

|
Dicsértessék a Jézus Krisztus! Kedves Látogató, Isten hozta a Szűz Mária Szeplőtelen Szíve plébániatemplom honlapján! ÉVKÖZI 20. VASÁRNAP - 2026.08.16. 1./ Kedden reggel 8 órakor szentmise. Kertész Péter plébános Egy gyógyulás története
A vasárnapi evangélium mondanivalójának a lényegét talán úgy tudnánk leginkább hatékonyan megközelíteni, ha a történet elejére és végére figyelünk. (Máté 15, 21-28) A történet eleje az, hogy egy kétségbeesett kánaáni asszony kiált Jézushoz leánya súlyos állapota miatt. A történet vége pedig, hogy a leány meggyógyul. A két végpont: a Jézushoz való kiáltás és a gyógyulás. A történet belső részét is eszerint érdemes elemezni. Az asszony nem volt zsidó, leányát mégis megszabadította Jézus. Ez azt jelenti, ebben az a tanítás számunkra, hogy az üdvösség, a szabadítás, amit Jézus elhozott, nem csak a zsidóknak szól, hanem zsidóknak is, és nem zsidóknak is egyaránt. Az asztalról lehulló morzsa képe pedig arról az örök boldogságról tanúskodik, amit Jézus Krisztus Urunk számunkra elhozott. Az örök boldogság ugyanis nem osztható. Nem osztható részekre, és nem is lehet azt mondani, hogy egy morzsában kevesebb van, mint maga az egész teljesség. Ahogyan az Oltáriszentség is, a konszekrált kenyér legkisebb morzsájában is a teljes Krisztus van jelen., a konszekrált bor egyetlen cseppjében is a teljes Krisztus van jelen. Ezt a hitet, ezt a meglátást Jézus elismeri, és az asszony lányát meggyógyítja. Nekünk is ebben a hitben kell erősödnünk: Isten üdvözítő szándéka, amely Krisztus Urunk kereszt-áldozatában, és dicsőséges feltámadásában megnyilvánul, nem lehet kisebb, mint egyetemes, nem lehet más, mint teljes. Zámbó Károly atya ![]() ÉVKÖZI 19. VASÁRNAP - 2026.08.09. 1./ A mai vasárnap amikor a templomunk felszentelésére emlékeztünk (1967) – e nap egyben Edith Stein – Szent Terézia Benedikta - Európa társvédőszentjének is az ünnepe. Kertész Péter plébános Péter süllyedése Isten - Úr a vizek felett
Jézus vízen járása, és Péter süllyedése a témája a vasárnapi evangéliumnak. (Máté 14, 22-33) Isten hatalmát, nagyságát a Szentírás sok helyen úgy érzékelteti, hogy "Úr a vizek felett." Az ókori világképben a világmindenséget víz töltötte ki, és a teremtés egyik első mozzanata, hogy Isten elválasztotta a felső vizeket az alsó vizektől. Az, hogy Jézus a vízen jár, hogy parancsol a háborgó tengernek, és az elcsendesedik, egyértelműen azt az üzenetet hordozza, hogy Jézusnak Isteni hatalma van. Ez az isteni hatalom azonban több mint prófétai hatalom. A próféták is tudtak a víznek parancsolni, mint Mózes a Vörös tengernek, vagy Illés a Jordánnak. Illés szavára elapadt az eső, és éhínség keletkezett, az Istentől való elfordulás büntetéseként. Jézus Krisztus Urunknak azonban merőben más a vizekkel való kapcsolata, mint a prófétáknak. A próféták egy hatalmas, fölöttük is álló természeti erőre tudtak Isten segítségével hatással lenni. Jézus pedig fölötte áll a természeti erőnek. A víz tetején jár, a háborgó tenger engedelmeskedik parancsának. Jézus nem hatással van a természet erőire, hanem felette áll azoknak. Amikor Jézus vízen járásának az evangéliumáról elmélkedünk, a szakasz utolsó mondata a kulcsszó a tanításhoz: az apostolok felismerik, hogy Jézus valóban az Isten Fia. A másik fontos mozzanat a süllyedő Péternek kinyújtott segítő kéz. Az apostolok testülete az egyházat jelképezi, de Péter egyedül is képviseli a keresztény közösséget. Péter Jézus szavára odamegy hozzá a vízen, de amint nem Jézusra, hanem a mélységbe tekint, süllyedni kezd. Jézus azonban kinyújtja a hozzá kiáltó Péter felé a kezét, és megmenti. Az egész egyházi közösség számára ennek nagy tanulsága van: ha a világra figyelünk, süllyedni kezdünk benne, ha Jézusra figyelünk, megmaradunk állva az örvények tetején. A háborgó tenger jelképezi a háborgó világot. Ma is sötét örvények közepette élünk. Elsüllyedünk benne, vagy sikerül kiemelkednünk belőle? Ha Krisztusra tekintünk, és Krisztus szerint élünk, nem nyeli el lelkünket a világ örvénye. Ehhez kérjük Isten kegyelmét! Zámbó Károly atya ![]()
Augusztus 6. Templomunk felszentelésének napja Sok éves, kényszerű várakozás után a 1967. tavaszán a 21. kerületi Tanács megadta az engedélyt a Királyerdei Egyházközségnek, hogy az évekkel azelőtt, hatalmi szóval leállított kápolnaépítést befejezze. A hívek egy szívvel-lélekkel végzett, odaadott közös munkája eredményeként az eőírt három hónapos határidőn belül felépült a templom. 1967. augusztus 6-án tartotta meg Shvoy Lajos püspök úr a szentelési szertartást.
![]() ÉVKÖZI 18. VASÁRNAP - 2026.08.02. 1./ Kedd Vianney Szent János áldozópap ünnepe, reggel 8 órakor szentmise. 2./ Szerda Havas Boldogasszony ünnepe Csütörtök – Urunk színeváltozásának az ünnepe. 3./ Első pénteken 5 órakor szentmise, és a szokásos szentségimádás. Kertész Péter plébános Kevés kenyér - mely sokaknak elég lett
A kenyér a civilizáció jele. Ahol kenyér van, ott műveltség, hagyomány, évszázadok, évezredek összegyűjtött tudása van. Ahol kenyér van, ott értelemmel megtervezett munkamegosztás van. Amikor kenyeret eszünk, igent mondunk évezredek emberi tudására. Igent mondunk szüleinkre, nagyszüleinkre, dédszüleinkre, ük- és szépszüleinkre, igent mondunk évszázadok, évezredek hosszú során élt ismeretlen őseinkre, akik visszanyúlnak az első ember megteremtéséig. Amikor kenyeret eszünk, igent mondunk az emberiségre, az emberségre, önmagunk emberségére is. Amikor kenyeret eszünk, magunkat is betudjuk embernek, a sok milliárd, valaha élt emberek közül egynek. Amikor az idők teljességében az örökkévaló Isten egyszülött Fia emberré lett, ő is igent mondott az emberiségre és saját emberségére is, amikor kenyeret vett a kezébe. Az embereknek fontos a kenyér? Igen. De az ige, a szó is fontos. Ahol nincs szó, nincs ige, ott nincs kenyér sem. A kenyér azért van, mert szó is van. Ezért amikor az Isten örök szava, örök igéje megjelent és tanított, az emberek olyan éhesek voltak a szóra, hogy követték az örök Igét, de nem vittek magukkal kenyeret. Mégis volt egy fiú, akinél volt öt kenyér és két hal. Átadta Jézusnak. Jézus megáldotta, kiosztotta, és elég volt ötezer embernek, olyan bőségesen, hogy a maradékkal tizenkét kosár megtelt. A kevés is lehet elég, ha átadjuk Jézus Krisztus Urunknak. Kevés a papi hivatás? Adjuk át Krisztusnak, és elég lesz. Kevés az imádság? Adjuk át Krisztusnak, és elég lesz. Aki fáradt, nyerjen erőt Krisztusból! Aki csüggedt, nyerjen bátorságot Krisztusban! Aki alszik, ébredjen! Krisztus igent mond az emberiségre. Nem eltörölni jött a bűnös embert, hanem megváltani, a bűntől megszabadítani. A töredékeset tökéletessé tenni. Ami nem volna elég, azt is megáldja Jézus, ha átadjuk neki, és elég lesz nekünk is, sokaknak is, akik átadják önmagukat az örök Igének. Zámbó Károly atya ![]() ÉVKÖZI 17. VASÁRNAP - 2026.07.26. 1./ A mai vasárnap Szent Anna és Szent Joachim ünnepén a nagyszülők és idősek világnapja van. Kertész Péter plébános ÉVKÖZI 16. VASÁRNAP - 2026.07.19. 1./ A jövő hét folyamán a kedd reggeli és szombat 5 órai szentmise elmarad. Kertész Péter plébános A búza és a konkoly
Jézus Krisztus Urunk példabeszédet mond a búzáról és a konkolyról. Erről szól a vasárnapi evangélium. (Máté 13, 24-43) Egy ember jó magot vetett a földjébe, azonban jött az ellenség, konkolyt vetett a búza közé. A kettő együtt nőtt. A szétválasztás azonban csak az aratáskor lesz. Jézus maga meg is magyarázza ezt a példabeszédet. A jó magot vető ember az Emberfia. (Ezzel Jézus önmagára utal.) A rossz magot hintő ellenség az ördög. Az aratás: az utolsó ítélet a világ végén. Ez a példabeszéd egy bíztatás, bátorítás, hogy ne csüggedjünk, amikor a jó és a rossz összefonódását látjuk. El lesz választva a kettő egymástól. Nem "relativizálva" lesz a rossz, hanem egyértelműen el lesz ítélve. Azonban hozzátartozik ehhez a tanításhoz az is, hogy ezt az ítéletet maga Krisztus fogja kimondani. Azért az utolsó ítéleten a világ végén és nem előbb, mert Isten várja a megtévesztett, rossz útra tért emberek megtérését. Itt nem az evilági felelősségre vonásról és törvényes ítéletről van szó. Annak meg kell történnie. Itt az ember örök sorsáról van szó: az üdvösségről, vagy a kárhozatról. A várakozásban, a búza és a konkoly együtt növekedésében az Isten irgalmát láthatjuk, amely várja az ember megtérését. Az ítéletben ugyanakkor majd megnyilvánul Isten igazságossága, az Örök Igazság fényében. Zámbó Károly atya ![]() ÉVKÖZI 15. VASÁRNAP - 2026.07.12. 1./ A héten kedd Szent Kamill ünnepe, reggel 8 órakor szentmise. 2/ Csütörtökön a Kármelhegyi Boldogasszonyra emlékezzünk. 3/ Péntek a Zoborhegyi remeték emléknapja, akiket a szentek sorába Szent László király iktatott. Szent István, Szent Imre és Szent Gellért püspök személyeivel együtt. 4./ Szombaton Szent Hedvigre emlékezzünk, du 5 órakor szentmise. 5./ Vasárnap 10 órakor szentmise 6./ Szabadságom miatt, július 21-én kedden, július 25-én szombaton, és a rá következő hét keddi napján és szombati napján elmaradnak a szentmisék. Kertész Péter plébános Magvető
Jézus Krisztus Urunk három olyan helyzetet mond el, amikor valaki nem fogadja be az evangéliumot, amit hallott. Erről szól a magvető példabeszéde. A példabeszédhez Jézus maga megadja a magyarázatot a tanítványainak. Az első ilyen helyzet, amikor valaki nem érti az Isten országáról szóló tanítást. Nem érti az evangéliumot. Az útszélre hullott mag. Alkalmatlanná válik az Isten országára a megértés hiánya miatt. Elragadja a gonosz, amit a szívükbe vetettek. A második ilyen helyzet a kövek közé hullott mag. Befogadja a tanítást, de nem ver benne gyökeret. Felületes marad. Az első megpróbáltatás hatására elpártol az evangéliumtól. A harmadik eset, amikor tövisek közé hullik a mag. A világ túlzott szeretete, a világ viszonyaihoz való túlzott ragaszkodás miatt gyülölcsök nélkül marad a lelkében az evangélium. A három helyzet egy-egy szóval: értetlenség, felületesség, evilág-szeretet. A mai ember hajlamos ezekről azt gondolni, hogy ártatlan, apró hibák ezek. Értetlenség? Tudatlanság? Ártatlan dolog! Gondolja a mai ember sokszor... Azonban Istentől értelmet kaptunk, amit ha nem használunk, nem fejlesztünk, bűnt, súlyos mulasztásos bűnt követünk el. Sokan elkövetik, és gondolkodás nélküli, irányítható robotokká válnak, akiket aztán fel lehet használni alantas célokra. De hibásak ők! Mert az ember felelős azért, hogy fejlessze gondolkodását, és képessé váljék a megértésre. A felületességgel és az evilág-szeretettel is hasonló a helyzet. Felelősek vagyunk helyes mélységű gondolkodásért, és a helyes szeretetért, csakúgy, mint a megértésért. Helyes megértés, helyes gondolkodás, helyes szeretet. A teremtés erőterébe kell helyeznünk magunkat. Isten szeretetből teremtett. Isten önzetlenül teremtett. Hálásnak kell lennünk teremtettségünkért, és hálásnak kell lennünk megváltottságunkért. Ebből a hálából fakadhat olyan megértés, mélység és szeretet, amely alkalmassá tesz az evangélium befogadására, és a gyümölcsök termésére egyaránt. Zámbó Károly atya ![]() ÉVKÖZI 14. VASÁRNAP - 2026.07.05. 1./ Köszönet a Péter fillér adományokért, melynek összege 61.000 Ft volt. Kertész Péter plébános Kinyilatkoztatás
A kinyilatkoztatás veleje, belső lényege, amikor Jézus Krisztus Urunk a mennyei Atyával való kapcsolatáról beszél. Azért ilyen lényeges ez, mert ebben van benne az Isten önfeltárása. Amikor Jézus erről beszél, abban van benne a legjobban az, hogy mi van az Istenben belül, milyen az Isten belülről. Az Istenben belül teljes bizalom van, teljes ismeret, teljes szeretet. Az Atya, a Fiú és a Szentlélek egymás iránti örök szeretete. Ennek a szeretetnek nincs eredete, mert ez az eredete minden szeretetnek. Aki ezt a kinyilatkoztatást megérti, az boldog. Ehhez valamiféle kicsinység kell. Alázat kell ehhez a megértéshez. Akik csak a világ hatalmi harcaiban élnek, azok számára ez nem tárul fel. Nem azért nem tárul fel nekik ez, mert nem hallják Jézus szavait a fülükkel. Hallhatják fülükkel, de nem értik meg. Hallhatják fülükkel, és az értelmük bizonyos régióiig is eljuthat a szavak értelme, de a szívüket nem érinti meg. Mi kell ahhoz, hogy megérintse a szívet? Alázat, bűnbánat. Kérlelhetetlen igazság önmagunkkal szemben. Krisztus ezért jött, hogy ezt feltárja, de ezért van az egész kinyilatkoztatás. Az ember megtérhet, ezért Krisztus küldetése nem reménytelen, ahogy (éppen ezért) a mi küldetésünk sem reménytelen. Szomorú dolgok közepette élünk, de Krisztusra tekintve reménytelenek nem vagyunk. Ez adhat erőt küzdelmünkhöz. Zámbó Károly atya ![]() ÉVKÖZI 13. VASÁRNAP - 2026.06.28. 1./ A mai vasárnap tartjuk Péter-fillér gyűjtést. Kertész Péter plébános A mennyek országának az értéke
A legnagyobb kincs a mennyek országa. Erre figyelmeztet minket Jézus az evangéliumban. (Máté 13, 44-46) Aki ezt a kincset megtalálja, mindenét eladja, hogy ezt a kincset megszerezze. Mégis azt látjuk, hogy nagyon sok keresztény úgy él, hogy úgy tűnik, hogy az evangélium alig ad hozzá valamit az életéhez. Ezek szerint lehetséges, hogy vannak, akik úgy gondolják, hogy megtalálták ezt a kincset, de valójában mégsem találták meg? Mi is a mennyek országa? Fel kell tennünk ezt a kérdést, mert sokszor talán nem is tudjuk, mit kell keresnünk, és mit kell megtalálnunk. Nem egy vallási norma, nem egy szabályrendszer. Nem egy adok-veszek kapcsolat. Alapvetően nem. Hanem egy boldogító, felszabadító, örökké tartó kapcsolat a mindenható Istennel. Vannak tanítók, akik ezt hangsúlyozzák. Mások még mélyebbre tekintve azt mondják ki, hogy a mennyek országa maga Krisztus. Őbenne áll fenn ez az ország. Ez nem mond ellent az előző megközelítésnek, mert Krisztusban magában áll fenn a tökéletes Isten-kapcsolat azáltal, hogy Ő maga teljes Isten és teljes ember. Mit jelent tehát ebben az összefüggésben a mennyek országa? Annak a mélyebb megértését és megélését jelenti, hogy csak Krisztus a Messiás. Ezért csak Krisztusban lehetünk boldogok. Jézus Krisztus Urunk a valódi Messiás. Őbenne van az Atyával való kapcsolat, ezért Őbenne áll fenn a mennyek országa. Krisztust kell megtalálnunk, és engednünk kell, hogy Ő megtaláljon minket. Krisztusban boldogság van, nem félelem, hanem boldogság, és örökké tartó öröm az Isten örök szeretetében. Zámbó Károly atya ![]() ÉVKÖZI 12. VASÁRNAP - 2026.06.21. 1./ Szentmisénk rendje a héten a szokott időpontokban. Kertész Péter plébános Krisztus bátorságra szólít
A "Ne féljetek!" felszólítás kulcsmondata az evangéliumi részletnek az évközi tizenkettedik vasárnapon. (Máté 10, 26-33) Persze megkérdezhetjük, és meg is kell kérdeznünk: mi a félelem végső oka? Hogyan jelent meg az ember életében a félelem? A félelem végső oka az Istentől való elszakadás. Ez a bűnbeeséskor jelent meg. Az Istentől való elszakadás a félelem végső oka. Isten eredeti terve szerint nem lett volna félelem. Az embernek nem kellett volna félni senkitől és semmitől. Az embernek nem kellett volna félni, ha Istennel marad. Istenben élve nincs félelem. Az Isten elleni lázadás, az Istentől való elszakadás hozta be az ember életébe a félelmet. A félelmet ezért nem gyógyíthatja meg más, mint az Istennel való kiengesztelődés. Ez pedig egyedül Krisztusban történhet. Ezért szólít fel Jézus Krisztus Urunk a félelem ellen. Ő az, akiben meggyógyul az Istentől való elszakadásunk sebe. Ő meghozta önmagában az Istennel való kiengesztelődést. A félelemnek a végső okát elvette Krisztus, de a félelem, mint érzés megmarad és jelen lehet az ember életében. Krisztus ezt összekapcsolja az örök kárhozat lehetőségével. Persze nem azt akarja Krisztus, hogy félelemben éljünk. A félelem, mint érzés, mint érzelem legyen a megváltott ember számára annak az eszköze, hogy törekedjen az üdvösségre, hogy kerülje az Istentől való elszakadás lehetőségeit. Az erényes élettel, a Krisztusban való növekedéssel, és a hit erejének a növelésével csökkenjen, és szűnjön is meg az ember életében a félelem. Ilyen értelemben Krisztus ma is, nekünk is mondja: "Ne féljetek!" Zámbó Károly atya ![]() ÉVKÖZI 11. VASÁRNAP - 2026.06.14. 1./ Szentmisénk rendje a héten a szokott időpontokban.
Kertész Péter plébános Jézus és Mária Szíve
Csepelen minden templomnak története van. Most persze nem arra gondolok, mikor épült, kik építették, kik finanszírozták, tervezték, kik díszítették műalkotásokkal... Fontos ez is. Most azonban a templom belső, lelki történetére gondolok, mert ilyen is van a templomnak. Jézus és Mária Szíve: Csepelen két templom: Jézus Szíve a Béke téren, Szűz Mária Szeplőtelen Szíve a Szent István úton. Jézus Szíve ünnepe az idén június 12-én van, ezt követi Szűz Mária Szeplőtelen Szívének ünnepe június 13-án. De éppen ezért az egész hónapot a két Szív tiszteletének szenteljük, ez adja ezeknek a gondolatoknak a különös aktualitását. A két templom helye is érdekes: előbbi a víztoronyhoz van közel, utóbbi viszont szerényen bújik meg a Belváros felől jövet, a Királyerdei művelődési ház parkolója előtti dombon. Két Szív: egy Édesanya szíve és egy Fiú szíve, aki az Isten örök Fia, és Szűz Mária Fia is egyúttal. Ez a két Szív mindig erőt adott a csepelieknek: akkor is, amikor félelem és kétségbeesés töltötte el az emberek szívét, akik ezekben a templomokban a Szívekhez járultak, lelki erőt kaptak, és lelki biztonságot nyertek. Ma is így van ez, most is így lesz ez. Jézus Szíve által az a szeretet jelenik meg számunkra, amely a megbocsátás és irgalom szeretete. Az a szeretet jelenik meg Jézus Szívében, amely üdvözíteni akar minket. A Szív, amelyet értünk átszúrtak, de amely értünk fel is támadt. Ez a Szív akar minket elvezetni a mennyei Atya örök hajlékába, ahol bocsánatot nyer a bűnös, akinek éppen ezért kell, hogy ereje legyen bocsánatot kérni, és azoknak pedig akik ellene vétkeztek, megbocsátani. Mária Szívében pedig szeretet van, oltalom és védelem. Zámbó Károly atya ![]() ÚRNAPJA - 2026.06.07. 1./ A holnapi vasárnap Úrnapja. Az elmúlt évhez hasonlóan a Kisboldogasszony templom közösségével tartjuk az ünnepi szentmisét és a körmenetet a Szent Imre téren a fél 9 órakor kezdődő szentmise keretében. Kertész Péter plébános Úrnapja – Krisztus velünk van
Az, hogy Krisztus Urunk az Oltáriszentség misztériumában, kenyér és bor színe alatt velünk van, ma nyilvános ünneplés tárgya. Az első keresztény századokban azonban az igehirdetők erről a hittanítás keretében, tehát kifelé, nem beszéltek. A katekumeneknek, akik készültek a keresztségre, erről nem volt szabad tudniuk. A hittanulók, a katekumenek, csak az Ige liturgiáján lehettek ott, az áldozati rész megkezdése előtt el kellett hagyniuk a templomot. Csak annyit tudhattak, hogy van a hitnek egy titka, ami csak a keresztség felvétele után fog számukra feltárulni. Az Igehirdetésen jelen lehettek, de abban a hit titkáról, erről az elrejtett titokról, nem volt szó. (Nem lehetséges, hogy Szent János evangéliumából ezért hiányoznak az utolsó vacsora ezen szavai? Pont Szent János nem írta volna bele, amikor talán, szinte Jézus keblén nyugodott azokban a pillanatokban is, amikor Krisztus a Misztériumot megalapította? Valószínűleg itt arról lehetett szó, hogy kezdetben ez nem volt tárgya – vagy legalábbis nem mindenütt - az Igehirdetésnek, a leírt evangélium pedig az élő Igehirdetés alapján lett szerkesztve.) Amikor pedig a katekumenek megkeresztelkedtek, és már keresztényként részt vehettek a teljes Szentmisén, akkor hallották először Jézus szavait, amelyeket az utolsó vacsorán elmondott. „Ez az én testem… ez az én vérem, ezt cselekedjétek az én emlékezetemre!” Utána a pap így szólt,: „Misterium fidei”, azaz: „a Hit Titka” – „Íme hitünk Szent Titka”… És nem volt olyan veszély, hogy nem fogadnák el ezt az újonnan megkereszteltek, mivel addigra annyira megismerték Krisztus tanítását, hogy vágytak rá, hogy megismerjék a titkot. A „Misztérium” eleinte tehát valóban titok volt, nem csak átvitt értelemben, hanem szó szerint. Aztán a későbbi századokban nyilvánossá vált, ahogyan az egész társadalmat áthatotta a kereszténység. A Oltáriszentség nagy nyilvános ünnepe, az Úrnapja már egy ilyen korban keletkezett. Az új ünnep szövegeit Aquinói Szent Tamás írta, aki ennek az ünnepnek a bevezetését szorgalmazta a Szentatyánál. Nyilvánossá vált a Misztérium. Ma már egyértelműen része a hitoktatásnak. Ugyanakkor vannak, akik számára ma sem nyílik meg ennek az ünnepnek a tartalma, az értelme, mivel bezárják előtte az értelmüket. Ilyen értelmi bezárkózással találkozhatunk az Úrnapi ünnepi Szentmise evangéliumában. (Jn 6, 51-58) A zsidók megbotránkoztak Jézusban. Nem értették, hogyan adhatja eledelül a testét… és Jézus szavai erre a méltatlankodó megbotránkozásra: „ha nem eszitek… nem lesz élet bennetek”… nem a ma divatos „tolerancia és tiszteletben tartás” hangja ez... hanem a valóság kimondása: „nem lesz élet bennetek”. Persze, nem a tolerancia és „tiszteletben tartás” ellen érvelek, ezekre jó értelemben véve szükség van. De a mai „divatok” manipulálva vannak. Jézus sem az ember tiszteletben tartása ellen beszél. Gondoljuk is meg: nem az a legjobb értelemben vett tiszteletben tartása az emberi értelemnek, ha tudatjuk vele, amit tudnia kell? Isten Igéje ezért lett emberré: amit tudnunk kell, elénk tárta. Ha hűségesek maradunk ehhez a Misztériumhoz, akkor lesz bennünk élet. Ez azt is jelenti, hogy akik kiszakadnak ebből a Misztériumból azokban nem lesz élet. Ezért kell kitartanunk a hitben, hogy megmaradjunk az Élet-ben. Zámbó Károly atya ![]() SZENTHÁROMSÁG VASÁRNAPJA - 2026.05.31. 1./ A mai vasárnap Szentháromság ünnepe és Hősök vasárnapja, egyházmegyénk Máriaremetei zarándoklata, ahol 11-órakor lesz a püspöki szentmise. Kertész Péter plébános Szentháromság – Isten örök szeretetének titka
Szentháromság vasárnapján Isten belső életének, és belső szeretetének legmélyebb titkáról elmélkedünk: arról a titokról, hogy Isten személy, de nem egyedül, hanem a három személynek: az Atyának, a Fiúnak, és a Szentléleknek az örök szeretete adja Isten örök életét. Isten öröktől fogva van. Isten mindig volt. A teremtmény azonban nem volt mindig. A teremtmény attól kezdve létezik, hogy az Isten megteremtette. Mivel azonban Isten öröktől fogva volt; egy örökkévalóságot volt úgy is, hogy nem teremtett. Mégsem volt egyedül. Isten nem volt egy egyedüli személy, egy magányos „én”. Barsi Balázs atya sokszor mondta az utóbbi években, hogy Isten nem lehetett öröktől fogva egyedül; mert Istenben szeretet van. Egy magányos „én” kit tudott volna szeretni? Ha Isten egyedül lett volna, az „pokol” lett volna… Istenben azonban szeretet van, ami több személyt feltételez. Jézus Krisztus Urunk kinyilatkoztatta örök szeretet-kapcsolatát a mennyei Atyával. Ez a szeretet-kapcsolat maga a Szentlélek, akit Jézus az apostolokra, és rajtuk keresztül ránk is lehelt. Ezt azért kellett így átgondolnunk, mert ennek fényében tudjuk megközelíteni Szentháromság vasárnapja evangéliumának az értelmét. (Jn 3, 16-18) Istenben szeretet van, boldogság van. Ezért akarja, hogy mi, az Ő teremtményei is részesüljünk a szeretetből, részesüljünk a boldogságból. Ezért küldte el az Ő Fiát.: üdvösségünkért. Zámbó Károly atya ![]() PÜNKÖSD - 2026.05.24. 1./ A mai vasárnap pünkösd ünnepe, a Szentlélek eljövetele, az egyház születésnapja. 2./ Pünkösd másodnapja Boldogságos Szűz Mária az egyház anyja ünnepe, itt templomunkban reggel 8 órakor lesz szentmise. 3./ Kedden reggel 8 órakor szentmise. 4./ A hét ünnepei 5./ Jövő vasárnap Szentháromság ünnepe és Hősök vasárnapja, egyházmegyénk Máriaremetei zarándoklata, ahol 11 órakor lesz a püspöki szentmise. Kertész Péter plébános A Szentlélek eljövetele
Pünkösd ünnepén a Szentlélek eljövetelét ünnepeljük. Húsvét után ötven nappal a Szentlélek lángnyelvek formájában leszállt az apostolokra, és megtörtént a nyelvek csodája. Ez azt jelentette, hogy olyan nyelv-adományt kaptak az apostolok, hogy minden jelenlévő ember, akik sok különböző nyelven beszéltek, mivel különféle nemzetekhez tartoztak, az apostolok szavait a saját nyelvükön értették. Ez az esemény rávilágít arra, hogy a Szentlélek megadja a megértést. Ekkor kezdik az apostolok érteni Jézus tanítását. Ekkortól kezdve feltárulnak számukra Jézus tanításának addig rejtett összefüggései. A pünkösdi ünnepi evangélium azonban Húsvétig vezet vissza minket. Jézus Krisztus Urunk az ő feltámadása után megadja az apostoloknak a Szentlelket. (János 20, 19-32) A Szentlélekkel együtt adja a bűnök megbocsátásának hatalmát. Ez arra figyelmeztet minket, hogy Krisztus apostoloknak átadott hatalmának művei a Szentlélekben vannak megadva, a Szentlélek jelenlétének az eredményei. Ma is igaz: a Szentlélekben értjük meg Krisztust. Krisztus tanításának igazsága ma is a Szentlélekben bontakozik ki számunkra. Ezért kérjük a Szentlelket, hogy világosítsa meg értelmünket, hogy megvilágosított értelmünkkel helyesen lássuk az üdvösségünkhöz vezető utat. Zámbó Károly atya ![]() URUNK MENNYBENETELE - 2026.05.17. 1./ A mai vasárnap Urunk Mennybenetélének az ünnepe. Kertész Péter plébános Krisztus felment a mennybe
Krisztus mennybemenetelének vasárnapján az evangélium felidézi Krisztus parancsát, amely az evangélium hirdetésére irányul. (Máté 28, 16-20) Mi ennek a parancsnak a jelentősége? Az, hogy az embereknek joguk van tudni Krisztusról. Az embereknek szabadságukban áll Krisztus mellett dönteni és szabadságukban áll Krisztus ellenében is dönteni. De ezt a szabadságot akkor tudják megélni, hogyha megismerik Krisztust és megismerik Krisztus tanítását. Az evangélium hirdetésének látszólagos gyengesége, amikor ezzel a szabadsággal találkozik. Ez a szabadság magában foglalja az elfogadást és az elutasítást. Ugyanakkor látnunk kell, hogy a szabadságot az evangélium elfogadásáért kaptuk. Szó van az evangéliumi részletben a hatalomról. Honnan van a hatalom? Krisztus hatalma a mennyei Atyától van. Tehát felülről. Honnan van a szabadság? A Teremtő Istentől - tehát szintén felülről. Ugyanaz a hatalom eredete, mint a hatalmat elfogadó szabadság eredete: a Teremtő Isten. Az Isten hatama a legnagyobb hatalom: minden hatalom forrása és eredete. Ugyanakkor Isten hatalma - éppen azért mert a legnagyobb hatalom, az egyetlen olyan hatalom, amelyből az erőszak teljesen hiányzik. Minden más hatalomban - bizonyos értelemben és mértékig - jelen van az erőszak, éppen a gyengeség jeleként és kompenzációjaként. (Ez lehet legitim : ha például egy törvényes állam rendjének fenntartására irányul.) Istenben nincs erőszak. Isten előtt állhat az ember a legteljesebb szabadságában. Ugyanakkor szabadon meghozott döntésének meg van a következménye. Az evangéliumot ezért hirdetni és tanítani kell. Az igehirdetés és tanítás által segíteni kell az embereket, hogy olyan döntéseket, és olyan végső döntést hozzanak, amely az örök üdvösségre vezet. Zámbó Károly atya ![]() HÚSVÉT VI. VASÁRNAPJA - 2026.05.10. 1./ A szentmiséink végén imádkozzunk a pápai himnusszal, Leó pápáért, akinek pénteken volt megválasztási évfordulója. Kertész Péter plébános Az örök szeretet boldogsága
A vasárnapi evangélium Húsvét hatodik vasárnapján a parancsok megtartásának a felszólításával kezdődik. Az szereti Jézust, aki megtartja parancsait. (János 14, 15-21) Jézus pedig megígéri, hogy kérni fogja az Atyát, hogy küldje el a Szentlelket vigasztalásul. Jézus biztosítja a tanítványokat, hogy velük marad. A tanítványok tudni fogják, hogy velük van Jézus, mert ismerik őt. Végül még egyszer felszólítja őket, hogy tartsák meg parancsait. Az szereti Jézust, aki parancsait megtartja. Ennek az evangéliumi részletnek a kulcs-szavai: parancsok megtartása, jelenlét, ismeret, vigasztalás... Mindez a Szentlélek által. A Fiú jelenléte az Atyában, a tanítványok jelenléte a Fiúban... Arra utal ez az evangéliumi szakasz, hogy a parancsok megtartása abból a szeretetből ered, amely szeretet a mennyei Atya örök szeretete a Fiú iránt, és a Fiú örök szeretete a mennyei Atya iránt, a Szentlélekben. Jézus ezzel lényegében azt mondja, hogy abban a szeretetben akar minket részesteni, amely az Isten belső szeretete öröktől fogva. Nem kevesebbet mond ezzel, minthogy az Isten belső életével, a szeretettel akar minket megajándékozni. A parancsok megtartása ebben a valóságban értelmezhető: Igent mondás az Istenre, Igent mondás arra a tervre, amiért teretmtett minket az Isten: hogy örök szeretetének boldogságában részesítsen minket. Zámbó Károly atya ![]() HÚSVÉT V. VASÁRNAPJA - 2026.05.03. 1./ Május hónapban a Szűzanyát köszöntjük a szentmisékhez kapcsolódó májusi litániákkal. Kertész Péter plébános A feltámadás értelme
A mi Urunk Jézus Krisztus az utolsó vacsorán beszélt apostolainak arról a hajlékról, amelyet nekünk készít a mennyei Atya örök hajlékában. "Atyám házában sok lakóhely van..." (János 14, 1-12) Két apostol kérdései nyomán bontakoztatja ki Jézus a témát. Érdekes belegondolni, hogy ezek a kérdések is minden bizonnyal a Szentlélek ihletésére lettek megfogalmazva... Tamás kérdése, arra irányult, hogy hová is megy pontosan Jézus, és hogyan ismerhetjük meg azt az utat. Jézus erre válaszolja "én vagyok az út, az igazság és az élet." Ez az út a mennyei Atyához vezet, a mennyei Atya örök hajlékába. Jézus az, aki által eljuthatunk a mennyei Atyához. A második kérdést Fülöp tette fel, amely kérdés arra irányult, hogy hogyan ismerhetjük meg az Atyát. Jézus válaszában a saját magára utal: "én és az Atya egy vagyunk." Ez a válasz rávilágít arra az egységre, amely az Atya és a Fiú között van öröktől fogva. Ez az egység a Szentlélekkel együtt van, örök szeretetben. Jézus ezzel a beszéddel a feltámadást készíti elő. Ezért van ez az evangélium a húsvéti időszakban. Arra mutat rá ez a beszéd, hogy miért érdemes feltámadni... Azért érdemes feltámadni és örökké élni, mert Jézus Krisztus Urunk a mennyei Atyával való örök szeretet-egységbe akar minket is bevezetni. Ezért érdemes feltámadni és örökké élni. Zámbó Károly atya ![]() HÚSVÉT IV. VASÁRNAPJA - 2026.04.26. 1./ Húsvét IV. vasárnapja a Jó Pásztor vasárnapja, amikoris a papi és szerzetesi hivatásokért könyörgünk. 2./ Kedden reggel 8 órakor. 3./ A jövő vasárnap anyák napja, amikor az édesanyákat és a nagyanyákat köszöntjük. Kertész Péter plébános Jézus a Jó Pásztor
Jézus a Jó Pásztor. Ő ismeri a juhait. A juhok is ismerik őt. (János 10, 1-10) Jézust jó pásztorként tekinteni az értelem munkája. Az értelem, amely Istentől van. Isten teremtette meg az a képességünket, hogy értelemmel megismerjünk. Jézus, mint a mennyei Atya örök Fia, annak az Istennek a belső valóságából jön, aki az értelmünket is teremtette. Abban teljesedik be a megismerő képességünk, azaz abban nyeri el a megismerő képességünk a végső értelmét, hogy Jézus Krisztust, mint Isten egyszülött Fiát megismerjük. Jézus Krisztus által az Isten örök valóságát ismerjük meg. Az Istenbe vettet bizalom azon az úton a hiteles, amely Krisztus megismerésének az útja. Krisztus megismerésének az útján bízni Istenben, nem valamilyen értelemben kikapcsolása az értelemnek, vagy háttérbe szorítása az értelmi reflexiónak, hanem éppen ellenkezőleg: az értelem legteljesebb körű használata. Jézus Krisztus: Ő az, aki ismer minket, és Ő az, akit ismerhetünk. Krisztus az az ajtó, amelyen teljes emberségünkkel tudunk belépni: értelmünk teljes használatával. Az a belépés, ahogyan Krisztus valóságába lépünk be: az emberségünk teljességére vezet minket. Jézus Krisztus misztériumába belépve találjuk meg Istent, de önmagunkat is megtaláljuk, mert Őbenne lettünk teremtve. Ez a belépés Krisztusba, belépés az Életbe, abba a boldog örök életbe, amelyet Krisztusban elnyerünk. A keresztség ősi formájában a keresztelendő arra a kérdésre, hogy mit kér az Egyháztól, azt válaszolja, hogy "az örök életet." Ezt a döntést nekünk is minden nap meg kell újítanunk magunkban. Zámbó Károly atya ![]() HÚSVÉT III. VASÁRNAPJA - 2026.04.19. 1./ Külön köszönet azoknak, akik részt vettek a Kisboldogasszony templomban tartott lelkigyakorlaton. 2./ A héten kedden reggel 8 órakor, szombaton 5 órakor, a jövő vasárnap 10 órakor tartjuk a szentmisénket. 3./ A héten szombat Szent Márk evangélista ünnepe, akihez kötődik a jövő vasárnap a jótermésért való könyörgés a búza szentelés. 4./ Örömmel láthatták a kedves hívek, hogy megújult a plébánia kerítése, ami még folytatódni fog a lábazati munkákkal. Több javítás történt a plébánia és a templom épületeiben is. Kertész Péter plébános Az az Úr, aki a halálon is Úr
Jézus Krisztus Urunk Úr a halálon is. Halálával legyőzte a halált. Nem egyik vagy másik cselekedetével, hanem éppen halálával. Feltámadásával pedig felragyogtatta az örök életet. Ez a győzelem vált nyilvánvalóvá az emmauszi tanítványok számára is. (Lk 24, 13-35) Jézus csatlakozott hozzájuk az úton, mint egy idegen. Nem ismerték fel. Amikor azonban beértek a fogadóba, és Jézus megtörte a kenyeret, felismerték. Ugyanazzal a mozdulattal törte meg a kenyeret, mint az utolsó vacsorán. De amint felismerték, eltűnt a szemük elől. Az előbb még fáradt tanítványok visszafutottak Jeruzsálembe, hogy megvigyék a többi tanítványnak a feltámadás hírét. Jézus addigra nekik is megjelent. Krisztus megjelenése valóságos testben volt. Bizonyságot adott arról, hogy nem úr rajta a halál, többé nem hal meg. Ez a bizonyság nekünk is szól. Nekünk meg kell erősödnünk hitünkben, és meg kell erősödnünk abban az elhatározásban, hogy nem szolgálunk olyan hatalmakat, amelyek alá vannak rendelve a halálnak, és éppen ezért veszíteni fognak. A végső és döntő győzelem egyedül Krisztusé. Őhozzá kell tartozni, őbenne kell élni, és akkor győzelmében is részesülni fogunk. Zámbó Károly atya ![]() VIRÁGVASÁRNAP - 2026.03.29. 1./ A mai vasárnappal megkezdődik az egyházi liturgia legszebb
hete a Nagyhét. Kertész Péter plébános Szenvedéstörténet - a Feltámadás fényében
A mi Urunk Jézus Krisztus szenvedéstörténete hangzik el templomainkban. (Mt 26,14 – 27,66) Lázár feltámasztásakor mondta Jézus: „én vagyok a feltámadás és az élet”. Most pedig azt halljuk, hogy Jézus elfogják. Ide-oda hurcolják, gyalázzák, megostorozzák. Végül Pilátus a zsidók nyomására és zsarolására halálra ítéli. Megkezdi Jézus a keresztútját, majd keresztre feszítik, és meghal a kereszten. Valahogy az van a Passióban, ami nagyon sok esetben a világban. Aki becsületes, az gyenge. Aki gonosz, az erős. Aki ártatlan, az gyenge, aki bűnös, az eltiporja az ártatlant. A hazug eltapossa az igazat. Erről beszélni lehetetlen lenne, ha Krisztus nem támadt volna fel harmadnapra. De Krisztus harmadnapra feltámadott, és amikor az apostolok Pünkösd után elkezdték hirdetni az evangéliumot, a feltámadás fényében tudtak beszélni Krisztus kínszenvedéséről, és kereszthaláláról. Mi is a feltámadás fényében éltük át a Passió drámáját, életünket beragyogja a feltámadott Krisztus; ezért tudunk beszélni Jézus szenvedéséről és haláláról. Miért kellett Jézus Krisztusnak szenvednie, és meghalnia? Azért, hogy bűneinktől megváltson minket, bűnös embereket. Kereszthalála és szenvedése önként vállalt áldozat volt. Minden ember megsebződött a bűn által, Ádámtól, az első embertől kezdve. A bűn pedig maga után vonta a halált… A halál a maga beteljesedését az ártatlan Krisztus halálában nyerte el. Ez nyereség volt? Győzelem volt? A halál atyja – minden bizonnyal azt gondolta: igen… ez lesz legnagyobb diadala: meghal az Isten Fia. Amiről azonban azt gondolta: ez lesz a legnagyobb győzelme, az lett a legnagyobb veresége. Krisztus kereszthalála ugyanis megnyitotta az életet nekünk, akik az örök halálra lettünk volna kárhoztatva. Az Isten Fia halála által megnyílt az örök élet… Minden élő életének vége szakad, amikor a halál megérinti. Azonban Krisztus maga az élet… Ezért Krisztus halálával maga a halál halt meg. A halál halála pedig életet jelent. Ezért a kereszt fája az élet fája lett számunkra. Zámbó Károly atya ![]() NAGYBÖJT V. VASÁRNAP - 2026.03.22. 1./ A mai vasárnap persely adományaikat a Szentföld javára
juttatjuk. NAGYHETI SZERTARTÁSOK RENDJE Virágvasárnap: 10 óra – barkaszentelés, passió Nagycsütörtök: Utolsó vacsora szentmiséje – 18 órakor Kisboldogasszony templom Nagypéntek: 12 óra – Tamariska – keresztút Nagyszombat: Nagyszombati vigília szertartás - 18 órakor Kisboldogasszony templom Húsvét vasárnap és hétfőn: 10 óra – szentmise, ételszentelés Kertész Péter plébános Krisztus a Feltámadás és az Élet
Jézus Krisztus Urunk feltámasztotta Lázárt. Erről szól Nagyböjt ötödik vasárnapjának evangéliuma. (Jn 11, 1-45) Betániában történt ez, ahol Mária és Márta lakott, Lázár az ő testvérük volt, és Jézus barátja. Hallotta Jézus, hogy Lázár beteg. Mire odaért, már halott volt. Jézus a sírjához ment, és könnyezett. Megrendítő, és elgondolkodtató ez a momentum. Krisztus teljesen ember is volt: minden emberi érzelemmel, a bűnt kivéve. Jézus ezt megelőzően beszélgetett Mártával. Márta azt mondta neki: „ha itt lettél volna, nem halt volna meg a testvérem.” Jézus erre azt felelte neki: „Testvéred fel fog támadni!” Márta erre ezt mondta: „Tudom, hogy feltámad a feltámadáskor, az utolsó napon.” Erre Jézus Kijelentette: „Én vagyok a feltámadás és az élet…”Jézusnak ez a teljesen nyílt kijelentése önmagáról, összekapcsolja ezt az evangéliumi részletet az előző két vasárnap evangéliumaival. Két héttel ezelőtt hallhattunk Jézus és a Szamariai asszony beszélgetéséről, amikor Jézus nyíltan megmondta a szamariai asszonynak, hogy ő a Messiás. Egy hete pedig Jézus azt mondta a vakon született, de általa meggyógyított embernek, hogy ő az Emberfia. Most pedig kimondja Mártának: „Én vagyok a feltámadás és az élet…” Nem azt mondja, hogy „fel fogom támasztani”, vagy hogy „nemsokára kihívom a sírból”; hanem hogy „én vagyok a feltámadás”… Ezzel Isteni dicsőségét kinyilvánítja, még ha burkoltan is. Istennek ugyanis a lényege, és a léte egybeesik. Amit el lehet mondani Istenről, azt helyesebb nem úgy mondani, hogy Isten ilyen, vagy olyan… Istennek nem tulajdonságai vannak, mert a tulajdonságok esetlegesek. Isten pedig tiszta lényeg… Isten maga a szépség, Isten maga a jóság, Isten maga az Élet. Krisztus ezért maga a Feltámadás. Persze, ez kissé filozófiai megközelítése Isten valóságának. De Isten éppen azért adta a gondolkodás megismerési képességét az embernek, hogy értelemmel megismerhessük Isten létét. Azonban Isten nem csak egy megismerhető valóság, hanem mindenek előtt személy: három személy: az Atya, a Fiú, és a Szentlélek. A három személy pedig örökké szereti egymást: ezért Isten maga a szeretet, az örök, kezdet és vég nélküli Szeretet. Az, hogy Jézus, mint az emberré lett Fiú, aki a Feltámadás és az Élet; ott nyilvánul meg személyes valóságában és szeretetében; amikor Lázárt kihívja a sírból: „Lázár jöjj ki!” …és Jézus halott barátja életre kelve kijött sírjából. Hangsúlyozni kell, hogy Lázár ekkor nem az örök életre támadt fel, hanem az evilági életre visszahívta őt Jézus. Talán éppen azért, hogy megélje Krisztus feltámadását… De itt már megmutatkozik Jézus Istenfiúsága, és Isteni dicsősége: mert ez az esemény rámutat arra, hogy milyen lehetett a teremtés, az első ember teremtése. Ahogyan Jézus Isteni erejével kihívta Lázárt a sírból az életre, úgy hívta ki Isten a teremtéskor Ádámot a nem-létből a létbe. De: mindannyiunkat a nem-létből hívott elő ugyanígy. A személyünket Isten a fogantatásunkkor teremtette a semmiből. A személyünk, akik vagyunk: nem volt a szüleinkben… Isten az „én”-ünket, akik vagyunk: a semmiből teremtette: a nem-létből hívta elő a létre. Isten… a végtelen, teremtő szeretet! Zámbó Károly atya ![]() NAGYBÖJT IV. VASÁRNAP - 2026.03.15. 1./ A mai napon, Nemzeti ünnepünkön imádkozzunk hazánkért. 2./ Köszönet a Kárpátaljai gyűjtésért, a persely összegéből 30.000 forintot továbbítottunk. 3./ Kedden reggel 8 órakor szentmise. 4./ Csütörtök Szent József a Boldogságos Szűz Máriának a jegyese. A Szent Imre téri templomban este 6 órakor ünnepi szentmise és litánia lesz. 5./ Ne feledkezzünk meg a nagyböjti idő pénteki hústilalom napjairól. E napokon fél 5 órától keresztutat végzünk, majd 5 órától szentmise. 6./ A nagyböjti időre imádságot hirdetett meg a püspöki kar az Élet védelmére „40 NAP AZ ÉLETÉRT” gondolattal. Ehhez mi is kapcsolodjunk. 7./ Jövő vasárnap persely adományaikat a Szentföld javára juttatjuk. Kertész Péter plébános Látás Krisztusban
Nagyböjt negyedik vasárnapjának az evangéliuma a vak meggyógyítását tárja elénk. (Jn 9, 1-41) A történet kétféle vakságot ír le. Az egyik vakság, hogy a vakon született ember nem lát. Jézus ezt meggyógyította. A második vakság, hogy a zsidók elöljárói nem ismerték fel, hogy Jézus a Messiás. Ez a vakság nem gyógyul meg a történetben. Később sokakban meggyógyult. Hiszen az első vakságot Jézus azért gyógyítja meg, hogy elindítsa a gyógyulás folyamatát a második vaksággal kapcsolatban is. Azonban ez a második vakság nem olyan egyszerű… A vakon született ember, miután Jézus nyálából és porból kevert sárral megkente szemeit, elment, és megmosdott Síloe tavában. Elment, mert meg akart gyógyulni. A második vakságban szenvedők nem akartak meggyógyulni. Nem látták, pontosabban nem látták be, hogy Jézus a Messiás, és nem is akarták belátni. Képzeljük el, ha ez a vak ember azt mondta volna, miután Jézus a szemeit nyállal megkente: „nem megyek el, és nem mosdok meg Síloe tavában, mert nem akarok látni! Eddig is vak voltam, ezután is jó lesz vakon.” Abszurdum lett volna! Krisztusnak, mint Messiásnak az elfogadása, vagy az elutasítása szabad döntés. Isten megadja az embernek ezt a szabadságot, mert Isten azt akarja, hogy szabadon imádjuk őt, szabadon szeressük viszont a minket végtelenül szerető Istent. Akik Jézust visszautasítják, nemet mondanak az örök Isteni szeretetre. Nem akarják Istent, mint személyt szeretni, hanem dolgokat, és elveket szeretnek. Krisztust el nem fogadni: önként választott vakság: olyan értelemben, hogy a Jézust elutasító zsidó vezetők, önként lemondanak az igazság látásáról. Jézus a vakságból meggyógyult embernek elmondja, hogy ő a Messiás. Ez egy párhuzam az elmúlt vasárnap evangéliumával, amikor Jézus a szamariai asszonynak mondta meg nyíltan, hogy ő a Messiás. Az igazságra szomjazó embereken, mint a szamariai asszonyon, vagy a vakon született emberen Jézus megkönyörül: feltárja nekik az igazságot, hogy ő a Messiás. A zsidó vezetőkön is meg akar könyörülni, ezért gyógyította meg a vakon született embert: ezen azoknak el kellett volna gondolkodni, és gondolkodásuk eredményeképpen felismerni Jézusban a Krisztust, azaz a Fölkentet, Messiást. Azonban ők inkább a vakságot választották. Milyen szomorú, amikor valaki önként vállalt sötétségében marad, mert jól érzi magát benne. Krisztus azonban maga a Világosság… Zámbó Károly atya ![]() NAGYBÖJT III. VASÁRNAP - 2026.03.08. 1./ Kedden reggel 8 órakor szentmise. 2./ Ne feledkezzünk meg a nagyböjti idő pénteki hústilalom napjairól. 3./ A nagyböjti időre imádságot hirdetett meg a püspöki kar az Élet védelmére „40 NAP AZ ÉLETÉRT” gondolattal. Ehhez mi is kapcsolódjunk. 4./ Szombaton 10. órakor a Tamariska dombnál keresztutat imádkoznak a papokért és a papi hivatásokért. Kertész Péter plébános
Keresztút papokért és papi hivatásokért Kedves Testvérek! Találkozás Jézussal
Jézus Krisztus Urunk találkozott a szamariai asszonnyal. Erről szól a nagyböjti időszak harmadik vasárnapjának evangéliuma. (János 4, 5-42) Ez a találkozás igen gazdag és tartalmas. Egy ponton azonban igen élessé válik ez a beszélgetés. Jézus ugyanis belelátott ennek az asszonynak a lelkébe, és életének leginkább fájó rendezetlenségére világított rá, amikor szembesítette azzal, hogy nincs férje. Azonban itt nem állt meg ez a beszélgetés. Jézus ugyanis elmondta az asszonynak, hogy ő a Messiás. Az, hogy így, egészen nyíltan elmondja Jézus, hogy ő a Messiás, nem volt jellemző. Éppen ezért megdöbbentő ez a beszélgetés. Ez az asszony rab. A bűn rabja. De ezt annyira szégyelli, hogy elrejti ezt a lelke mélyébe. Fásult, közönyös, kicsinyeskedő szőrszálhasogatásba menekül. Kicsinyeskedésbe menekül, hogy életének a nagy nyomorúságát elrejtse. Ez az asszony nagyon szeretne megszabadulni. De mivel nem reméli a szabadulást, ezt a vágyát nagyon mélyre rejti. Amikor megtudja Jézustól magától, hogy Jézus a Messiás, elmegy a városba, és hirdeti, hogy alighanem megtalálta a Messiást. Drámai, megrendítő fordulat ez. Visszatért az életébe a remény, visszatért az életébe az öröm. Hitte, hogy Jézus a Messiás, mert megtapasztalta, hogy Jézus belelátott a lelkébe. Visszatért az asszony életébe a remény és az öröm. Ez lett Jézussal való találkozás hozadéka. A mi életünkben is így kell ennek lennie. Jézus a szabadító. Maga a Jézus név ezt jelenti: Isten megszabadít. Jézus ott szabadít meg minket, ahol életünk legnagyobb nyomorúsága van. Ez legnagyobb nyomorúságunk a halál. A bűn és a halál. Ezen a ponton tud minket Jézus megszabadítani, de nekünk rá kell ébrednünk arra, hogy rászorulunk a szabadításra, és kérnünk kell a szabadítást. Keresztségi formula szövege is erről tanúskodik; - a nagyböjti időszak ugyanis a keresztségre való előkészület időszaka, hiszen húsvét éjszakáján volt, és van ma is a keresztelés. (A felnőtt megtérők keresztelése.) A keresztségi formula szövege: a pap kérdezi a keresztelendőt: "Mit kérsz az Egyháztól?" (Az Egyház mint Krisztus misztikus teste értendő itt.) A keresztelendő válasza: "az örök életet." Ezt tudja Krisztus megadni, és erre érzett rá a szamariai asszony. Nekünk is, most a nagyböjti időszakban meg kell újítani magunkban az örök élet utáni vágyat, mely boldog örök élet teljes közösség Istennel, az Ő Szent Fiában Jézus Krisztus Urunkban, és a Szentlélekben. Zámbó Károly atya ![]() NAGYBÖJT II. VASÁRNAP - 2026.03.01. 1./ A püspöki konferencia alapján hozzájárulunk az Ukrajnai
háború miatt nélkülözők megsegítéséhez. Kertész Péter plébános A dicsőség kinyilvánítása
Krisztus a Tábor hegyén megmutatta isteni dicsőségét három apostolának, Péternek, Jánosnak és Jakabnak. (Máté 17, 1-9) Az isteni dicsőség ragyogásban jelent meg. Miért volt szükséges ez a megnyilatkozás? Hogy előkészítse ezt a három apostolt Jézus az ő szenvedésére és halálára. Ugyanakkor elő készítse őket nem csak a halálára és szenvedésére, hanem a feltámadása utáni időszakra is. Arra is elő kellett készülni, hogy miután Jézus felmegy a mennybe, ugyanakkor itt marad az Oltáriszentségben. Azonban Istensége és embersége is el van rejtve a kenyér színe alatt, amint az ő embersége alatt is elrejtett volt az Istensége. Ez az a pont, ami Jézus színeváltozásának történetében ma különösen aktuális lehet. Meg tudjuk-e látni Krisztus eukarisztikus jelentétében az ő emberségének valóságát, és az ő Istenségének dicsőségét? Ma talán azért történik annyi méltatlanság a szentmisével és az Oltáriszentséggel kapcsolatban, mert nincs meg az a lelki-szellemi látásmód, hogy meglássuk lelki szemeinkkel Krisztus dicsőségét, amely dicsőség testi szemeink elől el van rejtve. A hit növelése a kulcskérdés: erős hittel kell Krisztus testére tekinteni, hogy lélekben meglássuk benne, amit testileg nem láthatunk. A hit szabad aktus: Krisztus megköveteli a hitet, de nem akarja lerontani ezt a szabadságot. Talán ebben van a kulcsa annak, hogy miért nem minden apostolnak mutatta meg ezt a dicsőséget... a három apostolnak is visszafogottan, mintegy álomból felkelve, látomásként, jelenésként... Zámbó Károly atya NAGYBÖJT I. VASÁRNAP - 2026.02.22. 1./ A mai vasárnap a szentmise végén hamvazás. Kertész Péter plébános Kísértés
A mi Urunk Jézus Krisztus megkísértetett a pusztában. Szent Máté evangélista három kísértésről ír, pontosabban a kísértés három szakaszáról. (Máté 4, 1-11) Az első kísértés a kenyér kísértése. A negyven napig böjtölő Jézust arra akarja rávenni a gonosz lélek, hogy változtassa a köveket kenyérré. Jézus állhatatosan visszautasítja ezt a kísértést: "nem csak kenyérrel él az ember, hanem minden igével, mely Isten ajkáról való." Mi volt ebben a gonosz fondorlat a sátán részéről? Az, hogy Jézus a saját javára tegyen csodát. Ilyet Jézus soha nem tett. Amikor csodát tett, mindig másokért tette. Jézus egész működését a másokért cselekvés határozta meg. Honnan merítette Jézus az erőt mindehhez? A mennyei Atyával való kapcsolatából. Ezért nem fáradt bele a másokért való élésbe, a szolgálatba, mert az imádságban együtt volt a mennyei Atyával. Ezért böjtölt negyven napig: az Atyával való ima-kapcsolataként, az Atyával közösségben. Ezt a szeretet-egységet akarta megbontani a sátán a kísértéseivel. A második kísértés is ezt célozza: Jézus vesse le magát a templom párkányáról... fogják föl angyalok, érkezzen csodával, de az Atya nem így akarta! Legyen csoda önmagáért; ezt akarta a kísértő sátán. De a megváltás célja nem látványosság, hanem a lelkek megmentése. A harmadik kísértés a hamis hatalom kísértése... a sátán azt hazudja, hogy minden hatalmat ő kapott meg. Egy korlátozott hatalmat kapott a sátán legfeljebb, ideiglenes jelleggel. Ezt az ideiglenes hatalmat azonban el fogja veszíteni, és ítélet alá kerül... Jézus Krisztusnak nincs szüksége erre a hatalomra. Jézus a hatalmát a mennyei Atyától kapja. Jézus az Atyával van közösségben: tőle kapja hatalmát, és neki is adja vissza. Krisztus megkísértésének történetében van vigasztaló mozzanat: Krisztus megkísértetett, ezt is értünk szenvedte el. Egyrészt azért szenvedte el Krisztus a kísértést, hogy példát adjon, hogy a kísértésnek ellenálljunk, másrészt megmutatta, hogyan lehet ellenállni a kísértésnek: az Istennel való kapcsolat, az imádság által. Ebben növekedjünk, és ebben segítsen minket Krisztus példája, aki értünk a kísértést állhatatosan visszautasította. Zámbó Károly atya ![]() ÉVKÖZI VI. VASÁRNAP - 2026.02.08. 1./ A mai vasárnap könyörgőnap vasárnap a világ éhezőiért. Kertész Péter plébános Gondolat
Az évközi hatodik vasárnap evangéliumában Jézus felhívja a figyelmet arra, hogy az ember alapvető cselekvéseit a gondolat előzi meg. Mindaz, amit az ember tesz, először gondolatban jelenik meg. (Máté 5, 20-37) Gyilkosság, házasságtörés, hamis esküvés... gondolatban fogalmazódik meg először, de már a gondolatban rossz, ezért a gondolatban is kerülni kell ezeket a gonosz tetteket. Akik ma a gonosz dolgok éllovasai, rendszerint a saját életüket is átengedik a gonosz hatalomnak. A kísértés adott, de nem mindegy, milyen rá a válasz. Majd a jövő vasárnap, Krisztus megkísértésének evangéliumával kapcsolatban látni fogjuk, hogy a kísértésre adott válasz a döntő jelentőségű. Ugyanakkor látnunk kell azt is, hogy a jó dolgok is gondolatban jelennek meg először. Jó gondolatokat kell gondolnunk, és akkor a cselekedeteink is jók lesznek. Ezt azért kell hangsúlyozni, mert ma különösen a gondolatokat mérgezik. Ez a gondolat-mérgezés sokszor egészen rejtetten történik. Már a reklámokban is rengeteg mérgezett gondolat van. Olyan tartalmakat csomagolnak rejtetten a reklámokba, amelyek olyan életérzést, és életeszményt közvetítenek, amelyek gyengítik a hitet, és ezáltal elszakítanak Krisztustól... A gyenge hit okozza az erkölcsi gyengeségek legnagyobb részeét. Olyan gondolatkora van szükség, amelyek az erős hit irányába mutatnak. "Ha csak akkora hitetek lenne, mint a mustármag..." - mondja Jézus, amikor a tanítványok a hit növelését kérték tőle. A harag, a bűnös vágyak, a kétértelműségek jó gondolatokkal győzhetők le, olyan gondolatokkal, amely gondolatokat a Szentlélek inspirál. Zámbó Károly atya ![]() ÉVKÖZI V. VASÁRNAP - 2026.02.08. 1./ A mai vasárnap a szentmise végén Balázs áldásban kérjük a
vértanú püspök oltalmát torokbaj és más egyéb betegségekkel
szemben. Kertész Péter plébános Világosság
A vasárnapi evangéliumban Jézus Krisztus Urunk a só és a világosság kifejezéseket használja. (Máté 5, 13-16) Jézus alapvetően önmagát mondja világosságnak: "én vagyok a világ világossága." Most mégis a tanítványainak mondja ugyanezt. A tanítványok hogyan legyenek világosság? Úgy, hogy Krisztus bennük él. Krisztusi élet bontakozik ki azokban, akik Krisztus szerint élnek. Bennük él Krisztus, és ők Krisztusban élnek. Ez a keresztény hivatás. A krisztusi azonosulás adja az igazi önazonosságot. Ezért mondja Jézus: "Úgy világítson a ti világosságtok az emberek előtt, hogy látva jótetteiteket, magasztalják mennyei Atyátokat". A mennyei Atyát, itt már a keresztények Atyjának mondja. Hogyan gondolja ezt az Úr? A mennyei Atya a Fiú Atyja. De a Fiúban - Krisztusban élők atyja is, éppen azért, mert Krisztusban élnek. Ennek fényében érthető a só hasonlata. Maga Krisztus a világ értelme - a világ világossága. Éppen ezért a világ sója is, aki ízt ad a világnak. Éppen ezért ad ízt a világnak a Krisztusban élő ember is. Krisztusban élő emberként nem a kidobatás és az elvettetés lesz a sorsunk, hanem egy mély megértés. Persze, ehhez a megértéshez az is hozzá tartozhat, hogy a Krisztust gyűlölők kivetik maguk közül a krisztusi embert, mert magát Krisztust gyűlölik. De ez a kivetés dicsőségére válik annak, aki valóban Krisztushoz tartozik. A Krisztust követők annál mélyebben lesznek testvérei egymásnak. Zámbó Károly atya ![]() ÉVKÖZI IV. VASÁRNAP - 2026.02.01. 1./ Hétfő Gyertyaszentelő Boldogasszony ünnepe. 2./ Kedden ugyancsak 8 órakor lesz szentmise Szent Balázs püspök vértanú ünnepén, a közbenjárását kérjük e napon és a jövő vasárnap a Balázs áldásban is. 3./ Első pénteken szentségimádás és 5 órakor szentmise. 4./ A szombati és a vasárnapi misék a szokott időben. Kertész Péter plébános A szeretet forrása
A vasárnapi evangélium a nyolc boldogságot idézi az évközi idő negyedik vasárnapján. "Boldogok a lélekben szegények, mert övék a mennyek országa." (Máté 5, 1-12) De éppen így boldogok a sírók, akik vigasztalást nyernek, a szelídek, az igazságra éhezők, az irgalmasok, a tiszta szívűek, a békességszerzők, az igazságért és magáért Krisztusért üldözöttek... A boldogság-mondásokat lezáró mondat világítja meg a lényeget: "Örüljetek és ujjongjatok, mert nagy lesz a ti jutalmatok az égben." A boldogság forrása a szeretet. Az a szeretet, amely az Istenben van. Ez az a jutalom, amiről Jézus beszél. Isten örök terve, hogy az embert abban az örök szeretetben részesítse, amely Őbenne van öröktől fogva. Az Isten örök szeretete az Atya, a Fiú és a Szentlélek örök szeretete egymás iránt. Isten ebből a szeretetből akar minket részesíteni. Ezért teremtett meg minket úgy, hogy felvett a Fiúba. Maga a Fiú, az Isten örök Igéje, aki értünk emberré lett, ezért "Élet", ahogy ő maga mondja: "Én vagyok az Út, az Igazság és az Élet...", vagy más helyen: "én vagyok a Feltámadás és az Élet"... Krisztusban nyerjük el az örök boldogságot. Amit Jézus a nyolc boldogságban felsorol, az mind a Krisztusban való élet velejárója, vagy éppen a krisztusi élet gyümölcse, ezért lehet mindez valóban boldogság. Zámbó Károly atya ![]() ÉVKÖZI III. VASÁRNAP - 2026.01.25. 1./ A mai vasárnappal fejeződik be a keresztény egység hét. mely
vasárnap egyben Isten igéjének a vasárnapja, és Szent Pál apostol
megtérésének az ünnepe. Kertész Péter plébános Fény virradt a sötétségben
Az évközi idő harmadik vasárnapjának az evangéliuma egy idézetet közöl Izajás prófétától: "A sötétben lakó nép nagy fényt lát, és fény virrad a halál honában s árnyékában ülőkre." (Mt 4, 12-17) Ezt azzal kapcsolatban idézi az evangélista, hogy Jézus Zabulon és Neftali vidékén telepedett le. A sötétség a halált jelenti, a világosság pedig a halál legyőzését. A sötétség persze olyan értelemben jelenti a halált, hogy mindazt is jelenti, aki a halállal összefügg: az Istentől való elszakadottságot is, ami a bűn következménye. Isten nem alkotott halált. A teremtés rendjének nem része a halál. Az ember, ha a bűnbeesést elkerülte volna, nem kellett volna, hogy a halált megízlelje. Mivel azonban az ember bűnbe esett, a halál árnyékába került... Jézus Krisztusban azonban megjelent az az élet, amely legyőzi a halált: meghozza a kiengesztelődést Isten, és a tőle elszakadt ember között. Ezért lehet Jézus Krisztus Urunk az a felvirradt világosság, mely felragyog a halál árnyékában ülő emberekre. Jézus Krisztusban visszanyerjük azt az életet, amely az Isten szeretetében teljesedik ki. Zámbó Károly atya ![]() ÉVKÖZI II. VASÁRNAP - 2026.01.18. 1./ A mai vasárnappal kezdődik a keresztény egység hét. E nap
egyben Árpád-házi Szent Margit ünnepe. Kertész Péter plébános Az örökké szeretett Fiú
Jézus Krisztus a mennyei Atya szeretett Fia. Erről tanúskodik az Atya szózata, de erről tanúskodik Keresztelő Szent János is. Erről tanúskodik a Szentlélek, aki leszáll a Fiúra, és aki ihleti Keresztelő János prófétai tanúságtételét. Az évközi idő második vasárnapjának evangéliuma ennek a tanúságtételnek az erőterébe vezet be minket. (Jn 1, 29-34) Jézus, aki Lélekkel keresztel, az Isten Fia. Ez a tanúságtétel arról az örök szeretetről szól, amely örök szeretet az evangélium középpontja: Isten örök szeretete. Az Atya örök szeretettel szereti a Fiút, és a Fiú örök szeretettel szereti az Atyát, és ez a szeretet a Szentlélek. A Szentlélek eszerint Isten legbelsőbb lényege, legbelsőbb léte: az örök szeretet. Az, hogy Jézus Lélekkel keresztel, azt jelenti, hogy ezzel a szetetetel keresztel. Istenben örök szeretet van. Ezt nem lehetne megérteni, hogyha nem vallanánk a kinyilatkoztatásnak engedelmeskedve, hogy az Istenben három személy van: az Atya, a Fiú és a Szentlélek. Enélkül nem volna érthető Isten örök szeretete, hiszen Isten a teremtés előtt öröktől fogva létezett. Egy magányos "én" azonban kit tudott volna szeretni egy örökkévalóságon keresztül, amíg nem teremtett? Ha pedig Isten szeretete csak a teremtmények iránti szeretetet jelentené, akkor mitől volna ez a szeretet örök szeretet? Akkor Isten szeretete nem lehetne teljesen befogadható, hiszen hogyan tudná a véges teremtmény, aki nem volt mindig, tökéletesen befogadni azt a szeretetet, amely mindig volt... Ezt átdondolva beláthatjuk, hogy a Szentháromság kinyilatkoztatása, amely ebből az evangéliumi részletből kiviláglik, nem mond ellent az emberi értelemnek. Ugyanakkor azt is be kell látnunk, hogy az emberi értelem idáig a saját erejéből képtelen lett volna eljutni. Ezért a kinyilatkoztatást úgy kell tekintenünk, mint az értelmet megvilágosító kinyilatkoztatást. Jézus Krisztus valóban a világ világossága, és az emberek világossága: benne látunk helyesen Istenről és az emberről, amint értelmünkkel látni adatik. Zámbó Károly atya ![]() URUNK MEGKERESZTELKEDÉSE - 2026.01.11. 1./ Urunk megkeresztelkedésének ünnepén gondoljunk saját
keresztelésünkre, amikor megkezdődött bennünk az istengyermeki
élet. Kertész Péter plébános Krisztus megkeresztelkedése
Krisztus a Jordánban megkeresztelkedik. János rámutat: "Íme az Isten Báránya!" Megkeresztelkedett Krisztus, tanúságot tett róla János és az Atya... Kinyilvánult az Igazság. Az Igazságot tudni joga van az embereknek. Jézus a mennyei Atya szeretett Fia, aki a világba jött. Ő az, aki legyőzte a halált. Legyőzte a halált a halálával. Nem egyik, vagy másik cselekedetével, hanem éppen a halálával. De az, hogy megkeresztelkedett, már előre jelzi ezt. János keresztsége bűnbánati keresztség volt. János keresztsége megtérési keresztség volt. Jézus Krisztus Urunk elítélését és halálát úgy is értelmezi az apostoli hagyomány, hogy a bűnösök közé sorolták... Ez nyilvánul meg már előre abban, hogy bűntelenül, ártatlanul beállt a keresztelkedők közé, noha annak, aki őt megkeresztelte lett volna szüksége Jézus keresztségére. Részesült is belőle: a vére által. Az igazságért halt meg ugyanis János: sajátos módon keresztelkedett meg: vérében... A vér a tanúságtétel eszközévé vált: hitelesítő pecsét lett. Az apostoli igehirdetés okmányán az érvényesítő és életbe léptető pecsét lett vérrel hitelesítve. Ez nem több, de nem is kevesebb: tanúságtétel az igazságról... Pontosabban arról, hogy igazat mondtak, létük legmélyéig igaznak élték, amit mondtak... Márpedig igaznak élni, és akként mondani az ember csak azt tudja, amit átélt. Amit nem élt át, hanem ami a képzelet szüleménye lett volna, vagy egy eszme, egy jó elgondolás, vagy akár egy őrült fantazmagória... az ember azt nem tudja legmélyebb igazságként megélni. Jézus a keresztség után megkezdte nyilvános működését: tanított, keresztelt, csodákat tett... Az Igazság munkálkodni kezdett az emberek életében... Zámbó Károly atya ![]() KARÁCSONY 2. VASÁRNAPJA - 2026.01.04. 1./ Kedd Vízkereszt ünnepe – parancsolt ünnep. A 10 órai
szentmise keretében lesz a vízszentelés. 3./ Szombaton délután 5 órakor, vasárnap 10 órakor szentmise. 4./ Azok a jegyesek jelentkezzenek január hónapban, akik 2026 évében egyházi házasságot szeretnének kötni. Kertész Péter plébános SZENT CSALÁD VASÁRNAPJA - 2025.12.28. 1./ A mai vasárnap a Szent Család és Aprószentek ünnepe. 2./ Kedden reggel 8 órakor szentmise. 3./ Szerdán Szilveszter napján délután 5 órakor szentmise és hálaadás. 4./ Csütörtök az új év kezdete, Szűz Mária Isten anyja ünnepe. 5./ Első pénteken 5 órakor szentmise és szentségimádás. 6./ Szombaton délután 5 órakor, vasárnap 10 órakor szentmise. 7./ Azok a jegyesek jelentkezzenek január hónapban, akik 2026 évében egyházi házasságot szeretnének kötni. Kertész Péter plébános ADVENT IV. VASÁRNAPJA - 2025.12.21. 1./ A negyedik gyertya meggyújtása az adventi koszorún, jelzi
karácsony közelségét. Kertész Péter plébános Karácsony üzenete
A mi Urunk Jézus Krisztus születésének ünnepe ismét eljött. Háborúktól övezett időkben, veszélyek és félelmek között ünnepeljük a Karácsonyt. Ugyanakkor mégis reményt és bátorítást ad, ha Jézus Krisztus születésére rátekintünk. Ez a születés a szeretetről szól, a szeretetet jeleníti meg nekünk. A szeretet forrása Isten. Istenben örök szeretet van: az Atya és a Fiú és a Szentlélek örök szeretete. Ez a szeretet valóban örök, nem csak azért, mert nincs vége, hanem azért is, mert nincs kezdete sem. Jézus Krisztus Urunk születésével ez a szeretet jelent meg a földön. A béke és a szeretet nem mindenki számára jelent örömet. Ezért nem mindenki fogadta örömmel a megszületett Krisztust. A Betlehemben lakók nem engedték be őket hajlékukba, ezért barlang-istállóban kellett Jézusnak megszületni. Ugyanakkor a pásztorok örömmel üdvözölték a megszületett Jézust, mint Messiást. De őket angyalok szólították meg, és elmondták nekik, hogy a Messiás Betlehemben megszületett. A pásztorok figyeltek Isten szavára. Imádságos életet éltek. Ezért tudták befogadni lelkükbe az angyalok szavait. Az ő szívükben öröm volt Jézus születése. A napkeleti bölcsek figyelték az égi jeleket. Ezért tudták észrevenni azt a fényes égi jelet, amely egy üstökös volt, amely elvezette őket Jeruzsálembe, ahol Heródesnél érdeklődtek az "új király" - ahogy ők értelmezték a jelet - születéséről. Így eljutottak Betlehembe. Hódolatukat kifejezték az egész világ, és a világtörténelem Megváltója előtt, majd átadták értékes ajándékaikat: aranyat, tömjént és mirhát. Ezek után, ezeknek az ajándékoknak az értéke révén már nem fenyegette a nélkülözés, az éhezés Máriát, Józsefet és a kisdedet. Heródes azonban iszonyatos haragra gerjedt. Kezdetét vette a félelmetes bosszú. Már a napkeleti bölcsek is, szinte menekülve, hatalmas kerülővel tudták csak elhagyni az országot, és visszatérni hazájukba, mert a gonosz Heródes őket is halálra kerestette. Józsefnek is menekülnie kellett Máriával, és a kisded Jézussal. Amilyen gyorsan csak tudtak Egyiptomba menekültek, és ott éltek nyolc évig. A menekülés, és az Egyiptomban való letelepedés költségeit a napkeleti bölcsek ajándékaiból fedezték. Közben Betlehemben és környékén kibontakozott a szörnyű tragédia: minden két évnél fiatalabb fiúgyermeknek meg kellett halnia. A szomorúság, a gyász és a fájdalom leírhatatlan volt. Ó, gonosz Heródes, az emberiség piszkos szégyenfoltja, aki még saját vér szerinti fiát is kegyetlenül megölette, annyira féltette gonosz hatalmát és nyomorult életét. Képes volt vérfürdőt rendezni, a legártatlanabb gyermekeket megöletve. Gyermekét védve sok szülő is meghalt. Aljas, gonosz, alávaló tettéért sosem állt bíróság elé. Itt a földön nem vonta felelősségre senki. Nem emelt rá kezet senki. De mégis elérte a büntetés: nem ágyban és párnák között halt meg békésen, hanem elevenen rágták szét a férgek. Szörnyű halálának hírére az emberek fellélegeztek. Sokan sírtak örömükben. A félelemtől elszürkült arcú emberek hosszú idő után újra tudtak mosolyogni. Azt érezték, hogy Isten nem hagyta el őket, mégsem volt hiábavaló a sok rettegve elmondott imádság. Egy fázós tavaszi hajnalon Názáretben is megindult a munka. A mesteremberek a környező falvakba indultak, a földművesek a földjeikre, a pásztorok éppen az állataikat hajtották a legelőre, amikor az országút porfelhőjéből kibontakozott három emberi alak. Egy megfáradt vándor, fiatal feleségével, és nyolcéves kisfiukkal... Először udvariasan, de kimérten üdvözölték a "vendégeket". Amikor azonban felismerték Józsefet és Máriát, kitörő öröm lett úrrá a galileai kisvároson. A mesteremberek szerszámaikat lecsapva rohantak a názáreti ács nyolc éve elhagyott házához, a pásztorok is sietve jöttek vissza a mezőkről. A rokonok, barátok, testvérek, ismerősök zokogva borultak József nyakába, és örömmel ölelték magukhoz Máriát. A híresen becsületes, szorgalmas, kiemelkedően jól dolgozó és mindenkihez nagyon jószívű ácsmestert mindenki nagyon szerette és tisztelte. Azt hitték, meghaltak a nyolc évvel azelőtti vérengzésben... és most íme: mégis élnek. Az öröm leírhatatlan volt. Estére már sokan tolongtak házuk előtt a názáretiek, hogy láthassák őket. Olyan volt ez számukra, mintha a halálból jöttek volna vissza. Úgy tudták, hogy olyan hirtelen csapott le ugyanis Heródes Betlehemre, hogy emberileg szólva, lehetetlen volt elmenekülni. Ez így is volt. Azonban amit nem tudhattak a názáretiek, mert ez "nem szerepelt a hírekben", hogy a napkeleti bölcseket is, és Józsefet is angyalok figyelmeztették a közelgő veszélyre, és csak ezért tudtak még éppen időben elmenekülni Betlehemből... Az igazi döbbenet azonban csak ezután következett: amikor megismerték a gyermeket: Jézust, a nyolcéves kisfiút. Ilyen fegyelmezett, okos, szófogadó és illedelmes fiút még soha nem láttak, de nem is gondolták, hogy lehetséges ilyen... Elámultak okosságán, de nem csak okosságán, hanem jóságán és kedvességén is. Körülvették Jézust az addig soha nem látott unokatestvérek is. Idővel ő lett a gyermeksereg központja, de persze... sajátos módon. Mindenki örült, ha a társaságában lehetett. Örültek, ha szólhattak hozzá, és örültek, ha ő szólt hozzájuk. De haverkodni, viccelődni azért nem mertek vele. Nagyon szerették, kimondhatatlanul becsülték, de kissé tartottak is tőle. Vagy talán nem is az a jó szó, hogy tartottak tőle, hanem talán sokkal inkább arról volt szó, hogy az öröm mellett egyfajta megrendültséget is éreztek a társaságában. Valami belső fény töltötte el a lelküket, amit persze nem igazán tudtak megfogalmazni... Jézus társaságában érezték igazán azt, hogy van értelme az életüknek. Jézus társaságában érezték, hogy van értelme élni, hogy volt értelme megszületni. Zámbó Károly atya ![]()
KARÁCSONYI ÁHÍTAT - a Mária Szíve Kórus karácsonyi koncertje - Szenteste, az éjféli szentmise előtt, 23.30-kor ![]() ADVENT III. VASÁRNAPJA - 2025.12.14. 1./ A mai vasárnap délután 4 órakor a Szent Imre téren az önkormányzat által szervezett gyertyagyújtás lesz. 2./ A Szent Imre téri Kisboldogasszony templomban az adventi idő minden hétköznapján /szombati napokon is!/ reggel 6 órakor hajnali szentmise lesz. 3./ Kedden reggel 8 órakor, Kertész Péter plébános Az öröm üzenete Gondolatok Advent III. vasárnapjára
Az öröm üzenetét fogalmazza meg az evangélium Advent harmadik vasárnapján. (Mt 11, 2-11) A körülmények tragikusak: Keresztelő János börtönben van, nemsokára kivégzik. Kérdezi Jézust üzenve neki, hogy ő-e a Messiás... János ezt nem azért kérdezi, mintha ő nem tudná, hanem hogy okulás és bizonyosság legyen mindazoknak, akik bizonytalankodnak abban, hogy a Messiás valóban a Názáretből való Jézus. Amilyen választ kap János Jézustól, kérdésére válaszul, az bizonyosság. "Vakok látnak, sánták járnak, halottak feltámadnak, a szegényeknek pedig hirdetik az örömhírt." Ez azért bizonyosság, mert ebben a válaszban feltárul a teremtés eredeti rendje. Isten nem teremtett halált. Isten nem teremtett nyomorúságot: a betegség, a szegénység, a nélkülözés nem Istentől való. De a bűnbeesés után megváltozott a világ rendje, megjelent a halál, és vele minden nyomorúság... Ideiglenesen, kisebbik rosszként engedte ezt meg Isten, de nem az Isten alkotta, nem az Istentől való. A nagyobb rossz: az Istentől elszakadt örök élet lett volna, de ezt Isten az embernek nem engedte. Az, hogy Isten nem engedte, hogy az ember örökre elszakadjon tőle, az irgalmasság mozzanata. A Megváltás valósága, a Megváltás kegyelmi rendje ugyanakkor helyreállítja a világ eredeti rendjét: azt a rendet, amelyben nincs halál, nincs nyomorúság, nincs betegség... Ezért mondja ezt Jézus, ezért utal ezekre a jelekre, amelyek a Messiási kor eljövetelét jelzik, és azt, hogy ő maga a Messiás. Zámbó Károly atya ![]() ADVENT II. VASÁRNAPJA - 2025.12.07. 1./ A mai vasárnap délután 4 órakor a Szent Imre téren az önkormányzat által szervezett gyertyagyújtás lesz. 2./ A Szent Imre téri Kisboldogasszony templomban az adventi idő minden hétköznapján /szombati napokon is!/ reggel 6 órakor hajnali szentmise lesz. 3./ Hétfő Szeplőtelen fogantatás ünnepe. Délután 5 órai szentmisénket Ágoston atyáért ajánljuk temetési napjára emlékezve. 4./ Kedden reggel 8 órakor, Kertész Péter plébános
Keresztelő Szent János figyelmeztetése Gondolatok Advent II. vasárnapjára Amit hallunk a vasárnapi evangéliumban az egy erőteljes figyelmeztetés. (Mt 3, 1-12) Keresztelő Szent János, a maga szigorú stílusában figyelmeztet arra, hogy eljön a Messiás, és attól kezdve meg lesz osztva a világ. Meg lesz osztva a világ, és meg lesz osztva Izrael is: aki elfogadja a Messiást, és aki nem fogadja el a Messiást: ez lesz az elválasztás alapja. Szigorúság jellemzi Jánost, mert komoly dolgot akar közölni. Azt közli, hogy Istenben szeretet van, ezért küldi el a Megváltót. De ezt a szeretetet lehet elfogadni, és lehet elutasítani. Az embernek ebben szabadsága van. De ha elfogadja Isten szeretetét az ember, annak is meg van a következménye, és ha elutasítja Isten szeretetét az ember, annak is meg van a következménye. Ha elfogadja Isten szeretetét az ember, akkor bűnbánatot kell tartania, hogy elnyerje Isten bocsánatát, és meg kell tartania Isten parancsait, szeretnie kell Istent és embertársait. Aki ezt nem teszi meg, az nem tudja hitelesen befogadni Isten szeretetét. Ezért van az, hogy Isten szeretetének befogadása egy küzdelem, egy feladat, egy életre szóló próbatétel, amelyért minden nap meg kell küzdeni. Ez a küzdelem sok esetben nehéz, de mégis méltó az emberhez ez a küzdelem. Sőt azt is elmondhatjuk, hogy ez a küzdelem teszi az embert igazán emberré. Ehhez a küzdelemhez, ehhez a jó harchoz adjon nekünk erőt az Isten kegyelme! Zámbó Károly atya ![]() ADVENT I. VASÁRNAPJA - 2025.11.30. 1./ A mai vasárnappal megkezdődik az új egyházi év. E nap egyben Szent András apostol ünnepe. 2./ A Szent Imre téri Kisboldogaszony templomban az adventi idő minden hétköznapján /szombati napokon is!/ reggel 6 órakor hajnali szentmise lesz. 3./ Kedden reggel 8 órakor, 4./ Csütörtökön a Kisboldogaszony templomban az esti szentmise után felnőttek katekézise. 5./ Köszönet a karitász gyűjtés adományért, melynek összege 60.000.- forint volt. Kertész Péter plébános Várakozás Gondolatok Advent I. vasárnapjára
Jelen van életünkben a várakozás... Ugyanakkor - belefáradtunk a várakozásba? Talán az az ember nem veszíti el a hitét, reményét, és ezért meg tud újulni a szeretetben, aki nem fáradt bele a várakozásba. Várakozni persze sok eseményre, jövőbeli történésre lehet. A diák várja az iskola befejezését... a gyermek várja hogy felnőtt legyen... Persze, nem véletlenül hagyom így félbe ezeket a mondatokat. Hiszen sajnos ez már sok esetben nem így van. Húsz éve is tapasztaltam olyat, és azóta csak rosszabb a helyzet, hogy gyermekek, iskolások - és a gyermek a fontos dolgokban mindig őszinte -, mondták, hogy ők nem akarnak felnőni, ők mindig gyerekek akarnak maradni! Szomorúan hallgattam. Ezeknek a gyermekeknek bizonyára sok szomorú tapasztalatuk volt már az életről, ha nem akartak kilépni az életbe. Sokszor mi is így vagyunk? Félünk a jövőtől? Van-e egyáltalán jövőképünk? Ezért nem szabad Krisztust lerántani a mi emberi szintünkre! Ha Krisztus ugyan olyan ember lett volna csak mint mi, akkor hogyan tudna minket üdvözíteni? Isten Fia emberré lett értünk, de nem szűnt meg Isten Fiának lenni. Istenségét elrejtve emberi alakot öltött a második Isteni Személy, hogy elhozza nekünk Isten örök szeretetét. A várakozásunk igazi tárgya az az örök boldogság, amit Ő hozott el nekünk. Ez a várakozás itt a földi életben nem teljesedik be, de ebbe nem is fáradunk bele, mert erre a várakozásra erőt kapunk a Szentlélektől. Ezt a várakozást közli, erre buzdít az evangélium Advent első vasárnapján. (Mt 24, 37-44) Várakozzunk az Emberfiára, Jézusra! Ebbe bele nem fáradunk, és várakozásunk a találkozás örömébe torkollik. Zámbó Károly atya ![]() KRISZTUS KIRÁLY VASÁRNAPJA - 2025.11.23. 1./ Szent Erzsébet ünnepét követően a mai vasárnap templomi perselyadományait a karitász munkák támogatására ajánljuk. 2./ Kedd Alexandriai Szent Katalin ünnepe. A székesfehérvári
bazilika felszentelési évforduló napja. 3./ Szombaton 5 órakor, vasárnap 10 órakor már az adventi szentmiséket imádkozzuk. E szentmiséken gyújtjuk meg az adventi koszorú egy-egy gyertyáját. Kertész Péter plébános Krisztus Király
A mi Urunk Jézus Krisztus valóban Király. Ő a királyok Királya, és az uralkodók Ura. Királyi méltóságát nem emberektől kapta, hanem a mennyei Atyától. Öröktől fogva Úr és Király Jézus Krisztus. Ugyanakkor az uralkodása nem elnyomás, hanem vezetés: vezetés az életre. Jézus Krisztus Urunk pásztor-király, aki juhait az életre vezeti. Miért kell tisztelnünk Krisztus Királyt? Mert döntő győzelmével legnagyobb ellenségünket, a halált győzte le. A halált legyőzte, éppen a halálával. Nem egyik vagy másik cselekedetével győzedelmeskedett a halálon, hanem éppen a halálával. Amikor a halál szerzője, a gonosz lélek azt gondolta, hogy "most" győz Krisztus felett, Jézus Krisztus Urunk pont akkor mérte a halálra a legnagyobb vereséget, és ezzel győzedelmeskedett a halál szerzője felett is: halálával. Ezért nem ellentmondás, hogy Krisztus Király ünnepének evangéliuma Krisztus kereszthalálát idézi, pontosabban azt a beszélgetést, amit Jézus a kereszten folytatott a jobb latorral. (Lk 23, 35-43) "Bizony mondom neked, még ma velem leszel a paradicsomban" - hívja meg a jobb latort az örök boldogságra, amit éppen halálával szerzett meg. Krisztus a feltámadásával nyilvánította ki győzelmét a halál felett, és felragyogtatta az örök életet. Azt az örök életet, a feltámadott, boldog örök életet nyilvánította ki Krisztus, amelyre minket is hív. Ezért kell Krisztust tisztelnünk, és ezért kell követnünk őt és tanítását. Zámbó Károly atya ![]() A régebben feltöltött hirdetések és elmélkedések a "HIRDETÉSEK" és "ELMÉLKEDÉSEK" menüpont alatt olvashatóak, a bal oldali menüsorban. Énekel a Mária Szíve Kórus; Vezényel: Bőgelné Juhász Veronika; A hangfelvétel 2023 karácsonyán készült. Szent Család vasárnapja - 2023.12.31. 1./ A mai vasárnap Szent Család vasárnapja, és egyben az esztendő
utolsó napja. Krisztusunk megszabadít! Gondolatok Szent Család vasárnapjára Jézus Krisztus Urunk, aki Betlehemben megszületett, meghozta nekünk a szabadulást. Persze, a szabadulást nekünk is akarni kell. De hogyan tudjuk akarni? Talán nem is tudjuk hogy miért, és milyen szabadulásra van szükségünk… Ezért kellenek a szentek: hogy segítségükkel, és példájukkal Krisztushoz vezessenek minket. Talán nem katolikus testvéreink nem értik, hogy miért van szükség a szentek közbenjárására, és tiszteletére… Hát nem elég Krisztushoz tartozni? Ha ezt kérdezik, akkor válaszoljuk rá örömmel: pontosan abban tudnak segíteni a szentek, hogy Krisztushoz tartozzunk! Kiléptem a gyóntató székből: megszabadultam! A Szentmise végén a pap bejelentette: ma Boldog Brenner János emléknapja van… Igen ő segített, hogy fárasztó napom után, még elvégezzem a Szentgyónást… Boldog Brenner János két évig működött papként. Zsidára hívták beteghez, útközben meggyilkolták. Vértanú lett, mert Krisztushoz tartozott, és Krisztust szolgálva halt meg. Azért ölték meg, mert Krisztusnak szolgált… Két évig működött, én húsz éve vagyok pap, de Brenner János, Krisztushoz tartozása miatt, tud nekem is segíteni! Krisztus megszületett Betlehemben: családba. Szűz Mária szülte. Szűz Mária szeplőtelen jegyese pedig Szent József volt… Szűz Mária mellett szűzen élt ő is… miért tudta ezt megtenni? Mert a bűntelen, kegyelemmel teljes, szeplőtelen Szűz Mária mellett, és Krisztus születése után Krisztussal is: a szeretetet élte, szeretetben élt… Maga Szent József nem volt kegyelemmel teljes, de Jézus és Mária mellett megszentelődött. József nevelte Krisztust, de Krisztus megszentelte Józsefet. Mostanában egyre többet gondolok arra, hogy amikor a Szent Ostyát kezemben tartom, ilyen lehetett, amikor Szent József az Úr Jézust tartotta a kezében. Talán azért is érzem ezt így, mert második keresztnevem: József… Szent József el tud minket vezetni Krisztushoz, mert Krisztussal élt, és Krisztus által megszentelődött. A Szent Család élete csendes volt. Sok munka, kevés beszéd, de mindenek felett szeretet. Szűz Mária és Szent József: vezessetek minket Krisztushoz, mert nála szabadulást találunk. Zámbó Károly atya Advent 4. vasárnapja - 2023.12.24. 1./ A mai vasárnap délután 3 órakor tartjuk a vigília misét. Jézus Krisztus a szabadító! Jézus Krisztus születése örömhír volt. De ezt az örömhírt csak a tisztaszívű, és tiszta lelkű emberek értették meg. A bölcsek és okosak elől el lett rejtve a titok, hogy a Messiás megszületett. A pásztoroknak azonban elmondja az angyal, hogy megszületett a Messiás Betlehemben.(Lk 2, 1-14) Szabadítónak született Krisztus. De miért tud megszabadítani? Mert az Istentől jött. De nem úgy jött az Istentől, mint egy próféta, hanem úgy, hogy mindenestől az Istenben van, és benne van az Isten. Krisztus valóban megszabadít. A szabadulást csak az tudja igazán értékelni, aki rádöbbent arra, hogy rab. Persze, a rabság sokféle lehet. Lehet valaki börtönben, internálótáborban. Lehet valaki egy szenvedély rabja… Krisztus elsősorban nem ezekből a rabságokból szabadít meg, hanem egy sokkal súlyosabb rabságból, egy olyan rabságból amely összefüggésben lehet sok esetben a börtönnel, és a szenvedélyekkel is… A sátán, és ördögök, démonok rabságából tud Krisztus kiszabadítani minket. Ebbe a rabságba a bűn által kerülhetünk. A bűnbánatban, annak objektív szentségi megnyilvánulásában, a gyónásban, és a szentségi feloldozásban azonban Krisztus elvágja azokat a láncokat, amelyekkel megkötöttek voltunk. Börtönben lenni súlyos megpróbáltatás, különösen ha valaki ártatlan… A szabadulást átélni annak, aki azelőtt ártatlanként bebörtönzött rab volt, leírhatatlan… Mindszenty József bíboros, akkor ismerte meg ezt az érzést, amikor 1956-ban a rétsági honvédek kiszabadították… Egy kiváló író novellájában olvastam, ahogy felidézi emlékeit arról, miként élte át, ahogy édesapja hazajött a fogságból 1956 után… A forradalom leverése után édesapját elvitték, de aztán mégis kiengedték, talán 1957 januárjában… Még állt a karácsonyfa, és – ahogy leírja író barátom -, mikor édesanyja beengedett egy elgyötört szakállas férfit, percek teltek el, mire a gyermekek felismerték az elgyötört idegenben édesapjukat… A gonosz lélek fogságából szabadulni sok esetben még drámaibb… Egy öregek otthonában lakó férfit többször is emlegettek, akit talán jó lenne meggyóntatni, de erre nem hajlandó. Persze mondtam, hogy nem kell erőltetni, majd ha úgy gondolja, hogy elvégzi, akkor bemegyek hozzá. Nem sokkal később, nem nála voltam, de a lelkigondozásban segítő munkatárs rábeszélésére, gondoltam hogy bemegyek hozzá, azonban a küszöbnél beljebb nem jutottam. Amint megtudta, hogy pap vagyok, és miért jöttem, hűvösen, ridegen visszautasított, mondván, hogy neki fájdalmai vannak, ő ilyen dolgokkal nem tud foglalkozni. Az arca olyan keménynek látszott, mintha kőből lett volna. Talán egy-két héttel később ismét ott voltam, egy másik betegnél. Majd a folyosón éreztem, hogy valaki erőteljesen, mindkét kezével megragadja kezemet: ő volt az, aki korábban elutasított. Most azonban kikerekedett szemekkel rám nézett, és mindkét szót igen nagy hangsúllyal, lassan kiejtve, szinte hangosan azt mondta: rab… vagyok… Erre mondtam: velem van az Úr Jézus Krisztus, aki azért jött, hogy kiszabadítsa Önt a rabságból… Zokogva tartott bűnbánatot, feloldoztam, megáldoztattam, betegek kenetében is részesítettem. Utána azt mondta: most vagyok a legboldogabb…Mindennek voltak tanúi, mert ez ott a folyosón volt, ahol asztaloknál, székeken sokan ültek. Ez estefelé volt, másnap meghalt... Úgy léphette át az örökkévalóság küszöbét, hogy Krisztus megszabadította. Ezeket azért írom, hogy értsük Karácsony jelentőségét: a szabadítónk született meg! Zámbó Károly atya Advent 3. vasárnapja - 2023.12.17. 1./ Az önkormányzat szervezésében a mai vasárnap is délután 4
órakor lesz gyertyagyújtás a Szent Imre téren. A jövő vasárnap
pedig a 4. gyertya meggyújtása de. fél 11-kor. Tanúságtétel a világosságról Keresztelő Szent Jánosról írja Advent III. vasárnapjának evangéliuma: „Nem ő volt a világosság, hanem azért jött, hogy tanúságot tegyen a világosságról.” Maga János megvallotta: „Nem én vagyok a Messiás.” „(…) Köztetek áll az, akit nem ismertek, aki utánam jön, s akinek a saruszíját sem vagyok méltó megoldani.” (Jn 1, 6-8. 19-28) Ez nem egyszerűen szerénység. Nem egy gesztus, amellyel egy nemes lelkű ember örömmel elismer egy nálánál kiválóbb embert… Sokkal mélyebb dologról van itt szó: az embernek, mint Isten teremtményének a meghódolása, az örök világosság előtt! Keresztelő Szent Jánosnak ez a hódolata, ez a tanúságtétele valahol a mélyben, rokon a mi értelmi belátásunkkal, amikor belátjuk, hogy Isten teremtményei vagyunk. Az, hogy János kimondja, hogy nem ő a Messiás, mélységesen rokon azzal a mindegyikünk számára nyitott felismeréssel, amikor felismerjük teremtményi mivoltunkat, és mindenestől Istentől függő létünket. János elmondta, hogy nem ő a Messiás, mi pedig elmondhatjuk, hogy nem léteztünk, mielőtt Isten meg nem teremtett minket. Mi nem vagyunk „istenek”, nem is vagyunk részei valamiféle „istenségnek”, vagy „világszellemnek”; amelyek nem léteznek, mivel minden Isten teremtménye, ami Istenen kívül létezik… Descartes „gondolkodom tehát vagyok” eszméje olyan értelemben korrekcióra szorul, hogy a gondolkodás nem lehet a létezés létoka, hanem következménye. Ezért XVI. Benedek pápa korrigálta ezt az elgondolást, amikor így módosította: „vagyok, mert el vagyok gondolva (a Teremtő Isten által)”. Az, hogy meghatározottak vagyunk létünk körülményeiben, nem kell hogy arra késztessen minket, hogy meghatározottságunk kereteit feszegessük, vagy megkíséreljük módosítani. Meghatározottságunk keretei inkább hálával tölthetnek el minket, és hódolattal fordulhatunk ahhoz az Istenhez, aki minket meghatározott. Hiszen azáltal, hogy az Isten létbe hívott minket, kijelölte létünk határait… Ugyanakkor a bűnbeesés, és ősbűn valósága miatt, amely bennünk is tovább él, minket is megsebez, megváltásra szorulunk. (A bűnbeesett ember már feszegette léte kereteit, fellázadva a teremtő Isten ellen, és tette ezt a gonosz lélek ösztönzésére, aki az Isten elleni lázadásban véglegesen elbukott.) Adventben újra átéljük a Messiásra való várakozást. Ebben segítsen minket Keresztelő Szent János példája, aki tanúságtételének legmélyebb értelmében a világ világossága előtt hódolt, amikor önmagát szinte méltatlannak mondta a Messiáshoz. Olyan különbséget mondott ki saját maga, s a Messiás között, amely ember és ember között aligha lehetséges… Ezzel elismerte Keresztelő Szent János, hogy a Messiás mindenestől az Istenhez tartozik, az Istentől jön! Nem úgy, mint egy próféta, hanem egészen másként: az Istenben van, és benne van az Isten! Zámbó Károly atya Advent 2. vasárnapja - 2023.12.10. 1./ Az önkormányzat szervezésében a mai vasárnap is délután
4 órakor lesz gyertyagyújtás a Szent Imre téren. Tegyétek egyenessé az Úr ösvényeit! Keresztelő Szent János meglepő kijelentését idézi Advent második vasárnapjának az evangéliuma. (Mk 1, 1-8) Ez a kijelentés, miután meglepett, csodálatba ejtett. Mit is jelent az egyenes ösvény? Mi lenne az egyenes ösvény, amely az Úr ösvénye? Arra gondolok, hogy ez az egyenesség: az egész univerzum, és az egész emberi élet egyenes mivolta. A bűn útjai görbék, és összekuszáltak. Folyton visszatérnek önmagukba, vagy legalábbis azt az illúziót keltik, hogy az életben keringés van, visszatérés van… Pedig nincs: minden pillanat egyedi, az életünk vissza nem térő pillanatok sorozata. Egyszer fogantattunk, egyszer születtünk. Egyszer voltunk gyermekek, majd fiatalok. Egyszer vagyunk középkorúak, majd idősek, végül aggastyánok, és egy pillanat lelkünk átlépése az örökkévalóság kapuján. De egyszer fogunk feltámadni is, mint ahogy Krisztus feltámadott. Egyszer ítéltetünk meg, és egyszer dől el végleg örök sorsunk, az örök üdvösség, vagy az örök kárhozat. Nincs visszatérés, nincs kanyarodás, egyetlen egyenes út van… Isten az egyenes úton járó embert tudja megközelíteni, sőt, az egyenes úton járó emberrel tud együtt haladni. Mivel Isten mindig egyenes úton halad, ha azt akarjuk, hogy lábunk együtt járjon Krisztussal, nekünk is egyenes úton kell járnunk. A kegyelem útjai is egyenesek. Egyszer kereszteltek meg minket, egyszer lettünk bérmálkozók. Vannak szentségek, amelyekből sokszor részesülhetünk… De abból is volt első, és lesz utolsó. Milyen is lesz majd: az utolsó Szentmise, az utolsó szentáldozás, az utolsó gyónás és feloldozás… Éljünk, szeressünk úgy, hogy az Igazsághoz ragaszkodjunk, hogy egyenes utunkat Krisztussal tudjuk járni, és az Út a mennyei Atyához vezessen! Zámbó Károly atya Advent 1. vasárnapja - 2023.12.03. 1./ A mai vasárnappal megkezdődött az új egyházi év. Az adventi
koszorú meggyújtott gyertyái jelzik karácsony ünnepének
közeledését. Virrasztás – várakozás Krisztusra Amikor az evangéliumban Jézus Krisztus Urunk megparancsolja nekünk, hogy virrasszunk, emberi mivoltunknak lényeges vonása kerül előtérbe: az emberi méltóság. (Mk 13, 33-37) Azért az emberi méltóság része a virrasztás és várakozás, mert azt fejezi ki, hogy emberségünk beteljesedése túlmutat a megismert valóság határain. Krisztus olyan beteljesedést ígért, amit nem tudunk elképzelni. Krisztus olyan beteljesedést ígért, amit nem tudunk elgondolni. Nem valamire várakozunk, hanem valakire: magára Krisztusra, akiben emberségünk beteljesedik. Mi emberek, Krisztusban nyerjük el a fogadott gyermekséget. Azért „fogadott” gyermekséget nyerhetünk el, mert a mennyei Atya gyermeke örökké, kezdet nélküli örök születésben: a Fiú. Mi nem lehettünk öröktől fogva gyermekek, mert nem voltunk öröktől fogva. Aki nincs, az nem tud gyermekké lenni sem… A Fiú viszont öröktől fogva van. Ezért létünk, teremtettségünktől fogva, a Fiúban van elgondolva. Ha nem lett volna a bűnbeesés, ha nem lett volna a bűn, talán nem túlzás elgondolni, hogy bizonyos értelemben akkor is rászorultunk volna egyfajta gyógyulásra… A teremtettségünk előtti nem-létünk sebe gyógyult volna az öröktől fogva létező Fiúban. A bűn világa azonban sokkal súlyosabb: nem: nem-lét, hanem Istentől elszakadt lét… Teremtésünk előtti nem-létünkre csak megteremtésünk után, létezőként tudunk ránézni… a bűnre pedig megváltásunk fényében tudunk ránézni. Aki nem jár a megváltás fényében, nem látja a bűnt… aki azonban Krisztus világosságában jár, látja a bűn realitását, de Krisztusban a gyógyulást is megtapasztalja. Ezért Krisztusra várakozni: megfelel az ember legmélyebb méltóságának: annak, hogy a mennyei Atya az öröktől fogva létező, egyszülött Fiában gondolt el minket, és ebben a gondolatban teremtett minket a semmiből. A virrasztva várakozás, kifejezi létünk legmélyebb értelmét: hogy találkozhatunk Krisztussal, és Krisztusban a mennyei Atyával. Zámbó Károly atya MEGHÍVÓ Szeretettel hívunk arra az imaalkalomra, melyen életedre kaphatsz áldást. |
Augusztus 6. Templomunk felszentelésének napja 1967 augusztus 6-án szentelte fel templomunkat Shvoy Lajos megyéspüspök atya, akinek 40 éves püspöki jubileumára engedte meg az akkor állami vezetés e templom felépítését.
Nagypénteki Passió, Csepel-Királyerdő. Virágvasárnapi Passió Szent Márk evangélista szerint Karizmatikus Imaóra
Karizmatikus Imaóra, Csütörtök esténként 18:00-19:30 Mindenkit szeretettel várunk! ![]() NAGYBÖJT 2. VASÁRNAPJA - 2023.03.05. 1./ Köszönet a múlt vasárnapi adományokért a katolikus oktatási
intézmények, óvodák, iskolák támogatására, melynek összege
33.380.- forint volt. ![]() Imádság Ferenc pápa magyarországi látogatására készülve Mennyei Atyánk, gondviselő Istenünk!
Keresztút papokért és papi hivatásokért Kedves Testvérek! ![]() ÉVKÖZI 2. VASÁRNAP - 2023.01.15. 1./ Templomunk heti miserendje: 2./ A mai vasárnap kezdődik a Keresztény egységhét. Ezen a napon este 6 órakor a görög katolikus templomban lesz imaóra.
A további imanapok helyszíne: A szeretet parancsa Amikor most a szeretet parancsáról gondolkodok, elsősorban az jut az eszembe, hogy Isten maga a szeretet. Ezt az a János apostol és evangélista fogalmazta meg, aki látta az üdvözítő Jézus Krisztus Urunkat a kereszten meghalni. A szeretet parancsát maga Jézus valósította meg azzal, hogy önmagát ajánlotta fel értünk legszentebb áldozatként a mennyei Atyának. Ez az értelme az Irgalmas szamaritánus történetének. A bajba jutott, rablók kezébe került emberen a szamaritánus segít. A szamaritánus lenézett volt, de ő segít rajta, bekötözi a sebeit, fogadóba viszi, ahol meggyógyítják az ő költségén. A mi gyógyulásunkért, bűneink bocsánatáért Jézus Krisztus Urunk fizette meg az árat, a keresztáldozat által. Ugyanakkor felmerül a kérdés, hogy a mi számunkra mit jelent a szeretet parancsa… Mindenkit kell szeretnünk? A válasz erre az, hogy Istent, és a felebarátot kell szeretnünk. A gonosz lelket, a démonokat, a nekünk rosszat akaró ártó szellemi lényeket nem. Az embereket, ha ellenség is, szeretnünk kell, de azért, mert még megtérhet, és üdvözülhet. Ugyanakkor magát a gonoszságot, és magát a bűnt nem kell, és nem szabad szeretni. A bűnöst szeretni kell, és imádkozni kell érte, de magát a bűnt el kell utasítani, sőt el kell ítélni. A megbocsátás sem azt jelenti, hogy a bűnt nem tartjuk bűnnek… A megbocsátani tudás elsősorban annak segít, aki meg tud bocsátani. A neheztelés, harag mázsás láncaitól szabadul meg a lelke annak, aki képes erre. Persze jogos lehet a kérdés: hogyan lehet erre képes az ember? Csak az Isten szeretetében élve! (Persze tudom, hogy a megbocsátás nem egyszerű kérdés. Ezért szeretnék ajánlani egy videófilmet, amelyben Ullrich Ágoston atya, Csepel-Királyerdei plébános, aki 2017-ben adta vissza lelkét a Teremtő Istennek, beszámol egy esetről, amikor szolgálatával hozzásegített egy fiatalembert a megbocsátás kegyelméhez. A címe: Ullrich Ágoston atya beszél egy szabadító szolgálatról, youtube, a link: https://www.youtube.com/watch?v=yw4hPutU06E ) Zámbó Károly atya ![]() HÚSVÉT 2022 |
|
Virágvasárnap, Nagyhét és Húsvét - képekben
![]()
![]() Áldott, boldog karácsonyt kívánunk!
![]() |
Miserend Mindenszentek-Halottak napja 2019. november 1. (péntek) - Mindenszentek ünnepe 10.00
Őszi Egyházközségi kirándulás 2019. október 19. szombat
Augusztus 6. - Templomszentelésünk napja! Sok éves, kényszerű várakozás után a 1967. tavaszán a XXI. kerületi Tanács megadta az engedélyt a Királyerdei Egyházközségnek, hogy az évekkel azelőtt, hatalmi szóval leállított kápolnaépítést befejezze. A hívek egy szívvel-lélekkel végzett, odaadott közös munkája eredményeként az előírt három hónapos határidőn belül felépült a templom. 1967. augusztus 6-án tartotta meg Shvoy Lajos püspök úr a szentelési szertartást. A nap eseményeit Székelyfi Pál atya jegyezte a Historia Domusba.
Így épült Királyerdő temploma Miután a Királyerdő lakóinak lelki gondozásáért felelős lazarista atyákat a kommunista hatalom 1948 őszén kitiltotta Csepel területéről, hivatalosan megszűnt az önálló királyerdei lelkészség. A lazarista templom és anyaház építkezését leállították, korábban bérelt házait, köztük a Schmidt villa épületét elvették, saját tulajdonú ingatlanját és Csepel város által adományozott templomtelkét államosították. Az őket követő két királyerdei plébános a Jézus Szíve templomban misézett és Csepel II. Plébánián látta el a királyerdei egyházkerület hivatalos teendőit. ![]() ![]() ![]() ![]() |
|
A karácsonyi díszítés története: "1967. augusztus 6-án szentelte fel a templomot Shvoy Lajos püspök. 67 nyara nagyon száraz, az ősz pedig esős volt. A falak nem száradtak, karácsony közeledtével már nagyon penészesek voltak, amit megpróbáltak eltüntetni kevés sikerrel. Aranka néni, aki akkor főállású sekrestyés volt, adta az ötletet, hogy girlanddal díszítsünk. Először kötéllel oldottuk meg. Zöld cukor spárgával rákötöztük a gallyat, és szögekre akasztottuk föl, megfelelő formában. Mivel a templomban hideg volt, a fenyő nem hullott, ezért hamvazószerdáig fent hagytuk." Tovább » Csepeli betlehemes és Karácsonyi áhitat December 24-én délután 14.00-kor Csepeli betlehemes játék kezdődik.
|
|
A betlehemes játékról: "a csepeli betlehemes több évszázados, magyar hagyomány szerinti szepelőkkel, szöveggel, mozgással, ugyanakkor jellegzetesen csepeli dallammal is rendelkezik. Tudunk több, ma is élő szépkorú emberről, akik elmondhatják magukról, hogy valamelyik betlehemes csapattal ők is vitték az Úrjövet, Advent örömét." A betlehemes játék csepeli történetéről, a helyi szokások felelevenítéséről Szalai Rita beszélt: Tovább » Úrnapi virágszőnyeg Minden évben Úrnapján (Corpus Christi), az Úr Testének és Vérének ünnepén a templomunk bejáratáig levezető járdán színes virágszirmokból, zöld ágakból, fűből virágszőnyeget készítünk. Az ötletet 2001-ben Varga Erzsébet, templomunk akkori kántora hozta. Elmondta, hogy a Szent Imre téren, a Kisboldogasszony templom körül minden évben készítenek egyet az ottani fiatalok. Mi - akkori fiatalok - nagy lelkesedéssel fogadtuk az ötletet, hogy a templomunkban is megteremtsük ezt a hagyományt. Azóta is minden évben kérjük a hívek segítségét színenként szétválogatott szirmok, zöld ágak, levelek és fű gyűjtésére. Tovább »
2018. június 9. Szűz Mária Szeplőtelen Szíve Egyházközségünk számára jeles nap Szűz Mária Szeplőtelen Szívének ünnepe. A liturgikus naptárba XII. Pius pápa 1944-ben vezette be és tette általánossá augusztus 22-én. Bemutatkozik a királyerdei Szeplőtelen Szív Egyházközség, 1. rész - Csepp TV, 2001. "A Szeplőtlen Szív Egyházközség Királyerdő létrejöttével szinte azonos korú. Az 1930-as évek elején parcellázták fel Királyerdő területét, így sok szegény ember jutott kisebb-nagyobb házhelyhez. Ismerősök, rokonok vásároltak egymás közelében telkeket. Kis településcsoportok alakultak ki, amelyek egymástól elszigetelten éltek. Iskola és orvos csak Csepelen volt. 1934-ben látogattak először Királyerdőbe az Irgalmasrend nővérei, akik először a gyerekekhez közeledtek. 1939-től Shvoy püspök atya meghívására a lazarista atyák közül egyre többen jöttek Csepelre, a hitélet elmélyítésére. Működési területük az egykori erdei ösvények útvonalát követve kialakult girbe-gurba utcákban felépített deszka-bádogviskós, sőt, földbe ásott kunyhós Királyerdő lakóinak lelki gondozása lett..."
Bemutatkozik a királyerdei Szeplőtelen Szív Egyházközség, 2. rész - Csepp TV, 2001. ![]()
Feltámadtam! És újból Veled vagyok - Alleluja! Ezt a napot az Úristen adta - Alleluja! Örvendezzünk és vígadjunk - Alleluja! Békesség Veletek - Alleluja Én Vagyok ne féljetek - Alleluja! ![]()
Nagyheti szertartások - Húsvéti miserend Virágvasárnap 10.00
„Jöjj, és csináld te!” Nekünk Ágoston atya volt, az Emmánuel Közösség tagjainak Guszti atya, testvérének – aki évtizedekig segítette őt munkájában -, és régi barátainak Guszti. Egy szelíd, komoly, derűs ember, egy késői hivatás, egy vonzó pap. 2015-ben az egyházmegyei regionális karizmatikus találkozónkon ő volt az egyik előadó. Tanítását feltettük a honlapunkra is, amit máig három és fél ezren néztek meg. Az egyik hozzászóló ezt írta: „Fiatalon ismerhettem meg "Gusztit", csodálatos ember és barát volt papsága előtt is. Emiatt volt különlegesen megható számomra ez a felvétel.”
24 órás Szentségimádás Királyerdei Templomunkban „Falaidra Jeruzsálem, őröket rendeltem, egész nap és egész éjjel, ![]() 24 órás Szentségimádás Királyerdei Templomunkban
„Falaidra Jeruzsálem, őröket rendeltem, egész nap és egész éjjel, sohase hallgassanak!” (Iz 62, 6-7 ) ![]() Van pótolhatatlan ember Ha másnak nem, nekem az! Hányszor „hallgatott meg”, amikor lelkem úgy kívánta. És hány embert hallgatott meg! És nem csak Csepelről, messziről is fölkeresték a kiváló lelki vezetőt! És ő is elment messzire, akár betegen is, az elveszett bárányok után. Mert vannak szolgálati titkok, van orvosi titoktartás. De hogy a papi titoktartás mit jelent, azt Csepel egyetlen műemléke (Pest egyik legrégebbi szobra!), Nepomuki Szent János, a gyónási titok áldozatának szobra mutatja. Ágoston atya ugyanígy hány és hány ember titkát, terhét hordozta! Most mind árván maradtak. És sokan árván maradtak, akik szeretik a kultúrát, művészetet, magyarságot! ![]()
Ágoston atya távozása óta a Csepel-Királyerdei Egyházközséget Csepel-Belváros látja el. A szentmiséket Mons. Kertész Péter, Csepel Belvárosi Kisboldogasszony templom kanonok-plébánosa és dr. Zámbó Károly atya mutatja be. Vízkereszttől új miserend van érvényben (kedd reggel 8 óra, szombat este 6 óra, vasárnap de.10 óra; nagyböjtben: péntek este 6 óra) ![]()
A Jászberényi templomban tartott szentmisén
a csepel-királyerdei Mária Szíve Kórus a Jászberényi főtemplom kórusával együtt énekelte Horváth Ottó (1917-1975) Szent Rita tiszteletére írott háromszólamú vegyeskari miséjét,
melyet először az Egyetemi templomban mutattak be 1963. május 14-én. Szent Rita mise, Jászberény, 2017 » A Szent Rita mise hananyaga: Kyrie,Gloria - Sanctus, Benedictus - Agnus Dei
Püspöki szentmise az 50 éves Csepel-királyerdői templomban 2017. augusztus 6-án, vasárnap ünnepelte felszentelésének 50 éves jubileumát a Csepel-Királyerdei Szűz Mária Szeplőtelen Szíve plébániatemplom. Az ünnepi szentmisét Spányi Antal megyéspüspök tartotta. A Székesfehérvári Egyházmegye képes beszámolója »
50. évforduló "1967. augusztus 6-án Shvoy Lajos megyéspüspök szentelte fel a templomot. A Szeplőtelen Szív tiszteletére szentelt építményt a korábban nyolc éve működő kápolna helyére emelték. A királyerdei híveknek a székesfehérvári egyházmegye papsága és a hívek segítettek, adományokkal támogatták az építkezést. A két és fél hónap alatt elkészült Isten házát ajándékul szánták főpásztoruknak, Shvoy püspök úrnak a 40 éves püspöki jubileumára." Fotó: Gubis Mariann
„Hódolattal köszöntöttük az Úr Jézust új templomunkban, mi pedig mély hálával köszöntük az Úr Jézus után azoknak, akik két kezük munkájával és egyebekkel támogatták építkezésünket. (...) Adja Isten, hogy ez a templom Isten nagyobb dicsőségét és híveink lelki javát szolgálja.” |
„Új templom Csepelen” Ezzel a címmel olvasható az Új Ember 1967-ben megjelent számában egy tudósítás Királyerdő katolikus templomának felszenteléséről, melyre lassan 50 évvel ezelőtt, 1967. augusztus 6-án került sor. A Szeplőtelen Szív tiszteletére szentelt templomot az akkor nyolc éve működő, mosókonyhából átalakított kápolna helyére emelték, és végre kielégíthette a királyerdei hívek igényeit. Többek között a május elejétől folyó lelkes társadalmi munkának és az önzetlen adományoknak volt köszönhető, hogy három hónappal az építés megkezdése után Királyerdőben már a templom felszentelését ünnepelhették. Tovább » Korábbi bejegyzések az "ESEMÉNYEK" menüpont alatt találhatók! » |
Királyerdei templomunk - A Csepel-Királyerdei Szűz Mária Szeplőtelen Szíve római katolikus plébániatemplom oldala © 2012- Minden jog fenntartva