ÉVKÖZI 27. VASÁRNAP - 2026.10.04.

1./ A mai  vasárnap hálaadás az év terményeiért. Egyben Assisi Szent Ferencre is emlékezzünk, halálának 800 éves évfordulóján.

2./ Október hónapban naponta imádkozzuk a rózsafűzért a Szentatya szándéka szerint a világ békéért ajánlva.

3./ Kedden reggel 8 órakor szentmise, szombaton 5 órakor, vasárnap 10 órakor szentmise, e napokon a szentmisékhez kapcsolódva imádkozzuk a templomunkban a rózsafűzért.

4./  Előre jelezzük, hogy október 17-én, szombaton bérmálás lesz a Szent Imre téri templomban, így ezen alkalommal a szombat délutáni szentmise elmarad.  

Kertész Péter plébános

Jézus Krisztus Urunk megjövendöli szenvedését és halálát

Az elmúlt két vasárnaphoz hasonlóan ismét szőlőmunkásokról van szó a vasárnapi evangéliumban, de most sokkal komorabb a kép, amelyet Jézus elénk állít. (Máté 21, 33-43) A szőlőmunkások sorra bántalmazzák, sok esetben meg is ölik a szőlősgazda küldötteit. Végül, amikor a szőlősgazda a saját fiát küldi el a szőlőmunkásokhoz, őt is megölik. A szőlősgazda a példabeszédben a mennyei Atya, a fia pedig a Fiú, a Megtestesült Ige, aki maga Jézus Krisztus Urunk. Jézus ezzel a példabeszéddel a saját halálát jövendöli meg. Felmerül a kérdés: akarta-e az Isten ezt a halált? A válasz az, hogy Isten semmilyen halált nem akart. Ha Isten akaratán múlott volna, nem lett volna halál. Miért lett akkor mégis a halál, és miért történhetett meg az emberré lett Fiú halála? Ez a kérdés mélyebb megfontolást igényel, nem is egyszerű röviden válaszolni rá. Ugyanakkor mégis, újra és újra fel kell tenni ezt a kérdést, mert kulcs-kérdés ez az üdvösségünk szempontjából. Isten a rosszat, a bűnt nem akarja, ahogyan a halált sem. Hogyha mégis engedte, hogy ez megtörténjen, azt azért engedte, hogy valami nagyobb jó valósuljon meg a nem akart, csak - bizonyos értelemben - megengedett rossz által. A "bizonyos értelemben" kifejezéssel azt jeleztem, hogy itt a szóhasználat csak speciális értelemben alkalmazható, ugyanis a "megengedte", és "engedte" kifejezés a szó köznapi, tág értelmében nem lenne itt helytálló. Hiszen Isten jelezte a törvényben, hogy nem engedi a bűnt, a Tízparancsolatban ott van: "Ne ölj". Tehát azt, hogy megengedte, azt csak úgy lehet érteni, hogy Isteni erejével nem akadályozta meg. A nagyobb jó, amiért ilyen értelemben engedte a halált: az üdvösség. A rossz pedig, amit el akart kerülni az Isten, az a bűnbeesett ember végleges elszakadása Őtőle. Krisztus Urunk szenvedése és halála tehát megváltói szenvedés és halál. Assisi Szent Ferenc halálának 800. évfordulóján vagyunk. Szent Ferenc a megfeszített Krisztustól kapta az elhívást, a kereszt előtt imádkozva, szeráfi elragadtatásában pedig megkapta a stigmákat, a keresztre feszített Jézus Krisztus Urunk sebeit a saját testére. Szent Ferenc testvériséget hirdetett, de úgy, hogy saját testén hordozta a testvériség alapját. A testvériség alapja Krisztus Teste és Vére, Krisztus értünk átadott Szent Teste, és értünk kiontott Szent Vére, ezért vagyunk testvérek. Maga a szó is ezt jelenti: test-vér. Amikor kétszín alatt áldoztatunk, így mondjuk: Krisztus Teste és Vére... ez a testvériség alapja... Krisztus Urunk szenvedésére és halálára pedig azért tudunk hittel rátekinteni, mert a mi Urunk Jézus Krisztus harmadnapra dicsőségesen feltámadott. Krisztus keresztjére a feltámadás fényében tekintünk. A vasárnapi evangéliumunk, amely a gyilkos szőlőművesekről szól, akik megölik a Fiút, nem csak Krisztus haláláról szól, hanem - kissé rejtetten - de ott van benne a feltámadás megjövendölése is. Ezt mondja ugyanis az Úr Krisztus saját magára vonatkoztatva: "A kő, melyet az építők elvetettek, mégis szegletkővé lett, az Úr tette azzá, és szemünkben csodálatos ez!" Hogyan tudott volna Krisztus megölése, azaz elvettetése által szegletkővé lenni, ha fel nem támadott volna? Az evangélium tanítása és Szent Ferenc példája segítsen minket abban, hogy a feltámadás fényében éljünk, Krisztus Feltámadása töltse el lelkünket, Krisztus szenvedésére és halálára pedig úgy tekintsünk, mint Isten szeretetének legnagyobb tettére, amellyel megváltott minket.       

Zámbó Károly atya

ÉVKÖZI 26. VASÁRNAP - 2026.09.27.

1./ A mai vasárnap az elvándorlók és menekültek világnapja
Ma tartja az egyházmegyénk a makkosmáriai búcsút, különösen is felajánlva a szenvedélybetegekért.  

2./  Kedden – Szent Mihály, Szent Gábor és Rafael főangyalok ünnepe. Reggel 8 órakor szentmise.

3./ Csütörtök október 1-je. A Rózsafűzér hónapja, melynek a végzéséről ne feledkezzünk el.  

4./ Első pénteken a szokott rendben szentmise és szentségimádás.
E nap a Szent Őrzőangyalok ünnepe.  
 
5./ A jövő vasárnap hálaadás az év terményeiért. Egyben Assisi Szent Ferencre is emlékezzünk, halálának 800 éves évfordulóján.

Kertész Péter plébános

Ki teszi meg az Atya akaratát?

Ez a kérdése a vasárnapi evangéliumnak. (Máté 21, 28-32) Jézus két testvért állít elénk példaként. Atyjuk mindkettőjüket megkéri, hogy menjenek ki a szőlőbe dolgozni. Az első nemmel válaszol, de később megbánja, és kimegy dolgozni. A második készségesen azonnal igent mond, de dolgozni nem megy ki. Jézus felteszi a kérdést, hogy a kettőjük közül melyik tette meg az atyjuk akaratát. A választ a főpapok és a nép "vénei" adták meg, akiknek Jézus ezt a példabeszédet elmondta. Az első fiú tette meg az atyja akaratát, aki kiment dolgozni. Jézus ezt azért mondta a főpapoknak, hogy rádöbbentse őket, hogy az általuk lenézett bűnösök, ha megtérnek, és követik Krisztust, megteszik Isten akaratát, a főpapok, bár tudják a törvényt, de nem követik Krisztust, ezért az Isten országába nem tudnak bejutni. Az a cselekedet, amit Jézus elvár, amit be akar mutatni, hogy meg kell tenni, az a megtérés. Megtérés Krisztushoz, és a Krisztust követő élet. Ezt várja el Jézus. A főpapok és a nép vénei ismerték a törvényt, de nem ismerték a törvény végső értelmét. A törvény végső értelme maga Krisztus. Azért adta Isten a törvényt, hogy elvezessen Krisztushoz. Krisztus az, akiben beteljesedik a törvény és a próféták. A mi számunkra mi a tanítása Krisztusnak ezzel a példabeszéddel? Minden bizonnyal az, hogy ne csak szóval, hanem tettekkel legyünk Krisztus követői. Keresztségnél, bérmálásnál, szentségek vételénél fogadalmak vannak, kimondott szavak. A kérdés az, hogy utána van-e olyan Krisztust követő élet, amely megfelel a kimondott szavaknak...    

Zámbó Károly atya

ÉVKÖZI 25. VASÁRNAP - 2026.09.20.

1./  A hét miserendje a szokásos  
Kedd 8 óra, szombat délután 5 óra, és vasárnap 10 óra.

2./ A jövő vasárnap az elvándorlók és menekültek világnapja
Ezen a napon tartja az egyházmegyénk a makkosmáriai búcsút, különösen is felajánlva a szenvedélybetegekért.  

Kertész Péter plébános

ÉVKÖZI 24. VASÁRNAP - 2026.09.13.

1./ A mai vasárnap tartja Egyházmegyénk a bodajki zarándoklatot.

2./ Kedden reggel 8 órakor szentmise, mely a Fájdalmas Szűzanya ünnepe

3./ Szombaton 5 órakor, vasárnap 10 órakor szentmisék. 

Kertész Péter plébános

Megbocsátás Krisztusban

Jézus Krisztus Urunk mondta Péternek: hetvenszer hétszer kell megbocsátani. (Máté 18, 21-35) Ez azt jelenti, hogy akárhányszor. A hetes szám az a teljesség száma. Azt fejezi ki ez a megfogalmazás, hogy a megbocsátás valóságában kell élnünk. Nagyon fontos az is, hogy Jézus ezt Péternek mondja. Péter, mint az első apostol, mint az első pápa, az egész Krisztust követő közösséget képviseli, az akkoriakat is, a későbbieket is, minket is. Ezért amit Jézus Péternek mond - mint erkölcsi tanítás - azt nekünk is mondja. Megbocsátásban kell élnünk, mert a megbocsátás révén tudunk élni: az Isten bocsánata éltet minket. Miután ősszüleink vétkeztek, a történelem azért folytatódott, mert Isten azonnal megígérte a megváltást. Ezért Jézus Krisztus maga számunkra Isten bocsánata. Őbenne van a kiengesztelődés Istennel. Ezért tanítja Jézus a megbocsátást, és ezért gyakorolja Jézus a megbocsátást. Amikor keresztre feszítették, Jézus akkor is imádkozott kivégzőiért, kérve a mennyei Atyát, hogy bocsásson meg nekik. Ekkor Jézus küldetésének legmélyebb rétegét adta, kiengesztelődés Istennel, és a bűnök bocsánata. A Krisztusban megélt és elnyert bűnbocsánat adjon nekünk is erőt a bocsánatkéréshez, és a megbocsátáshoz.  

Zámbó Károly atya

ÉVKÖZI 23. VASÁRNAP - 2026.09.06.

1./ Megkezdődött az iskolai tanévév, várjuk a gyerekeket és a fiatalokat a hit és erkölcstan, valamint a hittanórákra.  

2./ Kedd – Kisboldogasszony ünnepe, reggel 8 órakor szentmise.
E nap a Szent Imre téri templom búcsúnapja, ahol este 6 órakor ünnepi szentmise, melyet, Visnyei László atya celebrál és mond szentbeszédet.  
Erre a szentmisére hívtam a királyerdei képviselőtestület tagjait. A szentmise után rövid megbeszélés lesz a Filoména teremben.

3./ Szombaton 5 órakor, vasárnap 10 órakor szentmise.

4./ Szombaton 12-én és vasárnap 13-án tartja egyházmegyénk a bodajki búcsút, e nap új kezdeményezésre az egyházmegyei Mária kegyhelyek közös búcsúja is. A részletes program olvasható a hirdetőtáblán.   

Kertész Péter plébános

Hatalom az oldásra és kötésre

A mi Urunk Jézus Krisztus beszéde, amit a vasárnapi evangéliumban hallunk, három részre osztható. (Máté 18, 15-20) A testvéri feddés, az oldás-kötés hatalma, és a hatékony imádság Krisztus jelenlétében az a három egység, mely világosan elkülöníthető. Az oldás-kötés hatalma az a centrális rész, amelynek fényében ezt a beszédet értelmezni lehet. Az oldás-kötés hatalmának az átadása, ha nem is pontosan az a hely, mint a bűnbocsátó hatalom átadása, de tartalmát tekintve nem is egészen más. Az apostoloknak adott hatalom része ugyanis a bűnbocsánat. Ennek a beszédnek a címzettjei az apostolok; ezt mindenképp hangsúlyozni kell. Az oldás elsősorban a bűn kötelékeinek a feloldását jelenti. "Én téged feloldozlak bűneidtől" - hallhatjuk, mi papok mondjuk is a gyóntatószékben. Rablánc a bűn, mely a bűn szerzőjével, az ördöggel köt össze minket. Ezt a köteléket kell eloldani. Milyen köteléket kell megkötni? A szeretet kötelékét, mely Istennel, és embertársainkkal köt össze minket. Ilyen szeretet-kötelék a házasság, ilyen szeretet-kötelék, amikor valaki Isten szolgálatát vállalja a papságban, vagy a megszentelt szerzetesi életben. Az eloldandó kötelék a bűn rablánca, a megkötendő kötelék a szeretet köteléke. A testvéri feddés ennek fényében értelmezhető. Ha valaki vétkezik, az apostol feladata a bűnbánatra való felszólítás. Kiengesztelés, bocsánatkérés és megbocsátás ennek fényében történhet. Hogyan kell értelmezni a beszéd harmadik részét, a hatékony imádságra való buzdítással? Mi az, amiben ha egyetértenek és úgy kérik, megkapják? Itt az örök üdvösségről, a boldog örök életről van szó. Jézus sehol sem mondott olyat, hogy a benne hívőknek minden evilági kérését teljesíti. De teljesíti az ember legfőbb vágyát; olyan boldog örök életre hívja az embert, amiben már nem lesz halál, nyomorúság, betegségek. A feltámadott örök élet ez az élet - minden kérés ebben teljesül. Ő ebben jelen van, mert a mi Urunk Jézus Krisztus maga ez az Élet.

Zámbó Károly atya

ÉVKÖZI 22. VASÁRNAP - 2026.08.30.

1./ Szeptember elsejével megkezdődik az iskolaév, várjuk a gyerekeket és a fiatalokat a hit és erkölcstan, valamint a hittanórákra.  

2./ Kedden reggel 8 órakor szentmise.

3./ Péntek – első péntek – délután 5 órakor szentmise és a szokásos szentségimádás.

4./ Szombaton 5 órakor, vasárnap 10 órakor szentmise.

5./ Jövő vasárnap tartjuk a Szent Imre téri Kisboldogasszony templom búcsúnapját, a fél 9 órai szentmisében, melynek keretében megáldjuk a hozott tanszereiket a tanév kezdetén.  

Kertész Péter plébános

Jézus megfeddi Pétert

A vasárnapi evangéliumi szakasz folytatása az előző vasárnapi szakasznak. (Máté 16, 21-27) Az előző részben olvastuk Péter hitvallását, amellyel megvallotta Jézust Isten Fiának. Ezután Jézus arról kezdett beszélni, hogy az Emberfiának szenvednie és meghalnia kell, de harmadnapra feltámad. Péter ekkor azt mondta Jézusnak, mintegy tiltakozásul, hogy "ilyen veled nem történhet". Jézus erre megfeddi Pétert, sátánnak nevezve őt, mert emberi módon gondolkodik. "Távozz tőlem, sátán!" Kemény szavak. Amikor Péter megvallotta Jézust Isten Fiának, a Szentlélek szólt Péterből. Amikor Péter tagadta a megváltói szenvedést, a sátán szólt Péterből. A mennyei Atya hangja a Szentlélek által, vagy a sátán hangja... Ebben ez a félelmetes: nincs középút. Vagy a legnagyobb szeretet, az Isten teremtő szeretete szólt Péterből, vagy a legmélyebb gyűlölet: a sátán hangja... mert emberi, evilági szempontok alapján, félelemből, ilyedtségből, az Isten útjáról való visszahőkölésből, nemet mondott a megváltói szenvedésre. Ugyanaz a Péter, aki az első pápa. Amikor Péternek egyik késői utódja, VI. Pál pápa keserűen megjegyezte, hogy a sátán füstje beáramlott az egyházba, többen feltették a kérdést, hogy: mikor kezdődött ez a beáramlás? A II. vatikáni zsinaton? Vagy csak a zsinat után? Vagy már előbb is? A mai evangélium alapján azt láthatjuk, hogy igencsak előbb... Ez már az első pápával, Szent Péterrel elkezdődött. Amikor az Igazságot mondta Krisztusról, az Isten szólt általa. Amikor emberi szempontokhoz akarta hozzáigazítani Krisztust, akkor a gonosz lélek szólt általa. Már itt elkezdődött tehát a "sátán füstje"... Mit tegyünk tehát? Kövessük Pétert és utódait, mert amikor Krisztusról az Igazságot tanították, tanítják, az Isten szól általuk, a Szentlélek által. Nekünk ez a fontos. De bármelyikünk, akár a pápa is, ha olyat mond, vagy mondana Krisztusról, ami nem az Igazság, akkor nem a Szentlélek, hanem a gonosz lélek szól általa. Középút nincs. Erre hívja fel a figyelmet Jézus a mai evangéliumi szakaszban.

Zámbó Károly atya

ÉVKÖZI 21. VASÁRNAP - 2026.08.23.

1./ A mai vasárnapon Limai Szent Rózára is emlékezzünk, aki a dél-amerikai Peru első szentje.

2./ Kedden reggel 8 órakor szentmise, mely Szent Lajos és Kalazanci Szent József emléknapja.

3./ Szombaton 5 órakor elővételezet szentmise, mely Keresztelő Szent János vértanúságának emléknapja is.

4./ Vasárnap 10 órakor szentmise.

Kertész Péter plébános

Hitvallás

A vasárnapi evangéliumban Péter hitvallása hallható: "Te vagy a Krisztus, az élő Isten Fia." (Máté 16, 13-20) Ennek a hitvallásnak az volt a közvetlen előzménye, hogy Jézus Krisztus Urunk megkérdezte az apostolokat, hogy mondják el, hogy az emberek kinek gondolják az Emberfiát. Milyen könnyű ez a kérdés! Mások véleményét elmondani, kicsit "örömködve", kicsit élménykedve, mások lehetetlen elgondolásait elmondani milyen könnyű... mindig könnyű! "Van, aki Keresztelő Jánosnak, van, aki Illésnek, mások Jeremiásnak vagy valamelyik prófétának." Amikor Jézus azonban nekik szegezi a kérdést: "Hát ti kinek tartotok engem?" Hirtelen csend lett. Erre már nem olyan könnyű felelni. Ezért felelt Péter mindenki helyett, és mindenki nevében. Amit Péter elmondott, az volt az egyetlen helyes felelet. Mást nem lehetett volna mondani, éppen ezért mondta el ezt Péter. Amit Péter mondott, az az első keresztény hitvallás. Ugyanakkor hozzátehetjük, hogy az egyetlen keresztény hitvallás. Minden más, későbbi hitvallás arra hivatott, hogy ennek a hitvallásnak a tartalmát megerősítse. Ha többet mond egy későbbi hitvallás, azért mond többet, hogy a felmerülő tévedésekkel szemben újra visszavezessen ehhez az első hitvalláshoz. Ez a hitvallás a mindenkori pápa legmélyebb hivatása. Péter halász volt. Ennek a szónak a kezdőbetűi görögül kiteszik a hal szót. Iészusz Khrüszthosz Huiusz Theusz Szótér, vagyis Ikthusz = hal. A hal ábrája az ókereszény korban ezt a hitvallást jelentette. Ezt a hitvallást meg lehetett tenni szavak nélkül is, a hal ábrázolás porba, földre rajzolásával is, vagy akár csak mozdulattal mutatni a hal motívumát. Ezért volt a katakombák falán is a hal motívum. Így lett Péter az emberek halásza. Ezért van a pápáknak halászgyűrűje, és XIII. Leó pápa, mint a régi pápák, az ő esetében ez már az első pápáról készült mozgófilmen jól látszik, hal alakban adott áldást, hogy ezzel is jelezze, és a hívek szívébe vésse, hogy Jézus Krisztus valóban az Isten Fia, valóban a Megváltó.

Zámbó Károly atya

ÉVKÖZI 20. VASÁRNAP - 2026.08.16.

1./ Kedden reggel 8 órakor szentmise.

2./ Csütörtök - Szent István király ünnepe, a 10 órai szentmise keretében kenyérszentelés.

3./ Szombaton 5 órakor, vasárnap 10 órakor szentmise

Kertész Péter plébános

Egy gyógyulás története

A vasárnapi evangélium mondanivalójának a lényegét talán úgy tudnánk leginkább hatékonyan megközelíteni, ha a történet elejére és végére figyelünk. (Máté 15, 21-28) A történet eleje az, hogy egy kétségbeesett kánaáni asszony kiált Jézushoz leánya súlyos állapota miatt. A történet vége pedig, hogy a leány meggyógyul. A két végpont: a Jézushoz való kiáltás és a gyógyulás. A történet belső részét is eszerint érdemes elemezni. Az asszony nem volt zsidó, leányát mégis megszabadította Jézus. Ez azt jelenti, ebben az a tanítás számunkra, hogy az üdvösség, a szabadítás, amit Jézus elhozott, nem csak a zsidóknak szól, hanem zsidóknak is, és nem zsidóknak is egyaránt. Az asztalról lehulló morzsa képe pedig arról az örök boldogságról tanúskodik, amit Jézus Krisztus Urunk számunkra elhozott. Az örök boldogság ugyanis nem osztható. Nem osztható részekre, és nem is lehet azt mondani, hogy egy morzsában kevesebb van, mint maga az egész teljesség. Ahogyan az Oltáriszentség is, a konszekrált kenyér legkisebb morzsájában is a teljes Krisztus van jelen., a konszekrált bor egyetlen cseppjében is a teljes Krisztus van jelen. Ezt a hitet, ezt a meglátást Jézus elismeri, és az asszony lányát meggyógyítja. Nekünk is ebben a hitben kell erősödnünk: Isten üdvözítő szándéka, amely Krisztus Urunk kereszt-áldozatában, és dicsőséges feltámadásában megnyilvánul, nem lehet kisebb, mint egyetemes, nem lehet más, mint teljes.    

Zámbó Károly atya

Fotó: Papp Tamás

ÉVKÖZI 19. VASÁRNAP - 2026.08.09.

1./ A mai vasárnap amikor a templomunk felszentelésére emlékeztünk (1967) – e nap egyben Edith Stein – Szent Terézia Benedikta - Európa társvédőszentjének is az ünnepe.

2./ Kedden reggel 8 órakor szentmise, mely egyben Szent Klára emléknapja.  

3./ Péntek Nagyboldogasszony vigíliája a székesfehérvári egyházközségek fogadalmi ünnepe, ahol 18 órakor lesz a püspöki szentmise és az ország felajánlásának megújítása.  
Szombat Nagyboldogasszony ünnepe, templomunkban 10 órakor lesz az ünnepi szentmise, mely parancsolt ünnep.  
Aki a vigília szentmisén, vagy ezen a szentmisén részt vesz, már eleget tesz az ünnep megszentelésének.
A szombat 5 órai szentmise is Nagyboldogasszony ünnepéről lesz, de aki a vigília vagy a délelőtti szentmisén már részt vett, a szombat esti szentmise számára lehet vasárnapi elővételezett mise.  
 
4./ Az alábbiakat is jelzem  
A Kisboldogasszony templomban  
14-én, pénteken este 6 órakor vigília szentmise
15-én, szombaton fél 9 és este 6 órakor Nagyboldogasszonyi szentmise – mely parancsolt ünnep.

5./ Ugyancsak előre jelzem, hogy augusztus 20-án a Szent Imre téri templomban fél 9 órakor és este 6 órakor lesznek szentmisék.
Itt e templomban délelőtt 10 órakor szentmise és kenyérszentelés

Kertész Péter plébános

Péter süllyedése

Isten - Úr a vizek felett

Jézus vízen járása, és Péter süllyedése a témája a vasárnapi evangéliumnak. (Máté 14, 22-33) Isten hatalmát, nagyságát a Szentírás sok helyen úgy érzékelteti, hogy "Úr a vizek felett." Az ókori világképben a világmindenséget víz töltötte ki, és a teremtés egyik első mozzanata, hogy Isten elválasztotta a felső vizeket az alsó vizektől. Az, hogy Jézus a vízen jár, hogy parancsol a háborgó tengernek, és az elcsendesedik, egyértelműen azt az üzenetet hordozza, hogy Jézusnak Isteni hatalma van. Ez az isteni hatalom azonban több mint prófétai hatalom. A próféták is tudtak a víznek parancsolni, mint Mózes a Vörös tengernek, vagy Illés a Jordánnak. Illés szavára elapadt az eső, és éhínség keletkezett, az Istentől való elfordulás büntetéseként. Jézus Krisztus Urunknak azonban merőben más a vizekkel való kapcsolata, mint a prófétáknak. A próféták egy hatalmas, fölöttük is álló természeti erőre tudtak Isten segítségével hatással lenni. Jézus pedig fölötte áll a természeti erőnek. A víz tetején jár, a háborgó tenger engedelmeskedik parancsának. Jézus nem hatással van a természet erőire, hanem felette áll azoknak. Amikor Jézus vízen járásának az evangéliumáról elmélkedünk, a szakasz utolsó mondata a kulcsszó a tanításhoz: az apostolok felismerik, hogy Jézus valóban az Isten Fia. A másik fontos mozzanat a süllyedő Péternek kinyújtott segítő kéz. Az apostolok testülete az egyházat jelképezi, de Péter egyedül is képviseli a keresztény közösséget. Péter Jézus szavára odamegy hozzá a vízen, de amint nem Jézusra, hanem a mélységbe tekint, süllyedni kezd. Jézus azonban kinyújtja a hozzá kiáltó Péter felé a kezét, és megmenti. Az egész egyházi közösség számára ennek nagy tanulsága van: ha a világra figyelünk, süllyedni kezdünk benne, ha Jézusra figyelünk, megmaradunk állva az örvények tetején. A háborgó tenger jelképezi a háborgó világot. Ma is sötét örvények közepette élünk. Elsüllyedünk benne, vagy sikerül kiemelkednünk belőle? Ha Krisztusra tekintünk, és Krisztus szerint élünk, nem nyeli el lelkünket a világ örvénye. Ehhez kérjük Isten kegyelmét!     

Zámbó Károly atya

Augusztus 6.

Templomunk felszentelésének napja

Sok éves, kényszerű várakozás után a 1967. tavaszán a 21. kerületi Tanács megadta az engedélyt a Királyerdei Egyházközségnek, hogy az évekkel azelőtt, hatalmi szóval leállított kápolnaépítést befejezze. A hívek egy szívvel-lélekkel végzett, odaadott közös munkája eredményeként az eőírt három hónapos határidőn belül felépült a templom. 1967. augusztus 6-án tartotta meg Shvoy Lajos püspök úr a szentelési szertartást.
Templomunk felszentelésére emlékeztünk a szombati és vasárnapi szentmisék alkalmával.

ÉVKÖZI 18. VASÁRNAP - 2026.08.02.

1./ Kedd Vianney Szent János áldozópap ünnepe, reggel 8 órakor szentmise.

2./ Szerda Havas Boldogasszony ünnepe

Csütörtök – Urunk színeváltozásának az ünnepe.
Ez a nap templomunk felszentelésének emléknapja, melyről emlékezzenek meg, az imaórák alkalmával.
Ezt megtesszük a szombati és vasárnapi szentmisék alkalmával

3./ Első pénteken 5 órakor szentmise, és a szokásos szentségimádás.

Kertész Péter plébános

Augusztus 6.

Templomunk felszentelésének napja

Sok éves, kényszerű várakozás után a 1967. tavaszán a 21. kerületi Tanács megadta az engedélyt a Királyerdei Egyházközségnek, hogy az évekkel azelőtt, hatalmi szóval leállított kápolnaépítést befejezze. A hívek egy szívvel-lélekkel végzett, odaadott közös munkája eredményeként az eőírt három hónapos határidőn belül felépült a templom. 1967. augusztus 6-án tartotta meg Shvoy Lajos püspök úr a szentelési szertartást.
Templomunk felszentelésére emlékeztünk a szombati és vasárnapi szentmisék alkalmával.

Kevés kenyér - mely sokaknak elég lett

A kenyér a civilizáció jele. Ahol kenyér van, ott műveltség, hagyomány, évszázadok, évezredek összegyűjtött tudása van. Ahol kenyér van, ott értelemmel megtervezett munkamegosztás van. Amikor kenyeret eszünk, igent mondunk évezredek emberi tudására. Igent mondunk szüleinkre, nagyszüleinkre, dédszüleinkre, ük- és szépszüleinkre, igent mondunk évszázadok, évezredek hosszú során élt ismeretlen őseinkre, akik visszanyúlnak az első ember megteremtéséig. Amikor kenyeret eszünk, igent mondunk az emberiségre, az emberségre, önmagunk emberségére is. Amikor kenyeret eszünk, magunkat is betudjuk embernek, a sok milliárd, valaha élt emberek közül egynek. Amikor az idők teljességében az örökkévaló Isten egyszülött Fia emberré lett, ő is igent mondott az emberiségre és saját emberségére is, amikor kenyeret vett a kezébe. Az embereknek fontos a kenyér? Igen. De az ige, a szó is fontos. Ahol nincs szó, nincs ige, ott nincs kenyér sem. A kenyér azért van, mert szó is van. Ezért amikor az Isten örök szava, örök igéje megjelent és tanított, az emberek olyan éhesek voltak a szóra, hogy követték az örök Igét, de nem vittek magukkal kenyeret. Mégis volt egy fiú, akinél volt öt kenyér és két hal. Átadta Jézusnak. Jézus megáldotta, kiosztotta, és elég volt ötezer embernek, olyan bőségesen, hogy a maradékkal tizenkét kosár megtelt. A kevés is lehet elég, ha átadjuk Jézus Krisztus Urunknak. Kevés a papi hivatás? Adjuk át Krisztusnak, és elég lesz. Kevés az imádság? Adjuk át Krisztusnak, és elég lesz. Aki fáradt, nyerjen erőt Krisztusból! Aki csüggedt, nyerjen bátorságot Krisztusban! Aki alszik, ébredjen! Krisztus igent mond az emberiségre. Nem eltörölni jött a bűnös embert, hanem megváltani, a bűntől megszabadítani. A töredékeset tökéletessé tenni. Ami nem volna elég, azt is megáldja Jézus, ha átadjuk neki, és elég lesz nekünk is, sokaknak is, akik átadják önmagukat az örök Igének.   

Zámbó Károly atya

ÉVKÖZI 17. VASÁRNAP - 2026.07.26.

1./ A mai vasárnap Szent Anna és Szent Joachim ünnepén a nagyszülők és idősek világnapja van.  

2./ E hét folyamán kedden reggel és szombaton délután itt a templomban nem lesznek szentmisék.  
A jövő vasárnap a szokott időben 10 órakor a szentmise.  

Kertész Péter plébános

ÉVKÖZI 16. VASÁRNAP - 2026.07.19.

1./ A jövő hét folyamán a kedd reggeli és szombat 5 órai szentmise elmarad.

2. /A Szent Imre téri templomban a miserend:
Hétfő, kedd, szerda, reggel 7 óra,
Csütörtök, péntek, szombat este 6 óra
Vasárnap fél 9, fél 12, és este 6 óra

3./ Vasárnap 10 órakor szentmise, ez a nap a nagyszülők és idősek világnapja.  

Kertész Péter plébános

A búza és a konkoly

Jézus Krisztus Urunk példabeszédet mond a búzáról és a konkolyról. Erről szól a vasárnapi evangélium. (Máté 13, 24-43) Egy ember jó magot vetett a földjébe, azonban jött az ellenség, konkolyt vetett a búza közé. A kettő együtt nőtt. A szétválasztás azonban csak az aratáskor lesz. Jézus maga meg is magyarázza ezt a példabeszédet. A jó magot vető ember az Emberfia. (Ezzel Jézus önmagára utal.) A rossz magot hintő ellenség az ördög. Az aratás: az utolsó ítélet a világ végén. Ez a példabeszéd egy bíztatás, bátorítás, hogy ne csüggedjünk, amikor a jó és a rossz összefonódását látjuk. El lesz választva a kettő egymástól. Nem "relativizálva" lesz a rossz, hanem egyértelműen el lesz ítélve. Azonban hozzátartozik ehhez a tanításhoz az is, hogy ezt az ítéletet maga Krisztus fogja kimondani. Azért az utolsó ítéleten a világ végén és nem előbb, mert Isten várja a megtévesztett, rossz útra tért emberek megtérését. Itt nem az evilági felelősségre vonásról és törvényes ítéletről van szó. Annak meg kell történnie. Itt az ember örök sorsáról van szó: az üdvösségről, vagy a kárhozatról. A várakozásban, a búza és a konkoly együtt növekedésében az Isten irgalmát láthatjuk, amely várja az ember megtérését. Az ítéletben ugyanakkor majd megnyilvánul Isten igazságossága, az Örök Igazság fényében.

Zámbó Károly atya

ÉVKÖZI 15. VASÁRNAP - 2026.07.12.

1./  A héten kedd Szent Kamill ünnepe, reggel 8 órakor szentmise.

2/ Csütörtökön a Kármelhegyi Boldogasszonyra emlékezzünk.

3/ Péntek a Zoborhegyi remeték emléknapja, akiket a szentek sorába Szent László király iktatott. Szent István, Szent Imre és Szent Gellért püspök személyeivel együtt.

4./ Szombaton Szent Hedvigre emlékezzünk, du 5 órakor szentmise.

5./ Vasárnap 10 órakor szentmise

6./ Szabadságom miatt, július 21-én kedden, július 25-én szombaton, és a rá következő hét keddi napján és szombati napján elmaradnak a szentmisék.
Július 26-án vasárnap a szentmise a szokott időben 10 órakor meg lesz tartva.

Kertész Péter plébános

Magvető

Jézus Krisztus Urunk három olyan helyzetet mond el, amikor valaki nem fogadja be az evangéliumot, amit hallott. Erről szól a magvető példabeszéde. A példabeszédhez Jézus maga megadja a magyarázatot a tanítványainak. Az első ilyen helyzet, amikor valaki nem érti az Isten országáról szóló tanítást. Nem érti az evangéliumot. Az útszélre hullott mag. Alkalmatlanná válik az Isten országára a megértés hiánya miatt. Elragadja a gonosz, amit a szívükbe vetettek. A második ilyen helyzet a kövek közé hullott mag. Befogadja a tanítást, de nem ver benne gyökeret. Felületes marad. Az első megpróbáltatás hatására elpártol az evangéliumtól. A harmadik eset, amikor tövisek közé hullik a mag. A világ túlzott szeretete, a világ viszonyaihoz való túlzott ragaszkodás miatt gyülölcsök nélkül marad a lelkében az evangélium. A három helyzet egy-egy szóval: értetlenség, felületesség, evilág-szeretet. A mai ember hajlamos ezekről azt gondolni, hogy ártatlan, apró hibák ezek. Értetlenség? Tudatlanság? Ártatlan dolog! Gondolja a mai ember sokszor... Azonban Istentől értelmet kaptunk, amit ha nem használunk, nem fejlesztünk, bűnt, súlyos mulasztásos bűnt követünk el. Sokan elkövetik, és gondolkodás nélküli, irányítható robotokká válnak, akiket aztán fel lehet használni alantas célokra. De hibásak ők! Mert az ember felelős azért, hogy fejlessze gondolkodását, és képessé váljék a megértésre. A felületességgel és az evilág-szeretettel is hasonló a helyzet. Felelősek vagyunk helyes mélységű gondolkodásért, és a helyes szeretetért, csakúgy, mint a megértésért. Helyes megértés, helyes gondolkodás, helyes szeretet. A teremtés erőterébe kell helyeznünk magunkat. Isten szeretetből teremtett. Isten önzetlenül teremtett. Hálásnak kell lennünk teremtettségünkért, és hálásnak kell lennünk megváltottságunkért. Ebből a hálából fakadhat olyan megértés, mélység és szeretet, amely alkalmassá tesz az evangélium befogadására, és a gyümölcsök termésére egyaránt.

Zámbó Károly atya

ÉVKÖZI 14. VASÁRNAP - 2026.07.05.

1./ Köszönet a Péter fillér adományokért, melynek összege 61.000 Ft volt.  

2./ Kedden reggel 8 órakor, szombaton – amely Szent Benedek apát, Európa védőszentjének ünnepe, délután 5 órakor, vasárnap a szokott időben 10 órakor szentmise.  

3./ Előre jelezzük, hogy szabadságolásom ideje alatt július 21-én és július 28-án a kedd reggeli szentmisék, július 25-én és augusztus 1-jén a szombat esti szentmisék elmaradnak, de július 26-án vasárnap 10 órakor a szentmise a szokott időben meg lesz tartva.
Kérjük a hívek megértését.  

Kertész Péter plébános

Kinyilatkoztatás

A kinyilatkoztatás veleje, belső lényege, amikor Jézus Krisztus Urunk a mennyei Atyával való kapcsolatáról beszél. Azért ilyen lényeges ez, mert ebben van benne az Isten önfeltárása. Amikor Jézus erről beszél, abban van benne a legjobban az, hogy mi van az Istenben belül, milyen az Isten belülről. Az Istenben belül teljes bizalom van, teljes ismeret, teljes szeretet. Az Atya, a Fiú és a Szentlélek egymás iránti örök szeretete. Ennek a szeretetnek nincs eredete, mert ez az eredete minden szeretetnek. Aki ezt a kinyilatkoztatást megérti, az boldog. Ehhez valamiféle kicsinység kell. Alázat kell ehhez a megértéshez. Akik csak a világ hatalmi harcaiban élnek, azok számára ez nem tárul fel. Nem azért nem tárul fel nekik ez, mert nem hallják Jézus szavait a fülükkel. Hallhatják fülükkel, de nem értik meg. Hallhatják fülükkel, és az értelmük bizonyos régióiig is eljuthat a szavak értelme, de a szívüket nem érinti meg. Mi kell ahhoz, hogy megérintse a szívet? Alázat, bűnbánat. Kérlelhetetlen igazság önmagunkkal szemben. Krisztus ezért jött, hogy ezt feltárja, de ezért van az egész kinyilatkoztatás. Az ember megtérhet, ezért Krisztus küldetése nem reménytelen, ahogy (éppen ezért) a mi küldetésünk sem reménytelen. Szomorú dolgok közepette élünk, de Krisztusra tekintve reménytelenek nem vagyunk. Ez adhat erőt küzdelmünkhöz.    

Zámbó Károly atya

ÉVKÖZI 13. VASÁRNAP - 2026.06.28.

1./ A mai vasárnap tartjuk Péter-fillér gyűjtést.

2./ Hétfő Szent Péter és Szent Pál apostolok ünnepe, a napi szentmisénket a Szent Imre téri templomban este 6 órakor tartjuk, együtt misézve Károly atyával.  

3./ Kedd – A római egyház első vértanúinak ünnepe.  
Szentmise reggel 8 órakor

4./ Csütörtök – Sarlós Boldogasszony ünnepe, egyházmegyénk ezen ünnephez kapcsolódva tartja a jövő vasárnap a vértessomlói búcsút.

5./ Péntek – Szent Tamás ünnepe, egyben első péntek.
Délután 5 órakor szentmise, melyhez kapcsolódik a szentségimádás.

6./. Szombaton 5 órakor, vasárnap 10 órakor szentmise.      

7./  Jézus Szíve hónapja után július hónapot Jézus Szent Vérének tiszteljük.

Kertész Péter plébános

A mennyek országának az értéke

A legnagyobb kincs a mennyek országa. Erre figyelmeztet minket Jézus az evangéliumban. (Máté 13, 44-46) Aki ezt a kincset megtalálja, mindenét eladja, hogy ezt a kincset megszerezze. Mégis azt látjuk, hogy nagyon sok keresztény úgy él, hogy úgy tűnik, hogy az evangélium alig ad hozzá valamit az életéhez. Ezek szerint lehetséges, hogy vannak, akik úgy gondolják, hogy megtalálták ezt a kincset, de valójában mégsem találták meg? Mi is a mennyek országa? Fel kell tennünk ezt a kérdést, mert sokszor talán nem is tudjuk, mit kell keresnünk, és mit kell megtalálnunk. Nem egy vallási norma, nem egy szabályrendszer. Nem egy adok-veszek kapcsolat. Alapvetően nem. Hanem egy boldogító, felszabadító, örökké tartó kapcsolat a mindenható Istennel. Vannak tanítók, akik ezt hangsúlyozzák. Mások még mélyebbre tekintve azt mondják ki, hogy a mennyek országa maga Krisztus. Őbenne áll fenn ez az ország. Ez nem mond ellent az előző megközelítésnek, mert Krisztusban magában áll fenn a tökéletes Isten-kapcsolat azáltal, hogy Ő maga teljes Isten és teljes ember. Mit jelent tehát ebben az összefüggésben a mennyek országa? Annak a mélyebb megértését és megélését jelenti, hogy csak Krisztus a Messiás. Ezért csak Krisztusban lehetünk boldogok. Jézus Krisztus Urunk a valódi Messiás. Őbenne van az Atyával való kapcsolat, ezért Őbenne áll fenn a mennyek országa. Krisztust kell megtalálnunk, és engednünk kell, hogy Ő megtaláljon minket. Krisztusban boldogság van, nem félelem, hanem boldogság, és örökké tartó öröm az Isten örök szeretetében.    

Zámbó Károly atya

ÉVKÖZI 12. VASÁRNAP - 2026.06.21.

1./ Szentmisénk rendje a héten a szokott időpontokban.  

2./ Szerda Keresztelő Szent János ünnepe, egyházmegyénkben a papszentelés napja. Ez évben csak egy szerpapot tud szentelni a püspök atya.  
Többen emlékeznek e napon pappá szentelési évfordulójukra, így én is Péter atyával együtt, amikor e napon este 6 órakor koncelebrációs szentmisét mutatunk be a Szent Imre téri templomban.
Szeretettel hívjuk a kedves híveket és kérjük az imáikat.  

3./ Szombat Szent László királyunk ünnepe.

4./ Szent Péter és Szent Pál ünnepeihez közeledve a jövő vasárnap tartjuk a Péter fillér gyűjtést.

Kertész Péter plébános

Krisztus bátorságra szólít

A "Ne féljetek!" felszólítás kulcsmondata az evangéliumi részletnek az évközi tizenkettedik vasárnapon. (Máté 10, 26-33) Persze megkérdezhetjük, és meg is kell kérdeznünk: mi a félelem végső oka? Hogyan jelent meg az ember életében a félelem? A félelem végső oka az Istentől való elszakadás. Ez a bűnbeeséskor jelent meg. Az Istentől való elszakadás a félelem végső oka. Isten eredeti terve szerint nem lett volna félelem. Az embernek nem kellett volna félni senkitől és semmitől. Az embernek nem kellett volna félni, ha Istennel marad. Istenben élve nincs félelem. Az Isten elleni lázadás, az Istentől való elszakadás hozta be az ember életébe a félelmet. A félelmet ezért nem gyógyíthatja meg más, mint az Istennel való kiengesztelődés. Ez pedig egyedül Krisztusban történhet. Ezért szólít fel Jézus Krisztus Urunk a félelem ellen. Ő az, akiben meggyógyul az Istentől való elszakadásunk sebe. Ő meghozta önmagában az Istennel való kiengesztelődést. A félelemnek a végső okát elvette Krisztus, de a félelem, mint érzés megmarad és jelen lehet az ember életében. Krisztus ezt összekapcsolja az örök kárhozat lehetőségével. Persze nem azt akarja Krisztus, hogy félelemben éljünk. A félelem, mint érzés, mint érzelem legyen a megváltott ember számára annak az eszköze, hogy törekedjen az üdvösségre, hogy kerülje az Istentől való elszakadás lehetőségeit. Az erényes élettel, a Krisztusban való növekedéssel, és a hit erejének a növelésével csökkenjen, és szűnjön is meg az ember életében a félelem. Ilyen értelemben Krisztus ma is, nekünk is mondja: "Ne féljetek!"    

Zámbó Károly atya

ÉVKÖZI 11. VASÁRNAP - 2026.06.14.

1./ Szentmisénk rendje a héten a szokott időpontokban.  

2./ Szombaton emlékezik pappá szentelésének 50. évfordulójára, vagyis mutatja be aranymiséjét Spányi Antal püspök úr a székesfehérvári bazilikában délután 5 órakor.
Imádkozzunk érte.

Kertész Péter plébános

Jézus és Mária Szíve

Csepelen minden templomnak története van. Most persze nem arra gondolok, mikor épült, kik építették, kik finanszírozták, tervezték, kik díszítették műalkotásokkal... Fontos ez is. Most azonban a templom belső, lelki történetére gondolok, mert ilyen is van a templomnak. Jézus és Mária Szíve: Csepelen két templom: Jézus Szíve a Béke téren, Szűz Mária Szeplőtelen Szíve a Szent István úton. Jézus Szíve ünnepe az idén június 12-én van, ezt követi Szűz Mária Szeplőtelen Szívének ünnepe június 13-án. De éppen ezért az egész hónapot a két Szív tiszteletének szenteljük, ez adja ezeknek a gondolatoknak a különös aktualitását. A két templom helye is érdekes: előbbi a víztoronyhoz van közel, utóbbi viszont szerényen bújik meg a Belváros felől jövet, a Királyerdei művelődési ház parkolója előtti dombon. Két Szív: egy Édesanya szíve és egy Fiú szíve, aki az Isten örök Fia, és Szűz Mária Fia is egyúttal. Ez a két Szív mindig erőt adott a csepelieknek: akkor is, amikor félelem és kétségbeesés töltötte el az emberek szívét, akik ezekben a templomokban a Szívekhez járultak, lelki erőt kaptak, és lelki biztonságot nyertek. Ma is így van ez, most is így lesz ez. Jézus Szíve által az a szeretet jelenik meg számunkra, amely a megbocsátás és irgalom szeretete. Az a szeretet jelenik meg Jézus Szívében, amely üdvözíteni akar minket. A Szív, amelyet értünk átszúrtak, de amely értünk fel is támadt. Ez a Szív akar minket elvezetni a mennyei Atya örök hajlékába, ahol bocsánatot nyer a bűnös, akinek éppen ezért kell, hogy ereje legyen bocsánatot kérni, és azoknak pedig akik ellene vétkeztek, megbocsátani. Mária Szívében pedig szeretet van, oltalom és védelem.      

Zámbó Károly atya

ÚRNAPJA - 2026.06.07.

1./ A holnapi vasárnap Úrnapja. Az elmúlt évhez hasonlóan a Kisboldogasszony templom közösségével tartjuk az ünnepi szentmisét és a körmenetet a Szent Imre téren a fél 9 órakor kezdődő szentmise keretében.  
Köszönet a vállalt oltár díszítéséért.  

2./ Kedden reggel 8 órakor szentmise.  

3./ Pénteken Jézus szíve ünnepe, délután 5 órakor szentmise

4./ Szombaton délután 5 órakor szentmise, mely Szűz Mária Szeplőtelen Szívének emlékezete.

5./ Vasárnap a szokott időben – 10 órakor szentmise.

Kertész Péter plébános

Úrnapja – Krisztus velünk van

Az, hogy Krisztus Urunk az Oltáriszentség misztériumában, kenyér és bor színe alatt velünk van, ma nyilvános ünneplés tárgya. Az első keresztény századokban azonban az igehirdetők erről a hittanítás keretében, tehát kifelé, nem beszéltek. A katekumeneknek, akik készültek a keresztségre, erről nem volt szabad tudniuk. A hittanulók, a katekumenek, csak az Ige liturgiáján lehettek ott, az áldozati rész megkezdése előtt el kellett hagyniuk a templomot. Csak annyit tudhattak, hogy van a hitnek egy titka, ami csak a keresztség felvétele után fog számukra feltárulni. Az Igehirdetésen jelen lehettek, de abban a hit titkáról, erről az elrejtett titokról, nem volt szó. (Nem lehetséges, hogy Szent János evangéliumából ezért hiányoznak az utolsó vacsora ezen szavai? Pont Szent János nem írta volna bele, amikor talán, szinte Jézus keblén nyugodott azokban a pillanatokban is, amikor Krisztus a Misztériumot megalapította? Valószínűleg itt arról lehetett szó, hogy kezdetben ez nem volt tárgya – vagy legalábbis nem mindenütt - az Igehirdetésnek, a leírt evangélium pedig az élő Igehirdetés alapján lett szerkesztve.) Amikor pedig a katekumenek megkeresztelkedtek, és már keresztényként részt vehettek a teljes Szentmisén, akkor hallották először Jézus szavait, amelyeket az utolsó vacsorán elmondott. „Ez az én testem… ez az én vérem, ezt cselekedjétek az én emlékezetemre!” Utána a pap így szólt,: „Misterium fidei”, azaz: „a Hit Titka” – „Íme hitünk Szent Titka”… És nem volt olyan veszély, hogy nem fogadnák el ezt az újonnan megkereszteltek, mivel addigra annyira megismerték Krisztus tanítását, hogy vágytak rá, hogy megismerjék a titkot. A „Misztérium” eleinte tehát valóban titok volt, nem csak átvitt értelemben, hanem szó szerint. Aztán a későbbi századokban nyilvánossá vált, ahogyan az egész társadalmat áthatotta a kereszténység. A Oltáriszentség nagy nyilvános ünnepe, az Úrnapja már egy ilyen korban keletkezett. Az új ünnep szövegeit Aquinói Szent Tamás írta, aki ennek az ünnepnek a bevezetését szorgalmazta a Szentatyánál. Nyilvánossá vált a Misztérium. Ma már egyértelműen része a hitoktatásnak. Ugyanakkor vannak, akik számára ma sem nyílik meg ennek az ünnepnek a tartalma, az értelme, mivel bezárják előtte az értelmüket. Ilyen értelmi bezárkózással találkozhatunk az Úrnapi ünnepi Szentmise evangéliumában. (Jn 6, 51-58) A zsidók megbotránkoztak Jézusban. Nem értették, hogyan adhatja eledelül a testét… és Jézus szavai erre a méltatlankodó megbotránkozásra: „ha nem eszitek… nem lesz élet bennetek”… nem a ma divatos „tolerancia és tiszteletben tartás” hangja ez... hanem a valóság kimondása: „nem lesz élet bennetek”. Persze, nem a tolerancia és „tiszteletben tartás” ellen érvelek, ezekre jó értelemben véve szükség van. De a mai „divatok” manipulálva vannak. Jézus sem az ember tiszteletben tartása ellen beszél. Gondoljuk is meg: nem az a legjobb értelemben vett tiszteletben tartása az emberi értelemnek, ha tudatjuk vele, amit tudnia kell? Isten Igéje ezért lett emberré: amit tudnunk kell, elénk tárta. Ha hűségesek maradunk ehhez a Misztériumhoz, akkor lesz bennünk élet. Ez azt is jelenti, hogy akik kiszakadnak ebből a Misztériumból azokban nem lesz élet. Ezért kell kitartanunk a hitben, hogy megmaradjunk az Élet-ben.       

Zámbó Károly atya

SZENTHÁROMSÁG VASÁRNAPJA - 2026.05.31.

1./ A mai vasárnap Szentháromság ünnepe és Hősök vasárnapja, egyházmegyénk Máriaremetei zarándoklata, ahol 11-órakor lesz a püspöki szentmise.

2./ Kedden reggel 8 órakor szentmise

3./ Szerdán este 6 órakor a királyerdei képviselőtestület gyűlése lesz itt a plébánián.

4./ Első pénteken délután 5 órakor szentmise és szentségimádás.

5./ Szombaton 5 órakor szentmise

6./ A jövő vasárnap Úrnapja. Az elmúlt évhez hasonlóan a Kisboldogasszony templom közösségével tartjuk az ünnepi szentmisét és a körmenetet a Szent Imre téren a fél 9 órakor kezdődő szentmise keretében.  
Köszönet a vállalt oltár díszítéséért.

Kertész Péter plébános

Szentháromság – Isten örök szeretetének titka

Szentháromság vasárnapján Isten belő életének, és belső szeretetének legmélyebb titkáról elmélkedünk: arról a titokról, hogy Isten személy, de nem egyedül, hanem a három személynek: az Atyának, a Fiúnak, és a Szentléleknek az örök szeretete adja Isten örök életét. Isten öröktől fogva van. Isten mindig volt. A teremtmény azonban nem volt mindig. A teremtmény attól kezdve létezik, hogy az Isten megteremtette. Mivel azonban Isten öröktől fogva volt; egy örökkévalóságot volt úgy is, hogy nem teremtett. Mégsem volt egyedül. Isten nem volt egy egyedüli személy, egy magányos „én”. Barsi Balázs atya sokszor mondta az utóbbi években, hogy Isten nem lehetett öröktől fogva egyedül; mert Istenben szeretet van. Egy magányos „én” kit tudott volna szeretni? Ha Isten egyedül lett volna, az „pokol” lett volna… Istenben azonban szeretet van, ami több személyt feltételez. Jézus Krisztus Urunk kinyilatkoztatta örök szeretet-kapcsolatát a mennyei Atyával. Ez a szeretet-kapcsolat maga a Szentlélek, akit Jézus az apostolokra, és rajtuk keresztül ránk is lehelt. Ezt azért kellett így átgondolnunk, mert ennek fényében tudjuk megközelíteni Szentháromság vasárnapja evangéliumának az értelmét. (Jn 3, 16-18) Istenben szeretet van, boldogság van. Ezért akarja, hogy mi, az Ő teremtményei is részesüljünk a szeretetből, részesüljünk a boldogságból. Ezért küldte el az Ő Fiát.: üdvösségünkért.     

Zámbó Károly atya

PÜNKÖSD - 2026.05.24.

1./ A mai vasárnap pünkösd ünnepe, a Szentlélek eljövetele, az egyház születésnapja.

2./ Pünkösd másodnapja Boldogságos Szűz Mária az egyház anyja ünnepe, itt templomunkban reggel 8 órakor lesz szentmise.
Egyházmegyénk e napon imanapot tart a hivatásokért Bodajkon, ahol 10 órakor püspöki szentmise lesz.

3./ Kedden reggel 8 órakor szentmise.

4./ A hét ünnepei
- kedden – Néri Szent Fülöp
- csütörtökön – Jézus, az Örök Főpap
- szombaton – Szent István ereklyének átvitele – megemlékezés

5./ Jövő vasárnap Szentháromság ünnepe és Hősök vasárnapja, egyházmegyénk Máriaremetei zarándoklata, ahol 11 órakor lesz a püspöki szentmise.

Kertész Péter plébános

A Szentlélek eljövetele

Pünkösd ünnepén a Szentlélek eljövetelét ünnepeljük. Húsvét után ötven nappal a Szentlélek lángnyelvek formájában leszállt az apostolokra, és megtörtént a nyelvek csodája. Ez azt jelentette, hogy olyan nyelv-adományt kaptak az apostolok, hogy minden jelenlévő ember, akik sok különböző nyelven beszéltek, mivel különféle nemzetekhez tartoztak, az apostolok szavait a saját nyelvükön értették. Ez az esemény rávilágít arra, hogy a Szentlélek megadja a megértést. Ekkor kezdik az apostolok érteni Jézus tanítását. Ekkortól kezdve feltárulnak számukra Jézus tanításának addig rejtett összefüggései. A pünkösdi ünnepi evangélium azonban Húsvétig vezet vissza minket. Jézus Krisztus Urunk az ő feltámadása után megadja az apostoloknak a Szentlelket. (János 20, 19-32) A Szentlélekkel együtt adja a bűnök megbocsátásának hatalmát. Ez arra figyelmeztet minket, hogy Krisztus apostoloknak átadott hatalmának művei a Szentlélekben vannak megadva, a Szentlélek jelenlétének az eredményei. Ma is igaz: a Szentlélekben értjük meg Krisztust. Krisztus tanításának igazsága ma is a Szentlélekben bontakozik ki számunkra. Ezért kérjük a Szentlelket, hogy világosítsa meg értelmünket, hogy megvilágosított értelmünkkel helyesen lássuk az üdvösségünkhöz vezető utat.   

Zámbó Károly atya

URUNK MENNYBENETELE - 2026.05.17.

1./ A mai vasárnap Urunk Mennybenetélének az ünnepe.

2./ Május hónapban a Szűzanyát köszöntjük a szentmisékhez kapcsolódó Lorettoi litániával.

3./ Kedden reggel 8 órakor szentmise.  

4./ Szombaton pünkösd vigília napján délután 3 órakor a Kisboldogasszony templomban kiszolgáltatjuk a szentmise keretében a betegek szentségét.
Erre a szokás szerint most a szentmise végén jelentkezési lapot osztunk, és kitöltve kell magukkal hozni a szentmisére. A szentségkiszolgáltatásakor kell átadnunk. Akinek szükséges végezzen előtte szentgyónást.  

A szentmisét követően a Sekrestye Színpad előadására szeretettel hívjuk idősebb testvéreinket.  
Ezen a napon a templunkban 5 órakor nem lesz szentmise.

5./ A jövő vasárnap pünkösd ünnepe, a Szentlélek eljövetele, az egyház születésnapja.

6./ Pünkösdhétfőn egyházmegyénk imanapot tart a hivatásokért Bodajkon, ahol 10 órakor püspöki szentmise lesz.  

Kertész Péter plébános

Krisztus felment a mennybe

Krisztus mennybemenetelének vasárnapján az evangélium felidézi Krisztus parancsát, amely az evangélium hirdetésére irányul. (Máté 28, 16-20) Mi ennek a parancsnak a jelentősége? Az, hogy az embereknek joguk van tudni Krisztusról. Az embereknek szabadságukban áll Krisztus mellett dönteni és szabadságukban áll Krisztus ellenében is dönteni. De ezt a szabadságot akkor tudják megélni, hogyha megismerik Krisztust és megismerik Krisztus tanítását. Az evangélium hirdetésének látszólagos gyengesége, amikor ezzel a szabadsággal találkozik. Ez a szabadság magában foglalja az elfogadást és az elutasítást. Ugyanakkor látnunk kell, hogy a szabadságot az evangélium elfogadásáért kaptuk. Szó van az evangéliumi részletben a hatalomról. Honnan van a hatalom? Krisztus hatalma a mennyei Atyától van. Tehát felülről. Honnan van a szabadság? A Teremtő Istentől - tehát szintén felülről. Ugyanaz a hatalom eredete, mint a hatalmat elfogadó szabadság eredete: a Teremtő Isten. Az Isten hatama a legnagyobb hatalom: minden hatalom forrása és eredete. Ugyanakkor Isten hatalma - éppen azért mert a legnagyobb hatalom, az egyetlen olyan hatalom, amelyből az erőszak teljesen hiányzik. Minden más hatalomban - bizonyos értelemben és mértékig - jelen van az erőszak, éppen a gyengeség jeleként és kompenzációjaként. (Ez lehet legitim : ha például egy törvényes állam rendjének fenntartására irányul.) Istenben nincs erőszak. Isten előtt állhat az ember a legteljesebb szabadságában. Ugyanakkor szabadon meghozott döntésének meg van a következménye. Az evangéliumot ezért hirdetni és tanítani kell. Az igehirdetés és tanítás által segíteni kell az embereket, hogy olyan döntéseket, és olyan végső döntést hozzanak, amely az örök üdvösségre vezet.   

Zámbó Károly atya

HÚSVÉT VI. VASÁRNAPJA - 2026.05.10.

1./ A szentmiséink végén imádkozzunk a pápai himnusszal, Leó pápáért, akinek pénteken volt megválasztási évfordulója.

2./ Május hónapban a Szűzanyát köszöntjük a szentmisékhez kapcsolódó Lorettoi litániával.

3./ Kedden reggel 8 órakor szentmise.  
Szombat, Nepomuki Szent János áldozópap ünnepe.

4./ Jövő vasárnap Urunk mennybemenetelének az ünnepe.  
Így a héten lenne áldozócsütörtök, mely napon – tehát csütörtökön egyházmegye minden templomában 5 órától szentségimádást tartunk.  

5./ Szombaton és vasárnap tartjuk a szokott időben szentmiséinket.

6./ Előre jelezzük, hogy május 23-án szombaton délután 3 órakor tartjuk a betegek szentségének a kiszolgáltatását ünnepi szentmise keretében, a Szent Imre téri Kisboldogasszony templomban, azt követően szeretettel várjuk idősebb testvéreinket a Szent Imre közösségi házba, ahol a Sekrestye Színpad műsorával köszönti az idősebb testvéreiket, ezen a napon az 5 órai szentmise elmarad.

7. Köszönet az egyházmegyei adomány gyűjtéséért, melynek összege templomunkban 55.470 forint volt.

Kertész Péter plébános

Az örök szeretet boldogsága

A vasárnapi evangélium Húsvét hatodik vasárnapján a parancsok megtartásának a felszólításával kezdődik. Az szereti Jézust, aki megtartja parancsait. (János 14, 15-21) Jézus pedig megígéri, hogy kérni fogja az Atyát, hogy küldje el a Szentlelket vigasztalásul. Jézus biztosítja a tanítványokat, hogy velük marad. A tanítványok tudni fogják, hogy velük van Jézus, mert ismerik őt. Végül még egyszer felszólítja őket, hogy tartsák meg parancsait. Az szereti Jézust, aki parancsait megtartja. Ennek az evangéliumi részletnek a kulcs-szavai: parancsok megtartása, jelenlét, ismeret, vigasztalás... Mindez a Szentlélek által. A Fiú jelenléte az Atyában, a tanítványok jelenléte a Fiúban... Arra utal ez az evangéliumi szakasz, hogy a parancsok megtartása abból a szeretetből ered, amely szeretet a mennyei Atya örök szeretete a Fiú iránt, és a Fiú örök szeretete a mennyei Atya iránt, a Szentlélekben. Jézus ezzel lényegében azt mondja, hogy abban a szeretetben akar minket részesteni, amely az Isten belső szeretete öröktől fogva. Nem kevesebbet mond ezzel, minthogy az Isten belső életével, a szeretettel akar minket megajándékozni. A parancsok megtartása ebben a valóságban értelmezhető: Igent mondás az Istenre, Igent mondás arra a tervre, amiért teretmtett minket az Isten: hogy örök szeretetének boldogságában részesítsen minket. 

Zámbó Károly atya

HÚSVÉT V. VASÁRNAPJA - 2026.05.03.

1./ Május hónapban a Szűzanyát köszöntjük a szentmisékhez kapcsolódó májusi litániákkal.

2./ Ma anyák napján, nemcsak az égi édesanyánkat, hanem a földi édesanyáinkat, és nagyanyáinkat imádságos szeretettel köszöntjük

3./ Kedden reggel 8 órakor szentmise.  

4./ Szombaton tartják a 19. Élő Rózsafűzér zarándoklatot, amelynek az egyik csoportja a hagyományok szerint megáll a templomunknál. A templomunkba terveik szerint 9 óra körül érkeznek.  

5./ Szombaton délután 5 órakor, vasárnap pedig 10 órakor lesznek a szentmisék.  

Kertész Péter plébános

A feltámadás értelme

A mi Urunk Jézus Krisztus az utolsó vacsorán beszélt apostolainak arról a hajlékról, amelyet nekünk készít a mennyei Atya örök hajlékában. "Atyám házában sok lakóhely van..." (János 14, 1-12) Két apostol kérdései nyomán bontakoztatja ki Jézus a témát. Érdekes belegondolni, hogy ezek a kérdések is minden bizonnyal a Szentlélek ihletésére lettek megfogalmazva... Tamás kérdése, arra irányult, hogy hová is megy pontosan Jézus, és hogyan ismerhetjük meg azt az utat. Jézus erre válaszolja "én vagyok az út, az igazság és az élet." Ez az út a mennyei Atyához vezet, a mennyei Atya örök hajlékába. Jézus az, aki által eljuthatunk a mennyei Atyához. A második kérdést Fülöp tette fel, amely kérdés arra irányult, hogy hogyan ismerhetjük meg az Atyát. Jézus válaszában a saját magára utal: "én és az Atya egy vagyunk." Ez a válasz rávilágít arra az egységre, amely az Atya és a Fiú között van öröktől fogva. Ez az egység a Szentlélekkel együtt van, örök szeretetben. Jézus ezzel a beszéddel a feltámadást készíti elő. Ezért van ez az evangélium a húsvéti időszakban. Arra mutat rá ez a beszéd, hogy miért érdemes feltámadni... Azért érdemes feltámadni és örökké élni, mert Jézus Krisztus Urunk a mennyei Atyával való örök szeretet-egységbe akar minket is bevezetni. Ezért érdemes feltámadni és örökké élni.  

Zámbó Károly atya

HÚSVÉT III. VASÁRNAPJA - 2026.04.19.

1./ Külön köszönet azoknak, akik részt vettek a Kisboldogasszony templomban tartott lelkigyakorlaton.

2./ A héten kedden reggel 8 órakor, szombaton 5 órakor, a jövő vasárnap 10 órakor tartjuk a szentmisénket.

3./ A héten szombat Szent Márk evangélista ünnepe, akihez kötődik a jövő vasárnap a jótermésért való könyörgés a búza szentelés.
Ez a vasárnap egyben könyörgőnap a papi hivatásokért is.
E napon tartjuk az egyházmegyei gyűjtést, mely ez évben az Érden működő LEA anyaotthon és a székesfehérvári Szent Kristóf ház fejlesztésére fordít egyházmegyénk.

4./ Örömmel láthatták a kedves hívek, hogy megújult a plébánia kerítése, ami még folytatódni fog a lábazati munkákkal. Több javítás történt a plébánia és a templom épületeiben is.
Ennek jelentős költségeit a 2025 és 2026 évi önkormányzati támogatásból tudjuk fedezni.

Kertész Péter plébános

Az az Úr, aki a halálon is Úr

Jézus Krisztus Urunk Úr a halálon is. Halálával legyőzte a halált. Nem egyik vagy másik cselekedetével, hanem éppen halálával. Feltámadásával pedig felragyogtatta az örök életet. Ez a győzelem vált nyilvánvalóvá az emmauszi tanítványok számára is. (Lk 24, 13-35) Jézus csatlakozott hozzájuk az úton, mint egy idegen. Nem ismerték fel. Amikor azonban beértek a fogadóba, és Jézus megtörte a kenyeret, felismerték. Ugyanazzal a mozdulattal törte meg a kenyeret, mint az utolsó vacsorán. De amint felismerték, eltűnt a szemük elől. Az előbb még fáradt tanítványok visszafutottak Jeruzsálembe, hogy megvigyék a többi tanítványnak a feltámadás hírét. Jézus addigra nekik is megjelent. Krisztus megjelenése valóságos testben volt. Bizonyságot adott arról, hogy nem úr rajta a halál, többé nem hal meg. Ez a bizonyság nekünk is szól. Nekünk meg kell erősödnünk hitünkben, és meg kell erősödnünk abban az elhatározásban, hogy nem szolgálunk olyan hatalmakat, amelyek alá vannak rendelve a halálnak, és éppen ezért veszíteni fognak. A végső és döntő győzelem egyedül Krisztusé. Őhozzá kell tartozni, őbenne kell élni, és akkor győzelmében is részesülni fogunk.     

Zámbó Károly atya

A karácsonyi díszítés története: "1967. augusztus 6-án szentelte fel a templomot Shvoy Lajos püspök. 67 nyara nagyon száraz, az ősz pedig esős volt. A falak nem száradtak, karácsony közeledtével már nagyon penészesek voltak, amit megpróbáltak eltüntetni kevés sikerrel. Aranka néni, aki akkor főállású sekrestyés volt, adta az ötletet, hogy girlanddal díszítsünk. Először kötéllel oldottuk meg. Zöld cukor spárgával rákötöztük a gallyat, és szögekre akasztottuk föl, megfelelő formában. Mivel a templomban hideg volt, a fenyő nem hullott, ezért hamvazószerdáig fent hagytuk."  Tovább »

Énekel a Mária Szíve Kórus; Vezényel: Bőgelné Juhász Veronika; A hangfelvétel 2023 karácsonyán készült.

MEGHÍVÓ

Szeretettel hívunk arra az imaalkalomra, melyen életedre kaphatsz áldást.

Időpont: 2023. október 5. csütörtök 18.00

Helyszín: Szűz Mária Szeplőtelen Szíve plébániatemplom
1213 Bp., Szent István út 216.

Ha úgy érzed, hogy szükséged van az életedre, családodra kimondott áldásra, akkor gyere el!

Fogadd el az áldást, mely egyszerű és nem igényel semmilyen előzetes felkészülést a részedről!

Halld meg szíved vágyát!

2023. augusztus 6.

Templomunk felszentelésének napja

Csepel-Királyerdő templomát 1967. augusztus 6-án szentelte fel Shvoy Lajos megyéspüspök atya. Shvoy Lajos 40 éves püspöki jubileuma alkalmából engedélyezte az akkor állami vezetés a templom felépítését.
A Magyar Katolikus Rádió szentmisét közvetített a csepel-királyerdei római katolikus templomból, templomunk felszentelésének 56. évfordulóján, 2023. augusztus 6-án, 10 órakor.

Keresztút papokért és papi hivatásokért

Kedves Testvérek!

A királyerdei templomban több, mint tíz éve minden hónapban imádkozunk papjainkért és papi hivatásokért. Sokszor felmerült már a gondolat, hogy jó lenne, ha  keresztutat nemcsak a templomban végeznénk erre a szándékra, hanem a Tamariska-dombon is. Úgy tűnik, ebben az évben ez megvalósulhat.

Szeretettel hívunk és várunk mindenkit, hogy együtt imádkozzunk papjainkért, valamint papi és szerzetesi hivatásokért.

A keresztút időpontja: 2023. március 11. szombat délelőtt 10 óra

Találkozás: A Tamariska-domb főbejáratánál (Fenyves út-Gesztenyés utca kereszteződése)
Megközelítése (tömegközlekedéssel): a Szent Imre tér irányából a 148-es busz Borz út megállójáig, onnan gyalog a Fenyves úton kb. 300 m

Karizmatikus Imaóra

Karizmatikus Imaóra, Csütörtök esténként 18:00-19:30
Dicsőítés, imádság a Szentírással
Itt, a Királyerdei Plébániatemplomban

- Spontán imában együtt, közösségben egymással
- „Lanttal és a Zsoltár szavával” énekelve (Zsolt 98,5)
- Kapcsolódva az angyalok és szentek szüntelen dicsőítéséhez
- Közbenjárva, a Szentírás szavait követve
- Isten közelségében, Rá figyelve, a Szentlélek vezetését keresve
- Isten igéjén keresztül Őt megismerve
- Békességet lelve

„Hálaadással végzett imádságban és könyörgésben terjesszétek a kéréseiteket Isten elé! Isten békéje pedig, amely meghalad minden értelmet, megőrzi szíveteket és elméteket Krisztus Jézusban” (Fil 4, 6-7).

Mindenkit szeretettel várunk!

2023. január 15-22.

Imahét a Krisztus-hívők egységéért

Január 15-től 22-ig, minden este közös istentiszteletet tartanak a helyi egyházak lelkipásztorai a Krisztus-hívők egységéért.
Az imaheti füzetet összeállító minnesotai keresztény testvéreink az alábbi szentírási szakaszt választották útmutatásul az ökumenikus imahétre: „Tanuljatok meg jót cselekedni, törekedjetek igazságra…” (Ézs 1,17)
„Tanuljatok meg jót tenni: keressétek az igazságot…”(Iz 1,17).
» Az imahét kiadványa

Templomunk karácsonyi díszítése

1967. augusztus 6-án szentelte fel a templomot Shvoy Lajos püspök. A nyár nagyon száraz, az ősz pedig esős volt. A falak nem száradtak, karácsony közeledtével már nagyon penészesek voltak, amit megpróbáltak eltüntetni kevés sikerrel. Aranka néni, aki akkor főállású sekrestyés volt, adta az ötletet, hogy girlanddal díszítsünk. Először kötéllel oldottuk meg. Zöld cukor spárgával rákötöztük a gallyat, és szögekre akasztottuk föl, megfelelő formában.
Mivel a templomban hideg volt, a fenyő nem hullott, ezért hamvazószerdáig fent hagytuk. Aranka néni 1971-ben meghalt, ekkor kért fel Székelyfi Pál atya, Erzsi barátnőmmel együtt, kettesben vállaljuk el a díszítést, amíg nem talál valami más megoldást. A lányom virágkötőnek tanult, de ő nem tudott kötélre díszíteni. Így valamelyik férfi megalkotta betondrótból a mandulaformát, Szűz Mária és Jézus szobor köré. Sajnos ez elég nagy helyet foglalt el, nem tudtuk hol lefektetni, így mindig eldeformálódott, és utólag kellett formára igazítani.


A lányom közben férjhez ment, kisbabái lettek és elköltöztek tőlünk, magunkra maradtunk, így lemondtunk a girland díszítésről. Helyette fenyőfákkal oldottuk meg sok éven keresztül a karácsonyi díszítést. Ehhez az egész szentélyt át kellett rendezni, mert a fák sok helyett foglaltak el, és karácsonykor mindig tele volt a templom, kevés volt a hely. Egyik évben olyan sokan voltak a misén, hogy tele volt a sekrestye, a szentély is, a nagy tömegben az egyik fa majdnem az Atyára esett.
Következő évben már a Margit nénivel közösen készítettük el a girlandot. A hagyományoknak megfelelően gömbökkel és ezüst szállal díszítettük.

Az unokáim közben megnőttek, így a lányom 1994-től újra tudott jönni, segíteni. Ő készítette a nagy mandulát Szűz Mária szobor köré, Margit néni, Káli Máriával közösen a Jézus szobor köré, én meg a többit, így egy nap alatt elkészültünk.
1998-ban Pál atya halála után, beteg férjem ápolása miatt, én nem értem rá, így újra fenyővel díszítettünk. 2004-től, férjem halála után megint girlandok készültek. Ekkora már fix szőnyeg került a szentélybe, így ott már nem tudtunk elkészíteni. Először az én konyhámban kötöttük, de sajnos nem tudtuk az ajtón keresztül kivinni, csak az ablakon, ekkor megnyomódott a drót és többé nem tudtuk szép formára alakítani. Amikor a templom tetejét újították fel, a munkások nem tudták, hogy a drótok mire valók és összecsavarták, félre dobták.
Így új megoldásra volt szükség.
Most egy stabil keretre dolgozzuk fel a gallyat, a drót helyett. Mivel fűtés van a templomban, nem használhatunk lucfenyő gallyat, mert nagyon hamar lehullana, ezért tiszafa ágaival díszítünk. Azóta hiányzik az a csodálatos illat, de a szükség törvényt bont. Nálunk a garázsban készíti a lányom két nap alatt, utána Rácz Attila kisteherautójára a férfiak teszi fel és viszik a templomba, majd felkerül a falra. A díszítést Kulcsár László és fia készíti, Tímea segítségével.

(Gráf Károlyné - Mária Szívében, 2011. december)

Augusztus 6. - Templomunk felszentelésének napja

55 ÉVVEL EZELŐTT – 1967-BEN SZENTELTE FEL TEMPLOMUNKAT Shvoy Lajos megyéspüspök atya, akinek 40 éves püspöki jubileumára engedte meg az akkor állami vezetés e templom felépítését. Erre a jubileumi eseményre emlékezünk szombaton 5 órakor ünnepi szentmisénkkel, melyre szeretettel hívom és várom a kedves híveket és a képviselőtestület tagjait, akik nevemben is meghívást kapnak.

HÚSVÉT 2022

Virágvasárnap, Nagyhét és Húsvét - képekben
Nagypénteki Passió Csepel-Királyerdő, 2022 - hangfelvétel; Énekel a Mária Szíve Kórus; Karnagy: Bőgelné Juhász Veronika

CSEPEL BELVÁROS

KARÁCSONYI ÜNNEPKÖR SZENTMISE RENDJE:

(SZENT IMRE TÉR)

December 24. – Karácsony vigíliája – 15 óra - vigília mise
24 óra - éjféli szentmise

December 25. – Urunk születése – vasárnapi miserend

December 26. – Szent Család vasárnapja – vasárnap miserend

December 31. – Szilveszter napja – 18 óra – év végi hálaadás

Január 1. – Újév napja – vasárnapi miserend

(vasárnap miserend: ½ 8 – ½ 10 – ½ 12 és 18 óra)

CSEPEL KIRÁLYERDŐ

KARÁCSONYI ÜNNEPKÖR SZENTMISE RENDJE:

(SZENT ISTVÁN ÚT)

December 24. – Karácsony vigíliája – 15 óra – vigília mise
24 óra – éjféli szentmise

December 25. – Urunk születése – szentmise ½ 11 órakor

December 26. – Szent Család vasárnapja – szentmise ½ 11 órakor

December 31. – Szilveszter napja – 17 órakor év végi hálaadás

Január 1. – Újév napja – szentmise ½ 11 órakor

80 év

Egyházközségünket Shvoy Lajos püspök felkérésére a Lazarista Misszióstársaság alapította, 1940-ben. A templomban bemutatott néhány tabló a Királyerdőben működő lazarista atyáknak, testvéreknek és testvérszerzetüknek, az Irgalmasrend nővéreinek állít emléket.

A Márkus Sándor házfőnök vezetésével működő lazarista atyák tervei között kezdettől szerepelt egy templom felépítése. Királyerdőn emelkedett volna a Lazarista rend hatalmas központi temploma és anyaháza, a mai templomtelek mögötti téren. 1943-ra a tervek készen álltak, az engedélyeztetés is lezajlott, megkezdődött az építkezés.
Azonban részben a háború okozta anyagi, részben pedig politikai nehézségek, majd akadályok miatt az építkezés leállt. A lazarista rend tagjait, mint a rendszer ellenségeit 1948-ban kiutasították Csepel területéről, épületeit elvették, itt helyben, Királyerdőben lehetetlenné tették a hívek számára a vallás gyakorlását.

Az egyházközség második nagy korszaka Szendi József királyerdei működésével kezdődött (1957-1959). Szendi atya összesen két évig teljesített itt szolgálatot, de ez a rövid idő elegendő volt számára, hogy a szétszóródott híveket összegyűjtse. Neki köszönhető a mai templomtelek megvásárlása, rajta a plébánia épületével, és azzal a mosókonyhával, amely azután éveken át a királyerdei katolikus hitélet központja volt.
Miután az istentiszteleti hely kicsi volt, a hívek száma viszont egyre nőtt, Királyerdő másodszorra is templomépítésre készült. A benyújtott terveket a hatóságok újra és újra visszautasították, ezért Szendi atya raktárhelyiség építésére adta be a kérelmet. Ezt követően épültek meg mai templomunk sekrestyéjének, valamint a templomhajó bejárat előtti szakaszának falai. Amint a politikai rendszer tudomást szerzett arról, hogy valójában templom épül, azonnal leállította a munkálatokat. A plébánost Pákozdra helyezték át.

A templom végül 1967-ben, Székelyfi Pál plébánossága idején épült meg, a szűken előirányzott három hónap alatt, a királyerdei hívek munkájával, erejével, találékonyságával, összefogásával, és Shvoy Lajos püspök anyagi támogatásával.

Az 1967-ben felépült, Szűz Mária Szeplőtelen Szívének szentelt templom falaiban őrzi ezeknek az éveknek a történetét.
A sekrestyétől a hajó előteréig tartó falszakaszba beépültek a lazarista atyák vezetésével épített templom 1956-ban elbontott, majd letisztított téglái.
Az 1967-es templomépítés során lebontott mosókonyhakápolna és fészerkápolna tégláit pedig az építkezés második szakaszában, az előtértől a hajó hátsó részéig tartó falszakasz őrzi.

“Háromszor álltunk neki templomot építeni és végre sikerült. Talán azért is ragaszkodnak a hívek, ehhez a templomhoz, mert ez nem volt olyan egyszerű dolog. Bizony sokan nagy távolságról gyalogolnak a mai napig ide, holott volna nekik más templomhoz közlekedés. Minden fizikai, vagy szellemi munkát adó és anyagi áldozatot vállaló kedves hívőre az Isten áldását kérem!"

(A királyerdei egyházközség története 1934-2000; Szűz Mária Szeplőtelen Szíve Plébánia, 2000.)

A megbocsátás

A megbocsátásról szóló evangéliumi rész (Mt 18, 21-35) egy kérdéssel indul: „Uram! Hányszor vétkezhet ellenem a testvérem, hányszor kell megbocsátanom neki? Talán hétszer? Jézus azt felelte neki: nem azt mondom hogy hétszer, hanem hogy hetvenszer hétszer.” Ez a hetes szám szimbolikus jelentőségű: a teljességet jelenti. Azt jelenti az, hogy hétszer megbocsátani, hogy mindig megbocsátani, és tökéletesen megbocsátani. Jézus erre a tökéletes megbocsátásra mondja a szolga adósságát elengedő királyról szóló példabeszédet. A király a szolgának kegyesen elengedte nagy adósságát, mert megfizetni nem tudta volna. Ezek után a szolga kijött a királytól, de egy szolgatársát, aki neki tartozott, fojtogatni kezdte. Erre a király visszahívta a szolgát, és fogságba vetette, amíg meg nem fizeti tartozását. A király a példabeszédben az Isten jelenti. Az Isten megbocsátott nekünk, és ez a megbocsátás Jézus Krisztus Urunk kínszenvedése és kereszthalála által valósult meg. Ha az Isten megbocsátott nekünk, nekünk is meg kell bocsátanunk egymásnak. Azonban helyesen és pontosan kell értelmeznünk ezt a példabeszédet. Összhangban az egész szövegkörnyezettel, azzal az evangéliumi részlettel is, amely az elmúlt vasárnap evangéliuma volt, és ennek a szakasznak a közvetlen szövegi előzménye. A megbocsátás tehát nem a bűn relativizálását jelenti. Például nem jelentheti azt, hogy tömeggyilkosságok büntetlenül maradjanak a megbocsátás jegyében… Hiszen nekünk egyszerű embereknek egy tévedésért is, vagy egy véletlen balesetért is meg kell fizetnünk… A példabeszédet pontosan kell értelmezni: a szolga az adósság elengedéséért könyörgött a királynál, és a király elengedte az adósságot, a szolgatárs az adósság elengedéséért könyörgött a szolgánál, és a szolga nem engedte el az adósságot. Az irgalmasság kiindulása tehát az Isten irgalmassága, a megbocsátás az Isten megbocsátásában van benne. Az Isten irgalmassága pedig az örök üdvösséget jelenti. Hiszen erről van szó. Jézus nem arra buzdít, hogy az adósságok, a tartozások ne legyenek rendezve, hanem az Isten üdvözítő irgalmasságát tárja fel. A hozzánk irgalmas Isten pedig azt akarja, hogy mi is irgalommal tekintsünk embertársainkra. A szívbeli belső megbocsátás a leghatékonyabb befogadása Isten irántunk való irgalmas szeretetének. Ha például nem mondunk vissza egy rosszat, nem gondolunk egy sérelemre, és nem emlegetjük állandóan, hanem elengedjük… könnyebb lesz, elsősorban nekünk magunknak. A neheztelések és a harag lelkünkre tapadó ólomsúlyától is meg akar minket az Úr Jézus Krisztus szabadítani.  

Zámbó Károly atya

ÉVKÖZI 23. VASÁRNAP - 2020.09.06.

1./ A mai vasárnap perselyadományait Csepel katolikus egyházközségei a megrongált kálvária helyreállítási munkáihoz ajánlják fel, melynek szervezését a Csepeli Önkormányzat vállalta és végzi.

2./ Kedd – Kisboldogasszony ünnepe, Reggel 8 órakor ünnepi szentmise.

3./ Szerdán délután 5 órakor Lach Edéné hamvainak beszentelése szentmise keretében.

4./ Szombaton délután 5 órakor a vasárnapra elővételezett szentmise,
majd azt követően az Egyházközség alapításának 80 éves évfordulójára emlékezve filmvetítés és kiállítás megnyitása lesz.

– Az ünnepi szentmise e jeles évfrodulóra szeptember 20-án, vasárnap 10 órakor.

2020.08.20.

Megdöbbenve értesültünk, hogy Csepelen, a Tamariska dombon ismételten megrongálták a Kálvária stációit / a 10., 11., 13. és 14. állomásokat/.

Az Önkormányzat szervezésében felállított keresztút helyreállítását az Önkormányzat vállalta magára, de szükségesnek és méltányosnak érezzük, hogy katolikus egyházközségeink is hozzájáruljanak e munkálatokhoz.

Ezért szeptember első vasárnapjára – szeptember 6-ra a három Csepeli Katolikus Egyházközségben közös gyűjtést hírdetünk meg, melyhez bizalommal kérjük a kedves hívek támogató hozzájárulását.

Egyben hívjuk a kedves híveket, hogy szeptember 14-én, Szent Kereszt felmagasztalásának ünnepéneste 6 órakor engesztelő lelkülettel közös kereszut járást végezzük a Tamariska dombi kálváriánál, még akkor is, hogy ha  a helyreállítási munkák addigra nem készülnek el.

Budapest Csepel, 2020. 08.20. – Szent István király ünnepén

Kertész Péter és Kispál György
csepeli  plébánosok

ÚJRA  EGYÜTT A  SZENTMISÉKEN ! - 2020.05.17.

Kedves Testvérek!

Örömmel fogadtuk azt a lehetőséget, hogy újra együtt lehetünk templomainkban a szentmiséken.
Figyelemmel kell azonban továbbra is lennünk a járványügyi előírásokra. Ügyelni kell egymás között a távolság betartására és akár milyen nehéz is elviselni a szájmaszk használata.
A Szent Imre téri Kisboldogasszony templomban május 21-én, csütörtökön kezdjük meg a megszokott szerinti hétköznapi szentmiséket. Mivel e nap Áldozócsütörtök – Urunk mennybemenetelének napja, délután 5 órakor hálaadó szentségimádást tartunk a májusi litániával, majd 6 órakor a napi szentmisét. Ugyan így pénteken este 6 órakor szentmise, majd májusi litánia. Szombaton este 6 órakor pedig már a vasárnapi elővételezett szentmise.
Vasárnapi tervezett miserend, most még bővítve, hogy a távolságok megtartása miatt ne legyünk oly „zsúfoltságban”.
½ 8, ½ 10, ½ 11 csendes szentmise, ½  12 és este 6 óra.
Egyházközségünk facebook (fészbuk) oldalán még megtartjuk a  vasárnap délután 3 órai szentmisét,  mely elérhető: Bp. XXI. Csepel-Belváros Római Katolikus Plébánia

Királyerdőben május 22-én, Szent Rita ünnepén délután 5 órakor tarjuk az első szentmisét.
Ezt követően szombaton délután 5 órakor, vasárnap pedig most a még „átmeneti” időben reggel 8 és 10 órakor lesznek szentmisék!
Szeretettel várjuk a kedves testvéreket!

KERTÉSZ PÉTER plébános

Jézus megígéri a vigasztaló Szentlelket

(Jn 14, 15-21)

Húsvét VI. vasárnapjának az evangéliumában Jézus megígéri a vigasztaló Szentlelket. De ezt egy kijelentéssel kezdi, amely elgondolkodtató: „ha szerettek engem, megtartjátok parancsaimat”. Itt nem lehet szétválasztani: hogy melyik Jézus parancsa, és melyik az Isten parancsa, mert Jézus az Atyával való egységét hangsúlyozza ebben a szövegösszefüggésben. Tehát nem lehet úgy szeretni Jézust, hogy valaki nem él a parancsok szerint. Ha valaki Isten valamelyik parancsát megszegve él, nem tudja Jézust helyesen szeretni: pontosabban fogalmazva; a Jézus iránti szeretetében is megsebződött. Itt azzal a súlyos kérdéssel nézünk szembe, hogy nem lehet elválasztani az Úr Jézussal való kapcsolatunkban a szeretet és a parancsok megtartásának egységes valóságát két részre: szeretet-rész, és parancs-rész. Persze tudjuk, Jézus azért jött, hogy megmentsen minket, ezért kell őszintén törekednünk a parancsok megtartására. Egy férj sem mondhatja a feleségének, vagy egy feleség a férjének, hogy én „megcsallak téged, de azért szeretlek”. Pétertől is azt kérdezte Jézus, mikor szembesítette a tagadásával, hogy „szeretsz-e engem?” – nem direkt szembesíti a tagadással. De Péter megértette, hogy miután megtagadta Jézust, már nem tudja egészen tisztán mondani, hogy „szeretlek”, de mégis mondja, mert nem mondhat mást, bár elszomorodik. De Jézus ezt a töredékes, megsebzett szeretetet, felemeli a saját szeretetébe. És ez vigasztalás.
Az evangéliumi szakasz első mondata: „ha szerettek engem, megtartjátok parancsaimat”, nem egy olyan bevezetés, hogy „kipipáljuk”, mondván: „szeretünk”, lépjünk tovább a lényegre. Nem. Szembesülnünk kell gyarlóságunkkal, gyengeségünkkel – ami a szeretetet is érinti – és ebben elszomorodunk. És erre a válasz, hogy Jézus elküldi a Vigasztalót: a Szentlelket. Megállunk egy kicsit, és elgondoljuk: mégis szeretni akarjuk Jézust, szeretni akarjuk a minket végtelenül szerető Istent. Isten mindennél jobban ismeri gyarlóságainkat, de azt a legbelső akaratot, hogy mégis vágyódunk az Isten után, talán csak legbelül, de ott van a vágy bennünk: befogadni Istent aki egészen tisztán szeret. És Jézus ezt teljessé teszi a Szentlélek által. Jézus úgy küldi a Szentlelket, hogy teljes egységben van az Atyával. Ez az egység, az örök szeretet. Az az örök szeretet, amely valóban örök, mert nincs vége, de nincs kezdete sem. Jézus minket is ebbe a szeretetbe akar bevonni. Ez legteljesebben a Szentmisében történik meg: imádjuk a velünk, és bennünk lévő Úr Jézus Krisztust az Atyával együtt, a Szentlélekben. A Szentlélek legyen vigasztalónk most is, amikor a járvány miatt nem mutathatunk be a néppel együtt Szentmisét. Adja meg a Mindenható Isten, hogy mielőbb újra együtt lehessünk a Szent Misztérium ünneplésében.

Zámbó Károly katolikus lelkipásztor

Jézus Krisztus Urunk egysége az Atyával

Jézusnak az egysége az Atyával, az Isten örök szeretetére mutat. Ez a szeretet: az Atya és a Fiú örök szeretete a Szentlélekben. Mindig erről kellene beszélni. Pontosabban: úgy kell beszélni az egész kinyilatkoztatásról, hogy ebben a misztériumban van az egész Teremtés és Megváltás. Az Isten végtelen Szeretet, mert három Személy: az Atya, a Fiú, és a Szentlélek. Ezért szeret, és ezért irgalmas. Ezen az irgalmasságon belül van a Megváltás, de a Teremtés is. Isten megkönyörült a nem létezés, a semmi fölött, és lett a teremtés. Nem véletlen, hogy Jézus egysége az Atyával (Jn 14, 1-12) a Húsvét V. vasárnapjának az evangéliuma. Mert az egész húsvéti misztérium, a Passió, a kereszthalál, és a feltámadás is ebben a szeretetben értelmezhető. Jézus a szenvedést nem Pilátustól fogadta, nem is az őt halálra adó zsidóktól, vagy a kivégző római katonáktól, hanem a mennyei Atyától. Főpapi imájában ezért a mennyei Atyához fordul: szenvedését áldozatul felajánlja azokért, akiket neki adott az Atya. (Jn 17,9) Jézus teljes Isten, és teljes ember, de az „én”-je, vagyis a Személye: az a Második Isteni Személy: a Fiú. Jézus örökké az Atyában van, és az Atya örökké őbenne. És ez az örök szeretetkapcsolat a Szentlélekben van. Ezért mi is: Krisztusban juthatunk el az Atyához, a Szentlélek által. Most a járvány idején, ebben a megpróbáltatásban különösen is erősítse hitünket annak elgondolása, hogy Isten a szeretet. Ha nem volna Isten szeretet: semmi nem volna, mert a teremtés is ebben van. Isten, az ő örök szeretetében teremtett.

Zámbó Károly katolikus lelkipásztor

Fotó: Papp Tamás

Jézus, a Jó Pásztor

Húsvét negyedik vasárnapja az ún. „jó Pásztor” vasárnap. Az evangéliumban Jézus önmagát jó pásztornak nevezi, aki ismeri juhait. (Jn 10, 1-10) Ezen a napon könyörgünk papi hivatásokért, hogy a Jó Pásztor buzgó követői legyenek minden korban. Ezért érdemes elgondolkodni azon, mit jelent a Jó Pásztor követése, mi a papság a maga lényege szerint?
A katolikus papság szentségi karakter. A pap a felszentelés által jeleníti meg Jézus Krisztus egyetlen, örök, főpapi áldozatát, a kereszthalálát. Ez a Szentmise. Hatalmat kap a felszentelés által a bűnbocsánat gyakorlására. Mind ezekben azt kell látni, hogy Krisztus a cselekvő, Ő az, aki a pap keze által működik. Éppen ezért kell méltó módon felkészülnie a papnak a szolgálatára, és ezért erőfeszítéseket tenni. Ilyen értelemben kell, hogy a hívek is imádkozzanak papjaikért. A reformáció egyházaiban az egyházi lelkipásztori szolgálat más értelmet nyert. Ott lelkészek vannak, akik felavatásban részesülnek. A reformáció eltörölte a (katolikus értelemben vett) egyházi rend szentségét, ezért ott nem Szentmise van, hanem Istentisztelet, amelynek középpontjában az Ige van. Igen, az fontos, hogy a papok megfelelően éljenek, hogy kifejezzék azt a küldetést, amelyet Krisztustól kaptak. Lehetnek a papok emberileg gyarlók; akik bűnbánatban kell hogy éljenek, hogy bűneiket megbánva váljanak alkalmassá a Szent Misztérium ünneplésére. Mégis, a papok szolgálata olyan a világban, mint a kovász, ezáltal válnak a világ dolgai azzá, amivé lenniük kell. Minden hibája ellenére is: kiváló, és hősies sereg a papság. A világ bűneitől, gyötrelmeitől, talán a papok szenvednek a legjobban. Mégis: náluk van a szabadulás kulcsa: a Krisztusi megváltás közvetítésének képessége. Testvéreim! Most, ebben a súlyos helyzetben külön is imádkozzunk a papokért, papi hivatásokért, és a papok, mint Isten felszentelt szolgái különösen is imádkozzanak a Magyar Nemzetért, és minden jóakaratú emberért. Adja meg a Mindenható Isten, hogy a járvány elmúltával újra találkozhassunk.

Zámbó Károly katolikus lelkipásztor

Kép: Pixabay

Feltámadtam!

És újból Veled vagyok - Alleluja!

Ezt a napot az Úristen adta - Alleluja!

Örvendezzünk és vígadjunk rajta - Alleluja!

Békesség Veletek - Alleluja! 

Én Vagyok ne féljetek - Alleluja!

Jézus Krisztus Urunk Feltámadása
Világosságunk és reménységünk

Gyakran elhangzik, hogy nehéz időket élünk. Életünk megszokott keretei összetörve. Ugyanakkor még sem vagyunk remény és vigasztalás nélkül. Hiszen templomaink nem üresek, az Úr Jézus most is jelen van kenyér és bor színe alatt, igaz szerény keretek között, de elvégezzük a nagyheti szertartásokat. Ebbe a hívek imádsággal, vagy a képernyő előtt ülve bekapcsolódnak, és ha fizikailag nem is tudunk egy helyen lenni, mégis együtt vagyunk az Úrral, és őbenne egymással, és ilyen módon megünnepeljük a Húsvétot, a mi Urunk Jézus Krisztus utolsó vacsoráját. Átéljük, amikor értünk megtöretett testét, és kiontott vérét kenyér és bor színe alatt adta az apostoloknak, és őáltaluk pedig nekünk is, vele leszünk a Golgota hegyén a kereszt alatt Máriával és János apostollal, és az ő dicsőséges feltámadott arcát is megláthatjuk Húsvét hajnalán. És látni fogjuk kezén és lábán a szegek helyét, és oldalán a nyílást, amelyet a lándzsa átütött, és Tamást, amikor megérintette kezével Jézus oldalát, és leborult előtte, és megrendülten kiáltotta: Én Uram, és Istenem! Az az első Húsvét is szomorúan kezdődött. Az apostolok, miután tizenegyen maradtak, az utolsó vacsora termében félve elbújtak. Hiszen Jézus tanítványai voltak ők, sok csodát láttak. Látták halottak feltámasztását is, amint Lázárt kiszólította a sírból. De most, hogy Jézust elfogták, megölték, és eltemették, mindennek vége. Pedig azt gondolták, hogy ő a Messiás. Jézus korában a messiási mozgalmak vezetőit, akik szabadulást ígértek a rómaiaktól, rendszerint megölték, és a tanítványaikat is. Most ez történt az ő mesterükkel is. Ötven nappal később, mégis kiálltak több ezer fős tömeg elé, és Péter vezetésével Jézusról beszéltek, minden félelmet hátrahagyva. Mi történt velük? A Szentírás nem hívő magyarázói ezt nem tudták megmagyarázni. Krisztus meghalt, és eltemették. De nem úgy támadt fel, mint Lázár, nem evilági, földi életre jött vissza, hanem előre ment az örök dicsőségbe. És ebben a megdicsőült állapotában látni engedte magát. Megjelent a zárt ajtók mögött. Megjelent a tanítványoknak az úton úgy, hogy előbb nem ismerték fel, de a kenyér megtörésekor felismerték, és akkor azonban eltűnt a szemük elől. Talán igaz sem volt mindez? Az apostolok értelme nem könnyen nyílt meg. Letörten, elkeseredve, de együtt maradtak. Péter szólt, hogy elmegy halászni, a többiek vele mentek, és látták, hogy valaki áll a parton. Előtte tűz, rajta hal, köréje ültek, de nem merték megkérdezni, hogy ki ő, mert tudták, hogy az Úr az. Akkor kérdezte Pétertől az Úr, hogy „Simon, Jónás fia: szeretsz engem?” És megkérdezte még egyszer, és harmadszor is: és ekkor eszébe jutott Péternek a háromszori tagadása. „Uram, te mindent tudsz, azt is tudod, hogy szeretlek téged!” – válaszolta akkor. Az apostolok negyven napon keresztül átélték, hogy az Úr Jézust időnként látni lehet, beszélni lehet vele, meg lehet tapintani, azután pedig nem lehet látni, de ezáltal kellett megérteniük, hogy mindig velük van. Megértették, hogy már nem úgy van jelen, hogy itt van, vagy ott, hanem mindig velük van, akkor is, amikor nem látják. Krisztus Urunk feltámadása valóságos esemény, de olyan esemény amely nem „evilágon” van elsősorban, hanem az örökkévalóságban. Evilágon annyiban van, amennyiben az „evilág” is az örökkévalóság része. Jézus úgy jelent meg, hogy az örök megdicsőülés állapotában van: többé nem hal meg, Úr a halálon is. És ha a halálon Úr, akkor mindenen Úr! Egyedül ő az utunk az Istenhez, és őáltala van üdvösségünk. Krisztus Istenhez akar vezetni minket, de önmagában: „Én vagyok az Út, az Igazság és az Élet!” Mártának pedig azt mondta: „én vagyok a Feltámadás és az Élet”. Úr a halálon, mert ő maga az Élet, és feltámadt, és ő maga a Feltámadás. Most, hogy ebben a nehéz helyzetben vagyunk, mi magyarok, és az egész világ: még jobban Krisztusba kell kapaszkodnunk, és vele együtt fel fogunk támadni.

Zámbó Károly
katolikus lelkipásztor

Nagypénteki Passió, Csepel-Királyerdő, 2018-as felvétel. Énekel a Mária Szíve Kórus; Karnagy: Bőgelné Juhász Veronika

Virágvasárnapi Passió, Csepel-Királyerdő, 2014. Idén nem ünnepelhettünk együtt a templomban, egy korábbi felvételt teszünk közzé. Énekel a Mária Szíve Kórus; Karnagy: Bőgelné Juhász Veronika

Megváltás a Golgotán

A mi Urunk Jézus Krisztus értünk vállalt kínszenvedéséről és Kereszthaláláról emlékezünk meg Virágvasárnap, és ezzel kezdetét veszi a Nagyhét. Az idén csendesebben ünnepel a világ kereszténysége, visszafogottan, egészen csendesen. A papok a szertartásokat egyedül végzik el, a hívek legfeljebb csak tévében, vagy interneten követhetik azokat. Ez még szomorúbbá teszi az ünnepet, és még inkább szívből jövő kiáltássá alakul imádságunk: Uram Irgalmazz! Krisztus Kegyelmezz! A virágvasárnapi bevonulási körmenet, az Úr egykori Jeruzsálemi bevonulásának az emlékére is csak lélekben lesz megtartva, amikor felhangzik az ének: „Megváltó Királyunk elébe megyünk, Méltó tisztelettel Urunkhoz legyünk, Hozsannát kiáltson néki minden hív, Dicséretet, áldást zengjen nyelv, és szív!” Most, amikor elcsendesedve emlékezünk a régi Nagyhetekre, szép szertartásokra, Passió-éneklésekre, azt kell mondani, bizonyára nem Isten akarta, hogy ez így történjen, de engedte. És akkor meg kell kérdeznünk: miért engedte? Sokan, sokféle szempontból fogják még elemezni ezt a mostani helyzetet, akkor is, hogyha Isten segítségével túl leszünk rajta. Az, hogy a világ nem lesz olyan, mint ezelőtt, az biztos, és  - bizonyos értelemben logikus gondolat. Egyrészt igaz, hogy minden esemény alakítja a világot. Egy háború után vagy akár Trianon után sem lett a világ olyan, mint előtte, legalábbis a mi „Magyar Világunk” biztosan nem. De ezután a megpróbáltatás után, ha vissza is tér régi életünk sok megszokott eseménye, ott lesz annak az érzése, hogy mindez milyen törékeny. Ez rá kell, hogy vezessen arra, hogy mindent megköszönjünk az Istennek. Nagyon úgy éltünk, hogy „minden olyan magától értetődő”, pedig minden jó mögött észre kell vennünk az Isten örök jóságát. Krisztus Urunk, azt, hogy megölik, hogy a zsidók halálra adják, és a római katonák keresztre szögezik: fölajánlotta értünk áldozatként. Ez az áldozat ez a felajánlás: nem pusztán az, hogy megölték, hanem ez a felajánlás, ez lett áldozat: megváltói Örök Áldozat. De ez már jelen volt előző este Nagycsütörtökön, az utolsó vacsorán is: hiszen hogyan adhatta volna a testét kenyérként, a bort véreként, ha nem ölik meg? A megváltói halál misztikusan már jelen volt az utolsó vacsorán: annak van külön a teste és a vére, akit megöltek. A Szentmisében ezért nem elsősorban az utolsó vacsora jelenik meg, hanem a Keresztáldozat. Az utolsó vacsora azért jelenik meg, mert a Keresztáldozat már akkor jelen volt, mivel örök áldozattá lett. Az utolsó vacsora elővételezés volt, Krisztus Urunk már ott is Testét és Vérét adta kenyér és bor színe alatt, amint másnap értünk kiontott. Nagypéntek ezért éppúgy a szeretet ünnepe mint a Karácsony. Azt láthatjuk a kereszten, hogy Isten mennyire szeret minket, hogy elment értünk a végsőkig. Azt mondhatjuk hálatelt szívvel ezért, amit az ókori keresztény himnusz: O Crux ave, spes unica, Ó üdvöz légy Kereszt, egyetlen remény!

Zámbó Károly
katolikus lelkipásztor

Áldott, boldog karácsonyt kívánunk!

Miserend

Mindenszentek-Halottak napja

2019. november 1. (péntek) - Mindenszentek ünnepe 10.00
2019. november 2. (szombat) - Halottak napja 8.00, 8.30, 17.00
2019. november 3. (vasárnap) 10.00

Őszi Egyházközségi kirándulás

2019. október 19. szombat
Találkozó: Szent Imre tér, reggel 9 óra (október 19.)
Várható hazaérkezés: délután 4 óra.
Távolság és Útvonal: kb. 10 km. a Máriaremetei templom és a Remete-barlang érintésével
Utazás: autóval vagy egyeztetés szerint tömegközlekedéssel.
A kirándulás plakátja a hirdető táblán megtalálható.

Augusztus 6. - Templomszentelésünk napja!

Sok éves, kényszerű várakozás után a 1967. tavaszán a XXI. kerületi Tanács megadta az engedélyt a Királyerdei Egyházközségnek, hogy az évekkel azelőtt, hatalmi szóval leállított kápolnaépítést befejezze. A hívek egy szívvel-lélekkel végzett, odaadott közös munkája eredményeként az előírt három hónapos határidőn belül felépült a templom. 1967. augusztus 6-án tartotta meg Shvoy Lajos püspök úr a szentelési szertartást. A nap eseményeit Székelyfi Pál atya jegyezte a Historia Domusba.

Így épült Királyerdő temploma

Miután a Királyerdő lakóinak lelki gondozásáért felelős lazarista atyákat a kommunista hatalom 1948 őszén kitiltotta Csepel területéről, hivatalosan megszűnt az önálló királyerdei lelkészség. A lazarista templom és anyaház építkezését leállították, korábban bérelt házait, köztük a Schmidt villa épületét elvették, saját tulajdonú ingatlanját és Csepel város által adományozott  templomtelkét államosították. Az őket követő két királyerdei plébános a Jézus Szíve templomban misézett és Csepel II. Plébánián látta el a királyerdei egyházkerület hivatalos teendőit.

A karácsonyi díszítés története: "1967. augusztus 6-án szentelte fel a templomot Shvoy Lajos püspök. 67 nyara nagyon száraz, az ősz pedig esős volt. A falak nem száradtak, karácsony közeledtével már nagyon penészesek voltak, amit megpróbáltak eltüntetni kevés sikerrel. Aranka néni, aki akkor főállású sekrestyés volt, adta az ötletet, hogy girlanddal díszítsünk. Először kötéllel oldottuk meg. Zöld cukor spárgával rákötöztük a gallyat, és szögekre akasztottuk föl, megfelelő formában. Mivel a templomban hideg volt, a fenyő nem hullott, ezért hamvazószerdáig fent hagytuk." Tovább »

Csepeli betlehemes és Karácsonyi áhitat

December 24-én délután 14.00-kor Csepeli betlehemes játék kezdődik.
Az éjféli mise előtt, 23.30-tól a Mária Szíve Kórus karácsonyi koncertjére kerül sor. Karnagy: Bőgelné Juhász Veronika.

A betlehemes játékról: "a csepeli betlehemes több évszázados, magyar hagyomány szerinti szepelőkkel, szöveggel, mozgással, ugyanakkor jellegzetesen csepeli dallammal is rendelkezik. Tudunk több, ma is élő szépkorú emberről, akik elmondhatják magukról, hogy valamelyik betlehemes csapattal ők is vitték az Úrjövet, Advent örömét." A betlehemes játék történetéről, a helyi szokások felelevenítéséről Szalai Rita beszélt:  Tovább »

Úrnapi virágszőnyeg

Minden évben Úrnapján (Corpus Christi), az Úr Testének és Vérének ünnepén a templomunk bejáratáig levezető járdán színes virágszirmokból, zöld ágakból, fűből virágszőnyeget készítünk. Az ötletet 2001-ben Varga Erzsébet, templomunk akkori kántora hozta. Elmondta, hogy a Szent Imre téren, a Kisboldogasszony templom körül minden évben készítenek egyet az ottani fiatalok. Mi - akkori fiatalok - nagy lelkesedéssel fogadtuk az ötletet, hogy a templomunkban is megteremtsük ezt a hagyományt. Azóta is minden évben kérjük a hívek segítségét színenként szétválogatott szirmok, zöld ágak, levelek és fű gyűjtésére. Tovább »

Virágszőnyegek 2005 óta »

2018. június 9.

Szűz Mária Szeplőtelen Szíve

Egyházközségünk számára jeles nap Szűz Mária Szeplőtelen Szívének ünnepe. A liturgikus naptárba XII. Pius pápa 1944-ben vezette be és tette általánossá augusztus 22-én.
1969-ben – mai templomunk felszentelése után két évvel – Jézus Szent Szívének napját követő szombatra került át. Mozgó ünnep, idén június 9-én jegyzi a naptár.

Idén igeliturgia van Szűz Mária Szeplőtelen Szíve ünnepén: 18.00

Bemutatkozik a királyerdei Szeplőtelen Szív Egyházközség, 1. rész - Csepp TV, 2001.

"A Szeplőtlen Szív Egyházközség Királyerdő létrejöttével szinte azonos korú. Az 1930-as évek elején parcellázták fel Királyerdő területét, így sok szegény ember jutott kisebb-nagyobb házhelyhez. Ismerősök, rokonok vásároltak egymás közelében telkeket. Kis településcsoportok alakultak ki, amelyek egymástól elszigetelten éltek. Iskola és orvos csak Csepelen volt. 1934-ben látogattak először Királyerdőbe az Irgalmasrend nővérei, akik először a gyerekekhez közeledtek. 1939-től Shvoy püspök atya meghívására a lazarista atyák közül egyre többen jöttek Csepelre, a hitélet elmélyítésére. Működési területük az egykori erdei ösvények útvonalát követve kialakult girbe-gurba utcákban felépített deszka-bádogviskós, sőt, földbe ásott kunyhós Királyerdő lakóinak lelki gondozása lett..."

Bemutatkozik a királyerdei Szeplőtelen Szív Egyházközség, 2. rész - Csepp TV, 2001.

Feltámadtam!

És újból Veled vagyok - Alleluja!

Ezt a napot az Úristen adta - Alleluja!

Örvendezzünk és vígadjunk  - Alleluja!

Békesség Veletek - Alleluja 

Én Vagyok ne féljetek - Alleluja!

Nagyheti szertartások - Húsvéti miserend

Virágvasárnap 10.00
Nagycsütörtök 18.00
Nagypéntek
12.00 Csepel közös keresztútja a Tamariska dombra
15.00 Keresztút
18.00 Nagypénteki szertartások
Nagyszombat 18.00
Húsvét vasárnap 10.00
Húsvét hétfő 10.00

„Jöjj, és csináld te!”

Nekünk Ágoston atya volt, az Emmánuel Közösség tagjainak Guszti atya, testvérének – aki évtizedekig segítette őt munkájában -, és régi barátainak Guszti. Egy szelíd, komoly, derűs ember, egy késői hivatás, egy vonzó pap. 2015-ben az egyházmegyei regionális karizmatikus találkozónkon ő volt az egyik előadó. Tanítását feltettük a honlapunkra is, amit máig három és fél ezren néztek meg. Az egyik hozzászóló ezt írta: „Fiatalon ismerhettem meg "Gusztit", csodálatos ember és barát volt papsága előtt is. Emiatt volt különlegesen megható számomra ez a felvétel.”
Ha találkoztunk vele, először mindig ránk mosolygott – és engem már ezzel megnyert magának. Komoly és derűs – látszólag egymásnak ellentmondó fogalmak, rá mégis igaz volt mindkettő. Nem vicceskedett és nem komolykodott, nem voltak főnöki allűrjei és nem élt hatásvadász eszközökkel – mégis oda kellett rá figyelni, ha mondott valamit.
Tovább »

24 órás Szentségimádás Királyerdei Templomunkban

„Falaidra Jeruzsálem, őröket rendeltem, egész nap és egész éjjel,
sohase hallgassanak!” (Iz 62, 6-7 )

2018.03.23 17:30 - 18:00 Keresztúti ájtatosság
2018.03.23 18:00 - 18:30 Szentmise (dr. Zámbó Károly atya)
2018.03.23 18:30 - 19:00 Orgonaénekek
2018.03.23 21:00 - 21:30 Imádság Papokért, Papi hivatásokért
2018.03.23 22:00 - 23:00 Imádság Családokért és Hazánkért
2018.03.24 00:30 - 01:00 Gitár kíséret, énekek
2018.03.24 02:30 - 03:00 Gitár kíséret, énekek
2018.03.24 15:00 - 15:30 Imádság Egyházközségünkért
2018.03.24 17:30 - 18:00 Orgonaénekek
Külön nem jelzett időpontokban: Csendes szentségimádás

2018.03.24 18:00 - 19:00 Szentmise (dr. Zámbó Károly atya)

24 órás Szentségimádás Királyerdei Templomunkban

„Falaidra Jeruzsálem, őröket rendeltem, egész nap és egész éjjel, sohase hallgassanak!” (Iz 62, 6-7 )
A Szentírás ezen szavait szeretnénk Egyházközösségünkbe elhozni, amikor március 23-án este 6 órától március 24-én este 6 óráig 24 órás Szentségimádásra hívjuk közösségünk minden tagját.
Célunk, hogy pénteken este 6 órától egész éjjel és szombaton egész nap este 6 óráig közösségünk imája sohase hallgasson. Itt imádkozzunk a templomban folyamatosan egymást váltva, egyszerre legalább ketten-hárman, hogy Egyházközségünk megerősödjön Jézus Krisztus jelenlétében. Ezen cél megvalósulásához szükség van arra, hogy a Szentségimádáson közösségünk minden tagja erejéhez mérten részt vállaljon.

Kérjük a kedves Testvéreket, lehetőségeik szerint tegyék szabaddá magukat, hogy a 24 óra alatt 1-2 órában a Szentségimádáson részt tudjanak venni, és megmutatkozhasson teljes közösségünk együttes imájának az ereje.

Gyakorlati tudnivalók »

Keresztút

Szívünk, lelkünk most kitárjuk, útad Jézus, veled járjuk.
Kérjük, mélyen belevéssed szíveinkbe szenvedésed.

Isteni Üdvözítőnk, mi bűnösök vétkeztünk, és te szenvedtél ártatlanul a keresztúton és a kereszten. Ide juttattak vétkeink. Töredelmes szívvel szánjuk és bánjuk életünk minden bűnét, amelyekkel téged, legnagyobb jótevőnket hálátlanul megbántottunk.
Hogy szeretetünket megmutassuk és vétkeinkért engeszteljünk, követünk keresztutadon.
Add meg lelkünk üdvösségére és a tisztítótűzben szenvedő testvéreink segítségére Anyaszentegyházadnak a keresztút járására engedélyezett búcsúit. Ámen. Tovább »  † I. stáció †

Van pótolhatatlan ember

Ha másnak nem, nekem az! Hányszor „hallgatott meg”, amikor lelkem úgy kívánta. És hány embert hallgatott meg! És nem csak Csepelről, messziről is fölkeresték a kiváló lelki vezetőt! És ő is elment messzire, akár betegen is, az elveszett bárányok után. Mert vannak szolgálati titkok, van orvosi titoktartás. De hogy a papi titoktartás mit jelent, azt Csepel egyetlen műemléke (Pest egyik legrégebbi szobra!), Nepomuki Szent János, a gyónási titok áldozatának szobra mutatja. Ágoston atya ugyanígy hány és hány ember titkát, terhét hordozta! Most mind árván maradtak. És sokan árván maradtak, akik szeretik a kultúrát, művészetet, magyarságot!
Királyerdő közössége tizenhét évig tapasztalta, ki ő. És amikor húga és egyben gondozója, Ilike meghalt, Királyerdő népe is megmutatta, mit ér nekik. Hihetetlen szeretettel és gondoskodással vették körül. Mondják rólunk, ha pontosan kezdjük a misét – sietünk, ha egy percet várunk – lopjuk az emberek idejét. Ha tíz és fél percig beszélünk – nem tudja abbahagyni. Ha kilenc és felet – biztos nem készült. Hosszú a sor... De a vége: „...és ha meghal – nincs aki pótolja!” Mégse ezen szomorkodjunk. Úgy gondoljunk rá és őrizzük emlékét, mint a szentéletű szemorvos, boldog BatthyányStrattmann László, amikor húszéves fiát temette: „Köszönjük meg Istennek, hogy eddig nekünk ajándékozta őt!”
Ágoston atya emlékére gyászmisét mutatunk be december 8-án, 12 órakor a Csepel-Belváros plébániatemplomban, majd 15 órakor földi maradványait a Fiumei úti sírkertben helyezzük örök nyugalomra.

● Kispál György plébános - Megjelent: Csepeli Hírmondó, VIII/23.; 2017. november 30.

Ágoston atya távozása óta a Csepel-Királyerdei Egyházközséget Csepel-Belváros látja el. A szentmiséket Mons. Kertész Péter, Csepel Belvárosi Kisboldogasszony templom kanonok-plébánosa és dr. Zámbó Károly atya mutatja be.

Vízkereszttől új miserend van érvényben (kedd reggel 8 óra, szombat este 6 óra, vasárnap de.10 óra; nagyböjtben: péntek este 6 óra)

A Jászberényi templomban tartott szentmisén a csepel-királyerdei Mária Szíve Kórus a Jászberényi főtemplom kórusával együtt énekelte Horváth Ottó (1917-1975) Szent Rita tiszteletére írott háromszólamú vegyeskari miséjét, melyet először az Egyetemi templomban mutattak be 1963. május 14-én.
A szerzőt születésének 100. évfordulója alkalmából Jászberény városa posztumusz kitüntette a Szent Rozália-díjjal, s neve felkerült a Rozália-kápolna falán lévő márványtáblára a kitüntetettek közé. Az ünnepség és a díjátadó szeptember 3-án volt, s rá egy hétre, szeptember 10-én megvalósult a régen dédelgetett tervünk: együtt énekelhettük a Szent Rita misét a jászberényi főtemplom kiváló énekkarával.

Szent Rita mise, Jászberény, 2017 »
A Szent Rita mise Királyerdőn, a Mária Szíve kórus előadásában, 2013 »
A Jászkürt újság cikke: Igazgyöngyként szólt Szent Rita miséje

A Szent Rita mise hananyaga: Kyrie,Gloria - Sanctus, Benedictus - Agnus Dei

Püspöki szentmise az 50 éves Csepel-királyerdői templomban

2017. augusztus 6-án, vasárnap ünnepelte felszentelésének 50 éves jubileumát a Csepel-Királyerdei Szűz Mária Szeplőtelen Szíve plébániatemplom. Az ünnepi szentmisét Spányi Antal megyéspüspök tartotta. A Székesfehérvári Egyházmegye képes beszámolója »

50. évforduló

"1967. augusztus 6-án Shvoy Lajos megyéspüspök szentelte fel a templomot. A Szeplőtelen Szív tiszteletére szentelt építményt a korábban nyolc éve működő kápolna helyére emelték. A királyerdei híveknek a székesfehérvári egyházmegye papsága és a hívek segítettek, adományokkal támogatták az építkezést. A két és fél hónap alatt elkészült Isten házát ajándékul szánták főpásztoruknak, Shvoy püspök úrnak a 40 éves püspöki jubileumára." Fotó: Gubis Mariann
Teljes cikk: csepel.hu »

„Hódolattal köszöntöttük az Úr Jézust új templomunkban, mi pedig mély hálával köszöntük az Úr Jézus után azoknak, akik két kezük munkájával és egyebekkel támogatták építkezésünket. (...) Adja Isten, hogy ez a templom Isten nagyobb dicsőségét és híveink lelki javát szolgálja.”
- Székelyfi Pál, királyerdei plébános, 1967.

Elérkezett templomunk felszentelésének 50. évfordulója!
Ünnepségünket 2017. augusztus 6-án, vasárnap 10 órai kezdettel tartjuk, a jeles alkalom püspöki szentmisével kezdődik, melyet Spányi Antal székesfehérvári megyéspüspök úr mutat be.
Templomunk építésének, valamint felszentelésének képei végignézhetőek:

Templomunk építése »
Templomunk felszentelésének képei »

„Új templom Csepelen”

Ezzel a címmel olvasható az Új Ember 1967-ben megjelent számában egy tudósítás Királyerdő katolikus templomának felszenteléséről, melyre lassan 50 évvel ezelőtt, 1967. augusztus 6-án került sor. A Szeplőtelen Szív tiszteletére szentelt templomot az akkor nyolc éve működő, mosókonyhából átalakított kápolna helyére emelték, és végre kielégíthette a királyerdei hívek igényeit. Többek között a május elejétől folyó lelkes társadalmi munkának és az önzetlen adományoknak volt köszönhető, hogy három hónappal az építés megkezdése után Királyerdőben már a templom felszentelését ünnepelhették. Tovább »

Urunk, áldásodat kérjük mindazokra, akik idejüket, erejüket, energiájukat, javaikat áldozták arra, hogy Királyerdőben ez a templom annyi év várakozás után felépülhessen. Áldd meg ezt az épületet, őrizd meg, és gondozd azokat, akik ebben a házban összegyűlhetnek a te nevedben!

Korábbi bejegyzések az "ESEMÉNYEK" menüpont alatt találhatók! »

Az oldal tetejére