VIDEÓK
ELMÉLKEDÉSEK
HIRDETÉSEK
ZARÁNDOKLATOK
KIRÁNDULÁSOK
PAPJAINKÉRT
LÉLEK KINCSTÁR
MEĐUGORJE
HASZNOS OLDALAK
80 év
|
Dicsértessék a Jézus Krisztus! Kedves Látogató, Isten hozta a Szűz Mária Szeplőtelen Szíve plébániatemplom honlapján! ÉVKÖZI 20. VASÁRNAP - 2022.08.14. 1. A mai napon tartja Egyházmegyénk az ercsi búcsút. „Szűz Mária felvétetett a mennybe” 
Nagyboldogasszony ünnepén azt a misztériumot ünnepeljük, hogy Szűz Mária felvétetett a mennybe. Ez örömmel tölt el minket. Hiszen égi édesanyánk a Boldogságos Szűz Mária. Jézus Atyát adott nekünk: a mennyei Atya a mi Atyánk is, Jézus pedig testvérünk embersége révén… Ugyanakkor a Szűzanya pedig égi Édesanyánk. Szűz Mária, a mi égi Édesanyánk hathatósan segít nekünk, hogyha buzgón imádkozunk hozzá. Ezért a rózsafűzér ima erejét és fontosságát nem lehet eléggé hangsúlyozni. Ez az ima valóban az égbe, a mennyei boldogságba vezet, mert általa az Isten üdvözítő műve legmélyebb misztériumainak az erőterébe jutunk. Milyen értelemben tud nekünk segíteni Szűz Mária? Három dolgot emelek ki: kérhetjük Máriát önmagunkért, családunkért, Nemzetünkért. 1. Önmagunkért. Önmagunk üdvössége nem lehet közömbös számunkra. Hogyha önmagunk lelkét, és az üdvösségre törekvését elhanyagoljuk, akkor másoknak aligha tudunk segíteni… Akarni kell az üdvösséget, de tovább kell menni: akarni kell a szentséget… de még tovább kell menni! Az üdvösség, és a szentség nem valami, nem egy személytelen érték, nem a világ „java”, hanem személyes kapcsolat a teremtő Istennel. Ez a kapcsolat: a bizalom, a hála, és a köszönet Isten felé. Ebben tud segítségünkre lenni a Szűzanya: mivel mindig nyitott volt Istenre. 2. Családunkért: ma a családokat a sátán megtámadta. Ezt Ullrich Ágoston atya, Csepel - királyerdei plébános döbbenetes egyszerűséggel jelentette ki már 2015-ben. A Szűzanyából áradó szeretet azonban megvakítja a sátánt. Ezért fontos a szeretetláng ima, amely éppen most hat évtizede indult innen, Szent Magyar földünkről világhódító útjára. Nézzenek utána az interneten, és imádkozzák. A családot megmenteni kétféle módon lehet: szeretettel, és imával. Az anyagi javak nem számítanak. Amennyi van, azzal kell megelégedni. A gyermekeket az imába, és a szeretetbe kell bevezetni, mert a dolgokban való bővelkedés csak összezavarja őket. Szeretetben kell élni, és akkor szegényen is boldogok lesznek. A Szűzanya életében szegénység, egyszerűség, és csend volt. De a szeretetben mindig gazdag volt élete. Mélységes Isten iránti hódolat, és engedelmesség töltötte be a Szűzanya földi életét, de éppen ezért valódi boldogság. 3. Nemzetünkért: az, ami most vár az emberiségre, egy igen szomorú rádöbbenés: arra, hogy Istent elhagyni büntetlenül nem lehet. Évszázadok Istentelensége fog kemény ostorként csattanni a mostani nemzedék hátán… A magyar történelem azonban bizakodásra ad okot: ahogyan helyt álltunk a pozsonyi csatában, ahogyan helyt álltunk a tatárral, törökkel szemben, ahogyan helyt álltunk trianoni tragédia után is, a II. világháborúban, és 1956-ban… minden esetben nem csak magunkért, hanem másokért is, Európáért is, a kereszténységért is. Ha egyre komolyabban vesszük, hogy Szűz Mária, Boldogasszonyunk, a „Magyarok Anyja”, bízhatunk abban, hogy iszonyatos küzdelmek, és áldozatok árán, de megmarad Nemzetünk. A mennybe felvett Boldogasszony oltalmazzon minket! Zámbó Károly atya  ÉVKÖZI 19. VASÁRNAP - 2022.08.07. 1./A heti miserend: A nekünk készített ország 
A vasárnapi evangélium igen hangsúlyosan szólít fel arra, hogy készen kell állnunk a számadásra. (Lk 12, 32-48) Ugyanakkor Jézus örömhírt mond, hiszen maga az evangélium örömhírt jelent. Az örömhír pedig az, hogy Isten üdvözíteni akar minket. Isten örök boldogságot akar adni nekünk, és ez mindig örömhír. Ez az örömteli üzenet az evangélium lényege. Mindig úgy kell olvasni, és hallgatni az evangéliumot, hogy ez van a mélyén. Jézus ezt mondja ki most is: „Ne félj, te kisded nyáj, hisz Atyátok úgy látta jónak, hogy nektek adja az országot.” Amikor Jézus figyelmeztet, hogy készen kell állnunk, hogy ne merüljünk el a bűnökben, hanem tisztán élve várakozhassunk az Emberfiára; nem azért mondja hogy megrémisszen minket, hanem azért figyelmeztet minket az éber várakozásra, hogy az örök üdvösséget el ne szalasszuk. Maga Jézus ez az ország, akit nekünk ad az Atya. Őbenne van Isten országa, Isten uralma, Őbenne kell élnünk, és engedni, hogy Ő bennünk éljen. A mindig bennünk jelenlévő Jézusban élve nem szalasztjuk el az ő eljövetelét. Igen, ha felismerjünk, hogy Jézus eljött, és mivel eljött: jelen van; akkor vagyunk felkészülve arra, hogy újra el fog jönni. Zámbó Károly atya ÉVKÖZI 18. VASÁRNAP - 2022.07.31. 1./A heti miserend: kedden 8 órakor, első pénteken délután 5 órakor – majd azt követően szentségimádás. „Kibogozhatatlan” problémák – vagy az örök üdvösség? 
Mi van az életünk középpontjában? Kibogozhatatlan problémák? Vagy az örök üdvösség? A vasárnapi evangéliumi részletben (Lk 12, 13-21) Jézushoz megy valaki: tegyen igazságot! Ossza meg az örökséget. Jézus nem vállalja. Mózes bíráskodott. A prófétai, és királyi küldetéshez hozzátartozott a bíráskodás. A magyar királyok is, Szent István is: egyúttal a legfőbb bírák is voltak. Krisztus Messiáskirály – valóban bíró, de az örök élet, az örök üdvösség bírája! Van igazság! Az igazság megnyilvánulhat az evilági életben is, amikor valaki elnyeri méltó jutalmát, vagy büntetését, aszerint amit érdemel. De amiről Jézus beszél, az az örök üdvösség, az örök élet végtelen horizontján megjelenő örök igazság. Jézus önmagáról mondja: „Én vagyok az Igazság”. Miről szól tehát a mai evangélium? Jézus nem vállalja, hogy bíróként vagyonmegosztást végezzen. Helyette mond egy példabeszédet, egy gazdag emberről, aki vagyont gyűjtött, és ezért biztonságban érezte magát. Az Isten azonban figyelmeztette: még ma éjjel számon kérik a lelkét. Az Istenben kellett volna gazdagodnia… Ez az evangéliumi részlet, ha bele mernénk gondolni, sokunkat szíven találhatna. Ma nagyon sokan az evilági dolgokba beleragadva élnek, és keserű rabságban szenvednek. Az, hogy az ember összegyűjt valami vagyont, és attól jól érzi magát, csak nagyon rövid ideig tart. Mert az ember rájön: mégse ilyet akartam, hanem másmilyent, a másik embernek szebb van… és szenvedni fog, nyugtalanul epekedni fog… Ha viszont Krisztusban, és Krisztusért megpróbál egyszerűbben élni, az egyszerűsödés útján elindulni, békét talál. Hogyan tudunk az egyszerűsödés útján elindulni? A szentek példájára! A legegyszerűbb, legalázatosabb szenteket keressük! Egy pap számára a legszebb példa talán Vianney Szent János. Egy édesanya számára igen szép példa Szent Mónika, egy édesapa számára Szent József. Persze, a szentek példája bizonyos értelemben ijesztő is lehet: hiszen jogosan érezhetjük : „Hol vagyok én ettől?”… Vagy mondhatjuk: „Nekem ez úgysem fog menni!” Hajlamosak vagyunk talán ezért elszomorodni? Ha úgy érezzük, hogy nem tudunk elég nagyot lépni az üdvösség felé, lépjünk kisebbet, de ugyanabba az irányba. Engedjük, hogy evilági kötelékeink, súlyos és keserű rabláncaink, kicsit oldódjanak. Legalább egy szippantás erejéig szívjunk friss, szabad levegőt! Mindenek előtt azonban kérjük a Szűzanya segítségét. A rózsafűzér valóban segít a mennyei örök boldogságra eljutni. Készüljünk a számadásra bűnbánattal, rendszeres szentgyónással. Zámbó Károly atya ÉVKÖZI 17. VASÁRNAP - 2022.07.24. A heti miserend: A kérő ima 
A kérő imával kapcsolatban két kérdésről szeretnék kifejteni néhány gondolatot. Az első kérdés: Mit kell kérnünk Istentől? A második: mi az, amit igazán, mindenek előtt kérnünk kell? Salamon királyt azért áldotta meg Isten, mert nem mérhetetlen gazdagságot kért, nem is ellenségeinek az életét kérte, hanem bölcsességet kért, és Istenre figyelő szívet kért. Szent István királyunk népe boldogulásáért, az ország stabilitásáért is sokat tett, de amikor a Szent Koronát Boldogasszonyunknak ajánlotta, a nép, a Magyar Nemzet lelki üdvösségéről akart gondoskodni. Mindazt, ami szép és jó, kérhetjük Istentől. Kérhetünk egészséget, kérhetünk gyógyulást. De nem szabad elfelejteni, hogy elsősorban a lelkünk egészsége, és az Istenben megtalált béke a legfontosabb. Imádkoznunk lehet, és kell is a világ aktuális problémáinak a megoldásáért. De vigyázzunk: itt ne elsősorban azért imádkozzunk, hogy ilyen és ilyen rossz történjen ellenségünkkel, mert a végső ítélet kimondását rá kell bízni Istenre… De olyan megfogalmazásban talán lehet kérni, hogy „győzedelmeskedjen az Igazság”; „szűnjék meg a zsarnokoskodás, és igazságtalanság”. Mindenben azonban elsősorban és mindenek előtt mit kell kérni? Az örök üdvösséget. A kérő ima legszebb és legigazabb formája a Miatyánk ima – legalábbis bele van foglalva. „Atyánk! Szenteltessék meg a te neved. Jöjjön el a te országod.” Amikor azt kérjük, hogy jöjjön el Isten országa, akkor fel kell ismernünk, hogy ez az ország már eljött Krisztusban. Amikor imádkozunk, különösen amikor a rózsafüzért imádkozzuk, melynek középpontjában Krisztus misztériuma van: az elménket, gondolkodásunkat, és időnket Isten országának az uralma alá helyezzük. Talán éppen ezért annyira hatékony ima a rózsafüzér. Isten segítsen, és a Szűzanya közbenjárása adjon erőt, hogy a kérő imában lelkünk legmélyebb kívánsága Isten üdvözítő szeretetével találkozzon. Zámbó Károly atya ÉVKÖZI 16. VASÁRNAP - 2022.07.17. A heti miserend: Mária és Márta! 
Mária és Márta történetét úgy szokták értelmezni, mint a szolgáló szeretet, és a szemlélődő élet összehasonlítását. (Lk 10,38-42) Márta, aki vendégül látván Jézust, sürög-forog a házimunkában, megfeddi testvérét Máriát, amiért ő csak hallgatja Jézus tanítását, és hagyja nővérét egyedül dolgozni. Jézus azonban Máriának ad igazat: Mária választotta a jobbik részt. Aki elmélkedik, aki figyel Jézusra, az jár helyes úton. Aki úgy dolgozik Jézusért, Jézus ügyéért, hogy valójában nem figyel rá, nem jár jó úton. A Jézusra figyelés, az Isten Igéjébe való kapaszkodás olyan érték, amiről azt mondja Jézus Máriára utalva: „nem is veszíti el soha”. Sokan úgy értelmezik ezt az evangéliumi részletet, hogy Jézus mindkét nővér magatartását elismeri, hogy Márta buzgóságát is megbecsüli, Mária figyelmét is elismeri, és ez utóbbit előnyösebbnek tartja. Azonban talán úgy is lehet érteni ezt a történetet, hogy Jézus Mária magatartását elismeri, Mártáét pedig elmarasztalja. Hangsúlyozni kell, hogy itt nem a buzgó munka el nem ismeréséről van szó. Maga Jézus is tudott dolgozni, hiszen ács volt, harminc éves koráig kétkezi munkájából élt. A munkát Jézus valóban elismeri, ennyiben igaz, hogy elismeri Mártát. De azt, hogy Márta itt, ebben a helyzetben nem figyelt rá úgy, mint Mária, azt elmarasztalja. Úgy kell dolgoznunk, hogy közben Jézusra kell figyelünk, különben félre megy azt életünk, téves útra térünk, és az örök üdvösségünk is veszélybe kerülhet. A gonosz lélek el akar minket szakítani Krisztustól. Lehet, hogy valami jónak tűnő, humanista eszmény jegyében. Ha bármi, akár a legkisebb elfoglaltság fontosabb lesz életünkben, mint a Szentmise, már letértünk a helyes útról. Mária és Márta történetének a tanúságaképpen így imádkozzunk: Uram Jézus Krisztus! Ments meg minket attól, hogy bármi fontosabb legyen életünkben, mint a Szentmise! Uram Jézus Krisztus! Ments meg minket attól, hogy a Szentgyónást elhanyagoljuk! Uram Jézus Krisztus! Ments meg minket attól, hogy ne imádkozzunk! Ha Jézus Krisztus Urunk tanítására figyelünk, felfedezzük Őt szívünk mélyébe írva, mint Isten örök Igéjét, akkor személyes kapcsolatba kerülhetünk Jézus Krisztussal, és ha kitartunk ebben a személyes kapcsolatban, akkor az örök üdvösségre eljutunk, amit soha el nem veszítünk. Zámbó Károly atya ÉVKÖZI 15. VASÁRNAP - 2022.07.10. 1./ A heti miserend: A szeretet parancsa Amikor most a szeretet parancsáról gondolkodok, elsősorban az jut az eszembe, hogy Isten maga a szeretet. Ezt az a János apostol és evangélista fogalmazta meg, aki látta az üdvözítő Jézus Krisztus Urunkat a kereszten meghalni. A szeretet parancsát maga Jézus valósította meg azzal, hogy önmagát ajánlotta fel értünk legszentebb áldozatként a mennyei Atyának. Ez az értelme az Irgalmas szamaritánus történetének. A bajba jutott, rablók kezébe került emberen a szamaritánus segít. A szamaritánus lenézett volt, de ő segít rajta, bekötözi a sebeit, fogadóba viszi, ahol meggyógyítják az ő költségén. A mi gyógyulásunkért, bűneink bocsánatáért Jézus Krisztus Urunk fizette meg az árat, a keresztáldozat által. Ugyanakkor felmerül a kérdés, hogy a mi számunkra mit jelent a szeretet parancsa… Mindenkit kell szeretnünk? A válasz erre az, hogy Istent, és a felebarátot kell szeretnünk. A gonosz lelket, a démonokat, a nekünk rosszat akaró ártó szellemi lényeket nem. Az embereket, ha ellenség is, szeretnünk kell, de azért, mert még megtérhet, és üdvözülhet. Ugyanakkor magát a gonoszságot, és magát a bűnt nem kell, és nem szabad szeretni. A bűnöst szeretni kell, és imádkozni kell érte, de magát a bűnt el kell utasítani, sőt el kell ítélni. A megbocsátás sem azt jelenti, hogy a bűnt nem tartjuk bűnnek… A megbocsátani tudás elsősorban annak segít, aki meg tud bocsátani. A neheztelés, harag mázsás láncaitól szabadul meg a lelke annak, aki képes erre. Persze jogos lehet a kérdés: hogyan lehet erre képes az ember? Csak az Isten szeretetében élve! (Persze tudom, hogy a megbocsátás nem egyszerű kérdés. Ezért szeretnék ajánlani egy videófilmet, amelyben Ullrich Ágoston atya, Csepel-Királyerdei plébános, aki 2017-ben adta vissza lelkét a Teremtő Istennek, beszámol egy esetről, amikor szolgálatával hozzásegített egy fiatalembert a megbocsátás kegyelméhez. A címe: Ullrich Ágoston atya beszél egy szabadító szolgálatról, youtube, a link: https://www.youtube.com/watch?v=yw4hPutU06E ) Zámbó Károly atya ÉVKÖZI 14. VASÁRNAP - 2022.07.03. 1./ A mai vasárnap – Szent Péter és Pál ünnepét követően péterfillér gyűjtést tartunk, melyet a Szentatya szándékára továbbítunk. Az igazi öröm 
Jézus a hetven tanítványt tanítani küldte. Örömmel tértek vissza a tanításból. Még a gonosz lelkek is engedelmeskedtek Jézus nevére – számoltak be örömmel Jézusnak. Mire Jézus még mélyebbre vezeti őket. Osztozott örömükben, mivel így válaszolt beszámolójukra: „Láttam a sátánt: mint a villám, úgy bukott le az égből. Hatalmat adtam nektek, hogy kígyókon és skorpiókon járjatok, hogy minden ellenségges erőn úrrá legyetek: Semmi sem fog ártani nektek. Mindazonáltal ne annak örüljetek, hogy a gonosz lelkek engedelmeskednek nektek. Inkább annak örüljetek, hogy nevetek föl van írva a mennyben.” (Lk, 10, 1-12.17-20) Ez az igazi öröm. A név felírása a mennyben azt jelenti, hogy aki a kegyelem állapotában van, Krisztus keresztáldozata révén az üdvösségre van kijelölve. A mennyben a neve az üdvözöltek közé van számolva. Isten minden cselekedetünket látja: mindenért számot adunk. Ha olyan állapotban van a lelkünk, amely az üdvösségre vezet, ez kell, hogy a legnagyobb öröm legyen az életünkben. Mi emberek hajlamosak vagyunk evilági dolgoknak túlzottan örülni. Sikeres diplomázás, versenygyőzelem. Anyagi haszon, jó vásárlás. Nem ezek ellen beszélek, a maguk helyén kellenek ezek is. Hanem az ellen, ha valaki életének örömét ez teszi ki. Nagy kísértés. Vagy éppen ezek sikertelensége miatt szomorú… De vannak szellemibb, lelkibb örömök: egészség, gyógyulás. Gyermekáldás, egészséges születés… Fontosak, de úgy kell nekik tudni örülni, hogy a legnagyobb örömbe, az örök üdvösségbe belefoglalva. Azután vannak egészen lelkinek tűnő örömök: egyházi sikerek, előléptetés, jó diszpozíció… sikeres Eukarisztikus Kongresszus… csak az örök üdvösségbe foglaltan szabadna ezeknek örülni, bár Jézus talán erre is azt mondaná, hogy „ne ennek örüljetek…”. Az egyetlen igazi jó, aminek soha nem lesz vége: Isten örök szeretete. Mert Isten örök szeretetének, az Atya, a Fiú, és a Szentlélek szeretetének nincs kezdete sem: valóban örök szeretet. Isten ebben akar minket részesíteni. Ez legyen örömünk igazi oka. Zámbó Károly atya ÉVKÖZI 13. VASÁRNAP - 2022.06.26. 1./ Kedden reggel 8 órakor szentmise. Az Emberfia azért jött, hogy az embereket megmentse 
Az évközi 13. vasárnap evangéliumának kulcsát - ebben az évben - ebben a mondatban találtam meg, amit a címben is idéztem: „(…)az Emberfia nem azért jött, hogy az embereket elpusztítsa, hanem hogy megmentse”. (Lk 9, 51-62) Ha megnézzük a tágabb szövegkörnyezetet, azt láthatjuk, hogy ellenségeskedés, versengés, rivalizálás ütötte fel a fejét Jézus tanítványai között. Ez az ellenségeskedés megnyilvánul kifelé is, agresszivitásban. Jézus azért nevezi itt önmagár Emberfiának, mert Dániel jövendölése szerint (Dániel,7) az Emberfiát az Ősöreg elé vezetik, aki hatalmat ad az Emberfiának minden nép fölött, lényegében az egész teremtett világ fölött. Az Emberfia kijelentés tehát azt jelenti, hogy Jézus, aki önmagát nevezi Emberfiának, az Atyától (aki Dániel látomásában az Ősöreg) minden hatalmat megkap, minden teremtmény fölött. Jézus tehát, aki a Fiú, és aki önmagát Emberfiának nevezi, utalva Dániel látomására, minden hatalmat megkap, de ezzel a hatalommal nem hatalmaskodik, nem szolgákat szerez magának, hanem ő szolgál: az életét adja az Atyának felajánlott örök főpapi áldozatként sokakért. Ezzel arra buzdítja a tanítványait, hogy küldetésüket, amelyet tőle kapnak, ne uralomként értelmezzék, hanem szolgálatként. Ne ők akarjanak ítélkezni, hanem az ítéletet bízzák a mennyei Atyára, ezáltal bízva abban, hogy valóban igazságos lesz az ítélet. Az Emberfia megnevezésnek ez is üzenete: Dániel látomásában az Ősöreg ítélkezik: de mi az ítélet: az, hogy minden hatalmat az Emberfiának ad. Mi legyen a vezérlő elvünk? A viszálykodás, ítélkezés, méricskélés helyett: egy hatalmas, megújított bizalom Krisztusban. Kell, hogy azt tudjuk mondani lelkünk mélyén, akár szavak nélkül kifejezve, de ezzel az értelemmel: „Uram Jézus Krisztus, mutasd meg az igazságot, hogy annál jobban ragyogjon előttem: Te magad vagy az Igazság, de engedd, hogy legyen erőm rád bízni az ítéletet. Add, hogy arra törekedjek, és lelkiismeret vizsgálattal, bűnbánattal kész is legyek rá, hogy Te ítélj felettem, Uram Jézus Krisztus, bízom benned!” Zámbó Károly atya ÚRNAPJA - 2022.06.19. 1./ A mai vasárnap ÚRNAPJA, az Oltáriszentség ünnepe. A ½ 11 órai szentmise után úrnapi körmenetet tartunk. Úrnapja – a Megtestesült Ige van köztünk 
A Mindenható, Teremtő Isten nem tesz értelmetlen dolgot. Isten azért teremtett minket olyan lényekké, akik képesek a szeretetre, mert abból a szeretetből akar minket részesíteni, amely szeretet ő maga, aki ő maga, mert Isten a szeretet. Ezt tanulhatjuk Szent János apostoltól, a szeretett tanítványtól. Ő volt az apostolok közül a legfiatalabb, de ugyanakkor a legbátrabb is. Ő volt az egyetlen, aki ott volt a kereszt alatt az apostolok közül, és végig nézte, Szűz Máriával, Jézus Krisztus édesanyjával együtt a kereszthalál gyötrelmeit. Volt ehhez bátorsága, volt ehhez ereje, mert szerette az Urat. A szeretet tehát nem gyengeség, hanem erő. Vajon véletlen, hogy az az apostol hangsúlyozza leginkább, hogy Isten a szeretet, hogy Isten belső lényege a szeretet, aki látta az üdvözítőt a kereszten meghalni? Nem gondolom hogy véletlen. Ezt a fiatal embert akkor mélyen megérintette Isten szeretete. Ez a szeretet, világosította meg ennek az apostolnak az elméjét úgy, hogy földi élete végén, az Egyház, és a világ jövőjét és végét le tudta írni, szavakba öntve prófétai látomását a végidőkről. Így keletkezett a Jelenések Könyve… Az Isten szeretetének legelemibb, leghatározottabb megnyilvánulása volt Krisztus Urunk kereszthalála. Ez az áldozat, az egyetlen, és örök főpapi áldozat, amelyet a Fiú, Jézus Krisztus felajánlott az Atyának. Ez a felajánlás a Szentlélekben volt. A Szentháromság Egy Isten örök szeretete ragyog Krisztus Urunk művében. Az Eukarisztiában köztünk van a Megtestesült Ige, ugyanakkor jelenvalóvá válik a Nagypéntek keresztáldozata. De jelen van a Húsvét fénye is, a Feltámadás ragyogása. Az Úrnapja az az ünnep, amely mindent összefoglal, egész keresztény katolikus hitünket és életünket. Legyen ez az ünnep engesztelés, imádás, és a szeretet megújítása Krisztusban. Zámbó Károly atya SZENTHÁROMSÁG ÜNNEPE - 2022.06.12. 1./ A mai vasárnap Szentháromság ünnepe. Egyházmegyénk máriaremetei zarándoknapja, ahol 11 órakor lesz az ünnepi szentmise. 2./ Kedden reggel 8 órakor – szombaton délután 5 órakor szentmisék. 3./ A jövő vasárnap ÚRNAPJA, az Oltáriszentség ünnepe. A ½ 11 órai szentmise után úrnapi körmenetet tartunk. Kertész Péter plébános Szentháromság – Az Isten legmélyebb titka a végtelen szeretet 
Isten nincs egyedül, hanem három személy: az Atya a Fiú és a Szentlélek. Sokszor elmondjuk, de vajon belegondolunk-e hogy mit jelent ez… Istenben végtelen szeretet van. Az Atya és a Fiú végtelen, és örök szeretete a Szentlélekben. Ez a Szeretet öröktől fogva van: nem csak azért örök, mert sosem lesz vége, hanem azért is, mert nincs kezdete sem. Barsi Balázs ferences szerzetes, kiváló hitszónok, az utóbbi években nagyon sokszor elmondta, és bizonyára még sokszor el fogja mondani: ha Isten egyedül lenne, az maga lenne a pokol. Nem lehet egy „én” „te” nélkül… Sok vallás, és talán sokszor a keresztények sem gondolnak bele abba, hogy nincs egyedül az Isten öröktől fogva. Hogy a világot Isten nem azért teremtette, mert egyedül van. Nem azért teremtette, hogy „mozgalmasabb legyen élete”. Istennek a boldogsága a teremtés előtt is teljes volt. Istennek a saját boldogságához nincs szüksége a teremtett világra, ezért Isten szeretete teljesen önzetlen, és éppen ezért tökéletes szeretet. Mi, teremtmények rá vagyunk szorulva az Istenre. Nem csak a bűn miatt: nem csak olyan értelemben, bár a bűnbeesés után olyan értelemben is, hogy a bűn miatt elkárhoznánk, és Isten a végtelen irgalmával a megváltás kegyelme által üdvözíteni akar minket. Az Istentől való teljes függőségünk akkor is fenn állna, hogyha nem követtünk volna el bűnt, ha Ádám nem vétkezett volna a paradicsomban. A teremtmény nem tud létezni a Teremtője nélkül. Mi, teremtmények csak olyan értelemben tudunk felemelkedni Istenhez, hogyha Isten élete eltölt minket, de ez csak Krisztusban lehetséges, aki magára vette emberségünket, és benne lettünk teremtve. Krisztus az Isten örök Igéje, akiben teremtve lettünk. A Szentlélek kiáradása ránk azt jelenti, hogy a mennyei Atya minket azzal a szeretettel akar szeretni, amellyel a Fiút szereti. A Szentlélek által ez a szeretet lehet bennünk, és ennek a szeretetnek a befogadása az életünk végső értelme. Egyébként nem lenne értelme annak, hogy azt Isten megteremtett minket olyan lényekként, akik képesek szeretni, és képesek szeretetet elfogadni. Azért teremtett minket Isten szeretetre képes lényekké, mert abban a szeretetben akar miket részesíteni, amely szeretet az Atya, a Fiú, és a Szentlélek örök szeretete. Az evangéliumi részletet talán nehéz megragadni, mert első hallásra olyan, mintha nem eléggé konkrét dolgokról szólna. (Jn 16, 12-15) Mert: nem dolgokról szól, hanem arról a szeretetről, annak a szeretetnek a belső életéről, amely Istenben van, amely az Atya és a Fiú és a Szentlélek örök szeretete. Jézus belülről: a Szentháromságból beszél. Jézus nem Istenről beszél, hanem Istenből beszél. Isten talán azért engedi meg ezt a rettenetes válságot, hogy lássuk, végre belássuk: csak akkor tudunk keresztények maradni: ha belépünk a Szentháromság életébe. Ez az egyetlen Élet: de számunkra is, és egyetlen ajtó van ehhez az élethez: Krisztus. Zámbó Károly atya PÜNKÖSD - 2022.06.05. 1./ A mai vasárnap PÜNKÖSD ÜNNEPE – AZ EGYHÁZ SZÜLETÉS NAPJA. 2./ Pünkösd hétfő bár munkaszüneti nap – egyházilag nem ünnep. Templomunkban reggel 8 órakor szentmise lesz, úgy mint másnap, kedden is. 3./ Szombaton az 5 órai szentmise keretében tesz esküt az új képviselő testület, akiket szeretettel hívok és várok amint azt a meghívó levélben is megtettem. 4./ A jövő vasárnap Szentháromság vasárnapja. Egyházmegyénk máriaremetei zarándoknapja, ahol ½ 11 órakor lesz a püspöki szentmise. Kertész Péter plébános Pünkösd: a Szentlélek eljövetele 
Az Apostolok Cselekedeteiből hallottuk, amint a Szentlélek lángnyelvek formájában eljött, és leszállt az apostolokra, akik új nyelveken kezdtek beszélni. Ugyanakkor mindazt amit mondtak, a pünkösdi sokaság, akik különböző anyanyelvű emberek voltak, mégis mindenki a saját nyelvén hallotta. (ApCsel 2, 1-11) Ez kétségtelen csoda volt, aminek van mélyebb értelme. Az evangélium minden népnek szól, és minden nép és minden nemzet a sajátjának hallhatja. Ez nem csak azt jelenti, hogy a saját anyanyelvén kell, és kizárólag azon kell hallania az evangéliumot, hanem még inkább azt, hogy minden nemzet a saját belső értékeivel hatolhat az evangélium mélyére. Vagyis arra a belátásra, hogy Jézus Krisztus valóban a magasságbeli Isten Fia, aki egyedül üdvözíthet minden embert. Ugyanakkor van egy mélyebb értelme is a pünkösdi csodának, ami azonban csak lassan tárul fel, sőt egészen biztos, hogy a maga teljességében ezen a világon nem tárul fel, csak annyira, amennyire az üdvösségünkhöz szükséges. És ez nem más, mint a közösségi, és intézményes Krisztus-kapcsolat harmonizálása, összecsengése az egyéni, legmélyebb emberségünkbe elrejtett Krisztus-kapcsolattal. Jézus azt ígérte az apostoloknak, hogy a Szentlélek, az Igazság Lelke, elvezeti őket a teljes igazságra. (Jn 16, 13) Ez a teljes igazság ő maga. Saját misztériumába akar minket bevezetni Krisztus, hogy őbenne magában találjuk meg saját életünk legmélyebb értelmét, és lényegét. Hogy mi az életünk legmélyebb értelme és lényege? Minden bizonnyal az, hogy Isten szeretetét be tudjuk fogadni. Azt a szeretetet kell befogadnunk, amely az Atya és a Fiú egymás iránti végtelen és örök szeretete a Szentlélekben, és amely szeretet nemcsak azért örök, mert nincs vége, hanem azért is, mert nincs kezdete sem. Ennek elfogadására, és befogadására segítsen minket a Szentlélek. Zámbó Károly atya URUNK MENNYBEMENETELE - 2022.05.29. 1./ A mai vasárnap a Hősök vasárnapja. Imádságainkban emlékezzünk meg nemzetünk hőseiről. 2./ Kedden a reggel 8 órai szentmise, utána végezzük az utolsó májusi litániát. Kertész Péter plébános Krisztus mennybemenetele 
A mi Urunk Jézus Krisztus mennybemenetelének ünnepe a húsvéti időszak végét vetíti előre. A csendes boldogság, az örömteli megrendülés időszaka a Húsvét utáni időszak, amikor az apostolok, és a tanítványok tágabb köre is, megtapasztalták, hogy Jézus Krisztus Urunk feltámadott halottaiból. Megtapasztalták, hogy velük van, akkor is, ha nem látják. Olykor pedig engedte, hogy az Isteni Dicsőség feltámadott állapotában megérinthessék. Megtapasztalták, hogy Krisztus valóban testben feltámadott, de azt is megtapasztalták, hogy ez a feltámadott test már megdicsőült test, hogy a testnek is van, lesz megdicsőült formája, olyan alakja, amelyben az ember az örök életében részesül. Jézus Krisztus mint Fő, előre ment ebbe a megdicsőült állapotba, de ugyanakkor jelen van mindenütt. A Mennybemenetel ünnepe a régebbi hagyomány szerint húsvét hatodik vasárnapja utáni csütörtökön van, amit Áldozócsütörtöknek neveztek. Ma ez az ünnep Áldozócsütörtök utáni vasárnap van megülve. Az evangélium felidézve Krisztus mennybemenetelét, egyszerű szavakkal írja le, amint Krisztus megáldotta apostolait, és felemelkedett a mennybe.(Lk 24, 46-53) Mi is a mondanivalója számunkra Krisztus mennybemenetelének? Minden bizonnyal az, hogy Krisztus most is velünk van. A mi emberségünk, emberi mivoltunk, és létezésünk legmélyebb alapjai tárulnak fel Krisztusra tekintve. Ha lelki szemünkkel Krisztusra tekintünk, teremtettségünk legmélyebb alapjaira, és végső okára tekintünk. Minden más emberi kapcsolatnál mélyebb kapcsolat a Krisztus-kapcsolat. Az első ember, Ádám még nem lehetett más emberrel kapcsolatban, de Istennel kapcsolatban volt, mert az Isten örök igéjében lett teremtve. Ezért kell szeretettel, kellő tisztelettel, és visszafogottsággal, de mégis hibásnak minősíteni azokat az irányzatokat, amelyek megpróbálják az ember és ember közötti személyes kapcsolatokból levezetni az ember Istennel való kapcsolatát. Az ember Istennel való kapcsolata mélyebb minden emberi kapcsolatnál, a szülőkkel való kapcsolatnál is, és a legtisztább hitvesi szeretetnél is. Az első embernek, Ádámnak nem voltak szülei, amíg Évát nem teremtette meg Isten, addig hitvese sem volt, de Istennel már kapcsolatban volt, Isten Igéjén keresztül, akiben teremtetett. Isten örök Igéje a Fiúisten Krisztusban emberré lett. Ezért a Krisztus-kapcsolat minden emberi kapcsolatnál mélyebb. Ahol nincs jelen Krisztus, ott minden jelentéktelenné válik. Ezért a bűnös világ, és a bűnös élet súlytalanná, jelentéktelenné, és jellegtelenné válik. Krisztusban viszont mindenki megtalálhatja a saját legmélyebb lényegét. Ezért a művészi alkotásoknak is: csak Krisztus tud értelmet, jelentőséget adni. Minden megújulási mozgalom utat téveszt, ha nem Krisztus van a középpontjában. Krisztusban azonban minden megújul, mert benne Élet van. A mai kereszténynek feladata, hogy megtalálja Krisztust. Ebben nekünk magyaroknak, Mária országának és népének különösen is nagy felelősségünk, és feladatunk van. A világ megdöbbenve fogja látni, hogy ma is él Krisztus. Zámbó Károly atya HÚSVÉT 6. VASÁRNAPJA - 2022.05.22. 1./Május Királynőjét köszöntjük - e hónapban, amikor a szentmiséket követően a Lorettoi litániát imádkozzuk. Kertész Péter plébános Örök szeretet az Atya házában 
Húsvét hatodik vasárnapjának az evangéliuma – tulajdonképpen – válasz egy kérdésre. (Jn 14, 23-29) Először nézzük meg, ki tette fel a kérdést: Júdás. De: - és ezt az evangélium is hangsúlyozza – nem az áruló Júdás. Nem a Jézust eláruló iskarióti Júdás, hanem Szent Júdás apostol, más néven Júdás Tádé. Mi volt a kérdés? „Uram, miért van az, hogy nekünk akarod magadat kinyilatkoztatni, és nem a világnak?” De persze, itt meg kell néznünk a kérdés előzményét, azt hogy miért kérdezte ezt Júdás Tádé. Azért, mert Jézus beszélt az apostoloknak az Atyával való egységéről. Arról, hogy ő az Atyától jött, és ezért ő az, aki kinyilatkoztatja az Atyát, rajta kívül más az Atyát nem ismeri. A Szentlelket pedig ő, a Fiú, és az Atya együtt küldik. A három Isteni Személy örök egységét mondta el ezzel Jézus, és ebben nyilatkoztatta ki saját magát. Ebből adódik a felismerés: Júdás kérdése a mi kérdésünk is: miért nem az egész világnak nyilatkoztatta ki ezt Jézus? Miért csak az apostoloknak? Jézus az apostoloknak mondta: „(…)ha valaki szeret engem, megtartja szavamat. Atyám is szeretni fogja őt, hozzá megyünk, és lakóhelyet veszünk nála.”(Jn 14,23) És ezt is mondta Jézus: „A vigasztaló pedig, a Szentlélek, akit az Atya küld az én nevemben, megtanít majd titeket mindenre, és eszetekbe juttat mindent, amit mondtam nektek.” (Jn 14, 26) Akik szeretik Jézust, és megtartják szavát, azokat a Szentlélek megtanítja mindenre, amit tanítaniuk kell, és a világ ebből a tanításból kell, hogy megismerje Jézust. Ez a Péterre, és az apostolokra alapított Egyház küldetése. Ugyanakkor ebben benne van az is, hogy aki letér erről az útról, az alkalmatlanná válik arra, hogy Krisztust hitelesen hirdesse a világnak. Adja meg nekünk a Mindenható Isten, hogy a Szentlélek sugallatait készségesek legyünk követni, hogy bennünk megjelenjen az Isten örök Uralma Krisztusban, és ezáltal alkalmassá váljunk arra, hogy Krisztusról tanúságot tegyünk a világban. Zámbó Károly atya HÚSVÉT 5. VASÁRNAPJA - 2022.05.15. 1./Május Királynőjét köszöntjük - e hónapban, amikor a szentmiséket követően a Lorettoi litániát imádkozzuk. Kertész Péter plébános Az új parancs: a szeretet 
Jézus mondja: „új parancsot adok nektek: ti is úgy szeressétek egymást, ahogy én szerettelek titeket”. A vasárnapi evangélium János evangéliumának egy kis részlete, amelyben Jézus a szeretet parancsáról beszél. (Jn 13, 31-35) Ugyanakkor ahhoz, hogy jobban meg tudjuk közelíteni Jézus kijelentését, a tágabb szövegösszefüggést is figyelembe kell venni. Ezt Jézus az utolsó vacsorán mondta, közvetlenül azután, hogy Júdás árulási szándékát felfedte Jánosnak, a szeretett tanítványnak. Jézus Júdásnak adta a bemártott kenyérdarabot. Erre Júdás nyomban felugrott, és a sátántól megszállottan kirohant az éjszaka sötétjébe, hogy Jézust elárulja. Ezután a jelenet után mondja Jézus: „most dicsőült meg az Emberfia, és az Isten megdicsőült benne”. Mit is jelent ez a megdicsőülés? Azt, hogy Jézus szenvedése elkezdődik. A megváltás műve, Jézus főpapi áldozata a teljesedésbe indul. Miben áll ez az áldozat? Hiszen Jézussal a leggyalázatosabb igazságtalanság fog történni ezután. Gyalázatos elárulás, gyalázatos kihallgatás, gyalázatos ítélet, gyalázatos kivégzés… Jézus Krisztus Urunk főpapi áldozata, hogy mindezt a gyalázatot, amit ártatlan kell elszenvednie, felajánlja a bűnök bocsánatára. Ugyanakkor mindezt úgy, hogy az Atyával való örök szeretetét eközben a súlyos szenvedés közben is megéli. Az Atya szeretete adott erőt Jézusnak a szenvedés elviselésére. Ahogyan viselte Jézus a szenvedést, és ahogyan meghalt, abban annyira jelen volt a mennyei Atya szeretete, hogy János, aki a kereszt alatt ott állt Máriával, Jézus édesanyjával, ő írja le: „Isten a szeretet”. Jézus Krisztus Urunk szenvedésében megdicsőítette az Atyát, az Atya pedig megdicsőítette Őt. Amikor pedig meghalt Jézus a kereszten, és kilehelte lelkét: ez a lélek a Szentlélek. Jézus a Szentlelket lehelte a világba. Ezek után újra meg kell kérdeznünk: mit is jelent a „szeretet parancsa”? Hiszen Jézus azt mondja: „ti is úgy szeressétek egymást, ahogy én…”; ebben az összefüggésben ez a „ti is úgy”: az áldozatra vonatkozik. Abban a szeretetben, amit Jézus parancsol, jelen kell lennie az áldozatnak, és a szenvedésnek. Azonban úgy kell jelen lenni az áldozatnak, és a szenvedésnek, hogy azáltal maga Krisztus legyen jelen, az Atyával, és a Szentlélekkel. Minden igazi szeretetet Krisztus áldozatába, és Krisztus szeretetébe kell emelni. Hogy mit jelent ez, azt pedig egy előző hely világítja meg jól: „ Aki befogadja azt, akit én küldök, engem fogad be, aki pedig engem befogad, azt fogadja be, aki küldött engem”. (Jn 13, 20) Itt a Szentháromság Szeretet-egysége van tökéletesen megfogalmazva: akit Jézus, a Fiú küld, ő a Szentlélek, a Szentlélek befogadja a Fiút, de egyúttal az Atyát is, aki küldte a Fiút. Ez a küldés és befogadás, ez nem csak azt jelenti, hogy a „világba küldi”, vagy „valakihez küldi” (aki befogadja), hanem itt a Szentháromság belső szeretet-lehelései, és egymás örök szeretetben való befogadása vannak megfogalmazva. Ezt a megfogalmazást talán meg lehetne úgy is közelíteni, hogy a Szentháromságos Egy Isten belső lehelései, más szóval eredései; a Személyek egymás iránti szeretet-irányai nyilvánulnak meg Isten minden cselekvésében. Ez pedig azt mutatja, hogy Isten minket az Ő örök szeretetébe akar bevonni. A szeretet parancsa ebben az értelemben arra utal, hogy Isten azt kéri tőlünk, hogy ezt az örök szeretetet fogadjuk be, és egymást is ezen belül szeressük. Így érthető, hogy egyáltalán miért adta Jézus parancsba, sőt új parancsba a szeretetet. (Az apostolok szerették egymást addig is, családtagjaikat, rokonaikat is szerették…) Mert a szeretetnek ez a formája mégis teljesen új: szeretni Krisztusban, az Isten örök szeretetét befogadva. Krisztus áldozatával maga a szeretet kapott új, krisztusi dimenziót. Zámbó Károly atya HÚSVÉT 4. VASÁRNAPJA - 2022.05.08. 1./Május Királynőjét köszöntjük - e hónapban, amikor a szentmiséket követően a Lorettoi litániát imádkozzuk. 2./ A héten kedden reggel 8 órakor, 3./ A mai vasárnap egyházmegyei gyűjtés lesz a bodajki Kálvária felújítására. 4./ Csütörtökön a Szent Imre házban a szokott időben felnőttek katekézise lesz. Kertész Péter plébános Jézus a Jó Pásztor 
Jézus a Jó Pásztor. Igy nevezi önmagát az üdvözítő Jézus Krisztus. A vasárnap evangéliumi szakaszban megmondja, hogy ő azért jó pásztor, mert az Atyával egy: „én és az Atya egy vagyunk”. (Jn 10, 27-30) Jézus Krisztusban jelenvalóvá lett közöttünk a mennyei Atya szeretete. Ez az örök szeretet: az Atya és a Fiú örök szeretete a Szentlélekben. Ez a szeretet valóban örök, nem csak azért, mert nincs vége, hanem azért is, mert nincs kezdete sem. Istenhez nem lehetne eljutni, ha nem volna az az út, aki maga Jézus Krisztus. Az Isten országába nem lehet belépni, csak azon az ajtón keresztül, aki maga Jézus Krisztus. Az, hogy Jézus azt mondja önmagáról, hogy „én vagyok az ajtó”, azt is jelenti, hogy nincs más ajtó. Őt küldte el a mennyei Atya azért, hogy általa üdvözüljünk. Jézus az örök boldogságra akar vezetni. Nincs a kereszténységnek, azaz a krisztusi életnek más célja, minthogy az örök üdvösségre, a boldog örök életre eljussunk. Ezért nem élhetünk ennek a világnak a kábulatában. Krisztusban élve az örök élet, az örök boldogság az osztályrészünk. Nem érdemeink alapján. Milyen érdemünk is lehetne? Hol voltunk, amikor az Isten a semmiből megteremtette a világmindenséget. Isten már a teremtés kezdetén eldöntötte, hogy minket, az ő teremtményit, az örök szeretetre meghív. Jézus a Jó Pásztor életét adta értünk, Feltámadásával pedig előttünk jár, és bevezet minket az örök boldogságba. A feltámadott Krisztus utat mutat nekünk az örök életbe, és őáltala az örök élet egy sajátos küzdelemben, de már elindul bennünk. Zámbó Károly atya HÚSVÉT 3. VASÁRNAPJA - 2022.05.01. 1./ A mai vasárnap május 1-je – anyák napja. Május Királynőjét is köszöntjük - azokon a napokon, amikor szentmisét tartunk a szentmiséket követően a Lorettoi litániával, így a mai napon is, melyet az édesanyákért, nagyanyákért ajánljunk fel. 2./ A héten kedden reggel 8 órakor, 3./ A jövő vasárnap egyházmegei gyűjtés lesz a bodajki Kálvária felújítására. Kertész Péter plébános Jézus áll a parton… Krisztus feltámadása után vagyunk. János evangéliuma a Krisztus feltámadása utáni időszak sajátos hangulatát közvetíti. (Jn 21, 1-19) Ezt a hangulatot mi is átéljük évről évre Húsvét után. Krisztus feltámadott. Többször is megjelenik, beszélnek vele, látják, hogy nem szellem, hanem megdicsőült testében engedte látni magát. Megjelenik az utolsó vacsora termében, Tamásnak azt is megengedi, hogy megérintse sebeit a kezén és az oldalán… De valahogy mégis, mintha más lenne ez a kapcsolat. Nincs mindig velük? Vagy: éppen nagyon is velük van, de másképpen mint eddig. A megjelenések között már azt is gondolják, hogy talán nem is lehetne ez a Jézus-látás valóságos, ugyanakkor azt tapasztalják, hogy nagyon is valóságos. Kezdenek egyre többet megérteni Jézus tanításából, de nem áll bennük még össze. Olyan dolognak lettek a részesei, aminek a befogadásához kevés az ő addigi egyszerű életük. Tapasztalataik megfogalmazásához nem találják a szavakat. Olyan eseménynek lettek a részesei, melynek megértéséhez kevés, nem csak az ő életük, hanem az egész emberi történelem. Ez talán fáradttá tette őket, talán úgy túlterhelte elméjüket a megtapasztalt valóság, hogy szinte kikapcsolt az értelmük. Egymás között is csak a legszükségesebb szavakat mondják, nem törik meg a csendet beszéddel. Mintha Jézus meglátásának egyetlen pillanata a végtelenbe nyúlna, mintha óvni, őrizni kellene ezt a pillanatot, mintha minden szó, minden gondolat azzal a veszéllyel járna, hogy elveszik a pillanat, amelyet többé hiába keresnének, mert egyszeri, egyedi, megismételhetetlen… De: együtt maradnak. Csüggedtség, csodálkozás ellenére, vagy éppen ezért: megmaradnak együtt. Péter megszólal: megyek halászni, és vele mennek, és egész éjszaka semmit sem fognak. Már dereng a hajnal, amikor látják, hogy valaki álla a parton, és nézi őket. Nem szólnak semmit egymásnak sem, tudják hogy Jézus az, de nem mondják. Egyedül János mondja ki: „Az Úr az”. Amikor Jézus ennivalót kér tőlük, akkor sem merik megkérdezni, hogy kicsoda ő… Majd szavára kivetik a hálót, és teli lesz halakkal, kihúzni sem bírják, szakadozik az addig üres háló. A parton Jézus ül, előtte parázs, rajta hal és kenyér. Ez a következő kép. Hoznak hozzá az imént fogott halakból. Ettek, de megkérdezni hogy ki ő, továbbra sem merték. Jézus háromszor kérdezte Pétertől: „szeretsz engem?” Péter kétszer magabiztosan válaszolt igennel. Harmadszor azonban elbizonytalanodott… Talán nem abban, hogy szereti-e Jézust, hiszen az előbb a vízbe vetette magát Jézusért, és kiúszott hozzá a partra. De most, hogy harmadszor is megkérdezte Jézus tőle, hogy „szeretsz engem?”…; eszébe jutott a tagadás, hogy háromszor is megtagadta, azon a bizonyos estén… Ezen a ponton nagyon közel kerülünk Péterhez. Péter gyengeségében valahogy magunkra ismerünk. A végtelen szeretetű, valóságos Isten és valóságos ember Jézus Krisztussal szemben ott áll Péter, az esendő ember. Most mit mondjon Péter, a hirtelen beállt csendben? Azt mondja, amivel teljesen rábízza önmagát Jézusra: „Uram, te mindent tudsz. Azt is tudod, hogy szeretlek!” Ez a teljes bizalom, ez a teljes ráhagyatkozás Jézus Krisztus Urunkra… ez menthet meg minket is. Jézus szerette Pétert, és ez a szeretet felemelte miután elesett. Minket is szeret az Úr Jézus Krisztus, és fel akar emelni minket is Péterrel együtt. Zámbó Károly atya HÚSVÉT 2022
|
|
Virágvasárnap, Nagyhét és Húsvét - képekben HÚSVÉT 2. VASÁRNAPJA - 2022.04.24. 1./ A mai vasárnap AZ ISTENI IRGALMASSÁG VASÁRNAPJA. A búza szentelésben pedig imádkozunk az esztendő terméséért. 2./ Hétfőn este 6 órakor a Képviselőtestület ülése lesz itt a templomban. 3./ Kedden reggel szentmise 8 órakor. 4./ Csütörtökön folytatódik a felnőttek katekézise a Szent Imre házban. 5./ A jövő vasárnap május 1-je – anyák napja. Kertész Péter plébános Ne légy hitetlen, hanem hívő! 
Húsvét II. vasárnapjának evangéliuma (Jn 20, 19-31) felidézi Szent Tamás apostol alakját, aki nem volt a tanítványokkal a feltámadott Jézus első megjelenéseinél. Kijelentette, hogy nem hiszi, hogy Jézus feltámadott, hacsak nem látja a szegek nyomát a kezén. Amikor nyolc nappal később megjelent Jézus a tanítványainak, a feltámadása után megdicsőült testében, megengedte Tamásnak, hogy kezével megérinthesse megdicsőült sebeit. Ekkor mondta Tamásnak Jézus: „tedd ide az ujjadat és nézd a kezeimet; nyújtsd ki kezedet és tedd az oldalamra, és ne légy hitetlen hanem hívő!” Tamás ekkor felkiáltott: „én Uram, és Istenem”. Jézust látta, és megérintette, megdicsőült emberségében, de egyúttal kegyelmet kapott arra, hogy felismerje Istenségét. Ez a kegyelmi mozzanat, Jézus Istenségének a megvallására, megmutatja, hogy Isten Irgalmassága mit eredményez: azt, hogy megismerjük Jézus Krisztus Urunkat, és általa Isten akaratát az üdvözítésünkre. Az üdvösséget ennek nyomán úgy tudjuk megközelíteni, mint egy személyes kapcsolatot az Istennel. Nem egy állapot az üdvösség, nem egy „hely”, hanem egy személyes Isten-kapcsolat Krisztus által, és Krisztusban. Amikor Tamás megérintette Jézust, amikor megdicsőült sebeit érinthette, és Jézus szólt hozzá, ebben láthatjuk, hogy mit jelent az üdvösség. Az üdvösség egy személyes öröm: annak a megtapasztalása, hogy Jézus Krisztus Urunk szeret minket, de ugyanakkor annak is a megtapasztalása, hogy Jézus azt akarja, hogy mi is szeressük őt. Ez a szeretetre vonatkozó kérdés kimondva elhangzott Péter felé (Jn 21, 15-17). Tamás felé másképpen, nem kimondva, de megjelenik ez a kérdés. Abban, hogy Jézus megmutatja neki a sebhelyeit a kezén és az oldalán, benne van a kérdés: „Szeretsz engem?” Benne van az, hogy vajon azért nem hiszi-e Tamás a feltámadást, mert nem látta a feltámadott Jézust, és nem érintette, vagy talán valami gátja van benne a hitnek… Sokszor van ma olyan jelenség, hogy valakinek az életében olyan mozzanat van, ami miatt nem mer Istenhez közeledni, és nem engedi Istent a közelébe. Isten elől nem kell, és nem is lehet elbújni. Ha az ember vétkezett? Az Isten tud megbocsátani, és a megbocsátásban megújítani, újjáteremteni. Isten: teremtő Isten, aki az egész világmindenséget a semmiből teremtette. A bűnbánó ember szívét is újjá tudja teremteni Isten teremtő ereje: ez megy végbe a bűnbocsánat szentségében. Isten Irgalmas volt Tamáshoz, de ez kevés lett volna a megtéréséhez, hogyha Tamás nem irgalmas önmagához. Tamás végül megtört hitetlenségében, megtört konokságában. De ez nem gyengeség: Isten hatalma előtt megtörni nem gyengeség, hanem üdvösség! Sok ember ma nem nyújtaná ki a kezét Krisztus felé, hanem inkább elmenekülne. Vétkes szokásához jobban ragaszkodna. Pedig ez a világ, és ez az élet elmúlik, az evilági örömökkel együtt. Isten szeretete, amely Krisztusban nyílik meg számunkra, nem múlik el soha. Zámbó Károly atya< HÚSVÉT VASÁRNAP - 2022.04.17. 1./ Húsvét vasárnapján és másodnapján ½ 11 órakor lesznek a szentmisék. Húsvét vasárnapján a húsvéti ételek megáldása is lesz. 2./ Kedden reggel 8 órakor, szombaton pedig 5 órakor szentmisék. 3./ A jövő vasárnap AZ ISTENI IRGALMASSÁG VASÁRNAPJA. Kertész Péter plébános Feltámadás 
Amikor Húsvét titkáról gondolkodunk, felmerül a kérdés, hogy mit jelent számukra Krisztus feltámadása? Lehet-e, szabad-e aktualizálni a feltámadás eseményét? A feltámadás eseménye mindig aktuális. Életünk központi misztériumai, az Isten általi teremtettségünk, hogy Isten a semmiből teremtett minket, és személyek vagyunk, mert Isten személyes szeretettel teremtett meg minket… A feltámadás is ennek alapján közelíthető meg: Isten, aki megteremtett minket, nem hagyott minket elveszni, nem hagy minket, mint száraz késő-őszi faleveleket aláhullani, hanem felemel minket. A halál keresztény értelmezése szerint, amikor földi sátrunk összedől, és életünk befejeződik, lelkünk Isten tenyerébe hullik. A testünket sem hagyja elveszni Isten, hanem feltámasztja az utolsó napon. Jézus Krisztus Urunk előre ment, a megdicsőült, feltámadott állapotba. Ebben az állapotban, a megdicsőült, feltámadott állapotban engedte látni magát. A testi feltámadás biztos hite, és hitbéli meggyőződése nélkül nincs kereszténység. A keresztény igehirdetés, és keresztény erkölcs első oka, hogy az apostolok találkoztak a feltámadott Jézus Krisztussal. Ez a találkozás átformálta őket. Ettől a találkozástól váltak bátor hirdetőivé a krisztusi hitnek, amiért életüket adták. Hogyan közelítsük meg Krisztus feltámadását? A keresztény, azaz krisztusi embernek, - bár magán viseli a halál jegyeit, de mégis: hitvallása és Krisztussal való kapcsolata révén, - a feltámadás emberévé kell válnia. Krisztus feltámadása nélkül nem volna Egyház, nem volna Szentmise, nem volna bűnbocsánat, nem volna a megújulás lehetősége. Krisztus feltámadása nélkül nem volna megalapozott reménysége a magyar feltámadásnak sem. A Magyar Nemzet talán az egyetlen, és egyedülálló abban, hogy saját történelmét is a nagypénteknek, és a feltámadásnak az erőterében látja. Krisztus feltámadásáról nem hallunk úgy, mint történelmi eseményről. Pedig voltak tanúi: a katonák, akiket Pilátus a sírhoz vezényelt, hogy őrizzék azt. Mivel a főpapok tudtak róla, hogy Jézus még életében azt mondta, hogy miután megölik, harmadnapra fel fog támadni: őriztették a sírt, nehogy a tanítványok ellopják a holttestet, és utólag azt mondják, hogy Jézus feltámadt. Amikor azonban Húsvétkor, a hét első napján, hajnalban, még sötétben, nagy fényességgel Jézus feltámadt, a katonák ezt nem tudták megakadályozni. Kétségbeesetten rohantak a főpapokhoz, akik megparancsolták nekik, hogy mondják azt, hogy aludtak, és ezalatt a tanítványok ellopták a holttestet. Ez a hazugság önellentmondást tartalmaz, mint a legtöbb hazugság, amellyel a történelem eseményeit megpróbálják letagadni. Krisztus dicsőséges feltámadása azonban egyre fényesebben ragyog életünkben. A feltámadás fénye beragyogja napjainkat, és egyre inkább elmondhatjuk, hogy mindent ebben a fényben látunk. Zámbó Károly atya
Nagypénteki Passió, Csepel-Királyerdő, 2022; Énekel a Mária Szíve Kórus; Karnagy: Bőgelné Juhász Veronika VIRÁGVASÁRNAP - 2022.04.10. 1./ Köszönet az elmúlt vasárnapi perselyadományokért a Szentföld kegyhelyeinek támogatására – melynek összege 42.000.- forint volt. 2./ Kedden reggel 8 órakor szentmise. 3./ A nagyheti szertartások rendje olvasható a hirdető táblán. 4./ Nagypénteken délben a Tamariska dombnál a Csepeli plébániák hívei együtt imádkozzák a keresztutat. Délután 3 órakor – Jézus halálának órájában pedig szintén keresztutat imádkozunk itt a templomban. Ne felejtkezzünk el nagypéntek szigorú böjti napjáról. 18 és 60 év között csak háromszori étkezés lehet egyszeri jól lakással. 5./ Remélhetően nagyszombaton újra meg tudjuk tartani a feltámadási körmenetet is. 6./ Húsvét vasárnapján és másodnapján ½ 11 órakor lesznek a szentmisék. Húsvét vasárnapján a húsvéti ételek megáldása is lesz. 7./ A SZJA 1-1 %-nak felajánlásával segíthetjük Katolikus Egyházunk és közösségeink munkáját. 8./ A pünkösdkor megújítandó Egyházközségi Képviselőtestületi tagok jelöltjeinek névsora olvasható ugyancsak a hirdető táblán. Kertész Péter plébános Virágvasárnap 
A Virágvasárnap elnevezés arra utal, hogy a Jeruzsálembe bevonuló Jézust a zsidók pálmaágakkal köszöntötték. Nem sokkal később pedig - a főpapok és vének által felheccelt jeruzsálemiek - halálát követelték Pilátustól. Ezért Virágvasárnapot a szenvedés vasárnapjának is nevezzük. Az evangélium Jézus szenvedéstörténetét állítja elénk. Jézus Krisztus Urunk szenvedett értünk, és meghalt értünk a kereszten. Mint örök és egyetlen főpap, feláldozta magát az Atyának, hogy minket megváltson, és üdvözítsen. Krisztus Urunk áldozata végtelen értékű áldozat, és minden Szentmisében ez az áldozat lesz jelenvalóvá. Ezért a Szentmisét áldozatnak nevezzünk. Az áldozat végtelen értékét hogyan tudjuk megközelíteni? Vannak, akik a keresztény tanításból nem értik, és ezért nem tudnak vele mit kezdeni, hogy miért van értéke, méghozzá ekkora értéke a szenvedésnek. A szenvedés önmagában nem inkább egy olyan rossz, amitől menekülni kell, amit el kell minden áron kerülni? Ezt így érezhették eleinte maguk az apostolok is. Jézus Krisztus szenvedésének és halálának az idején mind elfutottak, és elbujdostak, egy kivétellel, aki nem menekült el: és ez János volt. János ott állt Máriával a kereszt alatt. Ö írja levelében: Isten a szeretet. Ez bizonyára nem véletlen: Krisztus szenvedésében az a szeretet nyilvánult meg, amely az örök Fiúnak a mennyei Atya iránti szeretete. A Fiú az Atyától kapta szeretetének jeleként a teremtett világot. Az, hogy önmagát adja azért, hogy az emberek üdvözüljenek, ebben az Atya iránti szeretete nyilvánul meg. Abban, hogy nem hagyja elveszni az ajándékot, és a legtöbbet, önmagát adja azért, hogy ne vesszen el az ajándék: az ajándékozó iránti szeretete nyilvánul meg. A szenvedés ezért a szeretet extázisa. A Fiú Atya iránti szeretetének legmélyebb megnyilvánulása. Ezért a szenvedés által megdicsőül a Fiú, az Atya megdicsőíti a Fiút az áldozat elfogadása által, és ezért, amikor Jézus kilehelte a lelkét a kereszten, akkor a Szentlelket lehelte a világba. Ez sajátosan összekapcsolja a szenvedést és kereszthalált a feltámadással, mert amikor a feltámadott Jézus megjeleink az apostoloknak, akkor is, úgy köszöntötte őket, hogy rájuk lehelt, és azt mondta: „Vegyétek a Szentlelket!” Jézus Krisztus Urunk kínszenvedése, kereszthalála, és feltámadása erősítse bennünk a vágyat, hogy az örök boldogságban, Isten örök szeretetéből részesüljünk. Zámbó Károly atya NAGYBÖJT 5. VASÁRNAPJA - 2022.04.03. 1./ A mai vasárnap perselyadományait a Szentföld kegyhelyeinek támogatására ajánljuk fel országos gyűjtésként. 2./ Hétfőn este 6 órakor a jegyes oktatás folytatódik a Szent Imre házban. 3./ Kedden reggel 8 órakor szentmise. 4./ Csütörtökön az esti szentmise után ifjúsági katekézis lesz a Szent Imre téri templomban 5./ Pénteken délután ½ 5 órakor keresztutat imádkozzuk, majd 5 órakor szentmise lesz. 6./ Szombaton délután 5 órakor, vasárnapi pedig a szokott rendben, ½ 11 órakor lesznek a szentmisék. E vasárnap Virágvasárnap, Urunk jeruzsálemi bevonulására emlékezünk. A szentmise keretében barkaszentelés lesz. 7./ A nagyheti szertartások rendje olvasható a hirdető táblán. 8./ Nagypénteken délben a Tamariska dombnál a Csepeli plébániák hívei együtt imádkozzák a keresztutat. 9./ A pünkösdkor megújítandó Egyházközségi Képviselőtestületi tagok jelöltjeinek névsora olvasható ugyancsak a hirdető táblán. Kertész Péter plébános Isten irgalmaz Krisztusban 
Isten irgalmát Krisztusban tudjuk megtapasztalni. Ő benne élve irgalmat tapasztalunk. Ez nem azt jelenti, hogy nincs súlya a bűnnek. A bűn súly, és fájdalma elsősorban az, hogy a szeretet elleni cselekedet, a szeretet ellen van. A bűn szeretetlenség, a szeretet hiánya, vagy annak megfogyatkozása, ezért a bűn okozta sebek gyógyulása is csak a szeretet által lehetséges. Ebben az összefüggésben kell szemlélnünk azt az eseményt, amelyről a nagyböjti liturgikus időszak ötödik vasárnapjának evangéliuma beszámol. (Jn 8, 1-11) Jézushoz egy asszonyt vonszolnak, akit házasságtörésen értek, és meg akarják kövezni. Jézus azonban felszólítja a férfiakat, akik köveket ragadtak, hogy „az vesse rá az első követ, aki közületek bűn nélkül van”. Erre azok eloldalogtak. Jézus egyedül maradt az asszonnyal: „’Asszony, hol vannak ők? Senki sem ítélt el téged?’ Az így felelt: ’Senki Uram! Akkor én sem ítéllek el. Menj, de többet ne vétkezzél!’” (Lk 8,10-11) Jézus nem bagatellizálja a bűnt, hanem rámutat a bűn egyetemes voltára. Nem felmenti az asszonyt, hanem megmenti. Ha azt kezdte volna taglalni, hogy mennyiben bűnös az asszony, az esetleg enyhítő körülmények figyelembe vételével enyhíthette volna ítéletét. De Jézus nem emberi bíróként állt ott, hanem az ítélő, a bűnt számon kérő, de ugyanakkor mégis örökké irgalmas Istenként. A bűnt nem kisebbíti Jézus, nem mentegeti. Azoknak a férfiaknak a bűnét sem mentegeti, akik odavonszolták ezt a szerencsétlen asszonyt, hogy megkövezzék. Megmondja nekik, hogy bűnösök, és az asszonynak is megmondja, hogy bűnös, hiszen az, hogy „többet ne vétkezzél”, abban benne van, hogy addig vétkezett. Jézus kimondja a bűnt, az asszony vonatkozásában is, és a férfiak vonatkozásában is, mert ez az igazság. (Maga Jézus az Igazság). Mégis megmenekül: az asszony is a megkövezéstől, és a férfiak is, attól, hogy gyilkosokká váljanak. (Maga Jézus a szabadítás, a Jézus név jelentése: Isten megszabadít.) Egy valamitől azonban nem menekülnek meg, de ez a meg nem menekülés talán még javukra is válik: a megszégyenüléstől. Jézus megszégyeníti őket? Nem! Jézus nem megszégyeníti őket, Jézus csak tapintatosan kimondja az igazságot. A bűn szégyeníti meg őket, amit elkövettek. A bűn magában hordozza a megszégyenülést. Jézus Krisztus azonban irgalmasan megbocsát a megtérő bűnösnek. Most, a nagyböjti időszak végéhez közeledve arra figyelmeztet minket ez a tanítás, hogy szükségünk van megtérésre, de ennek a megtérésnek Krisztus kell, hogy a középpontjában álljon. Zámbó Károly atya NAGYBÖJT 4. VASÁRNAPJA - 2022.03.27. 1./ Az elmúlt vasárnapi perselyadományból az ukrajnai menekülteket támogatására az Egyházmegyei Karitászon keresztül 70.000.- forintot juttattunk. Kertész Péter plébános A kegyelem érintésére tért haza a tékozló fiú 
A tékozló fiúról szóló példabeszédet jól ismerjük. (Lk 15, 11-32) Két fia van egy embernek, az egyik kikéri az örökségét, és idegenben, mindenféle bűnös élvezeteknek hódolva, feléli a vagyonát, és elzüllik. Egy ponton rádöbben: atyja házban mennyire jó dolga volt. De elsősorban miért volt jó dolga atyja házában? Mert szerette őt az atyja. Ha azonban valóban szerette őt atyja, akkor most is szereti, és ha – akárhogyan, akár szolgaként, akár béresként – visszafogadja, akkor is jobb sorsa lesz. Ez a példabeszéd nem a vagyonról szól. Nem arról szól valójában, hogy valaki eltékozolta a vagyonát, azután pedig mégis egyenesbe jött. Nem! Ez a példabeszéd a szeretetről szól: az elfogadott, és a visszautasított szeretetről. De nem akármilyen emberi szeretetről: hanem az Isten örök szeretetéről, amelyet a bűnös ember visszautasít, de utána mégis elfogad. Minden szeretetnek a forrása az Isten örök szeretete. Az Atya, a Fiú, és a Szentlélek örökké tartó szeretet-közösségben van egymással. Olyan szeretet van az Istenben, amely valóban örök, nem csak azért, mert nincs vége, hanem azért is, mert nincs kezdete sem. A példabeszédben nagyon világosan megfogalmazza Jézus a kegyelem érintésének pillanatát: amikor rájön a tékozló fiú, hogy apja szereti őt, és visszafogadná. Rájön arra, hogyha szerette, akkor most is szereti, mert a valódi szeretet, az igazi szeretet nem szűnik meg. Azt, hogy az atyja őt visszafogadja, nem érdemli meg, de miért bizakodik mégis atyjában? Mert azt, hogy azelőtt szerette őt az atyja: azt sem érdemelte meg. És azt, hogy az Isten szeretetből megteremtett minket a semmiből, azt hogyan, mivel érdemeltük meg? Nem is voltunk: és az Isten már szeretett minket, és megteremtett minket a semmiből, a nemlétből… Az egész teremtett, látható, és láthatatlan világ az Isten örök szeretetének mennyegzős ünnepe. Ez a mennyegzős ünnep érintette meg a tékozló fiú lelkét, a legnagyobb kilátástalanságban. Ezt a példabeszédet Jézus fogalmazza így, Jézus, aki az Atya örök szeretetében él. Ez a kegyelmi pillanat nem jelent teljes tudást, mély ismeretet a bűnről… mégis a kegyelem pillanata, mert arra indítja a tékozló fiút, hogy az atyai házba visszatérjen. A példabeszéd másik nagy tanítása az, hogy az idősebb fiú is megtérésre szorul. Aki irigyli az atya irgalmát, bár súlyos állítás, de ki kell mondani, irigyli az atya szeretetét a fiatalabb fiútól. Persze ez nem két tanítás, hanem valójában egy: az Isten irgalmas. Isten irgalma összefogja az emberiséget, a nagyot, látványosat vétkezők mellett a nagyot nem vétkező kisebb bűnösök is: rászorulnak Isten irgalmára. Zámbó Károly atya NAGYBÖJT 3. VASÁRNAPJA - 2022.03.20. 1./ A mai vasárnap perselyadományainak megosztásával az ukrajnai menekülteket segítjük az Egyházmegyei Karitászon keresztül. Kertész Péter plébános Felhívás a megtérésre 
Nagyböjt harmadik vasárnapjának evangéliumi szakasza azt a címet viseli a Szentírásban, hogy: „Felhívás a megtérésre”. (Lk 13, 1-9) A megtérés keresztény értelemben nem csak azt jelenti, hogy a bűntől elfordulunk, és új irányt adunk az életünknek, hanem ennél sokkal többet jelent. Azt jelenti a keresztény értelemben vett megtérés, hogy az Istenhez térünk meg. Az Istenhez azonban hogyan tudnánk megtérni? Csak úgy, ha előbb Ő jön el hozzánk. Úgy tudunk megtérni, ha előbb Isten jön el közénk, és megszólít minket Ő maga: a megtérésre. A megtérésre a köztünk jelenlévő, velünk lévő Isten szólít fel. Ez így történt az üdvösségtörténetben. Isten Igéje maga jött el, és szólított fel minket a megtérésre. Megtérésre Krisztus előtt a próféták szólítottak. Maga Krisztus az Isten Igéje, de már a próféták által is Isten szólt, ahogy a Szentlélekre vonatkozóan Hitvallásunkban is kimondjuk: „Ő szólt a próféták által”. Jézus különböző tragédiákra utal, Pilátus vérengzésére, és a Síloe torony tragédiájára, és azt mondja ezekkel kapcsolatban, hogy akik ezeket elszenvedték, azok nem voltak bűnösebbek a többi embernél, Jézus hallgatóinál. Itt arra utal Jézus, hogy hajlamosak az emberek úgy gondolkodni a tragédiákról, amelyet mások elszenvednek, hogy „az velünk nem történhet meg”. Ez azt a gondolatot foglalja magában, hogy azok, akikkel megtörténik a tragédia, valamilyen módon megérdemelték, de mi „tisztességesebben vagyunk, jobbak vagyunk, velünk ez nem történhet meg”. Jézus szelíden, de határozottan figyelmeztet: azok, akikkel ez megtörtént, nem voltak rosszabbak, nem voltak bűnösebbek mint Jeruzsálem többi lakója. „Azt hiszitek, hogy vétkesebbek voltak minden más embernél, aki Jeruzsálemben lakik? Mondom nektek: Nem! De ha nem tartotok bűnbánatot, mindnyájan ugyanígy elvesztek.” (Lk 13, 4-5) Jézus figyelmeztet, és szavai megszívlelendők. A sok tragédiáról, ami körülöttünk zajlik, és a közelben dúló háborúról is, amikor gondolkodunk, érdemes figyelembe venni Jézus szavait. A megtérés azt jelenti: betöltekezni Isten szeretetével, amit Jézus Krisztus Urunk hozott el nekünk: Önmagában. Krisztust kell magunkba fogadnunk, hogy elteljünk az Ő szeretetével, és az üdvösségre eljussunk. Zámbó Károly atya NAGYBÖJT 2. VASÁRNAPJA - 2022.03.13. 1./ A mai vasárnap emlékezünk Ferenc pápa megválasztásának 9. évfordulójára, aki 2013. március 19-én, Szent József napján kezdte meg legfőbb pásztori szolgálatát. Kertész Péter plébános Imádság és ragyogás Gondolatok Jézus Krisztus Urunk színeváltozásáról 
Jézus Krisztus színeváltozásáról szól a nagyböjti idő második vasárnapjának az evangéliuma. Jézus arca ragyogó lett, miközben imádkozott. (Lk 9, 28-36) Jézus Krisztus imádságában az örök szeretet jelenik meg. Az a szeretet, amely az Atyának és a Fiúnak az örök szeretete, a Szentlélekben. A Szentháromság egy Isten örök szeretete nyilvánul ebben az imádságban. Jézus Krisztus Urunk legfőbb célja, az Ige megtestesülésének végső célja az, hogy az embert ebben a szeretetben részesítse. Sőt, úgy kellene ezt megfogalmazni, és úgy kell látni, hogy az Isten fel akar minket emelni, ebbe az örök szeretetbe. A mi életünknek a végső célja ennek megfelelően az, hogy ebbe az örök szeretetbe felemelkedjünk. Hogy Istenben éljünk, az a végső célunk. Úgy is meg tudnám fogalmazni, hogy az a végső célunk, hogy teljesen betöltekezzünk Isten szeretetével. Félelmetes belegondolni, és leírni, elmondani is, de mégis meg kell tenni azt a megfontolást, hogy az embernek, a végső célja szerint szentnek kellene lennie. Szenteknek kellene lennünk, szentekké kellene válnunk. Mivel Isten Szent, ezért akit Isten betölt, szentté válik. Azonban rettenetes dolgok kavarognak bennünk, indulatok, vágyak, bűn: olyan folyamatok, amelyek nem az Isten felé törekszenek, hanem amelyek elszakítanának minket Istentől. Ez a gonosz lélek munkája. Visszagondolva az előző vasárnapra, a kísértések evangéliumának témájára, megkérdezhetjük: nem éppen az a gonosz lélek célja, hogy Istentől elszakítson minket? A kísértések pusztája után azonban a színeváltozás ragyogásában vagyunk. A tizenkét apostol közül három: Péter, János, és Jakab részesült ebben a kegyelemben. Jézus mellett megjelent Mózes és Illés, mint a törvénynek és a prófétaságnak a megjelenítői. A törvény, és a prófétaság végső eredete, az Isten örök szeretete. Ezért jelent meg Mózes és Illés az imádkozó Jézus mellett. Péter, János és Jakab nem is akartak volna onnan elmenni. Szerettek volna örökre ott maradni, az Isten örök fölségének ragyogásában. Az Atya szózata: „Ez az én választott Fiam, őt hallgassátok”, párhuzamban van Jézus megkeresztelkedésének jelenetével. Olyan, mintha a mennyei Atya most újra meg akarná erősíteni a kijelentését, hogy Jézus az ő szeretett Fia. Jézus miért nem mind a tizenkét apostolnak mutatta meg ezt a ragyogást? És tovább is kérdezhetünk: miért nem mutat meg mindannyiunknak ilyen ragyogást? Talán azért, mert ez még nem az örök boldogság, legalábbis abban az értelemben semmiképpen nem, hogy még nem a végső beérkezettség. Jézus még nem az örök, végső, boldog beteljesedést adta meg ennek a három apostolnak, hanem engedte, hogy az örök dicsőségéből valamit meglássanak. Ezt pedig azért tette, hogy felkészítse őket a várható megpróbáltatásra, szenvedésére és kereszthalálára. Nem sokkal ezután az esemény után, már egyre többet beszél Jézus a tanítványainak az ő szenvedéséről, de a feltámadásáról is. Ezt azonban a tanítványok nem nagyon értették. Úgy jelent meg a szenvedés gondolata Jézus tanításában, mint egy egyre növekvő baljós árny, amit szerettek volna a tanítványok figyelmen kívül hagyni. Talán azt gondolhatták, hogy ’olyan jó volt rátalálni erre az igaz szeretetre, amely Jézusban van, miért kell ezt elrontani olyan szavakkal, hogy „az Emberfiát az emberek kezébe adják”…’ Miért kellett szenvednie Krisztusnak? Ez pedig magában foglalja azt a kérdést, hogy miért nem lehet egy olyan emberiséget létrehozni, ahol nincs szenvedés? Miért nem lehet az egész emberiséget egyesíteni egy olyan egyetemes vallásban, és egy olyan egyetemes egyházban, ahol nincs szenvedés? Ezek a mai kor legnagyobb kísértései, de ezek megjelennek minden kísértés mögött. Ezért kell lejönni a Tábor hegyéről! Nem önmagában a ragyogás a jó, és nem a szenvedés nélküli jólét a jó. Hanem az Istenben való örök szeretet, az imádság. Az Isten szeretetét pedig meg lehet élni szenvedésben is, lemondásokban, nyomorúságban is, szegénységben is. Isten szeretetét meg lehet élni a mindennapok szürke egyhangúságában is. Isten szeretetét meg lehet élni öregen is, betegen is… És Isten szeretetétől a halál sem szakíthat el minket. A mi legfőbb hivatásunk az imádságban van, és a mi Urunk Jézus Krisztus, a kereszten is imádkozott. Jézus Krisztus a Megváltó. Nem evilági jólétet akar adni. Bármilyen jólét, a bűn valóságában, a Megváltás nélkül: elviselhetetlen lenne. Krisztus Urunk azért szenvedett, mert magára vette bűneink terhét. Krisztus kereszten való kínszenvedésére ezért azzal a hálás szeretettel kell tekintenünk, hogy értünk halt meg a Megváltó, hogy bűneink súlyától megszabadítson minket. Jézus Krisztus Urunk színeváltozása adjon erőt az élet terheinek a viselésére, hogy szenvedéseinkben, megpróbáltatásainkban Krisztus keresztjére tekintve találjunk vigasztalást. Zámbó Károly atya NAGYBÖJT 1. VASÁRNAPJA - 2022.03.06. 1./ A nagyböjti idő kezdetén bűnbánatunk kifejezéseként a szentmise végén hamvazás lesz. 2./ A héten a szentmisék kedd reggel 8 óra, 3./ Hétfőn este 6 órakor a Szent Imre házban folytatódik a jegyes oktatás. 4./ Csütörtökön este ½ 7 órakor ifjúsági katekézis lesz a Szent Imre templom Filoména termében. 5./ Ne felejtkezzünk meg arról. hogy a nagyböjti idő minden péntekje hústilalmi, tehát böjti nap.
Verőcei Gábor atya, aki a korábbiakban Csepel Belvárosban volt káplán, most Budapest Farkasréti plébános hívei felé az alábbiakban részünkről is olvasható lelkipásztori levelet küldte. Van benne számunkra is eligazító! Kertész Péter plébános Kedves Testvérek! 1./ Szabad választások és népszavazás előtt állunk. Farkasrét, 2022. február 27. A mi Urunk Jézus Krisztus megkísértése 
Jézus Krisztus Urunk megkísértetett a gonosz lélek által. A Jordán folyóban történt keresztelkedése után Jézus a pusztába ment. Ott megkísértette a sátán. Ez az esemény Szent Lukács evangélista írásából kerül felidézésre Nagyböjt első vasárnapján. (Lk 4, 1-13) A megkísértés tényét mind a három szinoptikus evangélium leírja. Máté, Márk, Lukács egyaránt, bár különböző terjedelemben, de leírják. János nem. Miért nem? Talán azért nem, mert János egy nagyon sajátos belső Krisztus-élmény hatása alatt élt, és mire az evangéliumot írta, addigra a keresztény közösségekben az előző három evangélium legfontosabb tanításai ismertek lettek. Ezért János elsősorban talán azt akarta rögzíteni, ami az ő személyes meglátása, és belső tapasztalata volt az evangélium eseményeivel kapcsolatban. Miért fontos Jézus megkísértése? Mert mi magunk is megkísértett emberek vagyunk. Emberi létünkhöz hozzátartozik a megkísértés, mint a gonosz lélek személyes munkája, amellyel Istentől el akar minket szakítani. Ez a kísértés legfontosabb célja, az Istentől való elszakítás, elidegenítés. Az a célja az ördögnek, hogy az ember Istenbe vetett bizalmát megrontsa. Jézus Krisztus teljes Isten, és teljes ember, emberi mivoltában kísértést szenvedett. A három kísértés közül az első Máténál is, és Lukácsnál is az, hogy Jézus a köveket változtassa kenyérré, és így csillapítsa éhségét. Jézus a negyven napos böjt után volt. Azonban éhsége tudatosan vállalt lemondás volt, aminek legfőbb értelme a mennyei Atya iránti szeretetének a megélése volt. Előtte keresztelkedett meg a Jordánban, ahol a mennyei Atya szózata hallatszott: „Te vagy az én szeretett Fiam, benned telik kedvem”. Jézust mindeközben eltöltötte a Szentlélek. Jézus a maga emberségében ezt a meghatározó eseményt mélyítette el, pecsételte meg a böjtölésével. Ezt a belső ünneplést, ezt a meghitt kapcsolatot akarja elrontani a sátán. Nem éppen ez van a mi életünk megrontásának is a mélyén? Hogy nem éljük meg az élet legfontosabb eseményeit a maguk súlya szerint. Történik valami jelentős esemény az emberek életében, és visszatérnek azonnal a hétköznapokba. Vagy lényegtelen dolgokról sokat beszélnek, és közben mindent „kifiguráznak”. A felületes könnyelmű beszéd egy olyan közeget hoz létre, amelyben látszólag nincs súlya a dolgoknak, mert nincsenek jelentős események. Jézus a pusztában valóban megéhezett, de mégsem változtatta a köveket kenyérré. Ehelyett azt mondta: „Nem csak kenyérrel él az ember, hanem minden igével, mely Isten ajkáról való”. (Mózes V. könyve, Második törvénykönyv, 8,3) Az Isten Igéje maga Krisztus. Ő maga az a Megtestesült Ige, aki Isten ajkáról van. Olyan értelemben van Jézus Krisztus Urunk az Isten ajkáról, hogy őbenne mondta ki önmagát az Isten. A kövek kenyérré változtatásának kísértése az, hogy alakítsa az ember – akár gondolati szinten is – a világot a saját igényei, éhségei szerint, már amiről azt gondolja hogy erre vagy arra van szüksége. Pedig szüksége az embernek az Isten Igéjére van, aki maga Krisztus. Az első parancs megsértése van a kísértés mélyén. Miközben ugyanis azon munkálkodnánk, hogy a világot az igényeink, hamis szükségleteink szerint alakítsuk, már öntudatlanul is hódolnánk az evilág fejedelmének. Ebben az első kísértésben már ott van burkoltan a másik kettő: hogy a gonosz lelket imádja az ember istenként, és hogy a gonosz lélek szavára esztelenül kísértse az Istent. Ma, amikor a háború réme fenyegeti Európát és a világot, kérjük Istent, óvjon meg minket a kísértésektől. Ha pedig mégis megengedi, hogy kísértést szenvedjünk, akkor helyt tudjunk állni azzal a tudattal, hogy egyedül a világot teremtő Isten a Mindenható. Egyedül Istent imádjuk, és neki szolgálunk. Isten minket üdvözíteni akar: ezért küldte el egyszülött Fiát a mi üdvözítésünkre, és megváltásunkra. Ezzel a gondolattal kezdjük meg a Nagyböjtöt, a lemondás időszakát, hogy ezáltal is megéljük, hogy Isten Igéjével akarunk élni. Zámbó Károly atya ÉVKÖZI 8. VASÁRNAP - 2022.02.27. 1./ A mai nap templom perselyadományaival a katolikus oktatási és nevelési intézmények munkáját segítjük az országosan gyűjtéshez csatlakozva. 2./Kedden reggel 8 órakor szentmise. 3./Szerda – HAMVAZÓ SZERDA - A NAGYBÖJTI IDŐ KEZDETE. Ferenc pápa felhívásához csatlakozva e böjti nap imanap a békéért.”Szenteljük magunkat az imádságnak és a böjtnek, kérve Szűz Máriának, a Béke Királynőjének közbenjárását E szigorú böjti napon tartózkodunk a húsételek fogyasztásától. 18 és 60 év között pedig csak háromszor étkezhetünk egyszeri jól lakással. Hamvazó szerdán délután 5 órakor lesz szentmise – hamuszenteléssel és hamvazással. 4./ Csütörtökön este ¾ 7 órakor a Szent Imre közösségi házban felnőttek katekézise lesz. 5./ Első pénteken délután ½ 5 órakor keresztutat imádkozunk, majd 5 órakor szentmise. Így lesz ez a nagyböjti idő minden pénteki napján, kivéve a lelkigyakorlatra eső pénteki alkalmat. 6./ A szombati 5 órai és a jövő vasárnapi ½ 11 órai szentmisék végén is lesz hamvazás. 7./ A Vírus járvány miatt már két éve nem volt nagyböjti lelkigyakorlat. 8./ A lelkigyakorlat napjai is alkalmat biztosítanak a nagyböjti szentgyónásaink végzésére. 9./ Nem volt lehetőségünk a BETEGEK SZENTSÉGÉNEK templomi kiszolgáltatására sem. Ezt március 26-án, szombaton délután a 4 órakor kezdődő szentmise keretében szeretnénk megtartani ugyancsak a Kisboldogaszony templomban. Ezen alkalmak előre jelzése már magába foglalja, hogy De március 25-én, Gyümölcsoltó Boldogasszony napján lesz 5 órakor szentmise. 10./ A napok időjárása végre megengedte a Szent Imre közösségi háznál a tetőcserép cseréjét, mely reményeim szerint a hét folyamán be is fejeződnek. Ezt követően a szükséges javításokat is elvégzik itt a Királyerdei templomnál. Kertész Péter plébános Krisztusi emberré kell válnunk! 
Szent Lukács evangéliumából folytatódik Jézus Krisztus Urunk tanításának a megismertetése. Ez a tanítás mindig új, és mindig aktuális. Látszólag sokféle téma van a vasárnapi szakaszban összefoglalva. (Lk 6, 39-45) Azonban a gyökere mégis egy: Krisztusi emberré kell válnunk. Krisztus követőjévé kell válnunk. A „nem nagyobb a tanítvány a mesterénél” – mondás erre vonatkozik. A ’keresztény’ szó azt jelenti, hogy Krisztusi ember, görögül Christianoi. Jézus Krisztus Urunknak – a tanítványokkal szembeni világos követelménye, hogy olyanokká legyenek mint Ő. Azonban megkérdezhetjük, hogy mit jelent ez a gyakorlatban? Hogyan lehet ezt megvalósítani a mindennapi életben? Ha Jézus Krisztus Urunk harmincéves, ma azt mondanánk, fiatal emberként élt és tanított, akkor hogyan váljon Krisztusivá a nyolcvan éves idős férfi, vagy asszony? Hogyan váljon Krisztusivá a 20 éves fiatalember, vagy fiatal leány, vagy a gyermekét váró fiatal kismama, vagy a tízéves iskolás gyermek? Hogyan tudunk a mi saját életünkben Krisztusivá válni? Úgy, ha nem a járulékokra figyelünk, hanem a lényegre. Krisztus életét a lényegben kell megragadnunk. De akkor meg kell kérdeznünk: mi a Krisztus életének a lényege? Az, ami nem függ ideig tartó dolgoktól, ami nincs alávetve semmilyen változásnak. Jézus Krisztus Urunk, aki teljes Isten és teljes ember, de létének a lényege csak az lehet, ami felette áll az időnek és térnek, ami mentes minden változástól, és nem is változtatható. Krisztus életének a lényege: a mennyei Atyával való örök szeretet-kapcsolat. Ez a szeretet-kapcsolat a Szentlélekben van. Örökkévaló és lényegi ez az örök szeretet: az Atya, a Fiú és a Szentlélek örök szeretete. A „Krisztusiság” lényege számunkra, hogy ebbe az örök szeretetbe helyezzük az életünket. Ezt pedig csak Krisztus által tudjuk megtenni, aki ezt a szeretetet hozta el nekünk: ezért lett emberré a Fiúisten, ezért testesült meg az Isten örök Igéje; hogy az Atya, a Fiú, és a Szentlélek örök szeretetében részesítsen minket. (Ez nem ellentmond annak, hogy a bűn miatt, mint Megváltó jött el Isten örök Igéje, hanem erősíti azt, hiszen ahhoz, hogy Isten az ő örök szeretetében tudja részesíteni az embert, ahhoz előbb meg kell kellett váltani a bűntől; mert a megváltott ember tudja Isten szeretetét befogadni. Az Megtestesülés hagyományos, tomista értelmezése, miszerint a Megtestesülés a Megváltás miatt történt, és az ún. ferences iskola értelmezése, miszerint a Megtestesülés a bűn nélkül is megtörtént volna, nem mond ellent egymásnak, hanem erősíti egymást, mert ugyanarra az igazságra két különböző szempont alapján tekint. A hagyományos, tomista értelmezés a Megváltást veszi alapul, az ún. ferences iskola pedig a Teremtést. De a „ferences iskola” értelmezése ráépül a hagyományos értelmezésre, mivel a Megváltást elutasító ember számára a Teremtés nem lesz világos, hanem sötét marad, és ezért nem tudja a Megváltást elutasító ember a saját identitását a Teremtés alapján levezetni, úgy, mint a Mindenható Isten egyszeri, és egyedi teremtménye: akit az Isten: személyét, az „én”-jét tekintve a semmiből teremtett.) Krisztus, az emberré lett Fiúisten, a Megtestesült Ige, az Isten örök szeretetében részesít minket. Így értelmezhető az evangéliumi szakasz többi része, Jézus kijelentései a jó és rossz fáról. Istentől elvonatkoztatva nincs jó és rossz, az a „jó” ami közvetlenül Istenhez kapcsolódik. („…senki sem jó, csak egyedül az Isten…”/Mk 10, 18/) A jó fa: az Istenben élő ember, akinek cselekedetei jó gyümölcsöt hoznak. Ez a jó gyümölcs: az Isten iránti szeretet növekedése. Az Istenben élő ember elsősorban önmagába tekint, bűneit megbánva, és bűnért ezzel együtt figyelmeztet: nem elítélve a bűnös embert, de világosan megnevezve, és Isten szerint megítélve magát a bűnös cselekedetet! A Krisztus által Istenben élő ember nem fog mást félrevezetni, hogy együtt essen gödörbe azzal, akit félrevezetett. Krisztusban megalapozott életünket mindannyiunknak, mindennap meg kell újítanunk. Ezért fontos a naponta végzett lelkiismeretvizsgálat, és a bűnbocsánat szentségéhez való rendszeres járulás. A bűnbocsánat szentségében Isten maga tisztít meg minket, ha töredelmesen eléje járulunk. „A szív bőségéből szól a száj.” Az a hivatásunk, hogy életünket Isten szeretete áthassa, és cselekedeteinken, és beszédünkön keresztül is az Isten szeretete nyilvánuljon meg. Zámbó Károly atya ÉVKÖZI 7. VASÁRNAP - 2022.02.20. 1./ A héten a szentmisék a szokott napokon és időpontokban: 2./ Hétfőn este 6 órakor a Szent Imre házban folytatódik a jegyes oktatás. 3./ Csütörtökön este ½ 7 órakor ifjúsági katekézis lesz a Szent Imre templom Filoména termében. 4./ A jövő vasárnap országos templomi gyűjtés lesz a katolikus oktatási és nevelési intézmények támogatásához. Kertész Péter plébános Az ellenség szeretete 
Szent Lukács evangéliumából a vasárnapi szakasz: az ellenség szeretetének a Jézusi parancsa. (Lk 6, 27-38) Jézus parancsa, hogy „Szeressétek ellenségeiteket!” értelmezésre szorul. Azt kell világosan látni, hogy ki az, aki ezt parancsolja. A magyarázatok ezzel az evangéliumi részlettel kapcsolatban megegyeznek abban, hogy Jézus úgy beszél, és úgy ad parancsokat, mint a mennyei Atya fia. Ez a tanítás – Máténál a hegyen van (vö. ’Hegyi beszéd’), Lukácsnál pedig a szombatról szóló vita, a „szombati kalásztépés”, és „szombati gyógyítás” (Lk 6, 1-11) után, amely eseményeknek a központi kérdése az, hogy ki az Emberfia, ki Jézus, aki Ura a szombatnak? A válasz az, hogy Jézus nem egyszerűen egy reform alapján értelmezi a Tórát, nem egy „reformista” tóraértelmező tanító, hanem önmagát helyezi a Tóra helyébe. Ezt jelzi az a formula, hogy „Mózes azt mondta a régieknek, és pedig ezt mondom nektek”. Jézus tehát a mennyei Atya fia, aki az Isten örök Igéje, mintegy beteljesítője annak a kinyilatkoztatásnak, amely Mózes közvetítésével valósult meg, ilyen értelemben a Tóra ő maga, mint az Isten Igéje. (vö. Joseph Ratzinger - XVI. Benedek: A Názáreti Jézus, Szent István Társulat 2007. 103. o.) Amikor Jézus az ellenség szeretetét parancsolja, akkor abban a mennyei Atya szeretete jelenik meg. Az Isten örök szeretete van e mögött a parancs mögött, Isten pedig napját jókra és gonoszokra egyaránt felragyogtatja. Ugyanakkor meg kell kérdezni, hogy mit jelenthet a keresztény ember életében az ellenség szeretete? Elsősorban azt, hogy imádkozunk értük. „Áldjátok azokat, akik üldöznek” – mondja Jézus. De semmiképpen nem jelenti azt, hogy az életét védő, hitét és erkölcseit védő keresztény embernek ne kellene védekeznie az ellenségei ellen. Világosan kell látni, hogy az ellenség szeretete nem jelenthet lelki, és szellemi értelemben kapitulációt az ellenség előtt. Nem jelentheti azt, hogy magunkévá kell tenni ellenségeink „narratíváját” – ahogy ma mondanák. Nem jelenti semmiképpen azt az ellenség szeretete Jézus parancsa szerint, hogy követnünk kell ellenségeink szavait és sugallatait, melyek a romlásba, a lelki és testi pusztulásba vezetnének minket. Az ellenség szeretete azt jelenti, hogy imádkozunk ellenségeinkért, de a megtérésükért, az üdvösségükért. Ebből következik az, hogy az ellenség szeretetének a parancsa csak az emberekre vonatkozik. A gonosz lelket, gonosz lelkeket(ördögöket), és démonokat nem kell, és nem is szabad szeretnünk. A gonosz lélek, gonosz lelkek, és démonok nem üdvözülhetnek, mivel életük egy aktus, és amikor Isten megteremtette őket, eredetileg jónak, abban a pillanatban döntöttek Isten ellen, és elkárhoztak, üdvözülésükért imádkozni ezért értelmetlen lenne. A szeretet parancsa kizárólag az Istenre és az emberre, az embertársra vonatkozik. (vö. Mt 22, 34-40; „Kérdés a főparancsról”) Amikor a szent angyalokat tiszteljük, és szeretjük, akkor azt nem azért tesszük, mert az angyalok úgy felebarátaink mint az emberek, hiszen az angyalok egészen más létmódban élnek. Hanem a szent angyalokat, üdvözült szellemi lényeket kifejezetten az Istenhez tartozásuk miatt tiszteljük és szeretjük. A szent angyalok tehát olyan értelemben, mint az embertárs, nem felebarátaink, hanem az Isten előtti hódolatban, az Isten-imádásban lehetnek társaink. Az ellenség szeretete tehát kizárólag emberre vonatkozik. Az ellenség elleni védekezés kötelessége a keresztény embernek, különösen lelke védelmében. Ugyanakkor mégsem átkoznia kell az ellenséget, hanem imádkozni érte, áldást mondani rá, a megtéréséért, kell imádkozni, a halott ellenség esetében pedig a lelki üdvéért kell imádkozni. Zámbó Károly atya ÉVKÖZI 6. VASÁRNAP - 2022.02.13. 1./ A héten a szentmisék a szokott napokon és időpontokban: 2./ Csütörtökön este ¾ 7 órakor felnőttek katekézise lesz a Szent Imre közösségi házban. Kertész Péter plébános Isten a boldogság forrása 
Lukács evangéliumából való a vasárnapi evangéliumi szakasz (Lk 6, 20-26), mégpedig a Boldogság-mondásoknak nevezett rész, amely Szent Lukács evangélistánál némileg más megfogalmazásban szerepel, mint Máténál. A boldogság mondásokhoz itt csatlakozik a négy „jaj” – mondás. A négy „boldogság”, és a négy „jaj” alapgondolatát szeretném röviden megvizsgálni. Az alapgondolat az, hogy egyedül Isten a boldogság forrása. Nem azért van annyi boldogtalanság, mert az emberek elhagyták Istent? Az Isten azért lehet a boldogság forrása, mert önmagában is boldog. Isten nincs egyedül, hanem három személy: az Atya, a Fiú, és a Szentlélek. Isten öröktől fogva van, és ez azt is jelenti, hogy egy egész örökkévalóságot volt úgy is, hogy nem teremtett. De amikor teremtett, akkor sem azért teremtett, mert szüksége lett volna bármely teremtményére. Hiszen, ha Istenben bármilyen függés, szükségszerűség lenne a teremtményei irányában, akkor hogyan lehetne azt mondani, hogy Isten szeretete tökéletesen önzetlen szeretetet? Istenben szeretet van, és ezért tudja szeretni a teremtményeit is, és olyanná teremtette az embert, de az angyalokat is, hogy személyek, egyszeri, és megismételhetetlen, felcserélhetetlen személyek, akik tudnak szeretni, és akik tudnak szeretetet elfogadni. A személyes teremtmények szerethetnek, és szerethetők. A hiteles szeretet az, amely a maga egyediségében ragadja meg azt, akit szeret. A hiteles szeretet a létének a gyökerénél ragadja meg a szeretett személyt. Ennek a szeretetnek Isten a forrása. Ez a szeretet tesz boldoggá. Ezért nem lehet emberekben keresni a boldogságot. Ha valaki a boldogságát a másik emberben keresi, olyan terhet rak rá, amelyet nem tud hordozni. Az emberi közösségeknek, elsősorban a családoknak, házaspároknak is: a boldogságot Istenben kell megtalálni. A boldogság mondások azt tárják elénk, hogyha valaki megtalálta Istenben a boldogságot, akkor az élet megpróbáltatásai nem teszik boldogtalanná. Az élet megviselhet minket. Szomorúságaink, szenvedéseink lehetnek, és vannak is az életünkben, de Istenben élve nem vagyunk boldogtalanok. Jézus Krisztus maga hozta el nekünk az Isten országát, saját magában. A „tiétek az Isten országa” kifejezés itt önmagára vonatkozik: Őbenne van jelen teljesen az Isten, mert Ő teljes Isten, és teljes ember. A „boldogság” azokra vonatkozik, akik lehetnek szegények, lehetnek szomorúságaik, szenvedhetnek üldöztetést, kigúnyolást Krisztusért, aki az Emberfia (Lk 6,22), de mégis boldogok, ha Isten uralmában vannak. A „jajok” azokra vonatkoznak, akik nem élnek az Isten uralmában, nem is akarnak Istennel élni. Ők bírhatnak akármilyen javakkal, mégsem boldogok. Igen, arról szól ez a példa, hogy nem a dolgok, nem a javak, de még csak nem is a „szellemi javak”, talán meg lehet azt a kijelentést is kockáztatni, hogy még csak nem is önmagukban a „lelki értékek” boldogítanak, csak az Istennel való személyes kapcsolat, az Isten-imádás, az Istenben való élet. Ez az Élet azonban Krisztusban van, és Őáltala lehet meg bennünk is. Zámbó Károly atya ÉVKÖZI 5. VASÁRNAP - 2022.02.06. 1./ Szent Balázs e heti ünnepét követve a szentmise végén a Balázs áldásban kérjük a vértanú püspök közbenjárását a torokbaj és minden más betegséggel szemben. 2./ Hétfőn kezdődik a Szent Imre közösségi házban este 6 órakor a jegyesek felkészítése az ez évi házasságkötésekre. 3./ Csütörtökön este ½ 7 órakor ifjúsági katekézis lesz a Szent Imre templom Filoména termében. 4./ Péntek a lourdesi jelenés emléknapja. Este 6 órakor a Szent Imre templomban erre emlékező ünnepi szentmise, majd annak végén a Lourdesi Miasszonyunkat köszöntő litánia. Kertész Péter plébános MEGHÍVÁS 
Amikor az apostolok meghívásáról gondolkodunk (Lk 5, 1-11), először is azt kell tudatosítani, hogy ki az, aki meghív. Maga az élő Isten! Jézus Krisztus Urunk által Isten szólt az emberhez. Isten szava hívta el ezeket az egyszerű halászokat, egyszerű embereket. Ezeknek az embereknek az életük ott zajlott a tó mellett, a „Tibériás tava” mellett. Családjuk körében éltek, munkájuk hétköznapi kellékeivel keresték kenyerüket. Ugyanakkor volt a lelkükben egy nagy fogékonyság Istenre. Minden szombaton ott voltak a zsinagógában, hallgatták az Isten igéjét, és ők maguk is imádkoztak Istenhez, aki egyedül az Úr, ő alkotott mindent, rajta kívül nincs más Isten. Jézus megszólította őket, miután egész éjszaka nem fogtak semmit. Pedig ismerték szakmájuk törvényszerűségeit, tudniuk kellett, hogy mely órában hol vannak halak a tóban. Ez a tó, amit Galileai tengernek is neveznek, vagy Genezáreti tó néven is emlegetnek, 14 kilométer széles, és 21 kilométer hosszú. Ugyanakkor viszonylag mély, 25 méter átlagmélységű, de legmélyebb pontján a 43 méter mélységet is eléri. („Evezz a mélyre” mondta Jézus Simonnak.) A mélysége miatt nem lehetett könnyű a halászat, ugyanakkor mégis rendkívüli lehetett, amikor Simon és testvérei egész éjszaka nem fogtak semmit. Majd Jézus szavára mégis kivetették a hálót, és az tele lett halakkal. Ennek a csodának a hatására Simon megrendült, és azt mondta: „Menj el tőlem, mert bűnös ember vagyok!” Miért mondta ezt Simon, a későbbi Péter? Mert a csodálatos halfogás által megérintette őt az Isten ereje. Megérezte Jézusban, Jézus által Isten jelenlétét. Nem valószínű, hogy ezt konkrétan akkor szavakba öntve meg tudta fogalmazni, hogy: Jézus Krisztus teljes Isten, és teljes ember. De érezte, hogy Jézusban valamilyen eddig soha meg nem tapasztalt módon van jelen az Isten. Hogy mit érezhetett, pontosan a szavaiból következtethető. Egészen egyszerűen, egészen hétköznapian indul a történet: halászni mentek a tóra. Semmit sem fogtak. Ez meglepő lehetett. És miután Jézus szavára kivetették a hálót, és az teli lett halakkal, nem azt mondja, hogy: „sikertelen voltam, sikeres lettem”; azt sem mondja, hogy „köszönöm Uram, a segítségeddel eredményes lettem”; hanem azt mondja: „Menj el tőlem, mert bűnös ember vagyok!” Ez megrendülés. Nem éppen ez hiányzik nagyon sokszor a mai keresztények életéből? Sok mindent kérünk Istentől; amikor teljesül, tovább lépünk. De nem inkább arra lenne szükségünk, hogy az Isten ereje átvérezze az életünket? Jézus a csodálatos halfogás után mit mond Péternek? „Ne félj! Ezentúl emberhalász leszel.” Amit Péter átélt, azt ma úgy mondanánk, hogy Isten-élményt élt át. Pedig önmagában az, hogy egyszer teljesen sikertelen, utána pedig sikeres volt a halfogásban, nem változtatta volna meg az életét. De Krisztus személyes ereje, Krisztus személyes jelenléte megváltoztatta Péter életét. Jézus kiragadta Pétert addigi életének hétköznapi keretei közül, és valóban „emberhalásszá” tette. Halászhálója az Egyház, keresztségünk által minket is meghívott Jézus: kiragadott a halálból az életbe, a sötétségből a világosságba. Zámbó Károly atya ÉVKÖZI 4. VASÁRNAP - 2022.01.30. 1./ A héten több alkalommal lesz szentmise – kedden reggel 8 órakor. 2./ Szerda Gyertyaszentelő Boldogasszony ünnepe. Délután 5 órakor a szentmise keretében gyertyaszentelés. 3./ Péntek – első péntek – 5 órakor szentmise majd Szentségimádás. 4./ Szombaton délután 5 órakor, vasárnap ½ 11 órakor a szokott szentmisék. 5./ Csütörtökön este ¾ 7 órakor a Szent Imre közösségi házban a felnőttek katekézise. 6./ Az idei évben templomi házasságra készülők jegyes oktatása február 7-én, hétfőn este 6 órakor kezdődik ugyancsak a Szent Imre közösségi házban. Kertész Péter plébános Názáretben Krisztust elutasították 
A vasárnapi evangéliumban folytatódik Jézus Krisztus Urunk bemutatkozása a názáreti zsinagógában. (Lk 4, 21-30) Ami az előző vasárnap utolsó evangéliumi verse volt, az most az első: „Ő pedig elkezdett hozzájuk beszélni: ’ma beteljesedett ez az írás a ti fületek hallatára’”. Ezután a názáretiek rádöbbennek arra, hogy ez a Názáreti Jézus, az ács fia, akiről tudják, hogy kicsoda. Hogyan mondhatja önmagáról, hogy „beteljesedett az írás”. Erre nagy haraggal megragadták, és kivonszolták a városon kívülre, hogy letaszítsák a hegyről. Ez a hegy ma is látható, a Letaszítás hegyének nevezik. Azonban nem taszították le Jézust, hanem áthaladt közöttük. Még nem jött el az ideje annak, hogy Jézus az életét adja értünk, ezért nem tudták megölni. Ezt csodálatos eseménynek kell tekinteni. Ugyanis, ha megnézzük azt a hegyet, láthatjuk, hogy oda az út több óra is lehetett, míg olyan helyre értek, ahol le tudták volna taszítani Jézust a sziklás hegyoldalon. Ez rámutat arra, hogy ha Isten nem engedte volna, akkor nem tudták volna Jézust keresztre feszíteni sem. Amíg Isten nem engedte, addig nem tudták Jézust letartóztatni, bántalmazni, és megölni. Ez rámutat arra az igazságra, hogy Jézus Krisztus Urunk keresztáldozata, önkéntes áldozat a mi üdvösségünkért. Jézus Krisztust Názáretben elutasították. Ma egy olyan civilizációban élünk, amely Jézus Krisztust elutasítja, pontosabban fogalmazva, a Názáretben végbement elutasítás kiterjedt az egész világra. Azt gondolja a mai ember, hogy mindent tud Jézusról. Ezért elzárja önmagát Krisztus igazságától. Az üdvösség azonban Krisztusban van. Ő az Ige, aki bennünk is megszólal. Nem elutasítanunk kell Jézus Krisztust, mint a názáretiek, hanem befogadni, és felfedezni önmagunkban. Meg kell találni Jézust a történelemben, de meg kell találni önmagunkban is, mint az Igét, aki által, és akiben teremtve lettünk. Megtapasztalhatjuk, hogy egy a Krisztus: ugyanaz, mert azonos önmagával. Beteljesedett az Írás Krisztusban. Őáltala a mi életünk írása is beteljesedik: az a szeretet, amellyel Isten megteremtett minket, amely szeretettel a semmiből életre hívott minket, beteljesedik létünk által, és Isten akarata az, hogy beteljesedjék üdvösségünk, és örök boldogságunk által is. Zámbó Károly atya ISTEN IGÉJÉNEK VASÁRNAPJA - 2022.01.23. 1./ A mai vasárnap fejeződik be a Keresztény egységhét. 2./ Ferenc pápa a keresztény egységhét zárására hirdette meg az Évközi 3. vasárnapra, a mai napra ISTEN IGÉJÉNEK vasárnapját. 3./ Csütörtökön az esti szentmise után ifjúsági katekézis lesz A Szent Imre téri templomban. 4./ Várom a jegyesek jelentkezését még január hónapban, akik ez évben szeretnének egyházi házasságot kötni. A jegyes oktatások február 7-én kezdődnek, melyre a jelentkezettek értesítést is fognak kapni. 5./ A iskolákban a hitoktatást végző segítőimen keresztül kérem és várom azok jelentkezését, akik a keresztség szentségét szeretnék felvenni, ami eddig náluk elmaradt. Ugyan így kérem azok jelentkezését, akik első szentáldozásra és bérmálásra szeretnének felelősségteljesen készülni. 6./ A héten a miserend a megszokott: Kertész Péter plébános AZ ÍRÁS BETELJESEDETT 
Az írás beteljesedett: Krisztusban. Jézus Krisztus Urunk személyében, és Jézus Krisztus Urunk művében. A személyében, mert őbenne maga Isten jött közénk. (Lk 1, 1-4; 4, 14-21) Az emberi lét csúcspontja, végső célja, és beteljesedése, hogy Isten maga jött el emberként közénk. Az Isten örök igéjének a megtestesülésében teljesedett be az írás, mert ebben teljesedett be az egész emberi történelem, mert ebben teljesedett be maga az ember. A mi emberi történelmünk, de a mi személyes beteljesedésünk is: Krisztusban van. Ez egy lét általi beteljesedés; az emberi létünk teljesedik be Krisztusban, nem egyik vagy másik cselekedetünk. Ezért a lét előbbre való, mint a cselekedet. Mondhatnánk erre, hogy a teremtés, amellyel Isten megteremtett minket, az cselekedet volt… Igen, de megelőzte ezt Istennek a léte, az örök léte. Nem időben, hanem létrendileg, hiszen az időbeliség, az egymásutániság ilyen értelemben a teremtéstől kezdve van. Amikor a názáreti zsinagógában ez a 33 éves fiatalember, az ács fia, Jézus, felolvasásra jelentkezett, és felolvasta Izajás próféta könyvének részletét, azt önmagára értelmezve kijelenti: ma beteljesedett az Írás. Ebben a beteljesedésben mi is ott vagyunk. Nem időbelileg, de létrendileg ott vagyunk, a világtörténelemben élő összes emberrel együtt, jókkal és gonoszokkal, megtérőkkel, önmagukba fordulókkal, és megátalkodottakkal, gonosztevőkkel és áldozataikkal, üdvözülőkkel és örökre elkárhozottakkal. Krisztusban jelen van az egész teremtés, és a teremtés végső értelme. Isten senkit sem vet el, senkinek a létét nem vonja vissza, ezért van kárhozat: az Istent végleg elutasító lelkek örök gyötrődéseként. Ugyanakkor mi emberek: meg tudunk térni, mert életünket pillanatokként éljük, nem egyszerre. Számunkra ezért van megváltás, ami nincs a bukott angyalok számára… Mi meg tudunk térni, mi igent tudunk mondani Istenre, igent tudunk mondani Krisztusra. A magyar történelem legszebb, legnemesebb cselekedetei az Isten igenléséről tanúskodnak. Akik életáldozatukat bemutatták a Magyar Nemzetért, Istent tartották szemük előtt, ezért tudták a hazát, és családjukat is védeni. Nekünk magyaroknak a megtéréshez nem kifelé kell nézni, hanem lelkünk, és történelmünk mélységébe. Őseink példájára kérjük Nagyasszonyunk segítségét nemzetünkért, jövőnkért, helytállásunkért. Zámbó Károly atya ÉVKÖZI 2. VASÁRNAP - 2022.01.16. 1./ A mai vasárnappal kezdődik a Keresztény egységhét. Kertész Péter plébános A kánai menyegző csodája 
Jézus Krisztus Urunk a galileai Kánában tette első csodáját: a vizet borrá változtatta egy menyegzőn. Mit jelent ez számunkra? Azt, hogy az Isten Fia a világba jött. (Jn 2, 1-11) Isten nem szeretetlen. Nem ellenkezik az Istennel a jókedv, ha tiszta szándák van mögötte. Egy ifjú pár fogadott egymásnak örök hűséget. Ezt szentelte meg Jézus az Isteni csodájának a jó és ízletes borával. Nem valami bűnös, részeg tivornyát emelt Jézus ezzel a tettével, hanem az odaadásnak, a hűségnek, és az élet továbbadásának menyegzős ünnepét emelte Jézus szeretetének, kedvességének ízletes borával. Ebben meg kell látnunk azt, hogy nem annyira a bor az érték, hanem Jézus jelenléte. Meg kell kérdeznünk: mennyire van jelen Jézus az életünkben? Nyilván azért volt ott Jézus a kánai menyegzőn, mert meghívták. Merjük-e Jézust meghívni az életünkbe? Merjük-e Jézust meghívni életünk fő eseményeire? Mi magyarok vagyunk. Nézzük meg tehát, hogy éltek a legnagyobb, legjelentősebb magyarok. Nézzük meg, és vizsgáljuk meg, hogy a magyar történelem legnagyobb alakjainak az életében ott volt-e Krisztus. Amikor a magyar ember megszületett, szülei Istennek adtak hálát, és születése után rögtön megkereszteltették. Ezzel Isten gyermekévé is tették, és Krisztus megváltó kegyelmének a részesévé. Amikor felcseperedett, megismerkedett a hittel, és a Krisztusi élet növekedett benne. Házasságát az Isten színe előtt kötötte, mert a szerelem nem volt elválasztva az örök hűségtől, és az élet továbbadásának a feladatától. Mivel a magyar ember nem választotta el azt, ami az Isten elgondolása szerint egybetartozik, ezért nem volt akadálya annak, hogy az Isten jelen legyen az életében. Halála előtt a magyar, Istennel kiengesztelődve készült fel utolsó útjára, és élete utolsó pillanatában is megköszönte Krisztusnak a Megváltás kegyelmét, amelyet kereszthalála által szerzett meg. Krisztust befogadni, és Krisztus szerint élni; a legszebb, legnagyobb dolog, amit az életben megtehetünk. Éppen ezért Krisztust befogadni, és Krisztus szerint élni, egyúttal a legszebb, legnagyobb magyar hazafiság is, amit Magyar Nemzetünk legnagyobb fiainak a példája elénk állít. A kánai menyegző borának lehet örülni, hiszen ezért adta Krisztus: az örömért. De látni kell, hogy a kánai menyegző legnagyobb értéke mégsem a bor, hanem Krisztus jelenléte. Az ajándékozó mindig értékesebb, mint maga az ajándék. Ugyanakkor látni kell azt is, hogy Jézus Krisztus Urunknak ez a gesztusa előképe annak, amikor a borban már önmagát adta. Ez az utolsó vacsorán volt. Az ajándékozó, és az ajándék ott már egybeesett, Jézus önmagát adta oda. Ez az önátadás már a keresztáldozat elővételezése, mert Jézus vérét kiontották. Amikor ezt a kiontott vért magunkhoz vesszük, életünk legmélyére fogadjuk Krisztust. Bűnbánatot tartani azért tudunk, mert Krisztus kiontott vérében nyernek bűneink bocsánatot. A halállal szembenézni azért tudunk, mert Krisztus meghalt értünk a kereszten, és vérét ontotta értünk. De Krisztus testének és vérének a misztériuma által már megkezdődik bennünk a feltámadott élet, mert mi már a feltámadott Krisztust fogadjuk az életünkbe. Gondolkodjuk, és elmélkedjünk a kánai menyegző csodájáról, de annak fényében, hogy életünk teljessé, értelmessé Krisztus által válik, ha engedjük, hogy életünkben jelen legyen az Úr Jézus Krisztus. Zámbó Károly atya URUNK MEGKERESZTELKEDÉSE - 2022.01.09. 1./ A mai vasárnap mindannyian emlékezzünk saját keresztségünkre, mely bennünk is az istengyermeki élet kezdetét jelentette. Megkezdődik az évközi idő – annak tudatos lelki megélése, hogy Jézusban velünk az Isten. 2./ Szentmiséink a héten a szokott rendben – 3./ Csütörtök este a Belvárosban a szentmise után ifjúsági katekézis. 4./ Várom azoknak a jegyeseknek jelentkezését, akik ez évben szeretnének templomi házasságot kötni. A jegyes oktatások február hónapban kezdődnek. Kertész Péter plébános VÍZKERESZT 
Keresztény életünk középpontjában áll Jézus Krisztus személye. Jézus Krisztus Urunk, aki ugyanaz tegnap, ma és mindörökké, ő van életünk középpontjában, hiszen benne lettünk teremtve, benne lettünk az Isten által elgondolva. Jézus jelentősége, mint történelmi személy, abban áll, hogy jelentősége van a ma számára. És ez a jelentőség alapvető és egzisztenciális, mert az emberi létünk legmélyére hatol. A történeti Jézusnak azért van jelentősége, mert az aktuális, a mában jelenlévő Jézusnak van számunkra, és minden ember számára elsősorban jelentősége. Jézus az, aki elsősorban választ tud adni arra a kérdésre, hogy ki az ember, mit kell tennie, és miben, helyesebben kiben remélhet. Jézus ad erre választ, sőt parancsolja, és meghatározza ezt. De éppen ezért kell tovább kérdeznünk: honnan kapta a hatalmat Jézus, hogy mindezt meghatározza? Miért hiszünk Jézusnak, éppen neki, és nem másnak? Vízkereszt ünnepe erre ad választ. Jézus Istentől kapta a hatalmat, őáltala maga Isten jött a világba, emberként. De nem úgy, mint ahogyan a próféták által volt jelen az Isten Igéje a világban, hanem a szó legszorosabb értelmében, az Ő megjelenése, az Ő epifániája valóban Isten-jelenés. Isten a világban megmutatja magát Jézus által; kinyilvánítja, hogy Jézusban jelen van: teljes Isten, és teljes ember Jézus. Nem vegyülésben van az Isteni és az emberi természet Jézusban, nem is „kettős személyiség”, hanem titokzatos, számunkra felfoghatatlan egységben van Jézusban az Isteni és az emberi természet. Urunk megjelenésének, az Epifániának az ünnepét az egyházi hagyomány három képben láttatja: a három bölcs látogatásában a gyermek Jézusnál; Jézus megkeresztelkedésében, amikor János keresztségében a Jordánban alámerül; és a kánai menyegző csodájában, amikor Jézus a vizet borrá változtatta. A három bölcs látogatása a népek hódolatát jelenti az Úr előtt. Igen; minden nép, minden kultúra a maga beteljesedését akkor éri el, amikor értékei alkalmassá válnak arra, hogy az Isten előtti hódolat megnyilvánulásai legyenek. Ez a kultúra önmagán is túlmutató értelme. Az ember munkájának, civilizációjának a beteljesedése, és értelme az Isten előtti hódolat. Ez minden nemzet, minden nép hivatása, de az egyéni ember hivatása is. Az Epifánia ünnepének második témája Jézus Krisztus Urunk megkeresztelkedése a Jordán folyóban. A Jordán vize, a keresztvíz, itt az életet jelképezi. Jézus Jordánban való alámerülése megszenteli az evilági életet, és megszenteli a vizet, mint azt a közeget, amely az evilági életet közvetíti, amely által élet van a földön. De a víz, mint Krisztus titokzatos jelenlétének a hordozója túlmutat önmagán, mert az örök életre szökellő vízforrás nyílik meg benne. Az evilági élet azért tud értelmes, és – önmagán túlmutatva – felelősségteljes élet lenni, mert az örökkévalóság kapujában állunk… Vízkereszt harmadik tartalma, a kánai menyegző. A kánai menyegzőn a borrá vált víz csodája, amely érzékelhető; utal egy nagyobb, egyetemes csodára, ami nem érzékelhető az érzékszervekkel: a bor Krisztus vérévé válására, az átlényegülés által. A bárány vérével megjelöltként akarjuk átélni a halál éjszakáját, amikor a pusztító halálangyal átvonul Egyiptomon (mint az Istentől elszakadt bűn világán), és reméljük, hogy mi nem látunk pusztulást, ha lelkünk ajtaján piroslik a bárány Krisztus vére. Urunk megjelenésének megünneplése legyen öröm számunkra. Legyen ez az ünnep az Isten szeretetének a jele, mely jelen van az életünkben Jézus Krisztus által, aki életünk középpontjában van; kultúránk hódolata által, víz által, vér által. Jézus Krisztus ugyanaz tegnap, ma és mindörökké, neki van joga választ adni arra, hogy ki az ember, mit tegyen, kiben reméljen; mert Ő, Jézus: Istentől való, valóságos Isten. Zámbó Károly atya ÚJÉV NAPJA - 2022.01.01. 1./Holnap – a karácsony utáni 2. vasárnap. Szentmisénk ½ 11 órakor. Kertész Péter plébános SZENT CSALÁD VASÁRNAPJA - 2021.12.26. 1./ A mai vasárnap külön is kérjük a Szent Család oltalmát családjainkért. 2./ A héten kedden reggel, mely APRÓSZENTEK ÜNNEPE, a szokásos szentmise, melyben engeszteljünk az el nem fogadott, meg nem született életekért. 3./ Csütörtökön a Belvárosban az esti szentmise után ifjúsági katekézis. 4./ Péntek SZILVESZTER NAPJA. Itt templomunkban az 5 órakor kezdődő szentmise keretében tartjuk az év végi hálaadást. 5./ Szombat ÚJÉV NAPJA – PARANCSOLT ÜNNEP ! Kertész Péter plébános CSEPEL KIRÁLYERDŐ - KARÁCSONYI ÜNNEPKÖR SZENTMISE RENDJE: December 24. – Karácsony vigíliája – 15 óra – vigília mise December 25. – Urunk születése – szentmise ½ 11 órakor December 26. – Szent Család vasárnapja – szentmise ½ 11 órakor December 31. – Szilveszter napja – 17 órakor év végi hálaadás Az Isten örök Igéje értünk emberré lett 
Ismét Karácsonyt ünneplünk. Isten rendeléséből, akik még itt a földön élünk, megünnepeljük Szent Karácsony Ünnepét. Gondolunk tisztelettel és szeretettel az eltávozott testvéreinkre is. Különösen is fájdalmas azokra a nemzettestvéreinkre gondolni, akik nélkül itt a földön ez lesz az első Karácsonyunk. Ugyanakkor mégsem vagyunk remény nélküliek, hiszen az Isten örök Igéje azért lett értünk Krisztusban emberré, hogy minket az örök életbe, az örök boldogságba felvegyen. Jézusban az Isten örök Igéje részesült az emberi természetben, hogy minket az örök Isteni szeretetből részesítsen. Az Atya és a Fiú örök szeretetéből kell részesülnünk, aki maga a Szentlélek. Ez a mi emberi mivoltunk legmélyebb küldetése, ez a küldetés felemel minket, hogy emberi nyomorúságunk redőin keresztül is átragyogjon a belénk helyezett örök érték: az Isten Igéje bennünk. A belénk helyezett, Isteni Ige révén vagyunk értelmes emberek, és egyúttal Isten-képmások, akik magukban hordozzák Isten Igéjét, és ezért tudják megismerni az Isten örök Igéjét. Mivel az ember teremtésénél már ott volt ez az Isteni Ige, ezért is állítható (nem csak Szent Bonaventura, hanem Aquinói Szent Tamás alapján is) hogy nem csak a bűnbeeséskor, hanem már a teremtésnél eldöntötte Isten, hogy az Ige meg fog testesülni. A bűnbe esett ember számára ugyanakkor az örökkévalóság széttört. Az ember a szeretet teljességére vágyik, de csak részleteket tud megragadni. Vágyódunk az örökkévaló állandóságra is, de a pillanat változásában élünk. Vágyódunk arra, hogy soha semmit, és főképpen senkit el ne veszítsünk az életünkből, és mégis azt látjuk, hogy az életünk veszteségek sorozata, fájdalmas veszteségeké… Minket csak Krisztus tud megvigasztalni. Miért? Mert Őbenne van a bűnök teljes bocsánata: mivel meghalt értünk a kereszten. És Őbenne van a halál orvossága, mivel harmadnapra feltámadott. Ő lett emberré értünk. Ezért hitünk teljes misztériuma, miként az egész teremtés is, a Karácsonyban van benne. Az adjon nekünk erőt, továbblépni a tűnő pillanatokban, hogy Krisztus által bennünk van az örökkévalóság. Az örökkévalóság egy része lett belénk helyezve az Isteni örök Ige által. Azért olyan kedves számunkra a Karácsony, mert a mi belső Karácsonyunkkal, a teremtettségünk legmélyebb értelmével, amely révén sajátos módon hordozzuk magunkban a Teremtőt, ezzel van harmóniában a Megtestesülés Misztériuma. Amikor a karácsonyi Betlehembe tekintünk, és meglátjuk a jászolban fekvő Kisdedet, a saját teremtettségünk és egész életünk végső értelmét és célját is látjuk Őbenne. Zámbó Károly atya
Áldott, boldog karácsonyt kívánunk! 
 |
Miserend Mindenszentek-Halottak napja 2019. november 1. (péntek) - Mindenszentek ünnepe 10.00 
Őszi Egyházközségi kirándulás 2019. október 19. szombat 
Augusztus 6. - Templomszentelésünk napja! Sok éves, kényszerű várakozás után a 1967. tavaszán a XXI. kerületi Tanács megadta az engedélyt a Királyerdei Egyházközségnek, hogy az évekkel azelőtt, hatalmi szóval leállított kápolnaépítést befejezze. A hívek egy szívvel-lélekkel végzett, odaadott közös munkája eredményeként az előírt három hónapos határidőn belül felépült a templom. 1967. augusztus 6-án tartotta meg Shvoy Lajos püspök úr a szentelési szertartást. A nap eseményeit Székelyfi Pál atya jegyezte a Historia Domusba. 
Így épült Királyerdő temploma Miután a Királyerdő lakóinak lelki gondozásáért felelős lazarista atyákat a kommunista hatalom 1948 őszén kitiltotta Csepel területéről, hivatalosan megszűnt az önálló királyerdei lelkészség. A lazarista templom és anyaház építkezését leállították, korábban bérelt házait, köztük a Schmidt villa épületét elvették, saját tulajdonú ingatlanját és Csepel város által adományozott templomtelkét államosították. Az őket követő két királyerdei plébános a Jézus Szíve templomban misézett és Csepel II. Plébánián látta el a királyerdei egyházkerület hivatalos teendőit.  
|
|
A karácsonyi díszítés története: "1967. augusztus 6-án szentelte fel a templomot Shvoy Lajos püspök. 67 nyara nagyon száraz, az ősz pedig esős volt. A falak nem száradtak, karácsony közeledtével már nagyon penészesek voltak, amit megpróbáltak eltüntetni kevés sikerrel. Aranka néni, aki akkor főállású sekrestyés volt, adta az ötletet, hogy girlanddal díszítsünk. Először kötéllel oldottuk meg. Zöld cukor spárgával rákötöztük a gallyat, és szögekre akasztottuk föl, megfelelő formában. Mivel a templomban hideg volt, a fenyő nem hullott, ezért hamvazószerdáig fent hagytuk." Tovább » Csepeli betlehemes és Karácsonyi áhitat December 24-én délután 14.00-kor Csepeli betlehemes játék kezdődik.
|
|
A betlehemes játékról: "a csepeli betlehemes több évszázados, magyar hagyomány szerinti szepelőkkel, szöveggel, mozgással, ugyanakkor jellegzetesen csepeli dallammal is rendelkezik. Tudunk több, ma is élő szépkorú emberről, akik elmondhatják magukról, hogy valamelyik betlehemes csapattal ők is vitték az Úrjövet, Advent örömét." A betlehemes játék csepeli történetéről, a helyi szokások felelevenítéséről Szalai Rita beszélt: Tovább »
Úrnapi virágszőnyeg Minden évben Úrnapján (Corpus Christi), az Úr Testének és Vérének ünnepén a templomunk bejáratáig levezető járdán színes virágszirmokból, zöld ágakból, fűből virágszőnyeget készítünk. Az ötletet 2001-ben Varga Erzsébet, templomunk akkori kántora hozta. Elmondta, hogy a Szent Imre téren, a Kisboldogasszony templom körül minden évben készítenek egyet az ottani fiatalok. Mi - akkori fiatalok - nagy lelkesedéssel fogadtuk az ötletet, hogy a templomunkban is megteremtsük ezt a hagyományt. Azóta is minden évben kérjük a hívek segítségét színenként szétválogatott szirmok, zöld ágak, levelek és fű gyűjtésére. Tovább » 
2018. június 9. Szűz Mária Szeplőtelen Szíve Egyházközségünk számára jeles nap Szűz Mária Szeplőtelen Szívének ünnepe. A liturgikus naptárba XII. Pius pápa 1944-ben vezette be és tette általánossá augusztus 22-én. Bemutatkozik a királyerdei Szeplőtelen Szív Egyházközség, 1. rész - Csepp TV, 2001. "A Szeplőtlen Szív Egyházközség Királyerdő létrejöttével szinte azonos korú. Az 1930-as évek elején parcellázták fel Királyerdő területét, így sok szegény ember jutott kisebb-nagyobb házhelyhez. Ismerősök, rokonok vásároltak egymás közelében telkeket. Kis településcsoportok alakultak ki, amelyek egymástól elszigetelten éltek. Iskola és orvos csak Csepelen volt. 1934-ben látogattak először Királyerdőbe az Irgalmasrend nővérei, akik először a gyerekekhez közeledtek. 1939-től Shvoy püspök atya meghívására a lazarista atyák közül egyre többen jöttek Csepelre, a hitélet elmélyítésére. Működési területük az egykori erdei ösvények útvonalát követve kialakult girbe-gurba utcákban felépített deszka-bádogviskós, sőt, földbe ásott kunyhós Királyerdő lakóinak lelki gondozása lett..."
Bemutatkozik a királyerdei Szeplőtelen Szív Egyházközség, 2. rész - Csepp TV, 2001. 
Feltámadtam! És újból Veled vagyok - Alleluja! Ezt a napot az Úristen adta - Alleluja! Örvendezzünk és vígadjunk - Alleluja! Békesség Veletek - Alleluja Én Vagyok ne féljetek - Alleluja! 
Nagyheti szertartások - Húsvéti miserend Virágvasárnap 10.00 
„Jöjj, és csináld te!” Nekünk Ágoston atya volt, az Emmánuel Közösség tagjainak Guszti atya, testvérének – aki évtizedekig segítette őt munkájában -, és régi barátainak Guszti. Egy szelíd, komoly, derűs ember, egy késői hivatás, egy vonzó pap. 2015-ben az egyházmegyei regionális karizmatikus találkozónkon ő volt az egyik előadó. Tanítását feltettük a honlapunkra is, amit máig három és fél ezren néztek meg. Az egyik hozzászóló ezt írta: „Fiatalon ismerhettem meg "Gusztit", csodálatos ember és barát volt papsága előtt is. Emiatt volt különlegesen megható számomra ez a felvétel.” 
24 órás Szentségimádás Királyerdei Templomunkban „Falaidra Jeruzsálem, őröket rendeltem, egész nap és egész éjjel, 24 órás Szentségimádás Királyerdei Templomunkban 
„Falaidra Jeruzsálem, őröket rendeltem, egész nap és egész éjjel, sohase hallgassanak!” (Iz 62, 6-7 ) Van pótolhatatlan ember Ha másnak nem, nekem az! Hányszor „hallgatott meg”, amikor lelkem úgy kívánta. És hány embert hallgatott meg! És nem csak Csepelről, messziről is fölkeresték a kiváló lelki vezetőt! És ő is elment messzire, akár betegen is, az elveszett bárányok után. Mert vannak szolgálati titkok, van orvosi titoktartás. De hogy a papi titoktartás mit jelent, azt Csepel egyetlen műemléke (Pest egyik legrégebbi szobra!), Nepomuki Szent János, a gyónási titok áldozatának szobra mutatja. Ágoston atya ugyanígy hány és hány ember titkát, terhét hordozta! Most mind árván maradtak. És sokan árván maradtak, akik szeretik a kultúrát, művészetet, magyarságot!
Ágoston atya távozása óta a Csepel-Királyerdei Egyházközséget Csepel-Belváros látja el. A szentmiséket Mons. Kertész Péter, Csepel Belvárosi Kisboldogasszony templom kanonok-plébánosa és dr. Zámbó Károly atya mutatja be. Vízkereszttől új miserend van érvényben (kedd reggel 8 óra, szombat este 6 óra, vasárnap de.10 óra; nagyböjtben: péntek este 6 óra) 
A Jászberényi templomban tartott szentmisén
a csepel-királyerdei Mária Szíve Kórus a Jászberényi főtemplom kórusával együtt énekelte Horváth Ottó (1917-1975) Szent Rita tiszteletére írott háromszólamú vegyeskari miséjét,
melyet először az Egyetemi templomban mutattak be 1963. május 14-én. Szent Rita mise, Jászberény, 2017 » A Szent Rita mise hananyaga: Kyrie,Gloria - Sanctus, Benedictus - Agnus Dei 
Püspöki szentmise az 50 éves Csepel-királyerdői templomban 2017. augusztus 6-án, vasárnap ünnepelte felszentelésének 50 éves jubileumát a Csepel-Királyerdei Szűz Mária Szeplőtelen Szíve plébániatemplom. Az ünnepi szentmisét Spányi Antal megyéspüspök tartotta. A Székesfehérvári Egyházmegye képes beszámolója » 
50. évforduló "1967. augusztus 6-án Shvoy Lajos megyéspüspök szentelte fel a templomot. A Szeplőtelen Szív tiszteletére szentelt építményt a korábban nyolc éve működő kápolna helyére emelték. A királyerdei híveknek a székesfehérvári egyházmegye papsága és a hívek segítettek, adományokkal támogatták az építkezést. A két és fél hónap alatt elkészült Isten házát ajándékul szánták főpásztoruknak, Shvoy püspök úrnak a 40 éves püspöki jubileumára." Fotó: Gubis Mariann 
„Hódolattal köszöntöttük az Úr Jézust új templomunkban, mi pedig mély hálával köszöntük az Úr Jézus után azoknak, akik két kezük munkájával és egyebekkel támogatták építkezésünket. (...) Adja Isten, hogy ez a templom Isten nagyobb dicsőségét és híveink lelki javát szolgálja.” |
|
„Új templom Csepelen” Ezzel a címmel olvasható az Új Ember 1967-ben megjelent számában egy tudósítás Királyerdő katolikus templomának felszenteléséről, melyre lassan 50 évvel ezelőtt, 1967. augusztus 6-án került sor. A Szeplőtelen Szív tiszteletére szentelt templomot az akkor nyolc éve működő, mosókonyhából átalakított kápolna helyére emelték, és végre kielégíthette a királyerdei hívek igényeit. Többek között a május elejétől folyó lelkes társadalmi munkának és az önzetlen adományoknak volt köszönhető, hogy három hónappal az építés megkezdése után Királyerdőben már a templom felszentelését ünnepelhették. Tovább » Korábbi bejegyzések az "ESEMÉNYEK" menüpont alatt találhatók! » |
Királyerdei templomunk - A Csepel-Királyerdei Szűz Mária Szeplőtelen Szíve római katolikus plébániatemplom oldala © 2012- Minden jog fenntartva