeztek a szombati pászka-étkezés előtt. Ez ugyanis egy sajátos szertartás volt, amit Jézus tanítványai abban a formában nem végeztek el. Tehát nem higiéniai, hanem rituális természetű volt a zsidó farizeusok kifogása Jézus tanítványai ellen. Jézus válasza azonban lényegre törő. Az embert nem az szennyezi be, ami kívülről jut belé, hanem ami belőle, a szívéből származik. A gonosz gondolat, az erkölcstelenség, lopás, gyilkosság, házasságtörés, kapzsiság, rosszindulat, csalás, kicsapongás, irigység, káromlás, kevélység, léhaság teszi tisztátalanná az embert, és ezek belülről származnak… Jézus nem áll meg a jelenségeknél, hanem a gyökerekre tekint, a jelenségek végső okát és értelmét tárja fel. Krisztust nem kötötték meg a hagyományok, mert benne teljesedtek be, rá irányultak. De az a hagyomány sem, ami őt magát közvetíti, amit ő alapított… Őrá irányult az ősök hagyománya, és őt közvetíti a Szenthagyomány… Ezért Krisztus nem tartotta meg a rituális mosakodást, és olykor úgy tűnt, hogy megszegte a szombatot… Krisztus nem keresztelt, de az apostolokat keresztelni küldte. A Mátyással újra kiegészült tizenkettő apostolt nem keresztelte meg, és ők egymást sem keresztelték meg, de Krisztus bevonta őket saját életébe, és ezt a krisztusi életet adják majd tovább kereszteléssel. Ez csak a tizenkettő privilégiuma: a megtért Saulnak már meg kellett keresztelkednie. A kegyelem birtokosa a tizenkettő volt. Saulnak, hogy Pállá válhasson, és majd ő is apostollá lehessen, előbb a tizenkettőhöz, mint a kegyelem forrásához kellett járulnia, meg kellett keresztelkednie, és apostoli kézrátételben kellett részesülnie. Önmagában attól, hogy megjelent neki Krisztus, még nem lett volna apostol. Hogy később ő maga arra hivatkozik, hogy egyenrangú lett a többi apostollal, az nem erre vonatkozik: ebben nem volt egyenrangú velük. Pál apostoli kézföltétel által lett apostol, és mindenki őutána… Egyedül a tizenkettő volt, akiknek nem volt erre szüksége, mert őket Krisztus hívta, és a Szentlélek kente őket fel. Krisztus felette áll a hagyománynak. Ő nem vallásalapító volt; nem megalapított egy gyakorlatot, amint ő csinált először, és utána kell csinálni. Krisztus egyszer s mindenkorra bemutatta a mennyei Atyának a tökéletes áldozatot önmagában, és ezt a tökéletes áldozatot közvetíti, egyúttal saját magát jelenvalóvá teszi a Szenthagyomány. Krisztus a velünk, és bennünk élő önmagát tette mindennek a középpontjává, hogy saját magával együtt minket is átadjon a mennyei Atyának, a Szentlélekben. Ilyen módon nyílik meg számunkra az örök boldogság Krisztus által, a mennyei Atya imádásában. Ez a hagyomány végső értelme és célja. Zámbó Károly atya ÉVKÖZI 21. VASÁRNAP - 2024.08.25. 1./ Heti miserendünk: 2./ Csütörtökön a Szent Imre téri templomban az esti szentmise után felnőttek katekézise lesz. Kertész Péter plébános 
A hit: erény Amikor Jézus arról beszélt, hogy ő a kenyér, amely az égből szállt alá, azok közül, akik addig hallgatták, sokan visszahúzódtak tőle. Kemény beszédnek tartották Jézus szavait. Erről szól a vasárnapi evangélium, az évközi idő 21. vasárnapján folytatva az előző vasárnapi evangéliumi szakaszt. (Jn 6, 60-69) Ismert a jelenet: Jézust egyre többen otthagyták. Ezért kérdezte tanítványait: „Ti is el akartok menni?” Péter válaszolt a többiek helyett is: „Uram kihez menjünk? Az örök élet igéi nálad vannak. Mi hittünk, és tudjuk, hogy te vagy az Isten Szentje.” Péter, és a többi tanítvány a hite miatt nem hagyta el Jézust, és akik elhagyták, azoknak a hitük hiányzott… Ugyanakkor Péter válaszából az is kiderül, hogy a hit nem valamilyen hiedelem, nem valamiféle vélekedés, hanem tudás is. Jézus szavaiból pedig az derül ki, hogy a mennyei Atya adja meg ehhez a hithez a kegyelmet. Az Atya vonzásában van ez a hit… A hit tehát nem vélekedés, hanem tudás is. A hit kegyelem által van, amely kegyelemmel azonban együtt kell működni… A hit ezért erény is: helyes magatartás, amely a kapott kegyelemhez helyesen viszonyul. A mennyei Atya vonzására a hit a jó válasz. Zámbó Károly atya ÉVKÖZI 20. VASÁRNAP - 2024.08.18. 1./ Kedden - augusztus 20-án, SZENT ISTVÁN KIRÁLY
ÜNNEPÉN - templomunkban ½ 11 órakor lesz szentmise és
kenyérmegáldás. 2./ Szombaton 5 órakor, vasárnap ½ 11 órakor szentmiséink. Kertész Péter plébános
Az évközi 20. vasárnap evangéliumában folytatódik az előző vasárnap evangéliuma. (Jn 6, 51-58) Jézus az örök élet kenyerének mondja magát, és - amint az evangélium jövő vasárnap felolvasandó folytatásából kiderül - ez a kijelentés meglepően hatott hallgatóságára. Voltak, akik ekkor elkezdtek idegenkedni Jézustól. Voltak, akik elmentek. Amikor Jézus megkérdezte tanítványait, hogy ők is elmennének-e, Péter válaszolt: „Uram kihez menjünk? Az örök élet igéi nálad vannak”. Ebből a válaszból kiderül, hogy akik valóban tanítványokká lettek, egyre elmélyültebben figyeltek Jézus szavaira. Ez a tanítványság igazi kulcsa: akkor is Jézus mellett, Jézus nyomdokában maradni, ha nem értünk mindig mindent elsőre, azonban bizalommal tudunk lenni Jézus iránt, aki majd a Szentlélek által mindent tudtunkra ad. Az élet kenyerének evését, és ivását Jézus most a feltámadással hozza összefüggésbe. Azt mondja, hogy feltámasztja az utolsó napon, aki eszi az ő testét, és issza az ő vérét. Jézus az örök fiú, akiben a mennyei Atya megteremtett minket. A feltámadás is azért lesz az utolsó napon, mert az egész teremtés megújul az örök Igében, aki a Fiú. Azonban nem mindegy, hogy milyen lesz a feltámadás számunkra. Aki töredelmes szívvel eszi Krisztus testét, és issza a vérét, Krisztus szerint él, annak boldog lesz a feltámadása, mert a boldog örök életre támad fel. Ezért a Krisztusban élő, és Krisztusban elhunyt hívőt maga Krisztus támasztja fel. A feltámadásban fog beteljesedni az ilyen hívőnek a Krisztushoz tartozása. Zámbó Károly atya ÉVKÖZI 19. VASÁRNAP - 2024.08.11. 1./ A mai vasárnap Assisi Szent Klára, KIRÁLYERDŐBEN NAGYBOLDOGASSZONY NAPJÁN délután 5 órakor SZENT ISTVÁN KIRÁLY ÜNNEPÉN ½ 11 órakor lesz szentmise . SZENT IMRE TÉRI TEMPLOMBAN NAGYBOLDOGASSZONY ÜNNEPÉN ½ 8 és este 6 órakor SZENT ISTVÁN KIRÁLY ÜNNEPÉN ½ 8, ½ 10 és este 6 órakor lesznek szentmisék. Kertész Péter plébános ÉVKÖZI 18. VASÁRNAP - 2024.08.04. 1./ A mai vasárnap emlékezünk Víanney Szent Jánosra, mint a
plébánosok védőszentjére. Kertész Péter plébános Az Élet Kenyere az örök életet táplálja bennünk 
Az évközi 18. vasárnap evangéliuma folytatása az előző vasárnapi evangéliumnak. Akkor a kenyérszaporításról olvashattunk, arról a csodáról, amelyről megállapítottuk, hogy előre jelzi a mi Urunk Jézus Krisztus teljes önátadását a kereszten. Ennek az önátadásnak a gyümölcse az, hogy az átlényegített színek alatt nekünk adja magát eledelül. Ez az eledel, amelyet az átlényegített színek alatt nekünk ad az Úr, az örök életet táplálja. A mai vasárnap evangéliuma olyan kijelentéseket idéz Urunktól, Jézus Krisztustól, amelyek ezt a tanítást elmélyítik. (Jn 6, 24-35) Jézus Krisztus az élet kenyerének mondja önmagát, és azt is kijelenti, hogy aki ezt a kenyeret eszi, többé nem éhezik meg. Ez arra utal, hogy az ember boldogságát, életének boldog beteljesülését csak Isten tudja megadni. Isten, aki az embert a semmiből teremtette. Az ember magában hordozza azt a – hogy is mondjam – tökéletlenséget(?) ; vagy inkább talán úgy lehetne kifejezni, hogy az önmagában való tökéletesség hiányát; ami miatt önmagában nem tud boldog lenni. Ezt a tökéletlenséget mi a bűnnel kapcsoljuk össze, annak összefüggésében érezzük fájdalmasan. Azonban ez az önmagában való tökéletesség hiánya nem csak bűn miatt jött… A Teremtő Isten örök boldogságra teremtette az embert, de nem úgy, hogy Isten nélkül is boldog tudjon lenni... Isten úgy teremtette az embert, hogy csak ővele, és őbenne tud az ember boldog lenni… Ezért ezt az életet, ezt a boldogságot Ő maga táplálja bennünk… Isten sincs egyedül: Isten szeretet-közösség: az Atya, a Fiú és a Szentlélek örök boldog szeretete – Isten örök élete. Ebbe az örök szeretetbe akar minket bevonni Jézus, az örök Fiú. Ezért vonul el Jézus újra és újra: hogy a mennyei Atyával legyen közösségben. Ugyanakkor, amikor a tanítványai és a tömeg rátalálnak, tanítja őket. Jézus teljes szeretetközösségben van a mennyei Atyával, és ezt az örök szeretetkapcsolatot akarja tanítványainak, nekünk is megnyitni. Zámbó Károly atya ÉVKÖZI 17. VASÁRNAP - 2024.07.28. 1./ A mai vasárnap a nagyszülők és az idősek világnapja. 2./ Heti szentmiséink a szokott rendben és időben: 3./ Csütörtökön a Belvárosban az esti szentmise után felnőttek katekézise. Kertész Péter plébános Krisztus az Élet Kenyere 
A kenyérszaporítás történetéről szól az évközi 17. vasárnap evangéliuma. Arról a történetről, amely szerint Jézus öt kenyeret és két halat megáldott, majd elrendelte, hogy osszák szét több mint ötezer embernek. (Jn 6,1-15) Mindannyian jóllaktak, és tizenkét kosár maradékot szedtek össze. Ez a csodás esemény előképe annak az önátadásnak, amellyel Krisztus önmagát adta eledelül az utolsó vacsorán a tanítványainak a kenyérben. Ezzel elővételezte a keresztáldozat misztériumát, teljes önátadását. De az átlényegített kenyér és bor a feltámadott életet közvetíti. Azt a krisztusi életet, amely meghalt, de feltámadt. Feltámadása azt jelenti, hogy a megdicsőült állapotba előrement. Nem a földi élet esendőségébe jött vissza, hanem felöltötte a romolhatatlanságot. Krisztus tehát az Élet Kenyere, de ez az élet, az örök élet: ezt az örök életet táplálja bennünk. Ezért nagy tisztelettel, töredelmes lélekkel vegyük magunkhoz az Élet Kenyerét, az átlényegített színek alatt jelenlévő Úr Jézus Krisztust. Az örök életnek soha nem lesz vége. A mi örök életünk nem úgy örök, mint egyedül Isten örök élete. Isten örök élete valóban örök, mert nem csak nincs vége, hanem nincs kezdete sem. A mi életünknek volt kezdete, amikor Isten megteremtett minket a semmiből. De Isten a teremtő művét nem vonja vissza, megteremtett minket, és örök életre hívott. Jézus Krisztus ezt az örök életet táplálja testével és vérével, az átlényegített színek által. Ezt jelezte előre a kenyérszaporítás csodája. Zámbó Károly atya ÉVKÖZI 16. VASÁRNAP - 2024.07.21. 1./ A hét miserendje szokásos: 2./ A héten még megemlékezhetünk: Kertész Péter plébános Az irgalmas Jézus tekintete 
Jézus irgalmas tekintete nyilvánul meg kétszer is az évközi 16. vasárnap evangéliumában. (Mk 6, 30-34) Jézus először észrevette a tanítványok fáradtságát, ezért döntött úgy, hogy vonuljanak el pihenni egy magányos helyre. Amikor azonban a nép mégis követte őket, látta rajtuk az elhagyatottságot. Jézus olyannak látta őket, mint juhokat pásztor nélkül. Jézus először irgalmas volt a tanítványaival, majd irgalmas volt a népsokasággal. A tanítványok fáradtságát vette észre, hogy a sok tevékenység közepette jó lenne megpihenniük, ugyanakkor a nép szomjúságát is észrevette, amellyel Isten szavát szomjúhozzák. Jézus tehát észrevette a túlzott telítettséget, de a hiányt is. Ezen érdemes lenne elgondolkodnia, különösen azoknak az embertársainknak, akik vezető beosztásban vannak. Vajon tudnak-e ilyen figyelmesek lenni a rájuk bízott emberi sorsok iránt? Ugyanakkor az evangéliumnak van mélyebb értelme, amit észre kell vennünk… Maga Isten lett irgalmas irántunk, őtőle elszakadt emberek iránt, ezért küldte el Szent Fiát, mint Megváltót. Az evangélium célja, hogy bemutassa Isten üdvözítő szándékát. A mennyei Atya nem azért küldte a világba a Fiút, hogy az emberek élete könnyebb legyen. Nyilvánvaló, hogy az emberi nyomorúságon mindig enyhíteni kell… De a megváltás végső célja sokkal több ennél: az örök üdvösség megadása. A mai ember sokszor azért közömbös Krisztus iránt, mert nem tudja, hogy kicsoda Jézus Krisztus, és mit tud adni… Jézus Krisztus Urunk a mennyei Atya egyszülött Fia, aki a boldog örök életet tudja megadni… Ennek az igazságnak kell mindig a szemünk előtt ragyognia! Zámbó Károly atya ÉVKÖZI 15. VASÁRNAP - 2024.07.14. 1./ Heti szentmiséink a szokott rendben és időben: 2./ Csütörtök – július 18-a Csepel napja. Az ünnepi rendezvények miatt a Szent Imre téri templomban e napon az esti szentmise ¾ 6 órakor kezdődik. Kertész Péter plébános Küldetés – ördögűző hatalommal 
Amit az évközi 15. vasárnap evangéliuma leír, igen megdöbbentő. (Mk 6- 7-13) Jézus kettesével küldi az apostolokat, hatalmat adva nekik a tisztátalan lelkek felett. A küldetés rendkívüliségét mutatja, hogy Jézus az apostolait teljesen eszköztelenül, szegényen küldi. Még váltás ruhát sem vihettek magukkal, pénzt sem, és még ételt sem. Nem vihettek semmit. A gonosz lelkek feletti hatalom volt az egyetlen, amit vittek. Ezzel a hatalommal gyógyítottak, ördögöket űztek. Jézus azt akarta, hogy tanítványait az emberek fogadják be, tartsák el addig, amíg ott vannak… Ezek olyan viszonyok, és olyan kívánalmak, amiket a mai gondolkodásunk alapján nagyon nehezen tudunk elképzelni. Ugyanakkor mégis ez volt az üdvözítő Jézus szándéka, mert az az örömhír, amit az apostolok hirdettek, az emberek üdvösségére szolgál… Az apostolok bűnbánatot és megtérést hirdettek. Ez azt jelentette, és azt jelenti ma is, hogy Isten üdvözítő szándékának a feltárása meg kell hogy változtassa az emberek életét. A bűnös embernek megtérni lehetősége van élete utolsó napjáig, élete utolsó pillanatáig. A Krisztus követő keresztény embernek pedig minden nap meg kell térnie, pontosabban megtérését naponként meg kell újítania. Ez talán nehezebb: állhatatosan kitartani a nehézségek közepette. Állhatatosan kitartani nem könnyű akkor, amikor azt látjuk, hogy a világ nagy része közömbös az evangélium iránt, és visszautasítja azt… Ugyanakkor bíztató fejlemény korunkban, hogy a kegyelem titkos csatornáinak köszönhetően egyre többen keresik az igazságot, és találják azt meg Krisztusban. Ők elkezdik járni az evangélium útjának keskeny ösvényét, amely azonban az üdvösségre vezet. Zámbó Károly atya ÉVKÖZI 14. VASÁRNAP - 2024.07.07. 1./ Köszönet a „Péter fillér” adományokért, melynek összege templomunkban 43.330.- forint volt. 2./ Heti szentmiséink a szokott rendben és időben: Kertész Péter plébános Krisztus visszautasítása Názáretben 
Az évközi 14. vasárnap evangéliuma azt a megdöbbentő eseményt írja le, hogy Jézus Krisztust Názáretben visszautasították. (Mk 6, 1-6) Megbotránkoztak benne… Hogyan történhetett ez a botránkozás? Nyilván a kézenfekvő olvasata az ennek a szakasznak, hogy ismerték Jézust gyermekkorától, hiszen ott nőtt fel, azonban az utóbbi időben olyan dolgokat hallottak felőle, amik nem fértek bele ebbe az ismeretbe. Jézus csodáiról inkább csak hallhattak a názáretiek, mivel ott kevés csodát tett. Azt, hogy Jézus Krisztus a Messiás, Názáretben nem gondolták. A messiásvárás ugyanis Jézus korában meglehetősen eltért attól, amit a próféták megjövendöltek. Valamifajta társadalmi-politikai szabadítónak gondolták akkor a messiást, aki felszabadítja Izraelt a rómaiak megszállása alól. Élt a Názáretiekben egy kép a messiásról, és élt a názáretiekben egy kép Jézusról, de az a Jézus, aki a zsinagógában megjelent köztük, és tanított, egyik képbe sem illett bele. Jézust úgy nem ismerték Názáretben, hogy közben azt gondolták, hogy ismerik. Ez megkísértheti a mai embert is… Ma is lehetnek, akik azt gondolják, hogy ismerik Jézust, és ezért utasítják el… Jézus helyes ismerete az imádás, és a hódolat… Jézus helyes ismeretét a Szentlélek tudja megadni. Ez az ismeret nem lezárt, hanem az így ismerő tudja, hogy végtelen titokkal találkozik Jézusban: Isten végtelen szeretetével. Jézus helyes ismerője úgy ismeri Jézust, hogy az ismeret kicsinységének a tudatában, mindig nyitott a teljesebb megismerésre. Jézus helyes ismerője a szeretet örömében akarja mindig teljesebben megismerni Jézust… Mi ne legyünk olyanok, mint a názáretiek, hanem hallgassuk hódolattal Jézus Krisztus Urunk tanítását, és azt igyekezzünk életünkben megvalósítani! Zámbó Károly atya ÉVKÖZI 13. VASÁRNAP - 2024.06.30. 1./ A mai vasárnap perselyadományait – mint „Péter filléreket”
gyűjtve a világegyház közösségével a Szentatya számára ajánljuk
fel. 2./ Kedd Sarlós Boldogasszony ünnepe – reggel 8 órakor
szentmise. Kertész Péter plébános KRISZTUS AZ ÉLET URA 
Az évközi 13. vasárnap evangéliumát azzal a címmel lehetne jelölni, egyúttal tartalmát, mondanivalóját röviden összefoglalni, hogy „Krisztus az Élet Ura, aki Úr a halálon is.” Ő maga mondja önmagáról (Lázár feltámasztásánál): „Én vagyok a feltámadás és az élet”. A vasárnapi evangéliumban arról hallunk, hogy Jézus feltámasztja a zsinagóga elöljárójának, Jairusnak a lányát. (Mk 5, 21-43) A kislány tizenkét éves volt, amikor meghalt. Éppen siratják a siratóasszonyok. Jézus Jairus kérésére elmegy, hogy meggyógyítsa, és amikor kijelenti, hogy a kislány „csak alszik”, a siratóasszonyok kinevették. Isten szemszögéből nézve a mi halálunk az olyan, mint az elalvás. Lesz belőle ébredés. Ez az ébredés lesz a feltámadás. Amikor Jézus isteni erejével életre keltette a kislányt, még nem a feltámadt életre keltette fel, hanem ebbe a földi életbe hozta vissza. Azonban ez a kislány, amikor hallott családjával együtt Krisztus feltámadásáról, egészen biztosan követője lett Krisztusnak. Megtapasztalta Krisztus isteni erejét, és ezért elfogadta, mint Isten Fiát. A mi életünkben is jelen lehet a feltámadás… A bűn a halálhoz hasonlít: elszakít Istentől. A bűnbánat, és a bűnbocsánatban való részesülés pedig a feltámadáshoz hasonlít. Ha a bűn halált jelent, a bűnbocsánat feltámadást jelent. Részesüljünk belőle: életet kapunk Istentől a bűnbocsánat kegyelme által. Mi is adhatunk életet embertársainknak: amikor megbocsátunk nekik… Zámbó Károly atya ÉVKÖZI 12. VASÁRNAP - 2024.06.23. 1./ Hétfő Keresztelő Szent János születésének ünnepe. E napon a fehérvári bazilikában diakónus szentelés lesz. 2./ Csütörtökön Szent László király ünnepe. 3./ Szombaton az apostolfejedelmek – Szent Péter és Pál ünnepe. 4./ A jövő vasárnapi perselyadományokat – mint „Péter filléreket”
gyűjtve a világegyház közösségével a Szentatya számára ajánljuk
fel. 5./ A heti misék rendje a szokásos időben. Kertész Péter plébános Krisztus Úr a természet erői felett is 
Az évközi 12. vasárnap evangéliuma arról az eseményről tudósít, hogy Jézus Krisztus Urunk lecsendesíti a vihart a háborgó tengeren. (Mk 4, 35-41) Az esemény közvetlen tanulsága ugyanaz, mint Jézus minden csodájának. Jézus Úr a természet erői felett, és Jézus szava valóság. Ez azt jelenti, hogy amit mond, az úgy van. Ugyanakkor a közvetlen tanulságon túlmenően minden csodának van mélyebb értelme. A gyógyítások esetében a bűnök megbocsátása ez a mélyebb értelem, itt pedig a hit felindítása. Jézus Krisztus Urunk a hitet akarja erősíteni. Tanítványaitól megköveteli a benne való hitet. A tenger lecsendesítésének a csodájánál is, Jézus a hitet kéri számon a tanítványaitól: „Miért féltek? Még mindig nincs bennetek hit?” A hit – ebben az összefüggésben – nem valamiféle hiedelem, nem valamely vélekedés. A hit egy alapvető bizalom. Bíznunk kell Krisztusban, mint Isten egyszülött Fiában. Ez a hit: a teljes élet odaadása Krisztusnak, teljes ráhagyatkozás Krisztusra. Ezt kéri Jézus a tanítványaitól, ezt kéri Jézus tőlünk. Jézus Krisztus ezzel nem azt kéri tőlünk, hogy ne legyen életünk, hanem azt, hogy olyan életünk legyen, amit Őbenne élve tudunk élni. Ennek pedig abba az irányba kell mennie, hogy olyan életünk legyen, amit csak Őbenne tudunk élni. A mi életünkben is tombolhat vihar, de Krisztus ott szunnyad bennünk is, a mi életünk mélyén is… Keltsük fel! Keltsük fel imádságunkkal, könyörgésünkkel… Jézus Krisztus Urunk le tudja csendesíteni a mi életünk viharját is, és Őbenne élve áldott békesség, nyugalom, és boldogság lesz az életünkben. Ha Krisztusban éljük életünket, akkor Ő bevezet minket az Ő életének örök nyugalmába, az örök boldogságban való beteljesedésre. Ezt szem előtt tartva éljünk, és így növekedjen bennünk a hit. Zámbó Károly atya ÉVKÖZI 11. VASÁRNAP - 2024.06.16. 1./ Heti miserend a szokásos: 2./ Harangozó Imre atyának június 21-én, pénteken lesz vasmiséje – szentelésének 65. évfordulója. E napon este 6 órakor tervezzük ünnepi hálaadó szentmiséjét a Szent Imre téri Kisboldogasszony templomban. Szeretettel hívom a királyerdei híveket is, akiknek lelkipásztori szolgálatát ellátta Pál atya halála után. A mai vasárnap és az ünnepi szentmise perselyadományait szeretnénk részére felajánlani. Kertész Péter plébános Az Isten országa 
Az Isten országának növekedéséről szól az evangélium az évközi idő 11. vasárnapján. (Mk 4, 26-34) Két példabeszéd hangzik el Jézustól. Az első a magvető példázata, aki magot vet, amely mag lassan kicsírázik, majd szárba szökken. Az aratásnál pedig a bő termést aratják. A második példabeszéd a mustármagról szól. A mustármag igen kicsi amikor elültetik, de hatalmas fává nő. Mi a közös a két példabeszédben? Az, hogy az Isten országa kezdetben igen kicsiny, szerény, de mégis mindent meghatározóvá növekszik. Ez a szerény kezdetből történő növekedés jellemezte az evangélium hirdetését is. Jézus Krisztus tanítványokat választott, és a tizenkét apostolt választotta a tanítványok közösségének az élére. Ez egy szerény kezdet, ugyanakkor a keresztények közössége növekedésnek indult. Az első évszázad végére már a római birodalom legtávolabbi pontjain is voltak Krisztus követői. A mi életünkben is szerény kezdet az Isten országának a megjelenése. Esetleg egy benyomás, egy látvány? Ugyanakkor mindent meghatározóvá válik, amint felismerjük Krisztusban az örök üdvösségre vezető utat. A szerény kezdetből életünk mérlegévé válik Krisztus. Isten országa Krisztusban áll fenn. Isten országa maga Krisztus: Krisztusnak, az örök Fiúnak, a második Isteni személynek a belső élete a mennyei Atyával, és a Szentlélekkel. Ugyanakkor az Isten országa Krisztus misztikus élete bennünk. Adja meg a mindenható Isten, hogy a bennünk növekvő Isten országa elvezessen minket az örök boldogságra, lelkünk üdvösségére. Zámbó Károly atya ÉVKÖZI 10. VASÁRNAP - 2024.06.09. 1./ Heti miserend a szokásos: 2./ Kedd Szent Barnabás apostol, 3./ Harangozó Imre atyának június 21-én lesz vasmiséje –
szentelésének 65. évfordulója. E napon este 6 órakor tervezzük
ünnepi hálaadó szentmiséjét a Szent Imre téri Kisboldogasszony
templomban. Kertész Péter plébános Az ördög hatalmát Krisztus megtöri 
Jézus Krisztus Urunk sok ördögöt kiűzött. Az évközi 10. vasárnap evangéliumának ez a történeti előzménye. (Mk 3, 20-35) Az ördög munkájának lényeges vonására mutat rá elnevezése: Diabolosz, azaz szétszóró, „szétdobáló” – hogyha hűen próbáljuk visszaadni a görög szó tartalmát. Mivel Krisztusnak hatalma van az ördög felett, mindenfelől követik, kérik segítségét. Jézus pedig gyógyít, és ördögöket űz. De a gonosz lélek a zsidók írástudóit arra ösztönzi, hogy azt a képtelenséget állítsák, hogy Jézus Krisztus Urunk az ördögök fejedelmének, Belzebubnak a segítségével űzi ki az ördögöket. Ez rosszindulatú rágalom, de amellett sokkal rosszabb: ezek az emberek, az írástudók, kihasználják az egyszerű emberek tudásának csekélységét, a mindennapok embereinek tájékozatlanságára apellálnak, és így koholják Jézus ellen ezt az aljas rágalmat. Azzal a számítással élnek az írástudók, hogy az emberek nem gondolnak bele abba, még ha elvileg tudják is, de mindenesetre nem gondolják végig azt tényt, hogy az ördögök voltaképpen bukott angyalok, akik bukásuk után is szigorú hierarchikus rendben élnek, mivel a szellem-világban Isten által elrendelt rend uralkodik. A gonosz lelkek eredetileg jónak lettek teremtve az Isten által, de Isten elleni lázadásuk miatt lettek gonosszá. Ezért hierarchikus rendben élve lehetetlen, hogy egymás ellen dolgozzanak. Egyik ördög a másik munkáját segíti, erősíti, sohasem gyengíti. Jézus rámutat ennek a rágalomnak az abszurditására: „Hogyan űzhetné ki a sátánt a sátán? Ha egy ország meghasonlik önmagával, az az ország nem maradhat fenn.” Jézus logikus, egyszerű érveléssel, de abszolút a lényegre törő módon mutatja be az írástudók rágalmának tarthatatlanságát, lehetetlenségét. Nem is tudtak erre mit mondani az írástudók. A számukra egyre kínosabb jelenetből látszólag egérutat kaptak, amikor szóltak Jézusnak, hogy anyja, és rokonai jöttek hozzá. De Jézus tovább beszélt hallgatóságához, és megkérdezte tőlük: „Ki az én anyám és kik az én testvéreim?” Majd végigtekintve az embereken, ő maga válaszol feltett kérdésére: „Íme, ezek az én anyám és az én testvéreim! Mindaz, aki Isten akaratát cselekszi, az az én testvérem, nővérem, és anyám!” Ezzel nem csak az írástudókat akarta megleckéztetni, hanem rámutatott arra is, hogy az emberek igazi, legmélyebb értelmű testvérisége Őbenne, azaz Krisztusban lehetséges. Minden elképzelt, kitalált „testvériség”, amely nem Krisztusban van megalapozva, előbb-utóbb kudarcot vall. Ebben is megtöri Krisztus a gonosz lélek hatalmát. Isten nem semmisítette meg a gonosz lelkeket, és azt sem tette lehetetlenné, hogy mi kísértéseket szenvedjünk tőlük. Azonban Jézus Krisztus legyőzi a gonosz lelkeket. Ha mi Krisztushoz tartozunk, nem lesz rajtunk hatalma a gonosz lelkeknek, ördögöknek. Kísértést, zaklatást szenvedhetünk, időnként érezhetjük kudarcnak életünket. Ezt Isten olykor azért engedi meg, hogy annál inkább átéljük, hogy mennyire rá vagyunk szorulva Isten kegyelmére… Ugyanakkor, ha Krisztushoz tartozunk, végső reményünk biztos irányát nem tudja tőlünk elvenni semmilyen gonosz hatalom: Isten szeretete Jézus Krisztusban meghívott minket az örök boldogságra. Ez a hit, ez a remény adjon erőt a küzdelemhez. Zámbó Károly atya ÚRNAPJA - 2024.06.02. 1./ A mai vasárnap a ½ 11 órai szentmisét követően tartjuk az
Úrnapi körmenetet. Kertész Péter plébános Krisztus velünk van! 
Kenyér és bor színében velünk van az Úr! Megéli ezt az Anyaszentegyház, és sokféle módon megfogalmazza. Hogyha át tudnánk élni ennek a misztériumnak a mélységét, sokkal több erőnk lenne keresztény hitünkben megmaradni, és aszerint élni életünket. Erre buzdít minket Úrnapja körmenetének második evangéliuma. (Jn 10, 14-18) Jézus ebben az evangéliumi szakaszban jó pásztornak mondja magát. Valóban: azért van velünk, hogy vezetni tudjon minket életünk útjain. Jézus jó pásztorként előttünk jár, hogy az örök életre vezessen minket. Életét adja értünk. Jézus meghalt a mi bűneinkért, hogy nekünk örök életünk legyen általa. Harmadnapra azonban feltámadt Jézus Krisztus Urunk. Ö él, és élőként jár előttünk, és megdicsőült életében van velünk. Más juhai is vannak, akiket vezetnie kell… Azok a más juhok nekünk testvéreink. Ők azok, akiket szintén Jézus vezet. Mivel Isten nem magányos, minket sem magányosságra hív. A „más juhok” kijelentés talán éppen azt jelenti, hogy minket az ő misztikus életébe hív, de velünk együtt másokat is, és ezáltal testvéreket ad nekünk önmagában. Végül az Atyával való mély egységét hangsúlyozza. Azért szereti őt az Atya, mert odaadja életét, hogy ismét visszavegye… Ugyanakkor ez Krisztus életének a legmélyebb misztériuma: az Atyával való egysége. De éppen ezért ez fordítva is igaz: azért szereti őt az Atya, mert odaadja életét, és azért adja oda életét, mert szereti őt az Atya… Ez Krisztus életének legmélyebb misztériuma: teljes szeretet az Atyával, és teljes önátadás az Atyának. Ha mi sokszor gyengék vagyunk az önátadásban az azért van, mert a szeretetnek nem ebben a teljességében élünk. De éppen ezért tud minket Jézus ezen az úton segíteni: az önátadás útján. Támaszkodjunk bizalommal Krisztusra, engedjünk, hogy vezessen minket. Hódolattal, tisztelettel, az imádás gesztusával viszonyuljunk a köztünk jelenlévő Úrhoz! Hódolatunk által engedjük, hogy vezessen, irányítson minket; mert Ő tud minket egyedül az örök boldogságra vezetni. Zámbó Károly atya SZENTHÁROMSÁG VASÁRNAPJA - 2024.05.26. 1./ A mai vasárnap Szentháromság ünnepe – a hősök vasárnapja.
Egyházmegyénk Máriaremetén tart zarándoklatot. Kertész Péter plébános Szentháromság – örök boldogság 
Az örök boldogság forrása Isten: Szentháromság mivoltában. Három személyű örökkévalóságban él az Isten: az Atya, a Fiú, és a Szentlélek. Örök szeretet van az Istenben. Nem egyedüllét az Isten: a három személy örökké szereti egymást. Ez a szeretet nem csak azért örök, mert nincs vége, hanem azért is, mert nincs kezdete sem. Isten azonban minket is abban az örök szeretetben akar szeretni, ami az ő örök szeretete, ezért a Fiúban lettünk teremtve… Szentháromság vasárnapjának evangéliuma ebből a szempontból érdekes: Jézus megparancsolja az apostoloknak, hogy kereszteljenek az „Atya, a Fiú és a Szentlélek nevében”… (Mt 28, 16-20) Ez a keresztelési forma, amelyet az Úr Jézus parancsolt, azt jelenti, hogy Isten az ő örök szeretetéből akarja részesíteni az embert. Nem mindegy melyik vallást követjük! A kereszténységen kívüli vallások nem tudják feltárni Isten belső életét. Isten belső élete: az örök szeretet. Márpedig Isten, mint Teremtő, létezett a teremtés előtt is, öröktől fogva. Több Isten nem lehetséges, csak egy… Ugyanakkor, akik az egy Istent egy személynek gondolják: azt állítják, hogy Isten egy örökkévalóságot volt egyedül, magányos létben. De akkor hogyan lehetett benne szeretet? Jézus Krisztus Urunk, aki az örök Fiú, egy az Atyával, és kettőjük közös lelke a Szentlélek. A Szentlelket pedig a Fiú megadja nekünk, mert csak a Szentlélekben ismerhetjük meg az Atyát, és a Fiút. Növekedjünk ebben az igaz hitben, és engedjük, hogy életünk megteremje ennek az igaz hitnek a gyümölcseit! Zámbó Károly atya PÜNKÖSD - 2024.05.19. 1./ Pünkösd ünnepén a Szentlélek eljövetelét ünnepeljük. Kertész Péter plébános A Szentlélek eljövetele kiűzi a félelmet 
A Pünkösd ünnepén elhangzó evangéliumi részlet azzal kezdődik, hogy a tanítványok a zárt ajtó mögött, bezárkózva lapultak. (Jn 20, 19-32) A félelem volt az, ami miatt nem merték elhagyni a házat. Jézus azonban megjelent közöttük. Ez a megjelenés a feltámadás utáni megjelenések sorába illik. Nem „jelenés” volt, hanem valóságos fizikai jelenlét, de már a feltámadott testben. Jézus feltámadott teste olyan alakban volt, amelyen egyértelműen látszott, hogy többé nem hal meg, a halál többé nem úr rajta. Ebben az alakban köszöntötte Jézus a tanítványait, majd rájuk lehelte a Szentlelket. Amikor a Szentlélek Pünkösdkor megjön, már nem ismernek félelmet utána a tanítványok. Azonban az evangéliumi szakaszban még nem Pünkösdnél tartunk. Mégis: a Szentlelket adja Jézus Krisztus Urunk a tanítványoknak. Elő-Pünkösd volna ez? Talán éppen azért adja a Szentlelket már most is, hogy lássák, érezzék a tanítványok: a Szentlélek: az Atya és a Fiú közös lelke. A Lélek, aki Jézusban van: ugyanaz a Szentlélek, aki Pünkösdkor eljön… Jézus miután rájuk lehelte a Szentlelket: utána adja meg a hatalmat a bűnök megbocsátására. Ennek a hatalomnak a megértése a Szentlélek által lehetséges, de gyakorlása is a Szentlélek által lehetséges. A Szentlelket kell adnia előbb, hogy megadhassa azt a hatalmat a tanítványoknak, amely a Szentlélekben van, a Szentlélekben gyakorolható, és a Szentlélek által érthető meg. Vezessen minket is a Szentlélek a megértésben, és a hit növekedésében! Zámbó Károly atya Ágoston atya - Pünkösdi köszöntő  URUNK MENNYBEMENETELE - 2024.05.12. 1./ Május hónapban az Égi Édesanyát, Szűz Máriát köszöntjük a májusi
litániákkal szentmiséink végén. 2./ A héten szentmiséink a szokott rendben és időben. 3./ A jövő vasárnap PÜNKÖSD – A SZENTLÉLEK ELJÖVETELE. 4./ 25-én, szombaton délután 3 órakor a Szent Imre téri templomban a betegek szentségének kiszolgáltatása lesz. Így ezen a szombati napon itt délután 5 órakor nem lesz szentmise. Kertész Péter plébános Krisztus felment a mennybe 
Krisztus felment a mennybe, de erejével, misztikus életével, jelen van tanítványai életében. Ez a misztikus krisztusi élet az Anyaszentegyház közössége olyan értelemben, hogy akik keresztségük révén Isten kegyelméből hordozói ennek a misztikus életnek, részesülnek annak erejéből is. Erre utal Krisztus mennybemenetelének evangéliuma. (Mk 16, 15-20) Az evangéliumi szakasz tartalmaz öt kijelentést, amelyek arra vonatkoznak, hogy milyen jelek fogják kísérni a tanítványok közösségét: ördögöket űznek ki; új nyelveken beszélnek; kígyókat vehetnek a kezükbe; ha valami mérget isznak, nem árt nekik; ráteszik a kezüket a betegekre, és azok meggyógyulnak. Ez az öt kijelentés egy csoportba tartozik, részben szimbolikusan értendő, de mégis valóságosan és pontosan kell értelmezni ezeket. Az öt kijelentés kulcsa az első kijelentés, ez adja meg az értelmezési kódot a másik négy kijelentéshez. 1. Ördögöket űznek ki: az apostolok közössége a kezdetektől gyakorolta az ördögűzést, a mai napig. Az arra feljogosított, a püspöktől arra megbízást kapott papnak szabad végeznie ördögűzést, meghatározott rituálé szerint. 2. Új nyelveken szólnak: ez az új nyelv nem csak a „nyelvek adományát jelenti”, hanem azt a szeretetet, amely Krisztus által belépett a világba. Ez az a szeretet, amely az Atya, és a Fiú, és a Szentlélek örök szeretete, ez van jelen Krisztus misztikus életében, ebből akar részesíteni Krisztus minden embert. Ezt a keresztség által adja meg Krisztus, amit szintén elrendel az evangéliumi szakaszban. 3. Kígyókat vehetnek a kezükbe: a kígyó a gonosz lelkeket jelenti, a „kézbe-vétel” pedig a felettük gyakorolt hatalmat, amit apostolutód megbízásából rituális (szentelményi) formában az ördögűző pap gyakorol. 4. Ha valami mérget isznak nem árt nekik: a mérgek, a gonosz lélek által inspirált hazugságok, amelyeken az Egyház, mint az apostolok (apostolutódok) vezetése alatt álló tanítványi közösség, győzedelmeskedik. Ez a győzedelmeskedés történelmi szinten, és léptékben valósul meg. Azt jelenti, hogy az Egyház hiteles tanítása hosszú távon, mindig legyőzi a tévedéseket. Azt is jelenti ez a kijelentés, hogy a tanítóhivatal hiteles megnyilatkozásai mindig biztos támaszt nyújtanak a tévedések ellen. Azonban látni kell, hogy ez történelmi távlatban valósul meg: végül mindig győz az Igazság, mert az Igazság maga Krisztus. 5. Ráteszik a kezüket a betegekre, és azok meggyógyulnak. Az apostolok korában voltak csodák, természetfeletti gyógyulások, mint ahogy azóta is vannak ilyen rendkívüli események, több esetben szentek közbenjárására… Azonban itt arra a mélyebb értelmű gyógyulásra kell elsősorban gondolni, amely a megváltás elsődleges célja: a lélek megmenekülése az örök haláltól. Az örök haláltól, vagyis a kárhozattól, Krisztus meg tud menteni a szentségek által: a betegek kenetét a pap kézrátétellel szolgáltatja ki, utána keni meg a beteg homlokát és kezét. Ez a kézrátétel tehát a legnagyobb betegségből gyógyít: a bűn általi sebzettségből, amely sebzettség örök halált eredményezne, ha Krisztus meg nem gyógyítana minket Isteni erejével. Azt mutatja be tehát ez az evangéliumi szakasz, hogy Jézus Krisztus Urunk mennybemenetele után jelen van, és ez a jelenlét az egész világon meg tud nyilvánulni erejével, tanítványainak hathatós működése révén. Zámbó Károly atya HÚSVÉT 6. VASÁRNAPJA - 2024.05.05. 1./ A mai vasárnap – május első vasárnapja ANYÁK NAPJA. Köszöntjük az édesanyákat, a nagyanyákat. 2./ Május hónapban az Égi Édesanyát, Szűz Máriát is köszöntjük a májusi
litániákkal szentmiséink végén. 3./ Kedd Boldog Gizella ünnepe. 8 órakor szentmise. 4./ Csütörtök az egyetemes egyházban Urunk mennybemenetelének ünnepe - áldozócsütörtök. Egyházmegyénkben e napon minden templomban 5 órától Szentségimádás lesz. 5./ Szombaton lesz az élő rózsafüzér zarándoklat Budapest körül. A zarándokok megállnak a Királyerdei és a Szent a Imre téri templomnál. 6./ Köszönet az egyházmegyei gyűjtés adományaiért, mely templomunkban 35.000.- forint volt. Kertész Péter plébános 
Maradandó gyümölcs Húsvét VI. vasárnapjának evangéliumában Jézus Krisztus Urunk azt mondja tanítványainak, hogy arra rendelte őket, hogy maradandó gyümölcsöt hozzanak. (Jn 15, 9-17) Mire gondolhatott Jézus? Milyen gyümölcs az, ami maradandó? Maradandó itt azt jelenti, hogy örökkévaló. De örökkévaló csak maga az Isten, az Atya, a Fiú, és a Szentlélek. Hiszen örökké az van, aminek nem csak nincs vége, hanem nincs kezdete sem. Márpedig a teremtményeknek van kezdete. A Teremtő Istennek azonban nincs kezdete sem: örökké van. Ezért Jézus Isten belső életét hozta el: az Atya szereti a Fiút örökké, és a Fiú szereti az Atyát örökké, és ez a szeretet maga a Szentlélek. A Szentlélekben szereti egymást örökké az Atya és a Fiú, mert a Szentlélek az Atya és Fiú közös Lelke. A Fiú megtartja az Atya parancsait, és megmarad az Atya szeretetében. A Fiú pedig nekünk ad parancsokat, és akkor tudunk megmaradni szeretetében, ha megtartjuk parancsait. A Fiú parancsa a szeretet. Jézus azt is mondja: „aki szeret engem, megtartja parancsaimat”. Parancsokat megtartani és szeretni egyet jelent, mert Isten maga a szeretet. Másképpen fogalmazva: ha megtartjuk Isten parancsait, az a szeretet útja, ha pedig szeretjük Istent mindenek felett, akkor az a parancsainak megtartására kell hogy vezessen. Parancs és szeretet: Isten létében ez a kettő egy. Amikor Jézus parancsol, önmagára hivatkozik, aki az Atya parancsát megtartja. Ez pedig azt jelenti, hogy Jézus nem felületesen akar minket szeretni, hanem saját szeretetének a legmélyebb lényegében akar minket részesíteni: az Atya, és a Fiú örök szeretetében. Ez pedig a Szentlélek. Jézus Krisztus Urunk pedig adja a Szentlelket: tanítványainak, de nekünk is! Mi tehát a maradandó gyümölcs? Ami ebben a szeretet-kapcsolatban benne van! Ebben növekedjünk, erre törekedjünk. Zámbó Károly atya HÚSVÉT 5. VASÁRNAPJA - 2024.04.28. 1./ A mai vasárnap könyörgő nap a jó termésért a búzaszentelésben. Kertész Péter plébános Élet árad belénk Krisztus által 
Jézus Krisztus önmagát szőlőtőnek nevezi, a tanítványait szőlővesszőknek. Ez egy mély értelmű hasonlat arról a misztikus életről, amely Krisztus által lehet meg bennünk, ha megmaradunk őbenne. Erről szól az evangélium Húsvét ötödik vasárnapján. (Jn 15,1-8) Ha valaki Krisztustól elszakad, haldoklás az élete. Kapaszkodik életének egyes momentumaiba, de mégis: minden nap, egyre inkább elveszíti az életet. Aki viszont Krisztusban él, az még akkor is él, ha földi életének napjai egyre rövidülnek, ha ereje fogyatkozóban van, de mégis él, és még növekedhet is az életben, mert Krisztus maga az Élet: ha benne él, életének a legmélyebb lényege szerint nem lát romlást. Életünk legmélyebb lényege a Teremtő Istennel való kapcsolat: vagyunk, mert Isten megteremtett minket. A Krisztusban való életre úgy kell tekintenünk, hogy létünk ősokával vagyunk kapcsolatban. Ugyanakkor ez egy személyes kapcsolat: az örök szeretettel. Krisztus halála után harmadnapon a feltámadás jött. A szenvedés és a halál ilyen értelemben a feltámadáshoz vezetett, és a feltámadott élethez. Ha Krisztusban élünk, akkor múlandóságunk mindennapi megtapasztalásában azt tapasztalhatjuk meg, azt élhetjük meg, hogy a feltámadott élethez közeledünk. Haldoklóra és halottra úgy is lehet tekinteni, hogy közelebb kerül a feltámadáshoz; életének következő testi mozzanata a feltámadás lesz. Ha valaki krisztusi hitben hal meg, ezt lehet érezni… Nem fog már például gyógyultan a kórházból hazamenni, felöltve utcai ruháit, összepakolva elköszönni, és gyógyultan kilépni a kapun… De a feltámadásban részesülni fog, ahogyan Krisztus is feltámadt. Ne szakadjunk el a szőlőtőtől, ne szakadjunk el Krisztustól, mert benne van Élet, és Őáltala lehet bennünk is Élet. Zámbó Károly atya HÚSVÉT 4. VASÁRNAPJA - 2024.04.20. 1./ A mai vasárnap imanap a papi hivatásokért. Kertész Péter plébános Jézus a jó Pásztor! 
A pásztor vezeti a nyájat a jó legelőre, ezáltal az életre. Amikor Jézus Krisztus önmagát pásztornak mondja, egy mély értelmű hasonlatot mond saját küldetéséről. (Jn 10, 11-18) Ő látja azt a valóságot, ahová vezet minket, mi pedig nem látjuk, de Jézust éppen ezért követjük. Nélküle nem találnánk arra a boldogságra, amelyre vezetni akar minket. Azt a valóságot, amelyre Jézus Krisztus Urunk vezetni akar minket, mi nem tudjuk elképzelni, nem tudjuk elgondolni. Jézus Krisztus nem terel minket, hanem vezet minket. A lelkipásztort, a felszentelt papot is, Jézus Krisztus kell hogy vezesse. A pap csak akkor tud vezetni másokat, ha őt Krisztus vezeti. A papi hivatás természetfeletti szolgálat, ezért természetfeletti erő kell hozzá. Ez pedig csak az Isten kegyelme lehet. A tradíció jelentőségét a maga mélységében kell szemlélnünk, és így kell megértenünk, hogy miért alapvetően fontos az Egyházban a tradíció… A feltámadott Krisztussal az apostolok találkoztak. Az apostolok ezért a vérüket adták. Egyszerű emberek voltak, galileai halászok, akik nem gondolkodtak elvontan… Nekik a víz: víz volt, a föld: föld, a hal: hal. Ha nem látták volna, nem hallották volna, nem tapintották volna a feltámadott Krisztust, akkor soha nem hirdették volna, hogy Krisztus feltámadott. Kitalálásért soha nem vállaltak volna üldözést. Elvi elgondolásokért síkra szállni, és azért üldözést szenvedni: számukra elképzelhetetlen lett volna. Ha nem tapasztalták volna meg valóságosan Krisztus feltámadását, akkor minden bizonnyal csendesen, bujkálva, visszamentek volna Galileába halászni… A Szenthagyományban az apostolok tanúsága él Krisztusról. Krisztus pedig az életre vezet, mert Ő maga az Élet! Krisztus az Út, az Igazság, és az Élet! Zámbó Károly atya HÚSVÉT 3. VASÁRNAPJA - 2024.04.14. 1./Hétfőn este 6 órakor a bérmálkozók megbeszélése – próbája lesz
szombati bérmálásra a Szent Imre téri templomban. Kertész Péter plébános A feltámadás valósága megtéréshez vezet
Az apostolok megtapasztalták Krisztus feltámadásának valóságát. Ez a tapasztalat adott erőt nekik a tanúságtételre. Ez a tanúságtétel azért volt erőteljes és meggyőző, mert az apostolok az üldöztetéssel, szenvedéssel, és a vértanúság vállalásával néztek szembe, amikor Krisztus feltámadásáról beszéltek. Mégsem tehették meg, hogy nem beszélnek róla, mivel tudták, hogy ezt a küldetést kapták Istentől. Az, hogy a szenvedés, és a halálos fenyegetés ellenére is beszéltek Jézus feltámadásáról, súlyt adott tanúságtételüknek. Kitalációért senki sem vállal szenvedést. Vélekedésért, véleményért senki sem vállal üldözést, szenvedést, és legkevésbé halált. Az, hogy az apostolok minden áldozat árán is beszéltek Jézus Krisztus feltámadásáról, jelzi, hogy olyan valóságról beszéltek, amit személyesen megtapasztaltak. Erre utal Húsvét harmadik vasárnapjának evangéliuma. (Lk 24, 35-48) Jézus köszöntötte az apostolokat, és engedte, hogy megérintsék feltámadott testét. Szemük láttára evett, hogy ezzel is bizonyítsa feltámadását. Majd Jézus utalt arra, idézve az írásokat, hogy a Messiás nevében az apostoloknak megtérést, és bűnbocsánatot kell hirdetniük, Jeruzsálemtől kezdve minden népnek. A Jézusba vetett hit valóban terjedt. Minél jobban üldözték a keresztények közösségét, annál erőteljesebben terjedt a hit, és az I. század végére a birodalom minden részében voltak Krisztus követői. Mi ne várjuk meg az üldözést! Most erősítsük meg hitünket, és életünket mindenestől alapozzuk Krisztusra. Szükségünk van megtérésre a mindennapokban is: erkölcsünket, gondolkodásunkat, cselekedeteinket Krisztusban kell mérlegre tennünk, benne kell újra és újra megújulnunk, hogy tőle el ne szakadjunk! Zámbó Károly atya ISTENI IRGALMASSÁG VASÁRNAPJA - 2024.04.07. 1./ A mai vasárnap az Isteni Irgalmasság vasárnapja. A szokott imák –
Miatyánk, Üdvözlégy, Hiszekegy – végzésével a Szentatya szándékára, és
szentáldozás felajánlásával teljes búcsút nyerhetünk. Kertész Péter plébános Isten irgalmassága 
A mindenható Isten irgalmas. Húsvét nyolcada az irgalmasság vasárnapja megjelölést viseli II. János Pál pápa rendelése szerint. Isten már a teremtésben irgalmas. Megkönyörült a nem létezőkön, és megteremtette teremtményeit a nem-létből. Istennek ez az egyetemes irgalmassága nyilvánult meg abban, hogy Jézus Krisztus által elnyerjük bűneink bocsánatát, a bűnbánat, és a bűnnel való szakítás feltételével. Istennek az irgalmassága nyilvánult meg abban is, hogy Jézus feltámadott, és feltámadott alakjában megmutatta magát tanítványainak, akiknek alapvető tapasztalata lett a feltámadt Jézussal való találkozás. Az evangéliumban azt olvashatjuk és hallhatjuk ezen a vasárnapon, hogy Tamás apostolnak Jézus megengedi, hogy oldalát megérintse, és sebeit megtapinthassa. (Jn 20, 19-31) Ez a tapasztalat szakította szét Tamás apostol lelkében a hitetlenség homályát, és vált hívővé. Tamás úgy tapasztalta meg a feltámadt Krisztus emberségét, hogy ennek hatására megvallotta Istenségét. Nekünk úgy kell elfogadnunk, és belátnunk az apostolok tanúsága alapján Jézus Krisztus Urunk feltámadását, hogy mi magunk is megtapasztaljuk a feltámadás örömét és békéjét. Zámbó Károly atya HÚSVÉT - 2024.03.31. 1./ Húsvét másodnapján – tehát hétfőn is lesz ½ 11 órakor szentmise 2./ Kedden reggel 8 órakor, első pénteken és szombaton délután 5 órakor, a jövő vasárnap mely az Isteni irgalmasság vasárnapja ½ 11 órakor szentmise. 3./ Amikor áldott, békés húsvéti ünnepeket kívánok megköszönöm a nagyheti szertartásokon való jelenlétet – ehhez kapcsolódva a templom takarítását, díszítését, a sekrestyési, kántori szolgálatokat, a templomnak juttatott adományokat. Kertész Péter plébános Valóban feltámadott az Úr! 
A mi Urunk, Jézus Krisztus feltámadását nem lehetett kitalálni! Ma is, időnként elhangzanak olyan „kegyes” (?) szólamok, hogy bizonyára annyira bíztak Jézusban a tanítványai, hogy miután meghalt és eltemették, tanítása, vagy akár az utolsó vacsorán elmondott szavai, úgy visszhangoztak lelkükben, hogy úgy érezték, hogy Jézus feltámadt, hogy Jézus él… Nem, nem, nem! Ez így lehetetlen! Költői „szép lelkek” fennkölt elképzelése lehet ez, melynek semmi alapja nem volt a valóságban! Jézust brutálisan megkínozták, és kegyetlen módon kivégezték. Sem a kivégzésénél, sem a temetésénél János kivételével nem voltak ott a tanítványok. Félelmükben elmenekültek. Napokig lapultak a zárt ajtók mögött. Aztán hirtelen, harmadnapon berobbant életükbe a feltámadás. Először csak az asszonyok, majd az apostolok közül is többen jártak az üres sírnál. A döntő azonban a találkozás volt Jézussal, aki feltámadott. A feltámadott Jézussal való találkozás nélkül nincs feltámadás hite! Igaz, Jézus többször is említette, hogy fel fog támadni, de erre már csak a feltámadás után tudtak visszaemlékezni úgy, hogy értelmezték ezeket az emlékeket az átélt tapasztalatra, amit átéltek a Jézussal való találkozások során. Így értelmezhető a Húsvét vigília Szentmiséjének evangéliuma. (Mk 16, 1-7) Az angyal közli az asszonyokkal, hogy Jézus feltámadott… Az Isten angyala hozza a jó hírt. Mint ahogy a születésről is angyal adott hírt a pásztoroknak. A feltámadt Krisztussal való találkozás olyan erős, intenzív tapasztalat volt, amely ezeknek az első találkozásoknak is jelentőséget adott. A feltámadás nem a gondolatokban zajlott, hanem a valóságban. Ez a valóság pedig meghatározta a gondolatokat. Zámbó Károly atya VIRÁGVASÁRNAP - 2024.03.24. 1./ Köszönet a vasárnapi perselyadományokért a Szentföld javára melynek összege 45.000.- forint volt. 2./ Kedden reggel 8 órakor szentmise 3./ Nagycsütörtökön 5 órakor az utolsó vacsora miséje - majd rövid virrasztás. 4./ Nagypéntek szigorú böjti nap. 5./ Nagyszombaton ugyancsak 5 órakor kezdődnek a szertartások, majd ünnepi szentmise és emlékezés Jézus feltámadására. 6./ Húsvét vasárnap a ½ 11 órai szentmise keretében ételszentelés lesz. Kertész Péter plébános Jézus Krisztus Urunk önátadása az utolsó vacsorán 
Jézus Krisztus Urunk átadta önmagát kenyér és bor színe alatt az apostoloknak, és az apostolok által nekünk is. Ezt imádkozzuk a világosság rózsafűzér ötödik titkában: „aki az Eucharisztiában nekünk adta önmagát”. Megütötte lelki fülemet ez a kifejezés: „nekünk adta önmagát”… Hogyan kell ezt érteni? Pontosabban meg kell hogy kérdezzem: nem értjük ezt félre? Hiszen ezek szerint a jelen lévő Krisztussal úgy bánhatunk, mint tulajdonnal: elveszem, megfogom, ideteszem, odateszem… Nem lehet, hogy sok liturgikus visszaélés mögött az a félreértés van, hogy Krisztus nekünk adta önmagát, úgy bánhatunk vele, ahogyan akarunk? Ezt a kifejezést: „nekünk adta önmagát”, meg kell kísérelni jól érteni, azaz értelmezni! Krisztus, mint az örök Fiú: a mennyei Atyának ajánlotta fel magát, engesztelésül bűneink bocsánatáért. Talán helyesebb lenne úgy érteni: „értünk adta önmagát”: engesztelő áldozatul a mennyei Atyának, felajánlotta szenvedését és halálát. Milyen értelemben lehet mégis igaz, és helyesen értelmezhető, hogy „nekünk adta önmagát”? Ezt úgy lehet megközelíteni, hogy Isten, a Teremtő, nekünk adta a létet, azáltal, hogy a teremtésünkkor engedett minket létezni. A teremtés előtt csak Isten létezett, de szentháromságos örök szeretetben: az Atya, a Fiú, és a Szentlélek. A teremtés nem visszahúzódás Isten részéről, és nem önmagának kiterjesztése. Hiszen a lét teljességével bíró Isten, miért húzódna vissza, vagy miért terjesztené ki önmagát? Mind a két megközelítés, a „visszahúzódás”, és a „kiterjesztés” bizonyos értelemben tagadja a teremtés tényét. A visszahúzódás elmélete azért, mert azt állítja, hogy Istennek a saját létéből kellett visszavennie ahhoz, hogy engedje létezni a teremtményeket. Ez azért tagadja a teremtés tényét burkoltan, mert Isten a nem-létből teremtett létezőket. Nem kell, hogy a saját létét visszahúzza a teremtéskor! Isten tud úgy létet adni, az addig nem létezőnek, hogy az ne érintse a saját lét-teljességét. Ezt csak Isten tudja megtenni! Isten Teremtő, Mindenható: elő tudja hívni a nem-létből a létezőt. Nem kell neki ehhez visszahúzódni… A teremtés ugyanakkor nem kiterjesztése önmagának: ezt valamiféle panteizmus lenne elgondolni. Krisztus nekünk életet ad: mint Isten: létet ad: örök létet, örök életet… De ez az örök élet csak akkor lehet boldog, ha Ővele vagyunk együtt, örök szeretetben. Ebből az örök szeretet-közösségből szakított ki a bűn. Krisztus viszont ezt helyreállította kereszt-áldozatával. Ebben az áldozatban részesít minket a Szent Keresztség, amellyel Krisztus lemossa bűneinket. Ebben a boldog örök életben táplál minket az utolsó vacsora misztériuma, amely már elővételezése a kereszt-áldozatnak. Az utolsó vacsora szeretetteljes hangulata, de ezzel együtt is elfogódott visszafogottsága megérint minket. (Jn 13, 1-15) A végtelen mélységű misztérium, amiben az apostolok részesültek, magasan felülmúlta értelmüket. Az apostolutódok közössége ezt azóta is értelmezi… Az apostolok Krisztus szavait talán nem értették, de szeretetét érezték. Minket is ez vezessen: ha Krisztus szavait, gesztusait, a maga teljességében talán mi sem értjük, de szeretetét érezzük! Zámbó Károly atya NAGYBÖJT 5. VASÁRNAPJA - 2024.03.17. 1./ A mai vasárnap perselyadományait a Szentföldjavára juttatjuk. 2./ Kedden Szent József ünnepe - reggel 8 órakor szentmise 3./ Csütörtökön Kisboldogasszony templomban az esti szentmise után, ½ 7 órakor ifjúsági katekézis. 4./ Péntek hústilalmi nap. 5 órakor szentmise, előtte pedig keresztúti ájtatosság. 5./ A szombat esti és a jövő vasárnapi szentmisék a szokott rendben, 6./ A jövő vasárnap VIRÁGVASÁRNAP. A szentmise keretében barkaszentelés lesz. 7./ Egyházközségi elnökünk szombat 9 órától templomkerti takarítást szervez. Magamm is kérem a segítséget. Aki ebben részt tud venni, kérem, hogy Juhász István elnök úrnak jelezze. Kertész Péter plébános Jézus Krisztus Urunk felmagasztalása 
A mi Urunk Jézus Krisztus értünk szenvedett, és a kereszten felmagasztaltatott. Erre utal az idei évben Nagyböjt ötödik vasárnapjának az evangéliuma. (Jn 12, 20-33) Jézus Krisztus kereszthalála Isten szeretetének legnagyobb megnyilvánulása. Jézust a zsidók halálra adták, és a római katonák ennek megfelelően kivégezték. Ez bűn volt, mérhetetlen bűncselekmény. De az, hogy Jézus Krisztus Urunk felajánlotta értünk engesztelő áldozatként szenvedését és halálát, ez a felajánlás változtatta át ezt a gyalázatos bűncselekményt engesztelő áldozattá. Krisztust megölték. Ez egy passzív történés. Miért nevezhetjük Krisztus halálát a megváltás művének? Hiszen ezt nem ő tette, hanem történt vele. Hogyan tehette volna? De a felajánlást, szenvedésének és halálának a felajánlását Ő tette! Amikor Krisztus meghalt a kereszten, és kilehelte Lelkét, ez a Lélek a Szentlélek. Krisztust legyőzik, de a mennyei Atyának való engedelmességében mégis Ő győz. A szeretet győzelme ez a gyűlölet felett. Krisztus legyőzetve győzött. „Devictus vincit” – ez volt annak a szentképnek a felirata, amit Mindszenty József bíboros szenvedésének és számkivetésének éveiben mindig magánál hordott, és Krisztus megerősítette őt. Mindszenty bíboros szenvedve, az értünk szenvedő Krisztus útját járta. Evangéliumunk tanítása, és Mindszenty bíboros hősi példája adjon nekünk is erőt, hogy szenvedéseinket Krisztus Urunk szenvedésének fényében tudjuk nézni, és megerősítsen minket Krisztus Urunk értünk való felmagasztalása a kereszten. Zámbó Károly atya NAGYBÖJT 4. VASÁRNAPJA - 2024.03.10. 1./ Hétfőn este 6 órakor a Belvárosban folytatódik a jegyesoktatás 2./ Kedden reggel 8 órakor szentmise 3./ Csütörtökön Kisboldogasszony templomban az esti szentmise után, ½ 7 órakor felnőttek katekézise. 4./ A nagyböjti idő péntekjei hústilalmi napok. Pénteken 5 órakor szentmise, előtte pedig keresztúti ájtatosság. 5./ A szombat esti és a jövő vasárnapi szentmisék a szokott rendben. 6./ A jövő vasárnapi templomi perselyadományokat a Szentföld javára juttatjuk. Kertész Péter plébános A világosság és a sötétség harca 
Jézus Krisztus Urunk mondta Nikodémusnak, hogy a világosság a világba jött, de az emberek jobban szerették a sötétséget, mert gonoszok voltak tetteik. Erről hallhatunk Nagyböjt negyedik vasárnapjának evangéliumában. (Jn 3, 14-21) Aki szereti a világosságot, az a világosságra megy, aki gyűlöli a világosságot, az nem megy a világosságra… Jézus Krisztus Urunk ezt a gondolatot úgy vezeti be, hogy azt mondja rá, hogy: ítélet! Eszerint az emberek maguk mondják ki maguk felett az ítéletet, a cselekedeteikkel. Ez azt jelenti, hogy a cselekedetek, és azok következményei között, sokkal szorosabb összefüggés van, mint amit el tudunk képzelni. A jó tettekben benne van az üdvösség, a gonosz tettekben benne van a kárhozat. Tehát nem úgy lesz, hogy egy bírói fórum majd eldönti földi életünk lezárása után, mérlegelve tetteinket, hogy mi lesz az örök sorsunk, az örök üdvösség, vagy az örök kárhozat, valahogy úgy, mint egy evilági bíróságon. Az evilági bíróságon adott a törvény, de hogy mi történt, és hogy történt, azt bizonyított tényekből kell összerakni, meg kell állapítani a tényállást, és a törvény alapján minősíteni kell, eszerint kell meghozni az ítéletet… De az evilági bíró nem birtokosa a teljes és tökéletes tudásnak úgy, mint az Isten. Isten ítélete ezért más: magában a tettekben benne van az ítélet… Ugyanakkor ezt kell annak a fényében értelmezni, amit Jézus még kijelent az evangéliumi szakaszban: „Isten nem azért küldte a Fiát a világba, hogy elítélje a világot, hanem hogy általa üdvözüljön a világ. Aki hisz benne, az nem esik ítélet alá, de aki nem hisz, az már ítéletet vont magára, mert nem hitt Isten egyszülött Fiában”. A megváltás mélységét tárja fel ez a részlet: van ítélet, de Krisztus magára vette ítéletünket. Ezért van bűnbocsánat: aki elnyeri bűneinek bocsánatát, az nem esik ítélet alá. Zámbó Károly atya NAGYBÖJT 3. VASÁRNAPJA - 2024.03.03. 1./ Köszönet az elmúlt vasárnapi adományokért a katolikus oktatási intézmények javára, melynek összege 70.000.- forint volt. 2./ Március 4-én, tehát most hétfőn este 6 órakor a Szent Imre közösségi - Kolping Házban „Tavaszköszöntő” címmel várják a Kolping Család tagjait, de minden érdeklődőt. 3./ Kedden reggel 8 órakor szentmise 4./ Csütörtökön Kisboldogasszony templomban az esti szentmise után, ½ 7 órakor ifjúsági katekézis. 5./ A nagyböjti idő péntekjei hústilalmi napok. Pénteken 5 órakor szentmise, előtte pedig keresztúti ájtatosság. 6./ Március 9-én, szombaton pedig délelőtt 10 órakor KERESZTÚT járás lesz a Tamariska dombon az felajánlja a papokért és papi hivatásokért. 7./ A szombat esti és a jövő vasárnapi szentmisék a szokott rendben. Kertész Péter plébános A templom megtisztítása 
Nagyböjt harmadik vasárnapjának az evangéliumában arról olvashattunk, hogy Jézus Krisztus Urunk kötélből font ostorral, kiverte a templomból az árusokat és a kereskedőket. (Jn 2, 13-25) Jézus ragaszkodott ahhoz, hogy a Jeruzsálemi templom az imádság háza legyen, ne pedig a kereskedésnek, és a nyerészkedésnek a háza… Ez a tevékenység, ami Jézus haragját kiváltotta, elvileg azt a célt szolgálta, hogy a Jeruzsálembe érkező zarándokok, az áldozatbemutatáshoz szükséges állatokat a helyszínen tudják megvásárolni, és az ehhez szükséges pénzváltásokat is ott tudják lebonyolítani. Azonban ebből kialakult egy olyan gyakorlat, amelynek már semmi köze nem volt az imádsághoz. Jézus ezért ragadott kötelet… Az az érzésem, hogy Jézus sok esetben ma is kötelet ragadna, amikor az Isten házában, a templomban olyan gyakorlat alakul ki, amely méltatlan Isten házához, és a Szentmiséhez. Nagyon sok olyan jelenség van, amely nyílt, vagy burkolt hitehagyás jelének tekinthető. Ilyenek például a profanizációk: amikor Szentmisén olyan gesztusok, szavak, zene, vagy egyenesen tánc jelenik meg, amelynek semmi köze a Szentmiséhez. Méltatlan és botrányos az ilyen gyakorlat. Ilyenek például az úgynevezett „bohócmisék”, amilyeneket idén is tartottak több helyen is, a farsangi időszakban, Európa nyugati felén… De arra is van szomorú példa, hogy a homoszexuális propaganda jelent meg a templomban, erőszakos módon, sőt sátáni elemekkel is átszőve, mint például nemrég a New York-i Szent Patrik székesegyházban. Január 25-én ott még a kiváló ördögűző pap, Chad Ripperger atya tartott előadást az ördögűzésről, majd februárban ugyanott, egy homoszexuális aktivistának volt olyan botrányos temetése, amely a gonoszságnak, és a bűnnek teljesen nyílt ünnepléséig fajult. Kegyeletről, méltóságról szó sem volt. Egyetlen célja volt ennek a provokatív eseménynek: a templom meggyalázása… Jézus Krisztus Urunk ma is megtisztítja az Egyházat; bár nem kötéllel és ostorral… hallottam olyan elemzést korunk egyházi válságáról, miszerint a mai egyházi válság (ami nem magának a Katolikus Egyháznak a válsága) része egy sajátos megtisztulási folyamatnak. Való igaz, hogy ahol nem Krisztusra, a kősziklára alapoznak, ott kérlelhetetlenül lepusztul, elsorvad, és megszűnik az egyházi közösség, és előbb-utóbb a templomot is lebontják, vagy másra használják… Németországban 2005 óta hatszáz templomot zártak be, és ezek jelentős részét lebontották… Ugyanakkor vannak a megújulásnak bíztató jelei: az igazi keresztény hit iránt egyre több fiatal érdeklődik. Ezért népszerűek a hagyományos Szentmisék, különösen a fiatalok körében. Vannak megtérések! Némely megtérő bűnös élete egészen átalakul; nem egyszer az ilyen megtértnek Isten kegyelméből erősebb hite lesz, mint sok konvencionális kereszténynek, akik számára a templomba járás legfeljebb kegyes hagyomány, nem pedig a Jézus Krisztusra szomjazás elemi erővel való megnyilvánulása… Ma a legtöbb ember arcán nem látszik a szomjúság az Isten arcának a szemlélésére… Vannak, akiknek az arcán pedig pontosan ez látszik: szomjúhozzák az Isten arcának látását! Volt halála előtti egyik utolsó szentáldozását végző nagybeteg, akinek arcán megrendítő szépséggel látszott a boldogság, amikor az Úr testét magához vette. Volt bűnös, aki megrendítő vallomással szabadult meg Krisztus által bűneinek láncától; másnap meghalt… Vannak fiatal házaspárok, akik kisgyermekeikkel jönnek a Szentmisére, és Isten Igéjére szomjas lelkülettel hallgatják Krisztus szavait... Van válság, de van remény is. Hitehagyás korszakát éljük, de sokan éppen most találják meg Krisztust, sokan éppen most találják meg az igaz hitet a Szentháromság Egy-Istenben. Ma túláradt a bűn, de éppen most, éppen ezért: túláradt a kegyelem is! Jézus Krisztus Urunk ma sem hagyta el Egyházát: egyszerre van válság, de ugyanakkor van egy nagyon mély megtisztulás, és megújulás is! Zámbó Károly atya 
Keresztút papokért és papi hivatásokért Kedves Testvérek! NAGYBÖJT 2. VASÁRNAPJA - 2024.02.25. 1./ A mai vasárnap a szentmise persely adományát a katolikus oktatási intézmények javára juttatjuk el. 2./ Kedden reggel 8 órakor szentmise 3./ Csütörtökön Kisboldogasszony templomban az esti szentmise után, ½ 7 órakor felnőttek katekézise. 4./ A nagyböjti idő péntekjei hústilalmi napok. 5./ A szombat esti és a jövő vasárnapi szentmisék a szokott rendben. Jézus Krisztus színeváltozása 
Nagyböjt második vasárnapjának evangéliuma hagyományosan Jézus Krisztus Urunk színeváltozását állítja elénk. Krisztus felment a Tábor hegyére, és ott felragyogtatta Isteni dicsőségét, az előre kiválasztott három apostol, Péter, János, és Jakab előtt. (Mk 9, 2-10) Az Atya szózata hangzott az égből: „Ez az én szeretet Fiam, őt hallgassátok!” Megjelent Mózes és Illés, és beszélgetek Jézussal. A három apostol szívesen maradt volna ott, csináltak volna három sátrat, amit azért vetettek fel, mert az ő gondolkodásukban az Isten jelenlétének szent helye kötődött a sátor képéhez… Ugyanakkor le kellett jönni a hegyről, a ragyogásnak vége volt, és Jézus ott állt, a maga egyszerűségében. Ugyanakkor utalt ez az esemény Jézus Krisztus feltámadására. Ezen elgondolkodtak az apostolok, hogy mit jelenthet: feltámad a halottak közül… Krisztus előbb ragyogott, de utána újra egymaga volt velük… Nem lehet, hogy talán sokszor az hiányzik hit-életünkből, hogy nem látjuk a ragyogást? Hisszük, hogy Jézus jelen van, de olyan egyszerűen van jelen a kenyér színe alatt… Olyan csöndes ez a jelenlét! Sokat mondó segítség, hogy megjelent Jézussal Mózes és Illés, amit úgy szoktak értelmezni, hogy Jézusról tanúságot tett Mózes által a törvény, Illés által a prófétaság. A törvény és a prófétaság: ragyogás által jött. Mózes a lángokban álló hegyen kapta a törvényt, Illés prófétai szava tüzet hozott le az égből; elmondható, hogy a törvény és a prófécia; az Isten dicsőségének a ragyogásával jöttek a világba. Ez lehet a kulcs: hiányzik az életünkből a ragyogás? Ha megtartjuk a törvényt, és a próféták szavát, az elvezet minket a ragyogáshoz: az Isten dicsősége felfénylik életünkben a törvényhez, és a próféták szavához való hűségünk által. Legyen bennünk szeretet! Tartsuk meg Krisztus tanítását, mert az szereti valóban az Urat, aki tanítását megtartja! Krisztus tanítása pedig: beteljesíti a törvényt és a prófétákat. Ezáltal lehet a mi életünkben is ragyogás: felfénylik életünkben az Isten örök Igazságának a ragyogása: Isten örök szeretete: az Atya, a Fiú, és a Szentlélek örök szeretete! Zámbó Károly atya NAGYBÖJT 1. VASÁRNAPJA - 2024.02.18. 1./ A mai vasárnap a szentmisék végén hamvazás. 2./ Kedden reggel 8 órakor szentmise 3./ Csütörtökön Kisboldogasszony templomban az esti szentmise után, ½ 7 órakor ifjúsági katekézis – készülve a bérmálásra. 4./ A nagyböjti idő péntekjei hústilalmi napok. 5./ A szombat esti és a jövő vasárnapi szentmisék a szokott rendben. Jézus Krisztus Urunk győzelme a kísértő felett
Szent Márk evangélista igen tömören írja le Jézus Krisztus Urunk megkísértését. (Mk 1, 12-15) Nem ír arról, hogy három része volt a kísértésnek, hogy a gonosz lélek először arra próbálta rávenni Jézust, hogy változtassa a köveket kenyérré, és úgy csillapítsa éhségét; hogy vesse le magát a templom párkányáról; és hogy leborulva imádja őt… Ez a tömör forma mégis rávilágít két lényeges dologra a kísértésekkel kapcsoltban: arra, hogy „vadállatokkal volt együtt, és angyalok szolgáltak neki”. Ez az utóbbi mondat egyértelműen utal arra, hogy Jézus az új Ádám, aki a régi Ádámmal ellentétben, győzedelmeskedett a kísértő felett. A bűnbeesés miatt lett a természet idegen az embertől. Olyanná lett a teremtett anyagi világ az ember számára, amelyet fáradtságos munkával lehet élhetővé tenni, és vannak veszélyek a teremtett világban, amelyeket fáradtságos munkával lehet elhárítani. Isten eredeti szándéka szerint azonban nem ilyen lett volna az ember és a természet kapcsolata, hanem teljes harmónia. (Isten ugyanis nem teremtett az ember számára idegen anyagvilágot, hanem a bűn miatt vált a teremtett anyagi világ az ember számára idegenné.) Amikor Jézus győzött a kísértő felett, ez a harmónia jelent meg újra, mintegy jelezve, hogy Jézus az új Ádám, aki saját személyében jóvá tette a régi Ádám elbukását a kísértésben. Ezt jelzi az, hogy „vadállatokkal volt együtt”. Ugyanakkor érdekes a mondat másik fele: „angyalok szolgáltak neki”. A teremtett szellemi lények eredetileg nem voltak gonoszok, Isten csak jó lényeket teremtett. A tisztán szellemi lények feladatai közé tartozott, hogy legyenek a Megtestesült Ige szolgálatára, ugyanakkor – bizonyos értelemben – az ember szolgálatára is. Ezt a szolgálatot tagadták meg a bűnbeesett szellemi lények, és váltak angyalokból, azaz jó szellemi lényekből, egy pillanat alatt gonosz lelkekké, ördögökké, és démonokká, akiknek a sátán a fejedelme. Az a mondat, hogy Jézusnak „angyalok szolgáltak” azt jelzi, hogy az elbukott régi Ádám helyett, az új Ádámot szolgálhatják az Angyalok, az Istenhez hűséges szellemi lények. A régi Ádám bukását, az új Ádám ilyen értelemben is jóvá tette: módot ad az angyaloknak, hogy amely szolgálatot a régi Ádámnak nem tudtak megtenni, annak elbukása miatt, most megtehetik az új Ádámnak. Az, hogy Jézus Krisztusnak szolgálnak az angyalok, azt is jelenti, hogy nekünk is szolgálnak, akikben a szentségek által jelen van a bennünk is élő Krisztus. Segítenek minket a helytállásban, hogy a kísértéseknek ellenálljunk, ugyanakkor bűnbánatra is indítanak minket, elvezetnek minket Istenhez. Kérjük a szent angyalok segítségét, és ők örömmel fognak nekünk szolgálni, az örök üdvösségre jutás útján. Zámbó Károly atya ÉVKÖZI 6. VASÁRNAP - 2024.02.11. 1./ A mai vasárnap emlékezünk a Szűz Anya lourdesi jelenésére. 2./ Kedden reggel 8 órakor szentmise 3./ Szerda HAMVAZÓSZERDA a nagyböjti idő kezdete. 4./ Csütörtökön Kisboldogasszony templomban az esti szentmise után, ½ 7 órakor az felnőttek katekézise lesz a Filoména teremben. 5./ A nagyböjti idő péntekjei hústilalmi napok. 6./ A szombat esti és a jövő vasárnapi szentmisék végén is lesz hamvazás. Krisztus a tisztulást akarja
Az évközi 6. vasárnap evangéliumában arról olvashattunk, hogy Jézus megtisztítja a leprást. (Mk 1, 40-45) A leprás kérleli Jézust: „Ha akarod, meg tudsz tisztítani engem!” Jézus pedig mondja: „Akarom! Tisztulj meg!” Leprájától azonnal megtisztult. Jézus megparancsolta neki, hogy ne szóljon senkinek erről. De ő hirdette megtisztulását. Ez egy gyógyító csoda volt. A csodás gyógyulások mindig arra a mélyebb értelmű gyógyulásra hívják fel a figyelmet, amely Jézus által végbemegy bennünk. Jézus által, az Ő keresztáldozata által gyógyulunk meg a bűn és a halál sebzettségétől. Hogyan gyógyulunk a bűnből és a halálból? Úgy, hogy keresztségünk által Krisztusban élünk, és halálunk „Agonia Christiana” lesz. Szenvedésünket és halálunkat, Krisztus szenvedéséhez és kereszthalálához tudjuk kapcsolni. Krisztus harmadnapon feltámadott, mi pedig az utolsó napon fogunk feltámadni, Krisztus feltámadásából részesedve. Hogyan gyógyul bennünk a halál mérge? Úgy, hogy örök életünk teljes folyamatában a feltámadott élet felé megyünk. A feltámadás után, már a megújult életben begyógyul bennünk a halál sebzettsége. Ezért életünk legfontosabb döntése, hogy igent mondjunk Krisztusra! Így lehet számunkra boldog az élet teljessége, amely a feltámadás után lesz osztályrészünk. Ezért amikor Krisztust követjük, amikor Isten parancsait megtartjuk, akkor nem csak halálunk órájára készülünk, és nem is csak arra az ítéletre, amelyet Krisztus mind ki egész életünk felett, hanem a feltámadásunk utáni örök életünkre is készülünk, hogy ez az örök élet boldog legyen! Krisztus erre akar minket vezetni. Ez az a végső, és örök megtisztulás, amire Krisztus vezetni akar minket: a feltámadás utáni, boldog örök élet. Az evangéliumban leírt csoda, Jézus csodás gyógyítása, ezt a boldog örök életre vezető megtisztulást jelzi előre. A kisebb, de természetfeletti erejében nyilvánvaló jel, egy nagyobb, de jelenleg még nem látható valóságot jelez. Ennek alapján azt lehet mondani: ahogy Jézus Krisztusnak volt ereje ahhoz, hogy a leprást csodásan meggyógyítsa, úgy van ereje ahhoz is, hogy minket, a bűn és a halál örök romlásától meggyógyítson. Jézus Krisztus akarta a leprás megtisztulását. Éppen így akarja a mi megtisztulásunkat, a mi gyógyulásunkat. Forduljunk bizalommal Krisztushoz, akinek a szava nekünk is szól: „Akarom! Tisztulj meg!” Zámbó Károly atya ÉVKÖZI 5. VASÁRNAP - 2024.02.04. 1./ A mai vasárnap a szentmisék végén Balázs áldásban kérjük a vértanú
püspök közbenjárását a torok baj és más testi betegséggel szemben. Gyógyulás Krisztusban
Az evangéliumban arról hallhattunk az évközi idő 5. vasárnapján, hogy Jézus meggyógyította Péter anyósát. (Mk 1, 29-39) Péter anyósa lázas betegen feküdt, majd Jézus megfogta a kezét, és elhagyta a láz, és szolgált Jézusnak. Ugyanakkor Jézus sok más beteget is meggyógyított, és ördögöket űzött. Híre elkezdett terjedni, és özönlöttek hozzá az emberek. Mit is jelent a gyógyulás? Gyógyulás egy betegség elmúlása, vagy átvitt értelemben, valamilyen megkötözöttségtől való szabadulás. Gyógyulásra kifejezetten az embernek van lehetősége. Az angyalok számára nincs gyógyulás, mert nincs testük, tisztán szellemi lények. Teremtettségük pillanatában döntöttek Isten mellett, és üdvözültek, vagy döntöttek Isten ellen, és elkárhoztak. A bukott angyalok, az elkárhozott szellemi lények, akiket ördögöknek, démonoknak nevezünk, hierarchikus rendben élnek, fejedelmük a sátán, másnéven a gonosz lélek. Az ő számukra nincs bocsánat, és nincs gyógyulás. Az ember számára azonban van gyógyulás, és van bocsánat. Földi élete utolsó pillanatáig, az ember megtérhet, üdvözülhet. Mivel az ember élete folyamat, nem egyszerre éli örök sorsát, ezért a bűnbeesett ember számára Isten felkínálja az üdvösséget Krisztusban. Ezért van gyógyulás is Krisztusban. A bűn révén jött a nyomorúság, betegség, halál. Miért kellett jönnie a halálnak a bűnbeesés után? Azért, mert ha a bűnbeesett állapotban az ember megmaradt volna addigi épségében, elfeledkezett volna Istenről. A halál és a szenvedés a bűn miatt van: gyógyszer, amely gyógyítja az Istentől való elszakadást. Krisztus értünk szenvedett, és szenvedéseinkben csatlakozhatunk az értünk szenvedő Krisztushoz. Ezáltal gyógyulhatunk Krisztusban élve. Amikor Krisztus gyógyított, gyógyító csodákat tett, akkor ezt a mélyebb gyógyulást jelenítette meg. Éljünk Krisztusban, gyógyuljunk benne és általa. Szenvedéseinket pedig viseljük Krisztus keresztjéhez csatlakozva, felajánlva üdvösségünkért, és bűneink bocsánatáért. Zámbó Károly atya ÉVKÖZI 4. VASÁRNAP - 2024.01.28. 1./ A mai vasárnappal zárul a KERESZTÉNY EGYSÉGHÉT. Jézus Krisztus Urunk ördögöt űzött a zsinagógában A vasárnapi evangéliumban azt olvashatjuk, hogy Jézus Krisztus Urunk a kafarnaumi zsinagógában ördögöt űzött. (Mk 1, 21-28) Az evangéliumi részlet tanulsága röviden megfogalmazva ez: Jézus Krisztusnak hatalma van a tisztátalan lelkek felett. Ugyanakkor az is érdekes, amit a tisztátalan lélek mond Jézusnak: „tudom ki vagy: az Isten Szentje”. Nem tudjuk pontosan, hogy a gonosz lelkeknek milyen tudásuk van Jézus Krisztusról. De azt érzékelte ez a tisztátalan lélek, hogy Jézus valami egészen különleges módon tartozik Istenhez. Az hogy „Szent”, az ószövetségben kizárólag Istenre volt értendő. „Legyetek szentek, mert én, a ti Uratok Szent vagyok” – mondja Isten kinyilatkoztatott szava. Jézus kiűzi a tisztátalan lelket, olyan erővel, hogy akik látják ezt az eseményt, elámulnak Jézus hatalmán. Ez utal arra, hogy Jézus Krisztusban az Isten erejének olyan megnyilvánulása jelent meg, amely minden addigi kategóriát hatalmas mértékben felülmúl. Ez a csoda olyan hatalmas jel volt, ami igazolta Jézus tanítását. Hiszen Jézus Krisztus Urunk önmagáról szóló beszéde, amikor a mennyei Atyával való egységét feltárta, amikor önmagát az „élet kenyerének” nevezte, amikor Emberfiának nevezte magát, és sorolhatnánk… „kemény beszédnek” tűnhetett volna, és sokak számára annak is tűnt. De azon kevesek, akik nem hagyták el Jézust, azért nem hagyhatták el, mert a csodáknak, az ördögűzéseknek az ereje ott lebegett a szemük előtt: ezt csak Isten cselekedhette…Később ebből kiindulva, a Szentlélektől megvilágosítva megértették: Jézus Krisztus az Atyával egylényegű Isten. Krisztusnak ma is ördögűző hatalma van. Minden szentségben jelen van Krisztus, és kizárja a gonosz lélek jelenlétét. A keresztség ezért megtöri a gonosz lélek hatalmát, de a bűnbánat szentsége, a szentgyónás is, és a méltó módon végzett szentáldozás is. Az Egyház ezzel megbízott papja, ma is végezhet ördögűzést, ami azonban szentelmény. Minden egyházmegyében van ezzel megbízott pap. Elsődleges ördögűző hatása azonban a szentségeknek van. Ebben az összefüggésben úgy is lehet nevezni a szentségeket, hogy „szentségi exorcizmus”, míg az ördögűző által végzett szertartás: a szentelményi exorcizmus, ez utóbbira a megszállottság súlyos eseteiben van szükség. Ilyen súlyos esetet olvashattunk az evangéliumban, amikor a tisztátalan lélek hatalmába kerítette a megszállott embert. Amikor az Egyház, az erre a feladatra kijelölt pap által ördögűzést végez, ebben is folytatja Krisztus küldetését. Krisztus Urunk ugyanis Úr a gonosz lélek, és minden tisztátalan lélek felett. A mennyei Atya Jézus Krisztus Urunkat mindenek felett megdicsőítette, és minden teremtményt Őneki vette alá. Igen, a Fiúnak van alávetve a teremtett világ, a Fiú kapta a teremtést mennyegzős ajándékul a mennyei Atyától, ezért az egész teremtett világ küldetése az, hogy részt vegyen a Fiú megdicsőítésében. Zámbó Károly atya ÉVKÖZI 3. VASÁRNAP - 2024.01.21. 1./ A mai vasárnap Isten igéjének vasárnapja. E nappal kezdődik a KERESZTÉNY EGYSÉGHÉT. 
Ennek imanapjai: Isten országa közel van! 
Az évközi 3. vasárnap evangéliuma azzal kezdődik, hogy Keresztelő Szent Jánost elfogták, bebörtönözték, és nemsokára kivégzik. (Mk 1, 14-20) Keresztelő Szent János ugyanis bátor volt, aki rendíthetetlen lélekkel tett tanúságot az Igazságról. Amilyen bátran rámutatott Jézus Krisztusra, mint az Isten bárányára, ugyanolyan bátran és határozottan helytelenítette Heródes és Heródiás bűnös kapcsolatát… Ezért Heródes bebörtönöztette, és később ki is végeztette. Az Isten Országa ugyanakkor mégis eljött, Krisztusban. Ennek a fényében Keresztelő Szent János vállalni tudta a vértanúság áldozatát, inkább, minthogy jónak mondja a bűnt. Az Isten Országa mégis növekedett. Krisztus eljött, tanított, meghívta az első tanítványokat: Simont, és testvérét Andrást, majd Jánost, és Jakabot. Közülük, Szent János apostol és evangélista kivételével, mindenki vértanú lett, Krisztusról tanúságot téve. Mit tanulhatunk ezektől a kiváló emberektől, akiket Krisztus az emberek halászaivá tett? Mit tanulhatunk Keresztelő Szent Jánostól? Talán leginkább azt, hogy az Isten Országa olyan örömet jelent, amelynek fényében nem sajnálták meghozni életük áldozatát. Életük áldozata az volt, hogy követték Krisztust, mindent otthagyva. Tudtak mindent elhagyni Krisztusért, végül Krisztus igazsága mellett tudták a vérüket is kiontani. Tőlünk talán már nem ezt követeli meg Krisztus. Ágoston atya, amikor a vértanúkról beszélt, mindig barátságos mosolygással tette hozzá, hogy a mi fő megpróbáltatásunk talán nem a vértanúság lesz, de ugyanakkor a mindennapok megpróbáltatásait viselni sem könnyű! Igen, a mindennapok megpróbáltatásait is felajánlhatjuk áldozatként. Ebben tudnak segíteni minket az apostolok, és Keresztelő Szent János, hogy ahogyan ők meghozták áldozatukat, mi is meg tudjuk hozni a magunk áldozatát, és ezáltal növekedjünk Krisztus tanúságtételében, és növekedjen bennünk az Isten Országa. Zámbó Károly atya ÉVKÖZI 2. VASÁRNAP - 2024.01.14. 1./ A Vízkereszt ünnepén szentelt vízből vihetünk otthonaikba.
Ennek imanapjai: Sorsdöntő találkozás Krisztussal 
Amikor azt olvassuk az evangéliumban, hogy Keresztelő Szent János szavára követte Krisztust a két tanítvány, belegondolhatunk, hogy ez milyen hirtelen indíttatás volt. (Jn 1, 35-42) Keresztelő Szent János, Jézust meglátva ezt mondta: „Íme, az Isten Báránya!” A tanítványok meghallva ezeket a szavakat, követték Jézust. Egy pillanat volt, és sorsdöntő volt az a pillanat… Mi talán félünk a pillanatoktól? Talán aggódunk, hogy egy pillanat alatt megváltozik az életünk? Elég egy rossz lépés, és máris: hetekre, hónapokra, vagy talán egész életre szólóan, megváltozhat számunkra élet… Vagy elég egy rossz döntés, egy rosszkor kimondott szó, és megpecsételheti további sorsunkat… A pillanatok aggodalma azonban Isten örök tervében feloldódik: a kegyelem pillanatai is meghatározók, és múlhatatlanul azok. Ha valamire fel tudunk készülni hosszabb ideig, a sorsdöntő momentum akkor is egy pillanat lesz. A teljes, az Istenbe kapaszkodó szeretet, azonban kiűzi a félelmet! Az Isten szeretetében elmélyülő lélek számára a pillanatok nem veszedelmes sors-fordulatok, hanem olyan örömteli események, amelyek az örök üdvösséget hozzák közelebb. Pillanat volt, amikor megfogantunk édesanyánk méhében, és a Teremtő Isten megteremtette lelkünket, énünket(!), a semmiből… Pillanat volt, amikor elnyertük a keresztséget, és Isten gyermekei lettünk. De Isten szeretetében élve a halál pillanata is annyit jelent, hogy az evilági élet fájáról lehulló lélek, Isten tenyerébe hullik, és beteljesedik abban a szeretetben, akiben itt a földön is növekedett, aki maga Krisztus… Keresztelő Szent János mondja: „Íme, az Isten Báránya!” Ezen a ponton eszünkbe juthat Ábrahám áldozata, amikor a fiát, Izsákot vitte a hegyre, abban a tudatban, hogy fel kell áldoznia, azonban Isten nem ezt akarta. Amikor Izsák kérdezte Ábrahámot, hogy hol van az egészen elégő áldozat, a bárány amit majd feláldoznak, akkor Ábrahám azt felelte, hogy majd Isten gondoskodik egészen elégő áldozatról… Egy kos fennakadt a bozótban, és Ábrahám azt áldozhatta fel a fia helyett. Ez a kos Krisztus előképe, aki a kereszten egészen elégő áldozat lett, hiszen a szeretet tüzétől égett el egészen, önmagát felajánlva áldozatként… Ugyanakkor a kos a bozótban akadt fel, és ez a bozót lehet előképe a töviskoszorúnak, amellyel Krisztust megkoronázták a katonák a gúnyolódás szándékával… Azonban ez titokzatos módon beteljesítette Ábrahám áldozatát… Az égő csipkebokor, ami tövisbokor, szintén előre jelzi Krisztust, akit tövissel koronáztak meg, és aki Isten jelenlétét hordozza önmagában, ahogyan az égő csipkebokor is, titokzatosan Isten jelenlétét hordozta. A tűz utal Isten jelenlétére, és a Szentlélek lángnyelvek formájában jött el pünkösdkor, Krisztus a kereszten pedig kilehelte lelkét, és ez a Lélek: a Szentlélek… Isten gondoskodott egészen elégő áldozatról; Keresztelő Szent János pedig azt mondta: „Íme az Isten Báránya!” Követte Krisztust a két tanítvány. András elhívta testvérét Simont, akinek Jézus a Péter nevet adta. Követték Krisztust egész életükben, és tanúságot tettek róla. Minket is indítson arra András és Péter példája, hogy kövessük Krisztust, és állhatatos kitartással, maradjunk meg Krisztus követésében! Zámbó Károly atya URUNK MEGKERESZTELKEDÉSE - 2024.01.07. 1./ A mai vasárnap befejeződik a karácsonyi ünnepkör. Követték a fényt, és megtalálták a Világ Világosságát 
A mi Urunk Jézus Krisztus születése elrejtetten történt. Elrejtetten a világ hatalmasai előtt. Ugyanakkor mégis, egy olyan korszakban született Jézus Krisztus Urunk, amikor a Messiás várásának a feszültségében élt Izrael, de bizonyos értelemben a világ is. A világ hatalmasai érezték, hogy valami hiányzik a világból. Talán éppen ez a hiány-érzés késztette a császárt arra, hogy népszámlálást tartson… Ezért kellett Józsefnek, és Máriának Betlehembe menni. Az volt ugyanis a népszámlálás módja, hogy minden férfit a szülőhelyén írtak össze, és Szent József Betlehemben született. Ugyanakkor hallottuk Vízkereszt ünnepi evangéliumában, amely idézi Mikeás prófétát, hogy a Messiás Betlehemben fog megszületni. (Mt 2,1-12) Honnan tudta előre a próféta? Persze, Betlehem annyit jelent, hogy „kenyér háza”… de a népszámlálás, és ez a császári rendelet, hogy a szülővárosba kell visszamenni, és az, hogy Szűz Mária jegyese Szent József, éppen Betlehemben született, talán véletlennek tűnő egybeesések… Mikeás próféta Krisztus előtt 725 és 700 között élt és tanított. Mikeás Móresetben született… Móreset 40 kilométerre van északra Jeruzsálemtől. Nagyon kedves kisváros, kis erőddel. De ez a 40 kilométernyi távolság azt jelenti, hogy Móreset már az északi országrészben van, még Názárettől is északabbra. Ugyanakkor Betlehem 8 kilométerre van Jeruzsálemtől, de a déli irányba. Szent Józsefnek, az áldott állapotban lévő Szűz Máriával 48 kilométernyi távolságot kellett gyalogolni Betlehemig. Hét évszázaddal Krisztus előtt, tehát egy próféta megjövendölte, hogy a Messiás Betlehemben születik majd meg, és erről mindenki tudott, de az idejét nem tudták. Mégis: ebbe belegondolni bizonyossággal ragyogja be hitünk igazságát. Belegondolhatunk, hogy Jézus Krisztus Urunk születésének helyét, látszólag mennyi véletlen határozta meg. A császár által elrendelt népszámlálás, Szent József betlehemi származása… és hogy pont akkor született Jézus, amikor ott voltak! A mindenható Isten sokszor olyan emberek cselekedeteivel irányít, akik nem is tudják, hogy Isten akarata szerint cselekednek, és hogy Isten, egy magasabb tervében felhasználja a tettüket arra, amire ők nem is gondoltak volna. Hiszen gondolta volna-e Augusztus császár, amikor elrendelte ilyen módon a népszámlálást, hogy ez titokzatosan része az Isten tervének? Vízkeresztkor arról emlékezik meg az evangélium, hogy bölcsek jöttek napkeletről. Kik lehettek ők? Csillagtudósok, akik az égi fényeket figyelték? Vagy maguk is királyok voltak? A hagyomány Gáspár, Menyhért, és Boldizsár néven emlegeti őket, az evangéliumban azonban még a számuk sincs leírva. Tekintélyes, és művelt emberek voltak. Ha valóban királyok voltak, méltán voltak azok, mert a műveltség, és a tanulásra mindig nyitott szorgalom tehet érdemessé egy embert arra, hogy valamilyen értelemben hatalma legyen egy közösségen belül, vagy befolyása legyen, és ezt felelősen tudja gyakorolni. A csillagászok azóta kimutatták, hogy akkor, amikor Jézus feltételezett születési ideje volt, egy üstökös, nagy fénycsóvával végig vonult az égbolton, és hónapokig lehetett látni éjszakánként. Ez a jelenség tűnhetett fel ezeknek a különlegesen művelt, kiváló embereknek. De honnan tudták ebből, hogy egy király fog megszületni Izraelben? És ha ez a király a zsidók királya lesz, akkor nekik miért van közük hozzá? Miből gondolhatták, hogy olyasvalaki lesz a megszületett király, aki az egész világot, sőt az egész történelmet valamilyen módon összefogja? Ez a – hagyomány szerint – három bölcs, bizonyíték arra, hogy a Messiás az egész világnak jött. Kinyilatkoztatást ők nem kaptak olyan módon mint a zsidók, de fény gyúlt az értelmükben, és ezzel a fényességgel követték az égi fényt, és eljutottak a világ világosságához, az újszülött Jézus Krisztushoz. Tudták azt, hogy miután átadják hódolatuk jeleit, az aranyat, tömjént, és mirhát, és hazatérnek örömmel és bizakodva, egyszer majd beragyogja Krisztus világossága az ő népeiket is? Ha nem is tudták volna ezt megfogalmazni, igazságot kereső értelmük fényénél bizonyára sejtették. Egyet azonban biztosan tudtak: hogy azért mennek Betlehembe, hogy az újszülött király előtt hódoljanak. Mi ezt tanulhatjuk meg leginkább a napkeleti bölcsektől; hogy legfőbb vágyunk legyen: Jézus Krisztus előtt hódolni. Hogy értelmünk, akaratunk, és egész életünk végső harmóniába csengése, legyen hódolat a világmindenség királya és Megváltója: Jézus Krisztus Urunk előtt! Zámbó Károly atya
|
|
A karácsonyi díszítés története: "1967. augusztus 6-án szentelte fel a templomot Shvoy Lajos püspök. 67 nyara nagyon száraz, az ősz pedig esős volt. A falak nem száradtak, karácsony közeledtével már nagyon penészesek voltak, amit megpróbáltak eltüntetni kevés sikerrel. Aranka néni, aki akkor főállású sekrestyés volt, adta az ötletet, hogy girlanddal díszítsünk. Először kötéllel oldottuk meg. Zöld cukor spárgával rákötöztük a gallyat, és szögekre akasztottuk föl, megfelelő formában. Mivel a templomban hideg volt, a fenyő nem hullott, ezért hamvazószerdáig fent hagytuk." Tovább » Énekel a Mária Szíve Kórus; Vezényel: Bőgelné Juhász Veronika; A hangfelvétel 2023 karácsonyán készült. Szent Család vasárnapja - 2023.12.31. 1./ A mai vasárnap Szent Család vasárnapja, és egyben az esztendő
utolsó napja. Krisztusunk megszabadít! Gondolatok Szent Család vasárnapjára 
Jézus Krisztus Urunk, aki Betlehemben megszületett, meghozta nekünk a szabadulást. Persze, a szabadulást nekünk is akarni kell. De hogyan tudjuk akarni? Talán nem is tudjuk hogy miért, és milyen szabadulásra van szükségünk… Ezért kellenek a szentek: hogy segítségükkel, és példájukkal Krisztushoz vezessenek minket. Talán nem katolikus testvéreink nem értik, hogy miért van szükség a szentek közbenjárására, és tiszteletére… Hát nem elég Krisztushoz tartozni? Ha ezt kérdezik, akkor válaszoljuk rá örömmel: pontosan abban tudnak segíteni a szentek, hogy Krisztushoz tartozzunk! Kiléptem a gyóntató székből: megszabadultam! A Szentmise végén a pap bejelentette: ma Boldog Brenner János emléknapja van… Igen ő segített, hogy fárasztó napom után, még elvégezzem a Szentgyónást… Boldog Brenner János két évig működött papként. Zsidára hívták beteghez, útközben meggyilkolták. Vértanú lett, mert Krisztushoz tartozott, és Krisztust szolgálva halt meg. Azért ölték meg, mert Krisztusnak szolgált… Két évig működött, én húsz éve vagyok pap, de Brenner János, Krisztushoz tartozása miatt, tud nekem is segíteni! Krisztus megszületett Betlehemben: családba. Szűz Mária szülte. Szűz Mária szeplőtelen jegyese pedig Szent József volt… Szűz Mária mellett szűzen élt ő is… miért tudta ezt megtenni? Mert a bűntelen, kegyelemmel teljes, szeplőtelen Szűz Mária mellett, és Krisztus születése után Krisztussal is: a szeretetet élte, szeretetben élt… Maga Szent József nem volt kegyelemmel teljes, de Jézus és Mária mellett megszentelődött. József nevelte Krisztust, de Krisztus megszentelte Józsefet. Mostanában egyre többet gondolok arra, hogy amikor a Szent Ostyát kezemben tartom, ilyen lehetett, amikor Szent József az Úr Jézust tartotta a kezében. Talán azért is érzem ezt így, mert második keresztnevem: József… Szent József el tud minket vezetni Krisztushoz, mert Krisztussal élt, és Krisztus által megszentelődött. A Szent Család élete csendes volt. Sok munka, kevés beszéd, de mindenek felett szeretet. Szűz Mária és Szent József: vezessetek minket Krisztushoz, mert nála szabadulást találunk. Zámbó Károly atya Advent 4. vasárnapja - 2023.12.24. 1./ A mai vasárnap délután 3 órakor tartjuk a vigília misét. Jézus Krisztus a szabadító! 
Jézus Krisztus születése örömhír volt. De ezt az örömhírt csak a tisztaszívű, és tiszta lelkű emberek értették meg. A bölcsek és okosak elől el lett rejtve a titok, hogy a Messiás megszületett. A pásztoroknak azonban elmondja az angyal, hogy megszületett a Messiás Betlehemben.(Lk 2, 1-14) Szabadítónak született Krisztus. De miért tud megszabadítani? Mert az Istentől jött. De nem úgy jött az Istentől, mint egy próféta, hanem úgy, hogy mindenestől az Istenben van, és benne van az Isten. Krisztus valóban megszabadít. A szabadulást csak az tudja igazán értékelni, aki rádöbbent arra, hogy rab. Persze, a rabság sokféle lehet. Lehet valaki börtönben, internálótáborban. Lehet valaki egy szenvedély rabja… Krisztus elsősorban nem ezekből a rabságokból szabadít meg, hanem egy sokkal súlyosabb rabságból, egy olyan rabságból amely összefüggésben lehet sok esetben a börtönnel, és a szenvedélyekkel is… A sátán, és ördögök, démonok rabságából tud Krisztus kiszabadítani minket. Ebbe a rabságba a bűn által kerülhetünk. A bűnbánatban, annak objektív szentségi megnyilvánulásában, a gyónásban, és a szentségi feloldozásban azonban Krisztus elvágja azokat a láncokat, amelyekkel megkötöttek voltunk. Börtönben lenni súlyos megpróbáltatás, különösen ha valaki ártatlan… A szabadulást átélni annak, aki azelőtt ártatlanként bebörtönzött rab volt, leírhatatlan… Mindszenty József bíboros, akkor ismerte meg ezt az érzést, amikor 1956-ban a rétsági honvédek kiszabadították… Egy kiváló író novellájában olvastam, ahogy felidézi emlékeit arról, miként élte át, ahogy édesapja hazajött a fogságból 1956 után… A forradalom leverése után édesapját elvitték, de aztán mégis kiengedték, talán 1957 januárjában… Még állt a karácsonyfa, és – ahogy leírja író barátom -, mikor édesanyja beengedett egy elgyötört szakállas férfit, percek teltek el, mire a gyermekek felismerték az elgyötört idegenben édesapjukat… A gonosz lélek fogságából szabadulni sok esetben még drámaibb… Egy öregek otthonában lakó férfit többször is emlegettek, akit talán jó lenne meggyóntatni, de erre nem hajlandó. Persze mondtam, hogy nem kell erőltetni, majd ha úgy gondolja, hogy elvégzi, akkor bemegyek hozzá. Nem sokkal később, nem nála voltam, de a lelkigondozásban segítő munkatárs rábeszélésére, gondoltam hogy bemegyek hozzá, azonban a küszöbnél beljebb nem jutottam. Amint megtudta, hogy pap vagyok, és miért jöttem, hűvösen, ridegen visszautasított, mondván, hogy neki fájdalmai vannak, ő ilyen dolgokkal nem tud foglalkozni. Az arca olyan keménynek látszott, mintha kőből lett volna. Talán egy-két héttel később ismét ott voltam, egy másik betegnél. Majd a folyosón éreztem, hogy valaki erőteljesen, mindkét kezével megragadja kezemet: ő volt az, aki korábban elutasított. Most azonban kikerekedett szemekkel rám nézett, és mindkét szót igen nagy hangsúllyal, lassan kiejtve, szinte hangosan azt mondta: rab… vagyok… Erre mondtam: velem van az Úr Jézus Krisztus, aki azért jött, hogy kiszabadítsa Önt a rabságból… Zokogva tartott bűnbánatot, feloldoztam, megáldoztattam, betegek kenetében is részesítettem. Utána azt mondta: most vagyok a legboldogabb…Mindennek voltak tanúi, mert ez ott a folyosón volt, ahol asztaloknál, székeken sokan ültek. Ez estefelé volt, másnap meghalt... Úgy léphette át az örökkévalóság küszöbét, hogy Krisztus megszabadította. Ezeket azért írom, hogy értsük Karácsony jelentőségét: a szabadítónk született meg! Zámbó Károly atya Advent 3. vasárnapja - 2023.12.17. 1./ Az önkormányzat szervezésében a mai vasárnap is délután 4
órakor lesz gyertyagyújtás a Szent Imre téren. A jövő vasárnap
pedig a 4. gyertya meggyújtása de. fél 11-kor. Tanúságtétel a világosságról 
Keresztelő Szent Jánosról írja Advent III. vasárnapjának evangéliuma: „Nem ő volt a világosság, hanem azért jött, hogy tanúságot tegyen a világosságról.” Maga János megvallotta: „Nem én vagyok a Messiás.” „(…) Köztetek áll az, akit nem ismertek, aki utánam jön, s akinek a saruszíját sem vagyok méltó megoldani.” (Jn 1, 6-8. 19-28) Ez nem egyszerűen szerénység. Nem egy gesztus, amellyel egy nemes lelkű ember örömmel elismer egy nálánál kiválóbb embert… Sokkal mélyebb dologról van itt szó: az embernek, mint Isten teremtményének a meghódolása, az örök világosság előtt! Keresztelő Szent Jánosnak ez a hódolata, ez a tanúságtétele valahol a mélyben, rokon a mi értelmi belátásunkkal, amikor belátjuk, hogy Isten teremtményei vagyunk. Az, hogy János kimondja, hogy nem ő a Messiás, mélységesen rokon azzal a mindegyikünk számára nyitott felismeréssel, amikor felismerjük teremtményi mivoltunkat, és mindenestől Istentől függő létünket. János elmondta, hogy nem ő a Messiás, mi pedig elmondhatjuk, hogy nem léteztünk, mielőtt Isten meg nem teremtett minket. Mi nem vagyunk „istenek”, nem is vagyunk részei valamiféle „istenségnek”, vagy „világszellemnek”; amelyek nem léteznek, mivel minden Isten teremtménye, ami Istenen kívül létezik… Descartes „gondolkodom tehát vagyok” eszméje olyan értelemben korrekcióra szorul, hogy a gondolkodás nem lehet a létezés létoka, hanem következménye. Ezért XVI. Benedek pápa korrigálta ezt az elgondolást, amikor így módosította: „vagyok, mert el vagyok gondolva (a Teremtő Isten által)”. Az, hogy meghatározottak vagyunk létünk körülményeiben, nem kell hogy arra késztessen minket, hogy meghatározottságunk kereteit feszegessük, vagy megkíséreljük módosítani. Meghatározottságunk keretei inkább hálával tölthetnek el minket, és hódolattal fordulhatunk ahhoz az Istenhez, aki minket meghatározott. Hiszen azáltal, hogy az Isten létbe hívott minket, kijelölte létünk határait… Ugyanakkor a bűnbeesés, és ősbűn valósága miatt, amely bennünk is tovább él, minket is megsebez, megváltásra szorulunk. (A bűnbeesett ember már feszegette léte kereteit, fellázadva a teremtő Isten ellen, és tette ezt a gonosz lélek ösztönzésére, aki az Isten elleni lázadásban véglegesen elbukott.) Adventben újra átéljük a Messiásra való várakozást. Ebben segítsen minket Keresztelő Szent János példája, aki tanúságtételének legmélyebb értelmében a világ világossága előtt hódolt, amikor önmagát szinte méltatlannak mondta a Messiáshoz. Olyan különbséget mondott ki saját maga, s a Messiás között, amely ember és ember között aligha lehetséges… Ezzel elismerte Keresztelő Szent János, hogy a Messiás mindenestől az Istenhez tartozik, az Istentől jön! Nem úgy, mint egy próféta, hanem egészen másként: az Istenben van, és benne van az Isten! Zámbó Károly atya Advent 2. vasárnapja - 2023.12.10. 1./ Az önkormányzat szervezésében a mai vasárnap is délután
4 órakor lesz gyertyagyújtás a Szent Imre téren. 
Tegyétek egyenessé az Úr ösvényeit! Keresztelő Szent János meglepő kijelentését idézi Advent második vasárnapjának az evangéliuma. (Mk 1, 1-8) Ez a kijelentés, miután meglepett, csodálatba ejtett. Mit is jelent az egyenes ösvény? Mi lenne az egyenes ösvény, amely az Úr ösvénye? Arra gondolok, hogy ez az egyenesség: az egész univerzum, és az egész emberi élet egyenes mivolta. A bűn útjai görbék, és összekuszáltak. Folyton visszatérnek önmagukba, vagy legalábbis azt az illúziót keltik, hogy az életben keringés van, visszatérés van… Pedig nincs: minden pillanat egyedi, az életünk vissza nem térő pillanatok sorozata. Egyszer fogantattunk, egyszer születtünk. Egyszer voltunk gyermekek, majd fiatalok. Egyszer vagyunk középkorúak, majd idősek, végül aggastyánok, és egy pillanat lelkünk átlépése az örökkévalóság kapuján. De egyszer fogunk feltámadni is, mint ahogy Krisztus feltámadott. Egyszer ítéltetünk meg, és egyszer dől el végleg örök sorsunk, az örök üdvösség, vagy az örök kárhozat. Nincs visszatérés, nincs kanyarodás, egyetlen egyenes út van… Isten az egyenes úton járó embert tudja megközelíteni, sőt, az egyenes úton járó emberrel tud együtt haladni. Mivel Isten mindig egyenes úton halad, ha azt akarjuk, hogy lábunk együtt járjon Krisztussal, nekünk is egyenes úton kell járnunk. A kegyelem útjai is egyenesek. Egyszer kereszteltek meg minket, egyszer lettünk bérmálkozók. Vannak szentségek, amelyekből sokszor részesülhetünk… De abból is volt első, és lesz utolsó. Milyen is lesz majd: az utolsó Szentmise, az utolsó szentáldozás, az utolsó gyónás és feloldozás… Éljünk, szeressünk úgy, hogy az Igazsághoz ragaszkodjunk, hogy egyenes utunkat Krisztussal tudjuk járni, és az Út a mennyei Atyához vezessen! Zámbó Károly atya Advent 1. vasárnapja - 2023.12.03. 1./ A mai vasárnappal megkezdődött az új egyházi év. Az adventi
koszorú meggyújtott gyertyái jelzik karácsony ünnepének
közeledését. Virrasztás – várakozás Krisztusra
Amikor az evangéliumban Jézus Krisztus Urunk megparancsolja nekünk, hogy virrasszunk, emberi mivoltunknak lényeges vonása kerül előtérbe: az emberi méltóság. (Mk 13, 33-37) Azért az emberi méltóság része a virrasztás és várakozás, mert azt fejezi ki, hogy emberségünk beteljesedése túlmutat a megismert valóság határain. Krisztus olyan beteljesedést ígért, amit nem tudunk elképzelni. Krisztus olyan beteljesedést ígért, amit nem tudunk elgondolni. Nem valamire várakozunk, hanem valakire: magára Krisztusra, akiben emberségünk beteljesedik. Mi emberek, Krisztusban nyerjük el a fogadott gyermekséget. Azért „fogadott” gyermekséget nyerhetünk el, mert a mennyei Atya gyermeke örökké, kezdet nélküli örök születésben: a Fiú. Mi nem lehettünk öröktől fogva gyermekek, mert nem voltunk öröktől fogva. Aki nincs, az nem tud gyermekké lenni sem… A Fiú viszont öröktől fogva van. Ezért létünk, teremtettségünktől fogva, a Fiúban van elgondolva. Ha nem lett volna a bűnbeesés, ha nem lett volna a bűn, talán nem túlzás elgondolni, hogy bizonyos értelemben akkor is rászorultunk volna egyfajta gyógyulásra… A teremtettségünk előtti nem-létünk sebe gyógyult volna az öröktől fogva létező Fiúban. A bűn világa azonban sokkal súlyosabb: nem: nem-lét, hanem Istentől elszakadt lét… Teremtésünk előtti nem-létünkre csak megteremtésünk után, létezőként tudunk ránézni… a bűnre pedig megváltásunk fényében tudunk ránézni. Aki nem jár a megváltás fényében, nem látja a bűnt… aki azonban Krisztus világosságában jár, látja a bűn realitását, de Krisztusban a gyógyulást is megtapasztalja. Ezért Krisztusra várakozni: megfelel az ember legmélyebb méltóságának: annak, hogy a mennyei Atya az öröktől fogva létező, egyszülött Fiában gondolt el minket, és ebben a gondolatban teremtett minket a semmiből. A virrasztva várakozás, kifejezi létünk legmélyebb értelmét: hogy találkozhatunk Krisztussal, és Krisztusban a mennyei Atyával. Zámbó Károly atya 
MEGHÍVÓ Szeretettel hívunk arra az imaalkalomra, melyen életedre kaphatsz áldást. |
Augusztus 6. Templomunk felszentelésének napja 1967 augusztus 6-án szentelte fel templomunkat Shvoy Lajos megyéspüspök atya, akinek 40 éves püspöki jubileumára engedte meg az akkor állami vezetés e templom felépítését.
Nagypénteki Passió, Csepel-Királyerdő. Virágvasárnapi Passió Szent Márk evangélista szerint Karizmatikus Imaóra 
Karizmatikus Imaóra, Csütörtök esténként 18:00-19:30 Mindenkit szeretettel várunk! NAGYBÖJT 2. VASÁRNAPJA - 2023.03.05. 1./ Köszönet a múlt vasárnapi adományokért a katolikus oktatási
intézmények, óvodák, iskolák támogatására, melynek összege
33.380.- forint volt. Imádság Ferenc pápa magyarországi látogatására készülve Mennyei Atyánk, gondviselő Istenünk! 
Keresztút papokért és papi hivatásokért Kedves Testvérek! ÉVKÖZI 2. VASÁRNAP - 2023.01.15. 1./ Templomunk heti miserendje: 2./ A mai vasárnap kezdődik a Keresztény egységhét. Ezen a napon este 6 órakor a görög katolikus templomban lesz imaóra. 
A további imanapok helyszíne: A szeretet parancsa Amikor most a szeretet parancsáról gondolkodok, elsősorban az jut az eszembe, hogy Isten maga a szeretet. Ezt az a János apostol és evangélista fogalmazta meg, aki látta az üdvözítő Jézus Krisztus Urunkat a kereszten meghalni. A szeretet parancsát maga Jézus valósította meg azzal, hogy önmagát ajánlotta fel értünk legszentebb áldozatként a mennyei Atyának. Ez az értelme az Irgalmas szamaritánus történetének. A bajba jutott, rablók kezébe került emberen a szamaritánus segít. A szamaritánus lenézett volt, de ő segít rajta, bekötözi a sebeit, fogadóba viszi, ahol meggyógyítják az ő költségén. A mi gyógyulásunkért, bűneink bocsánatáért Jézus Krisztus Urunk fizette meg az árat, a keresztáldozat által. Ugyanakkor felmerül a kérdés, hogy a mi számunkra mit jelent a szeretet parancsa… Mindenkit kell szeretnünk? A válasz erre az, hogy Istent, és a felebarátot kell szeretnünk. A gonosz lelket, a démonokat, a nekünk rosszat akaró ártó szellemi lényeket nem. Az embereket, ha ellenség is, szeretnünk kell, de azért, mert még megtérhet, és üdvözülhet. Ugyanakkor magát a gonoszságot, és magát a bűnt nem kell, és nem szabad szeretni. A bűnöst szeretni kell, és imádkozni kell érte, de magát a bűnt el kell utasítani, sőt el kell ítélni. A megbocsátás sem azt jelenti, hogy a bűnt nem tartjuk bűnnek… A megbocsátani tudás elsősorban annak segít, aki meg tud bocsátani. A neheztelés, harag mázsás láncaitól szabadul meg a lelke annak, aki képes erre. Persze jogos lehet a kérdés: hogyan lehet erre képes az ember? Csak az Isten szeretetében élve! (Persze tudom, hogy a megbocsátás nem egyszerű kérdés. Ezért szeretnék ajánlani egy videófilmet, amelyben Ullrich Ágoston atya, Csepel-Királyerdei plébános, aki 2017-ben adta vissza lelkét a Teremtő Istennek, beszámol egy esetről, amikor szolgálatával hozzásegített egy fiatalembert a megbocsátás kegyelméhez. A címe: Ullrich Ágoston atya beszél egy szabadító szolgálatról, youtube, a link: https://www.youtube.com/watch?v=yw4hPutU06E ) Zámbó Károly atya HÚSVÉT 2022
|
|
Virágvasárnap, Nagyhét és Húsvét - képekben
Áldott, boldog karácsonyt kívánunk! 
 |
Miserend Mindenszentek-Halottak napja 2019. november 1. (péntek) - Mindenszentek ünnepe 10.00 
Őszi Egyházközségi kirándulás 2019. október 19. szombat 
Augusztus 6. - Templomszentelésünk napja! Sok éves, kényszerű várakozás után a 1967. tavaszán a XXI. kerületi Tanács megadta az engedélyt a Királyerdei Egyházközségnek, hogy az évekkel azelőtt, hatalmi szóval leállított kápolnaépítést befejezze. A hívek egy szívvel-lélekkel végzett, odaadott közös munkája eredményeként az előírt három hónapos határidőn belül felépült a templom. 1967. augusztus 6-án tartotta meg Shvoy Lajos püspök úr a szentelési szertartást. A nap eseményeit Székelyfi Pál atya jegyezte a Historia Domusba. 
Így épült Királyerdő temploma Miután a Királyerdő lakóinak lelki gondozásáért felelős lazarista atyákat a kommunista hatalom 1948 őszén kitiltotta Csepel területéről, hivatalosan megszűnt az önálló királyerdei lelkészség. A lazarista templom és anyaház építkezését leállították, korábban bérelt házait, köztük a Schmidt villa épületét elvették, saját tulajdonú ingatlanját és Csepel város által adományozott templomtelkét államosították. Az őket követő két királyerdei plébános a Jézus Szíve templomban misézett és Csepel II. Plébánián látta el a királyerdei egyházkerület hivatalos teendőit.  
|
|
A karácsonyi díszítés története: "1967. augusztus 6-án szentelte fel a templomot Shvoy Lajos püspök. 67 nyara nagyon száraz, az ősz pedig esős volt. A falak nem száradtak, karácsony közeledtével már nagyon penészesek voltak, amit megpróbáltak eltüntetni kevés sikerrel. Aranka néni, aki akkor főállású sekrestyés volt, adta az ötletet, hogy girlanddal díszítsünk. Először kötéllel oldottuk meg. Zöld cukor spárgával rákötöztük a gallyat, és szögekre akasztottuk föl, megfelelő formában. Mivel a templomban hideg volt, a fenyő nem hullott, ezért hamvazószerdáig fent hagytuk." Tovább » Csepeli betlehemes és Karácsonyi áhitat December 24-én délután 14.00-kor Csepeli betlehemes játék kezdődik.
|
|
A betlehemes játékról: "a csepeli betlehemes több évszázados, magyar hagyomány szerinti szepelőkkel, szöveggel, mozgással, ugyanakkor jellegzetesen csepeli dallammal is rendelkezik. Tudunk több, ma is élő szépkorú emberről, akik elmondhatják magukról, hogy valamelyik betlehemes csapattal ők is vitték az Úrjövet, Advent örömét." A betlehemes játék csepeli történetéről, a helyi szokások felelevenítéséről Szalai Rita beszélt: Tovább »
Úrnapi virágszőnyeg Minden évben Úrnapján (Corpus Christi), az Úr Testének és Vérének ünnepén a templomunk bejáratáig levezető járdán színes virágszirmokból, zöld ágakból, fűből virágszőnyeget készítünk. Az ötletet 2001-ben Varga Erzsébet, templomunk akkori kántora hozta. Elmondta, hogy a Szent Imre téren, a Kisboldogasszony templom körül minden évben készítenek egyet az ottani fiatalok. Mi - akkori fiatalok - nagy lelkesedéssel fogadtuk az ötletet, hogy a templomunkban is megteremtsük ezt a hagyományt. Azóta is minden évben kérjük a hívek segítségét színenként szétválogatott szirmok, zöld ágak, levelek és fű gyűjtésére. Tovább » 
2018. június 9. Szűz Mária Szeplőtelen Szíve Egyházközségünk számára jeles nap Szűz Mária Szeplőtelen Szívének ünnepe. A liturgikus naptárba XII. Pius pápa 1944-ben vezette be és tette általánossá augusztus 22-én. Bemutatkozik a királyerdei Szeplőtelen Szív Egyházközség, 1. rész - Csepp TV, 2001. "A Szeplőtlen Szív Egyházközség Királyerdő létrejöttével szinte azonos korú. Az 1930-as évek elején parcellázták fel Királyerdő területét, így sok szegény ember jutott kisebb-nagyobb házhelyhez. Ismerősök, rokonok vásároltak egymás közelében telkeket. Kis településcsoportok alakultak ki, amelyek egymástól elszigetelten éltek. Iskola és orvos csak Csepelen volt. 1934-ben látogattak először Királyerdőbe az Irgalmasrend nővérei, akik először a gyerekekhez közeledtek. 1939-től Shvoy püspök atya meghívására a lazarista atyák közül egyre többen jöttek Csepelre, a hitélet elmélyítésére. Működési területük az egykori erdei ösvények útvonalát követve kialakult girbe-gurba utcákban felépített deszka-bádogviskós, sőt, földbe ásott kunyhós Királyerdő lakóinak lelki gondozása lett..."
Bemutatkozik a királyerdei Szeplőtelen Szív Egyházközség, 2. rész - Csepp TV, 2001. 
Feltámadtam! És újból Veled vagyok - Alleluja! Ezt a napot az Úristen adta - Alleluja! Örvendezzünk és vígadjunk - Alleluja! Békesség Veletek - Alleluja Én Vagyok ne féljetek - Alleluja! 
Nagyheti szertartások - Húsvéti miserend Virágvasárnap 10.00 
„Jöjj, és csináld te!” Nekünk Ágoston atya volt, az Emmánuel Közösség tagjainak Guszti atya, testvérének – aki évtizedekig segítette őt munkájában -, és régi barátainak Guszti. Egy szelíd, komoly, derűs ember, egy késői hivatás, egy vonzó pap. 2015-ben az egyházmegyei regionális karizmatikus találkozónkon ő volt az egyik előadó. Tanítását feltettük a honlapunkra is, amit máig három és fél ezren néztek meg. Az egyik hozzászóló ezt írta: „Fiatalon ismerhettem meg "Gusztit", csodálatos ember és barát volt papsága előtt is. Emiatt volt különlegesen megható számomra ez a felvétel.” 
24 órás Szentségimádás Királyerdei Templomunkban „Falaidra Jeruzsálem, őröket rendeltem, egész nap és egész éjjel, 24 órás Szentségimádás Királyerdei Templomunkban
„Falaidra Jeruzsálem, őröket rendeltem, egész nap és egész éjjel, sohase hallgassanak!” (Iz 62, 6-7 ) Van pótolhatatlan ember Ha másnak nem, nekem az! Hányszor „hallgatott meg”, amikor lelkem úgy kívánta. És hány embert hallgatott meg! És nem csak Csepelről, messziről is fölkeresték a kiváló lelki vezetőt! És ő is elment messzire, akár betegen is, az elveszett bárányok után. Mert vannak szolgálati titkok, van orvosi titoktartás. De hogy a papi titoktartás mit jelent, azt Csepel egyetlen műemléke (Pest egyik legrégebbi szobra!), Nepomuki Szent János, a gyónási titok áldozatának szobra mutatja. Ágoston atya ugyanígy hány és hány ember titkát, terhét hordozta! Most mind árván maradtak. És sokan árván maradtak, akik szeretik a kultúrát, művészetet, magyarságot!
Ágoston atya távozása óta a Csepel-Királyerdei Egyházközséget Csepel-Belváros látja el. A szentmiséket Mons. Kertész Péter, Csepel Belvárosi Kisboldogasszony templom kanonok-plébánosa és dr. Zámbó Károly atya mutatja be. Vízkereszttől új miserend van érvényben (kedd reggel 8 óra, szombat este 6 óra, vasárnap de.10 óra; nagyböjtben: péntek este 6 óra) 
A Jászberényi templomban tartott szentmisén
a csepel-királyerdei Mária Szíve Kórus a Jászberényi főtemplom kórusával együtt énekelte Horváth Ottó (1917-1975) Szent Rita tiszteletére írott háromszólamú vegyeskari miséjét,
melyet először az Egyetemi templomban mutattak be 1963. május 14-én. Szent Rita mise, Jászberény, 2017 » A Szent Rita mise hananyaga: Kyrie,Gloria - Sanctus, Benedictus - Agnus Dei 
Püspöki szentmise az 50 éves Csepel-királyerdői templomban 2017. augusztus 6-án, vasárnap ünnepelte felszentelésének 50 éves jubileumát a Csepel-Királyerdei Szűz Mária Szeplőtelen Szíve plébániatemplom. Az ünnepi szentmisét Spányi Antal megyéspüspök tartotta. A Székesfehérvári Egyházmegye képes beszámolója » 
50. évforduló "1967. augusztus 6-án Shvoy Lajos megyéspüspök szentelte fel a templomot. A Szeplőtelen Szív tiszteletére szentelt építményt a korábban nyolc éve működő kápolna helyére emelték. A királyerdei híveknek a székesfehérvári egyházmegye papsága és a hívek segítettek, adományokkal támogatták az építkezést. A két és fél hónap alatt elkészült Isten házát ajándékul szánták főpásztoruknak, Shvoy püspök úrnak a 40 éves püspöki jubileumára." Fotó: Gubis Mariann 
„Hódolattal köszöntöttük az Úr Jézust új templomunkban, mi pedig mély hálával köszöntük az Úr Jézus után azoknak, akik két kezük munkájával és egyebekkel támogatták építkezésünket. (...) Adja Isten, hogy ez a templom Isten nagyobb dicsőségét és híveink lelki javát szolgálja.” |
|
„Új templom Csepelen” Ezzel a címmel olvasható az Új Ember 1967-ben megjelent számában egy tudósítás Királyerdő katolikus templomának felszenteléséről, melyre lassan 50 évvel ezelőtt, 1967. augusztus 6-án került sor. A Szeplőtelen Szív tiszteletére szentelt templomot az akkor nyolc éve működő, mosókonyhából átalakított kápolna helyére emelték, és végre kielégíthette a királyerdei hívek igényeit. Többek között a május elejétől folyó lelkes társadalmi munkának és az önzetlen adományoknak volt köszönhető, hogy három hónappal az építés megkezdése után Királyerdőben már a templom felszentelését ünnepelhették. Tovább » Korábbi bejegyzések az "ESEMÉNYEK" menüpont alatt találhatók! » |
Királyerdei templomunk - A Csepel-Királyerdei Szűz Mária Szeplőtelen Szíve római katolikus plébániatemplom oldala © 2012- Minden jog fenntartva