VIDEÓK
ELMÉLKEDÉSEK
HIRDETÉSEK
ZARÁNDOKLATOK
KIRÁNDULÁSOK
PAPJAINKÉRT
LÉLEK KINCSTÁR
MEĐUGORJE
HASZNOS OLDALAK
|
Dicsértessék a Jézus Krisztus! Kedves Látogató, Isten hozta a Szűz Mária Szeplőtelen Szíve plébániatemplom honlapján! ISTEN IGÉJÉNEK VASÁRNAPJA - 2022.01.23. 1./ A mai vasárnap fejeződik be a Keresztény egységhét. 2./ Ferenc pápa a keresztény egységhét zárására hirdette meg az Évközi 3. vasárnapra, a mai napra ISTEN IGÉJÉNEK vasárnapját. 3./ Csütörtökön az esti szentmise után ifjúsági katekézis lesz A Szent Imre téri templomban. 4./ Várom a jegyesek jelentkezését még január hónapban, akik ez évben szeretnének egyházi házasságot kötni. A jegyes oktatások február 7-én kezdődnek, melyre a jelentkezettek értesítést is fognak kapni. 5./ A iskolákban a hitoktatást végző segítőimen keresztül kérem és várom azok jelentkezését, akik a keresztség szentségét szeretnék felvenni, ami eddig náluk elmaradt. Ugyan így kérem azok jelentkezését, akik első szentáldozásra és bérmálásra szeretnének felelősségteljesen készülni. 6./ A héten a miserend a megszokott: Kertész Péter plébános ÉVKÖZI 2. VASÁRNAP - 2022.01.16. 1./ A mai vasárnappal kezdődik a Keresztény egységhét. Kertész Péter plébános A kánai menyegző csodája 
Jézus Krisztus Urunk a galileai Kánában tette első csodáját: a vizet borrá változtatta egy menyegzőn. Mit jelent ez számunkra? Azt, hogy az Isten Fia a világba jött. (Jn 2, 1-11) Isten nem szeretetlen. Nem ellenkezik az Istennel a jókedv, ha tiszta szándák van mögötte. Egy ifjú pár fogadott egymásnak örök hűséget. Ezt szentelte meg Jézus az Isteni csodájának a jó és ízletes borával. Nem valami bűnös, részeg tivornyát emelt Jézus ezzel a tettével, hanem az odaadásnak, a hűségnek, és az élet továbbadásának menyegzős ünnepét emelte Jézus szeretetének, kedvességének ízletes borával. Ebben meg kell látnunk azt, hogy nem annyira a bor az érték, hanem Jézus jelenléte. Meg kell kérdeznünk: mennyire van jelen Jézus az életünkben? Nyilván azért volt ott Jézus a kánai menyegzőn, mert meghívták. Merjük-e Jézust meghívni az életünkbe? Merjük-e Jézust meghívni életünk fő eseményeire? Mi magyarok vagyunk. Nézzük meg tehát, hogy éltek a legnagyobb, legjelentősebb magyarok. Nézzük meg, és vizsgáljuk meg, hogy a magyar történelem legnagyobb alakjainak az életében ott volt-e Krisztus. Amikor a magyar ember megszületett, szülei Istennek adtak hálát, és születése után rögtön megkereszteltették. Ezzel Isten gyermekévé is tették, és Krisztus megváltó kegyelmének a részesévé. Amikor felcseperedett, megismerkedett a hittel, és a Krisztusi élet növekedett benne. Házasságát az Isten színe előtt kötötte, mert a szerelem nem volt elválasztva az örök hűségtől, és az élet továbbadásának a feladatától. Mivel a magyar ember nem választotta el azt, ami az Isten elgondolása szerint egybetartozik, ezért nem volt akadálya annak, hogy az Isten jelen legyen az életében. Halála előtt a magyar, Istennel kiengesztelődve készült fel utolsó útjára, és élete utolsó pillanatában is megköszönte Krisztusnak a Megváltás kegyelmét, amelyet kereszthalála által szerzett meg. Krisztust befogadni, és Krisztus szerint élni; a legszebb, legnagyobb dolog, amit az életben megtehetünk. Éppen ezért Krisztust befogadni, és Krisztus szerint élni, egyúttal a legszebb, legnagyobb magyar hazafiság is, amit Magyar Nemzetünk legnagyobb fiainak a példája elénk állít. A kánai menyegző borának lehet örülni, hiszen ezért adta Krisztus: az örömért. De látni kell, hogy a kánai menyegző legnagyobb értéke mégsem a bor, hanem Krisztus jelenléte. Az ajándékozó mindig értékesebb, mint maga az ajándék. Ugyanakkor látni kell azt is, hogy Jézus Krisztus Urunknak ez a gesztusa előképe annak, amikor a borban már önmagát adta. Ez az utolsó vacsorán volt. Az ajándékozó, és az ajándék ott már egybeesett, Jézus önmagát adta oda. Ez az önátadás már a keresztáldozat elővételezése, mert Jézus vérét kiontották. Amikor ezt a kiontott vért magunkhoz vesszük, életünk legmélyére fogadjuk Krisztust. Bűnbánatot tartani azért tudunk, mert Krisztus kiontott vérében nyernek bűneink bocsánatot. A halállal szembenézni azért tudunk, mert Krisztus meghalt értünk a kereszten, és vérét ontotta értünk. De Krisztus testének és vérének a misztériuma által már megkezdődik bennünk a feltámadott élet, mert mi már a feltámadott Krisztust fogadjuk az életünkbe. Gondolkodjuk, és elmélkedjünk a kánai menyegző csodájáról, de annak fényében, hogy életünk teljessé, értelmessé Krisztus által válik, ha engedjük, hogy életünkben jelen legyen az Úr Jézus Krisztus. Zámbó Károly atya  URUNK MEGKERESZTELKEDÉSE - 2022.01.09. 1./ A mai vasárnap mindannyian emlékezzünk saját keresztségünkre, mely bennünk is az istengyermeki élet kezdetét jelentette. Megkezdődik az évközi idő – annak tudatos lelki megélése, hogy Jézusban velünk az Isten. 2./ Szentmiséink a héten a szokott rendben – 3./ Csütörtök este a Belvárosban a szentmise után ifjúsági katekézis. 4./ Várom azoknak a jegyeseknek jelentkezését, akik ez évben szeretnének templomi házasságot kötni. A jegyes oktatások február hónapban kezdődnek. Kertész Péter plébános VÍZKERESZT 
Keresztény életünk középpontjában áll Jézus Krisztus személye. Jézus Krisztus Urunk, aki ugyanaz tegnap, ma és mindörökké, ő van életünk középpontjában, hiszen benne lettünk teremtve, benne lettünk az Isten által elgondolva. Jézus jelentősége, mint történelmi személy, abban áll, hogy jelentősége van a ma számára. És ez a jelentőség alapvető és egzisztenciális, mert az emberi létünk legmélyére hatol. A történeti Jézusnak azért van jelentősége, mert az aktuális, a mában jelenlévő Jézusnak van számunkra, és minden ember számára elsősorban jelentősége. Jézus az, aki elsősorban választ tud adni arra a kérdésre, hogy ki az ember, mit kell tennie, és miben, helyesebben kiben remélhet. Jézus ad erre választ, sőt parancsolja, és meghatározza ezt. De éppen ezért kell tovább kérdeznünk: honnan kapta a hatalmat Jézus, hogy mindezt meghatározza? Miért hiszünk Jézusnak, éppen neki, és nem másnak? Vízkereszt ünnepe erre ad választ. Jézus Istentől kapta a hatalmat, őáltala maga Isten jött a világba, emberként. De nem úgy, mint ahogyan a próféták által volt jelen az Isten Igéje a világban, hanem a szó legszorosabb értelmében, az Ő megjelenése, az Ő epifániája valóban Isten-jelenés. Isten a világban megmutatja magát Jézus által; kinyilvánítja, hogy Jézusban jelen van: teljes Isten, és teljes ember Jézus. Nem vegyülésben van az Isteni és az emberi természet Jézusban, nem is „kettős személyiség”, hanem titokzatos, számunkra felfoghatatlan egységben van Jézusban az Isteni és az emberi természet. Urunk megjelenésének, az Epifániának az ünnepét az egyházi hagyomány három képben láttatja: a három bölcs látogatásában a gyermek Jézusnál; Jézus megkeresztelkedésében, amikor János keresztségében a Jordánban alámerül; és a kánai menyegző csodájában, amikor Jézus a vizet borrá változtatta. A három bölcs látogatása a népek hódolatát jelenti az Úr előtt. Igen; minden nép, minden kultúra a maga beteljesedését akkor éri el, amikor értékei alkalmassá válnak arra, hogy az Isten előtti hódolat megnyilvánulásai legyenek. Ez a kultúra önmagán is túlmutató értelme. Az ember munkájának, civilizációjának a beteljesedése, és értelme az Isten előtti hódolat. Ez minden nemzet, minden nép hivatása, de az egyéni ember hivatása is. Az Epifánia ünnepének második témája Jézus Krisztus Urunk megkeresztelkedése a Jordán folyóban. A Jordán vize, a keresztvíz, itt az életet jelképezi. Jézus Jordánban való alámerülése megszenteli az evilági életet, és megszenteli a vizet, mint azt a közeget, amely az evilági életet közvetíti, amely által élet van a földön. De a víz, mint Krisztus titokzatos jelenlétének a hordozója túlmutat önmagán, mert az örök életre szökellő vízforrás nyílik meg benne. Az evilági élet azért tud értelmes, és – önmagán túlmutatva – felelősségteljes élet lenni, mert az örökkévalóság kapujában állunk… Vízkereszt harmadik tartalma, a kánai menyegző. A kánai menyegzőn a borrá vált víz csodája, amely érzékelhető; utal egy nagyobb, egyetemes csodára, ami nem érzékelhető az érzékszervekkel: a bor Krisztus vérévé válására, az átlényegülés által. A bárány vérével megjelöltként akarjuk átélni a halál éjszakáját, amikor a pusztító halálangyal átvonul Egyiptomon (mint az Istentől elszakadt bűn világán), és reméljük, hogy mi nem látunk pusztulást, ha lelkünk ajtaján piroslik a bárány Krisztus vére. Urunk megjelenésének megünneplése legyen öröm számunkra. Legyen ez az ünnep az Isten szeretetének a jele, mely jelen van az életünkben Jézus Krisztus által, aki életünk középpontjában van; kultúránk hódolata által, víz által, vér által. Jézus Krisztus ugyanaz tegnap, ma és mindörökké, neki van joga választ adni arra, hogy ki az ember, mit tegyen, kiben reméljen; mert Ő, Jézus: Istentől való, valóságos Isten. Zámbó Károly atya ÚJÉV NAPJA - 2022.01.01. 1./Holnap – a karácsony utáni 2. vasárnap. Szentmisénk ½ 11 órakor. Kertész Péter plébános SZENT CSALÁD VASÁRNAPJA - 2021.12.26. 1./ A mai vasárnap külön is kérjük a Szent Család oltalmát családjainkért. 2./ A héten kedden reggel, mely APRÓSZENTEK ÜNNEPE, a szokásos szentmise, melyben engeszteljünk az el nem fogadott, meg nem született életekért. 3./ Csütörtökön a Belvárosban az esti szentmise után ifjúsági katekézis. 4./ Péntek SZILVESZTER NAPJA. Itt templomunkban az 5 órakor kezdődő szentmise keretében tartjuk az év végi hálaadást. 5./ Szombat ÚJÉV NAPJA – PARANCSOLT ÜNNEP ! Kertész Péter plébános CSEPEL KIRÁLYERDŐ - KARÁCSONYI ÜNNEPKÖR SZENTMISE RENDJE: December 24. – Karácsony vigíliája – 15 óra – vigília mise December 25. – Urunk születése – szentmise ½ 11 órakor December 26. – Szent Család vasárnapja – szentmise ½ 11 órakor December 31. – Szilveszter napja – 17 órakor év végi hálaadás Az Isten örök Igéje értünk emberré lett 
Ismét Karácsonyt ünneplünk. Isten rendeléséből, akik még itt a földön élünk, megünnepeljük Szent Karácsony Ünnepét. Gondolunk tisztelettel és szeretettel az eltávozott testvéreinkre is. Különösen is fájdalmas azokra a nemzettestvéreinkre gondolni, akik nélkül itt a földön ez lesz az első Karácsonyunk. Ugyanakkor mégsem vagyunk remény nélküliek, hiszen az Isten örök Igéje azért lett értünk Krisztusban emberré, hogy minket az örök életbe, az örök boldogságba felvegyen. Jézusban az Isten örök Igéje részesült az emberi természetben, hogy minket az örök Isteni szeretetből részesítsen. Az Atya és a Fiú örök szeretetéből kell részesülnünk, aki maga a Szentlélek. Ez a mi emberi mivoltunk legmélyebb küldetése, ez a küldetés felemel minket, hogy emberi nyomorúságunk redőin keresztül is átragyogjon a belénk helyezett örök érték: az Isten Igéje bennünk. A belénk helyezett, Isteni Ige révén vagyunk értelmes emberek, és egyúttal Isten-képmások, akik magukban hordozzák Isten Igéjét, és ezért tudják megismerni az Isten örök Igéjét. Mivel az ember teremtésénél már ott volt ez az Isteni Ige, ezért is állítható (nem csak Szent Bonaventura, hanem Aquinói Szent Tamás alapján is) hogy nem csak a bűnbeeséskor, hanem már a teremtésnél eldöntötte Isten, hogy az Ige meg fog testesülni. A bűnbe esett ember számára ugyanakkor az örökkévalóság széttört. Az ember a szeretet teljességére vágyik, de csak részleteket tud megragadni. Vágyódunk az örökkévaló állandóságra is, de a pillanat változásában élünk. Vágyódunk arra, hogy soha semmit, és főképpen senkit el ne veszítsünk az életünkből, és mégis azt látjuk, hogy az életünk veszteségek sorozata, fájdalmas veszteségeké… Minket csak Krisztus tud megvigasztalni. Miért? Mert Őbenne van a bűnök teljes bocsánata: mivel meghalt értünk a kereszten. És Őbenne van a halál orvossága, mivel harmadnapra feltámadott. Ő lett emberré értünk. Ezért hitünk teljes misztériuma, miként az egész teremtés is, a Karácsonyban van benne. Az adjon nekünk erőt, továbblépni a tűnő pillanatokban, hogy Krisztus által bennünk van az örökkévalóság. Az örökkévalóság egy része lett belénk helyezve az Isteni örök Ige által. Azért olyan kedves számunkra a Karácsony, mert a mi belső Karácsonyunkkal, a teremtettségünk legmélyebb értelmével, amely révén sajátos módon hordozzuk magunkban a Teremtőt, ezzel van harmóniában a Megtestesülés Misztériuma. Amikor a karácsonyi Betlehembe tekintünk, és meglátjuk a jászolban fekvő Kisdedet, a saját teremtettségünk és egész életünk végső értelmét és célját is látjuk Őbenne. Zámbó Károly atya ADVENT 4. VASÁRNAPJA - 2021.12.19. 1./ A Szent Imre téren ma is délután 4 órakor lesz a gyertya gyújtás. Kertész Péter plébános Krisztussal járni az úton 
„Mária pedig útra kelt azokban a napokban, és sietve elment a hegyek közé, Júda városába.” Így kezdődik Advent negyedik vasárnapjának evangéliuma. (Lk 1, 39-45) Mit is jelent ez számunkra, keresztény magyarok számára, mi a jelentősége Mária útjának? Előszőr is az, hogy út a földi élet. Van egy életutunk mindannyiunknak. Amíg ezt az életutat be nem futottuk, addig nincs beérkezettség. Az ember vágyik a beérkezettségre. Vágyik az ember arra, és igyekszik is berendezni ennek megfelelően az életét, hogy legyenek az életében biztos pontok. Biztos munka, biztos jövedelem, biztos család. Pedig ebben az életben minden mozgásban van, minden folyamat. Családtagjaink, szeretteink, szüleink megöregszenek, gyermekeink felnőnek. Aki nemrég még aranyos kisgyerek, nemsokára felnőttként fog mellettem állni, és felteszi az élet legkomolyabb kérdését: hogy mi mindennek az értelme? Fiatalból idősek leszünk. Az élet kapui lassan bezárulnak a hátunk mögött, és kinyílik az örökkévaló élet kapuja, amin egyszer csak majd, mi is belépünk. De ugyanakkor két kérdés foglalkoztat, nyugtalanít minket, amit mindenképp szeretnénk megtenni, mielőtt ebből az életből eltávoznánk, hogy át kell adnunk a jövő nemzedékének Krisztusba vetett szilárd hitünket, és a Magyar Nemzetünk iránt érzett olthatatlan szeretetünket. Út a földi élet, hiszen időben élünk, és az idő maga is változás. Ugyanakkor keressük az állandóságot, hogy legalább eligazításunk legyen, valami biztos pontunk, amelyre figyelve bizton remélhetjük, hogy nem tévedünk el. Nekünk katolikus keresztényeknek ezért hatalmas segítség az Eukarisztia. Krisztus jelen van életünkben, és miként Szűz Mária úgy ment Erzsébethez, hogy szíve alatt hordta az Úr Jézus Krisztus, a mi hajlékunkba is eljön ugyanaz a Krisztus, hogy vele járjuk az élet útját. A mi utunkon Jézus Krisztus Urunk a biztos pont. Ugyanakkor földi életében ő is úton járt, és feltámadása után is az apostolok előtt Galileába ment, majd az Olajfák hegyéről felment a mennybe. Most is velünk jár. Ő maga az állandóság a változásban. Velünk vándorol, de úgy, hogy mindig ugyanaz, aki odaadja értünk önmagát a Golgota hegyén, és ezt az áldozatot adja oda az apostoloknak a kenyér és a bor színe alatt az utolsó vacsorán. Ez a test, aki értünk adatott, Betlehemben született, de már ott van Mária méhében, amikor a hegyekbe sietett. Mária Krisztus révén anyánk is, nekünk magyaroknak Királynőnk is. Példaképünk, és oltalmunk abban, ahogy úton van Krisztussal. Zámbó Károly atya ADVENT 3. VASÁRNAPJA - 2021.12.12. 1./ A Szent Imre téri Kisboldogasszony templomban minden hétköznap reggel – szombaton is – 6 órakor hajnali szentmise lesz. 2./ Templomunkban e héten 3./ A Szent Imre téren az Önkormányzat által felállított Betlehemnél délután 4 órakor lesznek a harmadik ádventi gyertyagyújtás. 4./ Szerdán délután 5 órakor a Brenner János téren szobránál mécses gyújtunk és kérjük imáinkban közbenjárását. 5./ A Képviselőtestület tagjait pedig szeretettel hívom szerdán este 6 órakor rövid megbeszélésre. CSEPEL BELVÁROS KARÁCSONYI ÜNNEPKÖR SZENTMISE RENDJE: (SZENT IMRE TÉR) December 24. – Karácsony vigíliája – 15 óra - vigília mise December 25. – Urunk születése – vasárnapi miserend December 26. – Szent Család vasárnapja – vasárnap miserend December 31. – Szilveszter napja – 18 óra – év végi hálaadás Január 1. – Újév napja – vasárnapi miserend (vasárnap miserend: ½ 8 – ½ 10 – ½ 12 és 18 óra) CSEPEL KIRÁLYERDŐ KARÁCSONYI ÜNNEPKÖR SZENTMISE RENDJE: (SZENT ISTVÁN ÚT) December 24. – Karácsony vigíliája – 15 óra – vigília mise December 25. – Urunk születése – szentmise ½ 11 órakor December 26. – Szent Család vasárnapja – szentmise ½ 11 órakor December 31. – Szilveszter napja – 17 órakor év végi hálaadás Kertész Péter plébános „Szentlélekkel és tűzzel keresztel” 
Keresztelő Szent János az eljövendő Messiásról azt mondja, hogy Szentlélekkel és tűzzel keresztel. (Lk 3, 10-18) Ez Jézusban teljesedett be. Jézusban az Atyával való kapcsolat jelen van, és akik Jézusban élnek, azokban megnyílik ez a kapcsolat. Megnyílik azokban, akik Jézus Krisztust befogadják az életükbe. Ez a kapcsolat, az az örök szeretet-kapcsolat, amely az Atyának és a Fiúnak az örök szeretete. Ez a szeretet maga a Szentlélek. Az Atya és a Fiú szeretete nem valami, hanem valaki, maga a Szentlélek. Ezért keresztel maga Jézus a Szentlélekkel. A Krisztushoz tartozás, és a Krisztusban való növekedés a Szentlélekben van, mindenestől a Szentlélekkel van átitatva. A Szentháromság személyeit nem lehet elválasztani egymástól. Ha egyet befogadunk a Szentháromság személyei közül, befogadjuk mind a hármat. Ha Krisztust befogadjuk, aki az értünk emberré lett Fiú, akkor ezzel befogadjuk az Atyát, és a Szentlelket is. De a Messiás tűzzel is keresztel. Ez szorosan összefügg azzal, hogy a Szentlélekkel is. Mert mit jelent a tűz? Égést! Krisztusban élve a Szentlélek kiéget belőlünk mindent, ami nem Krisztusi. Ez persze egy egész életen át tartó folyamat. De mi más is lenne a földi élet célja, minthogy előkészüljünk ezáltal a boldog mennyei örök életre. Arra a boldog örök életre készükünk fel, ami Istennel lesz teljes közösségben. Ez tisztulással jár, ami fájdalmas is, de mégis felemelő, mert Istenhez kerülünk közelebb általa. Zámbó Károly atya ADVENT 2. VASÁRNAPJA - 2021.12.05. 1./ A Szent Imre téri Kisboldogasszony templomban minden hétköznap reggel – szombaton is – 6 órakor hajnali szentmise lesz. 2./ Templomunkban e héten 3./ A Szent Imre téren az Önkormányzat által felállított Betlehemnél a adventi vasárnapokon délután 4 órakor lesznek a gyertyagyújtások. A jövő vasárnap gyertyagyújtás alkalmával az Etalon kiadó DVD és könyv kiadványa lesznek kaphatók a templomnál a délutáni gyertya gyújtás és az esti szentmise időszakában. 4./ A Képviselőtestület tagjait szeretettel hívom és kérem jelenlétüket december 15-én, szerdán este 6 órakor rövid megbeszélésre. A meghívó levelet kérem, hogy a sekrestyében Répa Lajostól vegyék át. Kertész Péter plébános A pusztában kiáltó szó 
Keresztelő Szent János fellépését idézi elénk az evangélium. (Lk 3, 1-6) Ez a részlet előszőr elhelyezi Keresztelő János helyét a történelemben. Felidézi az evangélista, hogy kiknek az uralkodása idején kezdte meg János a működését. Így tesz Szent Lukács, az evangélium elején is, amikor a Megtestesülés történetét beszéli el, és most is, amikor Jézus nyilvános működésének előzményeit tárgyalja. Fontos volt Lukács számára, hogy az üdvösségtörténet a történelemben zajlik, annak fő-sodorvonalába illeszkedik. Nincs két történet, egy általános emberiség-története, és egy külön üdvösségtörténet. A történelmet sokszor úgy mutatják be, hogy van egy általános emberi történelem, Isten nélkül, vagy Istent zárójelbe téve, és az Üdvösségtörténet az egy külön „valami”, csak a beavatott keveseknek. Csakhogy az általános emberi történet végtelenül unalmas, mert nincs benne más, csak a halál. Bármilyen szép történet, kultúra, vagy akár véres háborúk, birodalmak felemelkedése és bukása; minden meg van jelölve a halállal. Ahol Isten belép a történelembe, ahol megjelöli a történelmet a saját jelenlétével, ott lehet csak a halál birodalmából kitekinteni, mert Isten ereje fölötte áll a halálnak. Keresztelő Szent János hangja felemelő volt, vigasztaló volt, minden szikársága, minden szigorúsága ellenére. János előtt háromszáz évig nem volt próféta Izraelben. A próféta akkor már távoli történelmi emlék volt. Mikor János a Jordánban prédikálni kezdett, annak a hatása leírhatatlan volt. Tódult hozzá a nép a városból, talán eleinte nem is tudtak figyelni a szavak értelmére, mert önmagában az volt hihetetlen, megrázó, és ugyanakkor felemelő: hogy újra szól hozzánk az Isten! Van egy ember, aki által az Isten újra szól hozzánk, üzen nekünk, hát mégsem vagyunk elhagyva. És mit mond? Azt, amit mindig mindenki megtapasztalhat: „Készítsétek az Úr útját, tegyétek egyenessé ösvényeit. Minden völgyet betöltenek, minden hegyet és halmot elhordanak; ami görbe, egyenes lesz, a göröngyös pedig sima úttá, és meglátja minden test Isten üdvösségét.” Az Imádság útja sima és egyenes az üdvösségre. A bűn, az Istentől való elfordulás teszi lehetetlenné az Istenhez vezető utat. Az ember a bűn által elszakadt Istentől, de Isten nem hagyta magára, belépett a történelembe. János ezt készítette elő. Háromszáz év után újra fellépett egy próféta: mindenki számára nyilvánvaló volt, hogy új korszak kezdődött. Zámbó Károly atya ADVENT 1. VASÁRNAPJA - 2021.11.28. 1./ Megkezdődött az új egyházi év, melyet jelez az adventi koszorú első gyertyájának meggyújtása. 2./ A Szent Imre téri Kisboldogasszony templomban minden hétköznap reggel – szombaton is – 6 órakor hajnali szentmise lesz. 3./ Itt templomunkban e héten Pénteken a szentmisét követően Szentségimádás. 4./ A Szent Imre téren az Önkormányzat által felállított Betlehemnél a adventi vasárnapokon délután 4 órakor lesznek a gyertyagyújtások. 5./ Megköszön az elmúlt vasárnapi Karitász gyűjtés adományait, melynek összegem 36 000.- forint volt. Kertész Péter plébános „Az egek erői megrendülnek” Gondolatok Advent I. vasárnapjára 
Jézus szavait idézzük fel Lukács evangéliumából: „Az emberek megdermednek a rémülettől, és annak várásától, ami a földkerekséggel történik, mert az egek erői megrendülnek. Akkor meglátják az Emberfiát, amint eljön felhőben, nagy hatalommal és dicsőséggel”. (Lk 21, 26-27) Ezt olvashatjuk az első adventi vasárnap evangéliumában. (Lk 21, 25-28. 34-36) Az első gondolatom ez volt: „A jóságos Jézus, aki annyira szeret minket, a szeretet teljességével, hiszen önmagát adta értünk, mégis, most mintha megijesztene. Miért kéne a rémülettől megdermedni? Ha Istenben örök szeretet van, akkor miért lenne ekkora rémület?” Jézus éppen a szeretet miatt, szeretetből figyelmeztet. A megrémülés nem Isten miatt, hanem önmagunk miatt lehetséges. Amiatt, hogy nem vagyunk egészen az Istené. Jézus pont azért mondja el ilyen éles kifejezésekkel a világ végi rémületet, hogy akik ezeket a szavait megszívlelik, elkerüljék azt. Talán olyan ez egy kicsit, mint amikor az édesapa figyelmezteti a gyermekét: „ha rálépsz a sínre, nagyon nagy baj lesz”. De ezt azért mondja, hogy a fia ne lépjen rá, és ne legyen baj. A sín mellett fegyelmezetten állva, kellő távolságból, nyugodtan nézheti amint elhalad a hatalmas vasúti szerelvény. Jézusnak ezeket az erősen megfogalmazott, első olvasatra ijesztő szavait úgy kell olvasni, és úgy kell hallgatni, hogy Jézus Krisztus szerint élve, Krisztust követve, az üdvösségünkért keményen megküzdve, ezek az események nem ijesztőek, hanem örömteliek. Hogyha Krisztust mindenek felett szeretjük, akkor hatalmas öröm lesz meglátni az Ő eljövetelét. Ez az öröm egymással is összeköt minket. Hiszen már most is nagyon nagy öröm megtapasztalni, hogy mennyire szeret minket Krisztus. Zámbó Károly atya Fotó: Papp Tamás HÚSVÉT II. VASÁRNAPJA - 2020.04.19. Kedves Hívek! Szent II. János Pál pápa – immár 20 éve - 2000. április 30-át, Húsvét II. vasárnapját az Isteni Irgalmasság vasárnapjává nyilvánította az egész Egyházban. E napon a szentek sorába emelte boldog Fausztina Kowalska nővért, akit az isteni irgalmasság apostolaként ismer az egész világ. Sokan e napokban már elkészítik adóbevallásaikat. Püspöki Karunk kéri, hogy adója 1 %-val támogassa a Magyar Katolikus Egyház szolgálatait.Technikai szám: 0011. A Katolikus Egyház technikai számát adóbevallásukon azok is tüntessék fel, akik ténylegesen adófizetésre nem kötelezettek. Krisztusban az Isten Irgalmassága van köztünk 
A Húsvét második vasárnapja az Isteni Irgalmasság vasárnapjaként van megjelölve. A tanítványok együtt voltak az utolsó vacsora termében, de a zsidóktól való félelem miatt zárva tartották az ajtót. Jézus pedig megjelent a zárt ajtók mögött, megmutatta kezén és lábán a szegek helyét, és azt mondta: „ne féljetek”. Az Isten Irgalmassága benne van jelen. Krisztus azt jelenti számunkra, hogy nem hiábavaló az életünk sok küzdelme, hanem van célja az életünknek, de ezt nem önmagunkban, hanem Krisztusban kell megtalálnunk, mint ahogy a teremtés is a Fiúban áll fenn. Benne kapjuk meg életünk értelmét. Az, hogy mi keresztények vagyunk, az nem jelentheti azt, hogy úgy viszonyuljunk a hit dolgaihoz, hogy vagy igaz, vagy nem, majd meglátjuk. Hanem: Krisztus maga az Igazság, aki bennünk is van. Nekünk nem valamit kell elfogadnunk, hanem valakit. Krisztusban kell élnünk, és akkor Krisztus bennünk él. Mi magyarok ezer éves keresztény államiságunk történetét talán sokszor azért nem értjük, mert elfelejtjük, hogy őseink keresztényként Krisztusban élve hozták meg sokszor súlyos döntéseiket, melyeket az örök Igazsághoz igyekeztek elsősorban igazítani, nem pedig a pillanatnyi érdekhez, és ezért néha úgy érezzük, hogy nem mindig hoztak racionális döntést. De tudnunk kell, hogy az árulás, a széthullás, az önfeladás, akkor sem jó döntés, ha rövid távon az tűnik racionálisabbnak. Krisztus megjelent a zárt ajtók mögött. Nem ennek a világnak a keretei között volt már akkor, hanem a végtelen örök dicsőségben, úgy hogy meghalt, de a halál nem úr rajta, többé nem hal meg. Ebben az örökkévaló állapotban engedte látni magát. Ez jelentett bátorítást az apostoloknak. És ebben van az Isten irgalma: hogy életünk nem a céltalanság és a széthullás felé tart, hanem van végső célja az életünknek: nem valami, hanem valaki: Krisztus, akiben kiteljesedik személyiségünk, az a teljesen egyedi érték, amelyet Isten egyénileg teremtett: azért, hogy az örökkévalóságban az Isten örök szeretetében kiteljesedjen. Ebben az igazságban kell megkapaszkodnunk a megpróbáltatások idején. Most, amikor az egész világ, és Nemzetünk is a koronavírussal küzd élet-halál harcot, látnunk kell világosan életünk végső értelmét Krisztusban. Zámbó Károly atya 
Feltámadtam! És újból Veled vagyok - Alleluja! Ezt a napot az Úristen adta - Alleluja! Örvendezzünk és vígadjunk rajta - Alleluja! Békesség Veletek - Alleluja! Én Vagyok ne féljetek - Alleluja! Jézus Krisztus Urunk Feltámadása Gyakran elhangzik, hogy nehéz időket élünk. Életünk megszokott keretei összetörve. Ugyanakkor még sem vagyunk remény és vigasztalás nélkül. Hiszen templomaink nem üresek, az Úr Jézus most is jelen van kenyér és bor színe alatt, igaz szerény keretek között, de elvégezzük a nagyheti szertartásokat. Ebbe a hívek imádsággal, vagy a képernyő előtt ülve bekapcsolódnak, és ha fizikailag nem is tudunk egy helyen lenni, mégis együtt vagyunk az Úrral, és őbenne egymással, és ilyen módon megünnepeljük a Húsvétot, a mi Urunk Jézus Krisztus utolsó vacsoráját. Átéljük, amikor értünk megtöretett testét, és kiontott vérét kenyér és bor színe alatt adta az apostoloknak, és őáltaluk pedig nekünk is, vele leszünk a Golgota hegyén a kereszt alatt Máriával és János apostollal, és az ő dicsőséges feltámadott arcát is megláthatjuk Húsvét hajnalán. És látni fogjuk kezén és lábán a szegek helyét, és oldalán a nyílást, amelyet a lándzsa átütött, és Tamást, amikor megérintette kezével Jézus oldalát, és leborult előtte, és megrendülten kiáltotta: Én Uram, és Istenem! Az az első Húsvét is szomorúan kezdődött. Az apostolok, miután tizenegyen maradtak, az utolsó vacsora termében félve elbújtak. Hiszen Jézus tanítványai voltak ők, sok csodát láttak. Látták halottak feltámasztását is, amint Lázárt kiszólította a sírból. De most, hogy Jézust elfogták, megölték, és eltemették, mindennek vége. Pedig azt gondolták, hogy ő a Messiás. Jézus korában a messiási mozgalmak vezetőit, akik szabadulást ígértek a rómaiaktól, rendszerint megölték, és a tanítványaikat is. Most ez történt az ő mesterükkel is. Ötven nappal később, mégis kiálltak több ezer fős tömeg elé, és Péter vezetésével Jézusról beszéltek, minden félelmet hátrahagyva. Mi történt velük? A Szentírás nem hívő magyarázói ezt nem tudták megmagyarázni. Krisztus meghalt, és eltemették. De nem úgy támadt fel, mint Lázár, nem evilági, földi életre jött vissza, hanem előre ment az örök dicsőségbe. És ebben a megdicsőült állapotában látni engedte magát. Megjelent a zárt ajtók mögött. Megjelent a tanítványoknak az úton úgy, hogy előbb nem ismerték fel, de a kenyér megtörésekor felismerték, és akkor azonban eltűnt a szemük elől. Talán igaz sem volt mindez? Az apostolok értelme nem könnyen nyílt meg. Letörten, elkeseredve, de együtt maradtak. Péter szólt, hogy elmegy halászni, a többiek vele mentek, és látták, hogy valaki áll a parton. Előtte tűz, rajta hal, köréje ültek, de nem merték megkérdezni, hogy ki ő, mert tudták, hogy az Úr az. Akkor kérdezte Pétertől az Úr, hogy „Simon, Jónás fia: szeretsz engem?” És megkérdezte még egyszer, és harmadszor is: és ekkor eszébe jutott Péternek a háromszori tagadása. „Uram, te mindent tudsz, azt is tudod, hogy szeretlek téged!” – válaszolta akkor. Az apostolok negyven napon keresztül átélték, hogy az Úr Jézust időnként látni lehet, beszélni lehet vele, meg lehet tapintani, azután pedig nem lehet látni, de ezáltal kellett megérteniük, hogy mindig velük van. Megértették, hogy már nem úgy van jelen, hogy itt van, vagy ott, hanem mindig velük van, akkor is, amikor nem látják. Krisztus Urunk feltámadása valóságos esemény, de olyan esemény amely nem „evilágon” van elsősorban, hanem az örökkévalóságban. Evilágon annyiban van, amennyiben az „evilág” is az örökkévalóság része. Jézus úgy jelent meg, hogy az örök megdicsőülés állapotában van: többé nem hal meg, Úr a halálon is. És ha a halálon Úr, akkor mindenen Úr! Egyedül ő az utunk az Istenhez, és őáltala van üdvösségünk. Krisztus Istenhez akar vezetni minket, de önmagában: „Én vagyok az Út, az Igazság és az Élet!” Mártának pedig azt mondta: „én vagyok a Feltámadás és az Élet”. Úr a halálon, mert ő maga az Élet, és feltámadt, és ő maga a Feltámadás. Most, hogy ebben a nehéz helyzetben vagyunk, mi magyarok, és az egész világ: még jobban Krisztusba kell kapaszkodnunk, és vele együtt fel fogunk támadni. Zámbó Károly Nagypénteki Passió, Csepel-Királyerdő, 2018-as felvétel. Énekel a Mária Szíve Kórus; Karnagy: Bőgelné Juhász Veronika Virágvasárnapi Passió, Csepel-Királyerdő, 2014. Idén nem ünnepelhettünk együtt a templomban, egy korábbi felvételt teszünk közzé. Énekel a Mária Szíve Kórus; Karnagy: Bőgelné Juhász Veronika Megváltás a Golgotán A mi Urunk Jézus Krisztus értünk vállalt kínszenvedéséről és Kereszthaláláról emlékezünk meg Virágvasárnap, és ezzel kezdetét veszi a Nagyhét. Az idén csendesebben ünnepel a világ kereszténysége, visszafogottan, egészen csendesen. A papok a szertartásokat egyedül végzik el, a hívek legfeljebb csak tévében, vagy interneten követhetik azokat. Ez még szomorúbbá teszi az ünnepet, és még inkább szívből jövő kiáltássá alakul imádságunk: Uram Irgalmazz! Krisztus Kegyelmezz! A virágvasárnapi bevonulási körmenet, az Úr egykori Jeruzsálemi bevonulásának az emlékére is csak lélekben lesz megtartva, amikor felhangzik az ének: „Megváltó Királyunk elébe megyünk, Méltó tisztelettel Urunkhoz legyünk, Hozsannát kiáltson néki minden hív, Dicséretet, áldást zengjen nyelv, és szív!” Most, amikor elcsendesedve emlékezünk a régi Nagyhetekre, szép szertartásokra, Passió-éneklésekre, azt kell mondani, bizonyára nem Isten akarta, hogy ez így történjen, de engedte. És akkor meg kell kérdeznünk: miért engedte? Sokan, sokféle szempontból fogják még elemezni ezt a mostani helyzetet, akkor is, hogyha Isten segítségével túl leszünk rajta. Az, hogy a világ nem lesz olyan, mint ezelőtt, az biztos, és - bizonyos értelemben logikus gondolat. Egyrészt igaz, hogy minden esemény alakítja a világot. Egy háború után vagy akár Trianon után sem lett a világ olyan, mint előtte, legalábbis a mi „Magyar Világunk” biztosan nem. De ezután a megpróbáltatás után, ha vissza is tér régi életünk sok megszokott eseménye, ott lesz annak az érzése, hogy mindez milyen törékeny. Ez rá kell, hogy vezessen arra, hogy mindent megköszönjünk az Istennek. Nagyon úgy éltünk, hogy „minden olyan magától értetődő”, pedig minden jó mögött észre kell vennünk az Isten örök jóságát. Krisztus Urunk, azt, hogy megölik, hogy a zsidók halálra adják, és a római katonák keresztre szögezik: fölajánlotta értünk áldozatként. Ez az áldozat ez a felajánlás: nem pusztán az, hogy megölték, hanem ez a felajánlás, ez lett áldozat: megváltói Örök Áldozat. De ez már jelen volt előző este Nagycsütörtökön, az utolsó vacsorán is: hiszen hogyan adhatta volna a testét kenyérként, a bort véreként, ha nem ölik meg? A megváltói halál misztikusan már jelen volt az utolsó vacsorán: annak van külön a teste és a vére, akit megöltek. A Szentmisében ezért nem elsősorban az utolsó vacsora jelenik meg, hanem a Keresztáldozat. Az utolsó vacsora azért jelenik meg, mert a Keresztáldozat már akkor jelen volt, mivel örök áldozattá lett. Az utolsó vacsora elővételezés volt, Krisztus Urunk már ott is Testét és Vérét adta kenyér és bor színe alatt, amint másnap értünk kiontott. Nagypéntek ezért éppúgy a szeretet ünnepe mint a Karácsony. Azt láthatjuk a kereszten, hogy Isten mennyire szeret minket, hogy elment értünk a végsőkig. Azt mondhatjuk hálatelt szívvel ezért, amit az ókori keresztény himnusz: O Crux ave, spes unica, Ó üdvöz légy Kereszt, egyetlen remény! Zámbó Károly
Áldott, boldog karácsonyt kívánunk! 
 |
Miserend Mindenszentek-Halottak napja 2019. november 1. (péntek) - Mindenszentek ünnepe 10.00 
Őszi Egyházközségi kirándulás 2019. október 19. szombat 
Augusztus 6. - Templomszentelésünk napja! Sok éves, kényszerű várakozás után a 1967. tavaszán a XXI. kerületi Tanács megadta az engedélyt a Királyerdei Egyházközségnek, hogy az évekkel azelőtt, hatalmi szóval leállított kápolnaépítést befejezze. A hívek egy szívvel-lélekkel végzett, odaadott közös munkája eredményeként az előírt három hónapos határidőn belül felépült a templom. 1967. augusztus 6-án tartotta meg Shvoy Lajos püspök úr a szentelési szertartást. A nap eseményeit Székelyfi Pál atya jegyezte a Historia Domusba. 
Így épült Királyerdő temploma Miután a Királyerdő lakóinak lelki gondozásáért felelős lazarista atyákat a kommunista hatalom 1948 őszén kitiltotta Csepel területéről, hivatalosan megszűnt az önálló királyerdei lelkészség. A lazarista templom és anyaház építkezését leállították, korábban bérelt házait, köztük a Schmidt villa épületét elvették, saját tulajdonú ingatlanját és Csepel város által adományozott templomtelkét államosították. Az őket követő két királyerdei plébános a Jézus Szíve templomban misézett és Csepel II. Plébánián látta el a királyerdei egyházkerület hivatalos teendőit.  
|
|
A karácsonyi díszítés története: "1967. augusztus 6-án szentelte fel a templomot Shvoy Lajos püspök. 67 nyara nagyon száraz, az ősz pedig esős volt. A falak nem száradtak, karácsony közeledtével már nagyon penészesek voltak, amit megpróbáltak eltüntetni kevés sikerrel. Aranka néni, aki akkor főállású sekrestyés volt, adta az ötletet, hogy girlanddal díszítsünk. Először kötéllel oldottuk meg. Zöld cukor spárgával rákötöztük a gallyat, és szögekre akasztottuk föl, megfelelő formában. Mivel a templomban hideg volt, a fenyő nem hullott, ezért hamvazószerdáig fent hagytuk." Tovább » Csepeli betlehemes és Karácsonyi áhitat December 24-én délután 14.00-kor Csepeli betlehemes játék kezdődik.
|
|
A betlehemes játékról: "a csepeli betlehemes több évszázados, magyar hagyomány szerinti szepelőkkel, szöveggel, mozgással, ugyanakkor jellegzetesen csepeli dallammal is rendelkezik. Tudunk több, ma is élő szépkorú emberről, akik elmondhatják magukról, hogy valamelyik betlehemes csapattal ők is vitték az Úrjövet, Advent örömét." A betlehemes játék csepeli történetéről, a helyi szokások felelevenítéséről Szalai Rita beszélt: Tovább »
Úrnapi virágszőnyeg Minden évben Úrnapján (Corpus Christi), az Úr Testének és Vérének ünnepén a templomunk bejáratáig levezető járdán színes virágszirmokból, zöld ágakból, fűből virágszőnyeget készítünk. Az ötletet 2001-ben Varga Erzsébet, templomunk akkori kántora hozta. Elmondta, hogy a Szent Imre téren, a Kisboldogasszony templom körül minden évben készítenek egyet az ottani fiatalok. Mi - akkori fiatalok - nagy lelkesedéssel fogadtuk az ötletet, hogy a templomunkban is megteremtsük ezt a hagyományt. Azóta is minden évben kérjük a hívek segítségét színenként szétválogatott szirmok, zöld ágak, levelek és fű gyűjtésére. Tovább » 
2018. június 9. Szűz Mária Szeplőtelen Szíve Egyházközségünk számára jeles nap Szűz Mária Szeplőtelen Szívének ünnepe. A liturgikus naptárba XII. Pius pápa 1944-ben vezette be és tette általánossá augusztus 22-én. Bemutatkozik a királyerdei Szeplőtelen Szív Egyházközség, 1. rész - Csepp TV, 2001. "A Szeplőtlen Szív Egyházközség Királyerdő létrejöttével szinte azonos korú. Az 1930-as évek elején parcellázták fel Királyerdő területét, így sok szegény ember jutott kisebb-nagyobb házhelyhez. Ismerősök, rokonok vásároltak egymás közelében telkeket. Kis településcsoportok alakultak ki, amelyek egymástól elszigetelten éltek. Iskola és orvos csak Csepelen volt. 1934-ben látogattak először Királyerdőbe az Irgalmasrend nővérei, akik először a gyerekekhez közeledtek. 1939-től Shvoy püspök atya meghívására a lazarista atyák közül egyre többen jöttek Csepelre, a hitélet elmélyítésére. Működési területük az egykori erdei ösvények útvonalát követve kialakult girbe-gurba utcákban felépített deszka-bádogviskós, sőt, földbe ásott kunyhós Királyerdő lakóinak lelki gondozása lett..."
Bemutatkozik a királyerdei Szeplőtelen Szív Egyházközség, 2. rész - Csepp TV, 2001.
Feltámadtam! És újból Veled vagyok - Alleluja! Ezt a napot az Úristen adta - Alleluja! Örvendezzünk és vígadjunk - Alleluja! Békesség Veletek - Alleluja Én Vagyok ne féljetek - Alleluja! 
Nagyheti szertartások - Húsvéti miserend Virágvasárnap 10.00 
„Jöjj, és csináld te!” Nekünk Ágoston atya volt, az Emmánuel Közösség tagjainak Guszti atya, testvérének – aki évtizedekig segítette őt munkájában -, és régi barátainak Guszti. Egy szelíd, komoly, derűs ember, egy késői hivatás, egy vonzó pap. 2015-ben az egyházmegyei regionális karizmatikus találkozónkon ő volt az egyik előadó. Tanítását feltettük a honlapunkra is, amit máig három és fél ezren néztek meg. Az egyik hozzászóló ezt írta: „Fiatalon ismerhettem meg "Gusztit", csodálatos ember és barát volt papsága előtt is. Emiatt volt különlegesen megható számomra ez a felvétel.” 
24 órás Szentségimádás Királyerdei Templomunkban „Falaidra Jeruzsálem, őröket rendeltem, egész nap és egész éjjel, 24 órás Szentségimádás Királyerdei Templomunkban 
„Falaidra Jeruzsálem, őröket rendeltem, egész nap és egész éjjel, sohase hallgassanak!” (Iz 62, 6-7 ) Van pótolhatatlan ember Ha másnak nem, nekem az! Hányszor „hallgatott meg”, amikor lelkem úgy kívánta. És hány embert hallgatott meg! És nem csak Csepelről, messziről is fölkeresték a kiváló lelki vezetőt! És ő is elment messzire, akár betegen is, az elveszett bárányok után. Mert vannak szolgálati titkok, van orvosi titoktartás. De hogy a papi titoktartás mit jelent, azt Csepel egyetlen műemléke (Pest egyik legrégebbi szobra!), Nepomuki Szent János, a gyónási titok áldozatának szobra mutatja. Ágoston atya ugyanígy hány és hány ember titkát, terhét hordozta! Most mind árván maradtak. És sokan árván maradtak, akik szeretik a kultúrát, művészetet, magyarságot!
Ágoston atya távozása óta a Csepel-Királyerdei Egyházközséget Csepel-Belváros látja el. A szentmiséket Mons. Kertész Péter, Csepel Belvárosi Kisboldogasszony templom kanonok-plébánosa és dr. Zámbó Károly atya mutatja be. Vízkereszttől új miserend van érvényben (kedd reggel 8 óra, szombat este 6 óra, vasárnap de.10 óra; nagyböjtben: péntek este 6 óra) 
A Jászberényi templomban tartott szentmisén
a csepel-királyerdei Mária Szíve Kórus a Jászberényi főtemplom kórusával együtt énekelte Horváth Ottó (1917-1975) Szent Rita tiszteletére írott háromszólamú vegyeskari miséjét,
melyet először az Egyetemi templomban mutattak be 1963. május 14-én. Szent Rita mise, Jászberény, 2017 » A Szent Rita mise hananyaga: Kyrie,Gloria - Sanctus, Benedictus - Agnus Dei 
Püspöki szentmise az 50 éves Csepel-királyerdői templomban 2017. augusztus 6-án, vasárnap ünnepelte felszentelésének 50 éves jubileumát a Csepel-Királyerdei Szűz Mária Szeplőtelen Szíve plébániatemplom. Az ünnepi szentmisét Spányi Antal megyéspüspök tartotta. A Székesfehérvári Egyházmegye képes beszámolója » 
50. évforduló "1967. augusztus 6-án Shvoy Lajos megyéspüspök szentelte fel a templomot. A Szeplőtelen Szív tiszteletére szentelt építményt a korábban nyolc éve működő kápolna helyére emelték. A királyerdei híveknek a székesfehérvári egyházmegye papsága és a hívek segítettek, adományokkal támogatták az építkezést. A két és fél hónap alatt elkészült Isten házát ajándékul szánták főpásztoruknak, Shvoy püspök úrnak a 40 éves püspöki jubileumára." Fotó: Gubis Mariann 
„Hódolattal köszöntöttük az Úr Jézust új templomunkban, mi pedig mély hálával köszöntük az Úr Jézus után azoknak, akik két kezük munkájával és egyebekkel támogatták építkezésünket. (...) Adja Isten, hogy ez a templom Isten nagyobb dicsőségét és híveink lelki javát szolgálja.” |
|
„Új templom Csepelen” Ezzel a címmel olvasható az Új Ember 1967-ben megjelent számában egy tudósítás Királyerdő katolikus templomának felszenteléséről, melyre lassan 50 évvel ezelőtt, 1967. augusztus 6-án került sor. A Szeplőtelen Szív tiszteletére szentelt templomot az akkor nyolc éve működő, mosókonyhából átalakított kápolna helyére emelték, és végre kielégíthette a királyerdei hívek igényeit. Többek között a május elejétől folyó lelkes társadalmi munkának és az önzetlen adományoknak volt köszönhető, hogy három hónappal az építés megkezdése után Királyerdőben már a templom felszentelését ünnepelhették. Tovább » Korábbi bejegyzések az "ESEMÉNYEK" menüpont alatt találhatók! » |
Királyerdei templomunk - A Csepel-Királyerdei Szűz Mária Szeplőtelen Szíve római katolikus plébániatemplom oldala © 2012- Minden jog fenntartva