Dicsértessék a Jézus Krisztus!

Kedves Látogató, Isten hozta a Szűz Mária Szeplőtelen Szíve plébániatemplom honlapján!
Az oldal királyerdei közösségünk életét, hitét mutatja be és Isten házát, ahol együtt lehetünk. 
Észrevételeit, kérdéseit a kapcsolat menüpontban megadott e-mail címre várjuk, igyekszünk mielőbb válaszolni.

ÉVKÖZI 4. VASÁRNAP - 2023.01.29.

A héten kedden reggel 8 órakor,
csütörtökön, Gyertyaszentelő Boldogasszony napján és első pénteken délután 5 órakor szentmisék.

Csütörtökön a szentmise keretében gyertyaszentelés -
pénteken pedig, mely Szent Balázs ünnepe, balázsáldás és első pénteki Szentségimádás.

A jövő szombat esti szentmise végén és vasárnap is lesz balázsáldás.

Kertész Péter plébános

Örök boldogság

Az évközi negyedik vasárnap evangéliuma (Mt 5, 1-12a) egyfajta történeti rendet képezve kapcsolódik az előző vasárnapi evangéliumhoz. Akkor azt hallhattuk, hogy Jézus megkezdi nyilvános működését, meghívja az első tanítványokat, akik később az apostolok lesznek. Majd meghirdeti, hogy elközelgett az Isten országa. A nyolc boldogság tanítása ehhez kapcsolódik. Jézus ellentétekkel, paradoxonokkal mutatja be, hogy a mennyek országa, és az az örök boldogság, amit Isten tud adni, mit jelent. Jézus azt mutatja be, hogy az emberek életében milyen távlati következménye lehet annak, hogyha megérinti az embert az örökkévaló Isten örök boldogságra hívó szava. A nyolc boldogság mondásaiban Jézus olyan élethelyzeteket is megemlít, amelyek nem adnak okot boldogságra. Ugyanakkor a nyolc boldogság mondásaiban először olyanok vannak, amelyek ténylegesen jelenthetnek boldog állapotot, és fokozatosan halad Jézus azok felé a boldogságok felé, amelyek már köznapi értelemben nehezen értelmezhetők boldogságnak, mert olyan ellentétet hordoznak magukban, amely feloldásra szorul. A lélekben szegények valóban lehetnek boldogok. A „lélekben szegénység” azt jelenti, hogy nem kötődik az ember lelkében a vagyonhoz. Ha valaki nem kötődik a vagyon birtoklásához a lelkében, az nem retteg a  vagyon elvesztésétől, de a vagyon hiánya sem emészti keserűséggel, lélekben ugyanis nem kötődik hozzá. A síró is, aki vigasztalást nyer, valóban boldog. Hiszen a vigasztalás azt jelenti, hogy sírásának az oka megszűnt, ezért megvigasztalódott. Vagy, ha szomorúságának oka nem is szűnt meg, valami olyan öröm, valami olyan reménység is megjelent az életében, amely mégis vigasztalóan hat rá. Ez is lehet boldogság. A szelíd ember, aki senkinek nem akar ártani, mindenkinek jót akar: boldog, mert nincs szívében rossz érzés senki iránt. Akik éhezik és szomjúhozzák az igazságot: boldogok, mert van bennük hit, hogy van igazság. Hiszen ha nem lenne igazság, hogyan tudnának szomjazni rá? Ezzel a szomjúsággal együtt pedig ott van a lelkükben a remény, hogy az igazság érvényre fog jutni. Az irgalmasok is boldogok, mert irgalomra találnak. Az irgalom önmagában is boldogság: sőt lehet önmagában is az örök boldogság. Ha azt halljuk Krisztustól: „irgalmazok neked”: ez önmagában az örök boldogság lesz. Ez ténylegesen azt jelenti, hogy valaki elnyerte az üdvösséget. Aki tud másoknak irgalmazni, annak nagy reménye, hogy Krisztustól ezt fogja hallani. Az irgalom reményében élni pedig boldog életet jelent. A tiszta szívűség, amikor valaki a szépnek és a jónak örül, a bűnnek pedig nem: szintén boldogság. Az örömben megélt tiszta élet szükségszerűen boldog élet. A békeszerzés: boldogság. Jézus Krisztus a béke fejedelme. A békeszerzés olyan erény, amely valóban az Istennel való közösség jele és eredménye. A történelemben Isten parancsai szerint élő, mély hitű emberek tudtak békeszerzők lenni. A nyolc boldogsághoz kilencedikként és tizedikként csatlakozik az a két boldogság, amely ellentmondást tartalmaz: amikor valakit üldöznek az igazságért, és valakit rágalmaznak Krisztusért. Ez újra rávezet minket arra a kérdésre, hogy mit jelent a mennyek országa. A mennyek országa az az Isten-kapcsolat, amely Krisztusban van, amelyet Krisztus hozott el nekünk önmagában. Amikor valaki kiáll az igazság mellett, és ezért üldözik: ebben az Isten-kapcsolatban megkapaszkodva, ezáltal boldog. Ha valakit Jézus Krisztusért üldöznek: megtapasztalta, hogy Jézus az üdvözítő, és az üdvösséget mindennél fontosabbnak tartja, ezért boldog. Krisztusban olyan kincset talált, amit nem hajlandó eldobni, még az üldözés közepette sem. Boldog, bár üldözik, de tudja, hogy az örök boldogság vár rá. 

Zámbó Károly atya

Foto: Papp Tamás

ÉVKÖZI 3. VASÁRNAP - 2023.01.22.

1./ A mai napon emlékezünk Shvoy Lajos püspök atya halálának 55. évfordulójára. Imádkozzunk érte, akinek 40 éves püspökszentelési évfordulójára adott engedély az akkori államhatalom e templom megépülésére.

2./ A holnapi vasárnap a keresztény egységhét zárása – Isten igéjének vasárnapja.

3./ Templomunk heti miserendje:
kedd 8 óra
szombaton délután 5 óra
vasárnap ½ 11 óra.

4./ Szombaton az 5 órai szentmisére külön is hívom a képviselőtestület tagjait, amikor szeretnék nekik is, de a jelenlévő híveknek is beszámolni a plébánia elmúlt évi életéről, anyagi helyzetünkről.
A képviselőtestület tagjai e héten még külön meghívót is kapnak.

Kertész Péter plébános

Az ország örömhíre

Az évközi harmadik vasárnap evangéliumában azt halljuk, hogy Jézus megkezdi tanítói működését. (Mt 4, 12-23) Jézus ezért elhagyta Názáretet, és Zebulon és Naftali földjén telepedett le. Ezzel Izajás próféta jövendölését beteljesítette. Jézus, nyilvános működésének elején, meghívja az első tanítványokat. Ezek az első tanítványok később apostolokká lettek: Péter, András, Jakab, és János lettek Jézus első tanítványai. Addigi munkájukat, családjukat, biztos megélhetésüket otthagyták, és követték Jézust. Jézus Krisztus meghívása nem egyszerűen olyan, mint amikor valakit meghívnak valamilyen munkát, tevékenységet végezni… Jézus meghívása olyan, amely az embert teremtettségének legmélyebb szintjén szólítja meg. Az embert Jézus Krisztus meghívásában ugyanaz a személyes szeretet hívja, aki megteremtette. Akiket meghívott, azonnal követték Jézust. Mi mást tehettek volna? Jézus hívását el nem fogadni olyan lenne, mintha a meg nem teremtett ember, aki még nem létezik, vissza akarná utasítani, hogy meg legyen teremtve… Lehetetlen lenne, önellentmondó lenne… De nem éppen ilyen önellentmondó Isten akaratának ellenállni? Persze, Isten szabadságot adott az embernek, az Istennek való ellenállás megjelent a bűn által, maga után vonva a halált, és az örök kárhozat lehetőségét, amelyek nem Isten művei… Sokkal inkább azért lett a halál, és a kárhozat lehetősége, a pokol, mert Isten örökké hűséges, és nem vonja meg a létezést azoktól sem, akik szeretetét visszautasítják. Az első tanítványok meghívását mintegy keretezi az ország említése: a „mennyek országa”, és az „ország evangéliuma”. Az örömhír az, hogy Isten végtelen szeretete elérte az embereket Krisztus által. Az „ország”, a „mennyek országa” nem egy terület, vagy nem egy evilági értelemben vett uralom, hanem az az Isten-kapcsolat, amely Jézus Krisztus által jött el. Magában Krisztusban van az Istennek az az uralma, amelyet megnyit az emberek számára. Krisztusban eljött az Istennel való kapcsolat, az Istennel való élet lehetősége. Jézus Krisztus által Isten minden embert meg akar hívni arra, hogy részesüljön az Ő örök szeretetéből.

Zámbó Károly atya

ÉVKÖZI 2. VASÁRNAP - 2023.01.15.

1./ Templomunk heti miserendje:
kedd 8 óra
szombaton délután 5 óra
vasárnap ½ 11 óra.

2./ A mai vasárnap kezdődik a Keresztény egységhét. Ezen a napon este 6 órakor a görög katolikus templomban lesz imaóra.

A további imanapok helyszíne:
hétfő – Béke téri Jézus Szíve templom
kedd – Károli G. u. – református imaház
szerda – Szent Imre tér – Kisboldogasszony templom
csütörtök – Királyerdei református imaház
péntek – Baptista imaház
szombat – evangélikus imaház
vasárnap – záró imanap – Károli G. u. – református imaház.

3./ A héten esedékes felnőttek katekézisének résztvevőit is a szerda esti 6 órai imanapra hívjuk a Szent Imre téri Kisboldogasszony templomba.

Kertész Péter plébános

Keresztelő Szent János tanúságot tesz Krisztusról

A második évközi vasárnap evangéliumi részlete (Jn 1, 29-34) sajátosan kapcsolódik az előző vasárnapi evangéliumhoz, amikor Jézus Krisztus Urunk megkeresztelkedéséről volt szó. Abban a leírásban azt olvashattuk, hogy Keresztelő János először nem akarta Jézust megkeresztelni. Látta a Szentlélek megvilágításában Keresztelő János, hogy Jézus a Messiás, de pontosan ezért nem akarta megkeresztelni, mert annak a mélységét viszont nem látta meg, hogy a Messiás küldetéséhez hozzá tartozik az az alázat, amellyel a bűnösök közé számítják ártatlanként. Jézus Krisztus emberként mindenben hasonlóvá lett hozzánk, a bűnt kivéve. A keresztelkedés nem ellentmondott Jézus messiási hivatásának, hanem éppen a keresztelkedésével vette kezdetét Jézus messiási működése. János evangéliuma azonban, mint a legkésőbb írt evangélium, azt a sajátos módszert követi, hogy igyekszik az események lelki értelemben vett mélységét feltárni, és gyakran nem ismétli azokat az olykor alapvető fontosságú részleteket sem, amelyeket a másik három evangélista leírt. Ebben az esetben nem írja meg János evangélista Jézus megkeresztelkedését. Ugyanakkor azt a látásmódot, ahogyan Keresztelő János látta a Messiást, részletesen leírja János evangélista. Ez a tanúságtétel fontos kijelentéseket tartalmaz Jézust illetően: hogy Jézus az Isten Báránya, aki elveszi a világ bűnét, hogy Jézus előbb volt mint Keresztelő János, hogy Jézus az Isten Fia. Az, hogy Jézus az Isten Bárányaként elveszi a világ bűnét, arra utal, hogy Jézusban beteljesedik az Ószövetség minden engesztelő áldozata. Jézus Krisztus keresztáldozatára utal minden ószövetségi áldozat, azt készíti elő, annak az előképe. Engesztelő áldozatokat ajánlottak fel a papok, a nép nevében az Istennek, de az ténylegesen nem vette el a bűnt. Krisztus áldozata azonban a tökéletes áldozat, a bűnt nem csak kiengeszteli, hanem el is törli. Az a kijelentése Keresztelő Jánosnak, hogy Jézus előbb volt mint ő, túlmutat az evilági valóságon, Jézus teremtés előtti életére utal. Jézus azelőtt is létezett, mielőtt emberré lett, de azelőtt is, hogy a világ meg lett teremtve. Keresztelő János Jézusról való kijelentése mindkettő módon utal Jézus teremtés előtti létére. Márpedig a teremtés előtti lét csak úgy képzelhető el, hogy a Teremtő Isten valóságához tartozik az, aki létezett a teremtés előtt. Ezt a kijelentést erősíti a kijelentések csúcspontja, hogy Jézus az Isten Fia. Ez a csúcspontja a kijelentéseknek, amely Jézust az Isten Fiának vallja meg, magyarázza az első két kijelentést is: Jézus az Isten Bárányaként a tökéletes áldozatot mutatja be, mint az öröktől való Fiú. A Szentlélek pedig leszáll Jézusra, és rajta marad, és Jézus az, aki a Szentlélekkel keresztel. Bizonyos értelemben még rejtetten, de Keresztelő Jánosnak ebben a meglátásában már együtt van a Szentháromság: az Atya, akinek a Fia Jézus, az öröktől való Fiú, és a Szentlélek, aki rajta marad Jézuson. A Szentlélekre vonatkozó kijelentés, hogy „rajta maradt” jelzi, hogy Jézus Krisztus más kapcsolatban van a Szentlélekkel, mint egy próféta. A Szentlélek a prófétákat is eltöltötte, „Ő szólt a próféták szavával”, ahogy magát Keresztelő Jánost is eltöltötte a Szentlélek, már anyja méhében, mikor Erzsébet, János édesanyja Máriával találkozott, aki már áldott állapotban volt a Szentlélektől. Jelzi tehát Keresztelő János ezzel a kijelentésével, hogy Jézus nem egy próféta, akit eltöltött a Szentlélek, hanem Jézus belső valóságához, belső lényegéhez tartozik a Szentlélek. Jézus az Atya Fia, akin rajta maradt a Szentlélek; a Szentháromság; Isten belső lényege van itt kinyilatkoztatva. Keresztelő János azt is elmondja, hogy ez a kinyilatkoztatás Istentől való, aki Keresztelő Jánost vízzel keresztelni küldte, és rámutatott Jézusra, aki Szentlélekkel keresztel. Jézus a saját lelkeként világba leheli a Szentlelket, ráleheli Szentlelkét az apostolokra, az apostolokon keresztül pedig az egész világra. Jézus lelke, a Szentlélek így tölti be a földkerekséget. János evangélista tehát nem írja le Jézus megkeresztelkedését, talán mert nem ismételni akarja a másik három evangéliumot, hanem sokkal inkább kiegészíteni a kinyilatkoztatás mély értelmét, belső mélységeit feltárva. Ez a belső mélység Jézus identitása: Jézus az Atya Fia, aki Szentlélekkel keresztel, mert sajátja a Szentlélek. Az evangélium arra hív minket, hogy Jézus Krisztus misztériumáról elmélkedjünk, és ezáltal Jézus Krisztus, a világ világossága, világosítsa meg értelmünket, és egész életünket.

Zámbó Károly atya

URUNK MEGKERESZTELKEDÉSE - 2023.01.08.

1./ Urunk megkeresztelkedésének ünnepe emlékeztessen saját keresztségünkre, mely istengyermeki életünk kezdete volt.

2./ Vigyünk otthonunkba szenteltvizet.

3./ Templomunk heti miserendje:
kedd 8 óra
szombaton délután 5 óra
vasárnap ½ 11 óra.

4./ A pesti Szent István bazilikában hétfőn este 6 órakor a Püspöki Kar szentmisét ajánl fel XVI. Benedek pápára emlékezve.

5./ A jövő vasárnap kezdődik a Keresztény egységhét. Ezen a napon este< 6 órakor a görög katolikus templomban lesz imaóra.

Kertész Péter plébános

Jézus Krisztus Urunk: a mennyei Atya szeretett Fia

(Gondolatok Urunk megkeresztelkedésének evangéliumáról, és megemlékezés az óév utolsó napján elhunyt XVI. Benedek pápáról)

Amikor Jézus Krisztus Urunk a Jordán vizében megkeresztelkedett, a mennyei Atya szózata hangzott az égből: „Ez az én szeretett fiam, akiben kedvem telik”. Ezzel fejeződik be a Krisztus Urunk megkeresztelkedésének vasárnapján elhangzó evangéliumi részlet. (Mt 3, 13-17) A kinyilatkoztatás egyik csúcspontja ez a mondat. Ez ugyanis rávilágít arra, hogy kicsoda Jézus, és arra is, hogy ki az Isten. Ezt ugyanis nem lehet másképpen értelmezni, mint úgy, hogy Jézus az örök Fiú, aki az Atyával él. Előtte a Szentlélek leszáll Jézusra. A Szentháromság nyilvánul itt meg. Isten, mint Szentháromság itt kinyilatkoztatja önmagát. Ez a kinyilatkoztatás azonban még részben rejtett, később Jézus egész tanításából, sőt feltámadásából lehet megérteni, és Pünkösd után, a Szentlélek megvilágosító kegyelmével lehet még teljesebben belátni az itt megnyilatkozó misztériumot. Isten belső élete nyilvánul itt ugyanis meg. Az Atya, a Fiú, és a Szentlélek örök szeretete közli itt önmagát. Előtte Jézus megkeresztelkedik Jánosnál. János azonban eleinte nem akarta Jézust megkeresztelni. János meglátja benne, hogy Ő a Messiás, és hogy az Istentől van. Éppen ezért nem akarja megkeresztelni. János többet lát benne, mint bárki, többet tud róla mint bárki, mert a Szentlélek megvilágításában Keresztelő János meglátja, hogy Jézus a Messiás. De mégsem látja az Isten szándékának a mélységét teljesen: hogy a messiási műnek része ez az alázat, az Isteni dicsőségről való lemondás, hogy a Fiú eljön, emberré lesz, de mintegy „kiüresíti önmagát”, azaz Isteni hatalmát emberként nem gyakorolja. De az Atyával Jézus, az örök Fiú, mindig kapcsolatban van. Van, mikor magányosan imádkozik. De amikor tevékenykedik, tanít, dolgozik, hétköznapi teendőit végzi, akkor is együtt van az Atyával. Nem is lehetne másképp: Jézus egy az Atyával, az Atyában él, az Atya imádásában, és a Szentlélekkel együtt, örök szeretetében. A Szentlélek, aki maga ez a Szeretet: ezért a Szentlélek leszállásával nyilvánul meg ez a szeretet. Keresztelő János ezt teljesen nem látja? Az a nagyobb amit János lát, vagy az, amit nem lát? Ha a messiási idő eljött, az érkező Messiás miatt kell mindenkinek megkeresztelkedni. Mindenkinek… kivéve az elérkező Messiásnak. Ezt látja János, ezért nem akarja engedni Jézust megkeresztelkedni. De ha ezt látja, akkor miért nem látja azt, hogy Jézus, a Messiás, mégis megkeresztelkedni akar…? János úton van… a kinyilatkoztatás befogadója Keresztelő János, de a kinyilatkoztatás egy történeti út, egy történeti rend, amely szerint az Isten feltárja önmagát. Végül megkereszteli János Jézust. Ezáltal jut mélyebbre a kinyilatkoztatásban. Jézustól személyesen tanításban részesül. Amint János Jézust megkereszteli, ezáltal lesz maga János is tanítvánnyá. Mindenkinek, aki Krisztusról tanít, tanítvánnyá kell válnia, hogy Krisztusról tanítani tudjon. Engedjük, hogy a Szentlélek által tanítványokká lehessünk, hogy részesüljünk Isten tanításának végtelen mélységéből: Jézus Krisztus az Atya örök Fia. Ennyit szerettem volna most írni a vasárnapi evangéliumról. Ezekben a napokban búcsúzunk az óév utolsó napján elhunyt XVI. Benedek pápától. Korának legnagyobb teológusa volt. Benedek pápa Krisztusban élt, ezért tudott Krisztusról tisztán tanítani. Szellemi útmutatása iránymutató volt korunkban, maradandó értéke történelmi távlatban egészen bizonyos. Munkásságának jelentőségét aligha tudjuk felmérni. Abban a véleményben, hogy egyszer majd az egyházdoktorok között fogják XVI. Benedek pápát számon tartani, a magam részéről semmilyen túlzást nem látok. Munkássága nem csak évszázados, hanem talán évezredes jelentőségű; legalábbis ezt ma nagyon sokan így látjuk, és talán nem valamiféle személyes elfogultság miatt… Ezekben a napokban imádkozunk XVI. Benedek pápáért, akinek utolsó napja a földi életben az óév utolsó napjára esett, Szent I. Szilveszter pápa ünnepére. De talán éppen ez mutat rá arra, hogy talán nem is a távoli jövőben, XVI. Benedeket is a boldogok, és a szentek, és az egyházdoktorok között tisztelhetjük. Ez utóbbi persze magánvéleményem, de bizonyára nagyon sokak véleményével egybecseng. Érzem segítségét, és ennek megfelelően arra bíztatok, és bátorítok minden hívőt, hogy tiszteljük XVI. Benedek pápát Isten szolgájaként, és kérjük közbenjáró segítségét.

Zámbó Károly atya

ÚJÉV - 2023.01.01.

1./ A mai napnak első és meghatározó gondolata legyen:
B - izzuk
Ú - jra
É - letünket
K - risztusra !

2./ Szomorú, de számára az örök élet reményével fogadjuk halálhírét és imádkozunk XVI. Benedek pápáért.

3./ Kedd – Jézus Szent nevének ünnepe. Reggel 8 órakor szentmisét tartunk.

4./ Péntek VÍZKERESZT ünnepe – parancsolt ünnep. Egyben első péntek is. Délután 5 órakor szentmise – vízszenteléssel!
A Szent Imre téri templomban már a csütörtök esti szentmisével eleget tehetünk az ünnep megszentelésével, ahol csütörtökön este 6 órakor lesz< az ünnep elővételezett szentmiséje vízszenteléssel.
A Kisboldogasszony templomban e napon reggel ½ 8, ½ 10 és este 6 órakor lesznek szentmisék.

5./ A jövő vasárnap URUNK MEGKERESZTELKEDÉSÉNEK ünnepe.

Kertész Péter plébános

KARÁCSONY - 2022.12.25.

1./ Karácsony ünnepén és annak másodnapján is ½ 11 órakor lesz szentmise.

2./ Kedden Szent János apostol ünnepén a szentmise keretében borszentelés.

3./ Szombaton az esztendő utolsó napján az 5 órai szentmise keretében év végi hálaadás.

4./ Újév napján is ½ 11 órakor tartjuk szentmisénket.

Kertész Péter plébános

Krisztus megszületett

Jézus Krisztus Urunk születése idején Augusztus császár rendeletet adott ki: „írassék össze az egész földkerekség”. Ezt halljuk az éjféli Szentmise evangéliumában. (Lk 2, 1-14) Augusztus császár, aki bizonyára a világ urának gondolta magát, nyilvántartásba kívánta volna venni az egész világot. Addig is, azóta is voltak olyan birodalmi vezetők, akik önmagukat vélték a „világ urának”, de hatalmuk lehanyatlott. Birodalmak felemelkedtek, és eltűntek. Átadták a helyüket más formációknak. A hanyatlás lehet, hogy éppen ekkor kezdődött? A távoli császár bürokratikus akaratának kényszerből engedelmeskedve érkezett Betlehembe Názáretből Mária és József. A fiatalasszony áldott állapota nem hatotta meg a kisváros lakóit, nem adtak szállást a városban, ezért a városon kívül egy barlang-istállóban kellett világra jönnie a gyermeknek. De ki is volt ez a gyermek? Augusztus császár hatalmas pompában élve a világ urának hitte magát, de súlyosan tévedett. Ez a kicsiny gyermek azonban valóban Király, valóban Úr! De később egy evilági úr előtt mégis úgy fogalmaz: „az én országom nem ebből a világból való”… Jézus Krisztus Urunk a mennyei Atya örök Fia! Amikor Karácsonykor megünnepeljük Krisztus születését, akkor az időben való születés mögött megjelenik a Fiú örök születése a mennyei Atyától. Ezért a karácsonyi ünnepi Szentmise kezdő éneke így hangzik: „Az Úr mondá nékem: Én Fiam vagy Te! Én ma szültelek Téged!” Krisztus megszületett 2000 éve emberként Betlehemben. De Krisztus születik az örökkévalóságban, mint az örök Fiú a mennyei Atyától. Ebben a születésben van benne a Teremtés! Ezért az egész univerzum a Karácsony misztériumában van benne. Az egész Teremtést ezért a mennyei Atya belehelyezte, bele teremtette a Fiúba. Azért a Fiúba, hogy azzal a szeretettel tudjon szeretni minket az Atya, amellyel a Fiút szereti. Így ér el minket Isten örök szeretete: mint az Atya szeretete a Fiúban, a Szentlélek által. Ha átadjuk magunkat a Fiúban, a mennyei Atyának: akkor tudunk növekedni a szeretetben. Az evilág hatalmasai, „Augusztus császárai” erről a szeretetről nem tudnak. Augusztus császár össze akarta írni a világot, de a legfontosabbat nem tudta: hogy egy fiatal asszony, Betlehem éjszakájában gyermeket szült, és amikor újszülött fiát kezében tartotta, a világ sorsát, és jövőjét: örök üdvösségünk meghozóját tartotta kezében. Egyetlen reményünk Krisztus! Merjük rábízni életünket! De ki tudna nekünk ebben segíteni? Leginkább az Édesanya: aki újszülött fiát kezében tartotta. Mi is, tegyük az Ő kezébe életünket! Ha Nagyasszonyunknak, Boldogasszonyunknak, a Szeplőtelen Szűz Máriának a kezébe helyezzük életünket és sorsunkat, akkor biztosan segíteni fog abban, hogy eljussunk Krisztushoz, és Krisztus által a mennyei Atyához.

Zámbó Károly atya

ADVENT 4. VASÁRNAP - 2022.12.18.

1./ Ádvent utolsó hetében is a Kisboldogasszony templomban, a Szent Imre téren hajnali szentmisék vannak reggel 6 órakor. Az utolsó hajnali szentmise pénteken, 23-án lesz.

2./ Templomunkban kedden reggel 8 órakor a szokott szentmise.

3./ Szombat karácsony vigília napja. Itt templomunkban délután 3 órakor tartjuk a vigília misét.
Éjféli szentmisénkkel Urunk születésére emlékezünk.

4./ A jövő vasárnap SZENTNKARÁCSONY ÜNNEPE. Szentmisénk a szokott időben, ½ 11 órakor lesz.

5./ Várom azon gyermekeknek jelentkezését, akik elmaradt keresztelésüket szeretnék vagy az első áldozásra és bérmálásra szeretnének felkészülni. Ne csak a szülő akarata, hanem a gyermek szándéka is legyen!
Ugyancsak várom a jegyesek jelentkezését, akik a jövő évben szeretnének templomi házasságot is kötni.

Kertész Péter plébános

Az Úr angyala szól Józsefhez

Gondolatok Advent IV. vasárnapjára

Az Úr angyala álmában hírül adja Józsefnek Jézus születését. (Mt 1, 18-24) Titokzatos dolgokat mond az angyal, de mégis: József elfogadja az angyal szavát igaznak, és aszerint cselekszik. Ez az igazi, emberhez méltó szabadság: Isten szavát meghallani, és aszerint cselekedni. Nem a természetes hajlamok szerint, nem a vágyak, akár szellemi vágyak szerint, nem is a racionális elgondolás alapján ésszerűen, hanem Isten szava szerint cselekedni: ez az emberi, és valóban emberhez méltó szabadság beteljesedése. Aki tud így cselekedni, annak Isten nemcsak beteljesíti, hanem meg is szenteli a szabadságát. József házaséletre készült, de Szűz Mária mellett mégis szűzi életet élt. Arra készült, hogy vér szerinti gyermeke legyen, Jézusnak atyja lett, de nem a vér szerint… József Jézusnak, és ezáltal nekünk is – nem a vér szerint -, de egy egészen új módon: lélek szerint atyánkká lett. Nekünk papoknak különösen is komolyan kell vennünk Szent József példáját. Nőtlenségben élve, mégis atyává leszünk, és Krisztus titokzatos életét gondozzuk, ahogyan titokzatosan megjelenik a kenyér és bor színe alatt elrejtőzött krisztusi élet, és ahogyan a hívekben, lelki gyermekeinkben bontakozik a krisztusi élet… József számára Szűz Mária olyan szellemi, lelki társ lett, akivel meg merte osztani az angyal szavait is, amit álmában kapott. Hiszen honnan tudnánk róla? Amikor Szűz Mária, Krisztus feltámadásának húsvétja után, elmondhatta, hogy neki mit mondott az angyal, minden bizonnyal akkor mondhatta el azt is, hogy Józsefnek mit mondott az angyal… Ugyanis nagyon valószínűtlen, hogy József, aki még Krisztus gyermekkorában meghalt, ezt bárki mással megoszthatta volna. Mit is jelent ez az üzenet, amit Józsefnek mondott az angyal? Két szóban lehet összefoglalni: Jézus neve, ami azt jelenti: Isten megszabadít, és az Emmánuel név, ami azt jelenti: Velünk az Isten. Isten megszabadít: ez a szabadság Krisztusban van. Ennek a szabadságnak a beteljesítése: Isten akaratának a megcselekvése. Maga Krisztus akkor jutott el a beteljesedéshez, amikor a mennyei Atya akaratát megtette.  Ha mi, Istenre figyelve, imádkozva, megtesszük kötelességünket, akkor teljesítjük be Isten akaratát. Mi az Isten akarata? Hogy minden ember meglássa, hogy Jézus a Messiás, a Fölkent; azaz a Krisztus. Az, hogy: Velünk az Isten: Krisztus által valósul meg. Krisztusban lett Isten emberré: elképzelhetetlen az a közelség, amely Isten közelsége hozzánk Krisztusban. József példája nyomán, és József segítségét is kérve: tisztán, egyszerűen, lemondásokat felajánlva kell Krisztus elé járulni, és akkor fogjuk felismerni.   

Zámbó Károly atya

ADVENT 3. VASÁRNAP - 2022.12.11.

1./ Az adventi időszak minden hétköznapján – szombaton is – a Kisboldogasszony templomban, a Szent Imre téren hajnali szentmisék vannak reggel 6 órakor.

2./ Templomunkban kedden reggel 8 órakor a szokott szentmise.

3./ Csütörtök Boldog Brenner János vértanú pap emlékezete. Csepel Önkormányzata a Brenner téren – szobránál délelőtt 9 órakor tart csendes megemlékezést. Délután 5 órakor mécsest gyújtunk, majd az esti 6 órai szentmisében emlékezünk rá a Kisboldogasszony templomban.
Ezt követően a szentmise után ifjúsági katekézis.

4./ Szombaton az 5 órai szentmise kezdetekor gyújtjuk meg az adventi koszorú harmadik gyertyáját.

5./ A jövő vasárnap a Katolikus Rádió a Kisboldogasszony templomból közvetíti a 10 órai szentmisét.

6./ Az adventi időszak vasárnapjain a Szent Imre téren délután 4 órakor kerül sor az Önkormányzat által állított ádventi koszorú egy-egy gyertyájának meggyújtására.

7./ Várom azon gyermekeknek jelentkezését, akik elmaradt keresztelésüket szeretnék vagy az első áldozásra és bérmálásra szeretnének felkészülni. Ne csak a szülő akarata, hanem a gyermek szándéka is legyen!
Ugyancsak várom a jegyesek jelentkezését, akik a jövő évben szeretnének templomi házasságot is kötni.

Kertész Péter plébános

Keresztelő Szent János – és a mennyek országa

Gondolatok Advent III. vasárnapjára

Jézus kijelenti, hogy a mennyek országában aki a legkisebb, nagyobb mint Keresztelő János. (Mt 11, 2-11) Mit jelen ez? Talán úgy lehetne megközelíteni ennek a kijelentésnek az értelmét, hogy a mennyek országa nem egy hely, vagy egy birodalom, hanem egy egészen egyedülálló személyes kapcsolat az Istennel. Sőt ennél is tovább kell menni! A mennyek országa magának Istennek a belső szeretete. Az Atya, a Fiú, és a Szentlélek örök szeretete ez a mennyország. Isten az üdvözülteket önmagában akarja boldoggá tenni. Isten az üdvözülteket, a saját örök szeretetéből akarja részesíteni, abból a szeretetből amely valóban örök, nem csak azért, mert nincs vége, hanem azért is, mert nincs kezdete sem. Ez a szeretet van jelen Krisztusban. Ezért benne van a mennyország. János legnagyobb volt az ehhez vezető úton. János Krisztushoz vezetett, de még nem volt Krisztusban… De vajon jó-e ez a megfogalmazás? Hiszen Jánost, a többi prófétát, és követőiket, az ószövetség nagyjait, és követőiket, nem akarná Isten üdvözíteni? Dehogyisnem! Sőt: magát Ádámot is. A megváltás szétterjed a történelemben minden irányba. Ádám, mint az emberiség ős-atyja: Krisztus által üdvözül. De ha a Krisztus előtt élők is üdvözülhetnek Krisztusban, akkor milyen értelemben nem olyan nagyok ők, mint a mennyek országában a legkisebb? Ami itt meg van különböztetve, az nem nagyság és kicsinység, ahogyan mi azt elgondoljuk… Hanem: az üdvösséghez vezető út, és a beteljesült üdvösség világos megkülönböztetése ez, Jézus Krisztus Urunk részéről. Az első ember: a mennyei boldogságban volt teremtve, mivel Isten nem teremt tőle elszakadt embert. Azonban az első ember bűne révén ez az Istennel való egység megtört. Mivel azonban az Isten hűséges maradt a hozzá hűtlenné lett emberhez is, ezért elkezdődött az Istenhez való újra-közeledés története. Ennek a történetnek a csúcspontja Keresztelő Szent János. A beteljesült megváltás azonban egy egészen más minőség, más világ, amit az előbbiből (az Istenhez való közeledés történetéből) nem lehet levezetni. A megváltás műve Jézus Krisztus Urunk halálában beteljesedett. Azonban az Istenhez való közeledés története nem zárult le teljesen. Azért nem, mert még elszakadhatunk Istentől… A megváltás, az üdvözítés beteljesedett, de a mi személyes üdvösségünk nem. Ezért bennünk, Krisztus által, a szent keresztség, és a szentségek által jelen van a mennyek országa, de esendőségünk miatt bizonyos értelemben bennünk is folytatódik az Istenhez való közeledés története is. A Krisztus utáni kor már egy egészen más korszaka a történelemnek, mint a Krisztus előtti, de még nem a végső beteljesedés. A Krisztus előtti korszak igazi hivatása is az, hogy Krisztusban teljesedjen be, ugyanakkor a Krisztus utáni korszak már élhet Krisztusban, de még nem a végső beteljesedésben: azért a Krisztus utáni ember Krisztusban élve is: úton van. Ennek az úton levésnek a megélésére jó alkalom az adventi időszak: elidegeníthetetlen hivatásunk, hogy életünk beteljesedjen Krisztusban.       

Zámbó Károly atya

ADVENT 2. VASÁRNAP - 2022.12.04.

1./ Az adventi időszak minden hétköznapján – szombaton is – a Kisboldogasszony templomban, a Szent Imre téren hajnali szentmisék vannak reggel 6 órakor.

2./ Hétfőn este 6 órakor a Képviselőtestület tagjaival rövid megbeszélést tartunk a plébánián. Szeretettel hívom és várom a testület tagjait.

3./ Templomunkban kedden reggel 8 órakor a szokott szentmise.

4./ Csütörtök SZEPLŐTELEN FOGANTATÁS ÜNNEPE.
5 órakor szentmisénket temetési évforduló napján Ágoston atyáért ajánljuk
A Belvárosban az esti 6 órai szentmise után felnőttek katekézise.

5./ Szombaton az 5 órai szentmise kezdetekor gyújtjuk meg az adventi koszorú harmadik gyertyáját.

6./ Az adventi idő vasárnapjain a Szent Imre téren délután 4 órakor kerül sor az Önkormányzat által állított ádventi koszorú egy-egy gyertyájának meggyújtására.

Kertész Péter plébános

A pusztában kiáltó szó megtérésre szólít

Gondolatok Advent II. vasárnapjára

Keresztelő Szent János a pusztában kiáltott, és szavát meghallotta a sokaság. Kijöttek hozzá, bűnbánatot tartottak, akik meg akartak menekülni a közelgő ítélettől. (Mt 3, 1-12) Eljöttek a farizeusok és a szaddúceusok is, hogy Jánosnál megkeresztelkedjenek. János kemény szóval illeti őket. Viperák fajzatának nevezi őket. De mégsem veti el őket, hanem felajánlja nekik a megtérést. Ebben vigasztaló mozzanat van számunkra. Az Isten kegyelmével való találkozásunkban van egy fájdalmas, és egy vigasztaló mozzanat. Fájdalmas az, amikor szembesülünk bűneink súlyával. De ez azért van, hogy meg tudjuk bánni bűneinket. Vigasztaló mozzanat pedig az, hogy Isten kész arra, hogy megbocsássa bűneinket, ha őszintén megbánjuk azokat. Ez történik a szentgyónásban. Ezzel kapcsolatban felhívom a figyelmet két túlzásra, amit a bűnbánattal kapcsolatban gondolni szoktak. Az első az, ha valaki azt gondolja, hogy olyan súlyosak a bűnei, vagy van olyan súlyos bűne, hogy arra nincs bocsánat. Ezzel szemben azt kell megértenünk, hogy az Istennek van hatalma minden bűnt megbocsátani. Tehát senki se gondolja, hogy már nem is érdemes bűnbánatot tartania, mert Isten úgy sem bocsájtja meg bűneit, és már úgy is, bizonyosan elkárhozik, és ezért már mindegy is, hogy mit csinál. Amíg élünk, üdvösségünk és kárhozatunk kérdése nincs véglegesen eldöntve, de Isten minden embert meg akar hívni az örök üdvösségre, az örök boldogságba. A másik túlzás, amikor valaki úgy érzi, hogy egyáltalán nincs bűne, nem is tudna mit meggyónni… mert mindenért, mindig más a hibás, más a bűnös… Ezzel szemben azt látjuk, hogy a legnagyobb szentek, milyen töredelmes bűnbánatban éltek. Például Szent Margit minden nap gyónt. Ha valaki egyre előrébb halad a lelki életben, igénye lesz a rendszeres szentgyónás. Mindkét túlzó gondolat tulajdonképpen kísértés. Olyan sugallat, amely nem Istentől származik. Keresztelő Szent János szava ezért vigasztaló a mai vasárnapon: „Teremjétek hát a megtérés méltó gyümölcsét”.

Zámbó Károly atya

ADVENT 1. VASÁRNAP - 2022.11.27.

1./ A mai adventi vasárnappal megkezdődik az új egyházi év.

2./ Az adventi időszak minden hétköznapján – szombaton is – a Kisboldogasszony templomban, a Szent Imre téren hajnali szentmisék lesznek reggel 6 órakor.

3./ Itt templomunkban kedden reggel 8 órakor a szokott szentmise.

3./ Csütörtökön a Belvárosban az esti szentmise után ifjúsági katekézis.

4./ Péntek első péntek- délután 5 órakor szentmise és a szokott első pénteki szentségimádás.

5./ Szombaton az 5 órai szentmise kezdetekor gyújtjuk meg az adventi koszorú második gyertyáját.

6./ Az adventi idő vasárnapjain a Szent Imre téren délután 4 órakor kerül sor az Önkormányzat által állított ádventi koszorú egy-egy gyertyájának meggyújtására.

7./ Köszönet az elmúlt vasárnapi karitász gyűjtés adományaiért, melynek összege65.000.- forint volt.

Kertész Péter plébános

Várakozzunk Krisztus eljövetelére!

Gondolatok Advent I. vasárnapjára

A mi Urunknak Jézus Krisztusnak, a végidőkre vonatkozó jövendölései arra buzdítanak, hogy várakozzunk az Emberfia eljövetelére. (Mt 24, 37-44) Emberfiának önmagát nevezi Jézus, Dániel prófétára utalva, aki a végidőkre vonatkoztatva az Emberfia eljövetelét jövendölte meg. Az Emberfia ítélni jön, az Ősöregtől leszállva. De Jézus utal Noé idejére is, és a vízözönre. Noé idejében az emberek élték a maguk világát. Házasodtak, kereskedtek, kiépítették a saját maguk világát, civilizációt alkottak, amelyben jól érezték magukat. Nem hiányzott nekik semmi. Nem hiányzott nekik Isten sem… Nem keresték az Igazságot, mert megelégedtek a saját maguk igazságával… Valami olyan tragikus bezártságban éltek egymás között, amin már nem lehetett segíteni, kellett a vízözön… Hogyan jutottak idáig? Úgy, hogy egység volt a bűnben, egység volt a rosszban… Nehéz rekonstruálni, hogy mit jelenthetett ez… Azt jelentette volna, hogy mindenki gonosz, netán mindenki velejéig romlott? Nem feltétlenül. De valahogy azt jelentette, hogy az egyik ember öncsalását a másik ember támogatta. Azt is jelentette, hogy az egyik ember bűnét a másik ember jóvá hagyta. Azt is jelenthette, hogy aki valamilyen módon élvezte a gonoszság, a mások gonoszságának az előnyét, az nehezen ismerte fel a gonoszságot. Vagy egyáltalán nem ismerte fel, hogy gonoszság az, aminek előnyét élvezi, és ezért nem is tartotta annak. Az emberek szövetségre léptek egymással, amelyet mindenki betartott, de ez a szövetség a saját törvényei szerint működött, nem az Isten törvénye szerint. Ezért egy belső, zárt rendszert alkotott az emberi normarend, mely Isten törvényétől fokozatosan eltért, de mivel saját magának megfelelt, önmaga számára jó volt. Megjelent egy új „jóság”. A bűntudat, és vele együtt a bűn – látszólag eltűnt. Ezért kellett a vízözön. Amikor a csodálatos halfogás volt, Péter azt mondja Jézusnak: „Menj el tőlem, mert bűnös ember vagyok!” – és Jézus erre megtette emberek halászává, az Egyház sziklaalapjává. Aki bűnösként arcra tudott borulni Jézus előtt, aki tagadásának éjszakáján keserves sírásra fakadt, az lehetett az Egyház sziklaalapja, aki megerősíti hitében testvéreit. De hogyan tudott volna eljönni a Megváltó egy olyan társadalomba, ahol hiányzik a bűntudat? Hol talált volna Jézus egy Pétert, aki leborul előtte a csodás halfogáskor? Hogyan szomjúhozza a szabadulást egy olyan társadalom, ahol mindenki mindig jól érzi magát? A vízözön előtti társadalom tagadta a bűnt, és mindazt, ami kellemetlen, igyekezett elrejteni. A betegség, halál, nem volt téma. Az emberek hosszú életűek, és erősek lettek, és egészségükben, erejükben, sikerükben, nagyságukban, a maguk oldalán gondolták az Istent. Olyan sikeresnek érezték magukat, hogy ők gondolták ki, hogy az Isten mit gondol. És akkor elkezdett esni az eső, és nem állt el, amíg mind meg nem haltak, Noé és családja kivételével… Ez mese? Hogy hogyan történt mindez, rekonstruálni nem tudjuk. Azt, hogy mindez mennyiben „történelmi” egyes elemeiben, az egy szaktudományos kérdés, melyben lehetnek különböző álláspontok. Azonban a lényeget tekintve teljes mértékben igaz, mert az Isten kinyilatkoztatott szava! Volt egy civilizáció, amely oly mértékben elszakadt Istentől, hogy az ember már nem tudott Isten előtt leborulni, csak önmaga előtt. Ezért ezt a civilizációt, Isten engedte elpusztulni. Jézus azt mondja a mai evangéliumban, hogy az utolsó idők társadalma, hasonló lesz ehhez. Krisztus második eljövetele idején megjelennek olyan jelenségek, amelyek a vízözön előtti társadalomra emlékeztetnek. Ma nincs ilyen? Istentelenség, amikor a rosszból lesz az „új jó”, a gonoszságból az „új erény”, a romlottságból az „új tisztaság”. Azonban mégsem lesz már vízözön, mert van sója az emberiségnek: a Krisztust imádók: a buzgó, imádkozó keresztények. A bűnbánók, az engesztelők, a kérlelhetetlen igazságkeresők, akik vállalják a megtalált igazság fájdalmát, hogy majd részesüljenek annak örömében, aki maga az Igazság. (Kevesen vannak? A lényeg: hogy vannak! A mai kor Noéi.) Krisztus bármikor eljöhet. Persze vannak terveink, kell is, hogy legyenek. Gondoskodjunk a jövőről, de adjuk át Krisztusnak, hogy hogyan valósul meg. Ha valamit, amit elterveztünk, azért nem tudjuk megvalósítani, mert Krisztus közben másodszor dicsőségesen eljön, ne sajnáljuk, mert az nem veszteség! A teljesség Krisztusban van. Legyenek terveink, olyan értelemben, hogy felelősek vagyunk a jövő nemzedékért, elsősorban azért, hogy megismerjék Krisztust. De ugyanakkor szomjúhozzuk a Krisztussal való találkozást! Úgy éljünk, hogy örökké tartó örömünk az legyen, hogy találkozunk Krisztussal.

Zámbó Károly atya

Fotó: Papp Tamás

A szeretet parancsa

Amikor most a szeretet parancsáról gondolkodok, elsősorban az jut az eszembe, hogy Isten maga a szeretet. Ezt az a János apostol és evangélista fogalmazta meg, aki látta az üdvözítő Jézus Krisztus Urunkat a kereszten meghalni. A szeretet parancsát maga Jézus valósította meg azzal, hogy önmagát ajánlotta fel értünk legszentebb áldozatként a mennyei Atyának. Ez az értelme az Irgalmas szamaritánus történetének. A bajba jutott, rablók kezébe került emberen a szamaritánus segít. A szamaritánus lenézett volt, de ő segít rajta, bekötözi a sebeit, fogadóba viszi, ahol meggyógyítják az ő költségén. A mi gyógyulásunkért, bűneink bocsánatáért Jézus Krisztus Urunk fizette meg az árat, a keresztáldozat által. Ugyanakkor felmerül a kérdés, hogy a mi számunkra mit jelent a szeretet parancsa… Mindenkit kell szeretnünk? A válasz erre az, hogy Istent, és a felebarátot kell szeretnünk. A gonosz lelket, a démonokat, a nekünk rosszat akaró ártó szellemi lényeket nem. Az embereket, ha ellenség is, szeretnünk kell, de azért, mert még megtérhet, és üdvözülhet. Ugyanakkor magát a gonoszságot, és magát a bűnt nem kell, és nem szabad szeretni. A bűnöst szeretni kell, és imádkozni kell érte, de magát a bűnt el kell utasítani, sőt el kell ítélni. A megbocsátás sem azt jelenti, hogy a bűnt nem tartjuk bűnnek… A megbocsátani tudás elsősorban annak segít, aki meg tud bocsátani. A neheztelés, harag mázsás láncaitól szabadul meg a lelke annak, aki képes erre. Persze jogos lehet a kérdés: hogyan lehet erre képes az ember? Csak az Isten szeretetében élve! (Persze tudom, hogy a megbocsátás nem egyszerű kérdés. Ezért szeretnék ajánlani egy videófilmet, amelyben Ullrich Ágoston atya, Csepel-Királyerdei plébános, aki 2017-ben adta vissza lelkét a Teremtő Istennek, beszámol egy esetről, amikor szolgálatával hozzásegített egy fiatalembert a megbocsátás kegyelméhez. A címe: Ullrich Ágoston atya beszél egy szabadító szolgálatról, youtube, a link: https://www.youtube.com/watch?v=yw4hPutU06E )

Zámbó Károly atya

HÚSVÉT 2022

Virágvasárnap, Nagyhét és Húsvét - képekben
Nagypénteki Passió Csepel-Királyerdő, 2022 - hangfelvétel; Énekel a Mária Szíve Kórus; Karnagy: Bőgelné Juhász Veronika

HÚSVÉT 2. VASÁRNAPJA - 2022.04.24.

1./ A mai vasárnap AZ ISTENI IRGALMASSÁG VASÁRNAPJA. A búza szentelésben pedig imádkozunk az esztendő terméséért.

2./ Hétfőn este 6 órakor a Képviselőtestület ülése lesz itt a templomban.

3./ Kedden reggel szentmise 8 órakor.

4./ Csütörtökön folytatódik a felnőttek katekézise a Szent Imre házban.

5./ A jövő vasárnap május 1-je – anyák napja.
Május Királynőjét is köszöntjük azokon a napokon, amikor szentmisét tartunk a szentmiséket követően a Lorettoi litániával.

Kertész Péter plébános

Ne légy hitetlen, hanem hívő!

Húsvét II. vasárnapjának evangéliuma (Jn 20, 19-31) felidézi Szent Tamás apostol alakját, aki nem volt a tanítványokkal a feltámadott Jézus első megjelenéseinél. Kijelentette, hogy nem hiszi, hogy Jézus feltámadott, hacsak nem látja a szegek nyomát a kezén. Amikor nyolc nappal később megjelent Jézus a tanítványainak, a feltámadása után megdicsőült testében, megengedte Tamásnak, hogy kezével megérinthesse megdicsőült sebeit. Ekkor mondta Tamásnak Jézus: „tedd ide az ujjadat és nézd a kezeimet; nyújtsd ki kezedet és tedd az oldalamra, és ne légy hitetlen hanem hívő!”  Tamás ekkor felkiáltott: „én Uram, és Istenem”. Jézust látta, és megérintette, megdicsőült emberségében, de egyúttal kegyelmet kapott arra, hogy felismerje Istenségét. Ez a kegyelmi mozzanat, Jézus Istenségének a megvallására, megmutatja, hogy Isten Irgalmassága mit eredményez: azt, hogy megismerjük Jézus Krisztus Urunkat, és általa Isten akaratát az üdvözítésünkre. Az üdvösséget ennek nyomán úgy tudjuk megközelíteni, mint egy személyes kapcsolatot az Istennel. Nem egy állapot az üdvösség, nem egy „hely”, hanem egy személyes Isten-kapcsolat Krisztus által, és Krisztusban. Amikor Tamás megérintette Jézust, amikor megdicsőült sebeit érinthette, és Jézus szólt hozzá, ebben láthatjuk, hogy mit jelent az üdvösség. Az üdvösség egy személyes öröm: annak a megtapasztalása, hogy Jézus Krisztus Urunk szeret minket, de ugyanakkor annak is a megtapasztalása, hogy Jézus azt akarja, hogy mi is szeressük őt. Ez a szeretetre vonatkozó kérdés kimondva elhangzott Péter felé (Jn 21, 15-17). Tamás felé másképpen, nem kimondva, de megjelenik ez a kérdés. Abban, hogy Jézus megmutatja neki a sebhelyeit a kezén és az oldalán, benne van a kérdés: „Szeretsz engem?” Benne van az, hogy vajon azért nem hiszi-e Tamás a feltámadást, mert nem látta a feltámadott Jézust, és nem érintette, vagy talán valami gátja van benne a hitnek… Sokszor van ma olyan jelenség, hogy valakinek az életében olyan mozzanat van, ami miatt nem mer Istenhez közeledni, és nem engedi Istent a közelébe. Isten elől nem kell, és nem is lehet elbújni. Ha az ember vétkezett? Az Isten tud megbocsátani, és a megbocsátásban megújítani, újjáteremteni. Isten: teremtő Isten, aki az egész világmindenséget a semmiből teremtette. A bűnbánó ember szívét is újjá tudja teremteni Isten teremtő ereje: ez megy végbe a bűnbocsánat szentségében. Isten Irgalmas volt Tamáshoz, de ez kevés lett volna a megtéréséhez, hogyha Tamás nem irgalmas önmagához. Tamás végül megtört hitetlenségében, megtört konokságában. De ez nem gyengeség: Isten hatalma előtt megtörni nem gyengeség, hanem üdvösség! Sok ember ma nem nyújtaná ki a kezét Krisztus felé, hanem inkább elmenekülne. Vétkes szokásához jobban ragaszkodna. Pedig ez a világ, és ez az élet elmúlik, az evilági örömökkel együtt. Isten szeretete, amely Krisztusban nyílik meg számunkra, nem múlik el soha.

Zámbó Károly atya<

HÚSVÉT VASÁRNAP - 2022.04.17.

1./ Húsvét vasárnapján és másodnapján ½ 11 órakor lesznek a szentmisék. Húsvét vasárnapján a húsvéti ételek megáldása is lesz.

2./ Kedden reggel 8 órakor, szombaton pedig 5 órakor szentmisék.

3./ A jövő vasárnap AZ ISTENI IRGALMASSÁG VASÁRNAPJA.

Kertész Péter plébános

Feltámadás

Amikor Húsvét titkáról gondolkodunk, felmerül a kérdés, hogy mit jelent számukra Krisztus feltámadása? Lehet-e, szabad-e aktualizálni a feltámadás eseményét? A feltámadás eseménye mindig aktuális. Életünk központi misztériumai, az Isten általi teremtettségünk, hogy Isten a semmiből teremtett minket, és személyek vagyunk, mert Isten személyes szeretettel teremtett meg minket… A feltámadás is ennek alapján közelíthető meg: Isten, aki megteremtett minket, nem hagyott minket elveszni, nem hagy minket, mint száraz késő-őszi faleveleket aláhullani, hanem felemel minket. A halál keresztény értelmezése szerint, amikor földi sátrunk összedől, és életünk befejeződik, lelkünk Isten tenyerébe hullik. A testünket sem hagyja elveszni Isten, hanem feltámasztja az utolsó napon. Jézus Krisztus Urunk előre ment, a megdicsőült, feltámadott állapotba. Ebben az állapotban, a megdicsőült, feltámadott állapotban engedte látni magát. A testi feltámadás biztos hite, és hitbéli meggyőződése nélkül nincs kereszténység. A keresztény igehirdetés, és keresztény erkölcs első oka, hogy az apostolok találkoztak a feltámadott Jézus Krisztussal. Ez a találkozás átformálta őket. Ettől a találkozástól váltak bátor hirdetőivé a krisztusi hitnek, amiért életüket adták. Hogyan közelítsük meg Krisztus feltámadását? A keresztény, azaz krisztusi embernek, - bár magán viseli a halál jegyeit, de mégis: hitvallása és Krisztussal való kapcsolata révén, - a feltámadás emberévé kell válnia. Krisztus feltámadása nélkül nem volna Egyház, nem volna Szentmise, nem volna bűnbocsánat, nem volna a megújulás lehetősége. Krisztus feltámadása nélkül nem volna megalapozott reménysége a magyar feltámadásnak sem. A Magyar Nemzet talán az egyetlen, és egyedülálló abban, hogy saját történelmét is a nagypénteknek, és a feltámadásnak az erőterében látja. Krisztus feltámadásáról nem hallunk úgy, mint történelmi eseményről. Pedig voltak tanúi: a katonák, akiket Pilátus a sírhoz vezényelt, hogy őrizzék azt. Mivel a főpapok tudtak róla, hogy Jézus még életében azt mondta, hogy miután megölik, harmadnapra fel fog támadni: őriztették a sírt, nehogy a tanítványok ellopják a holttestet, és utólag azt mondják, hogy Jézus feltámadt. Amikor azonban Húsvétkor, a hét első napján, hajnalban, még sötétben, nagy fényességgel Jézus feltámadt, a katonák ezt nem tudták megakadályozni. Kétségbeesetten rohantak a főpapokhoz, akik megparancsolták nekik, hogy mondják azt, hogy aludtak, és ezalatt a tanítványok ellopták a holttestet. Ez a hazugság önellentmondást tartalmaz, mint a legtöbb hazugság, amellyel a történelem eseményeit megpróbálják letagadni. Krisztus dicsőséges feltámadása azonban egyre fényesebben ragyog életünkben. A feltámadás fénye beragyogja napjainkat, és egyre inkább elmondhatjuk, hogy mindent ebben a fényben látunk.

Zámbó Károly atya

Fotó: Debreceni József

Nagypénteki Passió, Csepel-Királyerdő, 2022; Énekel a Mária Szíve Kórus; Karnagy: Bőgelné Juhász Veronika
Fotó: Nagy Mária, 2022

VIRÁGVASÁRNAP - 2022.04.10.

1./ Köszönet az elmúlt vasárnapi  perselyadományokért a Szentföld kegyhelyeinek támogatására – melynek összege 42.000.- forint volt.

2./ Kedden reggel 8 órakor szentmise.

3./ A nagyheti szertartások rendje olvasható a hirdető táblán.
Mindhárom nap 5 órakor kezdődnek.

4./ Nagypénteken délben a Tamariska dombnál a Csepeli plébániák hívei együtt imádkozzák a keresztutat. Délután 3 órakor – Jézus halálának órájában pedig szintén keresztutat imádkozunk itt a templomban.

Ne felejtkezzünk el nagypéntek szigorú böjti napjáról. 18 és 60 év között csak háromszori étkezés lehet egyszeri jól lakással.

5./ Remélhetően nagyszombaton újra meg tudjuk tartani a feltámadási körmenetet is.

6./ Húsvét vasárnapján és másodnapján ½ 11 órakor lesznek a szentmisék. Húsvét vasárnapján a húsvéti ételek megáldása is lesz.

7./ A SZJA 1-1 %-nak felajánlásával segíthetjük Katolikus Egyházunk és közösségeink munkáját.

8./ A pünkösdkor megújítandó Egyházközségi Képviselőtestületi tagok jelöltjeinek névsora olvasható ugyancsak a hirdető táblán.

Kertész Péter plébános

Virágvasárnap

A Virágvasárnap elnevezés arra utal, hogy a Jeruzsálembe bevonuló Jézust a zsidók pálmaágakkal köszöntötték. Nem sokkal később pedig - a főpapok és vének által felheccelt jeruzsálemiek - halálát követelték Pilátustól. Ezért Virágvasárnapot a szenvedés vasárnapjának is nevezzük. Az evangélium Jézus szenvedéstörténetét állítja elénk. Jézus Krisztus Urunk szenvedett értünk, és meghalt értünk a kereszten. Mint örök és egyetlen főpap, feláldozta magát az Atyának, hogy minket megváltson, és üdvözítsen. Krisztus Urunk áldozata végtelen értékű áldozat, és minden Szentmisében ez az áldozat lesz jelenvalóvá. Ezért a Szentmisét áldozatnak nevezzünk. Az áldozat végtelen értékét hogyan tudjuk megközelíteni? Vannak, akik a keresztény tanításból nem értik, és ezért nem tudnak vele mit kezdeni, hogy miért van értéke, méghozzá ekkora értéke a szenvedésnek. A szenvedés önmagában nem inkább egy olyan rossz, amitől menekülni kell, amit el kell minden áron kerülni? Ezt így érezhették eleinte maguk az apostolok is. Jézus Krisztus szenvedésének és halálának az idején mind elfutottak, és elbujdostak, egy kivétellel, aki nem menekült el: és ez János volt. János ott állt  Máriával a kereszt alatt. Ö írja levelében: Isten a szeretet. Ez bizonyára nem véletlen: Krisztus szenvedésében az a szeretet nyilvánult meg, amely az örök Fiúnak a mennyei Atya iránti szeretete. A Fiú az Atyától kapta szeretetének jeleként a teremtett világot. Az, hogy önmagát adja azért, hogy az emberek üdvözüljenek, ebben az Atya iránti szeretete nyilvánul meg. Abban, hogy nem hagyja elveszni az ajándékot, és a legtöbbet, önmagát adja azért, hogy ne vesszen el az ajándék: az ajándékozó iránti szeretete nyilvánul meg. A szenvedés ezért a szeretet extázisa. A Fiú Atya iránti szeretetének legmélyebb megnyilvánulása. Ezért a szenvedés által megdicsőül a Fiú, az Atya megdicsőíti a Fiút az áldozat elfogadása által, és ezért, amikor Jézus kilehelte a lelkét a kereszten, akkor a Szentlelket lehelte a világba. Ez sajátosan összekapcsolja a szenvedést és kereszthalált a feltámadással, mert amikor a feltámadott Jézus megjeleink az apostoloknak, akkor is, úgy köszöntötte őket, hogy rájuk lehelt, és azt mondta: „Vegyétek a Szentlelket!” Jézus Krisztus Urunk kínszenvedése, kereszthalála, és feltámadása erősítse bennünk a vágyat, hogy az örök boldogságban, Isten örök szeretetéből részesüljünk.

Zámbó Károly atya

NAGYBÖJT 5. VASÁRNAPJA - 2022.04.03.

1./ A mai vasárnap perselyadományait a Szentföld kegyhelyeinek támogatására ajánljuk fel országos gyűjtésként.

2./ Hétfőn este 6 órakor a jegyes oktatás folytatódik a Szent Imre házban.

3./ Kedden reggel 8 órakor szentmise.

4./ Csütörtökön az esti szentmise után ifjúsági katekézis lesz a Szent Imre téri templomban

5./ Pénteken délután ½ 5 órakor keresztutat imádkozzuk, majd 5 órakor szentmise lesz.

6./ Szombaton délután 5 órakor, vasárnapi pedig a szokott rendben, ½ 11 órakor lesznek a szentmisék. E vasárnap Virágvasárnap, Urunk jeruzsálemi bevonulására emlékezünk. A szentmise keretében barkaszentelés lesz.

7./ A nagyheti szertartások rendje olvasható a hirdető táblán.

8./ Nagypénteken délben a Tamariska dombnál a Csepeli plébániák hívei együtt imádkozzák a keresztutat.

9./ A pünkösdkor megújítandó Egyházközségi Képviselőtestületi tagok jelöltjeinek névsora olvasható ugyancsak a hirdető táblán.

Kertész Péter plébános

Isten irgalmaz Krisztusban

Isten irgalmát Krisztusban tudjuk megtapasztalni. Ő benne élve irgalmat tapasztalunk. Ez nem azt jelenti, hogy nincs súlya a bűnnek. A bűn súly, és fájdalma elsősorban az, hogy a szeretet elleni cselekedet, a szeretet ellen van. A bűn szeretetlenség, a szeretet hiánya, vagy annak megfogyatkozása, ezért a bűn okozta sebek gyógyulása is csak a szeretet által lehetséges. Ebben az összefüggésben kell szemlélnünk azt az eseményt, amelyről a nagyböjti liturgikus időszak ötödik vasárnapjának evangéliuma beszámol. (Jn 8, 1-11) Jézushoz egy asszonyt vonszolnak, akit házasságtörésen értek, és meg akarják kövezni. Jézus azonban felszólítja a férfiakat, akik köveket ragadtak, hogy „az vesse rá az első követ, aki közületek bűn nélkül van”. Erre azok eloldalogtak. Jézus egyedül maradt az asszonnyal: „’Asszony, hol vannak ők? Senki sem ítélt el téged?’ Az így felelt: ’Senki Uram! Akkor én sem ítéllek el. Menj, de többet ne vétkezzél!’” (Lk 8,10-11) Jézus nem bagatellizálja a bűnt, hanem rámutat a bűn egyetemes voltára. Nem felmenti az asszonyt, hanem megmenti. Ha azt kezdte volna taglalni, hogy mennyiben bűnös az asszony, az esetleg enyhítő körülmények figyelembe vételével enyhíthette volna ítéletét. De Jézus nem emberi bíróként állt ott, hanem az ítélő, a bűnt számon kérő, de ugyanakkor mégis örökké irgalmas Istenként. A bűnt nem kisebbíti Jézus, nem mentegeti. Azoknak a férfiaknak a bűnét sem mentegeti, akik odavonszolták ezt a szerencsétlen asszonyt, hogy megkövezzék. Megmondja nekik, hogy bűnösök, és az asszonynak is megmondja, hogy bűnös, hiszen az, hogy „többet ne vétkezzél”, abban benne van, hogy addig vétkezett. Jézus kimondja a bűnt, az asszony vonatkozásában is, és a férfiak vonatkozásában is, mert ez az igazság. (Maga Jézus az Igazság). Mégis megmenekül: az asszony is a megkövezéstől, és a férfiak is, attól, hogy gyilkosokká váljanak. (Maga Jézus a szabadítás, a Jézus név jelentése: Isten megszabadít.) Egy valamitől azonban nem menekülnek meg, de ez a meg nem menekülés talán még javukra is válik: a megszégyenüléstől. Jézus megszégyeníti őket? Nem! Jézus nem megszégyeníti őket, Jézus csak tapintatosan kimondja az igazságot. A bűn szégyeníti meg őket, amit elkövettek. A bűn magában hordozza a megszégyenülést. Jézus Krisztus azonban irgalmasan megbocsát a megtérő bűnösnek. Most, a nagyböjti időszak végéhez közeledve arra figyelmeztet minket ez a tanítás, hogy szükségünk van megtérésre, de ennek a megtérésnek Krisztus kell, hogy a középpontjában álljon.

Zámbó Károly atya

NAGYBÖJT 4. VASÁRNAPJA - 2022.03.27.

1./ Az elmúlt vasárnapi perselyadományból az ukrajnai menekülteket támogatására az Egyházmegyei Karitászon keresztül 70.000.- forintot juttattunk.

2./ Hétfőn este 6 órakor a jegyes oktatás folytatódik a Szent Imre házban.

3./ Kedden reggel 8 órakor szentmise.

4./ Csütörtökön az esti szentmise után felnőttek katekézise lesz a Szent Imre téri templomban

5./ Első pénteken délután ½ 5 órakor a keresztutat imádkozzuk, majd 5 órakor szentmise lesz.

6./ Szombaton délután 5 órakor, vasárnap pedig a szokott rendben, ½ 11 órakor lesznek a szentmisék.

7./ A jövő vasárnap templomi perselyadományait a Szentföldi kegyhelyek javára juttatjuk el.

Kertész Péter plébános

A kegyelem érintésére tért haza a tékozló fiú

A tékozló fiúról szóló példabeszédet jól ismerjük. (Lk 15, 11-32) Két fia van egy embernek, az egyik kikéri az örökségét, és idegenben, mindenféle bűnös élvezeteknek hódolva, feléli a vagyonát, és elzüllik. Egy ponton rádöbben: atyja házban mennyire jó dolga volt. De elsősorban miért volt jó dolga atyja házában? Mert szerette őt az atyja. Ha azonban valóban szerette őt atyja, akkor most is szereti, és ha – akárhogyan, akár szolgaként, akár béresként – visszafogadja, akkor is jobb sorsa lesz. Ez a példabeszéd nem a vagyonról szól. Nem arról szól valójában, hogy valaki eltékozolta a vagyonát, azután pedig mégis egyenesbe jött. Nem! Ez a példabeszéd a szeretetről szól: az elfogadott, és a visszautasított szeretetről. De nem akármilyen emberi szeretetről: hanem az Isten örök szeretetéről, amelyet a bűnös ember visszautasít, de utána mégis elfogad. Minden szeretetnek a forrása az Isten örök szeretete. Az Atya, a Fiú, és a Szentlélek örökké tartó szeretet-közösségben van egymással. Olyan szeretet van az Istenben, amely valóban örök, nem csak azért, mert nincs vége, hanem azért is, mert nincs kezdete sem. A példabeszédben nagyon világosan megfogalmazza Jézus a kegyelem érintésének pillanatát: amikor rájön a tékozló fiú, hogy apja szereti őt, és visszafogadná. Rájön arra, hogyha szerette, akkor most is szereti, mert a valódi szeretet, az igazi szeretet nem szűnik meg. Azt, hogy az atyja őt visszafogadja, nem érdemli meg, de miért bizakodik mégis atyjában? Mert azt, hogy azelőtt szerette őt az atyja: azt sem érdemelte meg. És azt, hogy az Isten szeretetből megteremtett minket a semmiből, azt hogyan, mivel érdemeltük meg? Nem is voltunk: és az Isten már szeretett minket, és megteremtett minket a semmiből, a nemlétből… Az egész teremtett, látható, és láthatatlan világ az Isten örök szeretetének mennyegzős ünnepe. Ez a mennyegzős ünnep érintette meg a tékozló fiú lelkét, a legnagyobb kilátástalanságban. Ezt a példabeszédet Jézus fogalmazza így, Jézus, aki az Atya örök szeretetében él. Ez a kegyelmi pillanat nem jelent teljes tudást, mély ismeretet a bűnről… mégis a kegyelem pillanata, mert arra indítja a tékozló fiút, hogy az atyai házba visszatérjen. A példabeszéd másik nagy tanítása az, hogy az idősebb fiú is megtérésre szorul. Aki irigyli az atya irgalmát, bár súlyos állítás, de ki kell mondani, irigyli az atya szeretetét a fiatalabb fiútól. Persze ez nem két tanítás, hanem valójában egy: az Isten irgalmas. Isten irgalma összefogja az emberiséget, a nagyot, látványosat vétkezők mellett a nagyot nem vétkező kisebb bűnösök is: rászorulnak Isten irgalmára.  

Zámbó Károly atya

Kép: Rembrandt: A tékozló fiú hazatérése, részlet

NAGYBÖJT 3. VASÁRNAPJA - 2022.03.20.

1./ A mai vasárnap perselyadományainak megosztásával az ukrajnai menekülteket segítjük az Egyházmegyei Karitászon keresztül.

2./ Hétfőn este 6 órakor a jegyes oktatás folytatódik a Szent Imre házban.

3./ Kedden reggel 8 órakor szentmise.

4./ Péntek Gyümölcsoltó Boldogasszony ünnepe. Itt Királyerdőben délután ½ 5 órakor lesz szentmise, majd a keresztutat imádkozzuk.

5./ Szombaton délután 4 órakor a Kisboldogasszony templomban szentmise keretében a Betegek Szentségének közös kiszolgáltatása lesz. Királyerdőben szentmise így az 5 órai szentmise elmarad.
A Betegek szentségét felvehetik mindazok, akik betöltötték 60. életévüket, vagy ha ennél fiatalabbak, de súlyos betegségük van. A kiosztásra kerülő adatlapot mindenki kitöltve hozza magával!

6./ Vasárnapi szentmise a szokott rendben, ½ 11 órakor.

Kertész Péter plébános

Felhívás a megtérésre

Nagyböjt harmadik vasárnapjának evangéliumi szakasza azt a címet viseli a Szentírásban, hogy: „Felhívás a megtérésre”. (Lk 13, 1-9) A megtérés keresztény értelemben nem csak azt jelenti, hogy a bűntől elfordulunk, és új irányt adunk az életünknek, hanem ennél sokkal többet jelent. Azt jelenti a keresztény értelemben vett megtérés, hogy az Istenhez térünk meg. Az Istenhez azonban hogyan tudnánk megtérni? Csak úgy, ha előbb Ő jön el hozzánk. Úgy tudunk megtérni, ha előbb Isten jön el közénk, és megszólít minket Ő maga: a megtérésre. A megtérésre a köztünk jelenlévő, velünk lévő Isten szólít fel. Ez így történt az üdvösségtörténetben. Isten Igéje maga jött el, és szólított fel minket a megtérésre. Megtérésre Krisztus előtt a próféták szólítottak. Maga Krisztus az Isten Igéje, de már a próféták által is Isten szólt, ahogy a Szentlélekre vonatkozóan Hitvallásunkban is kimondjuk: „Ő szólt a próféták által”. Jézus különböző tragédiákra utal, Pilátus vérengzésére, és a Síloe torony tragédiájára, és azt mondja ezekkel kapcsolatban, hogy akik ezeket elszenvedték, azok nem voltak bűnösebbek a többi embernél, Jézus hallgatóinál. Itt arra utal Jézus, hogy hajlamosak az emberek úgy gondolkodni a tragédiákról, amelyet mások elszenvednek, hogy „az velünk nem történhet meg”. Ez azt a gondolatot foglalja magában, hogy azok, akikkel megtörténik a tragédia, valamilyen módon megérdemelték, de mi „tisztességesebben vagyunk, jobbak vagyunk, velünk ez nem történhet meg”. Jézus szelíden, de határozottan figyelmeztet: azok, akikkel ez megtörtént, nem voltak rosszabbak, nem voltak bűnösebbek mint Jeruzsálem többi lakója. „Azt hiszitek, hogy vétkesebbek voltak minden más embernél, aki Jeruzsálemben lakik? Mondom nektek: Nem! De ha nem tartotok bűnbánatot, mindnyájan ugyanígy elvesztek.” (Lk 13, 4-5) Jézus figyelmeztet, és szavai megszívlelendők. A sok tragédiáról, ami körülöttünk zajlik, és a közelben dúló háborúról is, amikor gondolkodunk, érdemes figyelembe venni Jézus szavait. A megtérés azt jelenti: betöltekezni Isten szeretetével, amit Jézus Krisztus Urunk hozott el nekünk: Önmagában. Krisztust kell magunkba fogadnunk, hogy elteljünk az Ő szeretetével, és az üdvösségre eljussunk.

Zámbó Károly atya

NAGYBÖJT 2. VASÁRNAPJA - 2022.03.13.

1./ A mai vasárnap emlékezünk Ferenc pápa megválasztásának 9. évfordulójára, aki 2013. március 19-én, Szent József napján kezdte meg legfőbb pásztori szolgálatát.

2./ Kedden reggel 8 órakor szentmise.

3./ Csütörtökön, pénteken és szombaton az esti 6 órai szentmise keretében a Szent Imre téri Kisboldogasszony templomban SZLÁBY TIBOR pestszenterzsébeti plébános atya lelkigyakorlatos szentbeszédet tart.

4./ Pénteken és szombaton itt Királyerdőben nem lesz sem keresztút, sem szentmisék. A Kisboldogasszony templomba várjuk szeretettel a híveket!

5. A nagyböjti idő pénteki napjai hústilalmi napok, tartózkodunk a húsételek fogyasztásától.

6./ A lelkigyakorlatos szentmisék előtt, - pénteken ½ 6 órakor, keresztúti ájtatosság, szombaton pedig ¾ 6 órakor Szent József ünnepén az őt köszöntő litánia lesz.

7./ Ahogyan korábban már jeleztem, március 26-án, szombaton délután 4 órakor ugyancsak a Kisboldogasszony templomban szentmise keretében a Betegek Szentségének közös kiszolgáltatása lesz. Így ezen a szombaton sem lesz 5 órakor Királyerdőben szentmise.

8./ A Püspöki Kar nagyböjti gyűjtéséhez kapcsolódóan a jövő vasárnap ennek támogatásához is kérjük a hozzájárulást. Nem élelmiszert vagy tisztítószert gyűjtünk, hanem pénzbeni támogatás formájában szeretnék segítségünket kifejezni.
Ahogy a Szent Erzsébet napi gyűjtés megosztása történik, az adomány felét továbbítjuk az Egyházmegyei Karitász felé a menekültek támogatására, felhasználásra, a másik része pedig perselyadományként marad a templom szükséges céljaira.

Kertész Péter plébános

Imádság és ragyogás

Gondolatok Jézus Krisztus Urunk színeváltozásáról

Jézus Krisztus színeváltozásáról szól a nagyböjti idő második vasárnapjának az evangéliuma. Jézus arca ragyogó lett, miközben imádkozott. (Lk 9, 28-36) Jézus Krisztus imádságában az örök szeretet jelenik meg. Az a szeretet, amely az Atyának és a Fiúnak az örök szeretete, a Szentlélekben. A Szentháromság egy Isten örök szeretete nyilvánul ebben az imádságban. Jézus Krisztus Urunk legfőbb célja, az Ige megtestesülésének végső célja az, hogy az embert ebben a szeretetben részesítse. Sőt, úgy kellene ezt megfogalmazni, és úgy kell látni, hogy az Isten fel akar minket emelni, ebbe az örök szeretetbe. A mi életünknek a végső célja ennek megfelelően az, hogy ebbe az örök szeretetbe felemelkedjünk. Hogy Istenben éljünk, az a végső célunk. Úgy is meg tudnám fogalmazni, hogy az a végső célunk, hogy teljesen betöltekezzünk Isten szeretetével. Félelmetes belegondolni, és leírni, elmondani is, de mégis meg kell tenni azt a megfontolást, hogy az embernek, a végső célja szerint szentnek kellene lennie. Szenteknek kellene lennünk, szentekké kellene válnunk. Mivel Isten Szent, ezért akit Isten betölt, szentté válik. Azonban rettenetes dolgok kavarognak bennünk, indulatok, vágyak, bűn: olyan folyamatok, amelyek nem az Isten felé törekszenek, hanem amelyek elszakítanának minket Istentől. Ez a gonosz lélek munkája. Visszagondolva az előző vasárnapra, a kísértések evangéliumának témájára, megkérdezhetjük: nem éppen az a gonosz lélek célja, hogy Istentől elszakítson minket? A kísértések pusztája után azonban a színeváltozás ragyogásában vagyunk. A tizenkét apostol közül három: Péter, János, és Jakab részesült ebben a kegyelemben. Jézus mellett megjelent Mózes és Illés, mint a törvénynek és a prófétaságnak a megjelenítői. A törvény, és a prófétaság végső eredete, az Isten örök szeretete. Ezért jelent meg Mózes és Illés az imádkozó Jézus mellett. Péter, János és Jakab nem is akartak volna onnan elmenni. Szerettek volna örökre ott maradni, az Isten örök fölségének ragyogásában. Az Atya szózata: „Ez az én választott Fiam, őt hallgassátok”, párhuzamban van Jézus megkeresztelkedésének jelenetével. Olyan, mintha a mennyei Atya most újra meg akarná erősíteni a kijelentését, hogy Jézus az ő szeretett Fia. Jézus miért nem mind a tizenkét apostolnak mutatta meg ezt a ragyogást? És tovább is kérdezhetünk: miért nem mutat meg mindannyiunknak ilyen ragyogást? Talán azért, mert ez még nem az örök boldogság, legalábbis abban az értelemben semmiképpen nem, hogy még nem a végső beérkezettség. Jézus még nem az örök, végső, boldog beteljesedést adta meg ennek a három apostolnak, hanem engedte, hogy az örök dicsőségéből valamit meglássanak. Ezt pedig azért tette, hogy felkészítse őket a várható megpróbáltatásra, szenvedésére és kereszthalálára. Nem sokkal ezután az esemény után, már egyre többet beszél Jézus a tanítványainak az ő szenvedéséről, de a feltámadásáról is. Ezt azonban a tanítványok nem nagyon értették. Úgy jelent meg a szenvedés gondolata Jézus tanításában, mint egy egyre növekvő baljós árny, amit szerettek volna a tanítványok figyelmen kívül hagyni. Talán azt gondolhatták, hogy ’olyan jó volt rátalálni erre az igaz szeretetre, amely Jézusban van, miért kell ezt elrontani olyan szavakkal, hogy „az Emberfiát az emberek kezébe adják”…’ Miért kellett szenvednie Krisztusnak? Ez pedig magában foglalja azt a kérdést, hogy miért nem lehet egy olyan emberiséget létrehozni, ahol nincs szenvedés? Miért nem lehet az egész emberiséget egyesíteni egy olyan egyetemes vallásban, és egy olyan egyetemes egyházban, ahol nincs szenvedés? Ezek a mai kor legnagyobb kísértései, de ezek megjelennek minden kísértés mögött. Ezért kell lejönni a Tábor hegyéről! Nem önmagában a ragyogás a jó, és nem a szenvedés nélküli jólét a jó. Hanem az Istenben való örök szeretet, az imádság. Az Isten szeretetét pedig meg lehet élni szenvedésben is, lemondásokban, nyomorúságban is, szegénységben is. Isten szeretetét meg lehet élni a mindennapok szürke egyhangúságában is. Isten szeretetét meg lehet élni öregen is, betegen is… És Isten szeretetétől a halál sem szakíthat el minket. A mi legfőbb hivatásunk az imádságban van, és a mi Urunk Jézus Krisztus, a kereszten is imádkozott. Jézus Krisztus a Megváltó. Nem evilági jólétet akar adni. Bármilyen jólét, a bűn valóságában, a Megváltás nélkül: elviselhetetlen lenne. Krisztus Urunk azért szenvedett, mert magára vette bűneink terhét. Krisztus kereszten való kínszenvedésére ezért azzal a hálás szeretettel kell tekintenünk, hogy értünk halt meg a Megváltó, hogy bűneink súlyától megszabadítson minket. Jézus Krisztus Urunk színeváltozása adjon erőt az élet terheinek a viselésére, hogy szenvedéseinkben, megpróbáltatásainkban Krisztus keresztjére tekintve találjunk vigasztalást.

Zámbó Károly atya

NAGYBÖJT 1. VASÁRNAPJA - 2022.03.06.

1./ A nagyböjti idő kezdetén bűnbánatunk kifejezéseként a szentmise végén hamvazás lesz.

2./ A héten a szentmisék

kedd reggel 8 óra,
pénteken délután 5 órakor – előtte ½ 5 órakor keresztút
szombat délután 5 óra
vasárnap ½ 11 óra.

3./ Hétfőn este 6 órakor a Szent Imre házban folytatódik a jegyes oktatás.                         

4./ Csütörtökön este ½ 7 órakor ifjúsági katekézis lesz a Szent Imre templom Filoména termében.

5./ Ne felejtkezzünk meg arról. hogy a nagyböjti idő minden péntekje hústilalmi, tehát böjti nap.

Verőcei Gábor atya, aki a korábbiakban Csepel Belvárosban volt káplán, most Budapest Farkasréti plébános hívei felé az alábbiakban részünkről is olvasható lelkipásztori levelet küldte. Van benne számunkra is eligazító!

Kertész Péter plébános

Kedves Testvérek!

1./ Szabad választások és népszavazás előtt állunk.

Ehhez a témához másként közelít a politika és másként az erkölcsteológia. Az erkölcsteológiai szempontok nem mellőzhetők egy keresztény választópolgár számára, ezért szükségesnek látszik ebbéli tájékozódás.
Szabad választásokról beszélünk. Mit jelent a szabadság?
A szabadság nem kötetlenséget jelent, nem arra való jogot, hogy a személy azt tegye, amire éppen kedve van – vagy amire politikacsinálók ösztönzik (pl. érvénytelenül szavazzon, tépje össze a szavazócédulát, stb). Sajnos, az ember tévesen sokszor így értelmezi szabadságát, és ezért súlyosan kell fizetnie. A szabadság nem jelent belső közömbösséget sem a jó és rossz irányban. Az igazi szabadság elsősorban az a képesség, hogy valaki belső meggyőződéssel, odaadással –  külső befolyásoktól mentesen – szabadon fordul Isten felé. Tudatában van annak, hogy e szabadság birtokában sajátos módon tehet tanúságot hitbeli meggyőződéséről, hiszen amikor egy valláserkölcsi vonatkozású kérdésben kiáll a katolikus tanítás mellett, akkor Isten mellett áll ki.
A szabadság ajándéka azt a nagy feladatot állítja az ember elé, hogy helyesen éljen vele. Érett személyiségre utal az, ha döntésében személyes meggyőződés vezeti, és nem elvakult szenvedély, vagy külső ráhatás. A szabad választás az igazi jó cél elérésére törekszik. (vö. Király Ernő: Keresztény élethivatás, 161)

2./ Két út között kell választani.

Mózes ötödik könyvében arról olvasunk, hogy Isten két utat tárt az ember elé: az élet és a halál, az üdvösség és a kárhozat útját. Aki szereti Istent és megtartja parancsait, az üdvösséget nyer; aki elfordul  Istentől és elcsábul, az a kárhozatra jut. „Életet és halált, áldást és átkot tártam a szemetek elé: válaszd az életet!” (MTörv 30,19)
A szabadság Istentől kapott ajándék, mely mindig a jóra törekszik. A rossz választása nem szabadság, hanem szabadosság. A szabadosság pedig bűn. Szent Jakab apostol írja: „Aki tudna jót tenni, de nem tesz, bűnt követ el.” (Jak 4,17)
A rosszat rossznak kell mondani. Nem lehet a tolerancia álszent álarca mögé bújva kitérni az állásfoglalás elől. Ha a rosszra nem mondok nemet, az nem szabadság, hanem a szabadság elferdítése, azaz szabadosság.
Szent Pál apostol a rómaiknak írt levelében nem hallgatta el a pogányok erkölcsi eltévelyedését, nevezetesen azt, hogy „asszonyaik a természetes szokást természetellenessel váltották fel; a férfiak hasonlóképpen abbahagyták az asszonnyal való természetes életet, egymás iránt gerjedtek vágyra, vagyis férfi férfival űzött ocsmányságot.” (Róm 1,26-27) Mindennek oka az Istentől való elfordulásuk volt. Mert ha nem az isteni kinyilatkoztatásban kapott tanítás irányítja a lelkiismeretet, és az isteni kegyelem nem erősíti meg az akaratot, akkor az emberben túlteng az érzékiség.
Mutatis mutandis – némi változtatással – ma is hasonló helyzetben van az emberiség. Az LMBTQ-ideológia természetellenessége kihívást jelent a keresztényeknek. Ha a keresztény erre nem mond nemet, azzal bűnt követ el. Ez az eltévelyedés az isteni igazsággal ellentétes, s ezért sérti az emberi méltóságot. Azok a szirénhangok, melyek azt sugallják, hogy légy toleráns eme eltévelyedéssel szemben, valójában azt célozzák, hogy ismerd el a bűnt normalitásnak. A bűnös iránt toleránsnak kell lenni – hiszen Isten is türelmes a bűnös iránt – de a bűnnel szemben nem lehetséges a tolerencia. A bűnt nevén kell nevezni. Ez az ember érdeke. Az orvos is elmondja a betegnek, hogy mi a baja, mert csak így tud rajta segíteni.
Fel kell ismerni, hogy a szabadság teremtő erő, a bűn viszont pusztító erő.
A szabadság az életet szolgálja, a bűn a pusztulást. Az isteni útmutatás aktuálisan szól a választóknak:„Válaszd az életet!” (MTörv 30,19)

Farkasrét, 2022. február 27. 

Verőcei Gábor atya

A mi Urunk Jézus Krisztus megkísértése

Jézus Krisztus Urunk megkísértetett a gonosz lélek által. A Jordán folyóban történt keresztelkedése után Jézus a pusztába ment. Ott megkísértette a sátán. Ez az esemény Szent Lukács evangélista írásából kerül felidézésre Nagyböjt első vasárnapján. (Lk 4, 1-13) A megkísértés tényét mind a három szinoptikus evangélium leírja. Máté, Márk, Lukács egyaránt, bár különböző terjedelemben, de leírják. János nem. Miért nem? Talán azért nem, mert János egy nagyon sajátos belső Krisztus-élmény hatása alatt élt, és mire az evangéliumot írta, addigra a keresztény közösségekben az előző három evangélium legfontosabb tanításai ismertek lettek. Ezért János elsősorban talán azt akarta rögzíteni, ami az ő személyes meglátása, és belső tapasztalata volt az evangélium eseményeivel kapcsolatban. Miért fontos Jézus megkísértése? Mert mi magunk is megkísértett emberek vagyunk. Emberi létünkhöz hozzátartozik a megkísértés, mint a gonosz lélek személyes munkája, amellyel Istentől el akar minket szakítani. Ez a kísértés legfontosabb célja, az Istentől való elszakítás, elidegenítés. Az a célja az ördögnek, hogy az ember Istenbe vetett bizalmát megrontsa. Jézus Krisztus teljes Isten, és teljes ember, emberi mivoltában kísértést szenvedett. A három kísértés közül az első Máténál is, és Lukácsnál is az, hogy Jézus a köveket változtassa kenyérré, és így csillapítsa éhségét. Jézus a negyven napos böjt után volt. Azonban éhsége tudatosan vállalt lemondás volt, aminek legfőbb értelme a mennyei Atya iránti szeretetének a megélése volt. Előtte keresztelkedett meg a Jordánban, ahol a mennyei Atya szózata hallatszott: „Te vagy az én szeretett Fiam, benned telik kedvem”. Jézust mindeközben eltöltötte a Szentlélek. Jézus a maga emberségében ezt a meghatározó eseményt mélyítette el, pecsételte meg a böjtölésével. Ezt a belső ünneplést, ezt a meghitt kapcsolatot akarja elrontani a sátán. Nem éppen ez van a mi életünk megrontásának is a mélyén? Hogy nem éljük meg az élet legfontosabb eseményeit a maguk súlya szerint. Történik valami jelentős esemény az emberek életében, és visszatérnek azonnal a hétköznapokba. Vagy lényegtelen dolgokról sokat beszélnek, és közben mindent „kifiguráznak”. A felületes könnyelmű beszéd egy olyan közeget hoz létre, amelyben látszólag nincs súlya a dolgoknak, mert nincsenek jelentős események. Jézus a pusztában valóban megéhezett, de mégsem változtatta a köveket kenyérré. Ehelyett azt mondta: „Nem csak kenyérrel él az ember, hanem minden igével, mely Isten ajkáról való”. (Mózes V. könyve, Második törvénykönyv, 8,3) Az Isten Igéje maga Krisztus. Ő maga az a Megtestesült Ige, aki Isten ajkáról van. Olyan értelemben van Jézus Krisztus Urunk az Isten ajkáról, hogy őbenne mondta ki önmagát az Isten. A kövek kenyérré változtatásának kísértése az, hogy alakítsa az ember – akár gondolati szinten is – a világot a saját igényei, éhségei szerint, már amiről azt gondolja hogy erre vagy arra van szüksége. Pedig szüksége az embernek az Isten Igéjére van, aki maga Krisztus. Az első parancs megsértése van a kísértés mélyén. Miközben ugyanis azon munkálkodnánk, hogy a világot az igényeink, hamis szükségleteink szerint alakítsuk, már öntudatlanul is hódolnánk az evilág fejedelmének. Ebben az első kísértésben már ott van burkoltan a másik kettő: hogy a gonosz lelket imádja az ember istenként, és hogy a gonosz lélek szavára esztelenül kísértse az Istent. Ma, amikor a háború réme fenyegeti Európát és a világot, kérjük Istent, óvjon meg minket a kísértésektől. Ha pedig mégis megengedi, hogy kísértést szenvedjünk, akkor helyt tudjunk állni azzal a tudattal, hogy egyedül a világot teremtő Isten a Mindenható. Egyedül Istent imádjuk, és neki szolgálunk. Isten minket üdvözíteni akar: ezért küldte el egyszülött Fiát a mi üdvözítésünkre, és megváltásunkra. Ezzel a gondolattal kezdjük meg a Nagyböjtöt, a lemondás időszakát, hogy ezáltal is megéljük, hogy Isten Igéjével akarunk élni.   

Zámbó Károly atya

ÉVKÖZI 8. VASÁRNAP - 2022.02.27.

1./ A mai nap templom perselyadományaival a katolikus oktatási és nevelési intézmények munkáját segítjük az országosan gyűjtéshez csatlakozva.

2./Kedden reggel 8 órakor szentmise.

3./Szerda – HAMVAZÓ  SZERDA - A NAGYBÖJTI IDŐ KEZDETE.

Ferenc pápa felhívásához csatlakozva e böjti nap imanap a békéért.”Szenteljük magunkat az imádságnak és a böjtnek, kérve Szűz Máriának, a Béke Királynőjének közbenjárását

E szigorú böjti napon tartózkodunk a húsételek fogyasztásától. 18 és 60 év között pedig csak háromszor étkezhetünk egyszeri jól lakással.
A nagyböjti idő pénteki napjain is hústilalmi napok, tartózkodunk a húsételek fogyasztásától.

Hamvazó szerdán délután 5 órakor lesz szentmise – hamuszenteléssel és hamvazással.

4./ Csütörtökön este ¾ 7 órakor a Szent Imre közösségi házban felnőttek katekézise lesz.

5./ Első pénteken délután ½ 5 órakor keresztutat imádkozunk, majd 5 órakor szentmise. Így lesz ez a nagyböjti idő minden pénteki napján, kivéve a lelkigyakorlatra eső pénteki alkalmat.

6./ A szombati 5 órai és a jövő vasárnapi ½ 11 órai szentmisék végén is lesz hamvazás.

7./ A Vírus járvány miatt már két éve nem volt nagyböjti lelkigyakorlat.
Ez évben március 17, 18 és 19. napjaiban – csütörtök, péntek és szombat a Szent Imre téri Kisboldogasszony templomban– az esti 6 órai szentmisék keretében tartunk lelkigyakorlatot, melyre hívjuk és várjuk a királyerdei híveket is.
A lelkigyakorlatot SZLÁBY TIBOR ATYA pestszenterzsébeti plébános tartja.

8./ A lelkigyakorlat napjai is alkalmat biztosítanak a nagyböjti szentgyónásaink végzésére.

9./ Nem volt lehetőségünk a  BETEGEK SZENTSÉGÉNEK templomi kiszolgáltatására sem. Ezt március 26-án, szombaton délután a 4 órakor kezdődő szentmise keretében szeretnénk megtartani ugyancsak a Kisboldogaszony templomban.

Ezen alkalmak előre jelzése már magába foglalja, hogy
- március 18-án, pénteken itt nem lesz sem keresztút, sem szentmise
- március 19-én és március 26-án is elmaradnak e templomban a szombati elővételezett szentmisék.

De március 25-én, Gyümölcsoltó Boldogasszony napján lesz 5 órakor szentmise.

10./ A napok időjárása végre megengedte a Szent Imre közösségi háznál a tetőcserép cseréjét, mely reményeim szerint a hét folyamán be is fejeződnek. Ezt követően a szükséges javításokat is elvégzik itt a Királyerdei templomnál.

Kertész Péter plébános

Krisztusi emberré kell válnunk!

Szent Lukács evangéliumából folytatódik Jézus Krisztus Urunk tanításának a megismertetése. Ez a tanítás mindig új, és mindig aktuális. Látszólag sokféle téma van a vasárnapi szakaszban összefoglalva. (Lk 6, 39-45) Azonban a gyökere mégis egy: Krisztusi emberré kell válnunk. Krisztus követőjévé kell válnunk. A „nem nagyobb a tanítvány a mesterénél” – mondás erre vonatkozik. A ’keresztény’ szó azt jelenti, hogy Krisztusi ember, görögül Christianoi. Jézus Krisztus Urunknak – a tanítványokkal szembeni világos követelménye, hogy olyanokká legyenek mint Ő. Azonban megkérdezhetjük, hogy mit jelent ez a gyakorlatban? Hogyan lehet ezt megvalósítani a mindennapi életben? Ha Jézus Krisztus Urunk harmincéves, ma azt mondanánk, fiatal emberként élt és tanított, akkor hogyan váljon Krisztusivá a nyolcvan éves idős férfi, vagy asszony? Hogyan váljon Krisztusivá a 20 éves fiatalember, vagy fiatal leány, vagy a gyermekét váró fiatal kismama, vagy a tízéves iskolás gyermek? Hogyan tudunk a mi saját életünkben Krisztusivá válni? Úgy, ha nem a járulékokra figyelünk, hanem a lényegre. Krisztus életét a lényegben kell megragadnunk. De akkor meg kell kérdeznünk: mi a Krisztus életének a lényege? Az, ami nem függ ideig tartó dolgoktól, ami nincs alávetve semmilyen változásnak. Jézus Krisztus Urunk, aki teljes Isten és teljes ember, de létének a lényege csak az lehet, ami felette áll az időnek és térnek, ami mentes minden változástól, és nem is változtatható. Krisztus életének a lényege: a mennyei Atyával való örök szeretet-kapcsolat. Ez a szeretet-kapcsolat a Szentlélekben van. Örökkévaló és lényegi ez az örök szeretet: az Atya, a Fiú és a Szentlélek örök szeretete. A „Krisztusiság” lényege számunkra, hogy ebbe az örök szeretetbe helyezzük az életünket. Ezt pedig csak Krisztus által tudjuk megtenni, aki ezt a szeretetet hozta el nekünk: ezért lett emberré a Fiúisten, ezért testesült meg az Isten örök Igéje; hogy az Atya, a Fiú, és a Szentlélek örök szeretetében részesítsen minket. (Ez nem ellentmond annak, hogy a bűn miatt, mint Megváltó jött el Isten örök Igéje, hanem erősíti azt, hiszen ahhoz, hogy Isten az ő örök szeretetében tudja részesíteni az embert, ahhoz előbb meg kell kellett váltani a bűntől; mert a megváltott ember tudja Isten szeretetét befogadni. Az Megtestesülés hagyományos, tomista értelmezése, miszerint a Megtestesülés a Megváltás miatt történt, és az ún. ferences iskola értelmezése, miszerint a Megtestesülés a bűn nélkül is megtörtént volna, nem mond ellent egymásnak, hanem erősíti egymást, mert ugyanarra az igazságra két különböző szempont alapján tekint. A hagyományos, tomista értelmezés a Megváltást veszi alapul, az ún. ferences iskola pedig a Teremtést. De a „ferences iskola” értelmezése ráépül a hagyományos értelmezésre, mivel a Megváltást elutasító ember számára a Teremtés nem lesz világos, hanem sötét marad, és ezért nem tudja a Megváltást elutasító ember a saját identitását a Teremtés alapján levezetni, úgy, mint a Mindenható Isten egyszeri, és egyedi teremtménye: akit az Isten: személyét, az „én”-jét tekintve a semmiből teremtett.) Krisztus, az emberré lett Fiúisten, a Megtestesült Ige, az Isten örök szeretetében részesít minket. Így értelmezhető az evangéliumi szakasz többi része, Jézus kijelentései a jó és rossz fáról. Istentől elvonatkoztatva nincs jó és rossz, az a „jó” ami közvetlenül Istenhez kapcsolódik. („…senki sem jó, csak egyedül az Isten…”/Mk 10, 18/) A jó fa: az Istenben élő ember, akinek cselekedetei jó gyümölcsöt hoznak. Ez a jó gyümölcs: az Isten iránti szeretet növekedése. Az Istenben élő ember elsősorban önmagába tekint, bűneit megbánva, és bűnért ezzel együtt figyelmeztet: nem elítélve a bűnös embert, de világosan megnevezve, és Isten szerint megítélve magát a bűnös cselekedetet! A Krisztus által Istenben élő ember nem fog mást félrevezetni, hogy együtt essen gödörbe azzal, akit félrevezetett. Krisztusban megalapozott életünket mindannyiunknak, mindennap meg kell újítanunk. Ezért fontos a naponta végzett lelkiismeretvizsgálat, és a bűnbocsánat szentségéhez való rendszeres járulás. A bűnbocsánat szentségében Isten maga tisztít meg minket, ha töredelmesen eléje járulunk. „A szív bőségéből szól a száj.” Az a hivatásunk, hogy életünket Isten szeretete áthassa, és cselekedeteinken, és beszédünkön keresztül is az Isten szeretete nyilvánuljon meg.  

Zámbó Károly atya

ÉVKÖZI 7. VASÁRNAP - 2022.02.20.

1./ A héten a szentmisék a szokott napokon és időpontokban:
kedd reggel 8 óra,
szombat délután 5 óra
vasárnap ½ 11 óra.

2./ Hétfőn este 6 órakor a Szent Imre házban folytatódik a jegyes oktatás.

3./ Csütörtökön este ½ 7 órakor ifjúsági katekézis lesz a Szent Imre templom Filoména termében.

4./ A jövő vasárnap országos templomi gyűjtés lesz a katolikus oktatási és nevelési intézmények támogatásához.

Kertész Péter plébános

Az ellenség szeretete

Szent Lukács evangéliumából a vasárnapi szakasz: az ellenség szeretetének a Jézusi parancsa. (Lk 6, 27-38) Jézus parancsa, hogy „Szeressétek ellenségeiteket!” értelmezésre szorul. Azt kell világosan látni, hogy ki az, aki ezt parancsolja. A magyarázatok ezzel az evangéliumi részlettel kapcsolatban megegyeznek abban, hogy Jézus úgy beszél, és úgy ad parancsokat, mint a mennyei Atya fia. Ez a tanítás – Máténál a hegyen van (vö. ’Hegyi beszéd’), Lukácsnál pedig a szombatról szóló vita, a „szombati kalásztépés”, és „szombati gyógyítás”  (Lk 6, 1-11) után, amely eseményeknek a központi kérdése az, hogy ki az Emberfia, ki Jézus, aki Ura a szombatnak? A válasz az, hogy Jézus nem egyszerűen egy reform alapján értelmezi a Tórát, nem egy „reformista” tóraértelmező tanító, hanem önmagát helyezi a Tóra helyébe. Ezt jelzi az a formula, hogy „Mózes azt mondta a régieknek, és pedig ezt mondom nektek”. Jézus tehát a mennyei Atya fia, aki az Isten örök Igéje, mintegy beteljesítője annak a kinyilatkoztatásnak, amely Mózes közvetítésével valósult meg, ilyen értelemben a Tóra ő maga, mint az Isten Igéje. (vö. Joseph Ratzinger - XVI. Benedek: A Názáreti Jézus, Szent István Társulat 2007. 103. o.) Amikor Jézus az ellenség szeretetét parancsolja, akkor abban a mennyei Atya szeretete jelenik meg. Az Isten örök szeretete van e mögött a parancs mögött, Isten pedig napját jókra és gonoszokra egyaránt felragyogtatja. Ugyanakkor meg kell kérdezni, hogy mit jelenthet a keresztény ember életében az ellenség szeretete? Elsősorban azt, hogy imádkozunk értük. „Áldjátok azokat, akik üldöznek” – mondja Jézus. De semmiképpen nem jelenti azt, hogy az életét védő, hitét és erkölcseit védő keresztény embernek ne kellene védekeznie az ellenségei ellen. Világosan kell látni, hogy az ellenség szeretete nem jelenthet lelki, és szellemi értelemben kapitulációt az ellenség előtt. Nem jelentheti azt, hogy magunkévá kell tenni ellenségeink „narratíváját” – ahogy ma mondanák. Nem jelenti semmiképpen azt az ellenség szeretete Jézus parancsa szerint, hogy követnünk kell ellenségeink szavait és sugallatait, melyek a romlásba, a lelki és testi pusztulásba vezetnének minket. Az ellenség szeretete azt jelenti, hogy imádkozunk ellenségeinkért, de a megtérésükért, az üdvösségükért. Ebből következik az, hogy az ellenség szeretetének a parancsa csak az emberekre vonatkozik. A gonosz lelket, gonosz lelkeket(ördögöket), és démonokat nem kell, és nem is szabad szeretnünk. A gonosz lélek, gonosz lelkek, és démonok nem üdvözülhetnek, mivel életük egy aktus, és amikor Isten megteremtette őket, eredetileg jónak, abban a pillanatban döntöttek Isten ellen, és elkárhoztak, üdvözülésükért imádkozni ezért értelmetlen lenne. A szeretet parancsa kizárólag az Istenre és az emberre, az embertársra vonatkozik. (vö. Mt 22, 34-40; „Kérdés a főparancsról”) Amikor a szent angyalokat tiszteljük, és szeretjük, akkor azt nem azért tesszük, mert az angyalok úgy felebarátaink mint az emberek, hiszen az angyalok egészen más létmódban élnek. Hanem a szent angyalokat, üdvözült szellemi lényeket kifejezetten az Istenhez tartozásuk miatt tiszteljük és szeretjük. A szent angyalok tehát olyan értelemben, mint az embertárs, nem felebarátaink, hanem az Isten előtti hódolatban, az Isten-imádásban lehetnek társaink. Az ellenség szeretete tehát kizárólag emberre vonatkozik. Az ellenség elleni védekezés kötelessége a keresztény embernek, különösen lelke védelmében. Ugyanakkor mégsem átkoznia kell az ellenséget, hanem imádkozni érte, áldást mondani rá, a megtéréséért, kell imádkozni, a halott ellenség esetében pedig a lelki üdvéért kell imádkozni.  

Zámbó Károly atya

ÉVKÖZI 6. VASÁRNAP - 2022.02.13.

1./ A héten a szentmisék a szokott napokon és időpontokban:
kedd reggel 8 óra,
szombat délután 5 óra
vasárnap ½ 11 óra.

2./ Csütörtökön este ¾ 7 órakor felnőttek katekézise lesz a Szent Imre közösségi házban.

Kertész Péter plébános

Isten a boldogság forrása

Lukács evangéliumából való a vasárnapi evangéliumi szakasz (Lk 6, 20-26), mégpedig a Boldogság-mondásoknak nevezett rész, amely Szent Lukács evangélistánál némileg más megfogalmazásban szerepel, mint Máténál. A boldogság mondásokhoz itt csatlakozik a négy „jaj” – mondás. A négy „boldogság”, és a négy „jaj”  alapgondolatát szeretném röviden megvizsgálni. Az alapgondolat az, hogy egyedül Isten a boldogság forrása. Nem azért van annyi boldogtalanság, mert az emberek elhagyták Istent? Az Isten azért lehet a boldogság forrása, mert önmagában is boldog. Isten nincs egyedül, hanem három személy: az Atya, a Fiú, és a Szentlélek. Isten öröktől fogva van, és ez azt is jelenti, hogy egy egész örökkévalóságot volt úgy is, hogy nem teremtett. De amikor teremtett, akkor sem azért teremtett, mert szüksége lett volna bármely teremtményére. Hiszen, ha Istenben bármilyen függés, szükségszerűség lenne a teremtményei irányában, akkor hogyan lehetne azt mondani, hogy Isten szeretete tökéletesen önzetlen szeretetet? Istenben szeretet van, és ezért tudja szeretni a teremtményeit is, és olyanná teremtette az embert, de az angyalokat is, hogy személyek, egyszeri, és megismételhetetlen, felcserélhetetlen személyek, akik tudnak szeretni, és akik tudnak szeretetet elfogadni. A személyes teremtmények szerethetnek, és szerethetők. A hiteles szeretet az, amely a maga egyediségében ragadja meg azt, akit szeret. A hiteles szeretet a létének a gyökerénél ragadja meg a szeretett személyt. Ennek a szeretetnek Isten a forrása. Ez a szeretet tesz boldoggá. Ezért nem lehet emberekben keresni a boldogságot. Ha valaki a boldogságát a másik emberben keresi, olyan terhet rak rá, amelyet nem tud hordozni. Az emberi közösségeknek, elsősorban a családoknak, házaspároknak is: a boldogságot Istenben kell megtalálni. A boldogság mondások azt tárják elénk, hogyha valaki megtalálta Istenben a boldogságot, akkor az élet megpróbáltatásai nem teszik boldogtalanná. Az élet megviselhet minket. Szomorúságaink, szenvedéseink lehetnek, és vannak is az életünkben, de Istenben élve nem vagyunk boldogtalanok. Jézus Krisztus maga hozta el nekünk az Isten országát, saját magában. A „tiétek az Isten országa” kifejezés itt önmagára vonatkozik: Őbenne van jelen teljesen az Isten, mert Ő teljes Isten, és teljes ember. A „boldogság” azokra vonatkozik, akik lehetnek szegények, lehetnek szomorúságaik, szenvedhetnek üldöztetést, kigúnyolást Krisztusért, aki az Emberfia (Lk 6,22), de mégis boldogok, ha Isten uralmában vannak. A „jajok” azokra vonatkoznak, akik nem élnek az Isten uralmában, nem is akarnak Istennel élni. Ők bírhatnak akármilyen javakkal, mégsem boldogok. Igen, arról szól ez a példa, hogy nem a dolgok, nem a javak, de még csak nem is a „szellemi javak”, talán meg lehet azt a kijelentést is kockáztatni, hogy még csak nem is önmagukban a „lelki értékek” boldogítanak, csak az Istennel való személyes kapcsolat, az Isten-imádás, az Istenben való élet. Ez az Élet azonban Krisztusban van, és Őáltala lehet meg bennünk is. 

Zámbó Károly atya

ÉVKÖZI 5. VASÁRNAP - 2022.02.06.

1./ Szent Balázs e heti ünnepét követve a szentmise végén a Balázs áldásban kérjük a vértanú püspök közbenjárását a torokbaj és minden más betegséggel szemben.

2./ Hétfőn kezdődik a Szent Imre közösségi házban este 6 órakor a jegyesek felkészítése az ez évi házasságkötésekre.

3./ Csütörtökön este ½ 7 órakor ifjúsági katekézis lesz a Szent Imre templom Filoména termében.

4./ Péntek a lourdesi jelenés emléknapja. Este 6 órakor a Szent Imre templomban erre emlékező ünnepi szentmise, majd annak végén a Lourdesi Miasszonyunkat köszöntő litánia.
5./ Szombaton 5 órakor, vasárnap ½ 11 órakor szentiséink.

Kertész Péter plébános

MEGHÍVÁS

Amikor az apostolok meghívásáról gondolkodunk (Lk 5, 1-11), először is azt kell tudatosítani, hogy ki az, aki meghív. Maga az élő Isten! Jézus Krisztus Urunk által Isten szólt az emberhez. Isten szava hívta el ezeket az egyszerű halászokat, egyszerű embereket. Ezeknek az embereknek az életük ott zajlott a tó mellett, a „Tibériás tava” mellett. Családjuk körében éltek, munkájuk hétköznapi kellékeivel keresték kenyerüket. Ugyanakkor volt a lelkükben egy nagy fogékonyság Istenre. Minden szombaton ott voltak a zsinagógában, hallgatták az Isten igéjét, és ők maguk is imádkoztak Istenhez, aki egyedül az Úr, ő alkotott mindent, rajta kívül nincs más Isten. Jézus megszólította őket, miután egész éjszaka nem fogtak semmit. Pedig ismerték szakmájuk törvényszerűségeit, tudniuk kellett, hogy mely órában hol vannak halak a tóban. Ez a tó, amit Galileai tengernek is neveznek, vagy Genezáreti tó néven is emlegetnek, 14 kilométer széles, és 21 kilométer hosszú. Ugyanakkor viszonylag mély, 25 méter átlagmélységű, de legmélyebb pontján a 43 méter mélységet is eléri. („Evezz a mélyre” mondta Jézus Simonnak.) A mélysége miatt nem lehetett könnyű a halászat, ugyanakkor mégis rendkívüli lehetett, amikor Simon és testvérei egész éjszaka nem fogtak semmit. Majd Jézus szavára mégis kivetették a hálót, és az tele lett halakkal. Ennek a csodának a hatására Simon megrendült, és azt mondta: „Menj el tőlem, mert bűnös ember vagyok!” Miért mondta ezt Simon, a későbbi Péter? Mert a csodálatos halfogás által megérintette őt az Isten ereje. Megérezte Jézusban, Jézus által Isten jelenlétét. Nem valószínű, hogy ezt konkrétan akkor szavakba öntve meg tudta fogalmazni, hogy: Jézus Krisztus teljes Isten, és teljes ember. De érezte, hogy Jézusban valamilyen eddig soha meg nem tapasztalt módon van jelen az Isten. Hogy mit érezhetett, pontosan a szavaiból következtethető. Egészen egyszerűen, egészen hétköznapian indul a történet: halászni mentek a tóra. Semmit sem fogtak. Ez meglepő lehetett. És miután Jézus szavára kivetették a hálót, és az teli lett halakkal, nem azt mondja, hogy: „sikertelen voltam, sikeres lettem”; azt sem mondja, hogy „köszönöm Uram, a segítségeddel eredményes lettem”; hanem azt mondja: „Menj el tőlem, mert bűnös ember vagyok!” Ez megrendülés. Nem éppen ez hiányzik nagyon sokszor a mai keresztények életéből? Sok mindent kérünk Istentől; amikor teljesül, tovább lépünk. De nem inkább arra lenne szükségünk, hogy az Isten ereje átvérezze az életünket? Jézus a csodálatos halfogás után mit mond Péternek? „Ne félj! Ezentúl emberhalász leszel.” Amit Péter átélt, azt ma úgy mondanánk, hogy Isten-élményt élt át. Pedig önmagában az, hogy egyszer teljesen sikertelen, utána pedig sikeres volt a halfogásban, nem változtatta volna meg az életét. De Krisztus személyes ereje, Krisztus személyes jelenléte megváltoztatta Péter életét. Jézus kiragadta Pétert addigi életének hétköznapi keretei közül, és valóban „emberhalásszá” tette. Halászhálója az Egyház, keresztségünk által minket is meghívott Jézus: kiragadott a halálból az életbe, a sötétségből a világosságba.

Zámbó Károly atya

Kép: Duccio di Buoninsegna: Csodálatos halfogás

ÉVKÖZI 4. VASÁRNAP - 2022.01.30.

1./ A héten több alkalommal lesz szentmise – kedden reggel 8 órakor.

2./ Szerda Gyertyaszentelő Boldogasszony ünnepe. Délután 5 órakor a szentmise keretében gyertyaszentelés.
Aki szeretne saját célra gyertyát szenteltetni, hozza el magával.

3./ Péntek – első péntek – 5 órakor szentmise majd Szentségimádás.

4./ Szombaton délután 5 órakor, vasárnap ½ 11 órakor a szokott szentmisék.

5./ Csütörtökön este ¾ 7 órakor a Szent Imre közösségi házban a felnőttek katekézise.

6./ Az idei évben templomi házasságra készülők jegyes oktatása február 7-én, hétfőn este 6 órakor kezdődik ugyancsak a Szent Imre közösségi házban.

Kertész Péter plébános

Názáretben Krisztust elutasították

A vasárnapi evangéliumban folytatódik Jézus Krisztus Urunk bemutatkozása a názáreti zsinagógában. (Lk 4, 21-30) Ami az előző vasárnap utolsó evangéliumi verse volt, az most az első: „Ő pedig elkezdett hozzájuk beszélni: ’ma beteljesedett ez az írás a ti fületek hallatára’”. Ezután a názáretiek rádöbbennek arra, hogy ez a Názáreti Jézus, az ács fia, akiről tudják, hogy kicsoda. Hogyan mondhatja önmagáról, hogy „beteljesedett az írás”. Erre nagy haraggal megragadták, és kivonszolták a városon kívülre, hogy letaszítsák a hegyről. Ez a hegy ma is látható, a Letaszítás hegyének nevezik. Azonban nem taszították le Jézust, hanem áthaladt közöttük. Még nem jött el az ideje annak, hogy Jézus az életét adja értünk, ezért nem tudták megölni. Ezt csodálatos eseménynek kell tekinteni. Ugyanis, ha megnézzük azt a hegyet, láthatjuk, hogy oda az út több óra is lehetett, míg olyan helyre értek, ahol le tudták volna taszítani Jézust a sziklás hegyoldalon. Ez rámutat arra, hogy ha Isten nem engedte volna, akkor nem tudták volna Jézust keresztre feszíteni sem. Amíg Isten nem engedte, addig nem tudták Jézust letartóztatni, bántalmazni, és megölni. Ez rámutat arra az igazságra, hogy Jézus Krisztus Urunk keresztáldozata, önkéntes áldozat a mi üdvösségünkért. Jézus Krisztust Názáretben elutasították. Ma egy olyan civilizációban élünk, amely Jézus Krisztust elutasítja, pontosabban fogalmazva, a Názáretben végbement elutasítás kiterjedt az egész világra. Azt gondolja a mai ember, hogy mindent tud Jézusról. Ezért elzárja önmagát Krisztus igazságától. Az üdvösség azonban Krisztusban van. Ő az Ige, aki bennünk is megszólal. Nem elutasítanunk kell Jézus Krisztust, mint a názáretiek, hanem befogadni, és felfedezni önmagunkban. Meg kell találni Jézust a történelemben, de meg kell találni önmagunkban is, mint az Igét, aki által, és akiben teremtve lettünk. Megtapasztalhatjuk, hogy egy a Krisztus: ugyanaz, mert azonos önmagával. Beteljesedett az Írás Krisztusban. Őáltala a mi életünk írása is beteljesedik: az a szeretet, amellyel Isten megteremtett minket, amely szeretettel a semmiből életre hívott minket, beteljesedik létünk által, és Isten akarata az, hogy beteljesedjék üdvösségünk, és örök boldogságunk által is.

Zámbó Károly atya

Fotó: Papp Tamás

ISTEN IGÉJÉNEK VASÁRNAPJA - 2022.01.23.

1./ A mai vasárnap fejeződik be a Keresztény egységhét.
Szent II. János Pál pápa így gondolkodik erről:
„A keresztények egysége végeredményben csak a Szentlélek ajándéka lehet!”

2./ Ferenc pápa a keresztény egységhét zárására hirdette meg az Évközi 3. vasárnapra, a mai napra ISTEN IGÉJÉNEK vasárnapját.

3./ Csütörtökön az esti szentmise után ifjúsági katekézis lesz A Szent Imre téri templomban.

4./ Várom a jegyesek jelentkezését még január hónapban, akik ez évben szeretnének egyházi házasságot kötni.

A jegyes oktatások február 7-én kezdődnek, melyre a jelentkezettek értesítést is fognak kapni.

5./ A iskolákban a hitoktatást végző segítőimen keresztül kérem és várom azok jelentkezését, akik a keresztség szentségét szeretnék felvenni, ami eddig náluk elmaradt.

Ugyan így kérem azok jelentkezését, akik első szentáldozásra és bérmálásra szeretnének felelősségteljesen készülni.

6./ A héten a miserend a megszokott:
kedden reggel 8 óra
szombaton délután 5 óra
vasárnap pedig ½ 11 óra.

Kertész Péter plébános

AZ ÍRÁS BETELJESEDETT

Az írás beteljesedett: Krisztusban. Jézus Krisztus Urunk személyében, és Jézus Krisztus Urunk művében. A személyében, mert őbenne maga Isten jött közénk. (Lk 1, 1-4; 4, 14-21)  Az emberi lét csúcspontja, végső célja, és beteljesedése, hogy Isten maga jött el emberként közénk. Az Isten örök igéjének a megtestesülésében teljesedett be az írás, mert ebben teljesedett be az egész emberi történelem, mert ebben teljesedett be maga az ember. A mi emberi történelmünk, de a mi személyes beteljesedésünk is: Krisztusban van. Ez egy lét általi beteljesedés; az emberi létünk teljesedik be Krisztusban, nem egyik vagy másik cselekedetünk. Ezért a lét előbbre való, mint a cselekedet. Mondhatnánk erre, hogy a teremtés, amellyel Isten megteremtett minket, az cselekedet volt… Igen, de megelőzte ezt Istennek a léte, az örök léte. Nem időben, hanem létrendileg, hiszen az időbeliség, az egymásutániság ilyen értelemben a teremtéstől kezdve van. Amikor a názáreti zsinagógában ez a 33 éves fiatalember, az ács fia, Jézus, felolvasásra jelentkezett, és felolvasta Izajás próféta könyvének részletét, azt önmagára értelmezve kijelenti: ma beteljesedett az Írás. Ebben a beteljesedésben mi is ott vagyunk. Nem időbelileg, de létrendileg ott vagyunk, a világtörténelemben élő összes emberrel együtt, jókkal és gonoszokkal, megtérőkkel, önmagukba fordulókkal, és megátalkodottakkal, gonosztevőkkel és áldozataikkal, üdvözülőkkel és örökre elkárhozottakkal. Krisztusban jelen van az egész teremtés, és a teremtés végső értelme. Isten senkit sem vet el, senkinek a létét nem vonja vissza, ezért van kárhozat: az Istent végleg elutasító lelkek örök gyötrődéseként. Ugyanakkor mi emberek: meg tudunk térni, mert életünket pillanatokként éljük, nem egyszerre. Számunkra ezért van megváltás, ami nincs a bukott angyalok számára… Mi meg tudunk térni, mi igent tudunk mondani Istenre, igent tudunk mondani Krisztusra. A magyar történelem legszebb, legnemesebb cselekedetei az Isten igenléséről tanúskodnak. Akik életáldozatukat bemutatták a Magyar Nemzetért, Istent tartották szemük előtt, ezért tudták a hazát, és családjukat is védeni. Nekünk magyaroknak a megtéréshez nem kifelé kell nézni, hanem lelkünk, és történelmünk mélységébe. Őseink példájára kérjük Nagyasszonyunk segítségét nemzetünkért, jövőnkért, helytállásunkért.

Zámbó Károly atya

ÉVKÖZI 2. VASÁRNAP - 2022.01.16.

1./ A mai vasárnappal kezdődik a Keresztény egységhét.

A jelenlegi „korlátolt” helyzetben itt Csepelen
- kedden a Károli Gáspár utcai református közösségnél,
- szerdán a Béke téri Jézus Szíve templomban,
- csütörtökön a Királyerdei református közösségnél,
- pénteken pedig görög katolikus templomban
lesznek este 6 órakor az imatalálkozók.

Ferenc pápa a jövő vasárnapot, az Évközi 3. vasárnapot jelölte meg az elmúlt évben ISTEN IGÉJÉNEK VASÁRNAPJÁRA, hiszen Isten üzenete a Szentíráson keresztül minden Krisztus-hívő közösségnek szól.

2./ A hét szentmiséi a szokott időpontokban.

3./ Várom azon jegyeseknek jelentkezését még január hónapban, akik ez évben szeretnének egyházi házasságot kötni.

Kertész Péter plébános

A kánai menyegző csodája

Jézus Krisztus Urunk a galileai Kánában tette első csodáját: a vizet borrá változtatta egy menyegzőn. Mit jelent ez számunkra? Azt, hogy az Isten Fia a világba jött. (Jn 2, 1-11) Isten nem szeretetlen. Nem ellenkezik az Istennel a jókedv, ha tiszta szándák van mögötte. Egy ifjú pár fogadott egymásnak örök hűséget. Ezt szentelte meg Jézus az Isteni csodájának a jó és ízletes borával. Nem valami bűnös, részeg tivornyát emelt Jézus ezzel a tettével, hanem az odaadásnak, a hűségnek, és az élet továbbadásának menyegzős ünnepét emelte Jézus szeretetének, kedvességének ízletes borával. Ebben meg kell látnunk azt, hogy nem annyira a bor az érték, hanem Jézus jelenléte. Meg kell kérdeznünk: mennyire van jelen Jézus az életünkben? Nyilván azért volt ott Jézus a kánai menyegzőn, mert meghívták. Merjük-e Jézust meghívni az életünkbe? Merjük-e Jézust meghívni életünk fő eseményeire? Mi magyarok vagyunk. Nézzük meg tehát, hogy éltek a legnagyobb, legjelentősebb magyarok. Nézzük meg, és vizsgáljuk meg, hogy a magyar történelem legnagyobb alakjainak az életében ott volt-e Krisztus. Amikor a magyar ember megszületett, szülei Istennek adtak hálát, és születése után rögtön megkereszteltették. Ezzel Isten gyermekévé is tették, és Krisztus megváltó kegyelmének a részesévé. Amikor felcseperedett, megismerkedett a hittel, és a Krisztusi élet növekedett benne. Házasságát az Isten színe előtt kötötte, mert a szerelem nem volt elválasztva az örök hűségtől, és az élet továbbadásának a feladatától. Mivel a magyar ember nem választotta el azt, ami az Isten elgondolása szerint egybetartozik, ezért nem volt akadálya annak, hogy az Isten jelen legyen az életében. Halála előtt a magyar, Istennel kiengesztelődve készült fel utolsó útjára, és élete utolsó pillanatában is megköszönte Krisztusnak a Megváltás kegyelmét, amelyet kereszthalála által szerzett meg. Krisztust befogadni, és Krisztus szerint élni; a legszebb, legnagyobb dolog, amit az életben megtehetünk. Éppen ezért Krisztust befogadni, és Krisztus szerint élni, egyúttal a legszebb, legnagyobb magyar hazafiság is, amit Magyar Nemzetünk legnagyobb fiainak a példája elénk állít. A kánai menyegző borának lehet örülni, hiszen ezért adta Krisztus: az örömért. De látni kell, hogy a kánai menyegző legnagyobb értéke mégsem a bor, hanem Krisztus jelenléte. Az ajándékozó mindig értékesebb, mint maga az ajándék. Ugyanakkor látni kell azt is, hogy Jézus Krisztus Urunknak ez a gesztusa előképe annak, amikor a borban már önmagát adta. Ez az utolsó vacsorán volt. Az ajándékozó, és az ajándék ott már egybeesett, Jézus önmagát adta oda. Ez az önátadás már a keresztáldozat elővételezése, mert Jézus vérét kiontották. Amikor ezt a kiontott vért magunkhoz vesszük, életünk legmélyére fogadjuk Krisztust. Bűnbánatot tartani azért tudunk, mert Krisztus kiontott vérében nyernek bűneink bocsánatot. A halállal szembenézni azért tudunk, mert Krisztus meghalt értünk a kereszten, és vérét ontotta értünk. De Krisztus testének és vérének a misztériuma által már megkezdődik bennünk a feltámadott élet, mert mi már a feltámadott Krisztust fogadjuk az életünkbe. Gondolkodjuk, és elmélkedjünk a kánai menyegző csodájáról, de annak fényében, hogy életünk teljessé, értelmessé Krisztus által válik, ha engedjük, hogy életünkben jelen legyen az Úr Jézus Krisztus.  

Zámbó Károly atya

URUNK MEGKERESZTELKEDÉSE - 2022.01.09.

1./ A mai vasárnap mindannyian emlékezzünk saját keresztségünkre, mely bennünk is az istengyermeki élet kezdetét jelentette.

Megkezdődik az évközi idő – annak tudatos lelki megélése, hogy Jézusban velünk az Isten.

2./ Szentmiséink a héten a szokott rendben –
- kedd 8 óra
- szombat délután 5 óra
- vasárnap ½ 11 óra.

3./ Csütörtök este a Belvárosban a szentmise után ifjúsági katekézis.

4./ Várom azoknak a jegyeseknek jelentkezését, akik ez évben szeretnének templomi házasságot kötni. A jegyes oktatások február hónapban kezdődnek.

Kertész Péter plébános

VÍZKERESZT

Keresztény életünk középpontjában áll Jézus Krisztus személye. Jézus Krisztus Urunk, aki ugyanaz tegnap, ma és mindörökké, ő van életünk középpontjában, hiszen benne lettünk teremtve, benne lettünk az Isten által elgondolva. Jézus jelentősége, mint történelmi személy, abban áll, hogy jelentősége van a ma számára. És ez a jelentőség alapvető és egzisztenciális, mert az emberi létünk legmélyére hatol. A történeti Jézusnak azért van jelentősége, mert az aktuális, a mában jelenlévő Jézusnak van számunkra, és minden ember számára elsősorban jelentősége. Jézus az, aki elsősorban választ tud adni arra a kérdésre, hogy ki az ember, mit kell tennie, és miben, helyesebben kiben remélhet. Jézus ad erre választ, sőt parancsolja, és meghatározza ezt. De éppen ezért kell tovább kérdeznünk: honnan kapta a hatalmat Jézus, hogy mindezt meghatározza? Miért hiszünk Jézusnak, éppen neki, és nem másnak? Vízkereszt ünnepe erre ad választ. Jézus Istentől kapta a hatalmat, őáltala maga Isten jött a világba, emberként. De nem úgy, mint ahogyan a próféták által volt jelen az Isten Igéje a világban, hanem a szó legszorosabb értelmében, az Ő megjelenése, az Ő epifániája valóban Isten-jelenés. Isten a világban megmutatja magát Jézus által; kinyilvánítja, hogy Jézusban jelen van: teljes Isten, és teljes ember Jézus. Nem vegyülésben van az Isteni és az emberi természet Jézusban, nem is „kettős személyiség”, hanem titokzatos, számunkra felfoghatatlan egységben van Jézusban az Isteni és az emberi természet. Urunk megjelenésének, az Epifániának az ünnepét az egyházi hagyomány három képben láttatja: a három bölcs látogatásában a gyermek Jézusnál; Jézus megkeresztelkedésében, amikor János keresztségében a Jordánban alámerül; és a kánai menyegző csodájában, amikor Jézus a vizet borrá változtatta. A három bölcs látogatása a népek hódolatát jelenti az Úr előtt. Igen; minden nép, minden kultúra a maga beteljesedését akkor éri el, amikor értékei alkalmassá válnak arra, hogy az Isten előtti hódolat megnyilvánulásai legyenek. Ez a kultúra önmagán is túlmutató értelme. Az ember munkájának, civilizációjának a beteljesedése, és értelme az Isten előtti hódolat. Ez minden nemzet, minden nép hivatása, de az egyéni ember hivatása is. Az Epifánia ünnepének második témája Jézus Krisztus Urunk megkeresztelkedése a Jordán folyóban. A Jordán vize, a keresztvíz, itt az életet jelképezi. Jézus Jordánban való alámerülése megszenteli az evilági életet, és megszenteli a vizet, mint azt a közeget, amely az evilági életet közvetíti, amely által élet van a földön. De a víz, mint Krisztus titokzatos jelenlétének a hordozója túlmutat önmagán, mert az örök életre szökellő vízforrás nyílik meg benne. Az evilági élet azért tud értelmes, és – önmagán túlmutatva – felelősségteljes élet lenni, mert az örökkévalóság kapujában állunk… Vízkereszt harmadik tartalma, a kánai menyegző. A kánai menyegzőn a borrá vált víz csodája, amely érzékelhető; utal egy nagyobb, egyetemes csodára, ami nem érzékelhető az érzékszervekkel: a bor Krisztus vérévé válására, az átlényegülés által. A bárány vérével megjelöltként akarjuk átélni a halál éjszakáját, amikor a pusztító halálangyal átvonul Egyiptomon (mint az Istentől elszakadt bűn világán), és reméljük, hogy mi nem látunk pusztulást, ha lelkünk ajtaján piroslik a bárány Krisztus vére. Urunk megjelenésének megünneplése legyen öröm számunkra. Legyen ez az ünnep az Isten szeretetének a jele, mely jelen van az életünkben Jézus Krisztus által, aki életünk középpontjában van; kultúránk hódolata által, víz által, vér által. Jézus Krisztus ugyanaz tegnap, ma és mindörökké, neki van joga választ adni arra, hogy ki az ember, mit tegyen, kiben reméljen; mert Ő, Jézus: Istentől való, valóságos Isten.  

Zámbó Károly atya

ÚJÉV NAPJA - 2022.01.01.

1./Holnap – a karácsony utáni 2. vasárnap. Szentmisénk ½ 11 órakor.

2./ Kedden reggel 8 órakor szentmise.

3./ Csütörtök – január 6-a VIZKERESZT ÜNNEPE – parancsolt ünnep.
A munkanapra tekintettel itt templomunkban délután 5 órakor lesz a szentmise, melynek keretében vízszentelés.
A Szent Imre téri templomban szerdán este 6 órakor elővételezett szentmise – vízszenteléssel.
A nap folyamán ott reggel ½ 8. ½ 10 és este 6 órakor lesznek szentmisék.

4./ Péntek első péntek – délután 5 órakor szentmise és Szentségimádás.

5./ Szombaton 5 órakor, a jövő vasárnap pedig ½ 11 órakor a szokott szentmisék.

Kertész Péter plébános

SZENT CSALÁD VASÁRNAPJA - 2021.12.26.

1./ A mai vasárnap külön is kérjük a Szent Család oltalmát családjainkért.

2./ A héten kedden reggel, mely APRÓSZENTEK ÜNNEPE, a szokásos szentmise, melyben engeszteljünk az el nem fogadott, meg nem született életekért.

3./ Csütörtökön a Belvárosban az esti szentmise után ifjúsági katekézis.

4./ Péntek SZILVESZTER NAPJA. Itt templomunkban az 5 órakor kezdődő szentmise keretében tartjuk az év végi hálaadást.

5./ Szombat  ÚJÉV  NAPJA – PARANCSOLT ÜNNEP !
Szentmise a szokott fél 11 órai időben.

Kertész Péter plébános

CSEPEL KIRÁLYERDŐ - KARÁCSONYI ÜNNEPKÖR SZENTMISE RENDJE:

December 24. – Karácsony vigíliája – 15 óra – vigília mise
24 óra – éjféli szentmise

December 25. – Urunk születése – szentmise ½ 11 órakor

December 26. – Szent Család vasárnapja – szentmise ½ 11 órakor

December 31. – Szilveszter napja – 17 órakor év végi hálaadás

Január 1. – Újév napja – szentmise ½ 11 órakor

Az Isten örök Igéje értünk emberré lett

Ismét Karácsonyt ünneplünk. Isten rendeléséből, akik még itt a földön élünk, megünnepeljük Szent Karácsony Ünnepét. Gondolunk tisztelettel és szeretettel az eltávozott testvéreinkre is. Különösen is fájdalmas azokra a nemzettestvéreinkre gondolni, akik nélkül itt a földön ez lesz az első Karácsonyunk. Ugyanakkor mégsem vagyunk remény nélküliek, hiszen az Isten örök Igéje azért lett értünk Krisztusban emberré, hogy minket az örök életbe, az örök boldogságba felvegyen. Jézusban az Isten örök Igéje részesült az emberi természetben, hogy minket az örök Isteni szeretetből részesítsen. Az Atya és a Fiú örök szeretetéből kell részesülnünk, aki maga a Szentlélek. Ez a mi emberi mivoltunk legmélyebb küldetése, ez a küldetés felemel minket, hogy emberi nyomorúságunk redőin keresztül is átragyogjon a belénk helyezett örök érték: az Isten Igéje bennünk. A belénk helyezett, Isteni Ige révén vagyunk értelmes emberek, és egyúttal Isten-képmások, akik magukban hordozzák Isten Igéjét, és ezért tudják megismerni az Isten örök Igéjét. Mivel az ember teremtésénél már ott volt ez az Isteni Ige, ezért is állítható (nem csak Szent Bonaventura, hanem Aquinói Szent Tamás alapján is) hogy nem csak a bűnbeeséskor, hanem már a teremtésnél eldöntötte Isten, hogy az Ige meg fog testesülni. A bűnbe esett ember számára ugyanakkor az örökkévalóság széttört. Az ember a szeretet teljességére vágyik, de csak részleteket tud megragadni. Vágyódunk az örökkévaló állandóságra is, de a pillanat változásában élünk. Vágyódunk arra, hogy soha semmit, és főképpen senkit el ne veszítsünk az életünkből, és mégis azt látjuk, hogy az életünk veszteségek sorozata, fájdalmas veszteségeké… Minket csak Krisztus tud megvigasztalni. Miért? Mert Őbenne van a bűnök teljes bocsánata: mivel meghalt értünk a kereszten. És Őbenne van a halál orvossága, mivel harmadnapra feltámadott. Ő lett emberré értünk. Ezért hitünk teljes misztériuma, miként az egész teremtés is, a Karácsonyban van benne. Az adjon nekünk erőt, továbblépni a tűnő pillanatokban, hogy Krisztus által bennünk van az örökkévalóság. Az örökkévalóság egy része lett belénk helyezve az Isteni örök Ige által. Azért olyan kedves számunkra a Karácsony, mert a mi belső Karácsonyunkkal, a teremtettségünk legmélyebb értelmével, amely révén sajátos módon hordozzuk magunkban a Teremtőt, ezzel van harmóniában a Megtestesülés Misztériuma. Amikor a karácsonyi Betlehembe tekintünk, és meglátjuk a jászolban fekvő Kisdedet, a saját teremtettségünk és egész életünk végső értelmét és célját is látjuk Őbenne.

Zámbó Károly atya

Áldott, boldog karácsonyt kívánunk!

Miserend

Mindenszentek-Halottak napja

2019. november 1. (péntek) - Mindenszentek ünnepe 10.00
2019. november 2. (szombat) - Halottak napja 8.00, 8.30, 17.00
2019. november 3. (vasárnap) 10.00

Őszi Egyházközségi kirándulás

2019. október 19. szombat
Találkozó: Szent Imre tér, reggel 9 óra (október 19.)
Várható hazaérkezés: délután 4 óra.
Távolság és Útvonal: kb. 10 km. a Máriaremetei templom és a Remete-barlang érintésével
Utazás: autóval vagy egyeztetés szerint tömegközlekedéssel.
A kirándulás plakátja a hirdető táblán megtalálható.

Augusztus 6. - Templomszentelésünk napja!

Sok éves, kényszerű várakozás után a 1967. tavaszán a XXI. kerületi Tanács megadta az engedélyt a Királyerdei Egyházközségnek, hogy az évekkel azelőtt, hatalmi szóval leállított kápolnaépítést befejezze. A hívek egy szívvel-lélekkel végzett, odaadott közös munkája eredményeként az előírt három hónapos határidőn belül felépült a templom. 1967. augusztus 6-án tartotta meg Shvoy Lajos püspök úr a szentelési szertartást. A nap eseményeit Székelyfi Pál atya jegyezte a Historia Domusba.

Így épült Királyerdő temploma

Miután a Királyerdő lakóinak lelki gondozásáért felelős lazarista atyákat a kommunista hatalom 1948 őszén kitiltotta Csepel területéről, hivatalosan megszűnt az önálló királyerdei lelkészség. A lazarista templom és anyaház építkezését leállították, korábban bérelt házait, köztük a Schmidt villa épületét elvették, saját tulajdonú ingatlanját és Csepel város által adományozott  templomtelkét államosították. Az őket követő két királyerdei plébános a Jézus Szíve templomban misézett és Csepel II. Plébánián látta el a királyerdei egyházkerület hivatalos teendőit.

A karácsonyi díszítés története: "1967. augusztus 6-án szentelte fel a templomot Shvoy Lajos püspök. 67 nyara nagyon száraz, az ősz pedig esős volt. A falak nem száradtak, karácsony közeledtével már nagyon penészesek voltak, amit megpróbáltak eltüntetni kevés sikerrel. Aranka néni, aki akkor főállású sekrestyés volt, adta az ötletet, hogy girlanddal díszítsünk. Először kötéllel oldottuk meg. Zöld cukor spárgával rákötöztük a gallyat, és szögekre akasztottuk föl, megfelelő formában. Mivel a templomban hideg volt, a fenyő nem hullott, ezért hamvazószerdáig fent hagytuk."  Tovább »

Csepeli betlehemes és Karácsonyi áhitat

December 24-én délután 14.00-kor Csepeli betlehemes játék kezdődik.
Az éjféli mise előtt, 23.30-tól a Mária Szíve Kórus karácsonyi koncertjére kerül sor. Karnagy: Bőgelné Juhász Veronika.

A betlehemes játékról: "a csepeli betlehemes több évszázados, magyar hagyomány szerinti szepelőkkel, szöveggel, mozgással, ugyanakkor jellegzetesen csepeli dallammal is rendelkezik. Tudunk több, ma is élő szépkorú emberről, akik elmondhatják magukról, hogy valamelyik betlehemes csapattal ők is vitték az Úrjövet, Advent örömét." A betlehemes játék csepeli történetéről, a helyi szokások felelevenítéséről Szalai Rita beszélt:  Tovább »

Úrnapi virágszőnyeg

Minden évben Úrnapján (Corpus Christi), az Úr Testének és Vérének ünnepén a templomunk bejáratáig levezető járdán színes virágszirmokból, zöld ágakból, fűből virágszőnyeget készítünk. Az ötletet 2001-ben Varga Erzsébet, templomunk akkori kántora hozta. Elmondta, hogy a Szent Imre téren, a Kisboldogasszony templom körül minden évben készítenek egyet az ottani fiatalok. Mi - akkori fiatalok - nagy lelkesedéssel fogadtuk az ötletet, hogy a templomunkban is megteremtsük ezt a hagyományt. Azóta is minden évben kérjük a hívek segítségét színenként szétválogatott szirmok, zöld ágak, levelek és fű gyűjtésére. Tovább »

Virágszőnyegek 2005 óta »

2018. június 9.

Szűz Mária Szeplőtelen Szíve

Egyházközségünk számára jeles nap Szűz Mária Szeplőtelen Szívének ünnepe. A liturgikus naptárba XII. Pius pápa 1944-ben vezette be és tette általánossá augusztus 22-én.
1969-ben – mai templomunk felszentelése után két évvel – Jézus Szent Szívének napját követő szombatra került át. Mozgó ünnep, idén június 9-én jegyzi a naptár.

Idén igeliturgia van Szűz Mária Szeplőtelen Szíve ünnepén: 18.00

Bemutatkozik a királyerdei Szeplőtelen Szív Egyházközség, 1. rész - Csepp TV, 2001.

"A Szeplőtlen Szív Egyházközség Királyerdő létrejöttével szinte azonos korú. Az 1930-as évek elején parcellázták fel Királyerdő területét, így sok szegény ember jutott kisebb-nagyobb házhelyhez. Ismerősök, rokonok vásároltak egymás közelében telkeket. Kis településcsoportok alakultak ki, amelyek egymástól elszigetelten éltek. Iskola és orvos csak Csepelen volt. 1934-ben látogattak először Királyerdőbe az Irgalmasrend nővérei, akik először a gyerekekhez közeledtek. 1939-től Shvoy püspök atya meghívására a lazarista atyák közül egyre többen jöttek Csepelre, a hitélet elmélyítésére. Működési területük az egykori erdei ösvények útvonalát követve kialakult girbe-gurba utcákban felépített deszka-bádogviskós, sőt, földbe ásott kunyhós Királyerdő lakóinak lelki gondozása lett..."

Bemutatkozik a királyerdei Szeplőtelen Szív Egyházközség, 2. rész - Csepp TV, 2001.

Feltámadtam!

És újból Veled vagyok - Alleluja!

Ezt a napot az Úristen adta - Alleluja!

Örvendezzünk és vígadjunk  - Alleluja!

Békesség Veletek - Alleluja 

Én Vagyok ne féljetek - Alleluja!

Nagyheti szertartások - Húsvéti miserend

Virágvasárnap 10.00
Nagycsütörtök 18.00
Nagypéntek
12.00 Csepel közös keresztútja a Tamariska dombra
15.00 Keresztút
18.00 Nagypénteki szertartások
Nagyszombat 18.00
Húsvét vasárnap 10.00
Húsvét hétfő 10.00

„Jöjj, és csináld te!”

Nekünk Ágoston atya volt, az Emmánuel Közösség tagjainak Guszti atya, testvérének – aki évtizedekig segítette őt munkájában -, és régi barátainak Guszti. Egy szelíd, komoly, derűs ember, egy késői hivatás, egy vonzó pap. 2015-ben az egyházmegyei regionális karizmatikus találkozónkon ő volt az egyik előadó. Tanítását feltettük a honlapunkra is, amit máig három és fél ezren néztek meg. Az egyik hozzászóló ezt írta: „Fiatalon ismerhettem meg "Gusztit", csodálatos ember és barát volt papsága előtt is. Emiatt volt különlegesen megható számomra ez a felvétel.”
Ha találkoztunk vele, először mindig ránk mosolygott – és engem már ezzel megnyert magának. Komoly és derűs – látszólag egymásnak ellentmondó fogalmak, rá mégis igaz volt mindkettő. Nem vicceskedett és nem komolykodott, nem voltak főnöki allűrjei és nem élt hatásvadász eszközökkel – mégis oda kellett rá figyelni, ha mondott valamit.
Tovább »

24 órás Szentségimádás Királyerdei Templomunkban

„Falaidra Jeruzsálem, őröket rendeltem, egész nap és egész éjjel,
sohase hallgassanak!” (Iz 62, 6-7 )

2018.03.23 17:30 - 18:00 Keresztúti ájtatosság
2018.03.23 18:00 - 18:30 Szentmise (dr. Zámbó Károly atya)
2018.03.23 18:30 - 19:00 Orgonaénekek
2018.03.23 21:00 - 21:30 Imádság Papokért, Papi hivatásokért
2018.03.23 22:00 - 23:00 Imádság Családokért és Hazánkért
2018.03.24 00:30 - 01:00 Gitár kíséret, énekek
2018.03.24 02:30 - 03:00 Gitár kíséret, énekek
2018.03.24 15:00 - 15:30 Imádság Egyházközségünkért
2018.03.24 17:30 - 18:00 Orgonaénekek
Külön nem jelzett időpontokban: Csendes szentségimádás

2018.03.24 18:00 - 19:00 Szentmise (dr. Zámbó Károly atya)

24 órás Szentségimádás Királyerdei Templomunkban

„Falaidra Jeruzsálem, őröket rendeltem, egész nap és egész éjjel, sohase hallgassanak!” (Iz 62, 6-7 )
A Szentírás ezen szavait szeretnénk Egyházközösségünkbe elhozni, amikor március 23-án este 6 órától március 24-én este 6 óráig 24 órás Szentségimádásra hívjuk közösségünk minden tagját.
Célunk, hogy pénteken este 6 órától egész éjjel és szombaton egész nap este 6 óráig közösségünk imája sohase hallgasson. Itt imádkozzunk a templomban folyamatosan egymást váltva, egyszerre legalább ketten-hárman, hogy Egyházközségünk megerősödjön Jézus Krisztus jelenlétében. Ezen cél megvalósulásához szükség van arra, hogy a Szentségimádáson közösségünk minden tagja erejéhez mérten részt vállaljon.

Kérjük a kedves Testvéreket, lehetőségeik szerint tegyék szabaddá magukat, hogy a 24 óra alatt 1-2 órában a Szentségimádáson részt tudjanak venni, és megmutatkozhasson teljes közösségünk együttes imájának az ereje.

Gyakorlati tudnivalók »

Van pótolhatatlan ember

Ha másnak nem, nekem az! Hányszor „hallgatott meg”, amikor lelkem úgy kívánta. És hány embert hallgatott meg! És nem csak Csepelről, messziről is fölkeresték a kiváló lelki vezetőt! És ő is elment messzire, akár betegen is, az elveszett bárányok után. Mert vannak szolgálati titkok, van orvosi titoktartás. De hogy a papi titoktartás mit jelent, azt Csepel egyetlen műemléke (Pest egyik legrégebbi szobra!), Nepomuki Szent János, a gyónási titok áldozatának szobra mutatja. Ágoston atya ugyanígy hány és hány ember titkát, terhét hordozta! Most mind árván maradtak. És sokan árván maradtak, akik szeretik a kultúrát, művészetet, magyarságot!
Királyerdő közössége tizenhét évig tapasztalta, ki ő. És amikor húga és egyben gondozója, Ilike meghalt, Királyerdő népe is megmutatta, mit ér nekik. Hihetetlen szeretettel és gondoskodással vették körül. Mondják rólunk, ha pontosan kezdjük a misét – sietünk, ha egy percet várunk – lopjuk az emberek idejét. Ha tíz és fél percig beszélünk – nem tudja abbahagyni. Ha kilenc és felet – biztos nem készült. Hosszú a sor... De a vége: „...és ha meghal – nincs aki pótolja!” Mégse ezen szomorkodjunk. Úgy gondoljunk rá és őrizzük emlékét, mint a szentéletű szemorvos, boldog BatthyányStrattmann László, amikor húszéves fiát temette: „Köszönjük meg Istennek, hogy eddig nekünk ajándékozta őt!”
Ágoston atya emlékére gyászmisét mutatunk be december 8-án, 12 órakor a Csepel-Belváros plébániatemplomban, majd 15 órakor földi maradványait a Fiumei úti sírkertben helyezzük örök nyugalomra.

● Kispál György plébános - Megjelent: Csepeli Hírmondó, VIII/23.; 2017. november 30.

Ágoston atya távozása óta a Csepel-Királyerdei Egyházközséget Csepel-Belváros látja el. A szentmiséket Mons. Kertész Péter, Csepel Belvárosi Kisboldogasszony templom kanonok-plébánosa és dr. Zámbó Károly atya mutatja be.

Vízkereszttől új miserend van érvényben (kedd reggel 8 óra, szombat este 6 óra, vasárnap de.10 óra; nagyböjtben: péntek este 6 óra)

A Jászberényi templomban tartott szentmisén a csepel-királyerdei Mária Szíve Kórus a Jászberényi főtemplom kórusával együtt énekelte Horváth Ottó (1917-1975) Szent Rita tiszteletére írott háromszólamú vegyeskari miséjét, melyet először az Egyetemi templomban mutattak be 1963. május 14-én.
A szerzőt születésének 100. évfordulója alkalmából Jászberény városa posztumusz kitüntette a Szent Rozália-díjjal, s neve felkerült a Rozália-kápolna falán lévő márványtáblára a kitüntetettek közé. Az ünnepség és a díjátadó szeptember 3-án volt, s rá egy hétre, szeptember 10-én megvalósult a régen dédelgetett tervünk: együtt énekelhettük a Szent Rita misét a jászberényi főtemplom kiváló énekkarával.

Szent Rita mise, Jászberény, 2017 »
A Szent Rita mise Királyerdőn, a Mária Szíve kórus előadásában, 2013 »
A Jászkürt újság cikke: Igazgyöngyként szólt Szent Rita miséje

A Szent Rita mise hananyaga: Kyrie,Gloria - Sanctus, Benedictus - Agnus Dei

Püspöki szentmise az 50 éves Csepel-királyerdői templomban

2017. augusztus 6-án, vasárnap ünnepelte felszentelésének 50 éves jubileumát a Csepel-Királyerdei Szűz Mária Szeplőtelen Szíve plébániatemplom. Az ünnepi szentmisét Spányi Antal megyéspüspök tartotta. A Székesfehérvári Egyházmegye képes beszámolója »

50. évforduló

"1967. augusztus 6-án Shvoy Lajos megyéspüspök szentelte fel a templomot. A Szeplőtelen Szív tiszteletére szentelt építményt a korábban nyolc éve működő kápolna helyére emelték. A királyerdei híveknek a székesfehérvári egyházmegye papsága és a hívek segítettek, adományokkal támogatták az építkezést. A két és fél hónap alatt elkészült Isten házát ajándékul szánták főpásztoruknak, Shvoy püspök úrnak a 40 éves püspöki jubileumára." Fotó: Gubis Mariann
Teljes cikk: csepel.hu »

„Hódolattal köszöntöttük az Úr Jézust új templomunkban, mi pedig mély hálával köszöntük az Úr Jézus után azoknak, akik két kezük munkájával és egyebekkel támogatták építkezésünket. (...) Adja Isten, hogy ez a templom Isten nagyobb dicsőségét és híveink lelki javát szolgálja.”
- Székelyfi Pál, királyerdei plébános, 1967.

Elérkezett templomunk felszentelésének 50. évfordulója!
Ünnepségünket 2017. augusztus 6-án, vasárnap 10 órai kezdettel tartjuk, a jeles alkalom püspöki szentmisével kezdődik, melyet Spányi Antal székesfehérvári megyéspüspök úr mutat be.
Templomunk építésének, valamint felszentelésének képei végignézhetőek:

Templomunk építése »
Templomunk felszentelésének képei »

„Új templom Csepelen”

Ezzel a címmel olvasható az Új Ember 1967-ben megjelent számában egy tudósítás Királyerdő katolikus templomának felszenteléséről, melyre lassan 50 évvel ezelőtt, 1967. augusztus 6-án került sor. A Szeplőtelen Szív tiszteletére szentelt templomot az akkor nyolc éve működő, mosókonyhából átalakított kápolna helyére emelték, és végre kielégíthette a királyerdei hívek igényeit. Többek között a május elejétől folyó lelkes társadalmi munkának és az önzetlen adományoknak volt köszönhető, hogy három hónappal az építés megkezdése után Királyerdőben már a templom felszentelését ünnepelhették. Tovább »

Urunk, áldásodat kérjük mindazokra, akik idejüket, erejüket, energiájukat, javaikat áldozták arra, hogy Királyerdőben ez a templom annyi év várakozás után felépülhessen. Áldd meg ezt az épületet, őrizd meg, és gondozd azokat, akik ebben a házban összegyűlhetnek a te nevedben!

Korábbi bejegyzések az "ESEMÉNYEK" menüpont alatt találhatók! »

Az oldal tetejére