Királyerdõ temploma

Dicsértessék a Jézus Krisztus!

Kedves Látogató, Isten hozta a Szűz Mária Szeplőtelen Szíve plébániatemplom honlapján!
Az oldal királyerdei közösségünk életét, hitét mutatja be és Isten házát, ahol együtt lehetünk. 
Észrevételeit, kérdéseit a kapcsolat menüpontban megadott e-mail címre várjuk, igyekszünk mielőbb válaszolni.



ÉVKÖZI 29. VASÁRNAP - 2021.10.17.

1./ A mai vasárnap missziós vasárnap. Foglaljuk imáinkba a missziók szent ügyét. A jövő vasárnap perselyadományokat az egyház e céljaira továbbítjuk.

2./ A héten szentmiséink rendje:

kedden reggel 8 óra,
szombaton 5 óra,
vasárnap ½ 11 óra.

3./ Csütörtökön ifjúsági katekézis – hittanóra a Csepel Belvárosban. Szeretettel hívjuk és várjuk az érdeklődő fiatalokat..

4./ Október hónapot a rózsafüzér imáján keresztül is különösen a Szűzanyának szenteljük.

5./ Október 23-án, szombaton reggel 8 órakor a Szent Imre téri templomban az 56-os megemlékezésre érkező lengyel delegációval lesz 56 hőseire emlékező szentmise, melyre mindenkit szeretettel hívunk.

Kertész Péter plébános



Hogy ki üljön Krisztus jobb és bal oldalán…

Az apostolok közül ketten, Zebedeus fiai, János és Jakab azzal a kéréssel fordultak Jézushoz, hogy egyikük jobbján, másikuk balján ülhessen, ha majd eljön az ő országa… Ezt a történetet halljuk a vasárnapi evangéliumban. (Mk 10, 35-45) Milyen gyarló gondolkodás, és mégis, mennyire jelen van ez a kísértés ma is, a mi életünkben is. Hogyan tudnánk ezt a gondolatot leküzdeni magunkban? Csak úgy, ha a mélyére nézünk az üdvösségünknek. Csak úgy, ha megerősödünk hitünkben. Az Isten minket az örök boldogságra hív, azt akarja megadni nekünk. Ezt eldöntötte az Isten, mielőtt még megteremtett minket. Isten minden embert személyesen teremtett. Nem kérdezte meg, hogy akarjuk-e hogy megteremtsen minket. Hogy is kérdezte volna? Nem lett volna kitől megkérdezni. Isten, az ő végtelen irgalmával megkönyörült nem-létünk felett, és előhívott minket a nem-létezésből, a semmiből, és lettünk, és vagyunk. Minden létező, magában hordozza a teremtés jóságát azáltal, hogy van. AZ embert, aki valaki, aki szeretni tud, és szeretetet elfogadni tud, azért teremtette így, hogy abból a szeretetből részesítse, amely őbenne van öröktől fogva, az Atya, és a Fiú, és a Szentlélek végtelen, örök szeretete ez. Ebből a szeretetből pedig Krisztus által részesít minket az Isten. Jézus Krisztus Urunk kereszthalála és feltámadása által nyerjük el az örök üdvösséget. Krisztus az, aki szolgál nekünk, azáltal, hogy életét odaadja értünk. Krisztust kell követnünk a szeretet és a szolgálat útján. Nem a vetélkedésnek, a hatalom-fitogtatásnak az útja ez. Krisztus követésének útja a szeretet útja, és a szolgálat útja.  

Zámbó Károly atya




ÉVKÖZI 28. VASÁRNAP - 2021.10.10.

1./ A héten szentmiséink rendje:

kedden reggel 8 óra,
szombaton 5 óra,
vasárnap ½ 11 óra.

2./ Szerveződik az ifjúsági és felnőttek katekézise – hittanórája a Csepel Belvárosban. Szeretettel hívjuk és várjuk az érdeklődőket. Most csütörtökön este ½ 7 órára a felnőtt korosztályt várjuk. a jövő hét csütörtökén pedig a középiskolás és főiskolás, egyetemi korúakat. A tervezett találkozások két hetente ismétlődnek.

3./ Október hónapot a rózsafüzér imáján keresztül is különösen a Szűzanyának szenteljük.

Kertész Péter plébános



A gazdag ifjú drámája

Jézushoz odalépett a gazdag ifjú, és megkérdezte, hogy mit tegyen, hogy üdvözüljön. (Mk 10, 17-27) Jézus azt válaszolta neki, hogy adja el mindenét, és kövesse. Az ifjú, ez a gazdag fiatalember, erre szomorúan távozott Jézustól, mert nagy vagyona volt. Hogy mi lett ennek a fiatalembernek a sorsa, nem tudjuk, de elképzelhető, hogy később követte Krisztust, kereszténnyé lett, és végül meg tudta hozni azt a döntést, hogy lemondjon nagy vagyonáról. (Az elmélkedés eredeti címe az lett volna, hogy az „gazdag ifjú tragédiája”, de módosítottam, mert nem biztos, hogy örök sorsa tragikusan alakult, hiszen amikor hallott Jézus Krisztus feltámadásáról, valószínűleg mindent átértékelt, és ez a találkozás Jézussal később válhatott az ő életében is egy kegyelmi eseménnyé.) Az igazi kérdés azonban nem ez. Az igazi kérdés ezzel a történettel kapcsolatban az, hogy hogyan vonatkozik ez ránk, vagy mindenki felteheti magának a kérdést: hogyan vonatkozik ez énrám… Lehet-e az evangéliumot úgy olvasni, vagy úgy hallgatni, hogy azt mondjuk: „ez biztosan nem vonatkozik rám”, nem vagyok sem „gazdag”, sem „ifjú” (vagy egyre kevésbé), tehát ez mindenki másra jobban vonatkozik, rám biztosan nem. Így olvasni, vagy így hallgatni az evangéliumot veszélyes. Nem is lehet, mert nem ez az evangélium célja… az evangélisták nem azért írtak le valamit, hogy azt mondják rá a keresztények, hogy „ez rám biztosan nem érvényes”. Mennyivel jobb az, ha felismerjük, és beismerjük, hogy amit olvastunk, amit hallottunk, az „telitalálat”. Bizonyos értelemben nagyon is a közepébe talál a mi örök üdvösségünk drámájának. Az örök üdvösség nem valami másodlagos, vagy járulékos dolog, amelyben úgy részesülünk, mint valami élettani folyamatban, vagy valamilyen „automatizmus” alapján. Az örök üdvösség nem valamilyen „algoritmus” alapján kiszámítható esemény. (Az örök üdvösség, úgy is mondhatnám talán, – bocsánat a szóért - nem valami „bóvli” amit a földi életünk végén „hozzánk vágnak”.) Hanem: az egész életünk, a létünk végső értelme. Hiszen az Isten azért teremtett minket, hogy abban az örök szeretetben részesítsen minket, ami őbenne van, és amit éppen ezért csak ő tud megadni. A Szentháromság belső szeretete, az Atya, a Fiú, és a Szentlélek örök szeretete az a szeretet, amelyben az Isten minket részesíteni akar. Ezért teremtett minket az Isten olyan lényeknek, akik tudnak szeretni, és tudnak szeretetet elfogadni. Az egész élet leglényegesebb, és legfontosabb döntése ennek a szeretetnek az elfogadása. Ezzel a döntéssel azonban együtt járnak lemondások, ettől drámai ez a döntés, de mégis ettől szép. A lemondások által lehetőséget kaptunk arra, hogy megmutassuk, és bizonyítsuk, hogy szeretjük az Istent…. bár a „megmutatás” és „bizonyítás”; az Isten, a Szent Angyalok, és az üdvözült szentek színe előtt nem kell: egyszerűen azt lehet mondani, a lemondás által viszont szeretjük Istent, befogadjuk örök, és üdvözítő szeretetét. Látni kell világosan, a gazdag ifjú életében sem arról van szó, hogy semmije sem legyen. Hiszen láthatjuk a történelemben: szent királyok is voltak, palotákkal, gazdagsággal; akkor ők nem üdvözülhettek? Nyilván nem erről van szó. Hanem, hogy az Isten örök szeretetére igent tudjunk mondani, és akkor nem lesz lehetetlen számunkra az, hogy az egész életünk a küzdelmei által, és végső döntésünkkel is megerősítve le tudjunk mondani mindenről, ami az üdvösségben minket akadályozna, ami nem az üdvösség, ami nem az örök boldogság…

Zámbó Károly atya




ÉVKÖZI 27. VASÁRNAP - 2021.10.03.

1./ A mai vasárnap hálaadás az esztendő terményeiért, amiért mi is köszönetet mondunk a Teremtő és Gondviselő Istennek.
   
2./ A héten szentmiséink rendje:

kedden reggel 8 óra,
pénteken – Magyíarok Nagyasszonya ünnepén - délután 5 óra
szombaton a Szent Imre téri templomi bérmálás miatt itt a szentmise elmarad,
vasárnap ½ 11 óra.

3./ Szerveződik az ifjúsági és felnőttek katekézise – hittanórája a Csepel Belvárosban. Szeretettel hívjuk és várjuk az érdeklődőket.

4./ Október hónapot a rózsafüzér imáján keresztül is különösen a Szűzanyának szenteljük.

    

Kertész Péter plébános



Az élet szentsége

Jézus a tanítványainak a házasság felbonthatatlanságáról beszél. ( Mk 10, 2-12) Az Isten rendelte úgy, hogy az emberi élet egy férfi és egy nő kölcsönös, és visszavonhatatlan szeretete által foganjon, és ez az élet-adás szent, mert az ember ezáltal lesz Isten teremtő művének a részese. Az életet az Isten teremti. Ugyanakkor a teremtés művébe az embert sajátosan bevonja. A természet rendje Isten létét igazolja, ugyanakkor Isten el is rejtőzik a természet törvényei mögé. Isten felismeréséhez ezért hitre van szükség, és a hit ebben az összefüggésben nem valamilyen hiedelem, vagy vélekedés. Nem. A hit, az kifejezetten az a képessége az embernek, hogy Isten jelenlétét megérezze, még az elrejtőzés ellenére is. Ezt a hitet az Isten nem akarja lerontani. Az korlátozása lenne az ember szabadságának. Isten azt akarja, hogy az ember szabadon ismerje fel, és szabadon szeresse Őt, ezért rejtőzik el. A házasság szentségi jellegét is szabadon fel lehet ismerni, és meg lehet érteni. A házasság, ha a szeretetben van, és a szereteten belül van, akkor nem bomlik fel. Nem egyszerűen felbonthatatlan, hanem a szeretetben megélt házasság nem bomlik fel. De mivel a házasság az Isten műve, Istenben kell szeretni egymást a házastársaknak. A házastársaknak a végső boldogságukat Istenben kell megtalálniuk: Isten szeretetéből tudnak erőt meríteni, hogy hűségben tudják szeretni egymást, egy egész életen át. 

Zámbó Károly atya




ÉVKÖZI 26. VASÁRNAP - 2021.09.26.

1./ A héten szentmiséink rendje:
- kedden reggel 8 óra,
- első pénteken 5 óra és Szentségimádás
- szombaton délután 5 óra
- vasárnap ½ 11 óra.

2./ Az iskolai tanév megkezdésével az idei évben is folytatódnak a hit és erkölcstan órák, október hónaptól pedig az óvodai hittanórák.
A Szent Imre téri templomban csütörtökön az esti szentmise után, ½ 7 órakor ifjúsági hittanóra.
Októbertől pedig tervezett felnőttek részére is katekézis melyre kérjük a jelentkezéseket a Szent Imre téri templom sekrestyéjében.

3./ Csütörtökön és pénteken lesz a megbeszélés rendjében ½ 5 órakor az elsőáldozók első szentgyónása. Az első áldozás szombaton délután 5 órakor lesz.

4./ Ugyancsak csütörtökön, az esti szentmise után a bérmálkozók, további készülete a Szent Imre téri templomban.

5./ Előre jelzem, hogy október 9-én szombaton a Belvárosban tartandó bérmálás miatt itt 5 órakor nem lesz szentmise – mivel ugyanezen időben kezdődik a bérmálási püspöki szentmise.

Kertész Péter plébános



Aki csodát tesz Krisztus nevében

A vasárnapi evangéliumi részlet egy rejtélyes eseménnyel kezdődik. Láttak a tanítványok egy idegent, egy hozzájuk nem tartozót, aki Jézus nevében tett csodát. (MK 9, 38-40.45.47-48) Megtiltották neki, de Jézus ezért megfeddte őket. Miről is lehetett szó? Minden bizonnyal arról volt szó, hogy Jézus működése egyre szélesebb körben vált ismertté, és Jézus követői sem ismerték mind egymást személyesen. Arról is lehetett szó, hogy olyan követői is lehettek Jézusnak, akik már nem személy szerint Jézustól kapták küldetésüket, hanem valamelyik tanítványtól. Így képzelhető el, hogy működött olyan Jézus Krisztus nevében csodákat tevő tanítvány, aki ugyanakkor ismeretlen volt a tanítványok legszűkebb köre előtt. Jézus nem helyeselte, hogy megtiltották neki működését. Azért furcsa ennek a megtiltásnak a kérdése, mert miután a tanítványok kijelentették, hogy „megtiltottuk”, Jézus utána mondja, hogy „ne tiltsátok meg”. Nincs itt valami baj az idővel? Valószínűleg a „ne tiltsátok meg” utasítás nem csak erre az egy esetre vonatkozik, hanem hosszabb távon, a hasonló esetekre. Ezek után jön a megbotránkoztatásoktól való óvás… Bizonyára nem véletlen ez a sorrend. Arról lehet szó, hogy a Krisztust követők közötti személyi ellentétek botrányt okoznak. A fölösleges és értelmetlen tiltások, hatalmaskodások botrányt okoznak… Egymás megismerése, párbeszéd, érvelés szükséges ahhoz, hogy egy másik ember tevékenységéről megalapozott véleményünk lehessen. Ezt a véleményt kifejteni pedig megfelelő alkalommal, megfelelő módon lehet, és kellő okkal. Magyar életünkben is nagyon fontos lenne, nemzeti összefogásunk érdekében elengedhetetlen lenne, hogy a keresztények megismerjék egymást, beszéljenek egymással. A vagdalkozásokból, az elhamarkodott előítéletekből még a kevés is túl sok. De az egymásért végzett imádságból még a sok is kevés… Ha valakit látunk, aki valóban Krisztus nevében dolgozik, akkor egyetlen kérdésünk lehet, hogy miben segíthetünk neki… de mindenképp imádkoznunk kell érte. Hogy ez nem lehetetlen, hanem lehetséges: talán épp ez a Magyar Nemzet, a világban bárhol élő magyar ember különleges küldetése, hogy ezt megmutassa a világnak, hogy a szeretetről, a Jézus Krisztus Urunkban való egységről tanúságot tegyen.   

Zámbó Károly atya




ÉVKÖZI 25. VASÁRNAP - 2021.09.19.

1./ A héten tovább a szokott időben lesznek a szentmisék
- kedden reggel 8 óra,
- szombaton délután 5 óra
- vasárnap ½ 11 óra.

2./ Az iskolai tanév megkezdésével az idei évben is folytatódnak a hit és erkölcstan órák, október hónaptól pedig az óvodai hittanórák.
A Szent Imre téri templomban csütörtökön aza esti szentmise után, ½ 7 órakor ifjúsági hittanóra.
Októbertől pedig tervezett felnőttek részére is katekézis.

3./ Pénteken az esti szentmise után a bérmálkozók, szombaton ½ 10 órakor pedig az elsőáldozók további készülete a Szent Imre téri templomban.

Kertész Péter plébános



Keresztény hitében él még a Magyar Nemzet

A vasárnapi evangéliumnak, amely az évközi 25. vasárnap templomainkban elhangzik, azt a címet is adhatnánk, hogy „Szolgálat és vetélkedés”. Ugyanakkor az Eucharisztikus Kongresszus lezárása utáni ünnepi pillanatokban mégsem akartam a vasárnapi evangéliumot elemző szokásos írásomat ezzel a címmel kezdeni. Mert miről is van szó a vasárnapi evangéliumban? Jézus Krisztus Urunk előre vetíti szenvedését. A tanítványok nem értették. Majd a tanítványok vetélkedni kezdtek, hogy ki a legnagyobb közülük. (Mk 9, 30-37) A szenvedést nem értették, a vetélkedést értették. A szenvedés előre jelzését nem értették, pedig Jézus a feltámadást is előre jelezte, de az megfoghatatlan volt számukra. A vetélkedés, hogy ki a legnagyobb közülük, az foglalkoztatta őket, azt értették, és ezért arról beszéltek. Valahol nem ez van minden ember megkísértettsége mögött? Valahol nem ez van még a keresztény emberek megkísértettsége mögött is? Hogy ezt a kérdést jobban meg tudjuk közelíteni, meg kell gondolnunk, hogy voltaképpen mi is emberi értelemben a nagyság… Az emberek sokszor vágyakoznak a nagyság iránt. Azonban a lelkük legmélyén nem a nagyságra van szükségük, hanem csak a legnagyobbra: arra a Mindenható, Egyetlen Istenre, aki a semmiből tudta a világmindenséget megteremteni, és aki a semmiből teremtett minden egyes embert személy szerint. A Teremtő, örök Isten, az ember személyét, „én”-jét a semmiből hívta elő… Erre az Istenre van szükségük az embereknek. Amikor ezeket a sorokat írom, hétfő van, tegnap volt az Eucharisztikus Kongresszus lezárása, amikor a Ferenc Pápa Szentmiséjén több százezer ember jelent meg, előtte este, a fáklyás körmeneten szintén százezrek vonultak, lelkesen énekelve… Ez a sok ember azért ment ki a Szentségi körmenetre, és a Szentmisére, mert a lelkük legmélyén Istenre van szükségük, arra az Istenre, aki a semmiből megteremtette a világmindenséget, és őket is, minden embert személy szerint létre hívott a nem-létből, és szükségünk van arra a Krisztusra, aki ezt az örök Istent kinyilatkoztatta, az örök Igazságról tett tanúságot, és aki kereszthalálával megváltott minket, és harmadnapra feltámadott… Tegnap, tegnapelőtt, százezrek, nem emberi nagyságok, nem emberi kiválóságok elé járultak, hanem az élő Isten elé… Most a tanítványok vetélkedését felidéző evangéliumi részlettel kapcsolatban ki lehet jelenteni, hogy az embereknek a lelkük mélyén, nem emberi nagyságokra van szükségük, hanem az egyetlen, végtelen, élő Istenre… És ezek után, ilyen gondolattal lehet hozzátenni ehhez, hogy szükségük van az embereknek, az emberi tehetségekre is, akkor, ha ezáltal az egyetlen, örök Istenhez jutnak közelebb. De a végső, nagy dolgok, semmiképpen nem emberi művek. Az, hogy a magyar emberekben ennyi Isten-ellenes, és Istentelen propaganda és „agymosás” után, még ennyi szomjúság van az Istenre, és a végső, Isteni Örök Igazságra, az egyedül az Isteni kegyelem műve… Igen, az Eucharisztikus Kongresszus kegyelmi pillanat volt, éppen úgy, mint az 1938-as Eucharisztikus Világkongresszus. Az emberi munka, szolgálat kellett hozzá, de az, hogy ez így sikerült, az Isten kegyelmi műve volt. Hálát adni ezért, egyedül Istennek kell. Látszott ezáltal is, a Magyar Nemzet hivatása, történelmi küldetése, a Kereszténység védelmében. Azonban itt nem csak értékek megőrzésről, értékek átmentéséről van szó… mert ez lehetetlen lenne, hogyha nem volnánk kapcsolatban azzal az Egy, Örök Istennel, aki a világot a semmiből teremtette, és akitől minden igaz érték, és jó származik. A magyar emberek az Istennel való személyes kapcsolatból akarnak erőt meríteni értékteremtő, és értékeket megőrző, továbbadó munkájukhoz. Isten-kapcsolat pedig Krisztusban van, aki maga teljes Isten, és teljes ember, aki a Második Isteni Személy. Ezért lehet elmondani, hogy tegnap és tegnapelőtt, a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszuson emberek százezrei Urunk, Jézus Krisztus elé járultak, Ővele akartak találkozni, és Ővele találkoztak, aki jelen van az Eucharisztikus Áldozatban. Bátorítást, és további munkára sarkalló ösztönzést jelentsen számunkra, ennek a kongresszusnak az elemi erővel magával ragadó tapasztalata, amelyet így lehetne összefoglalni: Keresztény hitében él még a Magyar Nemzet. 

Zámbó Károly atya

Foto: Magyar Kurír




ÉVKÖZI 24. VASÁRNAP - 2021.09.12.

1./ A mai vasárnap zárul az 52. Eucharisztikus Világkongresszus itt Budapesten ½ 12 órai szentmisével a Hősök terén, melyet Ferenc pápa mutat be a jelenlévő püspökök és papok koncelebrálásával.

Akik személyesen nem tudnak jelen lenni, lélekben bekapcsolódhatnak ezen ünnepi eseménybe a TV közvetítésen keresztül.

2./ A héten tovább a szokott időben lesznek a szentmisék: kedden reggel 8 óra, szombaton délután 5 óra, vasárnap ½ 11 óra.

Kertész Péter plébános



Péter hitvallása

Péter hitvallásáról sokat gondolkodtam. (Mk 8, 27-35) De most úgy látom, hogy ennek az evangéliumi részletnek lehetne azt a címet is adni, hogy „Péter hitvallása és bukása”. Miről is van szó? Arról, hogy Péter látszólag igen könnyen tett hitvallást Krisztus mellett. Azt is lehetne mondani, hogy hitvallását, és hűség-esküjét könnyű kézzel letette, azonban azt is látni kell, hogy épp ilyen könnyen ki is zökkent belőle. Nem csak akkor, amikor a főpap udvarában megtagadta mesterét, hanem most is… Jézus arról beszél a tanítványaival, hogy kinek tartják az emberek az „Emberfiát”. Van aki Jánosnak, van aki Illésnek, vagy valamelyik prófétának. Ezután Jézus nekik szegezi a kérdést: „Ti kinek tartotok engem?” Érezni kell ennek a kérdésnek a drámai súlyát. Ha erre a kérdésre rosszul felelnek, meginog az értelme annak, hogy követik Jézust. Nem csoda, hogy ezen a ponton beléjük fagyott a szó. Csend lett, mondhatni kínos csend. Péter törte meg azt a csendet megmondván Jézusnak: „Te vagy a Messiás, az Isten szentje”. Az egyetlen helyes válasz volt ez. Aki nem ezt mondaná, hogyan lehetne tanítvány? De ez ma is igaz: aki nem ezt mondja, nem ezt gondolja Jézusról: hogyan lehetne keresztény? Péter mondta ki egyedül a választ, de egyúttal a többiek helyett, azok nevében is. De miután Jézus arról kezdett beszélni, hogy szenvedni fog az Emberfia, és megölik, Péter tiltakozott: „ilyen veled nem történhet”. És Jézus, az előbb még megdicsért Pétert sátánként küldi el. „Távozz tőlem Sátán!” Ez bukás, csúfos elbukás… de: nem gonoszság van mögötte, hanem inkább gyengeség. Péternek ezt azért kellett átélni, és a többi bukását is, a megtagadást is: hogy megtapasztalja azt, hogy legjobb szándékú készsége is kevés. Mert: mihez kevés? Az Isten művéhez. Az Isten művére kell nyitottnak lennie Péternek, de ehhez kellett, hogy megtapasztalja saját gyengeségét. Péter ereje abban kellett hogy legyen, hogy ne a saját erejére támaszkodjon, hanem nyissa meg lelkét, és emberségét Krisztus előtt, hogy Krisztus legyen az, aki munkálkodik benne, hogy Krisztus legyen az, aki munkálkodik rajta keresztül.

Zámbó Károly atya

Kép: Lippo Memmi: Szent Péter (1330 körül)




ÉVKÖZI 23. VASÁRNAP - 2021.09.05.

1./ A Szent Imre téri templom Kisboldogasszony ünnepén tartja búcsúnapján. Mivel ez a nap munkanap, a mai vasárnap ½ 10 órakor a búcsúi szentmise, majd a templomban a Sekrestyeszínpad rövid műsora.

Ma kezdődik a Hősök terén az Eucharisztikus Kongresszus a délutáni ünnepi szentmisével.

A hét folyamán személyes jelenléttel, imádságainkkal kapcsolódjunk be e nagy eseménybe, az Oltáriszentség köszöntésébe, ünneplésébe.

2./ Kedden reggel templomunkban szentmise – annak végén az Oltáriszentség előtt elimádkozzuk az Oltáriszentség litániáját.

Ezt megtesszük szombaton és vasárnap is szentmiséink végén.

2./ Kisboldogasszony ünnepén, szerdán a Szent Imre téri templomban   ½ 10 órakor lesz a napi – ünnepi szentmise.

3./ Előre jelezem, hogy szeptember 12-én, vasárnap az Eucharisztikus Kongresszus zárónapján, amikor Ferenc pápa zárja ünnepi szentmiséjével az Eucharisztikus Kongresszust,  templomainkban a következő lesz a miserend:

A Szent Imre téren reggel ½ 8 és esete 6 órakor,

Királyerdőben pedig délelőtt 9 órakor.

Aki személyesen nem  tud jelen lenni a pápai szentmisén, a TV közvetítéseken keresztül tud imádságos lélekkel bekapcsolódni e nagy eseménybe.

Kertész Péter plébános



A hallás csodája

Jézus visszaadja a süketnek a hallását, nyelvét pedig megoldja. (Mk 7,31-37) Előtte egy kislányból ördögöt űzött ki, utána pedig másodszor adott csodás módon kenyeret az embereknek. Ez az eseménysor, így egymás mögé téve jól mutatja a mi keresztény életünket, de az üdvösségünket, üdvösségünk reményét is: először az ördög kiűzése, utána a hallás megadása, és a nyelv megoldása, majd a kenyér, a szeretetközösség, lakoma. Ez mutatja keresztény életünket. Amikor megkereszteltek minket, azt megelőzte a gonosz lélek hatalmának a megtörése, hiszen a keresztség szertartásának fontos bevezetője, hogy akit megkeresztelnek, vagy a megkeresztelendő kisgyermek nevében szülei, és keresztszülei ellent mondjanak a gonosz léleknek, minden munkájának, és minden csábításának. Ezután jön a hit megvallása. A hallás az annak a jele, hogy az igazságot az ember megismerje. Itt tehát nem a fizikai hallásról van elsősorban szó, hanem arról az értelmi folyamatról, melynek során az ember értelme előtt feltárul az igazság, hogy megismerje Isten létét, és megismerje Isten műveit. Megismerje – egyszóval – magát a kinyilatkoztatást. Ezt a megismert igazságot, azután ő is el tudja mondani, ez a nyelv megoldása. A beszéd, a nyelv: a kinyilatkoztatás összefüggésében mindig a megtestesült Igére utal, mint Isten örök szavára, aki maga Krisztus. A kenyér pedig: magára Krisztusra utal, a mennyország boldog, örökkévaló szeretetére, örök szeretet lakomájára, amely egyúttal boldog szeretetben való egyesülést jelent Istennel. Az evangélium hallgatása és megértése által Krisztus szeretete megérint minket: ez az Isteni örök szeretet, a minket megteremtő, és üdvözíteni akaró örökkévaló szeretet.

Zámbó Károly atya





ÉVKÖZI 22. VASÁRNAP - 2021.08.29.

1./ A hét első péntek is lesz. Így kedden 8 órakor, pénteken és szombaton 5 órakor, vasárnap ½ 11 órakor lesznek a szentmisék.

2./ A Szent Imre téri – templomban szombaton ½ 10 órakor folytatódik az elsőáldozási készület.

3./ A Szent Imre téri templom Kisboldogasszony ünnepén tartja búcsúnapján. Mivel ez a nap munkanap, a jövő vasárnap ½ 10 órakor lesz a búcsúi szentmise, majd a templomban a Sekrestyeszínpad rövid műsora.

E napon kezdődik a Hősök terén az Eucharisztikus Kongresszus a délutáni ünnepi szentmisével.

A hét folyamán személyes jelenléttel, imádságainkkal kapcsolódjunk be e nagy eseménybe, az Oltáriszentség köszöntésébe, ünneplésébe.

4./ Kisboldogasszony ünnepén, szerdán a Szent Imre téri templomban ½ 10 órakor lesz a napi – ünnepi szentmise.

5./ Előre jelezem, hogy szeptember 12-én, vasárnap az Eucharisztikus Kongresszus zárónapján, amikor Ferenc pápa zárja ünnepi szentmiséjével az Eucharisztikus Kongresszust, templomainkban a következő lesz a miserend:

A Szent Imre téren reggel ½ 8 és esete 6 órakor, Királyerdőben pedig délelőtt 9 órakor.

Aki személyesen nem tud jelen lenni a pápai szentmisén, a TV közvetítéseken keresztül tud imádságos lélekkel bekapcsolódni e nagy eseménybe.

Kertész Péter plébános



Lelki tisztaság

A vasárnapi evangélium a lelki tisztaság kérdését járja körül. (Mk, 7, 1-8, 14-15, 21-23) Jézus megrója a farizeusokat, amiatt, hogy mossák, tisztítják az edényeket, a kezüket, pedig nem az teszi tisztátalanná az embert, ami bemegy az emberbe, hanem ami kijön az emberből. Mert mindaz a gonoszság, amit az ember cselekszik, az belülről jön, az ember szívéből. Jézus itt nem a tisztasági előírások ellen beszél, hanem az ellen, hogy az Istennel való kapcsolatot akarják helyettesíteni aprólékos előírások megtartásával. Nem a törvény ellen beszél Jézus. Hanem azt kell látnunk, hogy a tisztaság az Istennel való kapcsolatban van. Istenhez pedig Jézus Krisztus tud elvezetni, mert ő az Istentől jött, és benne az Istenség teljessége van. A lelkünkben lehet sok zavar, kétség, indulat. A kísértéseket is lelkünk mélyén éljük meg. Ugyanakkor az Istennel való kapcsolat, az imádság is a lelkünk mélyében van. Prohászka ezt így fogalmazza meg: „Mily hamar van sokszor lelkünkben tavasz után tél s a virág helyén fakó, zörgő haraszt. Azért, ha imádkozom, ez öntudatom is kísér; ha a kereszt előtt térdelek s az olvasót szorongatom, tudom, hogy ki vagyok, s áhítatomban is kötözgetem ciliciumomat. Ezáltal leszek objektív imádkozó, s imám által tényleg javulok.” (Elmélkedések az evangéliumról 197. Szívünk világa) Az imádság, a szentségek és a szentelmények által magának Krisztusnak az ereje le tudja győzni bennünk a felgyülemlő rossz hatásokat, és a lelki nemesedés útjára lépünk.

Zámbó Károly atya





Szent István király ünnepe

Szent István király ünnepe az idén, 2021-ben is eljött. Fel kell tenni a kérdést, hogy van-e valami aktualitása Szent István ünnepének, amely kifejezetten ennek az évnek a jelentőségét adja, vagy pedig ugyanazt kell elmondani évről-évre? Ez utóbbi sem lenne feltétlenül rossz, vagy helytelen, ugyanis Szent István királlyal kapcsolatban olyan örök értékekről kell tanúságot tenni, amelyek nem változnak. Vannak dolgok, amiket ugyanúgy kell elmondani újra és újra, minden nemzedéknek átadni változatlanul. Erről szól a hagyomány, ezt jelenti a tradíció. Ugyanakkor korunk problémáira is választ keresünk, és ebben az összefüggésben is meg akarunk emlékezni Szent István királyról. Szent István király személyéről megemlékezve két dolgot kell kiemelni: a magyarságot, és a kereszténységet. Azért ebben az összefüggésben, mert a magyarság a természetes alap, amelyre az evangéliumot, és az örök életet építeni lehet. Ha meggyengítik az alapot, nincs mire építeni. (…) Szent István király nem egyszerűen apostoli király volt, hanem nem túlzás azt mondani, hogy apostol. Az apostolok pedig Krisztussal voltak egészen közeli, személyes kapcsolatban, hogy Krisztus mennybemenetele, és Pünkösd után ők vezessék a népeket Krisztushoz. Szent István király nem csak keresztény értékeket akart az állam alapjává tenni, hanem magához Krisztushoz akarta vezetni a magyar embereket. Szent István király nem irtotta ki a magyar kultúrát, hanem pont ellenkezőleg: annak legértékesebb elemeit integrálta a keresztény hitéletbe. Amit pedig nem lehetett a keresztény hitéletbe beépíteni, az a művészetben élt tovább, és ilyen módon továbbra is erőforrása maradt a magyar embernek. Ennek ma már kultúrtörténeti bizonyítéki vannak: például hogy a 150 éves török uralmat is ebből az ősi magyar forrásból merítve tudta átélni keresztényként a magyar ember. A magyar történelemre tekintve bizakodhatunk abban, hogy a magyarság, és a magyar kereszténység túl fogja élni ezt a rettenetes válságot, amelybe az egész világ egyre inkább belesodródik napjainkban… Ezért augusztus 20-án ünnepeljünk államalapításunkat bizakodó lélekkel, méltósággal, hálát adva Szent István királyért, akinek példája és közbenjárása által megmaradunk kereszténynek és magyarnak a harmadik évezredben is.

Zámbó Károly atya





A mennybe felvett Boldogasszony

Augusztus 15-én, amely az idén vasárnapra esik, Katolikus Anyaszentegyházunk Szűz Mária mennybe vételét ünnepli. Ezt az ünnepet nevezzük Nagyboldogasszonynak. Az ősi magyar néphagyományban azonban Nagyboldogasszony Szent Anna elnevezése, aki Szűz Mária édesanyja volt, leánya Mária pedig Boldogasszony. Szűz Mária születésének ünnepét pedig Kisboldogasszonynak, népiesen „Kisasszony”-nak nevezték. Ugyanakkor, mivel Szent István király a mennybe felvett Boldogasszonynak ajánlotta a Magyar Nemzetet, ezért Nagyasszonynak is nevezték Máriát. A Nagyboldogasszony elnevezés, Mária mennybevételére utalva, a tökéletességre, a befejezettségre mutat rá. Szűz Mária Boldogasszonyként azért nagy, mert bűn nélkül lévén, a kegyelem teljességét birtokolta. Ezért földi életének a befejezésekor nem meghalt, hanem elszenderedett, és testével együtt vétetett a lelke a mennybe. Ez a meggyőződés annyira ősi, hogy 1950-ben XII. Piusz pápa által dogmaként lett kihirdetve. Nekünk magyaroknak Szűz Mária legnagyobb nemzeti pártfogónk lett, attól kezdve, hogy Szent István király neki ajánlotta a Szent Koronát, és ezáltal az egész Magyarországot, az egész Magyar Nemzetet. Ma is kérhetjük segítségét, és kérnünk is kell, mert az ördögi gonoszság elképesztő méreteket öltött… Ezért kell nekünk magyaroknak különösen is őseink hitén és kitartásán felbuzdulva, a mennybe felvett Boldogasszony segítségét kérni. A szellemi harcban valódi fegyver és erőforrás a rózsafűzér és a szeretetláng. Az igazi, erős magyar nemzeti gondolkodás, és az igazi, erős keresztény és katolikus hit-érzék útjában áll a gonosz műveinek, vagy legalábbis némileg csökkenti annak károkozó hatásfokát. Ezért vagyunk legjobb, legnemesebb törekvéseinkben leginkább támadva. A válaszunk a gonosz támadásokra mind egyénileg, mind közösségileg egy lehet: meg kell erősödnünk hitünkben, és az imádságos buzgóságot növelni kell magunkban. Ebben segítsen minket a mennybe felvett Boldogasszony.

Zámbó Károly atya





Jézus, aki az Atyától jött

Az évközi 19. vasárnap evangéliuma (Jn 6, 41-51) a teremtés és a megváltás végső okára világít rá. Jézus Krisztus Urunk az Atyával való szeretet-egységéről beszél. Jézus azért mondja önmagát mennyből alászállott kenyérnek, mert az Atyától jött. Ezt nem értették a „zsidók”, azaz Jézus korabeli hallgatóinak egy része, és ezért ez ellen a kijelentés ellen zúgolódtak. De az igazság ellen zúgolódtak, az igazság ellen, amelyben Jézus engedi önmagát megismertetni. Jézusnak az a szeretete, amellyel önmagát odaadta a mi üdvösségünkért, és a mi örök, boldog életünkért, ez az Atyával való végtelen örök szeretetből következik. Ez a szeretetkapcsolat maga a Szentlélek, a harmadik Isteni személy. Amikor ma az evangéliumról gondolkodunk, azt is figyelembe kell venni, hogy mi az, amely a mai embernek nehézséget okoz az evangélium megértésében. Persze, ez sokrétű kérdés… De az egyik fontos összetevője a mai aktuális gondolkodás problémájának bizonyosan az, hogy az objektív igazság létét a mai kultúra megkérőjelezi. A mai ember egy olyan kultúrában él, amely azt mondja, hogy nincs objektív igazság. Legfeljebb mindenkinek megvan a saját elképzelése, a saját hite, a saját igazsága… de: egy igazság nincs. Ezt azonban meg lehet cáfolni. Hiszen, attól, hogy egy valóságot, vagy egy valós állapotot nem ismerek, attól az még van. Például, amíg nem voltam egy templomban, nem láttam fényképről sem, filmről sem hogy mi van benne, milyen a berendezése, a stílusa, az állapota belülről, addig nem tudom hogy milyen. De valamilyen berendezése, valamilyen aktuális állapota akkor is van, addig is van, amíg nem láttam, és nem tudom. A nem-tudás nem arra vonatkozik, hogy belülről valamilyen, hanem arra, hogy konkrétan milyen… Az Istennel, az örök élettel, a túlvilággal is így vagyunk. Azt hogy van, beláthatjuk, de hogy milyen az Isten belülről: ezt nyilatkoztatta ki Jézus. Persze, nem ismereteket közölt, hanem az üdvösséghez szükséges lényeget mondta el, és mutatta meg. Az üdvösséghez szükséges lényeg pedig az, hogy Istenben szeretet van. Ő ebben a szeretetben élt az Atyával és a Szentlélekkel öröktől fogva, és ezzel a szeretettel adta oda értünk önmagát. Ezért lett számunkra Jézus Krisztus Urunk az Élet Kenyere, és az Üdvösséges Áldozat.

Zámbó Károly atya





Az élet kenyere

Jézus az élet kenyerének nevezi magát. Felmerül a kérdés: hogyan kell ezt érteni? Talán aki ezt először hallja, megütközne ezen, mint radikális kijelentésen. Nem csoda, hogy a zsidók ennek hallatán rögtön zúgolódni kezdtek, de még a tanítványok is elbizonytalanodtak. (Jn 6, 24-35) Jézus ezt azért mondhatta, mert Ő az Atyától jött. Ő abból az örök szeretetből jött ki, és lett emberré, amely az Atyának, és a Fiúnak, és a Szentléleknek az örök szeretete, amely szeretet valóban örök, nem csak azért mert nincs vége, hanem azért, mert nincs kezdete sem. Jézus Krisztus ezzel azt nyilatkoztatta ki, hogy az Istenben szeretet van. Azt, hogy van Isten, ki tudjuk következtetni az értelmünkkel. A kinyilatkoztatás igazi kérdése az, hogy milyen az Isten belülről. Istenben szeretet van: ezért teremtette a világot, és ezért teremtett olyan lényeket, akik tudnak szeretni: hogy az Ő örök szeretetében részesítse őket. A Szentmisében, a kenyér színe alatt, Isten örök szeretete lesz jelenvalóvá lényeg szerint. 

Zámbó Károly atya





ÉVKÖZI 17. VASÁRNAP - 2021.07.25.

1./ Hétfő Szent Joachim és Szent Anna ünnepe.
E naphoz kötődik Ferenc pápa ez évben első alkalommal meghirdetett NAGYSZÜLŐK ÉS IDŐSEK VILÁGNAPJA.

2./ Kedden reggel 8 órakor, szombaton 5 órakor és a jövő vasárnap ½ 11 órakor lesznek szentmiséink.

3./ A Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus programjaira várják a szervezők a regisztrációs jelentkezést, melyhez információt ad a kongresszus honlap oldala: iec2020.hu

Kertész Péter plébános



Kenyérszaporítás

Amit Jézus tesz, az csoda: több ezer embert jóllakat néhány kenyérrel, és két hallal. (Jn 6, 1-15) Ugyanakkor ami ebben kifejeződik, rámutat egy még nagyobb csodára, a létezés csodájára. Hiszen az evés, az anyaggal való sajátos kapcsolat, ahogyan a teremtett világ anyaga keresztül megy az emberen, és az ember ezáltal él. De ugyanakkor az ember evése egyúttal az emberi kapcsolatokról is szól: az étel előkészítése, elkészítése, a közös étkezés egy olyan emberi esemény, amely túlmutat az anyagon. Ennek a beteljesülése az ember egyesülése az Istennel: az anyag által: mert az Ige megtestesült. Az ember kapcsolata az anyaggal a másik emberrel való kapcsolattá nemesül, és az ember kapcsolata a másik emberrel az Istennel való kapcsolattá nemesül. A Megtestesült Ige ugyanis nem csak egyszerűen anyaggá lett, hanem emberré lett. A kenyérszaporítás után Jézus ezért is vonul el, nem engedi magát ünnepeltetni, nem engedi magát királlyá tétetni… Mert a kenyérszaporítás csoda: de nem a beteljesedés, nem a „végállomás”, hanem pusztán előre jelzése, előképe egy sokkal nagyobb, végtelen mélységű misztériumnak, amit úgy nevezünk, hogy communio: az ember egyesül az Isteni örök szeretettel, az anyag által. Azáltal, hogy az Ige testté, anyaggá lett, és az ember testi valósága révén ez a misztérium az ember belsejébe, létének mélyére hatol.  

Zámbó Károly atya



ÉVKÖZI 16. VASÁRNAP - 2021.07.18.

1./ Köszönet a Péter fillérek adományáért. melynek összege 40.000.- forint volt.

2./ Kedden reggel 8 órakor, szombaton 5 órakor és a jövő vasárnap ½ 11 órakor lesznek szentmiséink.

3./ A mai vasárnap este 6 órakor a Szent Imre téri Kisboldogasszony templomban ezüstmisét mond Mayer László atya, aki 25 évvel ezelőtt Csepel Belvárosban kezdte papi szolgálatát.

Kertész Péter plébános



A tanítványok visszatértek

A vasárnapi evangéliumban látszólag semmi különös nem történik. A tanítványok visszatértek, akiket Jézus tanítani küldött. (Mk 6, 30-34) Elmondják, amit tettek, és amit tanítottak. Utána Jézus pihenni hívta őket, majd a bárkával elvonultak. Azonban sokan utánuk mentek, letelepedtek, és Jézus megszánta a hatalmas tömeget. Ez vezeti be a kenyérszaporítás történetét, de az ebben a szakaszban még nem szerepel. Mi tehát ennek a szakasznak a lényege, hiszen látszólag semmi különös nem történik. Talán éppen az, hogy mindezen események közben Jézus ott volt velük. Ez jelenthet számunkra kulcsot ennek a szakasznak a megértéséhez. Életünk egyhangúnak tűnő hétköznapi eseményeit is Krisztusban kell megélnünk. Maga Krisztus jelenti a fényt életünk eseményeiben. Krisztus nélkül az életünk egyhangú eseményeit azért lehetne nehezen elviselni, mert a halálról szólna minden. Egy eseménysor magában hordozza azt, hogy egyszer vége lesz, mert egyszer az életnek is vége lesz. Krisztusban megélve az életet azonban nem a halál sötétsége lesz minden eseménynek a mélyén, hanem a boldog örök élet világossága. A feltámadott Krisztus ragyog a történelem végső beteljesedésében, de a mi életünk végső beteljesedésében is. A tanítványok visszatértek, de nem egyszerűen visszatértek, hanem visszatértek Krisztushoz. Teréz anya nővéreivel naponta két órát imádkozott az Oltáriszentség előtt. Mikor felvetették neki, hogy ezalatt még több beteget tudnának gondozni, az volt a válasza, hogy kell nekik ez ahhoz, hogy az utcán hagyott szenvedőkben és haldoklókban a szenvedő Krisztusra ismerjenek. Egy híres orvos nyilatkozta, hogy komoly és nehéz műtétjeire boncolással gyakorolt, halottakon végezve a majdan végzendő műtétet. Ezt a hosszadalmas gyakorlást – érthető okokból - sok orvos szereti elhanyagolni, vagy éppen teljesen elhagyni. Ő is érezte ennek a nehézségét, a halottakon való gyakorlás roppant lélektani terhét, de enélkül nem tudott volna igazán színvonalasan műteni. Akkor kapott erőt ehhez, amikor imádság hatására azt az ötletet kapta, hogy a keresztről levett Krisztus testét lássa a halottakban. Miért jelentett éppen ez erőt? Azért mert Krisztus harmadnapon feltámadott. A halál és a halottak közelsége, a velük való találkozás akkor nem válik elviselhetetlenné, ha a feltámadott Krisztusban tudjuk szemlélni őket. Krisztussal, és Krisztusban a hétköznapok gyötrő, sokszor nyomasztó egyhangúsága megtörik. Ha pedig néha átérezzük ezt az egyhangúságot: azt el kell viselni. Mi keresztények, az így megtapasztalt nyomasztó egyhangúságban azt kell hogy megéljük, hogy testvéreink az Istent kereső, de még nem találó emberek is. Megéljük a nyomasztó egyhangúságot, vagy akár valamilyen keserű nehézséget, de mégsem robbantjuk fel az életünket. Nem kell elhagyni családot, hivatást, nem kell állandóan munkahelyet váltani, emberekkel összeveszni, haragban élni… Hanem: Krisztussal be kell szállni a bárkába, és ővele kell szépen nyugodtan tovább hajózni, és egyszer csak megtapasztaljuk, milyen csodára képes az Úr Jézus Krisztus. Ugyanakkor azt is látni kell, hogy a kenyérszaporítás csodájának sem önmagában van az értelme: hanem azt az örök boldogságot jelzi előre, amit Jézus Krisztus Urunk önmagában akar megadni nekünk.   

Zámbó Károly atya

Fotó: Papp Tamás



ÉVKÖZI 15. VASÁRNAP - 2021.07.11.

1./ A mai vasárnap Szent Benedekre, Európa fővédőszentjére is emlékezünk. Nagyos is szüksége van ma Európának az ő közbenjárására, oltalmára.

2./ Kedden reggel 8 órakor, szombaton 5 órakor és a jövő vasárnap ½ 11 órakor lesznek szentmiséink.

3./ Pénteken Kármelhegyi Boldogasszony ünnepe. E napon volt az utolsó lourdesi jelenés 1858-ban.

4./ A jövő vasárnap este 6 órakor a Szent Imre téri Kisboldogasszony templomban ezüstmisét mond Mayer László atya, aki 25 évvel ezelőtt Csepel Belvárosban kezdte papi szolgálatát.

Kertész Péter plébános



A tanítványok küldetése

Amikor Jézus tanítani küldte tanítványait, hatalmat adott nekik a gonosz lelkek felett. (Mk 6, 7-13) A tanítványok elmentek, és megtérést hirdettek, és betegeket gyógyítottak. Azzal a csodálatos erővel tudták ezt megtenni, amit Jézus adott nekik. Sok ördögöt kiűztek. A betegeket olajjal megkenve gyógyították. Ahogy Jézus csodákat tett, úgy ezt megadta a tanítványoknak is, amikor kettesével küldte őket tanítani. Ez a hatalom Jézustól jött, és ez Isten hatalma. Ezekben a csodákban a teremtő Isten hatalma nyilvánult meg, ezzel mintegy megpecsételve a kinyilatkoztatás igazságát. Ma is történnek csodák, de ritkábban, és tény, hogy kevésbé látványosan. Isten nem akarja egészen nyilvánvaló, evilági értelemben megtapasztalható megnyilvánulásokkal lerontani a hitünket. Az üdvösséghez ugyanis szükség van a hitre. Egy különlegesen látványos csoda, a mai, szenzációkra éhes világunkban nem vezetne tömeges megtéréshez, legfeljebb néhány napig tartó szenzációhoz. A hit átadása felelősségteljes, nehéz feladat, amit nem lehetne rendkívüli eseményekkel megspórolni. De a betegek szenvedéseinek az enyhítése, és a szentségek által az örök boldogság megnyitása számukra, ma is lehetséges.

Zámbó Károly atya



Az ember tragédiájának legmélyebb titka

Jézust Názáretben visszautasítják. (Mk 6, 1-6) Ezzel a rövid mondattal foglalható össze az évközi 14. vasárnap evangéliuma. (B évben) Mi lehetett ennek az elutasításnak az oka? Nyilván nem az, hogy nem ismerték, hanem éppen az, hogy úgy gondolták, hogy nagyon is ismerik. Ismerték Máriát és Józsefet, mint Jézus szüleit. Tudták, hogy Jézus „az ács fia”. De azt nem tudták, hogy Jézus az Isten fia. Nem tudták, hogy Jézus a Fiú, aki egyúttal az Emberfia is, ahogyan ő önmagát nevezte. Az Emberfia elnevezés arra utal, hogy Jézus fentről jött, a személye nem innen lentről való. (Dániel könyvében szerepel az Emberfia, aki az „Ősöregtől” jön. Amikor Jézus ezt magára alkalmazza, elsősorban azt emeli ki, hogy Istentől jött.) A názáretiek azonban Jézusra úgy tekintettek, mint akit jól ismertek. Ezért tanítását visszautasították. Azt gondolták magukban Jézus tanítására vonatkozóan, hogy „jól megvannak anélkül”. Azonban a visszautasítás mögött mélyebb ok húzódik meg. Az ember lázadása Isten ellen, az ősbűn tragédiája. A Teremtés könyve világosan tanítja, hogy az ember az ősbűn előtt az Édenkertben volt. Ez azt jelenti, hogy tökéletesen boldog volt az ember. Mi okozta mégis tragédiáját? Hogy tudott a gonosz lélek hatására bűnt elkövetni, ha egyszer Istennel tökéletes harmóniában volt? Talán úgy, hogy jobban szerette saját harmóniáját, jobban kezdte szeretni saját boldogságát, mint magát Istent. Boldog volt, de még boldogabb akart lenni. Ezáltal saját boldogságát elrontotta. A teljességben volt, de többet akart mint a teljes. Szeretni csak személyt lehet, csak egy másik valakit lehet, nem boldogságot önmagában, nem érzést, benyomást, vagy gondolatot. A teremtést, a teremtményeket nem szerethetjük jobban, mint magát a teremtő Istent. De bűnre hajlamos emberi természetünkben megvan az elbukás veszélye. Minden lelki emelkedés, magában hordozza egy nagy hanyatlás, egy nagy lesüllyedés veszélyét. Mert amint jól megy a sorunk, rögtön hajlamosak vagyunk Istenről elfeledkezni. A jólétben élő ember könnyen azt gondolhatja, miután mindene megvan, hogy „mit adhat hozzá ehhez Isten?”, és ezért Istent zárójelbe teszi. Názáretben ilyen visszautasítás történhetett, legalábbis ez lehetett annak mélyebb oka, hogy Jézust visszautasították. Jézus Krisztus Urunk által megérintette volna a názáretieket az Isten ereje. De a názáretiek ezt a megérintést akarták elkerülni. Nem voltak ők ateisták, de nem akarták, hogy Jézus, és rajta keresztül Isten beleavatkozzon az életükbe. Hogyan kerülhetjük el, hogy úgy járjunk mint a názáretiek? Úgy, hogy befogadjuk az életünkbe Krisztust.  

Zámbó Károly atya



ÉVKÖZI 13. VASÁRNAP - 2021.06.27.

1./ Kedden reggel a 8 órai szentmisében az apostolfejedelmekre, Szent Péterre és Pálra emlékezünk.
Ünnepüket követi a jövő vasárnap a „Péter fillér” gyűjtés, melynek adományait a Szentatya szándékaira továbbítjuk.

2./ A héten első péntek. Délután 5 órakor szentmise, majd Szentségimádás. A szentmise előtt gyónási lehetőség.

3./ Szombaton 5 órakor elővételezett szentmise, vasárnap pedig a szokott időben a ½ 11 órai szentmise.

4./ Köszönet azokért az adományokért, melyekkel a kedves hívek templomunk, plébániánk működését segítik.

Kertész Péter plébános



Jairus lányának feltámasztása

A vasárnapi evangélium Jairus lányának feltámasztását állítja elénk. (Mk 5, 21-43) A lányra Jézus az mondja „nem halt meg csak alszik”. Erre a meghalt gyermeket siratók kinevették. Ebben a nevetésben mi van jelen? Alig van szomorúbb egy gyermek halálánál. Ez a nevetés, úgy tűnik, egy spontán reakció. De mégis: megkérdezhetjük: hogyan tudnak nevetni? Mi az, amin nevetnek? Sík Sándor, kiváló pap-költő, piarista szerzetes, életének végén írt egy Te Deum-ot, amely lényegében egy vers volt, amelyben összefoglalta azt, hogy miért ad hálát az Istennek. Ebben a versben van egy sor: „…és nem nevettem minden nevetőkkel”. Ez a nevetés, a maga spontaneitásában is a szeretet hiányáról tanúskodik. Ebből látszik az, hogy azok akik Jézus kinevették, és előtte sírtak, a sírásuk sem őszinte szeretetből fakadt. Jézus feltámasztotta Jairus lányát. Visszahívta az életbe, ebbe az evilági életbe. Tényleg úgy keltette fel, mintha csak aludt volna. Jézus megtörte a halál bilincseit. De vajon a kővé keményedett szíveket meg tudja-e törni?

Zámbó Károly atya



ÉVKÖZI 12. VASÁRNAP - 2021.06.20.

1./ A mai vasárnap emlékezünk Szakos Gyula püspök atya halálévfordulójára.

2./ Csütörtökön Székesfehérváron az apostolutód egy áldozópapot és két szerpapot szentelhet Egyházmegyénkben.
Imádkozzunk a szentelendőkért és a jövőbeni papi hivatásokért.


3./ A héten kedden reggel 8 órakor szentmise.

Pénteken 5 órakor gyászmise lesz temetése napján +Gráf Károlynéért, aki oly hűséges őrzője és gondozója volt mindenben templomunknak.

Szombaton 5 órakor, vasárnap pedig a ½ 11 órai szentmise.

Kertész Péter plébános



A Csoda

Liszt Ferenc mondta: „egy orvos van: Krisztus, és egy orvosság: az örök élet”. Ez azért jutott eszembe, mert Liszt Krisztus c. oratóriumának egyik tétele a „Csoda” címet viseli, és a vihar lecsendesítéséről szól. Vajon a nagy magyar zeneköltő miért pont ezt a csodát emelte ki? Miért nem a sok gyógyítást, vagy halott-feltámasztást? Talán éppen azért jelentős Krisztusnak ez a csodatette, mert a leírás végén felvetődik: „Ki ez, hogy a szél és a tenger is engedelmeskedik neki?” A vasárnapi evangélium, (évközi 12. vasárnap, B év) ezt a történetet állítja elénk. (Mk 4, 35-41) A mustármagról szóló példabeszéd után, ami az előző vasárnap hangzott el, Jézus Krisztus Urunk tanítványaival kihajózott a tengerre, Jézus aludt, mialatt a hajó viharba került, és a hullámok annyira dobálták, hogy a tanítványoknak halálfélelme volt. Kiáltoztak, és kétségbeesetten keltették fel Jézust. Jézus egyetlen szóval parancsolt a szélnek, ami azonnal elállt, megszűnt a vihar, és csendesség lett. Ez az esemény mutatja, hogy Jézusnak hatalma van a természet erői felett, de ez rámutat egy mélyebb összefüggésre. Arra, hogy Jézusnak hatalma van a gonosz szellemi erők felett is. Ahogy parancsolt Jézus a szélnek, és a háborgó tengernek, és csendesség és béke lett, úgy áll Jézus Krisztus Urunk hatalmával a történelem erői felett is. Most szorongatások között él az ember: Európában, a világon, és az Egyházban is válság van: erkölcsi válság, de egy napon az ítélő Krisztus egyetlen szava véget fog vetni a gonosz erők minden munkájának. Ugyanakkor lelkünk üdvösségét senki sem veheti el tőlünk, már most sem. A világ tengere háborog, de a boldog örök élet vár minket Krisztusban: hiszen egyetlen orvos van: Krisztus, és egyetlen orvosság: az örök élet. Ha így éljük meg életünk küzdelmeit, akkor fény lesz az életünkben: Krisztus örök fénye.

Zámbó Károly atya



ÉVKÖZI 11. VASÁRNAP - 2021.06.13.

1./ A mai vasárnap 13-a lévén a Fatimai jelenés emléknapja, egyben Páduai Szent Antal ünnepe. Imádkozzunk az ő nevét viselő Antal püspökért is a mai napon.

2./ Kedden reggel 8 órakor szentmise.

3./ Szombati délután és vasárnap délelőtt szentmisék a szokott időben.

Kertész Péter plébános



Az Isten országának növekedése bennünk

Az évközi tizenegyedik vasárnap evangéliuma az Isten országáról szóló példabeszédek sorába illik. (Mk 4,26-34) Jézus a mustármag példáját állítja hallgatói elé, amely egészen kicsi amikor elvetik. De amikor megnő, minden más fánál nagyobb lesz. A mi életünkben is így jelenik meg a hit. Először csak egyfajta ismeret. Azután vélekedés, majd bizonyos elemeiben tudássá szilárdul. De: egészében véve reménység, amely ugyanakkor áthatja az életet. A hit arra hivatott, hogy az egész életet betöltse. Az, hogy az örök élet az osztályrészünk, hogy arra készülünk, hogy végső célunk az örök boldogság: ez nem zárja ki, hogy a földi életünkben helytálljunk. Éppen ellenkezőleg: a földi élet küzdelmeinek a vállalása felkészít bennünket az örök boldogságra. Úgy látom, hogy a kísértőnek egy rafinált cselvetése lehet az, hogy az evilági életet és az örökkévalóságot szembe állítsa. Az örök életről: nincs személy szerinti érzéki tapasztalatunk, de lehet nagyon erős megérzésünk. Ahol nincs testi, fizikai megtapasztalás, annál nagyobb lelki-szellemi ráérzés lehet. A földi élet az érdemszerzés ideje. Amikor valaki kilép a földi életből, a testi halál után: talán az lehet az első tapasztalata, hogy van élet a halál után. De már nincs lehetőség jobbítani. Már nem tudja a lélek a cselekedeteivel alkalmasabbá tenni önmagát az Isten végtelen szeretetének a befogadására. Arra a földi élet van, amikor nem látunk egészen tisztán: több a kérdésünk, mint a válaszunk. De az igazságkereső embernek mégis van egy egyre jobban megérlelődő lelki tapasztalása az eljövendő örök életről. Hogy is ne lenne: hiszen Krisztus által ebben részesülünk. Krisztus szent jelenléte a lelkünkben: Ő az, aki a mustármagot hatalmas fává növeszti bennünk.

Zámbó Károly atya



ÚRNAPJA - 2021.06.06.

1./ A mai vasárnap Úrnapja, az Oltáriszentség ünnepe. Itt a templomban és a templomkertben tartjuk meg az Úrnapi körmenetet. A körmenet végi harangszóval pedig a Korona vírus járványban elhunytakért imádkozunk.

2./ A Szent Imre téri templomban hétfőn este 6 órakor folytatódik a jegyesek oktatása.

3./ Kedden reggel 8 órakor szentmise.

4./ E hét pénteken Jézus Szíve ünnepe. – Délután 5 órakor is lesz e napon itt templomunkban is szentmise.

5./ A szombati és vasárnapi szentmisék a szokott időben.

Kertész Péter plébános



Úrnapja: létünk végső értelme felragyog Krisztusban

Mit is jelent az, hogy Jézus Krisztus Urunk jelen van az Oltáriszentségben? Hiszen ezt a misztériumot ünnepeljük Úrnapján. Azt látjuk ebben is, hogy Isten az Ő végtelen szeretetében akarja részesíteni az embert, mint olyan lényt, akinek képességet adott arra, hogy szeressen, és képességet adott arra, hogy szeretetet elfogadjon. Ez a képesség, amelyet Isten megadott az embernek, a teremtésben van megalapozva. Ezért mondja a katolikus teológia ún. ferences ága: hogy a második Isteni személy akkor is megtestesült volna, ha nem lett volna bűnbeesés. Mert Isten nem azért tesz valamit, nem azért határoz el valamit, mert valamely teremtménye így és így cselekedett. Ilyen értelemben Isten nem függ tőlünk, mi viszont függünk az Istentől. Igen: Isten nem függ tőlünk, de ez a világért sem azt jelenti, hogy ne szeretne minket. Isten szeretetének a fényében lehetetlen, hogy Isten valamifajta hideg racionalizmussal viszonyuljon hozzánk. Ellenkezőleg: mivel Isten nem függ tőlünk, pontosan ezért tud minket tökéletesen önzetlen szeretettel szeretni. Isten szeretete teljesen ingyenes… De Isten a legjobbat akarja nekünk ebben a szeretetben: nem egy alacsonyabb rendű szeretettel akar minket szeretni, hanem azzal a szeretettel, amely az Atya és a Fiú, és a Szentlélek – egymás iránti – végtelen, örök szeretete. Ezért lett emberré Krisztusban a második Isteni személy. Ezért vette fel Isten a mi testünk anyagát, és részese lett a mi testünk anyagának: mert a teljes embert akarja Isten magához emelni – az ember testi-lelki, történeti és történelmi valóságával együtt. Az, hogy az Isten magához emeli az embert, a Fiúban, az Isten örök Igéjében, Jézus Krisztus Urunkban történik. Krisztus önátadása az ő keresztáldozatában teljesedik be. De ennek elővételezéseként már az utolsó vacsorán, a kenyér és bor színe alatt, saját feláldozott testét nyújtotta az apostoloknak, misztikusan elrejtve, de mégis valóságosan. Ezt a misztériumot ünnepeljük az idén is Úrnapján. Talán a járvány miatt csendesebb módon tartjuk meg ezt az ünnepet a korábbi években megszokottnál. De mégis érezzük, és átéljük: velünk van a mi Urunk Jézus Krisztus, a kenyér és a bor színe alatt.   

Zámbó Károly atya



SZENTHÁROMSÁG VASÁRNAP - 2021.05.30.

1./Vasárnap - Szentháromság ünnepe egyházmegyénk máriaremetei zarándoknapja ahol ½ 11 órakor lesz püspöki szentmise. E nap egyben a hősök vasárnapja is.

2./ Kedden reggel 8 órakor szentmise

3./ Péntek első péntek délután 5 órakor szentmise majd Szentségimádás.

Fél 5 órakor Trianon szomorú sorsáa szólalnak meg templomaink harangjai.

4./ Szombaton – Úrnapja előtt az 5 órai szentmisét követően az Eucharisztikus Kongresszusra előkészülve világméretű Szentségimádás lesz, melyhez mi is csatlakozunk templomunkban végzendő Szentségimádásunkkal.

5./ A jövő vasárnap Úrnapja, az Oltáriszentség ünnepe. Tekintettel, hogy a járványügyi előírások érvényben vannak, itt a templomban és a templomkertben tartjuk meg az Úrnapi körmenetet.

6./ A Szent Imre téri templomban hétfőn este 6 órakor folytatódik a jegyesek oktatása.
Szombaton pedig ½ 10 órakor az elsőáldozók közös készülete lesz ugyancsak a Szent Imre téri templomban.

Kertész Péter plébános



Isten: Szentháromság

Gondolatok Szentháromság vasárnapjára

Isten Szentháromság: az Atya, a Fiú, és a Szentlélek boldog közössége. Isten nincs egyedül. Itt egy megfontolást kell tennünk. Isten, mivel örökkévaló, mindig volt, és nem volt olyan, hogy nem volt, egy egész örökkévalóságot létezett úgy, hogy nem teremtett. Minden, amit Isten megteremtett, attól kezdve létezik, hogy Isten megteremtette. De maga Isten, aki teremtett, azelőtt is egy örökkévalóságban létezett, hogy teremtett. Isten örökké mégsem lehetett egyedül, mert ez maga lett volna az Isteni pokol. Barsi Balázs atya érvelése ez. Ehhez hozzátehetjük, hogy ez emberi pokol is lenne, mivel a végtelen, örökkévaló, és mindenható Isten, ha egyedül lenne, akkor a teremtményeit is csak úgy tudná szeretni, mint nála végtelenül alacsonyabb rendű lényeket. De mivel Isten nincs egyedül, hanem Szentháromság, ezért a szeretet Őbenne van. Mindazokat a teremtményeit, akiket Isten szeret, ebbe a szeretetbe akarja beemelni, az Őbenne lévő örök szeretetbe akarja felvenni. A Fiúban lettünk teremtve, és a Fiúban akar minket az örök Atya szeretni. A Fiúban, aki nem teremtmény, hanem örökké van az Atyával együtt, és a kettőjük közötti szeretet pedig maga a Szentlélek. A három személy közül, mondhatjuk, hogy a Szentlélek a legrejtettebb, pedig az Atyát és a Fiút is csak a Szentlélek által ismerhetjük. A Szentlélek munkája az Egyház születése, de az Egyház helyes tanítása is. Persze ellene lehetne veti mondván, hogy: Egy az Isten! És azt mondhatjuk rá: így igaz. Valóban egy az Isten. De az egy Istenben három személy van: az Atya, a Fiú, és a Szentlélek. Legyen örök dicsőség a Szentháromság Egy-Istennek.    

Zámbó Károly atya



PÜNKÖSD - 2021.05.23.

1./  A mai vasárnap Pünkösd ünnepe, a Szentlélek eljövetele, az Egyház születésnapja.

2./ Pünkösd másodnapja bár munkaszüneti nap – egyházilag nem ünnep.
Megkezdődik az évközi időszak.

3./ Kedden reggel 8 órakor, szombaton délután 5 órakor és vasárnap ½ 11 órakor szentmisék – azt követően a májusi litánia.

4./ A jövő vasárnap Szentháromság vasárnapja, egyházmegyénk máriaremetei zarándoklata, ahol ½  11 órakor lesz püspöki szentmise.

Kertész Péter plébános



A Szentlélek eljövetele

A Szentlélek leszállt az apostolokra, és „különféle nyelveken kezdtek beszélni, amint a Szentlélek megadta nekik, hogy szóljanak” (ApCsel, 2, 1-11) Ez a pünkösdi csoda volt az az esemény, amely nyitánya volt annak az eseménynek, ma úgy is mondhatnánk, hogy „rendezvénynek”, amely a megalakulásához vezetett a Krisztust követők közösségének. A csoda része volt, hogy a különféle anyanyelvű zarándokok mind a saját anyanyelvükön hallották ezt a Szentlélek által ihletett beszédet. Ezután tartotta Szent Péter apostol azt a beszédét, amelyben felszólította a zsidókat, akik a mi Urunkat Jézus Krisztust halálra adták, hogy tartsanak bűnbánatot, és keresztelkedjenek meg. Tudatosította bennük Péter apostol, hogy csak Krisztus által menekülhetnek meg az örök kárhozattól, és juthatnak üdvösségre. Az által a Krisztus által, akit megöltek, de feltámadott halottaiból. „Isten azonban föloldozta a halál bilincseit, és föltámasztotta őt, amint lehetetlen is volt, hogy azok fogva tartsák…” (ApCsel 2, 24) A Szentlélek indítására kezdték az apostolok Pünkösd után bemutatni Krisztus Urunk utolsó vacsorai kenyér és bor áldozatát, amely lényegében a Szentmise. Ez rávilágít arra, hogy a Szentmise és az Oltáriszentség a Szentlélek műve: Pünkösdhöz kötődik. Ezért tudatosítani kell magunkban, hogy minden Szentmisében átéljük Pünkösdöt, a Szentségek méltó vételekor szintén átéljük Pünkösdöt. Erősítsen meg minket a Szentlélek, hogy Krisztus tanúivá tudjunk válni.

Zámbó Károly atya



URUNK MENNYBEMENETELE - 2021.05.16.

1./ Május hónapban a szentmiséket követően a Szűzanya köszöntésére elimádkozzuk a Loretoi litániát.

2./ 300 évvel ezelőtt állították fel a középkori Pesti városfalnál Nepomuki Szent János szobrát, amely ma a Szent Imre téren található. Őseink az 1938. árvíz idején Csepel védőszentjévé választották.
Nepomuki Szent János oltalmát kérve kerül – / került / sor közös megemlékezésre az Önkormányzattal szobránál.

3./ Hétfőn este 6 órakor a Szent Imre téri templomban folytatódik a jegyes oktatás.

4./ A jövő vasárnap PÜNKÖSD ÜNNEPE – a Szentlélek eljövetele, az Egyház születésnapja.

Kertész Péter plébános



Jézus Krisztus Urunk mennybemenetele

Mit jelent számunkra, hogy Jézus Krisztus felment a mennybe? Mit jelentett az apostolok számára? Egy búcsú? Egy elválás? Alapvetően azt kell válaszolnunk, hogy nem. Nem a búcsú, nem az elválás az, amit Krisztus Urunk mennybemenetelének ünnepén érzünk, hanem azt tudatosítjuk, hogy itt van velünk. Mert az apostolok, és velük együtt más tanítványok is, azt élték meg negyven napon keresztül, hogy Jézus velük van. Húsvét után Jézus, miután feltámadott, negyven napig megjelent az Ő tanítványainak. A tanítványok megélhették, hogy Jézus akkor is ott van velük, amikor éppen nem jelenik meg nekik látható alakban. Ezért ez a búcsúzás Jézustól, ez nem olyan lehetett, mint az a búcsúzás, amikor valaki meghal. Jézus nem meghalt ekkor, hiszen amikor feltámadott, akkor nem ebbe a földi életbe jött vissza, hanem az örök, megdicsőült állapotban részesült testileg is, és ebben az állapotban látni engedte magát. A mennybemenetel azt jelenti, hogy többet nem fog olyan módon megjelenni, mint húsvét után. De Pünkösd után az apostolok megkapták a Szentlelket, és ahogyan Krisztus az utolsó vacsorán meghagyta, bemutatták a kenyér és bor áldozatot, amit ma Szentmisének nevezünk. Ekkortól Jézus a kenyér és bor színe alatt jelen van az apostolok közösségében. Ezért Jézus Krisztus Urunk mennybemenetele nem elsősorban a búcsúzásról szól. Sokkal inkább arról tanúskodik a mennybemenetel ünnepe, hogy Jézus itt maradt velünk, és itt van velünk ma is.

Zámbó Károly atya



HÚSVÉT 6. VASÁRNAPJA - 2021.05.09.

1./ Május hónapban a napi szentmiséket követően a Szűzanya köszöntésére elimádkozzuk a Loretoi litániát.

2./ A hét csütörtöke ÁLDOZÓCSÜTÖRTÖK, a húsvét utáni 40. nap, - URUNK MENNYBEMENETELE, melyről szentmiséinkben a jövő vasárnap emlékezünk.
Egyházmegyénkben ezen a napon, tehát csütörtökön minden templomban Szentségimádást tartunk a délutáni órákban. Ehhez kapcsolódunk mi is itt templomunkban, amikor 5 órakor szentmise és azt követően a szentségimádási óra, melynek zárása lesz a májusi litánia végzése. Bár ezen a napon itt templomunkban a külön imacsoportok szoktak együtt lenni - kérem, hogy ezen alkalommal legyenek együtt a szentmisén és az azt követő Szentségimádáson!

3./ Hétfőn este 6 órakor a Szent Imre téri templomban folytatódik a jegyes oktatás.

4./ Szombaton megkezdődött ez elsőáldozók előkészülete. Kérem, hogy a megbeszéltek szerint a szülők figyeljenek oda a hitoktatóktól folyamatosan küldendő hittananyagok elsajátítására gyermekeikkel - és nem utolsó sorban várjuk a családokat a vasárnapi szentmisékre!

5./ Köszönet a tisztítószer adományokért, melyet még a hét folyamán is kaptunk továbbításra.

6./ Ismételten kérjük, hogy temetések alkalmával a katolikus szertartást ne a temetkezési vállalkozóknál kérjük, hanem az illetékes plébánostól a saját területi plébánián.

7./ A Püspöki Kar intézkedést adott ki a részben már csökkenő járványhelyzetre. Lassan – lassan törekedjünk visszatérni templomainkba a vasárnapi szentmisékre, de továbbra is figyelve a járványügyi előírásokra.  

8./ A jövő szombati 14. Élő Rózsafüzér Zarándoklat  Budapest körül a  korábbi évek szokása szerint érinti templomunkat is. A megjelent program  szerint ½ 10 óra magasságába érnek ide a Királyerdei templomhoz.

Kertész Péter plébános



A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia járványügyi intézkedései

A ránk bízottakért érzett felelősségtől vezérelve, figyelembe véve a járványügyi szakemberek véleményét és a Covid-19-járvány harmadik hullámát követő és a beoltottak számának növekedése miatt életbe lépő enyhítéseket, Egyházunk sajátosságait szem előtt tartva, korábbi intézkedéseinket módosítva, 2021. május 10-től kezdődően az alábbi módon rendelkezünk:
1. A vasárnapi szentmisén való részvétel kötelezettsége alól (CIC 87. k. 1. §, 1245. k.) 521/2021. sz., március 5-én adott általános felmentést jelen rendelkezésünkkel visszavonjuk.
2. Az általános morális elvek továbbra is érvényesek, így aki számára élethelyzete miatt (például betegség, karantén) lehetetlen a szentmisén való személyes részvétel, az a vasárnapot továbbra is egyéni imával, a Szentírás olvasásával, zsolozsma végzésével, szentmise közvetítésbe való bekapcsolódással vagy más módon szentelje meg.
3. Továbbra is felelősen és körültekintően kell eljárni, figyelembe véve a járványügyi előírásokat, különös tekintettel a fertőtlenítőszerek használatára, a maszk viselésére és a védőtávolság megtartására. A nyilvános istentiszteletek végzésekor továbbra is be kell tartani a vonatkozó, járványhelyzetre hozott előírásokat.
Szeretnénk köszönetet mondani a paptestvéreknek a szolgálatukért, a híveknek a kitartásukért és imáikért, és ezúton is köszönjük mindenkinek a helytállását ebben a rendkívüli helyzetben az élet minden területén. Imádságos lelkülettel figyeljünk továbbra is egymásra.

Budapest, 2021. május 7.

A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia



Maradjatok meg szeretetemben!

Jézus Krisztus Urunk arra tanít minket az evangéliumban, hogy az ő szeretetében maradjunk meg. (Jn 15, 9-17) Hangsúlyozni kell, hogy az Ő szeretetében. Nem egy esetleges emberi szeretetben, hanem a szeretet legvégső forrásában, abban az örök szeretetben, amiben ő van öröktől fogva a mennyei Atyával, és a Szentlélekkel. Az embert azért teremtette úgy az Isten, hogy szeretetet tudjon befogadni, és szeretni tudjon, hogy ebben a szeretetben részesítse az Isten az embert. Fel akar minket az Isten venni abba a szeretetbe, amely benne van. Ez azért nagy dolog, végtelenül nagy misztérium, mert végtelenszer, kifejezhetetlenül magasabb rendű az Isten minálunk. Az Atya Krisztusban akar szeretni minket. Ha csak úgy akarna minket szeretni az Isten önmagunkban, akkor az akár olyan is lehetne, mint ahogy mi is szerethetünk, helyesebben mondva kedvelhetünk egy nálunk alacsonyabb rendű dolgot. Kedvelhetjük az állatokat, növényeket, egy jó ételt, bármit, de ez nem igazi szeretet. Szeretni csak egy másik embert lehet. Mert a tárgy, az állat a növény viszont szeretni nem tud, nem egyenrangú velünk. Ha az Isten egy személy lenne akkor nem tudna szeretni. Ez talán merész kijelentésnek tűnik, de megvilágítom egy példával. Barsi Balázs atya sokszor szokta mondani, hogy ha Isten egyedül lenne (és nem Szentháromság) az maga lenne az isteni pokol. Ehhez hozzá lehetne tenni, hogy nem csak isteni pokol lenne az, hanem emberi pokol is. Mert akkor Isten csak úgy tudna szeretni, mint ahogy mi tudunk kedvelni egy nálunk sokkal alacsonyabb rendű dolgot. Mondjuk: mint ahogy nézzük a hangyákat egy mezőn… megtehetem hogy vigyázok rájuk, és nem taposom össze őket, de a társaim soha nem lesznek. Apró életük annyira más… Az Isten nem így akar minket szeretni, hanem fel akar minket venni az ő belső szeretetébe. Ezért testesült meg a Fiú, és lett emberré. Az Atyaisten a Fiú által felvesz minket az Isteni örök szeretetbe. Azért, hogy Jézus öröme teljes legyen. De mi Jézus öröme? Az örök szeretet az Atyával, és a Szentlélekkel. Úgy kell ezt érteni, hogy Jézus öröme akkor lesz teljes, ha minket felvesz ebbe az örök szeretetbe? Igen, de bizonyára úgy nem kell érteni, hogy enélkül, és eddig nem teljes Jézus öröme. Hanem úgy kell érteni, hogy Jézus öröme mindig teljes, és minket ebbe a teljességbe akar felvenni.   

Zámbó Károly atya



HÚSVÉT 5. VASÁRNAPJA - 2021.05.02.

1./ Május hónapban a napi szentmiséket követően a Szűzanya köszöntésére elimádkozzuk a litániát. Ezt tesszük már a mai szombaton – holnap a ½ 11 órai, kedden a reggel 8 órai és az első pénteki 5 órai szentmiséket követően. Pénteken a litániához kapcsolódóan Szentségimádást is tartunk.

2./ A mai vasárnap – anyák napja.  Az édesanyákért és a nagyanyákért kérjük ma Mária oltalmazó szeretetét, segítségét.

3./ Hétfőn este 6 órakor a Szent Imre téri templomban megkezdődik a jelentkezettek részére a jegyes oktatás.

Szombaton ½ 10 órakor pedig az elsőáldozási előkészület, melyre a jelentkezett gyermekek és szüleik külön levelet is kaptak.

4./ Köszönet a tisztítószer adományokért, melyet a hét folyamán eljuttatunk a Kisegítő  Iskolában tanul gyermekek családjai részére.

5./ Ismételten kérjük, hogy temetések alkalmával a katolikus szertartást ne a temetkezési vállalkozóknál kérjük, hanem az illetékes plébánostól a saját területi plébánián.  

Kertész Péter plébános



Maradjatok bennem!

A Húsvét ötödik vasárnapjának az evangéliumában Jézus súlyos dolgokat állít. Szőlőtőnek nevezi önmagát, és azt mondja, hogy „maradjatok bennem, és én tibennetek”. (Jn 15, 1-8) Hogyan mondhatja ezt? Hogyan kell érteni? Talán úgy, hogy megemlékezünk Jézusról? Vagy úgy, hogy amit cselekedett, azt igyekezünk követni? Vagy úgy kell érteni, hogy ő bennünk van, hogy erősen rá gondolunk, és akkor a gondolatainkban van? Ezt is jelenthetné, de itt többről van szó. Az egyházatyák ezt szó szerint értették. Ha őbenne maradunk, Ő bennünk marad. Elképzelhetjük, hogy az apostolok, akik egyszerű emberek, többen egyszerű  halászemberek voltak, mennyire meg voltak ezen döbbenve. Egy alig 33 éves fiatal férfi hogy mondhat ilyet? Egészen biztosan radikálisan hangzott ez, ha nem éppen botrányosan. Csak azért nem hagyták ott rögtön, mert csodákat tett. Halottakat támasztott fel. De Húsvét után megértik, hogy ez a Jézus, akit megöltek, de újra velük van, megmutatja a szegek helyét, többször is megjelenik nekik, nem egyszer zárt ajtó mögött, eszik velük, titokzatosan, de mégis valóságosan velük van… Hogy ez a Jézus valóságos Isten, az Atyával együtt. De egy Isten van, a Magasságbeli Isten, aki a világot teremtette! Jézus ezzel az egy Istennel egy. Pünkösd után döbbennek rá a maga teljességében: tehát az Istenben három személy van: az Atya, aki Jézus mennyei Atyja, Jézus aki az Atya fia, és a Szentlélek, akit Jézus küldött. Jézus az Istenből „belülről” jött ki. Azt is mondja Jézus, hogy aki benne marad, az bármit kérhet, megadja… Igen, mert őbenne élve nem lehet olyat kérni, amit nem adna meg. Illetve, Jézus Krisztus Urunkban élve, ha az Ő igéi bennünk maradnak, akkor minden kérés olyan, vagy olyanná válik, amit megadhat, és meg is ad. Azt gondolhatnánk, hogy ennek az evangéliumi részletnek az értelme nem a hétköznap élet szintjén van. Pedig nagyon is ott van. Arról van szó. hogy ha életünket végig kíséri annak a megélése, hogy Krisztus bennünk él, akkor boldogok leszünk, mert az Isten akaratát valósítjuk meg: ami számunkra az örök üdvösség, és örök boldogság.

Zámbó Károly atya



HÚSVÉT 4. VASÁRNAPJA - 2021.04.25.

1./ A mai VASÁRNAP Jó Pásztor vasárnapja, amikor imádkozunk a papi hivatásokért – „Hívj Urunk munkásokat aratásodba!”

Egyben ma, Szent Márk apostol ünnepén imádkozunk az esztendő jó és bő terméséért.

2./ Szentmisék a héten a szokott rendben – kedden 8 órakor, szombaton délután 5 órakor, vasárnap ½ 11 órakor.

3./ Szombat – május 1. – Szent József ünnepe – akire ez esztendőben külön is emlékezünk a neki szentelt Szent József évben.

E napon, mely első szombat is, kezdődnek a májusi litániák.
Itt templomunkban a szentmiséket követően imádkozzuk el a Május Királynőjét köszöntő litániákat.

4./ Köszönet a tisztítószer gyűjtéshez történt hozzájárulásokért. Az adományokat a Kisegítő Iskolában tanuló gyermekek családjaihoz juttatjuk el.

Kertész Péter plébános



A jó pásztor életét adja a juhokért

Jézus a Jó Pásztor, aki életét adta a juhaiért. „Értünk emberekért, a mi üdvösségünkért” – ahogy Hitvallásunkban megfogalmazzuk. A Húsvét negyedik vasárnapjának az evangéliuma arra is rávilágít, hogy Jézusnak ez a tette, amellyel életét adta értünk, az Atyával való örök szeretetében van. (Jn 10, 11-18) Jézus elsősorban mindig – lelki szemeivel – az Atyára néz, és mindent azért cselekszik, hogy az Atya akaratát megtegye. Jézus Krisztus, mint megtestesült második Isteni személy, az Atyával és a Szentlélekkel örök szeretetközösségben van. Ez a szeretet nyilvánult meg abban, hogy Jézus Krisztus Urunk életét adta értünk, hogy megmentsen minket. Ez a szeretet nyilvánul meg a papi szolgálatban. Nem elsősorban abban, hogy a pap, mint Krisztus követője igyekszik lelkében, jellemében Krisztushoz igazodni, Krisztust megjeleníteni. Ez fontos, de nem csak erről van szó, amikor azt mondjuk, hogy Krisztus szeretete jelen van a pap szolgálatában. Hanem a szentségekre gondolunk, amelyek a pap szolgálata által jönnek létre. Ezekben Krisztus van jelen. Az Oltáriszentségnem, a Szentgyónásban, amikor a pap feloldozást ad: Krisztus van jelen tevékenyen. Krisztus, mint Jó Pásztor jelen van az ő szeretetével, hogy megmentsen minket. Át kell hogy érezzük, hogy erre a megmentő szeretetre mennyire szükségünk van. Hogy enélkül a megmentő és megváltó szeretet nélkül egy örök mélységbe zuhannánk. De éppen ezért kell hálát adnunk Jézus Krisztus Urunknak, hogy megment minket, és megtart minket az Ő végtelen szeretetében. 

Zámbó Károly atya



HÚSVÉT 3. VASÁRNAPJA - 2021.04.18.

A „Corona” vírus járvány közepette öröm számunkra, hogy újra tarthatunk nyilvánosan, közösen szentmiséket templomunkban.
Továbbra is figyelemmel kell lennünk a járványügyi előírásokra, így a maszk használata, a távolságtartás, a kézfertőtlenítés, a kézből való áldozás, a szenteltvíz használat mellőzése, a perselyadományok szentmise végén való gyűjtése.

Továbbra is ügyeljünk arra, hogy aki bármilyen formában is érzi a vírus hatását szervezetében, maradjon távol a közösségtől.

A szentgyónás végzésének lehetősége továbbra is a sekrestyében kérve történhet a belső hittanteremben.

Megköszönöm ezúton is azokat a juttatott adományokat, melyet a zárlat idején kaptunk, akár összegyűjtött adományként, vagy banki, átutalásban, postai befizetésben.
Ez mindenkor azt jelenti, hogy a kedves testvérek ezen időben is gondoltak, gondolnak a templom fenntartására.

A korábban meghirdetett tisztítószer gyűjtést a jövő vasárnappal bezárólag folytatjuk és az adományokat eljuttatjuk a rászoruló családoknak a Kisegítő Iskolán keresztül.

Kertész Péter plébános



Jézus az ő békéjét adja a tanítványoknak

A vasárnapi evangéliumi szakasz (Lk 24, 35-48) előzménye az, amit az emmauszi tanítványok megtapasztaltak. Az Emmauszba tartó tanítványok szomorúan mentek az úton, egyre távolodva Jeruzsálemtől. Kiértek a városból, és egy rejtélyes idegen csatlakozott hozzájuk. Nem tudták, hogy ki ő. Csak abból gondolták, hogy idegen, hogy nem tudta, hogy mi történt Jeruzsálemben ezekben a napokban. Még vissza is kérdezett: „Miért? Mi történt?” De amikor beültek egy fogadóba, a kenyértöréskor felismerték. Egy elgondolás szerint azért pont akkor, mert meglátták kézfején a szegek nyomát. A vasárnapi evangéliumban Húsvét harmadik vasárnapján pedig azt olvashatjuk, hogy Jézus Krisztus Urunk megjelent a tanítványok között, és bátorította őket, hogy ne féljenek, majd megmutatta nekik kezét, és lábát: nyilván a szegek helyét. A szegek helyének megmutatása közös vonás az emmauszi tanítványok történetével. Ezután tölti el a tanítványokat az öröm és a béke. Sőt: Tamás is, miután a szegek helyét érintette, utána kiált fel: „én Uram, én Istenem”. Mindkét eseményben a feltámadás megtapasztalása a szegek helyének megtapasztalásához van rendelve. Ez az öröm, ez a tapasztalat békességre vezet. Megkérdezhetjük, hogy miért éppen a szegek helyét kellett látniuk? Talán azért, mert ez fejezte ki legjobban Jézus önazonosságát. Azt, hogy a feltámadottként megjelent Jézus ugyanaz, mint akit keresztre feszítve megöltek. A feltámadott Krisztus megtapasztalásának öröme és békéje tovább él az Apostoli  Anyaszentegyházban. Ez Krisztusnak az a békéje, amit a szentségek által ma is átad az Egyház. Miért valódi, és kimeríthetetlen örömhír ez? Mert Isten végtelen szeretete nyilvánult meg Jézus Krisztus Urunk feltámadásában, és feltámadottként való megjelenésében. Az Isten végtelen szeretete ugyanaz a szeretet, amellyel a Teremtő Isten a semmiből előhívott minket, teremtményeit. 

Zámbó Károly atya



ISTENI IRGALMASSÁG VASÁRNAPJA - 2021.04.11.

Kedves Hívek!

A mai vasárnap húsvét ünnepét követően az Isteni Irgalmasság Vasárnapja.

Ezen a vasárnap jelezhetem a kedves hívek felé, hogy újra találkozhatunk templomainkban a szentmisék alkalmával.

A Szent Imre téri Kisboldogasszony templomban péntek este 6 órakor lesz az első nyilvános szentmise, mely nap Soubirous Szent Bernadett emlékezete.
Szombaton este 6 órakor a vasárnapi elővételezett szentmise.
Vasárnap a szokott időrendben, ½ 8, ½ 10, ½ 12 és este 6 órakor.

Királyerdőben pedig szombaton délután 5 órakor és vasárnap pedig ½ 11 órakor tartunk szentmisét.

A hétköznapi szentmisék a továbbiakban az adott napok eddigi időpontjában lesznek.

Öröm számunkra, hogy sokunk fohászát meghallgatta az Úr !
Szeretettel várjuk a találkozást!

Köszöntéssel

Kertész Péter plébános



Isten irgalmassága

Isten irgalmassága egészen csendes. Ahogy Krisztus Urunk feltámadása is csendes volt. Egyre inkább így látom, igaz: nem valami oksági logika mentén, hanem egyszerűen megérezve. Az Isten Irgalmassága jelen van a feltámadásban, amely egészen egyszerű és csendes lehetett. Valami olyasmi lehetett, hogy Krisztus az egyik pillanatban halott, aztán egyszer csak már nem halott, hanem újra él. Ugyanakkor nem életre kelt halott, hanem: nem halott. De nem a halál elé jött vissza, hanem már túl van a halálon, előre ment. Többé nem hal meg. Ez az egyszerűség, és ez a csendesség van a feltámadásban is, de a teremtésben is. A feltámadás nagyon közel áll a teremtéshez: a végtelen örök Isten teremtő ereje nyilvánul meg benne. Miért gondolom, hogy a feltámadás csendes lehetett? Mert ahogyan a feltámadott Jézus jelen van a szentségekben, az is csendes jelenlét. Ahogyan jelen van a kenyér és bor színe alatt, abban is csend van. Ahogyan jelen van a szentségi feloldozáskor a gyóntatószékben, abban is csend van. Ahogy a lelkiismeretünk mélyén jelen van Krisztus lelke, abban is csend van, csak elcsendesedve lehet figyelni rá. Ahogy Krisztus jelen van a megbékélésben, az odafigyelésben, de a bűnnek való ellenállásban is: abban is csend van. Ahogy Jézus jelen van minden igaz szeretetben: abban is csend van. Ezért gondolom, hogy a feltámadás csendes lehetett. Isten irgalmassága is ilyen csendes: a teremtésben és a feltámadásban is jelen van ez az irgalom. A teremtésben: Isten megkönyörült a nem létezőn, és lett. Persze feltehetjük a kérdést: hogyan tudhatott Isten megkönyörülni azon, ami nem létezik? Talán úgy: hogy meg akar rajta könyörülni, és ezért megteremti. Az irgalmasság ugyanaz mint a szeretet? {Szeretni csak valakit lehet.} Istenben örök szeretet van: az Atya és a Fiú, és a Szentlélek örök szeretete egymás iránt. A Fiúban lett minden teremtve. Ez az örök szeretet árad ki a teremtéskor. Ez az örök szeretet magában foglalja az irgalmat. Az irgalom tehát úgy nyilvánul meg, mint a teremtmények felé irányuló szeretet. A teremtmény önmagában nem tudná befogadni Isten szeretetét: ezért fel van véve a Fiúba, mint Isten örök Igéjébe: ez az irgalom. Ez az irgalom, mert így teremtményként is: az Isten örök szeretetével vagyunk szeretve.     

Zámbó Károly atya



HÚSVÉT VASÁRNAPJA - 2021.04.04.

Kedves Hívek!

Mennyivel örömtelibb lenne, ha nem e sorokon keresztül tudnám küldeni köszöntésemet, hanem a templomban, a szentmise imádságos közösségében tudnám e szavakat elmondani és mindannyian a Feltámadott szeretetteljes áldásával és békéjével térhetnénk haza otthonainkba szeretteink közé.

A járványügyi helyzet továbbra is kell, hogy elgondolkoztasson minket, felelősségteljes óvatosságra intsen!
Valósuljon meg mielőbb Ferenc pápa járvány idejére megfogalmazott imájának gondolata, - „hogy mint a galileai Kánába - visszatérhessen az öröm és az ünneplés a mostani megpróbáltatások után”.

Mivel közigazgatásilag Budapest vagyunk – továbbra is azt jelzem, hogy akkor tudjuk majd újra a szentmisékre megnyitni templomainkat – a Csepel Belvárosi Kisboldogasszony és a Csepel Királyerdő Szűz Mária Szeplőtelen Szíve templomokat, ha a Budapest – Esztergomi Főegyházmegye is újra meg tudja megnyitni templomait a szentmisékre.

Reméljük imádságos szívvel, hogy a húsvét vasárnapját követő Isteni Irgalmasság Vasárnapja még közelebb hozza Isten ajándékaként a mielőbbi templomi találkozás örömét.

Kérem továbbra is a kedves hívek megértését!

Áldott és békés húsvéti napokat kívánva, s örömmel ünnepelve:

 KRISZTUS FELTÁMADT !

Imádságos köszöntéssel

Kertész Péter plébános



Jézus Krisztus Urunk halottaiból feltámadott

Mit jelent Krisztus feltámadása? Jézus Krisztus Urunk nem jött vissza a halálból ebbe a földi életbe. Hiszen akkor újra meg kellett volna halnia. A feltámadott Jézus nem egy életre kelt halott, aki visszajött a földi életbe, miután meghalt. Ilyen volt Jairus lánya, a naimi ifjú, és Lázár. Őket Jézus feltámasztotta. Egy bizonyos időt „eltöltöttek” halottként, majd Jézus szavára életre keltek. De Jézus nem így támadt fel. Jézus nem a halálból támadt fel, hanem „halottaiból”, egyszer és mindenkorra a holtak közül „előre ment” a végső, megdicsőült állapotba. És ez azt is jelzi számunkra, hogy lesz a mi testünknek is végső, megdicsőült állapota. Isten szeretete ingyenes. Megteremtett minket a semmiből. Ő akart minket személyként, azaz „valakiként” megteremteni. Aki vagyok, akik vagyunk: azt akarta. Ez a szeretete Istennek nem szűnik meg, a teljes embert szereti, ezért lehetünk bizonyosak abban, hogy nem enged minket a semmibe visszahullani. Hiszen ő akarta, hogy a semmiből előlépjünk a létbe, az életbe… Ez a gondolat, ez a gondolati felismerés, már magában rejti azt a gondolatot, hogy Isten a teljes embert részesíteni akarja az örökké tartó szeretetéből. Ilyen értelemben Krisztus feltámadása nem mond ellent az értelemnek. Ugyanakkor be kell látnunk, hogy Jézus Krisztus feltámadását nem találhatta volna ki a tanítványi kör. Jézus elítélése és kivégzése olyan kudarcot jelentett, ami kizárta volna, hogy Jézus tanítása tovább él, ha ő maga nem támad fel. A kereszténység nem egy eszmény, nem egy nagy egyéniség tanításának az összegyűjtése és tovább élése. A kereszténység egy személyes szeretetkapcsolat az élő Jézus Krisztussal: aki jelen van köztünk, és bennünk… A feltámadás egy valóságos tapasztalat volt az apostolok, és a tanítványok részéről. Krisztus valóságosan jelen van, de másképpen mint azelőtt, nem kötik meg az evilág fizikai törvényei. Van amikor látják, megtapinthatják, beszélnek vele, a szemük előtt eszik, megmutatja Tamásnak a szegek helyét a kezén, és a lándzsa helyét az oldalán… de aztán rejtélyesen eltűnik. De ami talán még fontosabb, ezáltal azt is megtapasztalják, hogy amikor nem látják, akkor is velük van, akkor is „ott” van. Amire mi keresztények azt mondjuk hogy „hit”, az a mi esetünkben ennek a tapasztalatnak az átélése, és befogadása. Ezzel a gondolattal kívánok Áldott Szent Húsvétot Csepel-Királyerdő híveinek, és mindazoknak, akik soraimat (Csepelen, a Csepel-szigeten, vagy máshol) olvassák. Adja meg a Mindenható Isten, hogy a világjárvány közepette is átéljük Krisztus Urunk feltámadásának örömhírét, és ebből az örömhírből erőt merítve, bátran és bizakodva járjuk életutunkat.

Zámbó Károly atya



Három ünnephez illő kórusmű, amit az énekkar néhány évvel ezelőtt énekelt. A Dextera Domini (Offertorium) 2015 nagyszombati miséjéből való. Az Anima Christi 2018-as, a Jubilate 2013-as felvétel. Ez utóbbi annak a misének a része volt, amit a Katolikus Rádió is közvetített. Reméljük, szívesen hallgatja mindenki a húsvéti napok alatt!
Énekel a Mária Szíve Kórus; Vezényel: Bőgelné Juhász Veronika




Nagypénteki Passió, Csepel-Királyerdő.
Énekel a Mária Szíve Kórus; Karnagy: Bőgelné Juhász Veronika.
A hangfelvétel 2018 Nagypéntekén készült.




Virágvasárnapi Passió Szent Márk evangélista szerint
Énekel a Mária Szíve Kórus; Vezényel: Bőgelné Juhász Veronika
A hangfelvétel 2018 Virágvasárnapján készült.



VIRÁGVASÁRNAP - 2021.03.28.

Kedves Hívek!

A járványügyi helyzet továbbra is kell, hogy elgondolkoztasson minket, felelősségteljes óvatosságra intsen!
Valósuljon meg mielőbb Ferenc pápa járvány idejére megfogalmazott imájának gondolata, - „hogy mint a galileai Kánába - visszatérhessen az öröm és az ünneplés a mostani megpróbáltatások után”.

Mivel közigazgatásilag Budapest vagyunk – továbbra is azt jelzem, hogy akkor tudjuk majd újra a szentmisékre megnyitni templomainkat – a Csepel Belvárosi Kisboldogasszony és a Csepel Királyerdő Szűz Mária Szeplőtelen Szíve templomokat, ha a Budapest – Esztergomi Főegyházmegye is újra meg tudja megnyitni templomait a szentmisékre.

Így a nagyheti három szent napon és húsvét napjaiban sem tudunk nyilvános szertartásokat, szentmiséket tartani.

A Szent Imre téri templom előtere napközben nyitva a betérő, imádkozó hívek előtt rátekinthetőségi lehetőséggel a Szentsírra.
Kérem továbbra is a kedves hívek megértését!

Megköszönöm azokat a segítő adományokat, melyet e napokban is eljutnak postai vagy banki átutalásokon, templomi perselyadományokon keresztül.

Kérem, hogy kísérjék figyelemmel a megjelenő hirdetéseket a plébániák honlapjain, melyben jelezni fogom a nyilvános szentmisék újra kezdésének lehetőségét.

Imádságos köszöntéssel

Kertész Péter plébános



Isten szeretete nyilvánult meg Jézus Krisztus Urunk szenvedésében és halálában

Virágvasárnap Jézus szenvedésének a vasárnapja. Az evangéliumban Krisztus Urunk kínszenvedéséről és haláláról hallunk. Jézus szenvedését és halálát felajánlotta a bűnök bocsánatára. Ezáltal lett ez a kínszenvedés és a halál a megváltás eszköze. Szent János apostol, aki látta az Üdvözítőt a kereszten meghalni, azt írta: „Isten a szeretet”. Isten másképpen is megválthatott volna minket? Kérdezhetjük. Ugyanakkor ha nehéznek tűnik elfogadni a megváltásnak ezt a módját, ez a nehézség, pontosan ez a nehézség jelenti a megváltás valóságosságát. „Milyen nehéz ez!” „Milyen kegyetlen ez!” Ne meneküljünk a kereszten függő Jézustól, a rátekintéstől; hogy rátekintsünk a kereszten függő Jézus Krisztusra. Isten attól is megment minket Krisztusban, hogy a megváltást saját magunknak gondoljuk el. Hogy egy saját magunk által elképzelt megváltásba bezárkózva voltaképp elkerüljük a megváltást, de a bűnnel való szembesülést is. Fájdalom a kereszt, tragikus a kereszt, de valóság a kereszt. Éppen ezért valóság a szabadulás is a kereszt által. Maga az élet az nem fájdalom, és nem tragikum? Nagyon sokszor az! De a fájdalom is azért fájó, mert magunkban érezzük az igazi szeretet ártatlan szépségének egy rejtett emlékét, és az erőszak által összetört élettel szembesülve, ez a rejtett emlék kezd sajogni bennünk. A valóság létezése még hangsúlyosabb lesz a szenvedés által. De éppen ezért felszólít minket ez a valóság: hogy a végső eredetig kell leszállnunk, a mindennek a mélyén jelenlévő teremtő Istenhez: aki a világmindenséget a semmiből teremtette, és azt mondta: Legyen! A teremtés a semmiből történt, a megváltás pedig a bűnből történt. És ez rávilágít arra, hogy a bűn a semmivel rokon, mert a bűn lázadás a teremtő Isten ellen. A kereszt, mint a megváltás eszköze ezért nem az élet elpusztításáról szól, hanem az élet megújításáról. Isten teremtő és megváltó szeretete nyilvánult meg a kereszten, Jézus Krisztus Urunk kínszenvedése és halála által. Számunkra ezért remény és erő a kereszt. Remény, az utolsó remény (O crux ave: spes ultima! – Üdvözlégy kereszt: utolsó remény!), mert Megváltó Jézus Krisztus Urunk halálunk óráján sem hagy el minket. Hozzánk is kész szólni, mint a jobb latorhoz: „még ma velem leszel a paradicsomban”. Ámen.    

Zámbó Károly atya

Fotó: Papp Tamás



NAGYBÖJT 5. VASÁRNAPJA - 2021.03.21.

Kedves Hívek!

A járványügyi helyzet újabb és megdöbbentő számú helyzete kell, hogy továbbra is elgondolkoztasson minket, felelősségteljes óvatosságra intsen!
Valósuljon meg mielőbb Ferenc pápa járvány idejére megfogalmazott imájának gondolata, - „hogy mint a galileai Kánában -  visszatérhessen az öröm és az ünneplés a mostani megpróbáltatások után”.

Mivel közigazgatásilag Budapest vagyunk – továbbra is azt jelzem, hogy akkor tudjuk majd újra a szentmisékre megnyitni templomainkat – a Csepel Belvárosi Kisboldogasszony és a Csepel Királyerdő Szűz Mária Szeplőtelen Szíve templomokat, ha a Budapest – Esztergomi Főegyházmegye is újra meg tudja megnyitni templomait a szentmisékre.
A Szent Imre téri templom előterem napközben nyitva a betérő, imádkozó hívek előtt.
Kérem továbbra is a kedves hívek megértését!

Megköszönöm azokat a segítő adományokat, melyet e napokban juttattak postai vagy banki átutalásokon keresztül.
Így köszönöm meg a katolikus iskolák támogatására juttatott 50.805.- forint adományt.

A mai vasárnap a világegyház a Szentföldre gondol adományaival. Ezt mi majd egy később meghirdetett időpontban fogjuk megtartani és e nemes szándékra juttatni.
A szentföldi kegyhelyek fenntartása az egész világegyháznak kell, hogy szívügye legyen, hiszen Urunk Jézus által megszentelt emlékhelyek fennmaradásáról van szó. Akiknek alkalmuk nyílt a korábbiakban szentföldi zarándoklatra, ők különösen is érzik e zarándoklat lelki erejét, fennmaradó örömét. E napokban újra maguk elé idézhetik a Getszemáni kertet, az utolsó vacsora termét, a kereszút sikátorait, majd azt a templomot, amely magában őrzi a Kálvári hegyét és a Szentsírt.

A nagyböjti időre meghirdetett tisztítószer gyűjtés eddig érkezett adományait is megköszönve, a későbbiekben történő hirdetés szerint folytatni fogjuk.

Kérem, hogy kísérjék figyelemmel a megjelenő hirdetéseket, melyben jelezni fogom a nyilvános szentmisék újra kezdésének lehetőségét.

Imádságos köszöntéssel

Kertész Péter plébános



Az Atya nevének megdicsőítése

Nagyböjt ötödik vasárnapjának evangéliuma (Jn 12, 20-33) magyarázatot ad, hogy miért örök az újszövetség. Azért, mert az Istenben van. Jézus mondja imádságában az Atyának: „Atyám dicsőítsd meg nevedet.” Mire az Atya ezt válaszolja: „megdicsőítettem, és ismét megdicsőítem”. Ez a megdicsőítés örökké van. Az Isten belső valósága a szeretet: az Atya és a Fiú örök szeretete a Szentlélekben. Ennek a szeretetnek a kinyilvánítása a megdicsőítés. Ez azért hangzott el, hogy hallják a körülállók, vagyis „mi” emberek. Jézus megrendült. Jézus, aki az emberré lett második Isteni személy, első gondolatra úgy találhatnánk, hogy azért rendült meg, mert szembesült a későbbi szenvedésével és halálával. De talán nem csak erről van szó. Jézus megrendülése nem csak a majdani halálával szembesülő ember megrendültsége, hanem az Isten szeretetének megnyilvánulása. Itt felmerül az a kérdés: miért tudott Jézus egyáltalán megrendülni? Istenben, az Isteni személyek szeretete örök. Nincs benne változás. Istenben a szeretetnek nincs ezért története. Jézusban, Jézus embersége által viszont ennek az örök szeretetnek története lett. Nem éppen attól válnak egy emberi élet eseményei történetté, hogy a szeretet bontakozik ki a történések által? Nem éppen a szeretet kibontakozása, a szeretet története menti meg attól az emberi életet, hogy abszurd absztrakció legyen? Jézus Krisztus embersége által az Isten örök szeretete kapott egy történeti kibontakozást. Így válik számunkra ez a szeretet megközelíthetővé, mivel a mi egyéni és közösségi életünk egyaránt történet. Történeti kibontakozása lett annak a szeretetnek, aminek eredendően nincs története, mert örök, és végtelenül állandó. Ezért rendült meg az ember Jézus Krisztus: aki kiontja vérét értünk. De Jézus kiontott vére mégis az új és örök szövetségé. Mert Isten örök és változhatatlan szeretete van ebben a kiontott vérben, ebben a kehelyben. 

Zámbó Károly atya

Fotó: Papp Tamás




NAGYBÖJT 4. VASÁRNAPJA - 2021.03.14.

Kedves Hívek!

A járványügyi helyzet újabb és újabb figyelmeztetése mégis csak kell, hogy elgondolkoztasson minket.
A napi kilencezer körüli új fertőzött, a kórházba kerültek, a lélegeztető gépre kerültek megdöbbentő száma mind figyelmeztetés az óvatosságra, a védekezésre.

Most is úgy ítélem, hogy nem félelem, hanem elővigyázatosság a nyilvános szentmisék mellőzése, de a reményt nem adjuk fel, hogy mielőbb újra együtt lehetünk a közösen bemutatott és együtt imádkozott szentmiséken. Találkozhatunk Jézussal és szívünkbe fogadhatjuk a szentáldozásban.

Amikor e héten – március 19-én Szent Józsefet köszöntjük és ünnepeljük, kérjük nagy bizalommal mint a Szent Család gondviselőjét, hogy Szent Fia mostani földi családját is védelmezze a Szűz Anyával együtt közbenjárásával e Szent József évben. Aki teheti e napon köszöntse őt a Szent József litánia elimádkozásával.

Valósuljon meg mielőbb Ferenc pápa járvány idejére megfogalmazott imájának gondolata, - „hogy mint a galileai Kánában visszatérhessen az öröm és az ünneplés a mostani megpróbáltatások után”.

Mivel közigazgatásilag Budapest vagyunk, akkor tudjuk majd újra a szentmisékre megnyitni templomainkat – a Csepel Belvárosi Kisboldogasszony és a Csepel Királyerdő Szűz Mária Szeplőtelen Szíve templomokat, ha a Budapest – Esztergomi Főegyházmegye is újra meg tudja nyitni templomait a szentmisékre.
Ebben továbbra is kérem a kedves hívek megértését!

A nagyböjti időre meghirdetett tisztítószer gyűjtést a későbbiekben történő hirdetés szerint fogjuk folytatni.

Imádságos köszöntéssel

Kertész Péter atya



Titkos beszélgetés Jézussal

Nikodémus tekintélyes ember volt. Egyike a legtekintélyesebbeknek. A főtanács tagja volt. Titokban ment Jézushoz, hogy megkérdezze a tanítása felől. (Jn 3, 14-21) Valójában egyet akart tudni: hogy kicsoda ez a Názáreti Jézus. Mert Jézus csodákat tett, amelyeket ember nem tehet, csak Isten. Ugyanakkor mégsem szervezett „messiási mozgalmat” arra vonatkozóan, hogy a rómaiakat kiűzzék az akkori Izraelből. Ezért az éj leple alatt titkosan kereste fel. Amint beszélgettek, elképzelhetjük, hogy mindent betöltött a sötétség, csak egy kis mécses világított kettőjük között. Jézus erre a mécsesre mutatva beszélni kezdett a világ világosságáról… Egy kis mécses fényénél most találkozott egymással az Istent kereső ember, és az embert kereső Isten. Jézus arról beszél Nikodémusnak, hogy aki nem tekint fel az Emberfiára, és nem hisz benne, ítéletet von magára. De mi az ítélet? Azt gondolnánk, hogy valami „jogkövetkezmény”, azaz valamilyen cselekedet egy felsőbb hatóság által kirótt hátrány, büntetés… de az érdekes az, hogy alapvetően nem ezt mondja Jézus ítéletnek. Hanem inkább maga a világosság nélküli, biztos eligazodási pont nélküli tévelygő élet, mintha ez lenne maga az ítélet. Az ítélet maga az, hogy aki értelmével a hit ellen dönt, annak hit nélkül kell élni… nem Isten büntet, nem Jézus büntet… az ember ezzel önmagát bünteti, és Jézus az Emberfia azért jött, hogy megszabadítson attól, amit önmagunkra tudnánk vonni, ha nem a világ világosságában akarunk járni…     

Zámbó Károly atya

Fotó: Papp Tamás




NAGYBÖJT 3. VASÁRNAPJA - 2021.03.07.

A MKPK e járványügyi helyzetben az egyes egyházmegyékre bízza a liturgikus rend szabályozását.
Egyházmegyénk főpásztora mai napon kiadott rendelkezése pedig ezt felelősségteljes vállalással az egyes közösségek lelkipásztorára ruházza.

A magam részéről megfontolva – több irányba is tájékozódva arra kérem a kedves híveket, hogy itt a főváros szomszédságában azt az iránymutatást kövessük, amit Budapest is tart.

Ennek értelmében március 8-tól, hétfőtől nyilvános szentmiséket nem tartunk. Az ezen időszakra kért szentmiséket a pap az adott napon a nép nélkül végzett szentmiséjében felajánlja.

A híradásokból hallva a járvány terjedését – helybeli orvossal is konzultálva, ahol öt teszt vizsgálat közül átlagosan négy pozítív lett, szükséges a felelősségteljes óvakodás. Annak a reményében, hogy a vírus fertőződéséből mielőbb megszabaduljunk, most célszerűbbnek látszik az elővigyázatosság.
Ennek szellemében kérem a kedves hívek megértését.

A TV csatornák, a Katolikus és Mária rádió rendszerességgel közvetít szentmiséket. Ezen adásokba bekapcsolódva töltekezzünk lélekben e napokban.
Remélem mielőbb az „újra indulásról” tudom majd a kedves híveket tájékoztatni. Addig is imádkozzunk egymásért – a járvány mielőbbi megszűnéséért.

Kertész Péter atya



A templom megtisztítása

„A templom megtisztítása.” Így jelölik azt az evangéliumi jelenetet, amikor Jézus az árusokat és a pénzváltókat kötéllel font ostorral kikergeti a templomból. (Jn 2, 13-25) A templomban nincs helye a nyerészkedésnek, nincs helye a kereskedésnek. Persze, az ószövetségi templom előkép. De milyen értelemben? Az újszövetségi templom előképe? De itt még tovább kell kérdeznünk: mi voltaképp az újszövetségi templom? Az újszövetségi templom az a hely, ahol a felszentelt pap bemutatja a Szentmise áldozatot, és ahol az Úr Szentséges Testét őrizik, és imádják. Maga az Úr teste a templom, mint az Isten jelenléte. Mert Isten emberré lett, a Második Isteni Személy lett Krisztusban emberré. Ezért az Isten örök szeretetének a jelenléte az Eucharisztia. De mit jelent a megtisztítás? A mélységében nézve azt jelenti, hogy az Istentől való elszakadás szellemiséget el kell távolítani onnan, ahol az Istennel való örök szeretetközösségnek kell jelen lenni. És így az Istent nem ismerő, de őszintén kereső világot átjárhatja Isten jelenlétének szellemisége. Ha a világiasság szellemét beengedjük a templomba, akkor a világiasság szellemében élő emberektől vesszük el a megtérés lehetőségét. Ha azonban őrködünk a Szentély tisztasága felett, akkor profán világot megajándékozzuk a megtérés lehetőségével.      

Zámbó Károly atya




NAGYBÖJT 2. VASÁRNAPJA - 2021.02.28.

1./ A mai szentmise perselyadományaival az országos gyűjtéshez járulunk hozzá a katolikus oktatási intézmények- iskolák javára.

2./ Kedden reggel 8 órakor szentmise.

3./ Első pénteken 5 órakor szentmise – majd azt követően közös keresztutat imádkozunk.

4./ A Püspöki Kar ez év nagyböjtjére is meghirdette a tartós élelmiszer gyűjtést.
A Belvárosban esztendők óta e gyűjtést mi tisztítószerek adományozására váltottuk fel, melyet a kisegítő iskola növendékei és családjaik részére juttatunk el.
Kérem, hogy itt is ehhez a célhoz kapcsolódjunk. A tisztítószer adományokat március 7 és 14 között itt a sekrestyében kérném leadni, melynek szétosztásában az iskola vezetése vállalta fel a korábbi esztendőkhöz hasonlóan

Kertész Péter atya



Színeváltozás és feltámadás

Jézus ragyogó alakban engedte láttatni magát három apostollal: Péterrel, Jánossal és Jakabbal. (Mk  9, 2-10) Majd miután lejöttek a Tábor hegyéről, ahol ez a jelenés volt, arra utasította őket, hogy ne beszéljenek erről senkinek, amíg az Emberfia fel nem támad a halottak közül. Mit jelent ez a kifejezés, hogy „feltámad a halottak közül”? Semmiképpen sem azt, hogy „feltámad a halálból”. A halálból való feltámadás azt jelenti, hogy egy halott életre kel, és visszajön a földi életbe, de utána újra meghal. Ilyen volt Jairus leánya, a naimi ifjú, és Lázár. De feltámadni „halottaiból” azaz a „halottak közül” nem ezt jelenti. Hanem azt jelenti, hogy valaki elnyeri testének végső, megdicsőült állapotát. Ezek szerint a színeváltozás eseményében a test feltámadott állapota jelent meg? Nem inkább Jézus Istensége ragyog át emberségén? Mind a két értelmezés helytálló, és a kettő nem gyengíti, hanem erősíti egymást: Krisztus Istensége átragyog emberségén, amikor az emberi test végső, megdicsőült formáját megmutatja a három kiválasztott apostolnak. A mi testünknek is lesz megdicsőült formája, Jézus ebbe a megdicsőülésbe ment előre, és ebben az állapotában látni engedte magát. Ezt tapasztalták meg az apostolok, amikor a feltámadt Krisztus megjelent nekik. A színeváltozás Isten-jelenés esemény: Krisztus Istensége ragyog át emberségén. Ezért beszél Mózessel és Illéssel, mit a két legnagyobb prófétával, akik Istenről tanúságot tettek az ószövetségben. Isten megadja önazonosságát a prófétai, történeti kinyilatkoztatással, amely beteljesedik a végső kinyilatkoztatásban, Krisztusban. A feltámadott, végső megdicsőült állapot Isten szeretetéről tanúskodik. Az Isten által szeretett ember örökkévaló betöltése Isten szeretetével… ez a feltámadott állapot lényege… Ebbe az állapotba ment előre Krisztus. Isten szeretetét látjuk a feltámadásban, ezért tudunk „ránézni” a halálunkra. A feltámadás fényében látjuk a halált, és nem fordítva. Egy feltámadás hite nélküli kultúrában nincs igazán halál sem, mert nem tudják értelmezni. A földi életet gondolják örökkévalónak. A keresztény ember azonban Krisztus feltámadásának a tapasztalatából néz rá a halálára. A színeváltozás eseménye megerősíti a három apostolt Jézus Krisztus szenvedésének idejére, hogy meg tudják látni a feltámadást, mint Isten szeretetének a bizonyosságát.      

Zámbó Károly atya




ÉVKÖZI 5. VASÁRNAP - 2021.02.7.

1./ A mai vasárnap a Balázs áldásban kérjük a vértanú Püspök közbenjárását a torokbaj és minden más testi betegséggel szemben.

2./ Csütörtök a Szűz Anya lourdesi megjelenésének ünnepe – egyben a betegek világnapja.
Remélhetően a vírus járvány mielőbbi megszűnése után lehetőségünk lesz a Betegek szentségének közös felvételére itt templomban szentmise keretében.

Kertész Péter atya



Az imádkozó Jézus

A vasárnapi evangélium beszámol arról hogy Jézus miután kijött a kafarnaumi zsinagógából, betegeket gyógyított, és ördögöket űzött ki. Ezt azonban nem részletezi az evangélista. (Mk 1,29-39) Péter anyósát is Kafarnaumban gyógyította meg Jézus. Ugyanakkor arról is beszámol az evangélium, hogy Jézus egy magányos helyre ment imádkozni. Ebben a mozzanatban találtam meg az evangélium kulcsát. Jézus imádsága más, mint a mi imádságunk. De példát ad nekünk az imádságra, és arra, hogy minden cselekedetünket az Istennel való kapcsolatba helyezzük. Jézus Krisztus Urunk, mint az emberré lett Fiúisten az Atyával csendben együtt, megélte azt a szeretetet, amely öröktől fogva van. Az Atya és a Fiú szeretete a Szentlélekben – ez az az örök szeretet, amely Isten belső szeretete. Ez a szeretet Isten lényege, és minden szeretet ebből van, ezen belül szeretet. A világnak, de a mi saját életünknek sincs önmagában értelme, csak ebben a szeretetben.

Zámbó Károly atya


Fotó: Papp Tamás




Énekel a Mária Szíve Kórus; Vezényel: Bőgelné Juhász Veronika; A hangfelvétel 2014 karácsonyán készült.



KARÁCSONY 2. VASÁRNAPJA - 2021.01.03.

1./ Ma  vasárnap Jézus Szent Nevének emlékezete is.

2./ Kedden reggel 8 órakor szentmise

3./ Szerda, január 6-a VIZKERESZT ünnepe – parancsolt ünnep. Itt délután 5 órakor lesz a szentmise és az ünnepélyes vízszentelés.

Tekintettel a munkanapra a Szent Imre téri templomban kedden este 6 órakor az ünnepre elővételezett szentmise. Szerdán ott reggel ½ 8, ½ 10 és este 6 órakor lesznek szentmisék

4./ A hitoktatókon keresztül várjuk az elsőáldozásra, elmaradt keresztelésre vagy az őszi bérmálásra való jelentkezést.

Kertész Péter atya



A világ világossága a világba jött

A világ világossága a világba jött. Ez a világosság maga a mi Urunk Jézus Krisztus. De miért jött a világ világossága a világba? Azért mert szeret minket. És miért szeret minket? Ez az a kérdés, amire nincs válasz; mert a kérdés sem létezik. Az Istennel kapcsolatban nem lehet feltenni a kérdést, hogy ’miért szeret(?)…’ A szeretet Isten legbensőbb lényegéhez tartozik: ezért a szeretetben nincs ’miért’. Az olyan lenne, mintha azt kérdeznénk az Istentől: „miért vagy az, aki vagy?” „Miért vagy Isten?” – Nincs rá válasz, ezért a kérdés sem érvényes. Tulajdonképpen a kérdés sincs…
Ma nagyon sokszor a világban azt kell látnunk, hogy vannak emberek, akikben – látszólag – nincs szeretet. Látszólag! Azért látszólag, mert az ember teljesen nem lerontható, mert az Istentől van az ember, mint az Ő teremtménye; a bűnbeesés pedig nem egyenrangú a teremtéssel.
Az Istenben örök szeretet van. Az Atya és a Fiú végtelen szeretete a Szentlélekben. Igen. Végtelen ez a szeretet, mert nincs vége, de nincs kezdete sem. És Isten azért teremtett minket szeretetet befogadni képes, és szeretni tudó emberré, hogy ebből, az ő örök szeretetéből részesítsen minket. És itt értünk a Karácsony titkához: megszületik egy kisded, megszületik a Fiú. Megszületik a Fiú az időben. De ez a Fiú az, aki az Atyától születik örökké. A Húsvét misztériumában feltárul az Isten irgalmassága. „Isten a Szeretet” – mondja János – aki látta az Urat a kereszten meghalni. És ugyanez a János írja, hogy a világba jött a világosság…
Betlehemben, a jászólban, ha betekintünk erre a kisgyermekre, az újszülött Jézusra: az Isten szeretetét láthatjuk. Isten mindent azért cselekszik, mert szeret; de hogy miért szeret, azt nem lehet megmondani… Az azt jelentené, hogy meg tudnánk mondani, hogy az Atya miért szereti a Fiút, és a Fiú miért szereti az Atyát, és ezt nem tudjuk megmondani, mert ennek a szeretetnek nincs oka. Ennek a szeretetnek nincs indoka. Nincs ezért, vagy azért: akkor az nem volna szeretet. A szeretet indokolatlan. Hogyha valaki nem szeret minket, de mi szeretjük, de nem tudjuk miért, szinte magunk előtt is (szégyenkezünk?) csodálkozunk, hogy csak szeretni tudjuk, és ez nagyon fájdalmas. De ez az Isten Igéjének egy részecskéje bennünk. Azért, hogy látni tudjuk az Igét: egy részecske megvan bennünk az Igéből.
A világ világossága a világba jött: aki maga Krisztus, az Örök Fia a Mennyei Atyának. A földi születése képe az örök születésének. A világ világossága a világba jött, hogy világítson nekünk. Ez Isten örök szeretete.

Zámbó Károly atya



Az Ige megtestesült

Karácsony Szent Ünnepén a szeretetet ünnepeljük. Elsősorban azt a szeretetet, amely a Szentháromság egy Isten örök szeretete. Ez a szeretet az Atya szeretete a Fiú iránt, és a Fiú szeretete az Atya iránt a Szentlélekben. Ez a szeretet alkotta meg a világmindenséget, és erre a szeretetre van rendelve az ember, aki Isten úgy teremtett, hogy tudjon szeretni, és tudja a szeretetet befogadni. Ez a szeretet rejtetten van jelen a világban. Különösen igaz ez most, amikor a járvány miatt sokak lelkében félelem van. Amikor Karácsonyt sem tudjuk a megszokott ünnepélyességgel ünnepelni, hiszen korlátozások miatt sokan nem tudnak szeretteikhez eljutni, és a templomi karácsonyi ünnepi szertartásokat is legfeljebb csak a képernyőn tudják követni… Kétségtelen, hogy ez szomorúságot jelent. Azonban mégsem vagyunk teljesen vígasz nélkül. Az imádság, és a hit ereje ilyenkor talán még hangsúlyosabban jelen van életünkben. Az idei Karácsony csendesebb lesz, mint ahogy évek óta megszoktuk. Azonban ez a csend rá kell hogy döbbentsen minket egy meglátásra, amit meg kell gondolnunk. Vajon miért teremtett volna minket az Isten szeretetre alkalmas lényekké, ha nem azért, hogy abból a szeretetből részesítsen minket, amely az Ő örök szeretete? Az Isten örök Igéje azért lett emberré a mi Urunk Jézus Krisztus által, hogy az Ő örök Isteni szeretete jelenjen meg általa, és a mi életünk is ebben a szeretetben teljesedjen ki. Az emberi élet végső értelmét Krisztusban tudjuk megtalálni. Küzdelmeink, szenvedéseink, de örömeink és jótetteink végső értelme is Krisztusban van. A hitvesi szeretet, a szülői szeretet, a barátság, és minden nemes érzelem, amely az életet gazdaggá teszi, Krisztusban kell hogy elnyerje a beteljesedését. Ezért lett Isten emberré. Az Isten örök igéje a világba jött, de nem csak a bűn miatt, hanem hogy életünk végső értelmét és beteljesedését is megtaláljuk őbenne. Ezekkel a gondolatokkal kívánok Áldott Karácsonyi Ünnepet és Boldog Új Évet egyházközségünk minden tagjának, Királyerdő katolikus híveknek, és családtagjaiknak.

Zámbó Károly atya



ADVENT 4. VASÁRNAPJA - 2020.12.20.

1./ A Szent Imre téri Betlehemnél ma délután 4 órakor lesz a negyedik adventi gyertya gyújtása.

2./ Kedden reggel 8 órakor szentmise lesz.

3./ Szerdán reggel 6 órakor lesz a Szent Imre téri Kisboldogasszony templomban az utolsó adventi hajnali szentmise.

A karácsonyi ünnepkörben templomunk miserendje:

december 24-én – Karácsony vigília napján délután 5 órakor lesz az előre hozott „éjféli” szentmise

december 25, 26 és 27-én – Karácsony és Szent Család ünnepnapjain, valamint január 1-jén, Újév napján délelőtt 10 órakor lesz a szentmise

december 31-én – Szilveszter napján pedig délután 5 órakor tartjuk szentmise keretében az év végi hálaadást.

A hirdetőtáblán, az Egyházközségek honlapjain, valamint a Csepeli Hírmondóban olvasható részletesen is, hogy a csepeli katolikus templomokban mikor lesznek karácsony ünnepkörében a szentmisék.

Kertész Péter atya



Üdvözlégy, kegyelemmel teljes, az Úr van teveled!

Az angyal így köszöntötte Máriát, olvashatjuk Advent IV. vasárnapjának evangéliumában. (Lk 1,26-38) Abban az evangéliumi részletben, amely arról szól, hogy Mária, aki jegyese volt Józsefnek, szűzi méhében foganni fog Isten erejéből. A Fiút, aki így születik, a „magasságbeli Isten Fiának fogják hívni”. Ez a tisztaság, ez a szűzi egyszerűség illik az Isten művéhez. Isten művei rejtetten vannak jelen. De jelen vannak a világban, és az ember szabadságának a beteljesedése abban rejlik, hogy felismerje ezeket a műveket. A Húsvét mottója lehetne: „a halál és élet harcra szállt”. (Hozsanna énekeskönyv 86.) A Karácsony mottója pedig ennek megfelelően az lehetne, hogy harcba szállt a világosság és a sötétség. A világosság győz: mert Isten belül világosság. Isten belül szeretet, mert az Atya, és Fiú örök szeretete az Szentlélekben: az Isten belső élete. Ez a szeretet teremtette a világmindenséget. A világban a világosság is ebből az Isteni szeretetből van teremtve. Az ember legmélyebb indíttatásaiban ehhez a szeretethez van rendelve. Ez azonban a világban titkosan van jelen. Nekünk magyaroknak ezt azért lehet megérteni, vagy legalábbis megközelíteni, mert a mi nemzeti géniuszunk is ehhez a titokhoz igazodik. Nehezen megközelíthető valóság ez, de ha kinyílik, élet van benne. Karácsony titkában ugyanakkor az is feltárul, hogy van értelme az életünknek, és ez az értelem maga a mi Urunk Jézus Krisztus. Őbenne vagyunk ugyanis teremtve. Krisztus révén nyernek bocsánatot a bűnök, és van boldog örök élet. De ami jó, ami szép, oda is el kell érnie Krisztusnak: hogy értelme legyen. Ezért valljuk, hogy az Isten Fia nem csak a bűn miatt lett emberré: hanem hogy az Isten örök szeretetéből részesítsen minket.

Zámbó Károly atya



ADVENT 3. VASÁRNAPJA - 2020.12.13.

1./ Szeplőtelen Fogantatás ünnepén, december 8-án Ferenc pápa meghirdette a Szent József évet 2020. december 8-tól 2021. december 8-ig. Hozzá hasonlóan mi is bizalommal forduljunk a Szent Család Gondviselő Őre, az Egyház védőszentje felé.
Boldog IX. Piusz pápa 150 ével ezelőtt, 1870. december 8-án nevezte meg így Szent Józsefet: - az Anyaszentegyház oltalmazója.

2./ A Szent József év meghirdetésével az ádventi idő mai harmadik vasárnapja való az örvendezés vasárnapja lett, amikor meggyújtottuk az ádventi koszorú harmadik gyertyáját.
A Szent Imre téri Betlehemnél délután 4 órakor lesz a gyertyagyújtás.

3./ Kedden reggel 8 órakor szentmisénkben a boldoggá avatott Brenner Jánosra emlékezünk. E napon mécses gyújtunk a Brenner János téren álló szobránál.
Ezen a napon kezdődik karácsony ünnepe előtt a Szállást keres a Szent Család ima kilenced is.

4./ Szombaton az esti szentmise előtt, vasárnap pedig a 10 órai szentmise kezdetekor gyújtjuk meg az ádventi koszorú negyedik gyertyáját.

5./ A mostani vírus időszakra tekintettel előre jelezzük, hogy itt a Királyerdei templomban

december 24-én – Karácsony vigília napján
délután 5 órakor lesz az előre hozott „éjféli” szentmise

december 25, 26 és 27-én – Karácsony és
Szent Család ünnepnapjain, valamint január 1-jén, Újév napján délelőtt 10 órakor lesz a szentmise

december 31-én – Szilveszter napján pedig
délután 5 órakor tartjuk szentmise keretéven  az év végi hálaadást.

Mivel nem tudni, hogy esetlegesen milyen további intézkedések, „lazítások” vagy „szigorítások” lesznek az ünnepekre, így előre tudjuk jelezni és rögzíteni szentmiséin időpontjait.

A hirdetőtáblán, valamint a Csepel Belvárosi és Királyerdei Egyházközségek honlapjaink olvasható részletesen is, hogy a csepeli katolikus templomokban hogyan lesznek karácsony ünnepkörében a szentmisék.

6./ Ismételten megköszönöm a kedves hívek templomi perselyadományait, valamint az egyházi hozzájárulások juttatását, ami ezen időkben is biztosítja a templom és plébánia működését.


Kertész Péter atya



KARÁCSONY  ÜNNEPKÖRÉNEK SZERTARTÁSI RENDJE CSEPEL KATOLIKUS TEMPLOMAIBAN

A mostani nehéz és bizonytalan helyzetre szeretnék előre jelezni kedves híveinknek a karácsonyi ünnepkörre előre tervezett templomi szolgálataink – szentmiséink rendjét, amit kérünk hogy fogadjanak megérftéssel.

DECEMBER 24. –  KARÁCSONY VIGILIA NAPJA
Belváros – Szent Imre tér
14 óra – vigília mise
18 óra – előre hozott „éjféli” szentmise

Béke tér – Jézus Szíve templom
15 óra – Betlehem nyitása
18 óra – előre hozott „éjféli” szentmise

Királyerdő
17 óra – előre hozott „éjféli” szentmise

DECEMBER 25, 26 és 27. – KARÁCSONY ÜNNEPEI és SZENT CSALÁD VASÁRNAP
valamint JANUÁR 1. – ÚJÉV NAPJA
a szokott vasárnapi miserend – Belváros:  ½ 8, ½ 10, ½ 12, és 18 óra
Jézus Szíve templom: 7, 9, 11 és 18 óra
Királyerdő: 10 óra

DECEMBER 31. – SZILVESZTERI ÉV VÉGI HÁLAADÁS
Belvárosban és a Jézus Szíve templomban – 18 órakor
Királyerdőben – 17 órakor

Kertész Péter és Kispál György
csepeli plébánosok



Tanúságtétel a világosságról

Az elmúlt vasárnap Keresztelő János, mint Isten tanúja jelent meg az evangéliumban. Az Advent harmadik vasárnapjának evangéliumi szakasza ugyanezt a kérdést járja körül, de más megvilágításban. Azt emeli ki az evangélium, akiről tanúságot tett János, és azt, hogy miért. Akiről tanúságot tett, az maga a világosság: a mi Urunk Jézus Krisztus. És azért tett tanúságot a világosságról, „hogy mindenki higgyen általa”. (Jn 1, 6-8, 19-28) A világosság a sötétségben világít – írja a János-evangélium bevezetője. Ehhez a bevezetőhöz csatlakozik, ennek a folytatása Keresztelő Szent János tanúságtételének a bemutatása. Mit jelent ez a számunkra? A mai világ – bizonyos értelemben – sötétségben van. De hozzá teszem, hogy ezt az akkori világról is el lehetett mondani, hiszen az evangélium minden korban érvényes. Az embert magát megkísérti a sötétség. Ennek a sötétségnek a lényege, az Isten nélküli élet. Az Isten nélküli élet az a sötétség, amely minden korban megkísérti az embert. Magának a bűn állapotának a realitása ez. Ezért a megváltás a világosságot jelenti. Jézus Krisztusban az Isten világossága ragyogott fel a történelemben. Belépett az Isten a történelembe, de nem azért, hogy magának a történelemnek a kérdéseit megoldja, hanem azért, hogy túlmutasson a történelmen. Azért jött a világba a világ világossága, hogy az Isten örök szeretetének a fényével árassza el az emberek életét. A mi egyéni életünkben kell hogy kigyúljon a világosság, aki maga Krisztus. Így tudnak az emberi kapcsolatok, a közösségek is átmenni a világosságba. Arra szólít fel minket Keresztelő Szent János az evangéliumban, hogy az életünkbe fogadjuk be Krisztust, a világ világosságát. Így lesz világosság az életünkben, és így lesz világosság körülöttünk.

Zámbó Károly atya



ADVENT 2. VASÁRNAPJA - 2020.12.6.

1./ Köszönet a Szent Erzsébet ünnepéhez kötődő karitász gyűjtésért, melynek összege itt templomunkban 70.000.- forint volt.

2./ Az adventi időben a Szent Imre téri templomban minden hétköznap – reggel 6 órakor roráté szentmise van.

3./ Itt templomunkban e héten kedden, mely nap a Szeplőtelen fogantatás ünnepe -  délután 5 órakor lesz szentmise, melyet temetési évforduló napján Ágoston atyáért ajánlunk.

4./ A szombati és vasárnapi szentmisék a szokott rendben és időben.

5./ Kérem, hogy még fokozottabban figyeljünk egymásra a járvány időszakában! Az előírt védekezéseket tartsuk be - az arcmaszk viselését, a távolságtartást. Ügyeljünk a méltó,  kézből történő szentáldozásra!

Aki életkora, vagy éppen betegség miatt nem tud részt venni a szentmiséken, a médiákban közvetített szentmiséken keresztül is lélekben csatlakozhat és végezzen lelki szentáldozást. Itt a templomban pedig ügyeljünk a kézből történő és méltó szentáldozásra!
Szentmiséinkben imádkozunk a járvány mielőbbi megszűnéséért.

Kertész Péter atya



Keresztelő János, Isten tanúja

Advent második vasárnapján az evangélium Keresztelő János szikár alakját állítja elénk. (Mk 1, 1-8) Az Isten tanúja ő. Az előhírnök, ahogy mondani szokták, de hogy előhírnök lehessen előbb, az Isten tanújává kellett hogy legyen. Az Isten közelségében élt, az Isten lelke által ihletve beszélt. Különleges adomány, amit kapott az Istentől. Van egy több évtizede fennálló tudományos nézet, miszerint János a qumráni közösségben nevelkedett, mivel ők fiúk nevelését is vállalták. Apja, Zakariás -talán idős kora miatt - esetleg rábízhatta fia felnevelését egy qumráni családra. (A kérdéshez forrás: Katolikus Lexikon, qumráni közösség szócikk.) Azonban János különleges karizmát kapott, a prófétálás karizmáját. Ezt pedig intézmény, vagy iskola nem tudja megadni, hanem csak Isten. Ha János kapcsolatban is volt Qumránnal, mindenképpen túlmutat rajta. Az ő előhírnöki hivatása prófétai hivatás, és mint ilyen, nem illeszthető bele semmilyen irányzatba. Ez azt jelenti, hogy az Isten ereje nyilvánult meg abban, ahogyan Keresztelő Szent János hatására valóban megtértek az emberek: elhagyták addigi bűneiket, és bűnös életüket, és megújultak. János a Szentlélekkel és a tűzzel való megkeresztelkedést hirdeti nekik, mint a Messiás művét. Ez már Pünkösdre utal? Talán igen, de leginkább azon túlra. Az élet olyan fordulatát jelenti, olyan megtisztulását, amely ennek a földi életnek a kereteit meghaladja. Az örökkévaló mennyei boldogságot jelentheti ez, amikor az üdvözült lélek minden bűntől megtisztult.

Zámbó Károly atya



ADVENT 1. VASÁRNAPJA - 2020.11.29.

1./ A mai vasárnap  az új egyházi év kezdete. A szombati és vasárnapi szentmisék kezdetekor ünnepélyesen gyújtjuk meg itt a templomban az adventi koszorú gyertyáit.

2./ A Szent Imre téri templomban minden hétköznap – szombati napokon is reggel 6 órakor roráté szentmise van.

Itt templomunkban e héten kedden 8 órakor és első pénteken délután 5 órakor lesz szentmise, majd az első pénteki Szentségimádás.

A szombati és vasárnapi szentmise a szokott rendben.

4./ Kérem, hogy még fokozottabban figyeljünk egymásra a járvány időszakában! Az előírt védekezéseket tartsuk be - az arcmaszk viselését, a távolságtartást. Ügyeljünk a méltó, kézből történő szentáldozásra!
Aki életkora, vagy éppen betegség miatt nem tud részt venni a szentmiséken, a médiákban közvetített szentmiséken keresztül is lélekben csatlakozhat és végezzen lelki szentáldozást.
Itt a templomban pedig ügyeljünk a kézből történő és méltó szentáldozásra!

Szentmiséinkben imádkozunk a járvány mielőbbi megszűnéséért.

5./ A Szent Imre téri templomnál a mai vasárnap a szentmisék időszakában az Etalon kiadó kiadványai kaphatók.

6./ Előre jelezzük, hogy december 8-n, a jövő hét keddjén Ágoston atya temetési évforduló napján nem reggel, hanem délután 5 órakor lesz szentmise, melyet érte ajánlunk fel.

Kertész Péter atya



Virrasztva várjuk a Király érkezését!

Gondolatok Advent első vasárnapjára

Advent első vasárnapjának evangéliuma tömörségében is sokatmondó: virrasztásra, várakozásra szólít fel.
(Mk, 13, 33-37) Ez a virrasztásra, várakozásra való felszólítás az Úr Jézus Krisztus második eljövetelére vonatkozik. De Advent idején az első eljövetelre való várakozást felidézzük, és lélekben újra átéljük. Ugyanakkor még bennünk cseng Krisztus Király ünnepének hangvétele. Mert Király ő, de olyan Király, aki a legjobb, leghatalmasabb uralkodó: azt adja, amire igazán szükségünk van: önmagát, és végtelen szeretetét. És önmagában az életet, mert ő maga az Élet. Megragadott Krisztus Király ünnepének olvasmányából egy részlet: „utolsó ellenségként a halál semmisül meg”. (1Kor 15, 20-26.28) Jézus Krisztus Urunk így Uralkodik: ott gyógyít minket, ahol a legsebzettebbek vagyunk: a létünk gyökerénél. Mert akár milyen boldog lenne valaki itt a földi életében, a halál lerontja. De a halál is azért rossz, mert nem egyszerűen arról van szó, hogy életünk itt a földön véget ér, és átmegy egy más létmódba, hanem érezzük, hogy a halál az a bűnnel van összefüggésben, a bűnbeesés, az ősbűn következménye. Jézus Krisztus meghalt érzünk, halálát felajánlotta bűneink bocsánatáért mint engesztelő áldozatot. Így vetette uralma alá a mindenséget, de az emberi sorsot is: az Ő uralma alatt van az ember életének kiteljesedése, amiért az Isten teremtett minket. Arra teremtett minket az Isten, hogy az ő szeretetéből részesítsen minket. Ezzel a gondolattal éljük át az adventi időszakot. Virrasztva várjuk azt a Királyt, Krisztust, aki életünk legmélyebb beteljesedését adja meg önmagában.

Zámbó Károly atya



KRISZTUS KIRÁLY VASÁRNAPJA - 2020.11.22.

1./ A mai vasárnap KRISZTUS KIRÁLY ÜNNEPE, az egyházi év utolsó vasárnapja.
Szent Erzsébet ünnepét követően pedig a mai nap templomi adományait a karitász munka támogatásához ajánljuk fel.
E gondolathoz tartozik Borbély Lénárd polgármester úr levele, felhívása is – mely olvasható lesz a hirdetőtáblán is.

2./ A jövő vasárnap már az új egyházi év kezdete. Szombaton az esti szentmise kezdetekor és az ádventi vasárnapokon ünnepélyesen gyújtjuk meg itt a templomban is az adventi koszorú gyertyáit.

3./ Kérem, hogy még fokozottabban figyeljünk egymásra a járvány időszakában! Az előírt védekezéseket tartsuk be - az arcmaszk viselését, a távolságtartást. Ügyeljünk a méltó,  kézből történő szentáldozásra!
Aki életkora, vagy éppen betegség miatt nem tud részt venni a szentmiséken, a médiákban közvetített szentmiséken keresztül is lélekben csatlakozhat és végezzen lelki szentáldozást.
Itt a templomban pedig ügyeljünk a kézből történő és méltó szentáldozásra!

4./ Szentmiséinkben imádkozunk a járvány mielőbbi megszűnéséért, valamint e hónapban a tisztítóhelyen szenvedő lelkek javára felajánlható búcsúnyerés szándékával is.


Kertész Péter atya



 „EGY CIPŐSDOBOZNYI SZERETET”

Az idei esztendőben a koronavírus járvány miatt a csepeli önkormányzat nem rendezi meg a hagyományossá vált Szent Erzsébet Jótékonysági Bált, melynek célja évek óta a rászoruló vagy hátrányos helyzetű családok, közösségek támogatása.
Kérem, legyen partnerem és csatlakozzon Ön is a jótékonysági akcióhoz, hogy minél több szempár ragyogjon és jóleső boldogság töltse el az ajándékozott és ajándékozó szívét! A mottó „egy cipősdoboznyi szeretet!”

Mit kell tennie?
Egy jó állapotban lévő cipősdobozt töltsünk meg ajándékokkal (játék, iskolai eszközök, édesség, higiéniai eszközök stb.). Fontos, hogy a feldíszített dobozra írja rá, milyen korú lánynak/fiúnak szánják a meglepetést. Az akció keretében lehetőségük van tartós élelmiszercsomag összeállítására is. Kérjük, hogy az ajándékdobozra vagy az élelmiszercsomagra írják rá: „Szent Erzsébet – Csepel” Az összeállított cipősdobozokat vagy az élelmiszercsomagokat 2020. december 15-ig Budapest XXI. Kerület Csepel Önkormányzata portáján (Csepel, Szent Imre tér 10.)van lehetőségük leadni. A szeretet mindenkié!

Csepel, 2020. november 16.
Segítségét, támogatását megköszönve: Borbély Lénárd polgármester



Krisztus Király!

Krisztus Király ünnepe az egyházi évet lezárja. Ezáltal kétségkívül előtérbe került ennek az ünnepnek az eszkatológikus jellege. Előtérbe került az a vonása, hogy Krisztus a történelem végén, második eljövetelekor mint bíró fog ítélkezni. A király egyúttal a legfőbb bíró is volt a régi királyságokban. Ugyanakkor a Krisztus Király ünnepe régen október végén volt, nem kifejezetten eszkatológikus jelentése volt, hanem az, hogy Jézus Krisztus Urunk most is királyként uralkodik az egész teremtett világon. De mit is jelent ez az uralkodás? Azt, hogy Krisztus az élet minden szegmensén uralkodik. Minden bűn, szó, tett, gondolat, amely Krisztus igazságának ellenében van, magában hordozza az Istentől való elszakadást. Nem csak arról van szó, hogy Krisztus az utolsó ítéleten mindenkit megítél, minden cselekedetünket mérlegre teszi a saját ítéletében, hanem arról is szó van, hogy magában a cselekedetben is benne van az ítélet. Krisztusban élve, a szentségek által megerősödve ezt egyre inkább érezzük. De Krisztusban van a bűnök bocsánata is, ezért kell naponta lelkiismeretvizsgálatot tartanunk, bűneinket megbánva. Krisztus vére által üdvösségünk van, bűnbocsánatban részesülünk. Isten az ő teremtő erejével felemel minket. A Krisztus Király vasárnapjának evangéliumában (Mt 25, 31-46) Jézus egy királyról mond példabeszédet, aki ő maga, és a király megjutalmazza azokat, akik vele irgalmasok voltak. Akik enni-inni adtak neki, akik betegként meglátogatták, ínségében segítették. Akik nem így tettek azokat megbünteti. Miért várja el Jézus Krisztus Urunk az irgalmasságot tőlünk? Mert ő maga is irgalmas. Isten alapvonása az irgalom, és Krisztusban Isten irgalma jelent meg számunkra. Minden olyan cselekedet, amely által Krisztus van jelen, az irgalmasság cselekedete. A legnagyobb irgalom Krisztus fölragyogtatása a világban. Az egyház akkor irgalmas, hogyha Krisztusról tanúságot tesz. Az emberiség legnagyobb nyomora, legnagyobb éhínsége az Istentől való elszakadás. Ezt a legnagyobb nyomort enyhíteni kell.

Zámbó Károly atya

Fotó: Papp Tamás



A Magyar Világhiradó, 656. 1936. szeptemberében bemutatott adása hírt ad királyerdő parcellázásáról:
Új nyaraló- és üdülőtelep létesül a Csepel szigeti Királyerdőben

A filmhiradóban elhangzó szöveg: "A főváros közvetlen szomszédságában, a csepeli kis Duna-ág mentén, a Boráros tértől hét kilométernyire terül el a királyi család 720 holdas erdeje, amely már régen megragadta az evezősök és kirándulók figyelmét, de az idegenektől eddig szigorúan elzárt vadászterületet csak két évvel ezelőtt nyitották meg a nagyközönség számára. Ezzel egyidejűleg megkezdődtek azok a nagyarányú kulturális munkálatok is, melyek a települők közlekedését vannak hivatva kényelmessé tenni, és ezáltal is közelebb hozni ezt a festői területet a fővároshoz. Úgy a vidék szépsége, mint a víz mentén húzódó fenyvesek páratlan levegője mind számosabb embert vonzott ide, és megkezdődött a pestiek és a környékbeliek települése a szebbnél-szebb részletekben bővelkedő erdőterületen. Rövid idő alatt közel ezer ház, villa és hétvégi nyaraló épült itt fel. Az erdő alján, a Duna-parton pedig kezdetüket vették azok a munkálatok, amelyek a Duna-meder kiszélesítése és a part feltöltése révén az ország legnagyobb méretű sport- és strandtelepét készítik elő, amely 3 és fél kilométer hosszúságban a bársonyos homok és tójellegű víz találkozásánál vonzza magához az erdő, a víz és a sport szerelmeseit."


Szent Rita mise

2013. május 22-én, Szent Rita ünnepén, a hat órakor kezdődő szentmise egyben kántorunk, Juhász Veronika egyházkarnagyi vizsgája is volt. A Mária Szíve kórus közreműködésével elhangzott Horváth Ottó (1917-1975) évtizedek óta nem hallott, Szent Rita tiszteletére írott háromszólamú vegyeskari miséje.


Kedves Testvérek! Személyesen nem találkozhatunk. Ennek ellensúlyozására és közös emlékeink felelvenítésére újból felkerül a honlapra az adott hónap egy-egy időszakának eseménye az előző évekből. Lesznek ezek között videók, hangfelvételek, valamint a Mária Szívében címmel éveken át megjelenő újságból írások, melyeket érdemes újra elővenni.
A sorban elsőként Jakob Matthew atya 2013-ban Királyerdőn tett látogatásának hangfelvétele hallgatható meg.

Hangfelvétel: Gaiger Péter, fotó: Papp Tamás - 2013.



HÚSVÉT III. VASÁRNAPJA - 2020.04.26.

A „korona vírus” járvány miatt továbbra is szűkebb a mozgási lehetőségünk. Templomainkban nyilvános szentmisét és bármilyen vonatkozású közösségi liturgiát tartani nem lehet.
Alkalmas időjárás esetén a Szent Imre téri Kisboldogasszony templom főkapuját a szélvédő üveg ajtóig nyitva tartjuk, hogy legalább az erre járók egy rövid fohászra betérhessenek templomunkban és egy tekintetet vethessenek a nálunk „fogságban lévő” Czestochowai Szűz Mária kegyképre mely látogatásoknak szinte naponként tanúja vagyok.
Magam, mint plébános minden nap csak „nép nélküli” szentmisét mutathatok be, de megpróbáljuk más templomokhoz hasonlóan és eddigi törekvésünket követni, hogy egyházközségünk facebook (fészbuk) oldalán vasárnaponként délután 3 órakor szentmisét közvetítsük, mely elérhető: Bp. XXI. Csepel-Belváros Római Katolikus Plébánia

A továbbiakban is  elimádkozom a rózsafüzért Szűz Mária kegyképe előtt, akihez bizalommal forduljunk, mint Égi Édesanyánkhoz: „Częstochowai Szent Anya, kegyelemmel, jósággal és könyörülettel teljes. Neked ajánlom minden gondolatomat, szavamat és tettemet, lelkemet és testemet. Alázattal könyörgöm áldásodért és imáidért hogy üdvözüljek. Teljesen feléd fordulok ma, testemmel, lelkemmel, örömben és szenvedésben, hogy elnyerhessem magamnak és testvéreimnek áldásodat itt a földön, és az örök életet a mennyben. Ámen.”

Maradjunk együtt lélekben és imádságban! A rádió, televízió vagy facebook oldalakon közvetített  szentmisékben végezzünk lelki áldozást – természetesen a szentmise közvetítés elején felindított, őszinte bűnbánattal. A lelki áldozáshoz kapcsolódó imádságunk legyen:Jézusom! Hiszem, hogy jelen vagy a legméltóságosabb Oltáriszent-ségben. Mindennél jobban szeretlek, és vágyom rá, hogy a lelkembe fogadhassalak. mivel most nem tudlak szentségi módon magamhoz venni, jöjj, legalább lelki módon, a szívembe! Ne engedd, hogy elszakadjak Tőled! – Ámen.

A mai vasárnap a jó termésért való imanap van. E nehéz időben is bizalommal kérjük a Gondviselőt, hogy most is, de az egész esztendőben jusson, legyen kenyér minden család asztalára.
A héten első péntek is lesz. A januárban megkezdett nagykilencedben ismét csak lelki szentáldozásban tudunk részesülne, de hiszünk és bízunk Jézus Szent Szívének irgalmas szeretetébe.
A napon kezdjük a májusi litániákat is – melyet végezzünk családjainkban a Loretoi litániát imádkozva.
Legyen a hónap első szombatja Mária szeplőtelen szívének ajánlva.

Kérem, hogy halaszthatatlan ügyekben – gondolok itt elsődlegesen a temetésekre – előzetesen telefonon keressenek – a 06 /  20 – 917-7598 mobil számon.

Imádságos köszöntéssel
KERTÉSZ PÉTER - Budapest Csepel Belváros és Királyerdő plébánosa





Jézus megjelenik az úton a tanítványoknak

Húsvét harmadik vasárnapjának evangéliuma még a húsvét vasárnap történései közé tartozik. (Lk 24 13-35) A feltámadás eseménye annyira friss és újszerű, hogy a tanítványok fel sem fogják. Aki hallott a feltámadásról, az sem foghatta fel. Tehát az apostolok és a tanítványok nem „hiszékenyek” voltak. Akik látták is a feltámadott Jézust, azok számára is olyan lehetett, mintha „kikapcsolt” volna az értelmük, mert egy következő találkozás alkalmával szinte nem merték hinni. Az evangéliumok feltámadás-elbeszélései visszaadják ezt a hangulatot. Ebből látszik, hogy mennyire meghatározó volt a feltámadás. Ha nincs a feltámadás, nincs Jézusról a többi elbeszélés sem, a szenvedés, a tanítás, a csodák: nem volna értelme. Olyan öncélú historizálás lett volna Jézusról történeteket szóban átadni, hogy ezt nem tehették volna meg, hogy nemzedékeken áthagyományozzanak egy tanítást, a feltámadás nélkül, azt mintegy kitalálva hozzá. Ilyet nem tehettek volna: nem lettek volna olyan helyzetben. Hogy miért nem, annak sok szempontjából csak egyet emeltek ki: a történelmet a győztesek írják. Izrael akkor leigázott ország volt. Egy levert messiás-mozgalom mélyebb vereség volt, mint mondjuk az 1956-os levert forradalom. Egy forradalomnak, mint amilyen az 1956-os forradalmunk volt, ha le is verik, azért lehet áldott emléke, a helytállás erkölcsi győzelme, az elmenekültek, vagy a csendesen túlélők körében megtermi a jó emlékezet virágszálait. Ilyen utóemlékezete egy bukott messiás-mozgalomnak nem lehetett: azért nem, mert a messiás-mozgalom mögött az Isten tekintélye áll. Isten pedig nem bukhat meg: tehát Jézus, ha elbukott, ha megölték: akkor nem ő volt a Messiás. Ez lehetett a gondolatuk az Emmauszba tartó tanítványoknak. Szomorúan mennek Emmauszba, gyalogosan távolodnak Jeruzsálemtől. És akkor egy idegen hozzájuk csapódik, megkérdezi, miről beszélgettek. Akkor ezen elcsodálkoztak, hogy bizonyára az egyetlen idegen, aki nem tudja mi történt ezekben a napokban a városban? És az idegen visszakérdez: „Miért, mi történt”? Ekkor elmondják neki a Názáreti Jézus esetét: aki sok csodát tett, és úgy tanított, mint előtte senki más. Azt hitték, hogy ő a Messiás. De a főpapok és a vének halálra adták. Kivégezték. Három napja meghalt, és eltemették. Ekkor Jézus,  mivel ő csatlakozott hozzájuk, de nem ismerték fel, – elmagyarázta az írások alapján, hogy mindennek úgy kellett történnie, ahogy történt. Mikor esteledett, elfáradtak. Kérlelték az idegent, hogy maradjon velük. Egy fogadóba betértek: amikor Jézus megtörte a kenyeret, a tanítványok felismerték, de eltűnt előlük. Még abban az órában visszatértek Jeruzsálembe… Ez utóbbi mozzanat jól mutatja az evangélium lendületét: a feltámadás bizonyossága olyan erőt adott a tanítványoknak, hogy elfelejtve fáradtságukat, kimerültségüket, visszaindultak Jeruzsálembe, az apostolokhoz. Az evangélium így született: Krisztus feltámadásából. Az evangélium ezért: igazolja a feltámadást. A feltámadásra is érvényes Newman megállapítása: a Szentírás bizonyít, de az Egyház tanít. Az Egyház tanítja a feltámadást a Hiszekegy-ben. A Szentírás pedig bizonyítja: ha Krisztus nem támadt fel, akkor nincs evangélium, mert nincs az a közösség sem, amit az evangélium, az örömhír hozott létre, és amely közösségben az újszövetségi iratok megszülettek, és amely elfogadta azokat hitelesnek. Életünknek ebben a megpróbáltatásokkal teli időszakában Krisztus feltámadásának a fénye jelentsen világosságot, és reménységet. Adja meg a mindenható Isten, hogy ezt a mostani válságot legyőzve egy igazságosabb világ jöjjön el, mint amilyenben eddig éltünk.

Zámbó Károly atya

Kép: Id. Markó Károly: Krisztus menetele Emmauszba, 1859, MNG



HÚSVÉT II. VASÁRNAPJA - 2020.04.19.

Kedves Hívek!

Szent II. János Pál pápa – immár 20 éve  - 2000. április 30-át, Húsvét II. vasárnapját az Isteni Irgalmasság vasárnapjává nyilvánította az egész Egyházban. E napon a szentek sorába emelte boldog Fausztina Kowalska nővért, akit az isteni irgalmasság apostolaként ismer az egész világ.

2005. április 2-án lépett a földi világból a mennyei hazába II. János Pál pápa. Ez a nap abban az esztendőben az Isteni Irgalmasság vasárnapját megelőző szombat este volt. Hisszük, hogy már akkor az Isteni Irgalmasság örök szeretetébe fogadta nagy apostolát, akit XVI. Benedek pápa 2011. május 1-jén a boldogok sorába, Ferenc pápa pedig 2014. április 27-én a szentek sorába iktatott.
Jelmondata: „TOTUS TUUS!” – „EGÉSZENT A TIÉD!” vonatkoztatta a Szűz Anyára, akinek Jézushoz hasonlóan hűséges gyermeke akart lenni és az is maradt. Az Égi Anya pedig megmutatta iránta oltalmazó szeretetét, amikor oly csodálatosan megmentette életét. Az a köszöntés pedig, amellyel megválasztásakor lépett a világ elé benne is mindenkorra megmaradt: „NE  FÉLJETEK!” A mai vasárnap szentmisénkben, majd azt követően az Isteni Irgalmasság rózsafüzérében és litániájában bizalommal fordulunk az Isteni Irgalmassághoz.

A „korona vírus” járvány miatt továbbra is  szűkebb a mozgási lehetőségünk. Templomainkban nyilvános szentmisét és bármilyen vonatkozású közösségi liturgiát tartani nem lehet. Alkalmas időjárás esetén a templom főkapuját a szélvédő üveg ajtóig nyitva tartjuk (Csepel Belváros), hogy legalább az erre járók egy rövid fohászra betérhessenek templomunkban és egy tekintetet vethessenek a nálunk „fogságban lévő” Czentochowai Szűz Mária kegyképre mely látogatásoknak szinte naponként tanúja vagyok. Magam, mint plébános minden nap csak „nép nélküli” szentmisét mutathatok be, de megpróbáljuk más templomokhoz hasonlóan és eddigi törekvésünket követni, hogy egyházközségünk facebook (fészbuk) oldalán vasárnaponként  délután 3 órakor szentmisét közvetítsük, mely elérhető: Bp. XXI. Csepel-Belváros Római Katolikus Plébánia

A továbbiakban is  elimádkozom a rózsafüzért  Szűz Mária kegyképe előtt, akihez bizalommal forduljunk mint Égi Édesanyánkhoz: „Częstochowai Szent Anya, kegyelemmel, jósággal és könyörülettel teljes. Neked ajánlom minden gondolatomat, szavamat és tettemet, lelkemet és testemet. Alázattal könyörgöm áldásodért és imáidért  hogy üdvözüljek. Teljesen feléd fordulok ma, testemmel, lelkemmel, örömben és szenvedésben, hogy elnyerhessem magamnak és testvéreimnek áldásodat itt a földön, és az örök életet a mennyben. Ámen.”

Maradjunk együtt lélekben és imádságban! A rádió, televízió vagy facebook oldalakon közvetített  szentmisékben végezzünk lelki áldozást – természetesen a szentmise közvetítés elején felindított, őszinte bűnbánattal. A lelki áldozáshoz kapcsolódó imádságunk legyen: Jézusom! Hiszem, hogy jelen vagy a legméltóságosabb Oltáriszentségben. Mindennél jobban szeretlek, és vágyom rá, hogy a lelkembe fogadhassalak. mivel most nem tudlak szentségi módon magamhoz venni, jöjj, legalább lelki módon, a szívembe! Ne engedd, hogy elszakadjak Tőled! – Ámen.

Esztendők óta már Csepel Belvárosban az Isteni Irgalmasság vasárnapján, Királyerdőben pedig a rá következő vasárnap történt a Betegek szentségének közös templomi kiszolgáltatása. Ez évben ezt most megtartani nem tudjuk, de a későbbiekben, amikor a „zártság” feloldódik, még nagyobb reménnyel, bizalommal és hittel várjuk az Úr Jézussal való találkozást e szentmisében – a szentségekben.

Imádságos köszöntéssel
KERTÉSZ  PÉTER - Budapest Csepel Belváros és Királyerdő plébánosa





Sokan e napokban már elkészítik adóbevallásaikat. Püspöki Karunk kéri, hogy adója 1 %-val támogassa a Magyar Katolikus Egyház szolgálatait.Technikai szám: 0011. A Katolikus Egyház technikai számát adóbevallásukon azok is tüntessék fel, akik ténylegesen adófizetésre nem kötelezettek.
A második 1 % felajánlásával pedig támogassa a Katolikus Karitász szolgáló szeretetét. Adószáma: 19666275-1-43.

Szükséges ügyintézésre kérem, hogy keressenek az alábbi mb. számon: 06 / 20 / 917 – 7598





Krisztusban az Isten Irgalmassága van köztünk

A Húsvét második vasárnapja az Isteni Irgalmasság vasárnapjaként van megjelölve. A tanítványok együtt voltak az utolsó vacsora termében, de a zsidóktól való félelem miatt zárva tartották az ajtót. Jézus pedig megjelent a zárt ajtók mögött, megmutatta kezén és lábán a szegek helyét, és azt mondta: „ne féljetek”. Az Isten Irgalmassága benne van jelen. Krisztus azt jelenti számunkra, hogy nem hiábavaló az életünk sok küzdelme, hanem van célja az életünknek, de ezt nem önmagunkban, hanem Krisztusban kell megtalálnunk, mint ahogy a teremtés is a Fiúban áll fenn. Benne kapjuk meg életünk értelmét. Az, hogy mi keresztények vagyunk, az nem jelentheti azt, hogy úgy viszonyuljunk a hit dolgaihoz, hogy vagy igaz, vagy nem, majd meglátjuk. Hanem: Krisztus maga az Igazság, aki bennünk is van. Nekünk nem valamit kell elfogadnunk, hanem valakit. Krisztusban kell élnünk, és akkor Krisztus bennünk él. Mi magyarok ezer éves keresztény államiságunk történetét talán sokszor azért nem értjük, mert elfelejtjük, hogy őseink keresztényként Krisztusban élve hozták meg sokszor súlyos döntéseiket, melyeket az örök Igazsághoz igyekeztek elsősorban igazítani, nem pedig a pillanatnyi érdekhez, és ezért néha úgy érezzük, hogy nem mindig hoztak racionális döntést. De tudnunk kell, hogy az árulás, a széthullás, az önfeladás, akkor sem jó döntés, ha rövid távon az tűnik racionálisabbnak. Krisztus megjelent a zárt ajtók mögött. Nem ennek a világnak a keretei között volt már akkor, hanem a végtelen örök dicsőségben, úgy hogy meghalt, de a halál nem úr rajta, többé nem hal meg. Ebben az örökkévaló állapotban engedte látni magát. Ez jelentett bátorítást az apostoloknak. És ebben van az Isten irgalma: hogy életünk nem a céltalanság és a széthullás felé tart, hanem van végső célja az életünknek: nem valami, hanem valaki: Krisztus, akiben kiteljesedik személyiségünk, az a teljesen egyedi érték, amelyet Isten egyénileg teremtett: azért, hogy az örökkévalóságban az Isten örök szeretetében kiteljesedjen. Ebben az igazságban kell megkapaszkodnunk a megpróbáltatások idején. Most, amikor az egész világ, és Nemzetünk is a koronavírussal küzd élet-halál harcot, látnunk kell világosan életünk végső értelmét Krisztusban.

Zámbó Károly atya


Feltámadtam!

És újból Veled vagyok - Alleluja!

Ezt a napot az Úristen adta - Alleluja!

Örvendezzünk és vígadjunk rajta - Alleluja!

Békesség Veletek - Alleluja! 

Én Vagyok ne féljetek - Alleluja!







Jézus Krisztus Urunk Feltámadása
Világosságunk és reménységünk

Gyakran elhangzik, hogy nehéz időket élünk. Életünk megszokott keretei összetörve. Ugyanakkor még sem vagyunk remény és vigasztalás nélkül. Hiszen templomaink nem üresek, az Úr Jézus most is jelen van kenyér és bor színe alatt, igaz szerény keretek között, de elvégezzük a nagyheti szertartásokat. Ebbe a hívek imádsággal, vagy a képernyő előtt ülve bekapcsolódnak, és ha fizikailag nem is tudunk egy helyen lenni, mégis együtt vagyunk az Úrral, és őbenne egymással, és ilyen módon megünnepeljük a Húsvétot, a mi Urunk Jézus Krisztus utolsó vacsoráját. Átéljük, amikor értünk megtöretett testét, és kiontott vérét kenyér és bor színe alatt adta az apostoloknak, és őáltaluk pedig nekünk is, vele leszünk a Golgota hegyén a kereszt alatt Máriával és János apostollal, és az ő dicsőséges feltámadott arcát is megláthatjuk Húsvét hajnalán. És látni fogjuk kezén és lábán a szegek helyét, és oldalán a nyílást, amelyet a lándzsa átütött, és Tamást, amikor megérintette kezével Jézus oldalát, és leborult előtte, és megrendülten kiáltotta: Én Uram, és Istenem! Az az első Húsvét is szomorúan kezdődött. Az apostolok, miután tizenegyen maradtak, az utolsó vacsora termében félve elbújtak. Hiszen Jézus tanítványai voltak ők, sok csodát láttak. Látták halottak feltámasztását is, amint Lázárt kiszólította a sírból. De most, hogy Jézust elfogták, megölték, és eltemették, mindennek vége. Pedig azt gondolták, hogy ő a Messiás. Jézus korában a messiási mozgalmak vezetőit, akik szabadulást ígértek a rómaiaktól, rendszerint megölték, és a tanítványaikat is. Most ez történt az ő mesterükkel is. Ötven nappal később, mégis kiálltak több ezer fős tömeg elé, és Péter vezetésével Jézusról beszéltek, minden félelmet hátrahagyva. Mi történt velük? A Szentírás nem hívő magyarázói ezt nem tudták megmagyarázni. Krisztus meghalt, és eltemették. De nem úgy támadt fel, mint Lázár, nem evilági, földi életre jött vissza, hanem előre ment az örök dicsőségbe. És ebben a megdicsőült állapotában látni engedte magát. Megjelent a zárt ajtók mögött. Megjelent a tanítványoknak az úton úgy, hogy előbb nem ismerték fel, de a kenyér megtörésekor felismerték, és akkor azonban eltűnt a szemük elől. Talán igaz sem volt mindez? Az apostolok értelme nem könnyen nyílt meg. Letörten, elkeseredve, de együtt maradtak. Péter szólt, hogy elmegy halászni, a többiek vele mentek, és látták, hogy valaki áll a parton. Előtte tűz, rajta hal, köréje ültek, de nem merték megkérdezni, hogy ki ő, mert tudták, hogy az Úr az. Akkor kérdezte Pétertől az Úr, hogy „Simon, Jónás fia: szeretsz engem?” És megkérdezte még egyszer, és harmadszor is: és ekkor eszébe jutott Péternek a háromszori tagadása. „Uram, te mindent tudsz, azt is tudod, hogy szeretlek téged!” – válaszolta akkor. Az apostolok negyven napon keresztül átélték, hogy az Úr Jézust időnként látni lehet, beszélni lehet vele, meg lehet tapintani, azután pedig nem lehet látni, de ezáltal kellett megérteniük, hogy mindig velük van. Megértették, hogy már nem úgy van jelen, hogy itt van, vagy ott, hanem mindig velük van, akkor is, amikor nem látják. Krisztus Urunk feltámadása valóságos esemény, de olyan esemény amely nem „evilágon” van elsősorban, hanem az örökkévalóságban. Evilágon annyiban van, amennyiben az „evilág” is az örökkévalóság része. Jézus úgy jelent meg, hogy az örök megdicsőülés állapotában van: többé nem hal meg, Úr a halálon is. És ha a halálon Úr, akkor mindenen Úr! Egyedül ő az utunk az Istenhez, és őáltala van üdvösségünk. Krisztus Istenhez akar vezetni minket, de önmagában: „Én vagyok az Út, az Igazság és az Élet!” Mártának pedig azt mondta: „én vagyok a Feltámadás és az Élet”. Úr a halálon, mert ő maga az Élet, és feltámadt, és ő maga a Feltámadás. Most, hogy ebben a nehéz helyzetben vagyunk, mi magyarok, és az egész világ: még jobban Krisztusba kell kapaszkodnunk, és vele együtt fel fogunk támadni.

Zámbó Károly
katolikus lelkipásztor



Nagypénteki Passió, Csepel-Királyerdő, 2018-as felvétel. Énekel a Mária Szíve Kórus; Karnagy: Bőgelné Juhász Veronika



Virágvasárnapi Passió, Csepel-Királyerdő, 2014. Idén nem ünnepelhettünk együtt a templomban, egy korábbi felvételt teszünk közzé. Énekel a Mária Szíve Kórus; Karnagy: Bőgelné Juhász Veronika



Megváltás a Golgotán

A mi Urunk Jézus Krisztus értünk vállalt kínszenvedéséről és Kereszthaláláról emlékezünk meg Virágvasárnap, és ezzel kezdetét veszi a Nagyhét. Az idén csendesebben ünnepel a világ kereszténysége, visszafogottan, egészen csendesen. A papok a szertartásokat egyedül végzik el, a hívek legfeljebb csak tévében, vagy interneten követhetik azokat. Ez még szomorúbbá teszi az ünnepet, és még inkább szívből jövő kiáltássá alakul imádságunk: Uram Irgalmazz! Krisztus Kegyelmezz! A virágvasárnapi bevonulási körmenet, az Úr egykori Jeruzsálemi bevonulásának az emlékére is csak lélekben lesz megtartva, amikor felhangzik az ének: „Megváltó Királyunk elébe megyünk, Méltó tisztelettel Urunkhoz legyünk, Hozsannát kiáltson néki minden hív, Dicséretet, áldást zengjen nyelv, és szív!” Most, amikor elcsendesedve emlékezünk a régi Nagyhetekre, szép szertartásokra, Passió-éneklésekre, azt kell mondani, bizonyára nem Isten akarta, hogy ez így történjen, de engedte. És akkor meg kell kérdeznünk: miért engedte? Sokan, sokféle szempontból fogják még elemezni ezt a mostani helyzetet, akkor is, hogyha Isten segítségével túl leszünk rajta. Az, hogy a világ nem lesz olyan, mint ezelőtt, az biztos, és  - bizonyos értelemben logikus gondolat. Egyrészt igaz, hogy minden esemény alakítja a világot. Egy háború után vagy akár Trianon után sem lett a világ olyan, mint előtte, legalábbis a mi „Magyar Világunk” biztosan nem. De ezután a megpróbáltatás után, ha vissza is tér régi életünk sok megszokott eseménye, ott lesz annak az érzése, hogy mindez milyen törékeny. Ez rá kell, hogy vezessen arra, hogy mindent megköszönjünk az Istennek. Nagyon úgy éltünk, hogy „minden olyan magától értetődő”, pedig minden jó mögött észre kell vennünk az Isten örök jóságát. Krisztus Urunk, azt, hogy megölik, hogy a zsidók halálra adják, és a római katonák keresztre szögezik: fölajánlotta értünk áldozatként. Ez az áldozat ez a felajánlás: nem pusztán az, hogy megölték, hanem ez a felajánlás, ez lett áldozat: megváltói Örök Áldozat. De ez már jelen volt előző este Nagycsütörtökön, az utolsó vacsorán is: hiszen hogyan adhatta volna a testét kenyérként, a bort véreként, ha nem ölik meg? A megváltói halál misztikusan már jelen volt az utolsó vacsorán: annak van külön a teste és a vére, akit megöltek. A Szentmisében ezért nem elsősorban az utolsó vacsora jelenik meg, hanem a Keresztáldozat. Az utolsó vacsora azért jelenik meg, mert a Keresztáldozat már akkor jelen volt, mivel örök áldozattá lett. Az utolsó vacsora elővételezés volt, Krisztus Urunk már ott is Testét és Vérét adta kenyér és bor színe alatt, amint másnap értünk kiontott. Nagypéntek ezért éppúgy a szeretet ünnepe mint a Karácsony. Azt láthatjuk a kereszten, hogy Isten mennyire szeret minket, hogy elment értünk a végsőkig. Azt mondhatjuk hálatelt szívvel ezért, amit az ókori keresztény himnusz: O Crux ave, spes unica, Ó üdvöz légy Kereszt, egyetlen remény!

Zámbó Károly
katolikus lelkipásztor














Áldott, boldog karácsonyt kívánunk!







Miserend

Mindenszentek-Halottak napja

2019. november 1. (péntek) - Mindenszentek ünnepe 10.00
2019. november 2. (szombat) - Halottak napja 8.00, 8.30, 17.00
2019. november 3. (vasárnap) 10.00












Őszi Egyházközségi kirándulás

2019. október 19. szombat
Találkozó: Szent Imre tér, reggel 9 óra (október 19.)
Várható hazaérkezés: délután 4 óra.
Távolság és Útvonal: kb. 10 km. a Máriaremetei templom és a Remete-barlang érintésével
Utazás: autóval vagy egyeztetés szerint tömegközlekedéssel.
A kirándulás plakátja a hirdető táblán megtalálható.





Augusztus 6. - Templomszentelésünk napja!

Sok éves, kényszerű várakozás után a 1967. tavaszán a XXI. kerületi Tanács megadta az engedélyt a Királyerdei Egyházközségnek, hogy az évekkel azelőtt, hatalmi szóval leállított kápolnaépítést befejezze. A hívek egy szívvel-lélekkel végzett, odaadott közös munkája eredményeként az előírt három hónapos határidőn belül felépült a templom. 1967. augusztus 6-án tartotta meg Shvoy Lajos püspök úr a szentelési szertartást. A nap eseményeit Székelyfi Pál atya jegyezte a Historia Domusba.





Így épült Királyerdő temploma

Miután a Királyerdő lakóinak lelki gondozásáért felelős lazarista atyákat a kommunista hatalom 1948 őszén kitiltotta Csepel területéről, hivatalosan megszűnt az önálló királyerdei lelkészség. A lazarista templom és anyaház építkezését leállították, korábban bérelt házait, köztük a Schmidt villa épületét elvették, saját tulajdonú ingatlanját és Csepel város által adományozott  templomtelkét államosították. Az őket követő két királyerdei plébános a Jézus Szíve templomban misézett és Csepel II. Plébánián látta el a királyerdei egyházkerület hivatalos teendőit.











A karácsonyi díszítés története: "1967. augusztus 6-án szentelte fel a templomot Shvoy Lajos püspök. 67 nyara nagyon száraz, az ősz pedig esős volt. A falak nem száradtak, karácsony közeledtével már nagyon penészesek voltak, amit megpróbáltak eltüntetni kevés sikerrel. Aranka néni, aki akkor főállású sekrestyés volt, adta az ötletet, hogy girlanddal díszítsünk. Először kötéllel oldottuk meg. Zöld cukor spárgával rákötöztük a gallyat, és szögekre akasztottuk föl, megfelelő formában. Mivel a templomban hideg volt, a fenyő nem hullott, ezért hamvazószerdáig fent hagytuk."  Tovább »




Csepeli betlehemes és Karácsonyi áhitat

December 24-én délután 14.00-kor Csepeli betlehemes játék kezdődik.
Az éjféli mise előtt, 23.30-tól a Mária Szíve Kórus karácsonyi koncertjére kerül sor. Karnagy: Bőgelné Juhász Veronika.

A betlehemes játékról: "a csepeli betlehemes több évszázados, magyar hagyomány szerinti szepelőkkel, szöveggel, mozgással, ugyanakkor jellegzetesen csepeli dallammal is rendelkezik. Tudunk több, ma is élő szépkorú emberről, akik elmondhatják magukról, hogy valamelyik betlehemes csapattal ők is vitték az Úrjövet, Advent örömét." A betlehemes játék csepeli történetéről, a helyi szokások felelevenítéséről Szalai Rita beszélt:  Tovább »



Úrnapi virágszőnyeg

Minden évben Úrnapján (Corpus Christi), az Úr Testének és Vérének ünnepén a templomunk bejáratáig levezető járdán színes virágszirmokból, zöld ágakból, fűből virágszőnyeget készítünk. Az ötletet 2001-ben Varga Erzsébet, templomunk akkori kántora hozta. Elmondta, hogy a Szent Imre téren, a Kisboldogasszony templom körül minden évben készítenek egyet az ottani fiatalok. Mi - akkori fiatalok - nagy lelkesedéssel fogadtuk az ötletet, hogy a templomunkban is megteremtsük ezt a hagyományt. Azóta is minden évben kérjük a hívek segítségét színenként szétválogatott szirmok, zöld ágak, levelek és fű gyűjtésére. Tovább »

Virágszőnyegek 2005 óta »


2018. június 9.

Szűz Mária Szeplőtelen Szíve

Egyházközségünk számára jeles nap Szűz Mária Szeplőtelen Szívének ünnepe. A liturgikus naptárba XII. Pius pápa 1944-ben vezette be és tette általánossá augusztus 22-én.
1969-ben – mai templomunk felszentelése után két évvel – Jézus Szent Szívének napját követő szombatra került át. Mozgó ünnep, idén június 9-én jegyzi a naptár.

Idén igeliturgia van Szűz Mária Szeplőtelen Szíve ünnepén: 18.00




Bemutatkozik a királyerdei Szeplőtelen Szív Egyházközség, 1. rész - Csepp TV, 2001.

"A Szeplőtlen Szív Egyházközség Királyerdő létrejöttével szinte azonos korú. Az 1930-as évek elején parcellázták fel Királyerdő területét, így sok szegény ember jutott kisebb-nagyobb házhelyhez. Ismerősök, rokonok vásároltak egymás közelében telkeket. Kis településcsoportok alakultak ki, amelyek egymástól elszigetelten éltek. Iskola és orvos csak Csepelen volt. 1934-ben látogattak először Királyerdőbe az Irgalmasrend nővérei, akik először a gyerekekhez közeledtek. 1939-től Shvoy püspök atya meghívására a lazarista atyák közül egyre többen jöttek Csepelre, a hitélet elmélyítésére. Működési területük az egykori erdei ösvények útvonalát követve kialakult girbe-gurba utcákban felépített deszka-bádogviskós, sőt, földbe ásott kunyhós Királyerdő lakóinak lelki gondozása lett..."


Bemutatkozik a királyerdei Szeplőtelen Szív Egyházközség, 2. rész - Csepp TV, 2001.




Feltámadtam!

És újból Veled vagyok - Alleluja!

Ezt a napot az Úristen adta - Alleluja!

Örvendezzünk és vígadjunk  - Alleluja!

Békesség Veletek - Alleluja 

Én Vagyok ne féljetek - Alleluja!









Nagyheti szertartások - Húsvéti miserend

Virágvasárnap 10.00
Nagycsütörtök 18.00
Nagypéntek
12.00 Csepel közös keresztútja a Tamariska dombra
15.00 Keresztút
18.00 Nagypénteki szertartások
Nagyszombat 18.00
Húsvét vasárnap 10.00
Húsvét hétfő 10.00






„Jöjj, és csináld te!”

Nekünk Ágoston atya volt, az Emmánuel Közösség tagjainak Guszti atya, testvérének – aki évtizedekig segítette őt munkájában -, és régi barátainak Guszti. Egy szelíd, komoly, derűs ember, egy késői hivatás, egy vonzó pap. 2015-ben az egyházmegyei regionális karizmatikus találkozónkon ő volt az egyik előadó. Tanítását feltettük a honlapunkra is, amit máig három és fél ezren néztek meg. Az egyik hozzászóló ezt írta: „Fiatalon ismerhettem meg "Gusztit", csodálatos ember és barát volt papsága előtt is. Emiatt volt különlegesen megható számomra ez a felvétel.
Ha találkoztunk vele, először mindig ránk mosolygott – és engem már ezzel megnyert magának. Komoly és derűs – látszólag egymásnak ellentmondó fogalmak, rá mégis igaz volt mindkettő. Nem vicceskedett és nem komolykodott, nem voltak főnöki allűrjei és nem élt hatásvadász eszközökkel – mégis oda kellett rá figyelni, ha mondott valamit.
Tovább »






24 órás Szentségimádás Királyerdei Templomunkban

„Falaidra Jeruzsálem, őröket rendeltem, egész nap és egész éjjel,
sohase hallgassanak!” (Iz 62, 6-7 )

2018.03.23 17:30 - 18:00 Keresztúti ájtatosság
2018.03.23 18:00 - 18:30 Szentmise (dr. Zámbó Károly atya)
2018.03.23 18:30 - 19:00 Orgonaénekek
2018.03.23 21:00 - 21:30 Imádság Papokért, Papi hivatásokért
2018.03.23 22:00 - 23:00 Imádság Családokért és Hazánkért
2018.03.24 00:30 - 01:00 Gitár kíséret, énekek
2018.03.24 02:30 - 03:00 Gitár kíséret, énekek
2018.03.24 15:00 - 15:30 Imádság Egyházközségünkért
2018.03.24 17:30 - 18:00 Orgonaénekek
Külön nem jelzett időpontokban: Csendes szentségimádás

2018.03.24 18:00 - 19:00 Szentmise (dr. Zámbó Károly atya)





24 órás Szentségimádás Királyerdei Templomunkban

„Falaidra Jeruzsálem, őröket rendeltem, egész nap és egész éjjel, sohase hallgassanak!” (Iz 62, 6-7 )
A Szentírás ezen szavait szeretnénk Egyházközösségünkbe elhozni, amikor március 23-án este 6 órától március 24-én este 6 óráig 24 órás Szentségimádásra hívjuk közösségünk minden tagját.
Célunk, hogy pénteken este 6 órától egész éjjel és szombaton egész nap este 6 óráig közösségünk imája sohase hallgasson. Itt imádkozzunk a templomban folyamatosan egymást váltva, egyszerre legalább ketten-hárman, hogy Egyházközségünk megerősödjön Jézus Krisztus jelenlétében. Ezen cél megvalósulásához szükség van arra, hogy a Szentségimádáson közösségünk minden tagja erejéhez mérten részt vállaljon.

Kérjük a kedves Testvéreket, lehetőségeik szerint tegyék szabaddá magukat, hogy a 24 óra alatt 1-2 órában a Szentségimádáson részt tudjanak venni, és megmutatkozhasson teljes közösségünk együttes imájának az ereje.

Gyakorlati tudnivalók »


Van pótolhatatlan ember

Ha másnak nem, nekem az! Hányszor „hallgatott meg”, amikor lelkem úgy kívánta. És hány embert hallgatott meg! És nem csak Csepelről, messziről is fölkeresték a kiváló lelki vezetőt! És ő is elment messzire, akár betegen is, az elveszett bárányok után. Mert vannak szolgálati titkok, van orvosi titoktartás. De hogy a papi titoktartás mit jelent, azt Csepel egyetlen műemléke (Pest egyik legrégebbi szobra!), Nepomuki Szent János, a gyónási titok áldozatának szobra mutatja. Ágoston atya ugyanígy hány és hány ember titkát, terhét hordozta! Most mind árván maradtak. És sokan árván maradtak, akik szeretik a kultúrát, művészetet, magyarságot!
Királyerdő közössége tizenhét évig tapasztalta, ki ő. És amikor húga és egyben gondozója, Ilike meghalt, Királyerdő népe is megmutatta, mit ér nekik. Hihetetlen szeretettel és gondoskodással vették körül. Mondják rólunk, ha pontosan kezdjük a misét – sietünk, ha egy percet várunk – lopjuk az emberek idejét. Ha tíz és fél percig beszélünk – nem tudja abbahagyni. Ha kilenc és felet – biztos nem készült. Hosszú a sor... De a vége: „...és ha meghal – nincs aki pótolja!” Mégse ezen szomorkodjunk. Úgy gondoljunk rá és őrizzük emlékét, mint a szentéletű szemorvos, boldog BatthyányStrattmann László, amikor húszéves fiát temette: „Köszönjük meg Istennek, hogy eddig nekünk ajándékozta őt!”
Ágoston atya emlékére gyászmisét mutatunk be december 8-án, 12 órakor a Csepel-Belváros plébániatemplomban, majd 15 órakor földi maradványait a Fiumei úti sírkertben helyezzük örök nyugalomra.

● Kispál György plébános - Megjelent: Csepeli Hírmondó, VIII/23.; 2017. november 30.


Ágoston atya távozása óta a Csepel-Királyerdei Egyházközséget Csepel-Belváros látja el. A szentmiséket Mons. Kertész Péter, Csepel Belvárosi Kisboldogasszony templom kanonok-plébánosa és dr. Zámbó Károly atya mutatja be.

Vízkereszttől új miserend van érvényben (kedd reggel 8 óra, szombat este 6 óra, vasárnap de.10 óra; nagyböjtben: péntek este 6 óra)




A Jászberényi templomban tartott szentmisén a csepel-királyerdei Mária Szíve Kórus a Jászberényi főtemplom kórusával együtt énekelte Horváth Ottó (1917-1975) Szent Rita tiszteletére írott háromszólamú vegyeskari miséjét, melyet először az Egyetemi templomban mutattak be 1963. május 14-én.
A szerzőt születésének 100. évfordulója alkalmából Jászberény városa posztumusz kitüntette a Szent Rozália-díjjal, s neve felkerült a Rozália-kápolna falán lévő márványtáblára a kitüntetettek közé. Az ünnepség és a díjátadó szeptember 3-án volt, s rá egy hétre, szeptember 10-én megvalósult a régen dédelgetett tervünk: együtt énekelhettük a Szent Rita misét a jászberényi főtemplom kiváló énekkarával.

Szent Rita mise, Jászberény, 2017 »
A Szent Rita mise Királyerdőn, a Mária Szíve kórus előadásában, 2013 »
A Jászkürt újság cikke: Igazgyöngyként szólt Szent Rita miséje

A Szent Rita mise hananyaga: Kyrie,Gloria - Sanctus, Benedictus - Agnus Dei





Püspöki szentmise az 50 éves Csepel-királyerdői templomban

2017. augusztus 6-án, vasárnap ünnepelte felszentelésének 50 éves jubileumát a Csepel-Királyerdei Szűz Mária Szeplőtelen Szíve plébániatemplom. Az ünnepi szentmisét Spányi Antal megyéspüspök tartotta. A Székesfehérvári Egyházmegye képes beszámolója »




50. évforduló

"1967. augusztus 6-án Shvoy Lajos megyéspüspök szentelte fel a templomot. A Szeplőtelen Szív tiszteletére szentelt építményt a korábban nyolc éve működő kápolna helyére emelték. A királyerdei híveknek a székesfehérvári egyházmegye papsága és a hívek segítettek, adományokkal támogatták az építkezést. A két és fél hónap alatt elkészült Isten házát ajándékul szánták főpásztoruknak, Shvoy püspök úrnak a 40 éves püspöki jubileumára." Fotó: Gubis Mariann
Teljes cikk: csepel.hu »




„Hódolattal köszöntöttük az Úr Jézust új templomunkban, mi pedig mély hálával köszöntük az Úr Jézus után azoknak, akik két kezük munkájával és egyebekkel támogatták építkezésünket. (...) Adja Isten, hogy ez a templom Isten nagyobb dicsőségét és híveink lelki javát szolgálja.”
- Székelyfi Pál, királyerdei plébános, 1967.

Elérkezett templomunk felszentelésének 50. évfordulója!
Ünnepségünket 2017. augusztus 6-án, vasárnap 10 órai kezdettel tartjuk, a jeles alkalom püspöki szentmisével kezdődik, melyet Spányi Antal székesfehérvári megyéspüspök úr mutat be.
Templomunk építésének, valamint felszentelésének képei végignézhetőek:

Templomunk építése »
Templomunk felszentelésének képei »








„Új templom Csepelen”

Ezzel a címmel olvasható az Új Ember 1967-ben megjelent számában egy tudósítás Királyerdő katolikus templomának felszenteléséről, melyre lassan 50 évvel ezelőtt, 1967. augusztus 6-án került sor. A Szeplőtelen Szív tiszteletére szentelt templomot az akkor nyolc éve működő, mosókonyhából átalakított kápolna helyére emelték, és végre kielégíthette a királyerdei hívek igényeit. Többek között a május elejétől folyó lelkes társadalmi munkának és az önzetlen adományoknak volt köszönhető, hogy három hónappal az építés megkezdése után Királyerdőben már a templom felszentelését ünnepelhették. Tovább »

Urunk, áldásodat kérjük mindazokra, akik idejüket, erejüket, energiájukat, javaikat áldozták arra, hogy Királyerdőben ez a templom annyi év várakozás után felépülhessen. Áldd meg ezt az épületet, őrizd meg, és gondozd azokat, akik ebben a házban összegyűlhetnek a te nevedben!



Korábbi bejegyzések az "ESEMÉNYEK" menüpont alatt találhatók! »

Az oldal tetejére





Királyerdei templomunk - A Csepel-Királyerdei Szűz Mária Szeplőtelen Szíve római katolikus plébániatemplom oldala © 2012- Minden jog fenntartva