VIDEÓK
ELMÉLKEDÉSEK
HIRDETÉSEK
ZARÁNDOKLATOK
KIRÁNDULÁSOK
PAPJAINKÉRT
LÉLEK KINCSTÁR
MEĐUGORJE
HASZNOS OLDALAK
|
Dicsértessék a Jézus Krisztus! Kedves Látogató, Isten hozta a Szűz Mária Szeplőtelen Szíve plébániatemplom honlapján! HÚSVÉT 3. VASÁRNAPJA - 2021.04.18. A „Corona” vírus járvány közepette öröm számunkra, hogy újra tarthatunk nyilvánosan, közösen szentmiséket templomunkban. Jézus az ő békéjét adja a tanítványoknak 
A vasárnapi evangéliumi szakasz (Lk 24, 35-48) előzménye az, amit az emmauszi tanítványok megtapasztaltak. Az Emmauszba tartó tanítványok szomorúan mentek az úton, egyre távolodva Jeruzsálemtől. Kiértek a városból, és egy rejtélyes idegen csatlakozott hozzájuk. Nem tudták, hogy ki ő. Csak abból gondolták, hogy idegen, hogy nem tudta, hogy mi történt Jeruzsálemben ezekben a napokban. Még vissza is kérdezett: „Miért? Mi történt?” De amikor beültek egy fogadóba, a kenyértöréskor felismerték. Egy elgondolás szerint azért pont akkor, mert meglátták kézfején a szegek nyomát. A vasárnapi evangéliumban Húsvét harmadik vasárnapján pedig azt olvashatjuk, hogy Jézus Krisztus Urunk megjelent a tanítványok között, és bátorította őket, hogy ne féljenek, majd megmutatta nekik kezét, és lábát: nyilván a szegek helyét. A szegek helyének megmutatása közös vonás az emmauszi tanítványok történetével. Ezután tölti el a tanítványokat az öröm és a béke. Sőt: Tamás is, miután a szegek helyét érintette, utána kiált fel: „én Uram, én Istenem”. Mindkét eseményben a feltámadás megtapasztalása a szegek helyének megtapasztalásához van rendelve. Ez az öröm, ez a tapasztalat békességre vezet. Megkérdezhetjük, hogy miért éppen a szegek helyét kellett látniuk? Talán azért, mert ez fejezte ki legjobban Jézus önazonosságát. Azt, hogy a feltámadottként megjelent Jézus ugyanaz, mint akit keresztre feszítve megöltek. A feltámadott Krisztus megtapasztalásának öröme és békéje tovább él az Apostoli Anyaszentegyházban. Ez Krisztusnak az a békéje, amit a szentségek által ma is átad az Egyház. Miért valódi, és kimeríthetetlen örömhír ez? Mert Isten végtelen szeretete nyilvánult meg Jézus Krisztus Urunk feltámadásában, és feltámadottként való megjelenésében. Az Isten végtelen szeretete ugyanaz a szeretet, amellyel a Teremtő Isten a semmiből előhívott minket, teremtményeit. Zámbó Károly atya  ISTENI IRGALMASSÁG VASÁRNAPJA - 2021.04.11. Kedves Hívek! A mai vasárnap húsvét ünnepét követően az Isteni Irgalmasság Vasárnapja. Ezen a vasárnap jelezhetem a kedves hívek felé, hogy újra találkozhatunk templomainkban a szentmisék alkalmával. A Szent Imre téri Kisboldogasszony templomban péntek este 6 órakor lesz az első nyilvános szentmise, mely nap Soubirous Szent Bernadett emlékezete. Királyerdőben pedig szombaton délután 5 órakor és vasárnap pedig ½ 11 órakor tartunk szentmisét. A hétköznapi szentmisék a továbbiakban az adott napok eddigi időpontjában lesznek. Öröm számunkra, hogy sokunk fohászát meghallgatta az Úr ! Köszöntéssel Isten irgalmassága 
Isten irgalmassága egészen csendes. Ahogy Krisztus Urunk feltámadása is csendes volt. Egyre inkább így látom, igaz: nem valami oksági logika mentén, hanem egyszerűen megérezve. Az Isten Irgalmassága jelen van a feltámadásban, amely egészen egyszerű és csendes lehetett. Valami olyasmi lehetett, hogy Krisztus az egyik pillanatban halott, aztán egyszer csak már nem halott, hanem újra él. Ugyanakkor nem életre kelt halott, hanem: nem halott. De nem a halál elé jött vissza, hanem már túl van a halálon, előre ment. Többé nem hal meg. Ez az egyszerűség, és ez a csendesség van a feltámadásban is, de a teremtésben is. A feltámadás nagyon közel áll a teremtéshez: a végtelen örök Isten teremtő ereje nyilvánul meg benne. Miért gondolom, hogy a feltámadás csendes lehetett? Mert ahogyan a feltámadott Jézus jelen van a szentségekben, az is csendes jelenlét. Ahogyan jelen van a kenyér és bor színe alatt, abban is csend van. Ahogyan jelen van a szentségi feloldozáskor a gyóntatószékben, abban is csend van. Ahogy a lelkiismeretünk mélyén jelen van Krisztus lelke, abban is csend van, csak elcsendesedve lehet figyelni rá. Ahogy Krisztus jelen van a megbékélésben, az odafigyelésben, de a bűnnek való ellenállásban is: abban is csend van. Ahogy Jézus jelen van minden igaz szeretetben: abban is csend van. Ezért gondolom, hogy a feltámadás csendes lehetett. Isten irgalmassága is ilyen csendes: a teremtésben és a feltámadásban is jelen van ez az irgalom. A teremtésben: Isten megkönyörült a nem létezőn, és lett. Persze feltehetjük a kérdést: hogyan tudhatott Isten megkönyörülni azon, ami nem létezik? Talán úgy: hogy meg akar rajta könyörülni, és ezért megteremti. Az irgalmasság ugyanaz mint a szeretet? {Szeretni csak valakit lehet.} Istenben örök szeretet van: az Atya és a Fiú, és a Szentlélek örök szeretete egymás iránt. A Fiúban lett minden teremtve. Ez az örök szeretet árad ki a teremtéskor. Ez az örök szeretet magában foglalja az irgalmat. Az irgalom tehát úgy nyilvánul meg, mint a teremtmények felé irányuló szeretet. A teremtmény önmagában nem tudná befogadni Isten szeretetét: ezért fel van véve a Fiúba, mint Isten örök Igéjébe: ez az irgalom. Ez az irgalom, mert így teremtményként is: az Isten örök szeretetével vagyunk szeretve. Zámbó Károly atya HÚSVÉT VASÁRNAPJA - 2021.04.04. Kedves Hívek! Mennyivel örömtelibb lenne, ha nem e sorokon keresztül tudnám küldeni köszöntésemet, hanem a templomban, a szentmise imádságos közösségében tudnám e szavakat elmondani és mindannyian a Feltámadott szeretetteljes áldásával és békéjével térhetnénk haza otthonainkba szeretteink közé. A járványügyi helyzet továbbra is kell, hogy elgondolkoztasson minket, felelősségteljes óvatosságra intsen! Mivel közigazgatásilag Budapest vagyunk – továbbra is azt jelzem, hogy akkor tudjuk majd újra a szentmisékre megnyitni templomainkat – a Csepel Belvárosi Kisboldogasszony és a Csepel Királyerdő Szűz Mária Szeplőtelen Szíve templomokat, ha a Budapest – Esztergomi Főegyházmegye is újra meg tudja megnyitni templomait a szentmisékre. Reméljük imádságos szívvel, hogy a húsvét vasárnapját követő Isteni Irgalmasság Vasárnapja még közelebb hozza Isten ajándékaként a mielőbbi templomi találkozás örömét. Áldott és békés húsvéti napokat kívánva, s örömmel ünnepelve: KRISZTUS FELTÁMADT ! Imádságos köszöntéssel Jézus Krisztus Urunk halottaiból feltámadott 
Mit jelent Krisztus feltámadása? Jézus Krisztus Urunk nem jött vissza a halálból ebbe a földi életbe. Hiszen akkor újra meg kellett volna halnia. A feltámadott Jézus nem egy életre kelt halott, aki visszajött a földi életbe, miután meghalt. Ilyen volt Jairus lánya, a naimi ifjú, és Lázár. Őket Jézus feltámasztotta. Egy bizonyos időt „eltöltöttek” halottként, majd Jézus szavára életre keltek. De Jézus nem így támadt fel. Jézus nem a halálból támadt fel, hanem „halottaiból”, egyszer és mindenkorra a holtak közül „előre ment” a végső, megdicsőült állapotba. És ez azt is jelzi számunkra, hogy lesz a mi testünknek is végső, megdicsőült állapota. Isten szeretete ingyenes. Megteremtett minket a semmiből. Ő akart minket személyként, azaz „valakiként” megteremteni. Aki vagyok, akik vagyunk: azt akarta. Ez a szeretete Istennek nem szűnik meg, a teljes embert szereti, ezért lehetünk bizonyosak abban, hogy nem enged minket a semmibe visszahullani. Hiszen ő akarta, hogy a semmiből előlépjünk a létbe, az életbe… Ez a gondolat, ez a gondolati felismerés, már magában rejti azt a gondolatot, hogy Isten a teljes embert részesíteni akarja az örökké tartó szeretetéből. Ilyen értelemben Krisztus feltámadása nem mond ellent az értelemnek. Ugyanakkor be kell látnunk, hogy Jézus Krisztus feltámadását nem találhatta volna ki a tanítványi kör. Jézus elítélése és kivégzése olyan kudarcot jelentett, ami kizárta volna, hogy Jézus tanítása tovább él, ha ő maga nem támad fel. A kereszténység nem egy eszmény, nem egy nagy egyéniség tanításának az összegyűjtése és tovább élése. A kereszténység egy személyes szeretetkapcsolat az élő Jézus Krisztussal: aki jelen van köztünk, és bennünk… A feltámadás egy valóságos tapasztalat volt az apostolok, és a tanítványok részéről. Krisztus valóságosan jelen van, de másképpen mint azelőtt, nem kötik meg az evilág fizikai törvényei. Van amikor látják, megtapinthatják, beszélnek vele, a szemük előtt eszik, megmutatja Tamásnak a szegek helyét a kezén, és a lándzsa helyét az oldalán… de aztán rejtélyesen eltűnik. De ami talán még fontosabb, ezáltal azt is megtapasztalják, hogy amikor nem látják, akkor is velük van, akkor is „ott” van. Amire mi keresztények azt mondjuk hogy „hit”, az a mi esetünkben ennek a tapasztalatnak az átélése, és befogadása. Ezzel a gondolattal kívánok Áldott Szent Húsvétot Csepel-Királyerdő híveinek, és mindazoknak, akik soraimat (Csepelen, a Csepel-szigeten, vagy máshol) olvassák. Adja meg a Mindenható Isten, hogy a világjárvány közepette is átéljük Krisztus Urunk feltámadásának örömhírét, és ebből az örömhírből erőt merítve, bátran és bizakodva járjuk életutunkat. Zámbó Károly atya
Három ünnephez illő kórusmű, amit az énekkar néhány évvel ezelőtt énekelt. A Dextera Domini (Offertorium) 2015 nagyszombati miséjéből való. Az Anima Christi 2018-as, a Jubilate 2013-as felvétel. Ez utóbbi annak a misének a része volt, amit a Katolikus Rádió is közvetített.
Reméljük, szívesen hallgatja mindenki a húsvéti napok alatt!  Nagypénteki Passió, Csepel-Királyerdő. Virágvasárnapi Passió Szent Márk evangélista szerint VIRÁGVASÁRNAP - 2021.03.28. Kedves Hívek! A járványügyi helyzet továbbra is kell, hogy elgondolkoztasson minket, felelősségteljes óvatosságra intsen! Így a nagyheti három szent napon és húsvét napjaiban sem tudunk nyilvános szertartásokat, szentmiséket tartani. A Szent Imre téri templom előtere napközben nyitva a betérő, imádkozó hívek előtt rátekinthetőségi lehetőséggel a Szentsírra. Megköszönöm azokat a segítő adományokat, melyet e napokban is eljutnak postai vagy banki átutalásokon, templomi perselyadományokon keresztül. Kérem, hogy kísérjék figyelemmel a megjelenő hirdetéseket a plébániák honlapjain, melyben jelezni fogom a nyilvános szentmisék újra kezdésének lehetőségét. Isten szeretete nyilvánult meg Jézus Krisztus Urunk szenvedésében és halálában 
Virágvasárnap Jézus szenvedésének a vasárnapja. Az evangéliumban Krisztus Urunk kínszenvedéséről és haláláról hallunk. Jézus szenvedését és halálát felajánlotta a bűnök bocsánatára. Ezáltal lett ez a kínszenvedés és a halál a megváltás eszköze. Szent János apostol, aki látta az Üdvözítőt a kereszten meghalni, azt írta: „Isten a szeretet”. Isten másképpen is megválthatott volna minket? Kérdezhetjük. Ugyanakkor ha nehéznek tűnik elfogadni a megváltásnak ezt a módját, ez a nehézség, pontosan ez a nehézség jelenti a megváltás valóságosságát. „Milyen nehéz ez!” „Milyen kegyetlen ez!” Ne meneküljünk a kereszten függő Jézustól, a rátekintéstől; hogy rátekintsünk a kereszten függő Jézus Krisztusra. Isten attól is megment minket Krisztusban, hogy a megváltást saját magunknak gondoljuk el. Hogy egy saját magunk által elképzelt megváltásba bezárkózva voltaképp elkerüljük a megváltást, de a bűnnel való szembesülést is. Fájdalom a kereszt, tragikus a kereszt, de valóság a kereszt. Éppen ezért valóság a szabadulás is a kereszt által. Maga az élet az nem fájdalom, és nem tragikum? Nagyon sokszor az! De a fájdalom is azért fájó, mert magunkban érezzük az igazi szeretet ártatlan szépségének egy rejtett emlékét, és az erőszak által összetört élettel szembesülve, ez a rejtett emlék kezd sajogni bennünk. A valóság létezése még hangsúlyosabb lesz a szenvedés által. De éppen ezért felszólít minket ez a valóság: hogy a végső eredetig kell leszállnunk, a mindennek a mélyén jelenlévő teremtő Istenhez: aki a világmindenséget a semmiből teremtette, és azt mondta: Legyen! A teremtés a semmiből történt, a megváltás pedig a bűnből történt. És ez rávilágít arra, hogy a bűn a semmivel rokon, mert a bűn lázadás a teremtő Isten ellen. A kereszt, mint a megváltás eszköze ezért nem az élet elpusztításáról szól, hanem az élet megújításáról. Isten teremtő és megváltó szeretete nyilvánult meg a kereszten, Jézus Krisztus Urunk kínszenvedése és halála által. Számunkra ezért remény és erő a kereszt. Remény, az utolsó remény (O crux ave: spes ultima! – Üdvözlégy kereszt: utolsó remény!), mert Megváltó Jézus Krisztus Urunk halálunk óráján sem hagy el minket. Hozzánk is kész szólni, mint a jobb latorhoz: „még ma velem leszel a paradicsomban”. Ámen. Zámbó Károly atya NAGYBÖJT 5. VASÁRNAPJA - 2021.03.21. Kedves Hívek! Az Atya nevének megdicsőítése 
Nagyböjt ötödik vasárnapjának evangéliuma (Jn 12, 20-33) magyarázatot ad, hogy miért örök az újszövetség. Azért, mert az Istenben van. Jézus mondja imádságában az Atyának: „Atyám dicsőítsd meg nevedet.” Mire az Atya ezt válaszolja: „megdicsőítettem, és ismét megdicsőítem”. Ez a megdicsőítés örökké van. Az Isten belső valósága a szeretet: az Atya és a Fiú örök szeretete a Szentlélekben. Ennek a szeretetnek a kinyilvánítása a megdicsőítés. Ez azért hangzott el, hogy hallják a körülállók, vagyis „mi” emberek. Jézus megrendült. Jézus, aki az emberré lett második Isteni személy, első gondolatra úgy találhatnánk, hogy azért rendült meg, mert szembesült a későbbi szenvedésével és halálával. De talán nem csak erről van szó. Jézus megrendülése nem csak a majdani halálával szembesülő ember megrendültsége, hanem az Isten szeretetének megnyilvánulása. Itt felmerül az a kérdés: miért tudott Jézus egyáltalán megrendülni? Istenben, az Isteni személyek szeretete örök. Nincs benne változás. Istenben a szeretetnek nincs ezért története. Jézusban, Jézus embersége által viszont ennek az örök szeretetnek története lett. Nem éppen attól válnak egy emberi élet eseményei történetté, hogy a szeretet bontakozik ki a történések által? Nem éppen a szeretet kibontakozása, a szeretet története menti meg attól az emberi életet, hogy abszurd absztrakció legyen? Jézus Krisztus embersége által az Isten örök szeretete kapott egy történeti kibontakozást. Így válik számunkra ez a szeretet megközelíthetővé, mivel a mi egyéni és közösségi életünk egyaránt történet. Történeti kibontakozása lett annak a szeretetnek, aminek eredendően nincs története, mert örök, és végtelenül állandó. Ezért rendült meg az ember Jézus Krisztus: aki kiontja vérét értünk. De Jézus kiontott vére mégis az új és örök szövetségé. Mert Isten örök és változhatatlan szeretete van ebben a kiontott vérben, ebben a kehelyben. Zámbó Károly atya NAGYBÖJT 4. VASÁRNAPJA - 2021.03.14. Kedves Hívek! Kertész Péter atya Titkos beszélgetés Jézussal 
Nikodémus tekintélyes ember volt. Egyike a legtekintélyesebbeknek. A főtanács tagja volt. Titokban ment Jézushoz, hogy megkérdezze a tanítása felől. (Jn 3, 14-21) Valójában egyet akart tudni: hogy kicsoda ez a Názáreti Jézus. Mert Jézus csodákat tett, amelyeket ember nem tehet, csak Isten. Ugyanakkor mégsem szervezett „messiási mozgalmat” arra vonatkozóan, hogy a rómaiakat kiűzzék az akkori Izraelből. Ezért az éj leple alatt titkosan kereste fel. Amint beszélgettek, elképzelhetjük, hogy mindent betöltött a sötétség, csak egy kis mécses világított kettőjük között. Jézus erre a mécsesre mutatva beszélni kezdett a világ világosságáról… Egy kis mécses fényénél most találkozott egymással az Istent kereső ember, és az embert kereső Isten. Jézus arról beszél Nikodémusnak, hogy aki nem tekint fel az Emberfiára, és nem hisz benne, ítéletet von magára. De mi az ítélet? Azt gondolnánk, hogy valami „jogkövetkezmény”, azaz valamilyen cselekedet egy felsőbb hatóság által kirótt hátrány, büntetés… de az érdekes az, hogy alapvetően nem ezt mondja Jézus ítéletnek. Hanem inkább maga a világosság nélküli, biztos eligazodási pont nélküli tévelygő élet, mintha ez lenne maga az ítélet. Az ítélet maga az, hogy aki értelmével a hit ellen dönt, annak hit nélkül kell élni… nem Isten büntet, nem Jézus büntet… az ember ezzel önmagát bünteti, és Jézus az Emberfia azért jött, hogy megszabadítson attól, amit önmagunkra tudnánk vonni, ha nem a világ világosságában akarunk járni… Zámbó Károly atya NAGYBÖJT 3. VASÁRNAPJA - 2021.03.07. A MKPK e járványügyi helyzetben az egyes egyházmegyékre bízza a liturgikus rend szabályozását. Kertész Péter atya A templom megtisztítása 
„A templom megtisztítása.” Így jelölik azt az evangéliumi jelenetet, amikor Jézus az árusokat és a pénzváltókat kötéllel font ostorral kikergeti a templomból. (Jn 2, 13-25) A templomban nincs helye a nyerészkedésnek, nincs helye a kereskedésnek. Persze, az ószövetségi templom előkép. De milyen értelemben? Az újszövetségi templom előképe? De itt még tovább kell kérdeznünk: mi voltaképp az újszövetségi templom? Az újszövetségi templom az a hely, ahol a felszentelt pap bemutatja a Szentmise áldozatot, és ahol az Úr Szentséges Testét őrizik, és imádják. Maga az Úr teste a templom, mint az Isten jelenléte. Mert Isten emberré lett, a Második Isteni Személy lett Krisztusban emberré. Ezért az Isten örök szeretetének a jelenléte az Eucharisztia. De mit jelent a megtisztítás? A mélységében nézve azt jelenti, hogy az Istentől való elszakadás szellemiséget el kell távolítani onnan, ahol az Istennel való örök szeretetközösségnek kell jelen lenni. És így az Istent nem ismerő, de őszintén kereső világot átjárhatja Isten jelenlétének szellemisége. Ha a világiasság szellemét beengedjük a templomba, akkor a világiasság szellemében élő emberektől vesszük el a megtérés lehetőségét. Ha azonban őrködünk a Szentély tisztasága felett, akkor profán világot megajándékozzuk a megtérés lehetőségével. Zámbó Károly atya NAGYBÖJT 2. VASÁRNAPJA - 2021.02.28. 1./ A mai szentmise perselyadományaival az országos gyűjtéshez járulunk hozzá a katolikus oktatási intézmények- iskolák javára. 2./ Kedden reggel 8 órakor szentmise. 3./ Első pénteken 5 órakor szentmise – majd azt követően közös keresztutat imádkozunk. 4./ A Püspöki Kar ez év nagyböjtjére is meghirdette a tartós élelmiszer gyűjtést. Kertész Péter atya Színeváltozás és feltámadás 
Jézus ragyogó alakban engedte láttatni magát három apostollal: Péterrel, Jánossal és Jakabbal. (Mk 9, 2-10) Majd miután lejöttek a Tábor hegyéről, ahol ez a jelenés volt, arra utasította őket, hogy ne beszéljenek erről senkinek, amíg az Emberfia fel nem támad a halottak közül. Mit jelent ez a kifejezés, hogy „feltámad a halottak közül”? Semmiképpen sem azt, hogy „feltámad a halálból”. A halálból való feltámadás azt jelenti, hogy egy halott életre kel, és visszajön a földi életbe, de utána újra meghal. Ilyen volt Jairus leánya, a naimi ifjú, és Lázár. De feltámadni „halottaiból” azaz a „halottak közül” nem ezt jelenti. Hanem azt jelenti, hogy valaki elnyeri testének végső, megdicsőült állapotát. Ezek szerint a színeváltozás eseményében a test feltámadott állapota jelent meg? Nem inkább Jézus Istensége ragyog át emberségén? Mind a két értelmezés helytálló, és a kettő nem gyengíti, hanem erősíti egymást: Krisztus Istensége átragyog emberségén, amikor az emberi test végső, megdicsőült formáját megmutatja a három kiválasztott apostolnak. A mi testünknek is lesz megdicsőült formája, Jézus ebbe a megdicsőülésbe ment előre, és ebben az állapotában látni engedte magát. Ezt tapasztalták meg az apostolok, amikor a feltámadt Krisztus megjelent nekik. A színeváltozás Isten-jelenés esemény: Krisztus Istensége ragyog át emberségén. Ezért beszél Mózessel és Illéssel, mit a két legnagyobb prófétával, akik Istenről tanúságot tettek az ószövetségben. Isten megadja önazonosságát a prófétai, történeti kinyilatkoztatással, amely beteljesedik a végső kinyilatkoztatásban, Krisztusban. A feltámadott, végső megdicsőült állapot Isten szeretetéről tanúskodik. Az Isten által szeretett ember örökkévaló betöltése Isten szeretetével… ez a feltámadott állapot lényege… Ebbe az állapotba ment előre Krisztus. Isten szeretetét látjuk a feltámadásban, ezért tudunk „ránézni” a halálunkra. A feltámadás fényében látjuk a halált, és nem fordítva. Egy feltámadás hite nélküli kultúrában nincs igazán halál sem, mert nem tudják értelmezni. A földi életet gondolják örökkévalónak. A keresztény ember azonban Krisztus feltámadásának a tapasztalatából néz rá a halálára. A színeváltozás eseménye megerősíti a három apostolt Jézus Krisztus szenvedésének idejére, hogy meg tudják látni a feltámadást, mint Isten szeretetének a bizonyosságát. Zámbó Károly atya ÉVKÖZI 5. VASÁRNAP - 2021.02.7. 1./ A mai vasárnap a Balázs áldásban kérjük a vértanú Püspök közbenjárását a torokbaj és minden más testi betegséggel szemben. Kertész Péter atya Az imádkozó Jézus 
A vasárnapi evangélium beszámol arról hogy Jézus miután kijött a kafarnaumi zsinagógából, betegeket gyógyított, és ördögöket űzött ki. Ezt azonban nem részletezi az evangélista. (Mk 1,29-39) Péter anyósát is Kafarnaumban gyógyította meg Jézus. Ugyanakkor arról is beszámol az evangélium, hogy Jézus egy magányos helyre ment imádkozni. Ebben a mozzanatban találtam meg az evangélium kulcsát. Jézus imádsága más, mint a mi imádságunk. De példát ad nekünk az imádságra, és arra, hogy minden cselekedetünket az Istennel való kapcsolatba helyezzük. Jézus Krisztus Urunk, mint az emberré lett Fiúisten az Atyával csendben együtt, megélte azt a szeretetet, amely öröktől fogva van. Az Atya és a Fiú szeretete a Szentlélekben – ez az az örök szeretet, amely Isten belső szeretete. Ez a szeretet Isten lényege, és minden szeretet ebből van, ezen belül szeretet. A világnak, de a mi saját életünknek sincs önmagában értelme, csak ebben a szeretetben. Zámbó Károly atya Fotó: Papp Tamás Énekel a Mária Szíve Kórus; Vezényel: Bőgelné Juhász Veronika; A hangfelvétel 2014 karácsonyán készült. KARÁCSONY 2. VASÁRNAPJA - 2021.01.03. 1./ Ma vasárnap Jézus Szent Nevének emlékezete is. 2./ Kedden reggel 8 órakor szentmise 3./ Szerda, január 6-a VIZKERESZT ünnepe – parancsolt ünnep. Itt délután 5 órakor lesz a szentmise és az ünnepélyes vízszentelés. Tekintettel a munkanapra a Szent Imre téri templomban kedden este 6 órakor az ünnepre elővételezett szentmise.
Szerdán ott reggel ½ 8, ½ 10 és este 6 órakor lesznek szentmisék Kertész Péter atya A világ világossága a világba jött 
A világ világossága a világba jött. Ez a világosság maga a mi Urunk Jézus Krisztus. De miért jött a világ világossága a világba? Azért mert szeret minket. És miért szeret minket? Ez az a kérdés, amire nincs válasz; mert a kérdés sem létezik. Az Istennel kapcsolatban nem lehet feltenni a kérdést, hogy ’miért szeret(?)…’ A szeretet Isten legbensőbb lényegéhez tartozik: ezért a szeretetben nincs ’miért’. Az olyan lenne, mintha azt kérdeznénk az Istentől: „miért vagy az, aki vagy?” „Miért vagy Isten?” – Nincs rá válasz, ezért a kérdés sem érvényes. Tulajdonképpen a kérdés sincs… Zámbó Károly atya Az Ige megtestesült 
Karácsony Szent Ünnepén a szeretetet ünnepeljük. Elsősorban azt a szeretetet, amely a Szentháromság egy Isten örök szeretete. Ez a szeretet az Atya szeretete a Fiú iránt, és a Fiú szeretete az Atya iránt a Szentlélekben. Ez a szeretet alkotta meg a világmindenséget, és erre a szeretetre van rendelve az ember, aki Isten úgy teremtett, hogy tudjon szeretni, és tudja a szeretetet befogadni. Ez a szeretet rejtetten van jelen a világban. Különösen igaz ez most, amikor a járvány miatt sokak lelkében félelem van. Amikor Karácsonyt sem tudjuk a megszokott ünnepélyességgel ünnepelni, hiszen korlátozások miatt sokan nem tudnak szeretteikhez eljutni, és a templomi karácsonyi ünnepi szertartásokat is legfeljebb csak a képernyőn tudják követni… Kétségtelen, hogy ez szomorúságot jelent. Azonban mégsem vagyunk teljesen vígasz nélkül. Az imádság, és a hit ereje ilyenkor talán még hangsúlyosabban jelen van életünkben. Az idei Karácsony csendesebb lesz, mint ahogy évek óta megszoktuk. Azonban ez a csend rá kell hogy döbbentsen minket egy meglátásra, amit meg kell gondolnunk. Vajon miért teremtett volna minket az Isten szeretetre alkalmas lényekké, ha nem azért, hogy abból a szeretetből részesítsen minket, amely az Ő örök szeretete? Az Isten örök Igéje azért lett emberré a mi Urunk Jézus Krisztus által, hogy az Ő örök Isteni szeretete jelenjen meg általa, és a mi életünk is ebben a szeretetben teljesedjen ki. Az emberi élet végső értelmét Krisztusban tudjuk megtalálni. Küzdelmeink, szenvedéseink, de örömeink és jótetteink végső értelme is Krisztusban van. A hitvesi szeretet, a szülői szeretet, a barátság, és minden nemes érzelem, amely az életet gazdaggá teszi, Krisztusban kell hogy elnyerje a beteljesedését. Ezért lett Isten emberré. Az Isten örök igéje a világba jött, de nem csak a bűn miatt, hanem hogy életünk végső értelmét és beteljesedését is megtaláljuk őbenne. Ezekkel a gondolatokkal kívánok Áldott Karácsonyi Ünnepet és Boldog Új Évet egyházközségünk minden tagjának, Királyerdő katolikus híveknek, és családtagjaiknak. Zámbó Károly atya ADVENT 4. VASÁRNAPJA - 2020.12.20. 1./ A Szent Imre téri Betlehemnél ma délután 4 órakor lesz a negyedik adventi gyertya gyújtása. 2./ Kedden reggel 8 órakor szentmise lesz. 3./ Szerdán reggel 6 órakor lesz a Szent Imre téri Kisboldogasszony templomban az utolsó adventi hajnali szentmise. A karácsonyi ünnepkörben templomunk miserendje: december 25, 26 és 27-én – Karácsony és Szent Család ünnepnapjain, valamint január 1-jén, Újév napján délelőtt 10 órakor lesz a szentmise december 31-én – Szilveszter napján pedig délután 5 órakor tartjuk szentmise keretében az év végi hálaadást. Üdvözlégy, kegyelemmel teljes, az Úr van teveled! 
Az angyal így köszöntötte Máriát, olvashatjuk Advent IV. vasárnapjának evangéliumában. (Lk 1,26-38) Abban az evangéliumi részletben, amely arról szól, hogy Mária, aki jegyese volt Józsefnek, szűzi méhében foganni fog Isten erejéből. A Fiút, aki így születik, a „magasságbeli Isten Fiának fogják hívni”. Ez a tisztaság, ez a szűzi egyszerűség illik az Isten művéhez. Isten művei rejtetten vannak jelen. De jelen vannak a világban, és az ember szabadságának a beteljesedése abban rejlik, hogy felismerje ezeket a műveket. A Húsvét mottója lehetne: „a halál és élet harcra szállt”. (Hozsanna énekeskönyv 86.) A Karácsony mottója pedig ennek megfelelően az lehetne, hogy harcba szállt a világosság és a sötétség. A világosság győz: mert Isten belül világosság. Isten belül szeretet, mert az Atya, és Fiú örök szeretete az Szentlélekben: az Isten belső élete. Ez a szeretet teremtette a világmindenséget. A világban a világosság is ebből az Isteni szeretetből van teremtve. Az ember legmélyebb indíttatásaiban ehhez a szeretethez van rendelve. Ez azonban a világban titkosan van jelen. Nekünk magyaroknak ezt azért lehet megérteni, vagy legalábbis megközelíteni, mert a mi nemzeti géniuszunk is ehhez a titokhoz igazodik. Nehezen megközelíthető valóság ez, de ha kinyílik, élet van benne. Karácsony titkában ugyanakkor az is feltárul, hogy van értelme az életünknek, és ez az értelem maga a mi Urunk Jézus Krisztus. Őbenne vagyunk ugyanis teremtve. Krisztus révén nyernek bocsánatot a bűnök, és van boldog örök élet. De ami jó, ami szép, oda is el kell érnie Krisztusnak: hogy értelme legyen. Ezért valljuk, hogy az Isten Fia nem csak a bűn miatt lett emberré: hanem hogy az Isten örök szeretetéből részesítsen minket. Zámbó Károly atya ADVENT 3. VASÁRNAPJA - 2020.12.13. 1./ Szeplőtelen Fogantatás ünnepén, december 8-án Ferenc pápa meghirdette a Szent József évet 2020. december 8-tól 2021. december 8-ig. Hozzá hasonlóan mi is bizalommal forduljunk a Szent Család Gondviselő Őre, az Egyház védőszentje felé. 3./ Kedden reggel 8 órakor szentmisénkben a boldoggá avatott Brenner Jánosra emlékezünk. E napon mécses gyújtunk a Brenner János téren álló szobránál. 4./ Szombaton az esti szentmise előtt, vasárnap pedig a 10 órai szentmise kezdetekor gyújtjuk meg az ádventi koszorú negyedik gyertyáját. 5./ A mostani vírus időszakra tekintettel előre jelezzük, hogy itt a Királyerdei templomban december 31-én – Szilveszter napján pedig Mivel nem tudni, hogy esetlegesen milyen további intézkedések, „lazítások” vagy „szigorítások” lesznek az ünnepekre, így előre tudjuk jelezni és rögzíteni szentmiséin időpontjait. 6./ Ismételten megköszönöm a kedves hívek templomi perselyadományait, valamint az egyházi hozzájárulások juttatását, ami ezen időkben is biztosítja a templom és plébánia működését.
KARÁCSONY ÜNNEPKÖRÉNEK SZERTARTÁSI RENDJE CSEPEL KATOLIKUS TEMPLOMAIBAN A mostani nehéz és bizonytalan helyzetre szeretnék előre jelezni kedves híveinknek a karácsonyi ünnepkörre előre tervezett templomi szolgálataink – szentmiséink rendjét, amit kérünk hogy fogadjanak megérftéssel. DECEMBER 24. – KARÁCSONY VIGILIA NAPJA Tanúságtétel a világosságról 
Az elmúlt vasárnap Keresztelő János, mint Isten tanúja jelent meg az evangéliumban. Az Advent harmadik vasárnapjának evangéliumi szakasza ugyanezt a kérdést járja körül, de más megvilágításban. Azt emeli ki az evangélium, akiről tanúságot tett János, és azt, hogy miért. Akiről tanúságot tett, az maga a világosság: a mi Urunk Jézus Krisztus. És azért tett tanúságot a világosságról, „hogy mindenki higgyen általa”. (Jn 1, 6-8, 19-28) A világosság a sötétségben világít – írja a János-evangélium bevezetője. Ehhez a bevezetőhöz csatlakozik, ennek a folytatása Keresztelő Szent János tanúságtételének a bemutatása. Mit jelent ez a számunkra? A mai világ – bizonyos értelemben – sötétségben van. De hozzá teszem, hogy ezt az akkori világról is el lehetett mondani, hiszen az evangélium minden korban érvényes. Az embert magát megkísérti a sötétség. Ennek a sötétségnek a lényege, az Isten nélküli élet. Az Isten nélküli élet az a sötétség, amely minden korban megkísérti az embert. Magának a bűn állapotának a realitása ez. Ezért a megváltás a világosságot jelenti. Jézus Krisztusban az Isten világossága ragyogott fel a történelemben. Belépett az Isten a történelembe, de nem azért, hogy magának a történelemnek a kérdéseit megoldja, hanem azért, hogy túlmutasson a történelmen. Azért jött a világba a világ világossága, hogy az Isten örök szeretetének a fényével árassza el az emberek életét. A mi egyéni életünkben kell hogy kigyúljon a világosság, aki maga Krisztus. Így tudnak az emberi kapcsolatok, a közösségek is átmenni a világosságba. Arra szólít fel minket Keresztelő Szent János az evangéliumban, hogy az életünkbe fogadjuk be Krisztust, a világ világosságát. Így lesz világosság az életünkben, és így lesz világosság körülöttünk. Zámbó Károly atya ADVENT 2. VASÁRNAPJA - 2020.12.6. 1./ Köszönet a Szent Erzsébet ünnepéhez kötődő karitász gyűjtésért, melynek összege itt templomunkban 70.000.- forint volt. 2./ Az adventi időben a Szent Imre téri templomban minden hétköznap – reggel 6 órakor roráté szentmise van. 3./ Itt templomunkban e héten kedden, mely nap a Szeplőtelen fogantatás ünnepe - délután 5 órakor lesz szentmise, melyet temetési évforduló napján Ágoston atyáért ajánlunk. 4./ A szombati és vasárnapi szentmisék a szokott rendben és időben. 5./ Kérem, hogy még fokozottabban figyeljünk egymásra a járvány időszakában! Az előírt védekezéseket tartsuk be - az arcmaszk viselését, a távolságtartást. Ügyeljünk a méltó, kézből történő szentáldozásra! Aki életkora, vagy éppen betegség miatt nem tud részt venni a szentmiséken, a médiákban közvetített szentmiséken keresztül is lélekben csatlakozhat és végezzen lelki szentáldozást.
Itt a templomban pedig ügyeljünk a kézből történő és méltó szentáldozásra! Keresztelő János, Isten tanúja 
Advent második vasárnapján az evangélium Keresztelő János szikár alakját állítja elénk. (Mk 1, 1-8) Az Isten tanúja ő. Az előhírnök, ahogy mondani szokták, de hogy előhírnök lehessen előbb, az Isten tanújává kellett hogy legyen. Az Isten közelségében élt, az Isten lelke által ihletve beszélt. Különleges adomány, amit kapott az Istentől. Van egy több évtizede fennálló tudományos nézet, miszerint János a qumráni közösségben nevelkedett, mivel ők fiúk nevelését is vállalták. Apja, Zakariás -talán idős kora miatt - esetleg rábízhatta fia felnevelését egy qumráni családra. (A kérdéshez forrás: Katolikus Lexikon, qumráni közösség szócikk.) Azonban János különleges karizmát kapott, a prófétálás karizmáját. Ezt pedig intézmény, vagy iskola nem tudja megadni, hanem csak Isten. Ha János kapcsolatban is volt Qumránnal, mindenképpen túlmutat rajta. Az ő előhírnöki hivatása prófétai hivatás, és mint ilyen, nem illeszthető bele semmilyen irányzatba. Ez azt jelenti, hogy az Isten ereje nyilvánult meg abban, ahogyan Keresztelő Szent János hatására valóban megtértek az emberek: elhagyták addigi bűneiket, és bűnös életüket, és megújultak. János a Szentlélekkel és a tűzzel való megkeresztelkedést hirdeti nekik, mint a Messiás művét. Ez már Pünkösdre utal? Talán igen, de leginkább azon túlra. Az élet olyan fordulatát jelenti, olyan megtisztulását, amely ennek a földi életnek a kereteit meghaladja. Az örökkévaló mennyei boldogságot jelentheti ez, amikor az üdvözült lélek minden bűntől megtisztult. Zámbó Károly atya ADVENT 1. VASÁRNAPJA - 2020.11.29. 1./ A mai vasárnap az új egyházi év kezdete. A szombati és vasárnapi szentmisék kezdetekor ünnepélyesen gyújtjuk meg itt a templomban az adventi koszorú gyertyáit. 2./ A Szent Imre téri templomban minden hétköznap – szombati napokon is reggel 6 órakor roráté szentmise van. Itt templomunkban e héten kedden 8 órakor és első pénteken délután 5 órakor lesz szentmise, majd az első pénteki Szentségimádás. A szombati és vasárnapi szentmise a szokott rendben. 4./ Kérem, hogy még fokozottabban figyeljünk egymásra a járvány időszakában! Az előírt védekezéseket tartsuk be - az arcmaszk viselését, a távolságtartást. Ügyeljünk a méltó, kézből történő szentáldozásra! 5./ A Szent Imre téri templomnál a mai vasárnap a szentmisék időszakában az Etalon kiadó kiadványai kaphatók. 6./ Előre jelezzük, hogy december 8-n, a jövő hét keddjén Ágoston atya temetési évforduló napján nem reggel, hanem délután 5 órakor lesz szentmise, melyet érte ajánlunk fel. Kertész Péter atya Virrasztva várjuk a Király érkezését! Gondolatok Advent első vasárnapjára 
Advent első vasárnapjának evangéliuma tömörségében is sokatmondó: virrasztásra, várakozásra szólít fel. Zámbó Károly atya KRISZTUS KIRÁLY VASÁRNAPJA - 2020.11.22. 1./ A mai vasárnap KRISZTUS KIRÁLY ÜNNEPE, az egyházi év utolsó vasárnapja. 2./ A jövő vasárnap már az új egyházi év kezdete. Szombaton az esti szentmise kezdetekor és az ádventi vasárnapokon ünnepélyesen gyújtjuk meg itt a templomban is az adventi koszorú gyertyáit. 3./ Kérem, hogy még fokozottabban figyeljünk egymásra a járvány időszakában! Az előírt védekezéseket tartsuk be - az arcmaszk viselését, a távolságtartást. Ügyeljünk a méltó, kézből történő szentáldozásra! 4./ Szentmiséinkben imádkozunk a járvány mielőbbi megszűnéséért, valamint e hónapban a tisztítóhelyen szenvedő lelkek javára felajánlható búcsúnyerés szándékával is. Kertész Péter atya „EGY CIPŐSDOBOZNYI SZERETET” Krisztus Király! 
Krisztus Király ünnepe az egyházi évet lezárja. Ezáltal kétségkívül előtérbe került ennek az ünnepnek az eszkatológikus jellege. Előtérbe került az a vonása, hogy Krisztus a történelem végén, második eljövetelekor mint bíró fog ítélkezni. A király egyúttal a legfőbb bíró is volt a régi királyságokban. Ugyanakkor a Krisztus Király ünnepe régen október végén volt, nem kifejezetten eszkatológikus jelentése volt, hanem az, hogy Jézus Krisztus Urunk most is királyként uralkodik az egész teremtett világon. De mit is jelent ez az uralkodás? Azt, hogy Krisztus az élet minden szegmensén uralkodik. Minden bűn, szó, tett, gondolat, amely Krisztus igazságának ellenében van, magában hordozza az Istentől való elszakadást. Nem csak arról van szó, hogy Krisztus az utolsó ítéleten mindenkit megítél, minden cselekedetünket mérlegre teszi a saját ítéletében, hanem arról is szó van, hogy magában a cselekedetben is benne van az ítélet. Krisztusban élve, a szentségek által megerősödve ezt egyre inkább érezzük. De Krisztusban van a bűnök bocsánata is, ezért kell naponta lelkiismeretvizsgálatot tartanunk, bűneinket megbánva. Krisztus vére által üdvösségünk van, bűnbocsánatban részesülünk. Isten az ő teremtő erejével felemel minket. A Krisztus Király vasárnapjának evangéliumában (Mt 25, 31-46) Jézus egy királyról mond példabeszédet, aki ő maga, és a király megjutalmazza azokat, akik vele irgalmasok voltak. Akik enni-inni adtak neki, akik betegként meglátogatták, ínségében segítették. Akik nem így tettek azokat megbünteti. Miért várja el Jézus Krisztus Urunk az irgalmasságot tőlünk? Mert ő maga is irgalmas. Isten alapvonása az irgalom, és Krisztusban Isten irgalma jelent meg számunkra. Minden olyan cselekedet, amely által Krisztus van jelen, az irgalmasság cselekedete. A legnagyobb irgalom Krisztus fölragyogtatása a világban. Az egyház akkor irgalmas, hogyha Krisztusról tanúságot tesz. Az emberiség legnagyobb nyomora, legnagyobb éhínsége az Istentől való elszakadás. Ezt a legnagyobb nyomort enyhíteni kell. Zámbó Károly atya Fotó: Papp Tamás A Magyar Világhiradó, 656. 1936. szeptemberében bemutatott adása hírt ad királyerdő parcellázásáról: A filmhiradóban elhangzó szöveg: "A főváros közvetlen szomszédságában, a csepeli kis Duna-ág mentén, a Boráros tértől hét kilométernyire terül el a királyi család 720 holdas erdeje, amely már régen megragadta az evezősök és kirándulók figyelmét, de az idegenektől eddig szigorúan elzárt vadászterületet csak két évvel ezelőtt nyitották meg a nagyközönség számára. Ezzel egyidejűleg megkezdődtek azok a nagyarányú kulturális munkálatok is, melyek a települők közlekedését vannak hivatva kényelmessé tenni, és ezáltal is közelebb hozni ezt a festői területet a fővároshoz. Úgy a vidék szépsége, mint a víz mentén húzódó fenyvesek páratlan levegője mind számosabb embert vonzott ide, és megkezdődött a pestiek és a környékbeliek települése a szebbnél-szebb részletekben bővelkedő erdőterületen. Rövid idő alatt közel ezer ház, villa és hétvégi nyaraló épült itt fel. Az erdő alján, a Duna-parton pedig kezdetüket vették azok a munkálatok, amelyek a Duna-meder kiszélesítése és a part feltöltése révén az ország legnagyobb méretű sport- és strandtelepét készítik elő, amely 3 és fél kilométer hosszúságban a bársonyos homok és tójellegű víz találkozásánál vonzza magához az erdő, a víz és a sport szerelmeseit." |
|
Szent Rita mise 2013. május 22-én, Szent Rita ünnepén, a hat órakor kezdődő szentmise egyben kántorunk, Juhász Veronika egyházkarnagyi vizsgája is volt. A Mária Szíve kórus közreműködésével elhangzott Horváth Ottó (1917-1975) évtizedek óta nem hallott, Szent Rita tiszteletére írott háromszólamú vegyeskari miséje. Kedves Testvérek! Személyesen nem találkozhatunk. Ennek ellensúlyozására és közös emlékeink felelvenítésére újból felkerül a honlapra az adott hónap egy-egy időszakának eseménye az előző évekből. Lesznek ezek között videók, hangfelvételek, valamint a Mária Szívében címmel éveken át megjelenő újságból írások, melyeket érdemes újra elővenni.
Hangfelvétel: Gaiger Péter, fotó: Papp Tamás - 2013. HÚSVÉT III. VASÁRNAPJA - 2020.04.26. A „korona vírus” járvány miatt továbbra is szűkebb a mozgási lehetőségünk. Templomainkban nyilvános szentmisét és bármilyen vonatkozású közösségi liturgiát tartani nem lehet. 
Jézus megjelenik az úton a tanítványoknak Húsvét harmadik vasárnapjának evangéliuma még a húsvét vasárnap történései közé tartozik. (Lk 24 13-35) A feltámadás eseménye annyira friss és újszerű, hogy a tanítványok fel sem fogják. Aki hallott a feltámadásról, az sem foghatta fel. Tehát az apostolok és a tanítványok nem „hiszékenyek” voltak. Akik látták is a feltámadott Jézust, azok számára is olyan lehetett, mintha „kikapcsolt” volna az értelmük, mert egy következő találkozás alkalmával szinte nem merték hinni. Az evangéliumok feltámadás-elbeszélései visszaadják ezt a hangulatot. Ebből látszik, hogy mennyire meghatározó volt a feltámadás. Ha nincs a feltámadás, nincs Jézusról a többi elbeszélés sem, a szenvedés, a tanítás, a csodák: nem volna értelme. Olyan öncélú historizálás lett volna Jézusról történeteket szóban átadni, hogy ezt nem tehették volna meg, hogy nemzedékeken áthagyományozzanak egy tanítást, a feltámadás nélkül, azt mintegy kitalálva hozzá. Ilyet nem tehettek volna: nem lettek volna olyan helyzetben. Hogy miért nem, annak sok szempontjából csak egyet emeltek ki: a történelmet a győztesek írják. Izrael akkor leigázott ország volt. Egy levert messiás-mozgalom mélyebb vereség volt, mint mondjuk az 1956-os levert forradalom. Egy forradalomnak, mint amilyen az 1956-os forradalmunk volt, ha le is verik, azért lehet áldott emléke, a helytállás erkölcsi győzelme, az elmenekültek, vagy a csendesen túlélők körében megtermi a jó emlékezet virágszálait. Ilyen utóemlékezete egy bukott messiás-mozgalomnak nem lehetett: azért nem, mert a messiás-mozgalom mögött az Isten tekintélye áll. Isten pedig nem bukhat meg: tehát Jézus, ha elbukott, ha megölték: akkor nem ő volt a Messiás. Ez lehetett a gondolatuk az Emmauszba tartó tanítványoknak. Szomorúan mennek Emmauszba, gyalogosan távolodnak Jeruzsálemtől. És akkor egy idegen hozzájuk csapódik, megkérdezi, miről beszélgettek. Akkor ezen elcsodálkoztak, hogy bizonyára az egyetlen idegen, aki nem tudja mi történt ezekben a napokban a városban? És az idegen visszakérdez: „Miért, mi történt”? Ekkor elmondják neki a Názáreti Jézus esetét: aki sok csodát tett, és úgy tanított, mint előtte senki más. Azt hitték, hogy ő a Messiás. De a főpapok és a vének halálra adták. Kivégezték. Három napja meghalt, és eltemették. Ekkor Jézus, mivel ő csatlakozott hozzájuk, de nem ismerték fel, – elmagyarázta az írások alapján, hogy mindennek úgy kellett történnie, ahogy történt. Mikor esteledett, elfáradtak. Kérlelték az idegent, hogy maradjon velük. Egy fogadóba betértek: amikor Jézus megtörte a kenyeret, a tanítványok felismerték, de eltűnt előlük. Még abban az órában visszatértek Jeruzsálembe… Ez utóbbi mozzanat jól mutatja az evangélium lendületét: a feltámadás bizonyossága olyan erőt adott a tanítványoknak, hogy elfelejtve fáradtságukat, kimerültségüket, visszaindultak Jeruzsálembe, az apostolokhoz. Az evangélium így született: Krisztus feltámadásából. Az evangélium ezért: igazolja a feltámadást. A feltámadásra is érvényes Newman megállapítása: a Szentírás bizonyít, de az Egyház tanít. Az Egyház tanítja a feltámadást a Hiszekegy-ben. A Szentírás pedig bizonyítja: ha Krisztus nem támadt fel, akkor nincs evangélium, mert nincs az a közösség sem, amit az evangélium, az örömhír hozott létre, és amely közösségben az újszövetségi iratok megszülettek, és amely elfogadta azokat hitelesnek. Életünknek ebben a megpróbáltatásokkal teli időszakában Krisztus feltámadásának a fénye jelentsen világosságot, és reménységet. Adja meg a mindenható Isten, hogy ezt a mostani válságot legyőzve egy igazságosabb világ jöjjön el, mint amilyenben eddig éltünk. Zámbó Károly atya Kép: Id. Markó Károly: Krisztus menetele Emmauszba, 1859, MNG HÚSVÉT II. VASÁRNAPJA - 2020.04.19. Kedves Hívek! Szent II. János Pál pápa – immár 20 éve - 2000. április 30-át, Húsvét II. vasárnapját az Isteni Irgalmasság vasárnapjává nyilvánította az egész Egyházban. E napon a szentek sorába emelte boldog Fausztina Kowalska nővért, akit az isteni irgalmasság apostolaként ismer az egész világ. Sokan e napokban már elkészítik adóbevallásaikat. Püspöki Karunk kéri, hogy adója 1 %-val támogassa a Magyar Katolikus Egyház szolgálatait.Technikai szám: 0011. A Katolikus Egyház technikai számát adóbevallásukon azok is tüntessék fel, akik ténylegesen adófizetésre nem kötelezettek. Krisztusban az Isten Irgalmassága van köztünk 
A Húsvét második vasárnapja az Isteni Irgalmasság vasárnapjaként van megjelölve. A tanítványok együtt voltak az utolsó vacsora termében, de a zsidóktól való félelem miatt zárva tartották az ajtót. Jézus pedig megjelent a zárt ajtók mögött, megmutatta kezén és lábán a szegek helyét, és azt mondta: „ne féljetek”. Az Isten Irgalmassága benne van jelen. Krisztus azt jelenti számunkra, hogy nem hiábavaló az életünk sok küzdelme, hanem van célja az életünknek, de ezt nem önmagunkban, hanem Krisztusban kell megtalálnunk, mint ahogy a teremtés is a Fiúban áll fenn. Benne kapjuk meg életünk értelmét. Az, hogy mi keresztények vagyunk, az nem jelentheti azt, hogy úgy viszonyuljunk a hit dolgaihoz, hogy vagy igaz, vagy nem, majd meglátjuk. Hanem: Krisztus maga az Igazság, aki bennünk is van. Nekünk nem valamit kell elfogadnunk, hanem valakit. Krisztusban kell élnünk, és akkor Krisztus bennünk él. Mi magyarok ezer éves keresztény államiságunk történetét talán sokszor azért nem értjük, mert elfelejtjük, hogy őseink keresztényként Krisztusban élve hozták meg sokszor súlyos döntéseiket, melyeket az örök Igazsághoz igyekeztek elsősorban igazítani, nem pedig a pillanatnyi érdekhez, és ezért néha úgy érezzük, hogy nem mindig hoztak racionális döntést. De tudnunk kell, hogy az árulás, a széthullás, az önfeladás, akkor sem jó döntés, ha rövid távon az tűnik racionálisabbnak. Krisztus megjelent a zárt ajtók mögött. Nem ennek a világnak a keretei között volt már akkor, hanem a végtelen örök dicsőségben, úgy hogy meghalt, de a halál nem úr rajta, többé nem hal meg. Ebben az örökkévaló állapotban engedte látni magát. Ez jelentett bátorítást az apostoloknak. És ebben van az Isten irgalma: hogy életünk nem a céltalanság és a széthullás felé tart, hanem van végső célja az életünknek: nem valami, hanem valaki: Krisztus, akiben kiteljesedik személyiségünk, az a teljesen egyedi érték, amelyet Isten egyénileg teremtett: azért, hogy az örökkévalóságban az Isten örök szeretetében kiteljesedjen. Ebben az igazságban kell megkapaszkodnunk a megpróbáltatások idején. Most, amikor az egész világ, és Nemzetünk is a koronavírussal küzd élet-halál harcot, látnunk kell világosan életünk végső értelmét Krisztusban. Zámbó Károly atya 
Feltámadtam! És újból Veled vagyok - Alleluja! Ezt a napot az Úristen adta - Alleluja! Örvendezzünk és vígadjunk rajta - Alleluja! Békesség Veletek - Alleluja! Én Vagyok ne féljetek - Alleluja! Jézus Krisztus Urunk Feltámadása Gyakran elhangzik, hogy nehéz időket élünk. Életünk megszokott keretei összetörve. Ugyanakkor még sem vagyunk remény és vigasztalás nélkül. Hiszen templomaink nem üresek, az Úr Jézus most is jelen van kenyér és bor színe alatt, igaz szerény keretek között, de elvégezzük a nagyheti szertartásokat. Ebbe a hívek imádsággal, vagy a képernyő előtt ülve bekapcsolódnak, és ha fizikailag nem is tudunk egy helyen lenni, mégis együtt vagyunk az Úrral, és őbenne egymással, és ilyen módon megünnepeljük a Húsvétot, a mi Urunk Jézus Krisztus utolsó vacsoráját. Átéljük, amikor értünk megtöretett testét, és kiontott vérét kenyér és bor színe alatt adta az apostoloknak, és őáltaluk pedig nekünk is, vele leszünk a Golgota hegyén a kereszt alatt Máriával és János apostollal, és az ő dicsőséges feltámadott arcát is megláthatjuk Húsvét hajnalán. És látni fogjuk kezén és lábán a szegek helyét, és oldalán a nyílást, amelyet a lándzsa átütött, és Tamást, amikor megérintette kezével Jézus oldalát, és leborult előtte, és megrendülten kiáltotta: Én Uram, és Istenem! Az az első Húsvét is szomorúan kezdődött. Az apostolok, miután tizenegyen maradtak, az utolsó vacsora termében félve elbújtak. Hiszen Jézus tanítványai voltak ők, sok csodát láttak. Látták halottak feltámasztását is, amint Lázárt kiszólította a sírból. De most, hogy Jézust elfogták, megölték, és eltemették, mindennek vége. Pedig azt gondolták, hogy ő a Messiás. Jézus korában a messiási mozgalmak vezetőit, akik szabadulást ígértek a rómaiaktól, rendszerint megölték, és a tanítványaikat is. Most ez történt az ő mesterükkel is. Ötven nappal később, mégis kiálltak több ezer fős tömeg elé, és Péter vezetésével Jézusról beszéltek, minden félelmet hátrahagyva. Mi történt velük? A Szentírás nem hívő magyarázói ezt nem tudták megmagyarázni. Krisztus meghalt, és eltemették. De nem úgy támadt fel, mint Lázár, nem evilági, földi életre jött vissza, hanem előre ment az örök dicsőségbe. És ebben a megdicsőült állapotában látni engedte magát. Megjelent a zárt ajtók mögött. Megjelent a tanítványoknak az úton úgy, hogy előbb nem ismerték fel, de a kenyér megtörésekor felismerték, és akkor azonban eltűnt a szemük elől. Talán igaz sem volt mindez? Az apostolok értelme nem könnyen nyílt meg. Letörten, elkeseredve, de együtt maradtak. Péter szólt, hogy elmegy halászni, a többiek vele mentek, és látták, hogy valaki áll a parton. Előtte tűz, rajta hal, köréje ültek, de nem merték megkérdezni, hogy ki ő, mert tudták, hogy az Úr az. Akkor kérdezte Pétertől az Úr, hogy „Simon, Jónás fia: szeretsz engem?” És megkérdezte még egyszer, és harmadszor is: és ekkor eszébe jutott Péternek a háromszori tagadása. „Uram, te mindent tudsz, azt is tudod, hogy szeretlek téged!” – válaszolta akkor. Az apostolok negyven napon keresztül átélték, hogy az Úr Jézust időnként látni lehet, beszélni lehet vele, meg lehet tapintani, azután pedig nem lehet látni, de ezáltal kellett megérteniük, hogy mindig velük van. Megértették, hogy már nem úgy van jelen, hogy itt van, vagy ott, hanem mindig velük van, akkor is, amikor nem látják. Krisztus Urunk feltámadása valóságos esemény, de olyan esemény amely nem „evilágon” van elsősorban, hanem az örökkévalóságban. Evilágon annyiban van, amennyiben az „evilág” is az örökkévalóság része. Jézus úgy jelent meg, hogy az örök megdicsőülés állapotában van: többé nem hal meg, Úr a halálon is. És ha a halálon Úr, akkor mindenen Úr! Egyedül ő az utunk az Istenhez, és őáltala van üdvösségünk. Krisztus Istenhez akar vezetni minket, de önmagában: „Én vagyok az Út, az Igazság és az Élet!” Mártának pedig azt mondta: „én vagyok a Feltámadás és az Élet”. Úr a halálon, mert ő maga az Élet, és feltámadt, és ő maga a Feltámadás. Most, hogy ebben a nehéz helyzetben vagyunk, mi magyarok, és az egész világ: még jobban Krisztusba kell kapaszkodnunk, és vele együtt fel fogunk támadni. Zámbó Károly Nagypénteki Passió, Csepel-Királyerdő, 2018-as felvétel. Énekel a Mária Szíve Kórus; Karnagy: Bőgelné Juhász Veronika Virágvasárnapi Passió, Csepel-Királyerdő, 2014. Idén nem ünnepelhettünk együtt a templomban, egy korábbi felvételt teszünk közzé. Énekel a Mária Szíve Kórus; Karnagy: Bőgelné Juhász Veronika Megváltás a Golgotán A mi Urunk Jézus Krisztus értünk vállalt kínszenvedéséről és Kereszthaláláról emlékezünk meg Virágvasárnap, és ezzel kezdetét veszi a Nagyhét. Az idén csendesebben ünnepel a világ kereszténysége, visszafogottan, egészen csendesen. A papok a szertartásokat egyedül végzik el, a hívek legfeljebb csak tévében, vagy interneten követhetik azokat. Ez még szomorúbbá teszi az ünnepet, és még inkább szívből jövő kiáltássá alakul imádságunk: Uram Irgalmazz! Krisztus Kegyelmezz! A virágvasárnapi bevonulási körmenet, az Úr egykori Jeruzsálemi bevonulásának az emlékére is csak lélekben lesz megtartva, amikor felhangzik az ének: „Megváltó Királyunk elébe megyünk, Méltó tisztelettel Urunkhoz legyünk, Hozsannát kiáltson néki minden hív, Dicséretet, áldást zengjen nyelv, és szív!” Most, amikor elcsendesedve emlékezünk a régi Nagyhetekre, szép szertartásokra, Passió-éneklésekre, azt kell mondani, bizonyára nem Isten akarta, hogy ez így történjen, de engedte. És akkor meg kell kérdeznünk: miért engedte? Sokan, sokféle szempontból fogják még elemezni ezt a mostani helyzetet, akkor is, hogyha Isten segítségével túl leszünk rajta. Az, hogy a világ nem lesz olyan, mint ezelőtt, az biztos, és - bizonyos értelemben logikus gondolat. Egyrészt igaz, hogy minden esemény alakítja a világot. Egy háború után vagy akár Trianon után sem lett a világ olyan, mint előtte, legalábbis a mi „Magyar Világunk” biztosan nem. De ezután a megpróbáltatás után, ha vissza is tér régi életünk sok megszokott eseménye, ott lesz annak az érzése, hogy mindez milyen törékeny. Ez rá kell, hogy vezessen arra, hogy mindent megköszönjünk az Istennek. Nagyon úgy éltünk, hogy „minden olyan magától értetődő”, pedig minden jó mögött észre kell vennünk az Isten örök jóságát. Krisztus Urunk, azt, hogy megölik, hogy a zsidók halálra adják, és a római katonák keresztre szögezik: fölajánlotta értünk áldozatként. Ez az áldozat ez a felajánlás: nem pusztán az, hogy megölték, hanem ez a felajánlás, ez lett áldozat: megváltói Örök Áldozat. De ez már jelen volt előző este Nagycsütörtökön, az utolsó vacsorán is: hiszen hogyan adhatta volna a testét kenyérként, a bort véreként, ha nem ölik meg? A megváltói halál misztikusan már jelen volt az utolsó vacsorán: annak van külön a teste és a vére, akit megöltek. A Szentmisében ezért nem elsősorban az utolsó vacsora jelenik meg, hanem a Keresztáldozat. Az utolsó vacsora azért jelenik meg, mert a Keresztáldozat már akkor jelen volt, mivel örök áldozattá lett. Az utolsó vacsora elővételezés volt, Krisztus Urunk már ott is Testét és Vérét adta kenyér és bor színe alatt, amint másnap értünk kiontott. Nagypéntek ezért éppúgy a szeretet ünnepe mint a Karácsony. Azt láthatjuk a kereszten, hogy Isten mennyire szeret minket, hogy elment értünk a végsőkig. Azt mondhatjuk hálatelt szívvel ezért, amit az ókori keresztény himnusz: O Crux ave, spes unica, Ó üdvöz légy Kereszt, egyetlen remény! Zámbó Károly
Áldott, boldog karácsonyt kívánunk! 
 |
Miserend Mindenszentek-Halottak napja 2019. november 1. (péntek) - Mindenszentek ünnepe 10.00 
Őszi Egyházközségi kirándulás 2019. október 19. szombat 
Augusztus 6. - Templomszentelésünk napja! Sok éves, kényszerű várakozás után a 1967. tavaszán a XXI. kerületi Tanács megadta az engedélyt a Királyerdei Egyházközségnek, hogy az évekkel azelőtt, hatalmi szóval leállított kápolnaépítést befejezze. A hívek egy szívvel-lélekkel végzett, odaadott közös munkája eredményeként az előírt három hónapos határidőn belül felépült a templom. 1967. augusztus 6-án tartotta meg Shvoy Lajos püspök úr a szentelési szertartást. A nap eseményeit Székelyfi Pál atya jegyezte a Historia Domusba. 
Így épült Királyerdő temploma Miután a Királyerdő lakóinak lelki gondozásáért felelős lazarista atyákat a kommunista hatalom 1948 őszén kitiltotta Csepel területéről, hivatalosan megszűnt az önálló királyerdei lelkészség. A lazarista templom és anyaház építkezését leállították, korábban bérelt házait, köztük a Schmidt villa épületét elvették, saját tulajdonú ingatlanját és Csepel város által adományozott templomtelkét államosították. Az őket követő két királyerdei plébános a Jézus Szíve templomban misézett és Csepel II. Plébánián látta el a királyerdei egyházkerület hivatalos teendőit.  
|
|
A karácsonyi díszítés története: "1967. augusztus 6-án szentelte fel a templomot Shvoy Lajos püspök. 67 nyara nagyon száraz, az ősz pedig esős volt. A falak nem száradtak, karácsony közeledtével már nagyon penészesek voltak, amit megpróbáltak eltüntetni kevés sikerrel. Aranka néni, aki akkor főállású sekrestyés volt, adta az ötletet, hogy girlanddal díszítsünk. Először kötéllel oldottuk meg. Zöld cukor spárgával rákötöztük a gallyat, és szögekre akasztottuk föl, megfelelő formában. Mivel a templomban hideg volt, a fenyő nem hullott, ezért hamvazószerdáig fent hagytuk." Tovább » Csepeli betlehemes és Karácsonyi áhitat December 24-én délután 14.00-kor Csepeli betlehemes játék kezdődik.
|
|
A betlehemes játékról: "a csepeli betlehemes több évszázados, magyar hagyomány szerinti szepelőkkel, szöveggel, mozgással, ugyanakkor jellegzetesen csepeli dallammal is rendelkezik. Tudunk több, ma is élő szépkorú emberről, akik elmondhatják magukról, hogy valamelyik betlehemes csapattal ők is vitték az Úrjövet, Advent örömét." A betlehemes játék csepeli történetéről, a helyi szokások felelevenítéséről Szalai Rita beszélt: Tovább »
Úrnapi virágszőnyeg Minden évben Úrnapján (Corpus Christi), az Úr Testének és Vérének ünnepén a templomunk bejáratáig levezető járdán színes virágszirmokból, zöld ágakból, fűből virágszőnyeget készítünk. Az ötletet 2001-ben Varga Erzsébet, templomunk akkori kántora hozta. Elmondta, hogy a Szent Imre téren, a Kisboldogasszony templom körül minden évben készítenek egyet az ottani fiatalok. Mi - akkori fiatalok - nagy lelkesedéssel fogadtuk az ötletet, hogy a templomunkban is megteremtsük ezt a hagyományt. Azóta is minden évben kérjük a hívek segítségét színenként szétválogatott szirmok, zöld ágak, levelek és fű gyűjtésére. Tovább » 
2018. június 9. Szűz Mária Szeplőtelen Szíve Egyházközségünk számára jeles nap Szűz Mária Szeplőtelen Szívének ünnepe. A liturgikus naptárba XII. Pius pápa 1944-ben vezette be és tette általánossá augusztus 22-én. Bemutatkozik a királyerdei Szeplőtelen Szív Egyházközség, 1. rész - Csepp TV, 2001. "A Szeplőtlen Szív Egyházközség Királyerdő létrejöttével szinte azonos korú. Az 1930-as évek elején parcellázták fel Királyerdő területét, így sok szegény ember jutott kisebb-nagyobb házhelyhez. Ismerősök, rokonok vásároltak egymás közelében telkeket. Kis településcsoportok alakultak ki, amelyek egymástól elszigetelten éltek. Iskola és orvos csak Csepelen volt. 1934-ben látogattak először Királyerdőbe az Irgalmasrend nővérei, akik először a gyerekekhez közeledtek. 1939-től Shvoy püspök atya meghívására a lazarista atyák közül egyre többen jöttek Csepelre, a hitélet elmélyítésére. Működési területük az egykori erdei ösvények útvonalát követve kialakult girbe-gurba utcákban felépített deszka-bádogviskós, sőt, földbe ásott kunyhós Királyerdő lakóinak lelki gondozása lett..."
Bemutatkozik a királyerdei Szeplőtelen Szív Egyházközség, 2. rész - Csepp TV, 2001.
Feltámadtam! És újból Veled vagyok - Alleluja! Ezt a napot az Úristen adta - Alleluja! Örvendezzünk és vígadjunk - Alleluja! Békesség Veletek - Alleluja Én Vagyok ne féljetek - Alleluja! 
Nagyheti szertartások - Húsvéti miserend Virágvasárnap 10.00 
„Jöjj, és csináld te!” Nekünk Ágoston atya volt, az Emmánuel Közösség tagjainak Guszti atya, testvérének – aki évtizedekig segítette őt munkájában -, és régi barátainak Guszti. Egy szelíd, komoly, derűs ember, egy késői hivatás, egy vonzó pap. 2015-ben az egyházmegyei regionális karizmatikus találkozónkon ő volt az egyik előadó. Tanítását feltettük a honlapunkra is, amit máig három és fél ezren néztek meg. Az egyik hozzászóló ezt írta: „Fiatalon ismerhettem meg "Gusztit", csodálatos ember és barát volt papsága előtt is. Emiatt volt különlegesen megható számomra ez a felvétel.” 
24 órás Szentségimádás Királyerdei Templomunkban „Falaidra Jeruzsálem, őröket rendeltem, egész nap és egész éjjel, 24 órás Szentségimádás Királyerdei Templomunkban 
„Falaidra Jeruzsálem, őröket rendeltem, egész nap és egész éjjel, sohase hallgassanak!” (Iz 62, 6-7 ) Van pótolhatatlan ember Ha másnak nem, nekem az! Hányszor „hallgatott meg”, amikor lelkem úgy kívánta. És hány embert hallgatott meg! És nem csak Csepelről, messziről is fölkeresték a kiváló lelki vezetőt! És ő is elment messzire, akár betegen is, az elveszett bárányok után. Mert vannak szolgálati titkok, van orvosi titoktartás. De hogy a papi titoktartás mit jelent, azt Csepel egyetlen műemléke (Pest egyik legrégebbi szobra!), Nepomuki Szent János, a gyónási titok áldozatának szobra mutatja. Ágoston atya ugyanígy hány és hány ember titkát, terhét hordozta! Most mind árván maradtak. És sokan árván maradtak, akik szeretik a kultúrát, művészetet, magyarságot!
Ágoston atya távozása óta a Csepel-Királyerdei Egyházközséget Csepel-Belváros látja el. A szentmiséket Mons. Kertész Péter, Csepel Belvárosi Kisboldogasszony templom kanonok-plébánosa és dr. Zámbó Károly atya mutatja be. Vízkereszttől új miserend van érvényben (kedd reggel 8 óra, szombat este 6 óra, vasárnap de.10 óra; nagyböjtben: péntek este 6 óra) 
A Jászberényi templomban tartott szentmisén
a csepel-királyerdei Mária Szíve Kórus a Jászberényi főtemplom kórusával együtt énekelte Horváth Ottó (1917-1975) Szent Rita tiszteletére írott háromszólamú vegyeskari miséjét,
melyet először az Egyetemi templomban mutattak be 1963. május 14-én. Szent Rita mise, Jászberény, 2017 » A Szent Rita mise hananyaga: Kyrie,Gloria - Sanctus, Benedictus - Agnus Dei 
Püspöki szentmise az 50 éves Csepel-királyerdői templomban 2017. augusztus 6-án, vasárnap ünnepelte felszentelésének 50 éves jubileumát a Csepel-Királyerdei Szűz Mária Szeplőtelen Szíve plébániatemplom. Az ünnepi szentmisét Spányi Antal megyéspüspök tartotta. A Székesfehérvári Egyházmegye képes beszámolója » 
50. évforduló "1967. augusztus 6-án Shvoy Lajos megyéspüspök szentelte fel a templomot. A Szeplőtelen Szív tiszteletére szentelt építményt a korábban nyolc éve működő kápolna helyére emelték. A királyerdei híveknek a székesfehérvári egyházmegye papsága és a hívek segítettek, adományokkal támogatták az építkezést. A két és fél hónap alatt elkészült Isten házát ajándékul szánták főpásztoruknak, Shvoy püspök úrnak a 40 éves püspöki jubileumára." Fotó: Gubis Mariann 
„Hódolattal köszöntöttük az Úr Jézust új templomunkban, mi pedig mély hálával köszöntük az Úr Jézus után azoknak, akik két kezük munkájával és egyebekkel támogatták építkezésünket. (...) Adja Isten, hogy ez a templom Isten nagyobb dicsőségét és híveink lelki javát szolgálja.” |
|
„Új templom Csepelen” Ezzel a címmel olvasható az Új Ember 1967-ben megjelent számában egy tudósítás Királyerdő katolikus templomának felszenteléséről, melyre lassan 50 évvel ezelőtt, 1967. augusztus 6-án került sor. A Szeplőtelen Szív tiszteletére szentelt templomot az akkor nyolc éve működő, mosókonyhából átalakított kápolna helyére emelték, és végre kielégíthette a királyerdei hívek igényeit. Többek között a május elejétől folyó lelkes társadalmi munkának és az önzetlen adományoknak volt köszönhető, hogy három hónappal az építés megkezdése után Királyerdőben már a templom felszentelését ünnepelhették. Tovább » Korábbi bejegyzések az "ESEMÉNYEK" menüpont alatt találhatók! » |
Királyerdei templomunk - A Csepel-Királyerdei Szűz Mária Szeplőtelen Szíve római katolikus plébániatemplom oldala © 2012- Minden jog fenntartva