VIDEÓK
ELMÉLKEDÉSEK
HIRDETÉSEK
ZARÁNDOKLATOK
KIRÁNDULÁSOK
PAPJAINKÉRT
LÉLEK KINCSTÁR
MEĐUGORJE
HASZNOS OLDALAK
|
Dicsértessék a Jézus Krisztus! Kedves Látogató, Isten hozta a Szűz Mária Szeplőtelen Szíve plébániatemplom honlapján! ÉVKÖZI 25. VASÁRNAP - 2020.09.20. 1./ Örömteli és hálaadó szívvel emlékezünk meg a mai nap ünnepi szentmiséjében az Egyházközség alapításának 80 éves évfordulójáról. Köszönet mindazoknak, akik ez időben sokat tettek, ha kellett küzdöttek e templom felépítéséért vagy azóta is gondját viselik és előkészítették e jubileum méltó megünneplését. 2./ Ugyancsak köszönet azoknak, akik részt tudtak venni a Tamariska dombi keresztút járáson. A három Csepeli Katolikus Plébánia nevében a héten 600.000.- forintot juttattam el az Önkormányzatnak hozzájárulásunkként a helyreállítási munkák költségeihez.
Jézus mond egy példabeszédet egy szőlősgazdáról, aki a nap különböző óráiban fogadott fel munkásokat, és a nap végén mindenkinek ugyanannyi munkabért adott. Annak, aki csak egy órát dolgozott, ugyanannyit adott, mint annak, aki az egész napot végig dolgozta. Mindenkivel egy dénárban állapodott meg. és az mindenkinek megadta. Ezt igazságtalannak érezték azok, akik az egész napot végig dolgozták, és zúgolódni kezdtek, de a gazda azt mondta nekik, hogy ennyi volt a megállapodás, ennyit adott. (Mt 20, 1-16a) A példabeszéd kapcsolódik az előző két vasárnap evangéliumi szakaszaihoz, az erkölcsi ítélet, és a megbocsátás témaköréhez. Mert miről is van itt szó? A szőlősgazda az Isten jelenti: aki az embert az üdvösségre hívja. A szőlőmunka a földi élet munkája, a tisztességes, jó cselekedetek, az erkölcsös élet. De az egy dénár az örök élet, az örök boldogság. Isten ezt meg akarja adni. Az ember munkája ehhez elég lenne? Nem! Azért ad mindenkinek egy dénárt, mert az örök üdvösség, az örök boldogság nem osztható, és nem szorozható. Az örök boldogság vonatkozásában nem lehet azt mondani, hogy „kicsit vagyok boldog”, mint ahogy nem lehet „kicsit üdvözölni” sem. Lehetne a példabeszédet még inkább kiélezni: aki semmit sem dolgozott, mert nem tudott, mondjuk aki kisgyermekként meghal, akkor nem üdvözülhetne? Vagy a jobb lator a keresztfán, aki megbánja a bűneit: Jézus a paradicsomot ígéri neki még aznapra! Vagy a gonosztevő, aki egész életében rettenetes bűncselekményeket művelt, és a kivégzése előtt elvégzi a szentgyónását a papnál, és feloldozást nyer, mit tett az üdvösségéért? És mégsem lehet azt mondani, hogy nem üdvözülhet! Emberileg elgondolva jogos lehetne érezni az egész napot végig dolgozó munkás kifogását, de itt nem munkabérről van szó, hanem az örök üdvösségről. Az örök üdvösségben nem saját érdemeink, munkáink, cselekedeteink révén részesülhetünk, hanem Jézus Krisztus kereszthalálának az érdemeiért. A jócselekedetek, a jóakarat, a munka, az imádság, hogy szeretetben élhetünk: ezzel nem megdolgozunk az üdvösségért, hanem ez azért van, mert befogadtuk Isten szeretetét. Isten előbb szeretett és üdvözített minket: a mi erényeink az erre a nekünk előre elkészített üdvösségre kimondott igenben vannak benne. Zámbó Károly atya  ÉVKÖZI 24. VASÁRNAP - 2020.09.13. 1./ Köszönet az elmúlt vasárnapi gyűjtés adományaiért a megrongált Tamariska dombi kálváriához, melynek összege itt templomunkban 90.150.- forint volt. 2./ A mai - szombat esti szentmise után szeretettel hívjuk a kedves testvéreket, hogy tekintsék meg a Csepel-Királyerdei Egyházközség alapítására, életére visszaemlékező filmet és tekintsék meg a készült kiállítási anyagot, mely a további napokban is megtekinthető lesz. A jövő vasárnap pedig 10 órára hívjuk és várjuk a kedves híveket az egyházközség 80 éves fennállása alkalmával felajánlott hálaadó szentmisére. 3./ Szentatyánk kérése szerint a nagyböjti időben elmaradt gyűjtést a Szentföld javára a mai vasárnap tartjuk meg adományaink felajánlásával és e célra történő továbbításával. 4./ A mai vasárnap tartja egyházmegyénk a bodajki zarándoklatot, melynek keretében a felújított kegyhely megáldása is történik. Kedves Hívek! Mindenekelőtt megköszönjük a három Csepeli Katolikus Plébánia Híveinek adományait a megrongált Kálvária helyreállításához.
Az adományok összege 596.650.- forint volt, melyet továbbítani fogunk az Önkormányzatnak, akik a helyreállítás munkáit koordinálják. 
A megbocsátásról szóló evangéliumi rész (Mt 18, 21-35) egy kérdéssel indul: „Uram! Hányszor vétkezhet ellenem a testvérem, hányszor kell megbocsátanom neki? Talán hétszer? Jézus azt felelte neki: nem azt mondom hogy hétszer, hanem hogy hetvenszer hétszer.” Ez a hetes szám szimbolikus jelentőségű: a teljességet jelenti. Azt jelenti az, hogy hétszer megbocsátani, hogy mindig megbocsátani, és tökéletesen megbocsátani. Jézus erre a tökéletes megbocsátásra mondja a szolga adósságát elengedő királyról szóló példabeszédet. A király a szolgának kegyesen elengedte nagy adósságát, mert megfizetni nem tudta volna. Ezek után a szolga kijött a királytól, de egy szolgatársát, aki neki tartozott, fojtogatni kezdte. Erre a király visszahívta a szolgát, és fogságba vetette, amíg meg nem fizeti tartozását. A király a példabeszédben az Isten jelenti. Az Isten megbocsátott nekünk, és ez a megbocsátás Jézus Krisztus Urunk kínszenvedése és kereszthalála által valósult meg. Ha az Isten megbocsátott nekünk, nekünk is meg kell bocsátanunk egymásnak. Azonban helyesen és pontosan kell értelmeznünk ezt a példabeszédet. Összhangban az egész szövegkörnyezettel, azzal az evangéliumi részlettel is, amely az elmúlt vasárnap evangéliuma volt, és ennek a szakasznak a közvetlen szövegi előzménye. A megbocsátás tehát nem a bűn relativizálását jelenti. Például nem jelentheti azt, hogy tömeggyilkosságok büntetlenül maradjanak a megbocsátás jegyében… Hiszen nekünk egyszerű embereknek egy tévedésért is, vagy egy véletlen balesetért is meg kell fizetnünk… A példabeszédet pontosan kell értelmezni: a szolga az adósság elengedéséért könyörgött a királynál, és a király elengedte az adósságot, a szolgatárs az adósság elengedéséért könyörgött a szolgánál, és a szolga nem engedte el az adósságot. Az irgalmasság kiindulása tehát az Isten irgalmassága, a megbocsátás az Isten megbocsátásában van benne. Az Isten irgalmassága pedig az örök üdvösséget jelenti. Hiszen erről van szó. Jézus nem arra buzdít, hogy az adósságok, a tartozások ne legyenek rendezve, hanem az Isten üdvözítő irgalmasságát tárja fel. A hozzánk irgalmas Isten pedig azt akarja, hogy mi is irgalommal tekintsünk embertársainkra. A szívbeli belső megbocsátás a leghatékonyabb befogadása Isten irántunk való irgalmas szeretetének. Ha például nem mondunk vissza egy rosszat, nem gondolunk egy sérelemre, és nem emlegetjük állandóan, hanem elengedjük… könnyebb lesz, elsősorban nekünk magunknak. A neheztelések és a harag lelkünkre tapadó ólomsúlyától is meg akar minket az Úr Jézus Krisztus szabadítani. Zámbó Károly atya 80 év Egyházközségünket Shvoy Lajos püspök felkérésére a Lazarista Misszióstársaság alapította, 1940-ben. A templomban bemutatott néhány tabló a Királyerdőben működő lazarista atyáknak, testvéreknek és testvérszerzetüknek, az Irgalmasrend nővéreinek állít emléket. 
A Márkus Sándor házfőnök vezetésével működő lazarista atyák tervei között kezdettől szerepelt egy templom felépítése. Királyerdőn emelkedett volna a Lazarista rend hatalmas központi temploma és anyaháza, a mai templomtelek mögötti téren. 1943-ra a tervek készen álltak, az engedélyeztetés is lezajlott, megkezdődött az építkezés. ÉVKÖZI 23. VASÁRNAP - 2020.09.06. 1./ A mai vasárnap perselyadományait Csepel katolikus egyházközségei a megrongált kálvária helyreállítási munkáihoz ajánlják fel, melynek szervezését a Csepeli Önkormányzat vállalta és végzi. 2./ Kedd – Kisboldogasszony ünnepe, Reggel 8 órakor ünnepi szentmise. 3./ Szerdán délután 5 órakor Lach Edéné hamvainak beszentelése szentmise keretében. 
4./ Szombaton délután 5 órakor a vasárnapra elővételezett szentmise,
A vasárnapi evangéliumi szakasz mögött meghúzódik az erkölcsi ítélet problémája. (Mt 18, 15-20) Az, hogy valakivel közli egy másik testvér, vagy a közösség, hogy helytelenül cselekedett, feltételezi azt, hogy biztos ítéletünk van arról, hogy mi a helyes, és mi a helytelen. A mai ember sokszor abban a kísértében él, hogy nincs helyes, meg helytelen, vagy legalábbis nem lehet világosan látni, hogy mi az, mert párhuzamos vélemények vannak, és valamilyen módon mindenkinek igaza van. Meg azt is gondoljuk sokszor, hogy nincs jogunk a másik embert elítélni. Ez a gondolat lehet helyénvaló olyan értelemben, hogy csak az Isten ismeri tökéletesen az embert. Ugyanakkor az, hogy valamilyen magatartásról kimondjuk hogy helyes, vagy helytelen, az nem jelenti okvetlenül elítélését az embernek. A jó és a rossz megítélése azonban hozzátartozik az igazsághoz. Tehát nem feladatunk az elítélés, de a jó és a rossz megítélése hozzátartozik ahhoz, hogy a helyes döntéseket meg tudjuk hozni. A megítélés tehát megkülönböztetést jelent, az jelenti, hogy a jót ne mondjuk rossznak, és a rosszat ne mondjuk jónak. A tízparancsolat parancsai a negyediktől kezdve nem kifejezetten a valláshoz kötődnek, hanem olyan szabályok, amelyek minden emberi törvény alapjai. Az ebben való világos tájékozódás része a keresztény és katolikus tanításnak. Az apostoli Egyház ennek a világos tanítására is küldetést kapott Krisztustól. A parancsok helyes tanítása, és az erkölcsi életre való nevelés része az örömhír hirdetésének. Nem lehetne például úgy hirdetni Krisztust, hogy a gyilkosságot elfogadjuk. Vagy azt mondjuk a hatodik parancsot semmibe vevő életre, hogy magánügy, és ezért mindegy, hogyan él valaki… Ezzel becsapnánk az embereket, mert Jézus Krisztus Urunk világosan számon fogja kérni, hogy ki hogyan élte az életét, ezért az igazságnak megfelelő életet világosan kell hirdetni. A tízparancsolat megtartása előfeltétele annak, hogy a krisztusi élet kibontakozzék bennünk. Ez is hozzátartozik az Istenről való helyes tanításhoz. Zámbó Károly atya 2020.08.20. Megdöbbenve értesültünk, hogy Csepelen, a Tamariska dombon ismételten megrongálták a Kálvária stációit / a 10., 11., 13. és 14. állomásokat/. A Magyar Világhiradó, 656. 1936. szeptemberében bemutatott adása hírt ad királyerdő parcellázásáról: A filmhiradóban elhangzó szöveg: "A főváros közvetlen szomszédságában, a csepeli kis Duna-ág mentén, a Boráros tértől hét kilométernyire terül el a királyi család 720 holdas erdeje, amely már régen megragadta az evezősök és kirándulók figyelmét, de az idegenektől eddig szigorúan elzárt vadászterületet csak két évvel ezelőtt nyitották meg a nagyközönség számára. Ezzel egyidejűleg megkezdődtek azok a nagyarányú kulturális munkálatok is, melyek a települők közlekedését vannak hivatva kényelmessé tenni, és ezáltal is közelebb hozni ezt a festői területet a fővároshoz. Úgy a vidék szépsége, mint a víz mentén húzódó fenyvesek páratlan levegője mind számosabb embert vonzott ide, és megkezdődött a pestiek és a környékbeliek települése a szebbnél-szebb részletekben bővelkedő erdőterületen. Rövid idő alatt közel ezer ház, villa és hétvégi nyaraló épült itt fel. Az erdő alján, a Duna-parton pedig kezdetüket vették azok a munkálatok, amelyek a Duna-meder kiszélesítése és a part feltöltése révén az ország legnagyobb méretű sport- és strandtelepét készítik elő, amely 3 és fél kilométer hosszúságban a bársonyos homok és tójellegű víz találkozásánál vonzza magához az erdő, a víz és a sport szerelmeseit." |
|
Szent Rita mise 2013. május 22-én, Szent Rita ünnepén, a hat órakor kezdődő szentmise egyben kántorunk, Juhász Veronika egyházkarnagyi vizsgája is volt. A Mária Szíve kórus közreműködésével elhangzott Horváth Ottó (1917-1975) évtizedek óta nem hallott, Szent Rita tiszteletére írott háromszólamú vegyeskari miséje. Kedves Testvérek! Személyesen nem találkozhatunk. Ennek ellensúlyozására és közös emlékeink felelvenítésére újból felkerül a honlapra az adott hónap egy-egy időszakának eseménye az előző évekből. Lesznek ezek között videók, hangfelvételek, valamint a Mária Szívében címmel éveken át megjelenő újságból írások, melyeket érdemes újra elővenni.
Hangfelvétel: Gaiger Péter, fotó: Papp Tamás - 2013. HÚSVÉT III. VASÁRNAPJA - 2020.04.26. A „korona vírus” járvány miatt továbbra is szűkebb a mozgási lehetőségünk. Templomainkban nyilvános szentmisét és bármilyen vonatkozású közösségi liturgiát tartani nem lehet. 
Jézus megjelenik az úton a tanítványoknak Húsvét harmadik vasárnapjának evangéliuma még a húsvét vasárnap történései közé tartozik. (Lk 24 13-35) A feltámadás eseménye annyira friss és újszerű, hogy a tanítványok fel sem fogják. Aki hallott a feltámadásról, az sem foghatta fel. Tehát az apostolok és a tanítványok nem „hiszékenyek” voltak. Akik látták is a feltámadott Jézust, azok számára is olyan lehetett, mintha „kikapcsolt” volna az értelmük, mert egy következő találkozás alkalmával szinte nem merték hinni. Az evangéliumok feltámadás-elbeszélései visszaadják ezt a hangulatot. Ebből látszik, hogy mennyire meghatározó volt a feltámadás. Ha nincs a feltámadás, nincs Jézusról a többi elbeszélés sem, a szenvedés, a tanítás, a csodák: nem volna értelme. Olyan öncélú historizálás lett volna Jézusról történeteket szóban átadni, hogy ezt nem tehették volna meg, hogy nemzedékeken áthagyományozzanak egy tanítást, a feltámadás nélkül, azt mintegy kitalálva hozzá. Ilyet nem tehettek volna: nem lettek volna olyan helyzetben. Hogy miért nem, annak sok szempontjából csak egyet emeltek ki: a történelmet a győztesek írják. Izrael akkor leigázott ország volt. Egy levert messiás-mozgalom mélyebb vereség volt, mint mondjuk az 1956-os levert forradalom. Egy forradalomnak, mint amilyen az 1956-os forradalmunk volt, ha le is verik, azért lehet áldott emléke, a helytállás erkölcsi győzelme, az elmenekültek, vagy a csendesen túlélők körében megtermi a jó emlékezet virágszálait. Ilyen utóemlékezete egy bukott messiás-mozgalomnak nem lehetett: azért nem, mert a messiás-mozgalom mögött az Isten tekintélye áll. Isten pedig nem bukhat meg: tehát Jézus, ha elbukott, ha megölték: akkor nem ő volt a Messiás. Ez lehetett a gondolatuk az Emmauszba tartó tanítványoknak. Szomorúan mennek Emmauszba, gyalogosan távolodnak Jeruzsálemtől. És akkor egy idegen hozzájuk csapódik, megkérdezi, miről beszélgettek. Akkor ezen elcsodálkoztak, hogy bizonyára az egyetlen idegen, aki nem tudja mi történt ezekben a napokban a városban? És az idegen visszakérdez: „Miért, mi történt”? Ekkor elmondják neki a Názáreti Jézus esetét: aki sok csodát tett, és úgy tanított, mint előtte senki más. Azt hitték, hogy ő a Messiás. De a főpapok és a vének halálra adták. Kivégezték. Három napja meghalt, és eltemették. Ekkor Jézus, mivel ő csatlakozott hozzájuk, de nem ismerték fel, – elmagyarázta az írások alapján, hogy mindennek úgy kellett történnie, ahogy történt. Mikor esteledett, elfáradtak. Kérlelték az idegent, hogy maradjon velük. Egy fogadóba betértek: amikor Jézus megtörte a kenyeret, a tanítványok felismerték, de eltűnt előlük. Még abban az órában visszatértek Jeruzsálembe… Ez utóbbi mozzanat jól mutatja az evangélium lendületét: a feltámadás bizonyossága olyan erőt adott a tanítványoknak, hogy elfelejtve fáradtságukat, kimerültségüket, visszaindultak Jeruzsálembe, az apostolokhoz. Az evangélium így született: Krisztus feltámadásából. Az evangélium ezért: igazolja a feltámadást. A feltámadásra is érvényes Newman megállapítása: a Szentírás bizonyít, de az Egyház tanít. Az Egyház tanítja a feltámadást a Hiszekegy-ben. A Szentírás pedig bizonyítja: ha Krisztus nem támadt fel, akkor nincs evangélium, mert nincs az a közösség sem, amit az evangélium, az örömhír hozott létre, és amely közösségben az újszövetségi iratok megszülettek, és amely elfogadta azokat hitelesnek. Életünknek ebben a megpróbáltatásokkal teli időszakában Krisztus feltámadásának a fénye jelentsen világosságot, és reménységet. Adja meg a mindenható Isten, hogy ezt a mostani válságot legyőzve egy igazságosabb világ jöjjön el, mint amilyenben eddig éltünk. Zámbó Károly atya Kép: Id. Markó Károly: Krisztus menetele Emmauszba, 1859, MNG HÚSVÉT II. VASÁRNAPJA - 2020.04.19. Kedves Hívek! Szent II. János Pál pápa – immár 20 éve - 2000. április 30-át, Húsvét II. vasárnapját az Isteni Irgalmasság vasárnapjává nyilvánította az egész Egyházban. E napon a szentek sorába emelte boldog Fausztina Kowalska nővért, akit az isteni irgalmasság apostolaként ismer az egész világ. Sokan e napokban már elkészítik adóbevallásaikat. Püspöki Karunk kéri, hogy adója 1 %-val támogassa a Magyar Katolikus Egyház szolgálatait.Technikai szám: 0011. A Katolikus Egyház technikai számát adóbevallásukon azok is tüntessék fel, akik ténylegesen adófizetésre nem kötelezettek. Krisztusban az Isten Irgalmassága van köztünk 
A Húsvét második vasárnapja az Isteni Irgalmasság vasárnapjaként van megjelölve. A tanítványok együtt voltak az utolsó vacsora termében, de a zsidóktól való félelem miatt zárva tartották az ajtót. Jézus pedig megjelent a zárt ajtók mögött, megmutatta kezén és lábán a szegek helyét, és azt mondta: „ne féljetek”. Az Isten Irgalmassága benne van jelen. Krisztus azt jelenti számunkra, hogy nem hiábavaló az életünk sok küzdelme, hanem van célja az életünknek, de ezt nem önmagunkban, hanem Krisztusban kell megtalálnunk, mint ahogy a teremtés is a Fiúban áll fenn. Benne kapjuk meg életünk értelmét. Az, hogy mi keresztények vagyunk, az nem jelentheti azt, hogy úgy viszonyuljunk a hit dolgaihoz, hogy vagy igaz, vagy nem, majd meglátjuk. Hanem: Krisztus maga az Igazság, aki bennünk is van. Nekünk nem valamit kell elfogadnunk, hanem valakit. Krisztusban kell élnünk, és akkor Krisztus bennünk él. Mi magyarok ezer éves keresztény államiságunk történetét talán sokszor azért nem értjük, mert elfelejtjük, hogy őseink keresztényként Krisztusban élve hozták meg sokszor súlyos döntéseiket, melyeket az örök Igazsághoz igyekeztek elsősorban igazítani, nem pedig a pillanatnyi érdekhez, és ezért néha úgy érezzük, hogy nem mindig hoztak racionális döntést. De tudnunk kell, hogy az árulás, a széthullás, az önfeladás, akkor sem jó döntés, ha rövid távon az tűnik racionálisabbnak. Krisztus megjelent a zárt ajtók mögött. Nem ennek a világnak a keretei között volt már akkor, hanem a végtelen örök dicsőségben, úgy hogy meghalt, de a halál nem úr rajta, többé nem hal meg. Ebben az örökkévaló állapotban engedte látni magát. Ez jelentett bátorítást az apostoloknak. És ebben van az Isten irgalma: hogy életünk nem a céltalanság és a széthullás felé tart, hanem van végső célja az életünknek: nem valami, hanem valaki: Krisztus, akiben kiteljesedik személyiségünk, az a teljesen egyedi érték, amelyet Isten egyénileg teremtett: azért, hogy az örökkévalóságban az Isten örök szeretetében kiteljesedjen. Ebben az igazságban kell megkapaszkodnunk a megpróbáltatások idején. Most, amikor az egész világ, és Nemzetünk is a koronavírussal küzd élet-halál harcot, látnunk kell világosan életünk végső értelmét Krisztusban. Zámbó Károly atya 
Feltámadtam! És újból Veled vagyok - Alleluja! Ezt a napot az Úristen adta - Alleluja! Örvendezzünk és vígadjunk rajta - Alleluja! Békesség Veletek - Alleluja! Én Vagyok ne féljetek - Alleluja! Jézus Krisztus Urunk Feltámadása Gyakran elhangzik, hogy nehéz időket élünk. Életünk megszokott keretei összetörve. Ugyanakkor még sem vagyunk remény és vigasztalás nélkül. Hiszen templomaink nem üresek, az Úr Jézus most is jelen van kenyér és bor színe alatt, igaz szerény keretek között, de elvégezzük a nagyheti szertartásokat. Ebbe a hívek imádsággal, vagy a képernyő előtt ülve bekapcsolódnak, és ha fizikailag nem is tudunk egy helyen lenni, mégis együtt vagyunk az Úrral, és őbenne egymással, és ilyen módon megünnepeljük a Húsvétot, a mi Urunk Jézus Krisztus utolsó vacsoráját. Átéljük, amikor értünk megtöretett testét, és kiontott vérét kenyér és bor színe alatt adta az apostoloknak, és őáltaluk pedig nekünk is, vele leszünk a Golgota hegyén a kereszt alatt Máriával és János apostollal, és az ő dicsőséges feltámadott arcát is megláthatjuk Húsvét hajnalán. És látni fogjuk kezén és lábán a szegek helyét, és oldalán a nyílást, amelyet a lándzsa átütött, és Tamást, amikor megérintette kezével Jézus oldalát, és leborult előtte, és megrendülten kiáltotta: Én Uram, és Istenem! Az az első Húsvét is szomorúan kezdődött. Az apostolok, miután tizenegyen maradtak, az utolsó vacsora termében félve elbújtak. Hiszen Jézus tanítványai voltak ők, sok csodát láttak. Látták halottak feltámasztását is, amint Lázárt kiszólította a sírból. De most, hogy Jézust elfogták, megölték, és eltemették, mindennek vége. Pedig azt gondolták, hogy ő a Messiás. Jézus korában a messiási mozgalmak vezetőit, akik szabadulást ígértek a rómaiaktól, rendszerint megölték, és a tanítványaikat is. Most ez történt az ő mesterükkel is. Ötven nappal később, mégis kiálltak több ezer fős tömeg elé, és Péter vezetésével Jézusról beszéltek, minden félelmet hátrahagyva. Mi történt velük? A Szentírás nem hívő magyarázói ezt nem tudták megmagyarázni. Krisztus meghalt, és eltemették. De nem úgy támadt fel, mint Lázár, nem evilági, földi életre jött vissza, hanem előre ment az örök dicsőségbe. És ebben a megdicsőült állapotában látni engedte magát. Megjelent a zárt ajtók mögött. Megjelent a tanítványoknak az úton úgy, hogy előbb nem ismerték fel, de a kenyér megtörésekor felismerték, és akkor azonban eltűnt a szemük elől. Talán igaz sem volt mindez? Az apostolok értelme nem könnyen nyílt meg. Letörten, elkeseredve, de együtt maradtak. Péter szólt, hogy elmegy halászni, a többiek vele mentek, és látták, hogy valaki áll a parton. Előtte tűz, rajta hal, köréje ültek, de nem merték megkérdezni, hogy ki ő, mert tudták, hogy az Úr az. Akkor kérdezte Pétertől az Úr, hogy „Simon, Jónás fia: szeretsz engem?” És megkérdezte még egyszer, és harmadszor is: és ekkor eszébe jutott Péternek a háromszori tagadása. „Uram, te mindent tudsz, azt is tudod, hogy szeretlek téged!” – válaszolta akkor. Az apostolok negyven napon keresztül átélték, hogy az Úr Jézust időnként látni lehet, beszélni lehet vele, meg lehet tapintani, azután pedig nem lehet látni, de ezáltal kellett megérteniük, hogy mindig velük van. Megértették, hogy már nem úgy van jelen, hogy itt van, vagy ott, hanem mindig velük van, akkor is, amikor nem látják. Krisztus Urunk feltámadása valóságos esemény, de olyan esemény amely nem „evilágon” van elsősorban, hanem az örökkévalóságban. Evilágon annyiban van, amennyiben az „evilág” is az örökkévalóság része. Jézus úgy jelent meg, hogy az örök megdicsőülés állapotában van: többé nem hal meg, Úr a halálon is. És ha a halálon Úr, akkor mindenen Úr! Egyedül ő az utunk az Istenhez, és őáltala van üdvösségünk. Krisztus Istenhez akar vezetni minket, de önmagában: „Én vagyok az Út, az Igazság és az Élet!” Mártának pedig azt mondta: „én vagyok a Feltámadás és az Élet”. Úr a halálon, mert ő maga az Élet, és feltámadt, és ő maga a Feltámadás. Most, hogy ebben a nehéz helyzetben vagyunk, mi magyarok, és az egész világ: még jobban Krisztusba kell kapaszkodnunk, és vele együtt fel fogunk támadni. Zámbó Károly Nagypénteki Passió, Csepel-Királyerdő, 2018-as felvétel. Énekel a Mária Szíve Kórus; Karnagy: Bőgelné Juhász Veronika Virágvasárnapi Passió, Csepel-Királyerdő, 2014. Idén nem ünnepelhettünk együtt a templomban, egy korábbi felvételt teszünk közzé. Énekel a Mária Szíve Kórus; Karnagy: Bőgelné Juhász Veronika Megváltás a Golgotán A mi Urunk Jézus Krisztus értünk vállalt kínszenvedéséről és Kereszthaláláról emlékezünk meg Virágvasárnap, és ezzel kezdetét veszi a Nagyhét. Az idén csendesebben ünnepel a világ kereszténysége, visszafogottan, egészen csendesen. A papok a szertartásokat egyedül végzik el, a hívek legfeljebb csak tévében, vagy interneten követhetik azokat. Ez még szomorúbbá teszi az ünnepet, és még inkább szívből jövő kiáltássá alakul imádságunk: Uram Irgalmazz! Krisztus Kegyelmezz! A virágvasárnapi bevonulási körmenet, az Úr egykori Jeruzsálemi bevonulásának az emlékére is csak lélekben lesz megtartva, amikor felhangzik az ének: „Megváltó Királyunk elébe megyünk, Méltó tisztelettel Urunkhoz legyünk, Hozsannát kiáltson néki minden hív, Dicséretet, áldást zengjen nyelv, és szív!” Most, amikor elcsendesedve emlékezünk a régi Nagyhetekre, szép szertartásokra, Passió-éneklésekre, azt kell mondani, bizonyára nem Isten akarta, hogy ez így történjen, de engedte. És akkor meg kell kérdeznünk: miért engedte? Sokan, sokféle szempontból fogják még elemezni ezt a mostani helyzetet, akkor is, hogyha Isten segítségével túl leszünk rajta. Az, hogy a világ nem lesz olyan, mint ezelőtt, az biztos, és - bizonyos értelemben logikus gondolat. Egyrészt igaz, hogy minden esemény alakítja a világot. Egy háború után vagy akár Trianon után sem lett a világ olyan, mint előtte, legalábbis a mi „Magyar Világunk” biztosan nem. De ezután a megpróbáltatás után, ha vissza is tér régi életünk sok megszokott eseménye, ott lesz annak az érzése, hogy mindez milyen törékeny. Ez rá kell, hogy vezessen arra, hogy mindent megköszönjünk az Istennek. Nagyon úgy éltünk, hogy „minden olyan magától értetődő”, pedig minden jó mögött észre kell vennünk az Isten örök jóságát. Krisztus Urunk, azt, hogy megölik, hogy a zsidók halálra adják, és a római katonák keresztre szögezik: fölajánlotta értünk áldozatként. Ez az áldozat ez a felajánlás: nem pusztán az, hogy megölték, hanem ez a felajánlás, ez lett áldozat: megváltói Örök Áldozat. De ez már jelen volt előző este Nagycsütörtökön, az utolsó vacsorán is: hiszen hogyan adhatta volna a testét kenyérként, a bort véreként, ha nem ölik meg? A megváltói halál misztikusan már jelen volt az utolsó vacsorán: annak van külön a teste és a vére, akit megöltek. A Szentmisében ezért nem elsősorban az utolsó vacsora jelenik meg, hanem a Keresztáldozat. Az utolsó vacsora azért jelenik meg, mert a Keresztáldozat már akkor jelen volt, mivel örök áldozattá lett. Az utolsó vacsora elővételezés volt, Krisztus Urunk már ott is Testét és Vérét adta kenyér és bor színe alatt, amint másnap értünk kiontott. Nagypéntek ezért éppúgy a szeretet ünnepe mint a Karácsony. Azt láthatjuk a kereszten, hogy Isten mennyire szeret minket, hogy elment értünk a végsőkig. Azt mondhatjuk hálatelt szívvel ezért, amit az ókori keresztény himnusz: O Crux ave, spes unica, Ó üdvöz légy Kereszt, egyetlen remény! Zámbó Károly
Áldott, boldog karácsonyt kívánunk! 
 |
Miserend Mindenszentek-Halottak napja 2019. november 1. (péntek) - Mindenszentek ünnepe 10.00 
Őszi Egyházközségi kirándulás 2019. október 19. szombat 
Augusztus 6. - Templomszentelésünk napja! Sok éves, kényszerű várakozás után a 1967. tavaszán a XXI. kerületi Tanács megadta az engedélyt a Királyerdei Egyházközségnek, hogy az évekkel azelőtt, hatalmi szóval leállított kápolnaépítést befejezze. A hívek egy szívvel-lélekkel végzett, odaadott közös munkája eredményeként az előírt három hónapos határidőn belül felépült a templom. 1967. augusztus 6-án tartotta meg Shvoy Lajos püspök úr a szentelési szertartást. A nap eseményeit Székelyfi Pál atya jegyezte a Historia Domusba. 
Így épült Királyerdő temploma Miután a Királyerdő lakóinak lelki gondozásáért felelős lazarista atyákat a kommunista hatalom 1948 őszén kitiltotta Csepel területéről, hivatalosan megszűnt az önálló királyerdei lelkészség. A lazarista templom és anyaház építkezését leállították, korábban bérelt házait, köztük a Schmidt villa épületét elvették, saját tulajdonú ingatlanját és Csepel város által adományozott templomtelkét államosították. Az őket követő két királyerdei plébános a Jézus Szíve templomban misézett és Csepel II. Plébánián látta el a királyerdei egyházkerület hivatalos teendőit.  
|
|
A karácsonyi díszítés története: "1967. augusztus 6-án szentelte fel a templomot Shvoy Lajos püspök. 67 nyara nagyon száraz, az ősz pedig esős volt. A falak nem száradtak, karácsony közeledtével már nagyon penészesek voltak, amit megpróbáltak eltüntetni kevés sikerrel. Aranka néni, aki akkor főállású sekrestyés volt, adta az ötletet, hogy girlanddal díszítsünk. Először kötéllel oldottuk meg. Zöld cukor spárgával rákötöztük a gallyat, és szögekre akasztottuk föl, megfelelő formában. Mivel a templomban hideg volt, a fenyő nem hullott, ezért hamvazószerdáig fent hagytuk." Tovább » Csepeli betlehemes és Karácsonyi áhitat December 24-én délután 14.00-kor Csepeli betlehemes játék kezdődik.
|
|
A betlehemes játékról: "a csepeli betlehemes több évszázados, magyar hagyomány szerinti szepelőkkel, szöveggel, mozgással, ugyanakkor jellegzetesen csepeli dallammal is rendelkezik. Tudunk több, ma is élő szépkorú emberről, akik elmondhatják magukról, hogy valamelyik betlehemes csapattal ők is vitték az Úrjövet, Advent örömét." A betlehemes játék csepeli történetéről, a helyi szokások felelevenítéséről Szalai Rita beszélt: Tovább »
Úrnapi virágszőnyeg Minden évben Úrnapján (Corpus Christi), az Úr Testének és Vérének ünnepén a templomunk bejáratáig levezető járdán színes virágszirmokból, zöld ágakból, fűből virágszőnyeget készítünk. Az ötletet 2001-ben Varga Erzsébet, templomunk akkori kántora hozta. Elmondta, hogy a Szent Imre téren, a Kisboldogasszony templom körül minden évben készítenek egyet az ottani fiatalok. Mi - akkori fiatalok - nagy lelkesedéssel fogadtuk az ötletet, hogy a templomunkban is megteremtsük ezt a hagyományt. Azóta is minden évben kérjük a hívek segítségét színenként szétválogatott szirmok, zöld ágak, levelek és fű gyűjtésére. Tovább » 
2018. június 9. Szűz Mária Szeplőtelen Szíve Egyházközségünk számára jeles nap Szűz Mária Szeplőtelen Szívének ünnepe. A liturgikus naptárba XII. Pius pápa 1944-ben vezette be és tette általánossá augusztus 22-én. Bemutatkozik a királyerdei Szeplőtelen Szív Egyházközség, 1. rész - Csepp TV, 2001. "A Szeplőtlen Szív Egyházközség Királyerdő létrejöttével szinte azonos korú. Az 1930-as évek elején parcellázták fel Királyerdő területét, így sok szegény ember jutott kisebb-nagyobb házhelyhez. Ismerősök, rokonok vásároltak egymás közelében telkeket. Kis településcsoportok alakultak ki, amelyek egymástól elszigetelten éltek. Iskola és orvos csak Csepelen volt. 1934-ben látogattak először Királyerdőbe az Irgalmasrend nővérei, akik először a gyerekekhez közeledtek. 1939-től Shvoy püspök atya meghívására a lazarista atyák közül egyre többen jöttek Csepelre, a hitélet elmélyítésére. Működési területük az egykori erdei ösvények útvonalát követve kialakult girbe-gurba utcákban felépített deszka-bádogviskós, sőt, földbe ásott kunyhós Királyerdő lakóinak lelki gondozása lett..."
Bemutatkozik a királyerdei Szeplőtelen Szív Egyházközség, 2. rész - Csepp TV, 2001.
Feltámadtam! És újból Veled vagyok - Alleluja! Ezt a napot az Úristen adta - Alleluja! Örvendezzünk és vígadjunk - Alleluja! Békesség Veletek - Alleluja Én Vagyok ne féljetek - Alleluja! 
Nagyheti szertartások - Húsvéti miserend Virágvasárnap 10.00 
„Jöjj, és csináld te!” Nekünk Ágoston atya volt, az Emmánuel Közösség tagjainak Guszti atya, testvérének – aki évtizedekig segítette őt munkájában -, és régi barátainak Guszti. Egy szelíd, komoly, derűs ember, egy késői hivatás, egy vonzó pap. 2015-ben az egyházmegyei regionális karizmatikus találkozónkon ő volt az egyik előadó. Tanítását feltettük a honlapunkra is, amit máig három és fél ezren néztek meg. Az egyik hozzászóló ezt írta: „Fiatalon ismerhettem meg "Gusztit", csodálatos ember és barát volt papsága előtt is. Emiatt volt különlegesen megható számomra ez a felvétel.” 
24 órás Szentségimádás Királyerdei Templomunkban „Falaidra Jeruzsálem, őröket rendeltem, egész nap és egész éjjel, 24 órás Szentségimádás Királyerdei Templomunkban 
„Falaidra Jeruzsálem, őröket rendeltem, egész nap és egész éjjel, sohase hallgassanak!” (Iz 62, 6-7 ) Van pótolhatatlan ember Ha másnak nem, nekem az! Hányszor „hallgatott meg”, amikor lelkem úgy kívánta. És hány embert hallgatott meg! És nem csak Csepelről, messziről is fölkeresték a kiváló lelki vezetőt! És ő is elment messzire, akár betegen is, az elveszett bárányok után. Mert vannak szolgálati titkok, van orvosi titoktartás. De hogy a papi titoktartás mit jelent, azt Csepel egyetlen műemléke (Pest egyik legrégebbi szobra!), Nepomuki Szent János, a gyónási titok áldozatának szobra mutatja. Ágoston atya ugyanígy hány és hány ember titkát, terhét hordozta! Most mind árván maradtak. És sokan árván maradtak, akik szeretik a kultúrát, művészetet, magyarságot!
Ágoston atya távozása óta a Csepel-Királyerdei Egyházközséget Csepel-Belváros látja el. A szentmiséket Mons. Kertész Péter, Csepel Belvárosi Kisboldogasszony templom kanonok-plébánosa és dr. Zámbó Károly atya mutatja be. Vízkereszttől új miserend van érvényben (kedd reggel 8 óra, szombat este 6 óra, vasárnap de.10 óra; nagyböjtben: péntek este 6 óra) 
A Jászberényi templomban tartott szentmisén
a csepel-királyerdei Mária Szíve Kórus a Jászberényi főtemplom kórusával együtt énekelte Horváth Ottó (1917-1975) Szent Rita tiszteletére írott háromszólamú vegyeskari miséjét,
melyet először az Egyetemi templomban mutattak be 1963. május 14-én. Szent Rita mise, Jászberény, 2017 » A Szent Rita mise hananyaga: Kyrie,Gloria - Sanctus, Benedictus - Agnus Dei 
Püspöki szentmise az 50 éves Csepel-királyerdői templomban 2017. augusztus 6-án, vasárnap ünnepelte felszentelésének 50 éves jubileumát a Csepel-Királyerdei Szűz Mária Szeplőtelen Szíve plébániatemplom. Az ünnepi szentmisét Spányi Antal megyéspüspök tartotta. A Székesfehérvári Egyházmegye képes beszámolója » 
50. évforduló "1967. augusztus 6-án Shvoy Lajos megyéspüspök szentelte fel a templomot. A Szeplőtelen Szív tiszteletére szentelt építményt a korábban nyolc éve működő kápolna helyére emelték. A királyerdei híveknek a székesfehérvári egyházmegye papsága és a hívek segítettek, adományokkal támogatták az építkezést. A két és fél hónap alatt elkészült Isten házát ajándékul szánták főpásztoruknak, Shvoy püspök úrnak a 40 éves püspöki jubileumára." Fotó: Gubis Mariann 
„Hódolattal köszöntöttük az Úr Jézust új templomunkban, mi pedig mély hálával köszöntük az Úr Jézus után azoknak, akik két kezük munkájával és egyebekkel támogatták építkezésünket. (...) Adja Isten, hogy ez a templom Isten nagyobb dicsőségét és híveink lelki javát szolgálja.” |
|
„Új templom Csepelen” Ezzel a címmel olvasható az Új Ember 1967-ben megjelent számában egy tudósítás Királyerdő katolikus templomának felszenteléséről, melyre lassan 50 évvel ezelőtt, 1967. augusztus 6-án került sor. A Szeplőtelen Szív tiszteletére szentelt templomot az akkor nyolc éve működő, mosókonyhából átalakított kápolna helyére emelték, és végre kielégíthette a királyerdei hívek igényeit. Többek között a május elejétől folyó lelkes társadalmi munkának és az önzetlen adományoknak volt köszönhető, hogy három hónappal az építés megkezdése után Királyerdőben már a templom felszentelését ünnepelhették. Tovább » Korábbi bejegyzések az "ESEMÉNYEK" menüpont alatt találhatók! » |
Királyerdei templomunk - A Csepel-Királyerdei Szűz Mária Szeplőtelen Szíve római katolikus plébániatemplom oldala © 2012- Minden jog fenntartva